(PDF, 20B)
Transcription
(PDF, 20B)
MÚLTÚNK ÉS MENÜNK Fejezetek a Csemadok Dunaszerdahelyijárás alapszervezeteinek életéből As 1989-aa saztendB - a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturá,1a JsBvatsége, a Csemadok megalakulásának 40. évfordulója - kallS lódot la lehet Beéget kínál as emlékezéere, a négy évtized alatt megtatt út méltatására ás a munkánk hatékonyságát fokozó tanulság levonáaára. 1949* Báróim 5-án alakult mag a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul túrsgyaafllet a. Cjupán agy év talt al az 1948-as februári gySzelera után, amikor a oaahszlovák munkásosztály - Csehszlovákia Kommunista Fártja vezetésével - kasába vatta sorsának irányítását# s alig pár hónap as tJj Szó 1948. daoambar 15-i megjelenésétől. As dj 3só 1949. nárciua 5-án - a Csemadok alakuló közgyűlését kOszBntve - Fellegi latrán tollából a következőket írta: "...összeJAttak az - újarcú magyarok hogy életre hívják a Csemadokot. Nem ú«r BltBtték magukra est az új arcukat, mint ahogy az ünneplőt szo kás, JeléntBe alkalomra, hogy utána megint levessék. Régóta viselt ás megviselt arcukat Őrizték meg makacsul olyannak, amilyennek megmin tésta a két háború kBzfltti kiaabbségi sorsban, majd a tornyosuló faalasta viharfelhBk láttán mind harsányabban zeng0 amberségidézO ssózatf • • vox humana - . Az alárendelt kisebbségben is humánus kflldatéat vállaló, új keletű magyar etnikum erkSlcsl tSkéjét tette zá logba, útravalóul a Csemadoknak az új életbe, a régi - újarcú magya rok - élosapata. Az újjsfllOttnak ni ne 3 múltja. Mégis úgy éreztem - és ma még inkább érsam - , hogy akkor, már gazdag múlttal, mintegy ldflaabban a jaját keresztlevelénél Jött világra a Csemadok, hogy elsO lépéaéval újra esataaorba álljon a február utáni megújhodás, az embaraégaaabb demokrácia szolgálatában." As alakuló kOzgyflléaen megjelent mintegy 300 kflldflttnek Csehszlo vákia Kommunista Pártja küldöttsége nevében Major István tObbek kOzfltt a kOvetkezflket mondottat "Nehéz feladat elBtt állunk, kedves barátaim. Nea laas kSnnytt kigyomlálni az emberek agyából az évszázadokon át beléjflk palántáit aaradl világszemlélet osOkevényeit. Nem lasz kflnnyfl megküzdeni a múlt gyakran viaazatérB politikai és szellemi kísértése ivel... la asért vagyunk itt, mi régi és új harcosai az új világrend nek, hogy aegkflzdjfink velük és legyBzzflk Okét... az új szocialista gondolkodásmódnak legyünk as úttBaOl Csehszlovákia magyar nyelvű dol gosól kBsStt. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének tehát nem lehet az a célja, hogy válogatás nélkül terjessze és pro pagálja mindazt, amit valaha magyar nyelven megírtak. ... Csak a po zitív, a népeket összefogó, a dolgozók nemzetközi szolidaritását hir dető kultúrtermékek találhatnak meleg otthonra a Csemadokban... Legyen tehát ez a kultúregyesÖlet a magyar és a szlovák dolgozók közötti testvéri megértés és szolidaritás melegágyat" Lőrincz Gyula az alakuló közgyűlésen megválasztott első orszá gos elnök a következőkben fogalmazta meg a Csemadok küldetését: "A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesflletének egyik fö fela data lesz, hogy megszűntesse a magyar és a szlovák nép, valamint az itt élő más nemzetiségek egymástól való egészségtelen elszigeteltsé gét, különélését. Hogy megteremtse a harmonikus együttélést minden téren - kultúrában, munkában, újjáépítésben, iparban, mezőgazdaság ban egyaránt.,• Meg kell ismerkednünk a népi demokrácia szociális, kulturális vívmányaival, berendezésével..• Ezért létre kell hoznunk a vidéki szervezeteket mindazon a helyeken, ahol a magyar dolgozók élnek." Az alakuló közgyűlés irányelvei alapján 1949 márciusát kővetően országszerte alakulnak a Csemadok szervezetei falun és városon egya ránt. A Dunaszerdahelyi járásban is sorra jönnek létre a Csemadokszervezetek, szinte minden településen. A Csemadok a kezdet kezdetétől azon munkálkodott, hogy népszerűsítse a párt irányvonalát, segítse a szocialista építést, emelje a csehszlovákiai magyar dolgozok művelt ségi szintjét, és szervezze a tartalmában szocialista és formájában nemzeti kultúra kibontakoztatását. A jubileumi 40. évforduló kapcsán jóleső érzéssel tudatosítjuk, hogy a Csemadok a Dunaszerdahelyi járásban küldetését mindig becsü lettel teljesítette, és minden tekintetben megfelelt az elvárásoknak. Mint a Nemzeti Pront társadalmi tömegszervezete a kulturális munka színvonalának emeléae mellett aktívan bekapcsolódott és bekapcsolodlk a társadalom minden területén mutatkozó problémák megoldásába. Részt vállal a múlt értékeinek feltárásában, megmentésében, valamint a haladó hagyományok ápolásában ée közkinccsé tételében is. Járásunk Jelenleg - kulturális szövetségünk megalakulásának 40. évében - 70 alapszervezetben összesen 14.557 Csemadok-tagot tar tünk nyilván. A négy évtized alatt megtett út és az eddig végzett becsületes munka iránti tisztelgés céljából adja ki járási bizottságunk ezt a Csemadok-munkáról rövid áttekintést nyújtó kiadványt. Aszal a meg- gyBzSdáaael, hogy as elért eredmények a Jovflben mtfg odaadóbb áe k8▼etkezeteaebb munkára aarkontenak mindannyiunkat. Mag Gyula > i k e ix alapszervezet 1951-ban alakult, elsV alnlka Szabó András ▼alt. As alnlkl tisztséget a tarábbl években Lakataa Sándor én Hagy Béla tfltltte be. A 105 tagú alapszervezetet Razgyel Júlia pedagó gus vezeti. ▲ színjátszó oaapert 1952-ben alakult, és 1963-1* aflkldftt Nagy Béla vezetésével. A táaocsepert 1958-ban BÍdlané Magyarles Éva vezetésével alakult. A színjátszó esepertet 1968-ban Pesfal Gizella tanítón! újjászervezte* 1974-tfi Pongrácz Dénes igazgató-tanító ve zette a csoportot. évente rendeznek nétaestet. Békén Is hagyeaánya van a dlrejárásnak, évente rendezik ezt a tavaszváró és télflzl szekáat. A Caeaadek Jelesebb rendezvényeit anyagilag la táaegatJa a Csehszlovák-IDK Barátság Egységes Plldmflves-szlvetkezet. A korszert aSvelBdési bál ebben az évben slkészfil. Az elaúlt években flképpen isaeretterjeszt# elfadásokat és író-olvasó találko zókat szerveztek. Az alapazervezot vendége volt: Marozell Béla nép rajzkutató, Kovács László tanár, Ordódy Katalin, Levicsek Béla és aásek. Az alapssarveset vezetőségét és a helyi aépkfnyvtárat as együttgondolkodás vezérli. Hazgyel Júlia elnlk, múltkutató pedagógus kiegészítette az alapszervezet krónikáját, 1984-tfl folyásátosan ve zeti. Az elaúlt két-hárea évben húsznál tfbb rendezvényük volt. Cso portos színházlátogatást szerveznek. Shuszter Őva, az alapszervezet tagja 1978-ban a "Tavaszi szél...” erazáges népdalverseny helyezett je volt* A falu aagyar nemzetiségű lakosságának 29,2 százaléka a Csenadaknak tagja. B a k a Az alapszsrvezet 1949. október 15-én alakult. A szervezet elsf elnlke Seaegyl Láazló volt. Lukács taílla 1961-ben vette át a aa 290 tagat ssáaláls alapazervezot lrányítáaát. Huszonnyolc éve elnfke as alapazervazetneki Tisztsiet és ellsaerés IlletiI Két évtizeden keresztCL tagja volt a Csendek járáal bizattaága válásztaányának, tfbb alat ti* évig veit tagja a jb elnlkségének. A színjátszó ossport 1951-ben alakult, aftvéazetl vezetfje Kováéa Zeltáa veit. Tfbb baautatójuk volt, a legnagyobb alkart as alábbi azínafvek hozták: Cigány, Húsa év utáa, Karikagyűrű, Sárga - 5 - oalká, Tlapirea ráta a, Keldúakaland, a Taeeká 6a még aaraIhatmán tefáM* A e l t w u m l n r <a a bábeaepert Máeaárea M it Ttiitéaiwl ■«kldltt. A azínjátazá oaapert 1962-ben újjáalakult lartalee Katállá pada|«cu rezetfaárai, áa egyike ralt járáaunk legjebb oeepertjárnak. Tánoeeepertet la razatatt* Aa ánekltoaepert 1970-ban alakult Ráca Klára roia^áaárel. Aa utábbl tíz árben árenta átrejáráat raadaaaak. Aa alapaierretet retetVaágábaa áa a tagaág kárában /a már ealítattakaa kívül/ areáaányea azerrezf-iráayltá auakát végzett: Pataal Jánea, tagj a i1na Quattár, Karáaa Gyula, lágell Sáadar, Márj Zeltán, Jaadura Iáin, Knlaaár Ilena, Tárák fereao, Zaenlye Ért, dr. Seaaita Jaal áa aág aakan aáaak. Aa elnúlt kát-hárea árban iameretterjeeztá alfadáaakat atarrattak áa Irá-elvaeá találkezákat raaáattak pl.t Marczell Bála a Caalláklz hledeleavllágár ál, Karács Láazlá Brdályrll tartatt aláadáat. íráink klzfll randágfl látták: Sebea Láazlát, Káoa Jázaefet, láth Láazlát, Máeaárea Káralyt áa aáaakat. A Caaaadak alapatarratatának ▼atat(aága áa a helyi aápkfoyrtár tfbb klzafrelidáel rendetráayt azerres együtt. A falu aafyar neazetiaágá lakaasáfának 25,4 azázaláka Caaaadak tag. ! i j í al u Az alapazerretet 1950 nárciszában alakult, elnákaak láaeth írpádet válaaztetták. 0t kivette Caáka Pereac áa ügráczkyná Len gyel Mária* lejfalu 1977-til Seaarja táraklzaáge,' de ánállé 251 ta gú Caaaadak - alapaaerresettk van, ládla Ferenc Dyugalaazett lakaié igazgmtá alaik reaetáaárel. A Caaaadak karftletl blzettaága elafkaágáaak tagja veit Caáka Settér, áa 1953-tál lédla fareao. A veit aaaarjal Járáéban a Caemadak jb elalke ralt Caáka féreme A 951 - 1954/* aajd ládla íerenc A 955 - 1960 /• Színjátatá eaepertjuk 1950-ban alakult, áa 1960-ig minden árban bemutattak egy azlaaSret, ládla Pereao rezetáeárel. A hatvanaa árakban ralt lreánlal étlapaduk la* A ayelcraa&a árak ola ján alakult a oltaraoaepart Záld Antal rezetáeárel, áa az áneklleaepart Tágtaná 3tliter Margit TezetáaáTel. Klállitáat rendeztek Skrlbn Bál tanár kápeibU. Minden árban kfszlntlk a falu ldla pelgáralt áa a Caaaadak áráeaea áa alapítá tagjait. A faluban hagyeaáaya van a dfrajáráanak, 195O-tfi aindea árben negreadezik a látrányea dlre- járást, aaalyat aagtaklatattak u t m hasai ia kffLffldl náprajsasok a budapaati áa a assskrai náprajsl laté latbfl. ii alapssorrosotot Boglátogatta Llrlaoi Gyula, Siabá Bossl, Paths Károly, Ordéry Kata lin, Oyuroaé Iatráa, Qsda Marika, Dálaaky Jaal, Zalláa Praháaska látván, Patrik Jassaf ia aakaa aáaok. A település fssslakosságáaak 33,8 ssásaláka tagja a Ceeaadekaak. C i a l l í k l i o a l t l r t f k ii alapasarrosot 1950 taraasáa alakalt, ólat alolka Veráb Mihály ▼alt. Aa alaúlt oaaknea negyren ér alatt aa alalklk gyakraa váltatták egyaáat> Kállay laldiisár, Jaakerioa Aatal, SitraaaTaiky Btel, Kara Sándar, Beth Jáaaa, Báneth IatTáa áa lalla Kálaáa tlltltta ba as alnfki tlestságot. Pfuadtaar Jesaef pedagógus 1985-ban vatta át a 200 tagú alapaiarraiat rezetását, A Caaaadak járási bisettaága rálaaitmányábaa JaakaTioa Aatal kápTisslts ai alapssorresotet ia a ktroyail falvak Coeaadek-tsgaágát A950 - 1965-ben/. Pfuadtaar Jessef 1987 áta tagja a Járáal blsettságaak. Ai ftTeass árak elejáa JaakaTioa Aatal TaiatáaáTal ssíajátsss oaapart áa áaakkar alakult, aal a hatrenoa Irakban falbaalatt. A hat▼anai árak elejáa terábbi színjátszó oaapart alakult Kuki Jaal Talá tásával. Megalakuláaátél 1970-1* raadasaraa ezerrezl-iráayítő auakát rágxatt a Casaadek alapazerrozetábea lalla Brzsábet, Duaak Margit áa Bara Jáaaa. A Caaaadak ostttirtlki alapaiarraiata a hetreaes érák alal felábaa hulláarflgybe kardit, törékenységük riaasaeaett. A talpraállítáa sak geadet akaiatt a járáal blsottaágaak, ai elalkaég tagjai tfbb alkalsaaal tárgyaltak a falu resetf tlsstségrlsolflrel ás aa alaplskala pedagógusaival. Az utóbbi kát-hárao évben Pfuadtaar JÓssof pedagógus rosetésárel újjászervezték a vaiatfaágat, keidatát ratta a raadasaraa naka. ka nak blsaayltáka, hagy as elaúlt kát áTbea tisaalt rendezréayfk Talt, áveate aagrandazik a Csaaadak-bált. Irakat ás elladókat fogadtak* VendégOk Talt Tfssár irpád, Za. lágy Lajaa, Batta Oyfrgy, Máoa JÓssof, Dómján Zoltán, Dr. Bauar Qyfsf a tudeaáayek doktora a Csshsslarák Tudaaáayaa Akad<■la tagja, Dr. Pfsplki Hagy Páter agyataal taaár. Bgylk legsikeresebb kfzaflrelfdásl roadosTáayfk Tolt Koráos Lássló tar* nár /Caollóklzosfltlrtfk asfllftta/ alladáaa Csallóklsosttfrtfk tfrtá- - 7 - netérfl. A falu magyar neazetlaégfi U k t M á j á n k 12,8 Cseaadeknak tagja. azázaléka * I l m i j i r As alapssarvezet 1950-ben alakult, elaf elnike Kasa Sánder vált. Aa alafkl tisztséget betiltatta mégi Héry Teremő, Héasth Jezaef, Kalua Vilmes, Pflllp István, Muzslay Jánaa éa Szénáéi Zeltán. A 140 ta gú alapssarvezet elnfke Héaeth Erzsébet. Az alapsserveset eredményes ■unkát végsett. A cseperteknak aakat segített rettdezlként Herváth M l , Caehy Ferenc és lath Jánes, lera Őrá kereegráfus, Kevaslch Ja~ sssf karnagy, ralaaint szervezőként és irányítíkémt Héaeth Erzsébet. As alapasarrasat megalakulását ktratt években azínjátsse oeepert alakult. Az énekkar 1959-ben alakult. A hatvanas érek elején lera £ra vezetésével asínven&laa ifjúsági tánoosepertjuk Telt. Héaeth Imre 1970-ben a "Tavaazi ssél..." arazáges népdalTarseny gylsteae lett. Szamaránssky Edit 1979-tll alnden évben képviselte a fa lut és járásunkat a Lubechnán /FenyVhásán/ aegrendezett ersságes sza vaiéversenyen, és minden évben győztesként tért haza. Héaeth Erzsébet alnlk vszetéaével 1985-ben énekllosepert ala kult. felléptek > Olgyán, lejfaluban, Vikin, Hagyabeaybaa és Csákány ban. A helyi egységes fUdaflves-szIvetkezettll tfbb elkel— al béraentve kaptak autébusst. Pelel-Caallakisben hagyeoánya van a dCrejá rásnak. 8 télbúosuztaté éa tavaazváré fal hagyeaányt 1984-ben felújítatták, 40-50-en lltlztek jelmezes lltlzékbe. A tellfesztással kaposelates hngyeaányfrsl rendezvényt 1988-ban szervezték aeg elei isbsa. As elmúlt két évben azáaea laaeretterjeaztl elladáat rendez tek, vendégük veit: Dr. Pflsplkl Hagy Pétar egyeteal tanár, dr. Fethy Jáiias állaterves, dr. lauer Oylsl a tudemányek dektera, a Caehazlevák Tudeaányes Akadémia tagja, dr. Ozegány Katalin ervesnl, Keváos Láaslé tanár éa dr. Mlaányl erves. A faluban híres népisenekar aflkldlk, klzremftkfdésével évente nétaeatat rendesnek. A Cseaadek-tagek la bekapeselédtak az "Iaaerjflk aeg egymást" faluvetélkedVbe. A falu magyar nemzetiségű lakesságának 42,1 százaléka Caeaadek tag. O i i l l i r t i r á i j As tltfiiirTiMt 1949-ben a l a k u l t , elal tlúk* Mm í J m i * { ▼•lt. Rajta kiTtl as elnlkl tlastséget betlltltté nég Aadloa lajti, Katona llklás, Kaváos ^atráa és Iaatáiy Aurél* As alapazervalatnak 170 tagja Tan, elaeka Ssabá Kral. Az alapaiarvezetbaa 6b a vesetlaégbaa aktív auakát végsett t lartalaa Resália, Király látván. Vadap Zoltán, Mrkaa Irén, Kabuasek Rudolf, Kabuazak Jaláa éa Ssabáalhály Andráa* A asíajátsse aaafart 1952-ban alakult, aftvéaietl vasatija lar talaa Rozália is Haad Jassaf ralt* As alapaservesataak asgyasarft vegyeekáruea ralt, caak aajaálnl lahat, hagy n hatvanas érek végén nagastnt* A kárua karnagya Kabussak Rudolf ralt* A faluban tlbb allraloanal volt kárustalálkasá, ahal ssíspadra álltak járáaunk lagjabb vagyaakaral pl*: a nagynegyeri, a aaaarjal, n b l s l , a dláspataayl éa tavábbl káruaak* As alapiskolában gyarnakkar nflkldlk Kabussak Ru dolf yadagágua-kamagy vasatéaéval. 1967-ban n gyeraektánaeaepert felújította rasdasaras aflkSdéaét. lartalaa Basálla taaítáal évtlsadakkal asalltt vasatatt gyemoktánc csoportot. As alaúlt kát évbaa hat rendezvényük vált* Vendégül látták dr. Ptaplkl lágy Pétar agyataal tanárt és Ildik ZalgneSd lsaarattár jáéit! alladáaát hallgatták aag* frá-elvaaá találkozás találkastak: latta Oylrggyel, Máoa Jássaffal áa larak Láazlával. A falu aagyar nemzetiaégt lakeaeágának 16,2 asásaléka tagja a Caenadakaak. P a t a a As alapazervezet 1949-ban alakult, lágy lánder alnlklt tavábbl alnlklk kivették: Czuczar Pareno, Hllgya Izabella ás Sínen Irén* A 87 tagú alapezervezet ólaiké lágy Háadar* lírá ülkláa oaaknaa agy évtlsadea keresztül képvlaelte as alapasarrasatat a Caaaadak járási blzettaága válaeztaányábaa. A aár Jelzetteken kívül as alapasarvasat és a vezetlaég nunkájában aaknt aagítatt aég Caloaal Gyula éa Ssabá Láazlá. Veit aslajátasá oaapertjuk, Caloaal Gyula vesetéaével 1962-ban a Járáal veraaoyan helyeséat értek al* A Caaaadak aservasésébaa éven te egy-két alkalommal meglátogatják a Matass alladáaát* As alaúlt két évben lt rendezvényük veit. A falu aagyar nanaetlaégfl lakaaaágánnk - 9 - 10,4 azázaléka tagja a Csemadeknak. B a g y p a k a Az alapszervezet 1949-ben alakult, Andrássy Jánea elnlk veze tésével. Andrássy Jánea huszőnlt évig veit a szervezet elnike. A 142 tagú alapszervezetet Pőraők László elnlk Irányítja. Az alapazervezet munkáját aegítette: Lelkea Láazlé, Kecais Sánder, Sárkfzl Dezal, íbrahám Erzsébet, Jurányi Ferenc és Karasz Lúcla. Andráaay Sánder vezetéaével mflkődőtt azínjátazé csepert és évente rendeztek két-hárem ismeretterjeszti elladáat éa író-olvasó találkozót. 1987-ben megrendezték a dlrejárást. A falu magyar nemzetiségi lakos ságának 35,7 százaléka a Csemadeknak tagja. K i r á l y f i a k a r c a a A (7 tagú alapszervezetet Hartmann Ferenc igazgató-tanító Irányítja. Az alapszervezetben elnlki tiaztaéget tUtltt be Vámea Lajea, Bllca Mária, Fehér Nándor, Gréf Uagda, Iván Tivadar éa Ventazemfl Mária. A nyolcvanas évek elsl felében Gréf Magda képvi selte az alapszervezetet a Csemadek Járási bizottsága választmányá ban. Az Itvenes-batvanaa években elismerésre méltó munkát végzett a Csemadekban Ambrevica Katalin taníténl éa Varga Déneané. A hetve nes évek végén veit énekllcsepertJuk. Gőros Teréz vezetéaével 1987-ben irodalmi klr alakult. Az efaz időszakonként Jegyelővétel formájában anyagilag támogatja a szervezetet. Keazeli Ferencet íré-elvaaé találkozón fogadták. Megazervezték a vásárúti és a vámos falusi azínjátazék fellépését, éa találkoztak a Mateaz művészeivel la. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 22,3 százaléka tagja a Csemadeknak. - 10 - l l f t l l l Az alapszervezet 1952. május 12-én alakult, elsl elnflke Kelker Benedek Telt. 6t további It elnlk kivette: Kázmér Benedek, Ollári Bála, Blgi Tiber ás Calcsay Lajos. A 102 tagú alapazervezetet Caicaay Mária elnlk vezeti. Csicsay ^ajes igazgató-tanító kát évti zede a Csemadok járási bizottsága választmányában képviseli az alap szervezetet és a klrnyezl falvak Csemadek-tagságát. Az alapazervezot megalakulását kiveti kát évtizedben a Csemadok munkáját segítette Blgi Ferenc, Takács István áa Zsigárcaik Erzsé bet. Kosár Etel a hetvenes években mint szervezi-irányító tevékeny kedett. Az alakulástól kezdldlen a Csemadok éa a klzmfivelldás fárad hatatlan és ki nem égett lámpása Calcsay Lajos és Caicaay Szidónia. Az Itvenes években Takács Irén vezetésével színjátszó csoport mflkSdltt. A hatvanas években Caicaay Lajos újjászervezte a színjátszó csoportot és 1970-ig eredményes munkát végeztek. Csicsay Mária veze tésével 1972-ben irodalmi színpad alakult. Alkalomszerűen még ma is színpadra lépnek. A helyi nemzeti bizottság és az egységes flldműves-szlvetkezet az erkllcsi támogatáson kívül anyagi támogatást ia ad a szervezetnek. Évente klszlntik a nyugdíjasokat áa a Csemadok alapító tagjait. Szívesen emlékeznek vissza Kovács László "Erdélyi utazások" című ismeretterjeszti előadására. Tlbb alkalommal fogad ták a Matesz mflvészeit is. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 28,8 százaléka a Csemadoknak tagja. N a g y a b e n y Az alapszervozet 1950. május 12-én alakult Kovács József elnlk vezetésével. Az elmúlt évtizedekben elnlki tisztséget tSltltt be: Vrba Teréz, Posa Mária, Hodoaay Károly áa Morva József. A 140 tagú alapszervezetet Kázmár Zsigmond elnlk irányítja. Edmár Mária tanácselnlk tagjo a Csemadok járási bizottsága választmányá nak, Kázmér Zsigmond a járási bizottság ellenlrzl ás revíziós bi zottságának tagja. Jelenleg három csoportjuk mflkldlk: Kiso Katalin vezetésével énekllcsopert, Csánó Vilmos irányításával oiteraegyűttes, éa Merve József művészeti vezeti irányításával színjátszó oaoport. Az ell- 11 - - zl évtizedekben volt tánccaepertJuk Keváoa Irén vezetésével. ÉneklIcsoportjuk éTente szerepel a járási bemutatín, gyakran kapnak meghí vást a szomszédos falvakba. Tavaly a Járási versenyben a második he lyen végeztek. A nyolcvanas évek második felében tlbb író-elvaaó találkozót szerveztek, ahel megjelent: Mács József, Zalabai Zaigmend, Batta Gylrgy, Sebes láazló, Suba Gyula és Grendel Lajes. Nagy klzlnségsIkeré veit a Botcsinálta dokter című azínmfl bemu tatásának. Nagyabeny elválaszthatatlan Bihari Jánes nevétII, éa az évente megrendezett Biharl-Onnepaégtll. A Blharl-flnnepaég rendezije a Caemadek Járási bizettaága, a járáai népművelési klzpent és a Csemadok alapszervezete. A tavalyi flnnepség veit az egyik legsikeresebb, csak nem kétezren vettek részt rajta. A BiharI-flnnepséget megellz* napok ban kulturális hetet szerveznek, amelyen neves mavészek, caoportek és zenekarek vesznek részt. Tavaly elafl alkalommal megrendezték a "Prímásak versenyét". A Csemadeknak meghatározó szerepe van a falu kl&mflvelldésében. A helyi nemzeti bizottság mindennemű támogatást mega* a Csemadeknak. A falu magyar nemzetiségtl lakosságának 11,5 százaléka tagja a Csemadeknak. K u l o s á r k a r c s a Az alapszervezet 1965-ben alakult. Blnlknek Kulcsár Lászlót választották. Jelenleg Puha Júlia elnlk irányítja a 47 tagú alapszervezet munkáját. A vezetIségben rendszeres munkát végez még Bartal Jánes, Kulcsár István és Kulcsár Dániel. Csoportjuk nincsen. Imerettzrjesztl elladásokat ás író-elvasó találkozókat szerveztek. As elmúlt kát évben hat rendezvényük veit. A falu magyar nemzetisé gi lakosságának 38,3 százaléka tagja a Coemadoknak. B a c s f a Az alapssarvezet 1957-ben alakult, elel slnlke Bittere Jánes ▼élt. Aa alspessrveset elnike veit még Sármány Teréz, Keváos íve, Vrfhlioh Anna áa Lengyel Hi t . A 75 tagú alepsservezet elnike ma Jáveroslk Irán. A sáv nevezetteken kivfl az átlagnál tlbbet tettek • OM M l e k f e t leváee József le Pék igét a. Az alakulást kiveti év - 12 - bán veit színjátszó csoportjuk Mészáros Aranka tanítani vezatéaé▼al. Társrendezői az évente megrendezett fl9aapl éa gyermeknapi ün nepségnek. Évente randaznak klránduláat. Az alaúlt két évben rendaztak elladáat as ifjúságvédelemrll, egéazaégúgyl elladáat, kézlmunka-tanfolyasat éa cukráaztanfolyamét. Járásunkban éa hatá rain kívül la ismert a Vénuaz zenekar Méry Lajos rezetéaével. A falu magyar nemzetiségű lakaaaágának 17,4 százaléka tagja a Caeaadoknak. E k a c a Az alapazervezet 1949 novemberében alakult, elnlknak Baka Dezalt választatták. Slnflke volt még Kacz Gáspár, 8111a László éa Kucaera Lószlő. A 357 tagú alapazervezet alnlke Lukovics Tlbar pe dagógus. Lukovlcs kultúrtára évtizedek óta tagja a Csemadok járáal bizottsága választmányának. Az alakulást kiveti két évtizedben a szervezet csoportjaiban eredményes munkát végzett Hagy Károly éa Nagy Vince, a hetvenes és nyolcvanas években Kiaa Valéria, id. Ke lemen Lajos éa Varga Hária. Nagy Károly vezetésével 1950-ben színjátszó csoport alakult, és két évtizeden keresztül számoa szín müvet vittek színpadra. A hetvenea évek elején két művészeti caeport alakult: Varga Frigyes vezetésével a olteraegyüttea éa Lukavica Tlbar Irányításával az énekllcsepert. Járáal éa körzeti ren dezvényen több alkalommal azólóénekeaként azerepelt Kelemen Lajaa. Az éneklőcsoport kétezer kerona anyagi támogatást kapott az egyaégea földmüvea-szüvetkezettll. Szervezetük tagsága részére elladáat tar* tott dr. Bauar Győzi, a tudományok doktora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagja. író-olvasó találkozón réazt vett: Bereozk JÓzaef, Dénes Gyflrgy és Lovlcsek Béla. Marczell Béla néprajzkutató elladáat tartott 8zűkebb hazánk a Caallóklz szokásvilágáról éa a népi hiedel mekről. Szervezetünk tagjai bekapcsolódtak a múlt évben falunkban rendezett "lamerjük meg ogymáat” című vetélkedőbe. A falu magyar nemzetiségű lakoaaágának 22 százaléka tagja a Csemadoknak. - 13 - N á d i a d Az alapszervezet 1950 márciusában alakult, alnlknek Lelkes Imrát választatták, kz eln8kl tisztséget betlltltte még Méry Zaltán, Csapiár Katalin, Csáfalvay Lipét, Méhes Zoltán, Zsemlye Mária, Bona Éva, Mészáros Erika és Vajas Jánas. A 64 tagú alapszervezet elnlke Gróf Ilona. Az Itvenes években eredményes munkát végzett a színjátszó cso port Méry Zoltán vezetésével. A Zsemlye házaspár 1977-ben énekllcsoportot alakított. Az egységes flldműves-szlvetkezettll háromezer korona támogatást kaptak. A nyolcvanas évek második felében vendégegyütteseket fogadtak pl: a Csalié Népművészeti Együttest, a Nagyabonyl színjátszókat és a Matesz művészeit. Tlbb klltl és író ta lálkozott a falu olvasni szereti Csemadek-tagjalval pl: Keszell Perenc, Gágyor József, Zalabal Zsigmond, Duba Gyula, Lavlcsek Béla, Dávid Teréz és Máca József. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 12,2 százaléka tagja a Csemadoknak. S o l y m o s k a r c s a Az alapszervezet 1985. november 25-án alakult Glrcs Márta elnlk vezetésével. A 41 tagú alapszervezet elnfike Obrecz Pál. Az alapszervezetben nagy-nagy Igyekezettel dolgozik Glrcs Mária, Soóky Gabriella, ifj. Glrcs Rudolf és lfj. Obrecz Pál. Az elmúlt két évben négy rendezvényük volt. A szomszédos fal vakban mflkldl Caemadak-csöpörtok meglátogathatnák a solymaakarcsala kat és bérmentve műsort biztosíthatnának az induló és utat keresi fiatal szervezetnek. A falu magyar nemzetiségS lakosságának 41,8 százaléka a Csemadok tagja. S i k i b 14 - ta j r As alapszervezet 1949 szeptemberébe* alakult, elnflknek Zlld Ernlt választották. Elnlk volt még Gyurkovica Károly* jelenleg a 113 tagú alapszervezet elnlke Klempa latrán. A vezetlségben rend szeres munkát végzett Tóth Mária, Végh László, Ulklőa látván, Gyur kovica Adolf, TÓbl Láazlé, Klempa Bála és Zlld Ernl. Az alakuláat kiveti években volt színjátszó csoportjuk, Zlld Ernl vezetésével mflkldtek. Klsa Mónika vezetésével 1988-ban tánccseport alakult, és Beiké Gábor vezetésével citeracsoport. A nőtakedvellk kirét 1986-ban hozták létre. Május kilencedikén tábortűznél szerveztek műsort. Megemlékez tek a nlnapról és a nyugdíjasok részére műsort bizteaítottak. Sikabony Dunaazerdahely városrésze. A magyar nemzetiségű lakosságá nak 9,1 százaléka tagja a Caemadoknak. S fl 1 j Az alapszervezet 1974. február 25-én alakult, az elsl elnlk Horváth Gyula volt. Az 58 tagú alapszervezetet Kiss Gabriella elnoknl irányítja. Az alapszervezet vezetlségében rendszeres munkát vé gez Both József éa Vajas Antónia. Az utóbbi hét-nyolc évben rendez tek ifjúsági bált, íré-elvaaó találkozót Máos Józseffel és Rácz Olivérrel. Rendeztek kézimunka-kiállítást éa vendégül látták a felbári ifjúsági irodalmi színpadot a Hej, Dunáról fúj a szél című elladással. Az utóbbi két évben négy rendezvényt szerveztek. A hatvanas éa hetvenes években sokrétű klzművelfdési rendezvényt szervezett a faluban Kiss József igazgató-taníto. A falu magyar nem zetiségű lakosságának 14,5 százaléka a Csemadok tagja. A l a é j á n y o k Az alapszervezet 1950. február 15-én alakult, elnlknok Bugár Józsefet választottét. Ebben a kis létszámú alapszervozotbon gyakran váltották egymást az elnfkl tisztségben. Volt elnlke Farkas Ferenc, Kovács Jeni, Mlkéczl Imre, Hegedűs Júlia, Deák Ernl, Polflldi Rozé- - 15 - lia és Pongrácz Gertrúd. A 48 tagú alapszervezet elnike Árva Erika. Az Itvenes évek elején Méry László tagja veit a Csemadok Központi Bizottságának. Az Ötvenes és hatvanas években volt színjátszó csoportjuk Kiss Imre pedagógus vezetésével. Pelsl-Csallóklz használati és néprajzi tárgyaiból 1980-ban sikeres kiállítást rendeztek. Ismeretterjeszti előadáson fogadták dr. Püspöki Nagy Pétert és dr. Bordácsot. Szín házlátogatást szerveztek Győrbe és fogadták a Csemadok jokai alap szervezetének színjátszó csoportját. Az írok közöl beszélgetésen vett részt Zalabai Zsigmond, Ordódy Katalin, Duba Gyula, Tóth Elemér és Mács József. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 20,2 százaléka tagja a Caemadoknak. M e d v e Az alapszervezet 1949-ben alakult, elnöknek Németh Rudolfot választották. A kivetkező években az elnlki tisztséget betlltltte még Németh Rudolf, Jankó Alajos, HSlgye Elemér, Németh László és Harmati Imre. A 96 tagú alapszervezetet Horváth Lívla elnlk irányít ja. Horváth Lívia óvón! 1987-tll tagja a Csemadok járási bizottsá gának és a Csemadok Klzponti Bizottságának is. Az Itvenes években a már jelzetteken kívül sokrétű munkát végzett Hllgye Etel. Az alaku lást kiveti években volt színjátszó csoportjuk. Ismeretterjeszti előadást tartott Bldlk Zsigmond "Színes világegyetem" címen. Pogadták a Matesz művészeit. Író-olvasó találkozón vett rését Ordódy Katalin és Lovicsek Béla. Az elmúlt kát évben vendégül látták a Csemadok vásárúti szín játszóit, a nagyszarvai bábcsoportot, a vámosfalusi színjátszókat és az alistáli Cslpcslrip csoportot. A falu magyar nemzetidégfl la kosságának 15*8 százaléka tagja a Csemadeknak. C s e n k e Az alapszervezet 1951-ben alakult, az elsl elnök BÓdis József volt. Elnöki tisztséget Vaas Perenc, Ptlssi Jánes és Pélinger Lajos tlltltt be. A 151 tagú alapszervezetet dr. Kvarda József elnlk irá nyítja. A Csemadok járáai bizottsága elnökségében Vass Perenc és dr. Kvarda József képviselte az alapszervezetet és Pelsl-Csallóklz - 16 - falvait. Vasa Ferenc tagja veit a Csemadok Központi Bizottságának, dr. Kvarda József 1982-től tagja a Caenadek KB-nek. Az alapazervezet vezetőségében eredményes aumkát végzett: Keváca Péter, Farkas Péter, Tóth Zsuzsanna, Mlkóczi Vendel, lg. Nagy Péter és Bartalea László. Az 1950-ben alakult színjátszó csoportét Bodis József és Kovács Péter vezette. A gyermektánc-csoport 1988-ban alakult. A fúvószenekar 1957-ben alakult Kovács Péter vezetésével. Az elmúlt tíz évben a he lyi egységes földműves-szövetkezet 10 ezer korona értékben vásárolt hangszereket. Ismeretterjeaztl előadásokat szerveznek. Pl: dr. Bauer Győző a tudományok doktora a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagja, dr. GyBrgy István kandidátus, Demján Zoltán, Kovács László, dr. Fethy János éa dr. Püspöki Nagy Péter egyetemi tanár tartott előadást Csőn kén. író-olvaaó találkozó volt: Maca Józseffel, Ordódy Katalinnal, dr. Gyimesi Györggyel és Zs.Nagy Lajossal. A falu magyar nemzetisé gű lakosságának 23,2 százaléka tagja a Caemadoknak. L ú o • Az alapszervezet 1950 februárjában alakult. A szervezet első elnöke Neillnger Dániel volt, őt uórecz Ferenc követte. A 107 tagú alapszervezet elnöke Balogh István. Az alapszervezetet és a környe ző falvak Csemadok szervezeteit id. Habáa Ottó igazgató-tanító kép viselte a járási választmányban. A hetvenes évek végén férfi éa nil éneklöcaspert alakult Habán Ottó vezetésével. Az utóbbi öt-hat év ben eredményesen képviseli a falut a női énekllcsepert, Járásunk minden rangos rendezvényén szerepelnek. A közművelődési műsorokat és az ismeretterjesztői elSadáaokat a helyi művelődési központtal együtt szervezik. Van citeracaoportjuk, irodalmi körűk és a fiatalok részére tánctanfolyamot szerveztek. Az éneklőcsoport szerepelt a Tava szi szél... népdalverseny konSletl döntőjében. A Lúcsl Egységes Föld műves-szövetkezet erkölcsileg és anyagilag támogatja a szervezetet, a kelléktár kibővítésére 3 500 koronát folyósított. Már tíz éve éven te megrendezik a nótaestot. Beszélgetést szerveztek írókkal pl: Duba Gyulával, Ordódy Katalinnak és Lovicsek Bélával* Id. Habán Ottó nyugalmazott iskolaigazgató továbbra la lelkes szervezője és irányítója a közművelődési műsoroknak és a női éneklőcsoportnak. A helyi nemzeti bizottság sokoldalú erkölcsi éa anyagi támogatásban részesíti a Csemadok csoportjait. - 17 - A múlt év decemberében Lúcaen rendezték meg as Ismerjük meg egymást /Lúos, Caallókfzcsűtlrtlk éa Illéahása/ vetélkedőjét. Luca éa Illéahása Caemadek-tagjai és oaepertjai ia felléptek a műsorban. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 17,8 százaléka tagja a Caemadeknak. K i r á l y f i a k a r c a a Az alapszervezet 1950-ben alakult, Szerdahelyi Jeni elnlk vezetésérel. A kfvetkezl években-évtizedekben az elnlki tisztaéget betfltftte még Kása Pál éa Hajdú László. A 152 tagú alapazervezot el nlke GÓdány Slemér. Caemez Erzsébet képviseli az alapazervezetet éa a környezi falvak Csemadek szervezeteit a járási választmányban. A vesetfaégben éa az alapazervezot oaeportjalban fáradhatatlanul dol gozott Hagy Viola, Sajdík Irma, Hajdú Gizella, id. Hajdú Láazló éa id. Koaa Fái. Hagy Viola pedagógus vezotéaévol 1969-tfl mflkldik irodalmi azínpad, irodalmi kfr éa gyermektáneoaeport. A asínjátazo caoport 1966-ig műkfdltt. A Hajdú-házaspár vezotéaévol 1972-ben eaztrádcsoport ala kult. Az alapazervezot képviaolteti magát a Duna Menti Tavaaz orazáges seregszemlén, 1988-ban Horváth Laura elal helyezett lett a verséa prózamondók veraenyében. A nyolcvanas években anyagi támogatáat kaptak az efas-tfl. író-olvasó találkozón megjelent: Hács JÓzaef, Duba Gyula, Dénea Gyfrgy, Zalabai Zaigmead éa még néhányan. Egy-egy találkozón 100-110 klnyvet adnak el. Járt náluk Bugár Imre olimpiai bajnok, Béroa Ferenc énekművéas, Juhász Jácint, Zenthe Ferenc éa még néhány neves személyiség. Tfbb alkalommal fogadják a Mateaz kamara csoportját. Eredményes éa aekrétű tevékenységűkért elismeri oklevelet kaptak a kerületi éa a járási nemzeti bizottság tanáoaától. Az elmúlt két évben 60 rendezvényük volt, néhány klzmflvelldési műsorban tárarendeztk voltak. Az alapszervezet vozetfsége, a helyi népklnyvtár és a művelődési otthon együtt gondolva és egy cél érdekében szervezi éa rendezi a klzmflvelödési rendezvényeket. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 22,3 százaléka tagja a Csemadoknak. - 18 - G • m b a Az alapazervezet 1952 szeptemberében alakult. Elnöknek Kllllnger József pedagógust választották. Az elnöki tisztséget betöltötte még Olgyai Lajos, Lejner Sánder és Horváth Perenc. Az utóbbi években Szlanyina László elnök Irányítja a 115 tagú alapszervezetet. Az öt venes években sok segítséget nyújtott Kllllnger Mária, Kulcsár Irén és Lengyel Valéria. Az alapszervezetben megalakulásától a hetvenes évek végéig sokrétű munkát végzett Bartal Imre, Varga Tibor, Marlcs Frigyes, Csefcy Pereac. Hárem évtizeden keresztül segítette az alap szervezet munkáját Csehy Eleonóra, Uikóczy Mihály és Horony Jenő. Kllllnger Mária és Kllllnger József vezetésével 1953-1960-ban színjátszó csoport működött, az ötvenes évek első felében vezeté sűkkel tánccsoportjuk is"volt. A hatvanas években Pongrácz Dénes igazgató-tanító vezette a színjátszó csoportot. A hatvanas évek vé gén 81aa1»i László vezetésével éneklöcsopert működött. A hetvenes években Slanina László clteraegyűttest alapított. Jelenleg csoportjuk nem működik. Évente megrendezik a dörejárást. A nyolcvanas évek első felében évente honismereti kirándulást szerveznek pl. Brűnnbe, a Balatonhoz, és Budapesten Is voltak. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. Előadást tartott dr. Bauer Győző a tudományok doktora, Marczell Bé la és mások. Könyv- és képkiállítást is rendeztek. A dőrejárást meg tekintetek neves néprajzkutatók, a készült fényképfelvételekből a Szlovák Tudományos Akadémia Lengyelországban kiállítást rendezett. Az alapszervezet színjátszó csoportja tizennégy színművet mutatott be pl: Csikós, Duda Gyuri, Katica, Betyár Bandi, Beleaaóra, Mátyás király lustája ás még néhányat. A falu magyar nemzetiségű lakosságá nak 28,8 százaléka tagja a Csemadoknak. P a d á n y Az alapszervezetnek 100 tagja van. Bartales Irpád as elnök. Az alakulást követő években az elnöke volti Bodó Irpád ás Csóka István. Az alapszervezet vezetőségében dolgozott Lázok Éra, Hudlos Terézia, Szakács Miklós, Bodó Irpád, Kiss Perenc és Lánárth Miklós* Jelenleg nem működik művészeti csoportjuk. A Csallóközi Kulturális - 19 - Napok alkalmával vendégagyait teát fogadtak. író-olvasó találkozón fo gadták TÓtb SÍemért, Marczell Bála néprajzkutató pedig előadást tar tott • Csallóköz hiedelemvilágáról. ás elmúlt években Petflfi-eetet rendeztek. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 11,1 százaléka tagja a Csemadeknak. S s a p As alapezerveset 1953 februárjában alakult, elnöknek Lőrincz Gábert választották. Az elneki tisztséget betSltötte még Bozaaky László és Miklós Imre. A 122 tagú alapszervezet elneke Sárkősy Lajos. Járáal választmányban az alapszsrvezetet képviselte Ambrua JÓzaef és Varga Ferenc. A vezetőségben eredményes munkát végzett: Köpliager Lajos, Varga István, Szegi Zoltán, Miklós Anna, Gaál Mó ric és Vörös Piroska. As ötvenes években volt ifjúsági és felnStt színjátaaó csoportjuk Miklós Imre és Köplinger Lajos vezetékével. A hetvenes években e9Ztrádosopert és irodalmi kör működött a falu ban. Jelenleg állandó Jelleggel nem mflkfidik művészeti csoportjuk. A nyolcvanas években közművelődési rendezvényeket szerveztek, pl. képkiállítást rendeztek Almáasy Hobert featömuvész alkotáaaiból, azovjet grafikákból, és amatőr festők képeiből rendeztek tárlatot, író-olvaaó találkozón volt a faluban Levlcsek Béla, Ordódy Katalin éa Pábry látván, évente rendeznek kenyvkiállítást. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 20,5 azázaléka a Caemadek tagja. V á a á r ú t As alapsservezet 1949 aseptemberében alakult, elaO elnike Madaráaz Béla. Ot követte Görög Tibor, Kálmán látván éa Szatmári Zoltán. A 270 tagú alapjzerveset elnöki tisztségét Földes Lajos tölti be. A Caeaadok jb választmányának tagja volt Madarász Béla éa Bíró Ilona. Földes Lajea 1987-óta tagja a Jb-nek. Az elmúlt évtizedekben a veze tőségben éa a tagság körében eredményes munkát végzett; Tóth Lajos, Nyeeó Térés, Oraveoz Magda éa Földes József. A színjátszó csoport legrégibb tagja Keváos Hermina éa Fapp Gabriella. Száaea színdara bot rendesett Ssabó Zita, Varga Béla éa Szaka Gésa. A színjátszó csoport 1950-ben alakult. Esstrádoaeportjuk 1962 óta működik. As énekli o^oport 1984-ben alakult. Bencse JÓzaef vesetésével tánccsoport - 20 - la mflkddltt. Híres nspzenekaruk volt, ennek bizonyítéka, hegy 1955-ben a Strakonicén rendezett országos versenyen a Vontszemű Pál vezette zenekar végzett az elsl helyen. Az efsz a színjátszó éa az éneklV csoport kelléktárának blvítésére 9 000 koronát folyósított az elmúlt négy évben. Csemadek-rendezvényen előadást tartott Lacza Tihamér, Dr. Pflspikl Nagy Péter egyetemi tanár, éa író-olvasó találkozón bemutatko zott Zalabai Zalgmond, Koncsol László, Ozavald Árpád, Ordódy Katalin, Lovlcsek Béla éa sokan mások. Az utóbbi két évben 26 rendezvényük volt, kJIztük a legsikeresebb a "Cigány" éa "Dankó Pista" bemutató. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 13,3 százaléka tagja a Cseraadoknak. A faluban van mflvelldésl ház. I l l é a h á z a Az alapszervezet 1951 májusában alakult, Holocsy Sándort válasz tották elnöknek. Az elmúlt csaknem negyven évben az elnöki tisztséget betSltVtte még: Kolláth Antal, Hldeghéthy Béla, Sill Mihály és Far kas József. A tisztújító gyűlésen 1988-ban Péter Györgyit választot ták elnöknek. Taglétszámuk 305. A Csemadok járási bizottsága választmányának tagja volt Sill Vinoe /1962-1970/, Nagy Ilona /1970-1983/ és 1983-tól Egyenes Gáspár tanácselnök képviseli az alapszervezet tagságát a jb-ben. Az alapszer vezetben éa egyben a falu kfzmflvelfldésében sokrétű munkát végzett Elek János, Horony Andráa, Szabó Pál, Oros Lajoané, Michálik Teréz, Bors Éva, Nagy Ferenc, Farkaa József, Egyenes Gáspár, Mikécz látván, Bankó József, Ravasz László és Holocsy László. A színjátszó csoport 1951-ben alakult Elek János és Horony And rás vezetésével. Szabó Pál pedagógus szakmai irányításával 1958-ban zenekart alakítottak. Ebben az időben a pedagógusok aktívan kapcso lódtak be a falu klzmuvelfc'désébe és a Csemadok munkájába. A színját szó csoport a hatvanas években ia mükSdltt, volt irodalmi azínpaduk, veramondó kSrflk, éa Bora Éva vezetésével gyermek- éa ifjúaágl tánccsoport alakult 1965-ben. A hetvenes évek klzepén Szabó Pál karnagy vezetésével vegyeskórua alakult. Később a kórusból néhányan kiváltak így éneklocaoportként mükffdott tovább. A citerazenekar 1976-ban ala kult, részt vettek az Éraekújvárott rendezett országos versenyen is. A vegyeskar egyike volt járásunk legjobb csoportjának, a járási ver senyen 1975-ben a második helyen végeztek. Az elmúlt években több - 21 - alkalommal felmerült, hogy Szabó Pál éa Bora Éva pedagógusokat egyéb megbízatásokból mentesíteni kellene, éa szakmai ismeretüket jobban felhaaználni a zene éa a néptánc területén. Egyenes Gáspár küldöttként vett részt 1987-ben a Csemadok orszá gos közgyűlésén, felszólalt a vitában ia. Az utóbbi két-három évben író-olvasó találkozót és ismeretterjejztS előadásokat szerveztek pl: Dr. Püspöki Nagy Péter, Dómján Zol tán, Uáca József, Keazeli Ferenc, Za.Nagy Lajos éa Bereck József járt náluk. A Caemadok-tagok éa a pedagógusok pl: Bors Éva és Both Jánosné színvonalas műsort biztosítottak az "Ismerjük meg egymást” faluk közötti vetélkedőre. Az alapazervezet tagsága a helyi temeti gondozását vállalta és évente több óra társadalmi munkát végeztek. Évente két-három alkalommal megtekintik a Mátedz előadását, éa tör ténelmi-honismereti kirándulást szerveznek a tagságnak éa a falu lakoaságának. A Csemadok-krónikát folyamatosan vezetik. A falu magyar nemzetiségű lakoaságának 32,6 százaléka tagja a Caemadoknak. V á r k o n y Az alapazervezet 1962-ben alakult, elad elnöke Végh Béla volt. A Csemadok alapszervezetének elnöki tisztségét betlltltte még Végh Béla, BekS Mária, Méhes Pál, Cséfalvay Sándor,éa Végh Ödön. A járá si bizottság tagja Bek8 Mária és dr. Domsitz Jen8. Jelenleg 410 tagjuk van, az alapszervezet eln8ke Fekete János mérnök. A már emlí tetteken kívül az alapszervezetben sokrétű munkát végzett Bedécsné Mackó Júlia éa Hamar Borbála. A várkonyl alapazervezet elválaszthatatlan Bekö Máriától, a mindenki által ismert éa tlaztolt Mariska nénltll. Évekig dolgozott a Csemadok járási bizottságán, szervezte és irányította a Csemadok művészeti csoportjait. Az Orlkifjú Mariska néni így emlékezik a Csemadok megalakulására: "..... Fél Miklós a Csemadok jb titkára 1 9 6 2 -ben több alkalommal meglátogatta a helyi nemzeti bizottság vezeti tisztségviselőit, hogy a csaknem szinaagyar faluban megala kítsa a Csemadok alapszervezetet. Felkeresett engem is. 1962 októ ber 26-ra negyven embert hívtam meg az alakuló gyűlésre. Tizenhe ten jlttek el. Alapító tagok voltak: Baranyai József, Nagy Jeni, Sánta Margit, Cslrgo Margit, Nagy Fekete Béla, Soóky G. Margit, Végh Béla, Maczkó Júlia, Horváth István, Végh Rozália, Cslrgl Er- - 22 - zaébet, Végh Ódon, Uher Mária, Véghné H. Mária, Juhász József, Ha mar Borbála éa Bekl Mária, Bekil Mária nem egymuszakea népművelő volt, nem napi nyolc órában volt LÁMPÁS. lamerték lt Felaő-Csallóklzben éa a Cailizközben la. Vezetett tánccseportot, irodalmi színpadot, rendezett színdarabot éa esztráduflsort. Az alakulást kiveti évben mutatták be Konya J. "Senki fia" éa Ságodi József "Lakásszentell” című darabját. A bemutatót kflvetSen a nézOk kSzfll többen felkiáltottak: "Ilyen a faluban még nem volt!" Lelkes Erzsébet vezetésével tánccsoport alakult, felléptek Kolozanémán, a Bihari János-flnnepségen és járásunk több községében. 1964-ben mutatták be az "Egérút" című vígjátékot. Még ebben az évben két eaztrádmflaorral kedveskedtek a lakosságnak, éa két alkalommal nótaestet rendeztek. Az alapiskola szülői munkaközösségével együtt közmflvelödési előadásokat szerveztek pl. Dr. Mozai Ferenccel, dr. Buga Lászlóval, és Nagyszalontárol meghívták a múzeum igazgatóját, aki Arany Jánosról tartott előadást. 1965-ben mutatták be a "Zsuzsi" című darabot. Mariska néni mondja: ”... Zsuzsi az egyik jelenetben háloingben az ágyba dobta magát, és a rozoga ágy leszakadt. Nem tudott kiszabadulni, és hal kan kérte, hogy húzzák Össze a fuggOHyt, mert a rozoga ágy deszkái közé szorult. Ezen a közönség jót kacagott. Viszont másnap caalodottan távozott a közönség, mert akkorra megerősítették az ágyat ás a Zsuzsi alatt nem szakadt le." Színjátszóink számos meghívásnak tettek eleget, járáaunk több falujában 8zerepeltek, járáai és kerületi veraenyen vettek részt. A hatvanas évek közepén tVbb alkalommal rendeztek a szabadban Caemadok-napet, amelyen 2 000 - 2 500-an jelentek meg. Csoportjaink Öregbítették alapszervezetflnk éa a falu jó hírnevét, éa a falu veze tő tisztségviaelOi is fölfigyeltek a Csemadekra. Az irodalmi színpad 1970-ben érte el a osúoaet. Tfbb irodalmi Összeállítást mutattak be, pl: "Az ember megmarad", "FOlazállott a páva", "Űt a forradalomhoz", "Csak egy darab ég", "CsallokOz" és "Petőfi Sándor". A színjátszók és az irodalmi színpad tagjai rendszeres anyagi támogatást kaptak a jnb művelődési osztályától. A vegyeskar 1971-ben alakult Pálinkás Gyula karnagy vezetésével. A negyvenöt tagú vegyeakar 1974-ben azéteaett. 1974-ben vendégSl látták Emil Bole8lav LukáSot és Dénea György költőt. Ebben az évben a környező falvak mű vészeti csoportjai mutatkoztak be Várkonyban. - 23 - Csaknem minden évben rendeztek tanfolyamét, pl: a caipkeverl, a szabászat és varrás, a hímzés és a hínestojás-készíti tanfolyam iránt volt a legnagyobb érdeklődés. A hetvenes évek végén szavalóversenyt hirdettek, tizenhét hely beli fiatal versenyzett, Skker megalakult a 12 tagú férfi és a tizen egy tagú nSi éneklöcsopert. Béres Ferenc Liszt-díjas énekművész 1980 novemberében szerepelt Várkonyban. Az Illytfa Gyula járási szavmleversenyt 1982-ben rendezték meg falunkban. Ebben az évben a Cseaadok kirándulást szervezett Egerbe. Gárdonyi "A bor" című színművét 1984-ben vitték a színpadra. 1985-ben ott voltak a felújított budapes ti Operaház megnyitóján. A hazai magyar költök és írók /négy-it kivétellel/ mindannyian voltak író-olvadó találkozón Várkonyban. Minden alkalommal 100 da rab könyvet adtak el. Csaknem minden évben rendeznek notaestet. Klimits Lajes "Névtelen levél" címfl darabját 1986-ban mutatták be. 1987-ben a Szlovák Filharmónia előadásán vettünk részt Pozsony ban. Az Ifjú Szívek kamaracsöpörtja is fellépett falunkban. Tavaly a "Futótűz" című darabot mutattuk be. Sokrétű munkát csak közösen lehet végezni. Köszönetét mondunk a Cséfalvay házaspárnak, Végh Ödönnek, Lelkes Erzsébetnek, Sooky Annának, Gútay Gertrúdnak, Méhes Györgynek, Majoranek Lászlónak, Horváth Máriának és további elkötelezett Csemadok-tagoknak. Rendsze res támogatást kaptunk és kapunk Dr. Domsitz Jenőtől. A Csemadok alapjzervezet színjátszói 1962-től huszonkét /!/ •eínmflvet vittek színpadra! Bekő Mária a Csemadok-aranyérem megérde melt tulajdonosa. Panaszkodik, hogy ereje fogytán van. Számomra az egyik legnagyobb elismerés az veit - mondja BekS Mária - amikor az egyik bemutató után a főbejáratnál beszélgető asszonyok megállítot tak és közölték "... tuded arról beszélőnk, hogy milyen jó volt a műsor. Te olyan voltál mint a Por Klári a Ki mit tud-ban". A falu magyar nemzetidégű lakosságának 17,2 százaléka tagja a Csemadoknak. N a g y s z a r v a Az alapszervezet 1950 augusztusában alakult, első elnöke Horváth László volt. Az ötvenes évek második felétől az elnöki tisztséget Hideghéthy Antal, Borbély Margit, Ferenci Árpád, Szabó Ferenc, Szabó Ferencné, Vízváry József, Lencsés Ferenc és Horváth Géza töltötte be. - 24 - Az alapszervezetnek 257 tagja van, 1988-tól Csépi Mihály elnök irányítja a szervezet sokrétű munkáját. A Csemadok jb-ben az alapjzervezetet Borbély Margit, Presinszky Lajos, Pálffy Edit ás 1987-től Csépi Zsuzsanna képviselte. A már említetteken kívül az alapszerve zetben sokrétű munkát végzett Nagy Mihály, Kmeczkó Mihály és Nagy Aranka. A nyolcvanas évek elejétől minden Caemadok-rendezvényről fényképdokumentáciot vezetnek, a rangoj rendezvényekről diafilm-ősazeállítást kéjzítenek, amelyet a Csemadok évzárón mutatnak be. A Csemadok 1965-ben kezdeményezte a szabadtéri színpad megépítését, amit 1966-ban a hnb közreműködésével, Czére József és Presinszky LaJea iskolaigazgató vezetésével a Csemadok-tagaág birtokba vett. A színjátszó csoport 1950-ben alakult, Nagy Mihály, Horváth László, Nagy Aranka és Borbély Margit vezetőiével a hatvanas évek közepéig működött. Az éneklflcaoport Presinszky Lajosné vezetésével 1964-ben alakult, majd 1980-ban újjászerveződött Horváth Gézáné vezetésével. Az éneklő csoport részt vett a Tavaszi szél népdalversenyen is. A hatvanas évek közepén több irodalmi estet szerveztek pl. Petőfi-est, Arany Jáaos-emlékműsor, stb. Ezekben az években eaztrádcaoport is működött. A nyolcvanas évektSl ismét hallat magáról a szervezet, ebben aagy érdeme van a Csépi házaspárnak. Csépi Zsuzsanna vezetésével 1983-tol működik a "Csibészek" gyermekbáb-oooport, ozámos rangos járási és országos rendezvényen eredményesen szerepelnek. A már em lített házaspár vezetésével 1987-ben színjátszó csoport, és 1988-ban citerasenekar és népdalkőr alakult. A dőrejárást 1985-től minden évben megrendezik. A helyi nemzeti bizottság és a Csemadok alapszervezete, együtt szorgalmazza a közművelődés korszerű formáit. Az alapszerve zet kapcsolata a SZISZ alapszervezettel és a helyi művelődési köz ponttal példamutat• lehet mások számára is. Csoportos kirándulást szerveztek Zselízre, és Budapestre. Az utóbbi két évben tíz rangos Csemadok rendezvényük volt. Járt náluk Mács József, Gaál Sándor, Lovicsek Béla, Bödők Zsigmond, Vajkai Nagy Miklós és sokan mások. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 31,2 százaléka tagja a Csoma goknak. V á m o s f a l u Az alapazervezot 1952-ben alakult, Csörgei látván vezotéaévol. Az elnöki tisztséget betöltötte még Menyhárt Lajos, Puss Gyula, Csibrányi Irán és Oláh Ödön. A 325 tagot számláló alapjzervezetet Pűzék Lőrinc* vezeti. Oláh Ödön több mint egy évtizede tagja a Cso rnádok jb-nek. Az elmúlt évtizodekbon a szervezetben sokréttt irányító és szer vező munkát végzett /a már említetteken kívül/ Zalka Jenő, id. Hor váth Erzsébet, Kis* Izabella és Horváth Sándor. A színjátszó csoport 1932-ben alakult Calrgoi István vezetésével. Oláh 0d8n vezetésével 1962-tfl minden évben színre visznek egy színdarabot. Az esztrádcsoport 1966-ban, az éneklőcsoport 1982-ben alakult Oláh OdOn pedagógus és tanácstitkár vezetésével. A citerazenekar 1980-ban alakult Hor váth Sándor és Matejka István vezetésével. A színjátszók több alkalommal szerepeltek a Jókai Napokon, 1978-ban elismeri oklevelet kaptak, éa Oláh Ödön kapta a legjobb férfialakítás díját. A színjétazok 1976, 1977-ben é3 1978-ban kerületi versenyen vettek részt, éa mindhárom alkalommal a három díj egyikét hozták el. Járási versenyen 1962-től vesznek részt, öt alkalommal végeztek az elaö helyen, Ct második és négy harmadik díjat kaptak. Oláh Ódon mint rendező öt alkalommal kapott elismert oklevelet, üineklöc söpörtjuk a Tavaszi szél népdalvoraenyen a kerületi dőntH résztvevője volt, éa az ezflstaávoa minősítést kapta. A nyolcvanas években az efsz-töl, a hnb-tfl és a jnb-től a kel léktár kiegészítésére és hangszerek vásárlására 50 000 korona támo gatást kaptak. A színjátszó csoport bemutatóját minden évben nagy várakozás előzi meg. A csoport újjáalakulása 20. évfordulóján 1982-ben a falu apraja-nagyja részese akart lenni az ünnepi megemlékezésnek. író-ol vasó találkozón vendégül látták Mács Józsefet, Lovicaek Bélát, Ordódy Katalint, Rácz Olivért és másokat. PBzék Lőrinc megkapta a Csemadok Központi Bizottsága elnokeége Csemadok-érom arany fokozatát. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 33,1 százaléka tagja a Csemadoknak. - 26 - 111 Az alapazervezet 1949-ben alakult, elnöknek Glatz Andert vá lasztatták. Az elmúlt negyven év alatt az elnökök gyakran váltat ták egymást. Getlieb Ervin, Tóth Sándor, Vida Árpád, Bokvls András, Csiosai Imre és Szatmáry Zeltán töltötte be az elnöki tisztséget. Az alapazervezetnek 504 tagja van. Horváth Mária elnök vezetésével az alapszervezet eredményes munkát végez. Miklós Ferenc 1963-tól tagja a Csemadok jb-nek és egy évtizede a járási bizottság elnöksé gének. Nagy Elvira 1986-tól tagja a Csemadok Központi Bizottságá nak. Az ötvenes évek elején színjátszó csoport alakult, mint rende zi eredményea munkát végzett Bódé Béla, Varga Mihály, Csicsai Imre, Horváth Endréné és Gajdos István. A vegyeskar karnagya Horváth Endréné. Az alapszervezetben sokrétű szervező-irányító munkát végez Darnay Zeltán és Jandura Borbála. A vegyeskérus 1965-ben alakult. A nyolcvanas évek elején beszün tette működését, éa 1983-tól mint éneklecsopert működik Horváth End réné pedagógua vezetésével. A Csemadok jb éa a helyi tiaztségviselök több alkalommal tartottak megbeszélést tánccsoport alakítás ügyében. Mayer József művészeti vezető áldozatkész vezetéaével 1987-ben tánc csoport alakult. A csoportnak rendszeres segítséget nyújt a Csalié Népművészeti Együttes művészeti tanácsa. A tánccsoport a TOZIKE nevet vette fel. Az ötvenes és a hatvanas években Amrus Ottília és Jandura Borbála vezetésével volt tánccseportjuk. A citerazenekar vezetője Gróf Imre volt. A azínjátazék 1973-ban meghívást kaptak a Jókai Napokra, a ve gyeskar 1970-ben ezüst koszorút kapott. Az alapszervezet csoportjai időszakonként anyagi támogatást kap a helyi nemzeti bizottságtól. Jelentősebb anyagi támogatást 1988-ban kaptak a járási nemzeti bi zottság művelődési oaztályátél, a járási népművelési központtól, a helyi művelődési központtól éa a helyi nemzeti bizottságtel, a tánccsoport kelléktárának bővítésére. A nyolcvanas évek második fe lében író-olvasó találkozón vendégül látták: Ordódy Katalint, Mács JÓzaefet, Lovicsek Bélát, Kulcsár Ferencet, Cssntss Vilmost és Méazáros Károlyt. Közművelődési előadást tartséfc: Dr. Bauer Győző a tudományok doktora, a tudományos akadémia tagja, Demján Zoltán, Kovács László és dr. Püspöki Nagy Péter egyetemi tanár. Rendezvényi - 27 - kön fellépett Kövesd! Szabó Mária ia. BVs él Nagymaros település baráti azerzSdést köt8tt, éa éven te caerelátogatáson mutatkoznak be a mílvéazeti csoportok ia. A hő siek 1968-ban azerepeltek Nagymaroson és felléptek Pázmándfaluban ia. Járásunk Caemadok-tagsága tudatában Bős más oknál fogva ia rögződött: a Csemadok jb évente itt rendezi meg járási szabadté ri ünnepségét, hazírJc falvai közöl ebben a faluban él a legnagyobb azáraban magyar nemzetiségű lakos /1980-as népszámlálás adatai szerint 4 500 /, és itt épül a Böa-Nagymaros Vízlépcsőrendszer köz pontja. Az alapjzervezet társrendezője a parkban megrendezett járási Osemadok-flnnepségnek. A magyar nemzetiségű lakosság 12,2 százaléka tagja a Caemadoknak. T á r n o k A 73 tagú alapjzervezet 1949-ben alakult, első elnSke Szitás Imre volt. Az elnöki tiiztaéget a további években Horváth Kálmán, Szitás Dénes, Szitás Zoltán tSltötte be. Jelenleg az alapazervezetet Ferenczy Alajos irányítja. A színjátszóé söpört 1949-ben alakult Szitás Imre vezetésével. A csoportot 1966-ban Porupazky Éva tanítónő újjászervezte. Az elmúlt negyven év alatt a település közművelődéséért a legtöbbet Szitás Imre, Horváth Kálmán, Ferenczy Béla, Ruatály Antal, Gaál József, Jankó Gyula, Szitáa Aladár, Ferenczy Teréz, Matus Gergely, Hegyi Ferenc, Porupszky Éva tett. A Csemadok alapjzervezet az elmúlt időszakban évente megszer vezi a hagyományos dőrejáráat. Az alapszervezet vendége volt: Gál Jándor író, dr. Bauer Győző a tudományok doktora és Kovács László tanár. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 14,4 százaléka tagja a Csemadoknax. - 28 - B p • r j • ■ Az alapazervezet 1949-ben alakult Czajlik Perenc elnlk vezeté sével, aki 1967-ig irányította a szervezetet. 1967-tll Nagy Perenc igazgato-taníto a 167 tagú azervezet elnike. Az elmúlt években Czajlik Perenc volt tagja a Csemadok Járási bizottsága válásztmányának, jelenleg Handák Margit a járási bizott ság ellenflrzS ás revíziós bizottságának tagja. A azínjátszócaoport 1949-ben alakult Velner Tibor vezetéaével. A hatvanas években Nagy Ferenc tanító irányítása alatt dolgozott. A csoport három alkalommal szerepelt a Jókai Napokon, legnagyobb sikerét 1981. májusában érte el, amikor Romanovics Lívia rendezésé ben a "Dulazka asszony erkfllcae" című színművel elnyerte a 18. Jó kai Napok nagydíját. Az 1966-ban alakult bábcaoport Vígh Katalin és Tóth Erzsébet irányításával 1979-ig járásunk egyik legsikeresebb bábcsoportja volt, amit bizonyít az a tény, hogy három egymást követi évben A977-79/ a Duna Menti Tavasz gyermekfesztivál győztese volt. Az eperjesiek eredményesen képviselték járásunkat a szlovák bábcsoportek kerületi és országos versenyén is. 1967-ben alakult meg Jaráblk Imre és Nagy Perenc vezetéaével az alapjzervezet énekkara. Az énekkar a hatvanas és a hetvenes években rendszeresen részt vett a járási éa a kerületi énekkari találkozó kon, versenyeken. Jelenleg két caoportjuk működik, az énekllcaaport és a gyermek clteraegyűttea. Az elmúlt negyven év alatt a már meg nevezetteken kívül az átalgnál többet tettek a Caemadokért: Fodor György, Balogh János, Mandák ^argit, Volner Zsuzsanna, MÓrocz Fe renc, Csizmarik Balázs, Gáspár Veronika. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 10,7 százaléka Csemadok tag. F e 1 b á r Az alapszervezet 1951. november 25-én alakult, alsl elnSke Rajj Ferenc volt. Az elnlki tisztséget a további években Gútay Erzaébet és Lelkes Ilona tlltltte be. A 188 tagú szervezetet jelenleg üigal Sándor irányítja. A színjátszócsoport 1953-ban alakult Kisa Ernfl éa Rajj Ferenc vezetésével, a csoportot 1960-ban Rajj Ferenc újjáazar- - 29 - vezte. Jelenleg két csoportjuk működik, az 1974-ben alakult Irodalmi csoport Caölle Ilona vezetésivel, éa az 1983-ban alakult éneklöcsoport, amelyet Fekete Imréné irányít. Az elmúlt években ismeretter jesztő előadásokat szerveztek, vendégük volt többek kőzftt: Bugár Imre diszkoszvető, Dr. Fóti János. Az alapszervezet vezetősége éven te két alkalommal, Budapestre éa Győrbe színházlátogatást szervez tagsága részére. A település lakossága közösen szórakozik a Csemadok által szervezett évi négy zenés táncmulatságon. Az elmúlt négy évtizedben a szervezet vezetőségében eredményes munkát végzett az említetteken kívül: Gútay Erzsébet, Szöcs Gábor, Fekete Imre, Fekete Imréné, Németh Lóránt, Valasek Béla. A Csemadok KB Elnöksége Szőcs Gábornak és Lelkes Ilonának Szövetségünk legmagasabb kitüntetését, a Csemadok érem aranyfokoza tát adományozta hosszúéves sikeres munkájukért. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 28,9 százaléka tagja a Csemadoknak. Lég A Csemadok szervezete Légen 1950. május 30-án alakult, a tagok Varga ^éter elnök vezetésével dolgoztak. Varga kultúrtársat követő en az elnöki tisztséget betöltötte: Varga Féter, Molnár Mihály, Né meth £va, Nagy János, Kovács Rudolf és Huszár László. Jelenleg a 225 tagú alapszervezet elnöke Szalay Márta. Egy évtizeden keresz tül volt az alapszervezet titkára, és "örökmozgó" ügyintézője Mészá ros Gyula. A színjátszó csoport 1951-ben alakult, Czére Győző vezetésével. A tánccsoport 1951-ben alakult, Czéro Júlia irányította munkáját.. Az ötvenes és a hatvanas években a Csemadok művészeti csoportjaiban sokrétű munkát végeztek a pedagógusok, pl: Nagy János igazgató, Si mon Edit, Csóka Eduard, Fehér Imre és mások. A színjátszó csoport legnagyobb sikere a Mágnás Miska és a Szabin nők elrablása volt. Az előadást hússzor vitték színre. Akkor - az ötvenes években traktor húzta, ponyvával letakart pótkoosin mentek a szomszéd fal vakba a színjátszók, mint a hajdani vándorszínészek. A kellékek egy részét maguk készítették, vagy a kölcsönzőhöz fordultak. Mivel a színjátszók kelléktárának biztosítása jelentős anyagi eszközöket igé nyel, s ebből nem volt elegend8, ezért néhány éven keresztül a kosz- - 30 - tűmre kevésbé igényes kabaréval próbálkoztak. A színjátszó csoport és a kabaré legaktívabb szereplői: Kiss Dezső, Simon Edit, Lengyel Mária, Karácsony István, Mészáros Gyula és Szalay Ilona voltak. A tánccsoport legeredményesebb tagja volt: M&ndalik Rozália, Mészá ros Olga, Nagy Imre éa Beronszky Károly. Légen híres népi zenekara volt Kiss Bélának. Amikor Kiss Béla muzsikált a Csemadok-bálon, akkor a nyolcadik faluból is megjelen tek a legények. Ok zenóltek a zenés darabok bemutatóin is. Az ötve nes-hatvanas években évente rendeztek notaestet, ezt a hagyományt újították fel a nyolcvanas években. Egy-egy nótaestre minden jegy elkelt. Volt amikor másnap az előadást meg kellett ismételni. Dicsé ret illeti a következő énekeseket: Nagy Imrét, Csölle Imrét, Szeiff Mártát, Csölle Dezsőt, Varga Imrét és Tekauer Erzsébetet. A helyi egységes földműves-szövetkezet a hatvanas évek közepé től anyagiakkal is segítette a mflvészeti csoportokat. Ennek köszönhetö a kelléktár felújítása és feltöltése, az 1963-ban Fehér Imre peda gógus vezetésével alakult fúvószenekar hangazereinek megvásárlása. A csoportok szállítását ia ingyenesen biztosította a szövetkezet. Ezért köszönetét mondunk az efsz akkori elnökeiaelc, Mihalik István nak és Karácsony Istvánnak. A hetvenes évek közepén Szitási Ferenc tanító vezetésével iro dalmi színpad alakult a faluban, amely bemutatkozott a járási ver senyen. 1975-ben az első helyen végzett ezen a seregszemlén. A het venes években Péterfy GySrgy irányította a színjátszó csoportot. A nyolcvanas években újjászervezett együttes évente egy-egy színmü vet vagy kabarét mutat be. Gyakran kap meghívást, járásunk számos falujában bemutatkoztak már színjátszói. Az utóbbi években a legna gyobb sikert a Csizmás Kandúr és a Bumeráng bemutatója aratta. Az irodalmat kedvelő Csemadok-tagokkal beszélgetett! Dénes György, Koncaol László; találkoztak a Hét szerkesztőivel is. Nagy visszhang ja volt Béres Ferenc és Virt István műsorának. A szervezet csopor tos látogatást szervezett Zselízre, a dal- és tánoünnepélyre, vala mint a Zselízi Szabadtéri Színház előadására. A helyi egységes földműves-szövetkezet anyagi támogatásban részesíti a Nemzeti Front szervezeteit, így a Csemadok mflvészeti csoportjait is. Az efsz üzemelteti a művelődési házat, fizeti a kar bantartót és a takarítónőt. A szervezetnek jelenleg három állandó csoportja működik: a ze nekar Sípos Károly vezetésével; az irodalmi színpad Szalay Márta irá- - 31 - nyitásával; a színjátszó csoport Szalay M. és Morovik fiva vezetésé vel. A művelődéül otthon és a Csemadok közti kapcsolat példaszerű. A faluban élő magyar nemzetiségűek 13,1 százaléka van szervezve a Csemadokban. D e r c s i k a Az alapszervezet 1960. március 5-én alakult, elnöknek Mészáros Imrét választották. Az elnöki tisztséget később Kulcsár Lajos töltöt te be. Jelenleg a 140 tagú alapszervezet elnöke Kulcsár Magdaléna. Mészáros Imre tanácselnök tagja a Csemadok járási bizottsága választmányának. Az alakulást kővető két-három évben rendezőként működött a szervezet ben Szabó Béla és Mészáros Géza. Mészáros Elemér és Kulcsár Lajos a hatvanas és a hetvenes években szervező-irányító munkát végeztek. Az utóbbi hét-nyolc évben eredményes munkát végez Tengeri Márta. A faluban 195C-ben alakult színjátszó csoport, Szabó Béla és Mészá ros Géza vezetésével. Ez a társulat a Csemadok szervezet megalakulá sát követő évben csatlakozott a tagokhoz. A színjátszók a hetvenes években is hallattak magukról. Művészeti vezetőjük Kulcsár Lajos pe dagógus volt. Számos színművet vittek színpadra otthon és a szomszé dos falvakban is. Például a Falurosszát, a Sári bírót, A bort, a Betyár kendőjét, a Veszedelem a házban című darabot és még néhányat. A fal* lakossága ma is szeretettel emlékszik vissza egy-egy szereplő re: Hicner Qníliára, Labancz Lászlóra, Katona Lajosra, Katona Lörincre, Mészáros Gézára, Kulcsár Lajosra, Mészáros Elemérre és Katona Dánielre. Ok többek közt a Maharadzsa, a Figaró házassága és az éne kes madár című darabban arattak nagy sikert. A színjátszó csoport tagjai egy-egy esztrádműsort is betanultak. Az utóbbi két évben 12 rendezvényük volt, rendszeresen látogatják a .Matesz előadásait. A fa lu lakosainak és a tagságnak ismeretterjesztő előadást tartott Marczell Béla, Kovács László és dr. Bordás Sándor. író-olvaso találkozót Mács Józseffel, Ordódy Katalinnak és Lovlcsek Bélával szervezett a Csema dok. Nagy közönségsikere volt a Petöfi-estnek és a Csemadok-bálnak, vala mint a könyvkiállításnak. A helyi nemzeti bizottság sokoldalúan tá mogatja a szervezetet. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 33,5 százaléka van szervezve a Csemadokban. Állatai Az alapszervezet 1949-ben alakult, első elnöke Szabó Láasló volt. Később az elnöki tisztséget Hromada József, Kovács Tibor, An gyal látván, Bartaloa látván, Szikhart Zsuzsanna éa Lengyel Zsuzsan na töltötték be. Jelenleg a jól működő 400 tagú alapazervezet elnö ke Bartalos Erzsébet. Szikhart Zsuzsanna két évtizede, Bartaloa Erzaébet 1985-től tagja a Csemadok járási bizottsága válaaztmányának. 1980-tól Szik hart Zsuzsanna tagja a járási elnökségnek. A Csemadok jb ellenőrző és revíziós bizottságának tagja volt Varga Márta. Az alakulást követő években a Csemadok vezetőségében éa a művészeti csoportokban eredményed munkát végzett Földes Ferenc, Écsi Ilona és Kiss András. Domonkos Erzsébet 1964-től szervező-irányító munkát vé gez. Varga Márta és Ollári Irma a hetvenes évek közepétől tölti be a "mindenesn feladatkört. Az alapszervezet megalakulását követő hónapban Écsiné és Szikhartné vezetésével színjátszó csoport alakult. Papp Erzsébet és Szikhart Zs. irányításával 1958-ban alakult a táncegyüttes. 1973-ban megalakult az alapszervezet vegyeskara. Teleky Miklós és Jarábik Imre vezetésével eredményes munkát végzett,a hetvenes évek közepén járásunk élvonalába tartozott az énekkar. Szikhart Zsuzsanna mflvéa-zeti vezető irányításával 1973-tól eredményesen dolgozik a CSIRI-BIRI csoport. A CSIRI-BIRI 1986-ban a Jókai Napok első, 1985bon a második helyezettje lett. A színjátszók 1962-ben a járási ver senyben az első helyen, a kerületi versenyben a második helyen végez tek. Az alistáli szervezet egyike azon alapszervezetéknek, ahol jelenleg is három-négy csoport működik. Eredményesen szerepel a kisszínpad; Lengyel Zsuzaanna és Szikhart Zsuzsanna szakmai irányításával dolgo zik a népdalkör és a híradóskör. A helyi nemzeti bizottaág, az egységes földműves-szövetkezet és a Nemzeti Front választmánya elismerően nyilatkozik a szervezet és a művészeti csoportok munkájáról. Az afsz csaknem 20 ezer korona támo gatást adott a szervezetnek illetve a csoportoknak. Az alapszervezet tagjai évente többszáz órát dolgoznak társadalmi munkában, ezzel is hozzájárulva a NF választási programjának teljesítéséhez. A Csemadok-tagok kezdeményezésével alakult meg a múltfeltáró csoport, és - 33 - jött létre az Alistáli Tájház. A hasai magyar toliforgatók csaknem mindegyike volt Allstálon író-olvasó találkozón. A Magyar Népköztársaságból a művelődési klub vendége volt: Czine Mihály, Dinnyés József, Cseh Gusztáv, Tordai Pe-enc, Kátay Zoltán, Nagy Bandó András ás mások. Ismeretterjesztö előadást tartott: dr. FÓthy János, Kovács László, B0d0k Zsigmond. A művészek közöl fellépett a faluban Boráros Imre ás Kövesdi Szabó Marika. Az alapszervezet tagjai minden ávben részt vesznek a nyelvi vetélke dőn. Szerveznek énekkari találkozót, képzőművészeti kiállíttást. Megrendezték a "Nagyanyáink ládáiból" című kiállíttást, előadást Er délyről, békeflnnepélyt. Nincs a járásban még egy alapszervezetűnk, amelyiknek a csoportja hét /!/ alkalommal vett részt a Duna Menti Tavasz-on. A CSIRI-BIRI ott volt! Az elmúlt két évben 65 /!/ fellé pése volt a csoportnak. Bartalos Erzsébet elnök, és Szikhart Zsuzsanna "mindenes" veze tésével az alapszervezet sokrétfl közművelődési munkát végez. A tag ság, a falu lakossága és a falu vezetői elismeréssel és megbecslés sel szólnak munkájukról. Szikhart Zsuzsannától - "a Zsuzsától" - sok népművelő kért tanácsot a múltban és ma is. Kívánjuk, hogy így le gyen a jövőben is. A faluban éli magyar nemzetiségetek 20,1 százaléka van szervezve a Csemadokban. C s i l i z n y á r a d Az alapszervezet 1949. szeptember 16-án alakult, alaő elnöke Bertalan lőre volt. Bertalan kultúrtársat további elnökök követték: Bábics Tibor, Miklós József, Nagy Lajos, Miklós István, Hölgye Má tyás, Miklós Erzsébet, 7arga Olivér. Miklós Gábor mérnök és Végh István. A 125 tagú alapszervezet elnöke jelenleg Miklós Dénes mérnök. A Caemadok járási bizottsága választmányában évekig dolgozott Miklós Gá bor, 1986-tól Miklós Dénes képviseli ezen a fórumon a szervezetet. Az ötvenes években aktív munkát végzett a vezetőségben Calesal Gyula, Miklós Gáspár, Czakó Gyula ás Miklós Dezső. Az alapszervexet színjátszó csoportja 1950-ben alakult. Csákó Gyula, Szabó Brigitta és László Edit pedagógusok vezetésával. öt-hat színmflvet vittek szín padira. A hatvanas években Slaon Barnabás és Miklós Gáspár vesetta * - 34 - színjátszókat, nagy közönségsikere Tolt a Szegény gazdagok, a Li liom*i és a Kőszívű ember fial bemutatójának. Ebben az időszakban több mflsoros estet la rendezett a társulat. A hetvenes években Varga Olivér és Miklós Gáber vezetésével a Majomszeretet címfl darabot vit ték színre. A színjátszó csoport tagjai dolgoztak az esztrádcsoportban is. A nyáradi színjátszó csoport 1965-ig a járás egyik legszín vonalasabb együttese volt, egy-egy színművet 10-15 alkalommal mu tattak be. A nyolcvanas évek a szervezeti életben a pangás évelt jelentet ték. Az utóbbi két évben ismét magukra találtak a tagok. IsmeretterjesztS előadást szerveztek dr. Buga Lászlóval; író-olvasó találkozót Mács Józseffel és Ozsvald Árpáddal. A Hét szerkesztőivel beszélge tést szerveztek. A Matesz két előadásán vettek részt. Az utóbbi két évben hat rendezvénye volt a szervezetnek. A falu magyar nemzetisé gű lakosságának 19,4 százaléka van szervezve a Csemadokban. K l s u d v a r n o k Az alapszervezet az ötvenes évek elején alakult. Az elnöki tisztséget többek közt László Pál, Almássy Frigyes, Baranyai József, Marczell Ilona, Marczell József és Marczell Dániel töltötték be. Jelenleg a 80 tagú alapszervezet elnöke Kiss István. A hetvenes évek végéig Marczell Béla, az ismert néprajzkutató képviselte az alapszervezet tagságát a Csemadok járási bizottsága választmányában. Az ötvenes években sokoldalú munkát végzett Renczés Károly és Renczés Károlyné. A hatvanas években a szervezet vezetősé gében aktívan dolgozott Almássy Frigyes és Andrejkevics Anna. A színjátszó csoport 1955-ben alakult a Renczés házaspár vezetésé vel. A hatvanas években a színjátszók művészeti vezetője Almássy Frigyes volt. Az alapszervezet egyik "mindenese" Orbán Gyula Igazgató-tanító. A hetvenes évek végén az 0 vezetésével éneklőcsoport és táncegyüt tes alakult. A nyolcvanas évek elején az éneklöcseport és a tánco sok elismerő oklevelet kaptak a jnb-tól, 1988-ban pedig László Mlklósné kapott elismerő oklevelet. A helyi efsz anyagilag támogatja a két csoportot. Bartók és Kodály emlékére 1981-ben és 1982-ben emlékmflsort szerveztek. Fogadták a vásárúti színjátszókat, ismeretterjesztő előadást tartott a faluban Kovács ^szló és Marczell Béla. író-olvasó találkozón beszélgethet 35 tek a Csemadok-tagok Ordódy Katalinnal, Mikola Anikóval és Lovicsek Bélával. Az elmúlt két évben nyolc rendezvénye volt a szervezetnek. A falu magyar nemzetiségű lakosságának 10 százaléka van szervezve a Csemadokban. N a g y m e g y e r Nagymegyeren 1949. április 5-én alakult meg a Csemadok alapszer vezete. A járási pártbizottság képviselőjének, Nagy Lászlónak veze tésével létrehozott szervező bizottság hívta Bssze az alakúié gyű lést, a régi mozi helyiségében. A szervezet elsfl elnflke Dosztál Fe renc lett. Az alapító tagok kflzStt voltak a nagymegyeri munkásmozga lom ismert vezetli: Buzgó Kálmán, Buzgó Vince, Árvái József, Nagy Béláné, Varga Imre. A sservezet kialakulását segítette még: Kosa Te réz, Farkas József, Paxlán Mihály, Zakál Lajos, Hegyi Mihály, Schnell János, ld. Hencz Pál. Kosa Teri néni, aki már elmúlt 80 éves, így emlékezik ma az elsS feladatokra: "Bizony a kezdet nem volt klnnyfl. Agltációs kettOsOk járták a várost, hogy tagságot toborozzanak, fin Nagy Bélánéval jártam. Mindenkinek t0vir01 hegyire el kellett magyarázni, mit akarunk, ml Is lesz tulajdon képpen az a Csemadok. Sok helyen kételkedve fogadtak, gyakran el is utasítottak bennünket. Azért a kivetkező házba mégiscsak bemerész kedtünk. Ahhoz, hogy 0sszel megindulhasson a magyar tanítási nyelvű oktatás az iskolákban, megfelelő létszámú diákság kellett. Ezért di ákokat is toboroztunk. Végigjártuk azokat a családokat, ahol Iskola köteles gyerekek voltak, a meggyőztök a szfllOket, írassák ka gyermegyermekelket a magyar iskolába.” Az alapító tagok által meggyújtott fáklyát mindig volt kinek tovább adni. Dosztál Ferenc eln0k0t k0vet0en Buzgó Kálmán, Pazián Mihály, Schnell János, ifj. Árvái József, Tarcsi Imre, Teleky Miklós A 962-66/, Pajor Antal A967-69/, Gerháth Sándor A970-76/, Varga László A977-1986/ vette át a szervezet irányítását. Az alapszervezet jelenlegi eln0ke Udvarhelyi Plreska pedagógus. Az elmúlt négy évtized alatt jelentősen megnőtt az alapsservezet taglétszáma. Míg a magalakulást k0vet0 1950-es évben 120 tagot tartottak nyilván, ma a nagymegyeri szervezet 1*285 tagjával járá sunk legnagyobb taglétszámú szervezete. - 36 A kisváros Csemadok-tagjai között mindig akadnak olyanok, akik az egykori elnökök mellett a "mindenes szerepét" felvállalva állandó mozgatoi voltak a tevékenységnek. Közéjük tartozott: Beke Ferenc, Bugár István, Kosa Teréz, Morva Pál, Nagy Albert, Teleky Miklós, id. Hencz Pál, Kulcsár Rezső, Németh Imre, Udvarhelyi Piroska és még so kan mások. A Csemadok felsőbb szerveiben aktív munkát vállalt: Tarcsi Imre, Tánczos Tibor, Teleky Miklós, Bugár István. Jelenleg Mor va Pál, Udvarhelyi Piroska, Gaál Sándor mérnök és Varga László kép viseli a nagymegyerieket a Csemadok járási illetve központi szervei ben. A nagymegyeri alapszervezet négy évtizedes történetét négy fej lődési szakaszra oszthatjuk: I. fe.ilödésl időszak A949-1963/ A Csemadok megalakulása a városban kedvező feltételeket terem tett a negyvenes évek végén kibontakozo színjátszó mozgalomnak. Az első színmű nA fonóban szól a nóta" bemutatását követően 13 év alattll színmüvet mutattak be 1962-ig a nagymegyeri színjátszók. Kö zülük a legnagyobb sikert a hatvanas évek elején bemutatott operet tek, köztük a Szabad szél, a Nem vagyunk angyalok, a Bástyasétány 77, és a Marica grófnő aratta. A siker f* kovácsai a csoport rendezői: id: Hencz Pál, Schnell János, Kulcsár Rezső, Luka Ernő és Németh Im re voltak. A színjátszó csoport zenekarát Orvos János és Aradszky György, tánckarát Pálmainé C?iba Rozália vezette. A rendezők, vezetők elképzeléseit lelkes és tehetséges szereplőgárda valósította meg. A jellemzett időszak legismertett szereplői közé tar tozott: Grellneth Károly, Beke Ferenc, Vízváry Lajos és Szeder Irma. A Csemadok munkájához kapcsolódik az 1952-ben felújított énekka ri mozgalom is a városban. A vegyeskar tevékenységét kezdetben id. Hencz Pál irányítja, majd 1955-től vezetését Kulcsár Rezső veszi át. A nagymegyeriek az ötvenes évek második felében rendszeres résztvevői kerületi és országos kulturális fesztiváljainknak Zselízen és Rozs nyón. II. fejlődési időszak /1964-1975/ A hatvanas években kiépülő állami népművelési hálózat sok terü leten átvette a Csemadok szerepét. A Csemadok tevékenységében háttérbe szorul a színjátszó mozgalom /a csoport szétesik/ és megerősödik az énekkar. 1963 őszétől Ág Ti bor veszi át a nagymegyeri kórus vezetését. A magasfokó szakmai irányítás eredményeként • kórus ismertté teszi - 37 - a Csemadok vároai szervezetét- és magit a várost is - hazai és kül földi viszonylatban egyaránt. Az 1964-67-es években a nagymegyeri kórus rendszeres meghívást ka pott a Csemadok KB által szervezett országos rendezvényekre /Zselízre, Komáromba, Gombaszögre/, és gyakran szerepelt a szomszédos Ma gyar Népköztársaságban is. A kórue három alkalommal A969, 1972, 1975/ szerepelt a csehszlovákiai magyar énekkarok országos döntő jében, a galántai Kodály Napokon. A 40 fős kórus legrégebbi tagjai közé tartozik: Horváth Ferenc, aki a hatvanas években 5 családtagjával egytltt szerepelt az énekkarban; Jankó Gyula, Jankó Imre, Lajtos Kálmán, Petzke Mária. Mária néni, aki ma már betöltötte 75 életévét, még mindig tagja az énekkarnak. A zene, a közls éneklés szeretetáről így vall: "A kOzös éneklés Öröme minden búmat-bajómat elfeledteti velem. Hány szor elszántam magam, hogy átadom a stafétabotot a fiataloknak, és leköszönök. De nem lehet. Szeretek énekelni, a amit szeretettel csi nál az ember, azt nem lehet csak úgy, komolyabb ok nélkül abbahagy ni." A hatvanas évek az irodalmi, színpadi mozgalom kialakulásának ével, ^agymegyeren. A Gytlre Lajos vezetésevei létrehozott irodalmi színpad 1964-ben sikerrel szerepelt a Jókai Napokon is. A csoport tagjai közöl Domonkos Tivadar és Udvarhelyi Piroska a vers- és pró zamondók országos dontojében értek el kiemelkedő sikereket. A hetve nes évek k8zepéig aktív munkát végzO irodalmi színpad irányítását később Pálmai Géza és Udvarhelyi Piroska vette át. A Csemadok-tagok: Gyüre Lajos, Zirig Árpád, Pálmai Géza, Teleky Miklós, Szeder Irma voltak a fO szervezői 1966-ban a Nagymegyer várossá nyilvánításának 500. évfordulója alkalmából szervezett helytörténeti kiállításnak. Gyflre Lajos közel két évtized távlatából la pontosén emlékezik még a részletekre: "Felejthetetlen számomra a város 500 éves fennállása tiszteletére rendezett kiállítás. Megszervezésébe úgyszólván az egész város be kapcsolódott. Felkutatták a padlásokat, régi almáriumokat, és meg telt a kultúrház emeleti terme seregélyek ellen használt mozsár ágyúval, régi szőttesekkel, pénzérmékkel, a Pozsony-Komárom kőzOtt közlekedő postakocsi menetrendjével, Nagy Rátz József kOzségi jegy ző 1864-bőlszármazó naplójával." A Jellemzett Időszak kiemelkedő eseményének számított Nagymegyeren 1974-ben a Csemadok megalakulásának 25. évfordulója alkalmá- - 38 - bol szervezett ünnepi műsor bemutatása. A zsúfolásig megtelt művelő dési házban iámét színpadra léptek a 60-as években aktív munkát vál laló Csemadok-tagok. III. fejl8dési időszak A975-1981/ A hetvenes évek második felében hanyatlik az Öntevékeny művé szeti mozgalom a városban: a vegyeskar belső válsága, az irodalmi színpadi pozgalom megszűnése Jelei ezt. Átmeneti jellegű csak az újonnan kialakított citerazenekar tevékenysége is. Az alapszervezet vezetősége az adott helyzetben a szervezeti élet és a művelődési munka területére helyezi át a tevékenység súly pontját. A művelődési rendezvények számának fokozatos növekedése lehetővé tette, hogy 1978-ban megalakuljon a Steiner Oáber Művelődési Klub. A klub első elnöke Keszegh Irtván tanár, majd rövid időn belül Né meth Tibor veszi át a klub irányítását. A járásunkban, sőt országos viszonylatban is ismert klub sike rének titka a rendszeres munkában rejlik. Annak ellenére, hogy az elmúlt 11 év alatt a művelődési klub csak rövid ideig rendelkezett saját helyiséggel, a vezetői megszakítás nélkül tudták biztosítani a rendszeres munkát. 1978 óta a klub 126 rendezvényt szervezett több mint 10.000 érdeklődő részére. Az elmúlt 11 év legemlékezetesebb rendezvényei közé tartozott a ta lálkozás Sinkovits Imrével, Bánffy Györggyel, Gyönyör Józseffel, Jancsó Adriennel, íg Tiborral, Szvorák Katalinnal, Bródy Jánossal, Püspöki Nagy Péterrel, Sunyovszky Szilviával. A klub krónikája őrzi a vendégek benyomásairól szolo bejegyzéseket, az "üzeneteket", íme egy példa: "Nagy-nagy örömmel láttam: Nagymegyer csakugyan híres hely! Kedves diákok, okos felnőttek társaságában lehettem. Kívánok kedvet s szép tavaszt." /Czine Mihály/ A jellemzett időszak további sikeres vállalkozása volt az 1977-es évzáró tagsági gyűlés határozatának megvalósítása: a népraj zi tájház kialakítása. 1978-ban kezdődött el a városban a régi használati tárgyak gyűjtése. A munka nagy részét a legfiatalabb Csemadok-tagok, a gimnázium tanu lói: Nagy Erzsébet, Petöcz László, Nagy László, Kovács Zoltán, Klíner Éva, Nagy Ildikó, MÓrocz Iván, Fitos László végezték, Varga Lász ló tanár vezetésével. Az eredményes gyűjtőmunka lehetővé tette, hogy 1980-ban a ®yör-S«pron Megyei HNF és a Dunaszerdahelyi NF JB közös - 39 - szervezésében Nagymegyeren szervezett néprajzi tábor tagjai, magyar országi szakemberek irányítása mellett elkezdjék a városi nemzeti bizottság által erre a célra megvásárolt épület berendezését. A Bíró Ibolya néprajzos. Csere Judit muzeológus, valamint Szabó Jó zsef, Bedécs Gyula, Jászberényi Perencné és Varga László által ve zetett tábor tagjai eredményes munkát végeztek. 1980 őszén már csak az utolsó simításokat kellett elvégezni ahhoz, hogy 1980. december 1-jén megnyíljék a tájház. IV. fejlődési szakasz /1981- / A nyolcvanas évek elején megerősödött a szervezeti élet, jelen tős mértékben erősödött a Csemadok tekintélye a városban. A taglét szám elérte az 1.000 főt, a rendezvények jelentős tömegeket mozgat tak meg. 1984-ben, a Csemadok megalakulásának 35. évfordulóján szervezett ttnnepi műsorra közel 700-an voltak kíváncsiak. Az érdeklődők egy ré sze kénytelen volt a művelődési ház nyitott ajtajából végignézni a kétórás kultúrműsort. A szervezeti élet megerősödése is lehetővé tette a hetvenes években visszaesett művészeti munka fellendülését. 1981-ben, közel 18 éves szünet után felújították a színjátszó csoport munkáját. Az első bemutatott színmű, a Kismadár sikere, amelyet Konrád József vendégrendező irányítása alatt tanult be a fiatal szereplőgárda, ösztönzést adott a további munkára. Az elmúlt 7 év alatt négy újabb színművet mutattak be a nagymegyeri színjátszók Bodnár Gyula vezetésével. A csoport, amely felvette a Poloska Színház nevet, négy alkalommal szerepelt a csehszlovákiai magyar színjátszók országos versenyén, a komáromi Jókai Napokon. Két alkalommal nyerte el a fesztivál f8díját, és minden egyes fel lépésén kivívta a szakemberek és a közönség elismerését. A színjátszó csoport tagjai közül Varga Tibor nevével találkoz hatunk leggyakrabban. A csoport szereplőjeként és versmondoként is az országos seregszemle többszöri győztese. Alakításait szakmai kö rökben is rendkívül pozitívan értékelték. Mellette Bugár Éva, Vízváry Teréz, Görföl Attila nyújtották a legjobb teljesítményt. A színjátszás mellett ismét fellendül az énekkari mozgalom is. 1982-ben ünnepelte a vegyeskar megalakulásának 90. évfordulóját. Az ünnepi rendezvény alkalmából felvette a kórus a jeles magyarorszá gi zeneszerző, Bárdos Lajos nevét. 1984-ben az énekkart a Csemadok KB aranyplakettjével tüntették ki, az SZSZK Kulturális Minisztériuma - 40 - 30.000 koronát biztosított a kultúrcsoport sikeres munkájához. A művelődési munka új formái érvényesülnek a szervezet tevé kenységében. A fiatalok megnye*ése érdekében szervezték meg az ifjú sági klubot, amelyet Nagy Viola vezetett; beindították a filmklub tevékenységét, Janiga Éva vezetésével. A Csemadok sokrétű és eredményes munkáját jelentős mértékben segíti a művelődési ház, a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola és a közgazdasági szakkflzépiskola. A szervezet jelentős anyagi tá mogatást kapott a helyi efsz-töl, az Agrokomplex n. vállalattól. Nagymegyeren a magyar nemzetiségű lakosság 19,6 százaléka tag ja a Csemadok alapazervezetének. S o m o r j a Az alapszervezet 1949. április 3-án alakult. Díszelnoknek Balassa Mihályt, elnöknek Patócs Gábort választották, aki alapító tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártja somorjai alapszerveze tének. Az eltelt csaknem 40 esztendő alatt az elnSki poszton Bodo József, Ferenci Lajos, Maszár Terézia, Horváth Zoltán, Kosa Margit és Szllvássy József váltották egymást. 1989 januárjától az 1183 tagú alapszervezet elnöke Domsitz Károly mérnök. A város magyar nemzetiségű lakosságának 16,8 százaléka tagja a Csemadoknak. A Csemadok Központi Bizottságában, valamint a járási bizottság ban mindig volt képviselő Somorjáról. A jb választmányának tagja volt: Kovács Mihály, Ferenci Lajos, Kosa Margit, Presinazky Lajos 1964-től az elnSkség tagja. Az elözö évtizedben a KB tagja volt Gyökeres Márta és Kosa Margit. Jelenleg Végh László, Presinszky La jos, Bárdos Gábor a tagjai, valamint Szilvássy József, aki tagja az elnökségnek is. Az alakulást követi hetekben a város magyar nemzetiségű dolgo zói és az értelmiségi réteg /pl.: a Sípos testvérek, Cséfalvay Ka talin, Konrád József, Horváth Imre/, a Csemadok köré csoportosulva kezdte meg az értékmentő munkát. Mint a legtöbb helyen, úgy a somorjai alapszervezetben is első nek a színjátszás vonzotta és tomflrítette a műkedvelőket. A város - 41 - lakossága még na la szívásán emlékezik vissza A bor, a Koldus ki rályné, a Dody, a Szabad szél, a Fehérvári huszárok, az Obsitos, a GOI baba, a Nászutazás, a VOrOs csillag és a Mágnás Miska bemutató jára. A színjátszó csoportnak Ónálló zenekara is volt. Ebbel a mű kedvelő társaságból került az Ötvenes évek elején a Matesz-hoz Konrád József, Sípos JenO és Sípos Ernő, a Kassai Színházhoz Cséfalvay Katalin és késObb Mlskovlcs László a Pozsonyi ŐJ Színpadhoz. A területi átszervezést kOvetOen - Somorja 1960-tól nem járási székhely - a szervezet sokrétű tevékenysége hullámvölgybe kerfllt* A művészeti csoportok rendszertelenül mflkOdtek, majd szétestek. Illet ve bizonyos átszervezés után más fenntartójuk lett. Csaknem egy évti zedes megtorpanás kSvetkezett, mígnem a hetvenes évek elején Kosa Margit elnflk vezetésével olyan emberek kerflltek a vezetSségbe, akik kltünO azervezOkéazségükkel, céltudatos, kOvetkezetes munkájukkal, fáradságot nem Ismerve magukkal ragadták a tagságot. Bzek közt vol tak: Orosz Tibor, a helyi gimnázium igazgatója, Pokstaller László fogtechnikus, Presinszky Lajos és mások. Az eredmény csakhamar rnegmtatkozott. A hetvenes évek kOzepén a vezetőség tovább fiatalodott. Ekkor kapcsolódtak be a munkába: Zalabai Zsigmond, Blazsek Valéria, GyOkeres Márta, Galambos Ella, ürge Mária, Valacsay látván, Végh László, Méry Ferenc és Szilvássy József. A nyolcvanas évek elején Szilvássy József lett a szervezet elnö ke, és további tehetséges emberek kapcsolódtak be a művészeti cso portok és a vezetőség munkájába. Pl: Bauer GyOző, Domsitz Károly, Pogány Erzsébet, FÓthy János, Bárdos Gábor és mások. Szilvássy József igényes és kOvetkezetes elnök volt. A vezető ségen belül bevezette a munkamegosztást, és határozott fellépáaeel képviselte a szervezetet a városi nemzeti bizotteág választmányában, és a Csemadok KOzponti Bizottságában is. A szervezetnek 1972-ben 606, 1974-ben 763 és 1985-ben ezer tag ja volt. Az élén 29 tagú vezetOség áll, mely havonta egyszer találkozik* Két elnSkhelyettese van: dr. FÓthy János és Presinszky Lajos. Az elflzO a Csemadok-rendezvényekért felelOs, az utóbbi a művészeti csopor tok scervezS-lrányító feladatait látja el* A művészeti csoportok munkáját a művészeti tanács irányítja* A szervezet 1972-tSl minden évben megrendezi a szüreti ünnepsé get, társrendezők bevonásával. Bzek: A Kék Duna Efas, a városi műve lődési kOzpont, a kertészkedOk szervezete és • Önkéntes tűzoltók - 42 - helyi szervezete. Az utóbbi két-három évben öt-hatezren tekintik meg a jól szervezett, tartalmas ás színvonalas műsort. 1986-tól az ün nepség délelőttjén a városban a néptánc- és népzenei csoportok Bt-hat lovasfogaton vonulnak fel - így jelzik a lakosságnak, hogy délután a Poaléban ünnepély lesz. A szervezet egyűttmflkSdik a Nemzeti Front szervezeteivel, és közös rendezvényei vannak a Somorjal Városi Honismereti Házzal is. évente 15-20 rangos, az egész várost mozgósító rendezvényt szervez nek. A magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatóságával és tanári karával is jó a szervezet kapcsolata. A magyar tanítási nyelv8 alaplskola pedagógusainak Jelentős része vállal munkát a szervezet ben. Az utóbbi két évben az alapiskola igazgatóságával is jo a kap csolatuk. A művészeti népiskola igazgatósága és a pedagógusok egy része segíti az alapszervezet művészeti csoportjainak a munkáját. A városi művelődési központ és a Csemadok szervezetének egymás ra utaltsága nyilvánvaló. A tagság bekapcsolódik a Nemzeti Front vá lasztási programjának teljesítésébe, főleg a kSzmflvelBdést elősegí tő akciókba. A csúcsmunkák idején segítenek a helyi efsz-nek. 1976-tól évente megkoszorúzzák a Pipagyújtó néven Ismert 1846-as emlékművet, és gondozzák a körülötte levfl ligetet. A "Szórakozva művelődni!" jelszó jegyében alakult meg 1974-ben a művelődési klub. Vezetésével Galambos Ella és Preslnszky Lajos voltak megbízva. Jelenleg a klubot, melynek évente hét-nyolo rendez vénye van, Végh László és Horváth Rozália vezeti. Megalakulásától nap jainkig csaknem hetven vendége veit a klubnak.Többek közt: Balogh Edgár, Vitray Tamás, Mészöly Kálmán, Mezei György, Szepessy GySrgy, Vitai Ildikó, Sinkovlts Imre, Gombos Kati, Pálffy József, László Gyula, Lörincz Gyula, Sldó Zoltán, Pűspöki-Nagy Péter, Bauer Győzi, Németh Jenő, a Matesz művészei és sokan mások. Egy-egy klubesten 30-50-en jelennek meg, de volt olyan rendezvény is, amelyen 200-250-en vettek részt. A szervezet 1974-ben honismereti szakkört hozott létre Preslurzky tejes vezetésével. Amikor a vnb tanácsa elfogadta az elSterjesztett gyűjtési és múzeumalapítási beadványt, és a szakkör tagjai gyűjteni kezdték a városra és kBrnyékére vonatkozó és Jellemzi dokumentumokat, használati tárgyakat és néprajzi anyagot. A szakkör által Irányított gyűjtés, az épület helyreállítáaa és a tárgyak tisztítása a város lakosságának - elsősorban a Csemadok tagjainak - ötezer óra munkáját - 43 - tükrözik. A tizenhárom helyiségből álló Városi Honismereti Ház csak nem ezer négyzetméteren mutatja be a Táros és a környező falvak nép rajzi anyagát. A Csemadok tagjai továbbra is sajátjuknak érzik a "tájházat". A Csallóközi Múzeum Igazgatósága és szakdolgozói anya gilag és szakmailag is segítik a honismereti ház értékmentő és múltfeltáró munkáját. A hatvanas évek második felében alakult az lrodalomnépszerflsítő osoport Kotiers Mária, Jávorka Lászlóné és Pokstaller Lászlóné peda gógusok vezetésével. Fő céljuk az író-olvaso találkozók és irodalmi vitaestek rendezése volt. A hatvanas évek végén sikeresen működött a szavalókórus is. A szervezet ÜZENET irodalmi színpada 1973-ban alakult, Szilvássy József és Zalabai Zaigmond vezetésével. Az alapító-szervező tagok kö zött voltaki Oroas Tibor, Méry Ferenc,Pakstaller Sva, Blazsek Valé ria, Horváth István, Szűcs Adrianna és Presinszky Lajos. A kővetke ző évadvan már a magyar gimnázium tanulói alkották a csoport gerincét. Az Szenet 1979-ig a hazai magyar élvonalba tartozott, négy al kalommal szerepeltek a Jókai Napokon. Két alkalommal a második helyen végeztek, és egyszer a legjobb rendezés díját kapták. Az utolso évad ban Kovács Lajos vezette a csoportot. Az irodalmi színpad társulatá ban 50-60 fiatal fordult meg. Legsikeresebb bemutatóik a Rege a tűz ről és a Jácintról, az Örökség és a Hej, Dunáról fúj a szél című összeállítás voltak. Évente nyolc-tíz bemutatót tartott az irodalmi színpad járásunk városaiban és falvaiban. őt alkalommal jártak kül földön, nevűk a szomszédos járás falvaiban is ismert volt. Csak saj nálni tudjuk, hogy ez a mflfaj az utóbbi években hanyatlásnak Indult. Jelenleg irodalmi összeállításokkal Kovács Lássló, a gimnázium taná ra foglalkozik. A múlt évben két alkalommal léptek fel diákjai Csemadok-wndezvényen a váróéban. Somorján az éneklésnek, a dal szeretetének múltja van. Regéczi Aladár karnagy vezetésével 1933-ben alakult a városban vegyeskar. Est a közösségi munkát a háború szakította félbe. A régi dalosokban tovább élt a dal szeretete. Az egyűtténeklés vágya hajtotta őket, amikor a Csemadok megalakulását kővető hónapok ban újjáalakult a kórus, mely az ötvenes évek közepén elhallgatott, majd újra éledt. A hatvanas években ismét voltak sikertelen próbálkozások a kórus újjáscervezéféré. Ágh József vezetésével 1970-ben időnként egy-egy kultúrpolitikai rendezvényre készülve találkoztak a dalosok. A szép, - 44 - daloa hagyomány folytatására az Is kötelezte a szervezetet, hogy Németh-áamorínaky látván zeneszerző városunk szülötte. A vegyeskar 1972 márciusában alakult újjá. Pokstaller László karnagy szakmai hozzáértéssel ás nagyszerfl szervezS készséggel kö zösséggé formálta a dalosokat. A kórusban képviselve van minden kor osztály, továbbá a munkások, a szövetkezeti dolgozók és az értelmi ségiek nagy csoportja. A vegyeskar magvát a pedagógusok képezik; az Otven tagú közösség csaknem kétharmada ektató-nevelő munkát végez. A kórus fenntartója a Csemadok városi szervezete és a Somorjai Váro si Művelődési KSzpont. A vegyeskar rendszeres anyagi támogatást kap a járási nemzeti bizottságtól, az utóbbi öt-hat évben pedig a Kék Duna Efsz-töl is. Dél-Szlovákiában szinte egyedülálló az az évi 30-40 ezer korona támogatás, amit a kórus közvetlen vagy közvetve kap a szövetkezettől. Pokstaller László karnagy 1985-ben "A kultúra érdemes dolgozója" kitüntetést kapta a művelődésügyi minisztertől. A vegyeskar bemutatkozó fellépése 1973 Júniusában volt, Somorján. Az első járáson kívüli fellépésükre Érsekújvárótt került sor. Kül földön először 1975-ben Sárisápon lépett fel a kórus, ahol a népek közötti barátság jeléül a HÍD nevet vette fel, hiszen a híd összeköt - ez esetben népeket és kultúrákat. A kórus évente 10-12 hangversenyt ad. Több alkalommal részesült abban a megtiszteltetésben, hogy Vasa Lajoe - neves zeneszerző vezé nyelte. Űjjáalakuláauk óta csaknem 150 fellépésük volt, amiről hü képet ad a vegyeskar krónikája. A jelentősebb külföldi szereplések közül néhány: Sopron, Pertöd, Jánossomorja, Nagykanizsa, Hévíz, Keszt hely, Győr, Debrecen, Székesfehérvár és Budapest nevéhez fűződik. Rendszeres résztvevője a kórus a Kodály Napoknak. Több alkalom mal érdemelték ki az aranykeazerút. A járási szervektől és a Caemadok Központi Bizottságától több alkalommal kaptak elismerő oklevelet. Évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - rangos hazai és külföl di kórusok bevonásával hangversenyt rendeznek. A Híd Vegyeskar elnö ke Nagy Péter. A hazai magyar kórusmozgalom történetében egyedülálló éa követés re érdemes rendezvény volt az "Első Csallóközi KÓruatábor", 1988-ban Somorján. A tábor megrendezésének gondolatával a somorjaiak fordultak a járáai nemzeti bizottság illetékes osztályához, és az egyhetes ren dezvény társrendezői voltak. A találkozón 180 dalos vett részt. A városban hagyománya van a néptáncnak. A szervezet tánccsoportja az ötvenes évek elején alakult, és a Csallóközi Dal- áa Táncegyüttes - 45 - néven vált Ismertté. A csoport művészeti vezetőjének tisztét Striezsenyeo Rudolf töltötte be. Az ötvenes évek közepétől az együttesnek két fenntartója volt: A Csemadok somorjai és a pozsonypflspöki alap szervezete. A mai Csallóközi Dal- és Táncegyüttes Jogutódja a volt somorjai éa pozsonypflspöki együttesnek. A városnak a hatvanas években nem volt felnőtt együttese, csak a magyar tanítási nyelvű alapiskolában működött egy gyermekcsoport, Czingel Mária vezetésével. A hetvenes évek közepén Czingel Mária ve zetésével megalakult a Csemadok ifjúsági tánccsoportja. A Csallo Népművészeti Együttes 1977-ben alakult Czingel László és Valaosay István vezetésével. Az együttes második fenntartója a Somorjai Vá rosi Művelődési Központ. Az alakulást kővető őt éven keresztül a művészeti tanács elnSke - s egyben a szervezési-irányítási kérdések "mindenese" - Presinszky Lajos volt. Az együttes zenekarát Orge Mária vezeti nagy szakértelemmel. A tánokar éa a zenekar pótolhatatlan segítséget kapott lg Tibortol. A ta gok ma is tisztelettel és szeretettel gondolnak Tibor "bácsira". Az alakulást követő három-négy évben a Csaliónak Szilváaay Anna veze tésével volt éneklöcsöpörtJa is. A táncegyüttes első bemutatkozása 1978. április 19-én volt Somorján. A járás határain kívül első alka lommal Breclavban léptek színpadra * somorjai táncosok 1979 február jában. Az első külföldi fellépésük Kapuvárott volt, 1979 nyarán. Az együttes minden évben meghívást kap Zselízre és Gombaszőgre. Az utóbbi három-négy évben évente szerspel MyJaván. Kerületűnk szá mos városában és falujában felléptek. Jelent8sebb hazai fellépésűk volt Svidníkben és Sas. Teőínben. Több alkalommal szerepeltek a Ma gyar Népköztársaságban, és 1988-ban Jugoszláviában képviselték szer vezetünket és városunkat. A Csalló 1980-ban C - minősítést, ezt kSvetöen két alkalommal B - minősítést kapott, évente 30-33 alkalommal lép színpadra az együt tes. Alakulásától napjainkig mintegy 130 fiatal váltakozott soraiban. A szlovák és a hazai magyar szakemberek elismerően nyilatkoznak az sgyüttesröl, mely számos országos és körzeti-területi rendezvényről hoz haza díjat. Valacsay István érdeme, hogy az együttea igazi kö zösséggé formálódott. A Csalló jelentős anyagi támogatást kapott a művelődésügyi mi ni jztériumt ól, a Csemadok Központi Bizottságától, a járási nemzeti bizottság elnökétől, a jnb művelődési szakosztályától és a Kék Duna Efsz-töl. Az ez év januárjában megkötött szerződés értelmében a Kék 46 Duna Efsz évente 100 ezer korona támogatást ad az együttesnek. Ez egyedülálló Dél-Szlovákiában, és követésre méltó kezdeményezés. Az utóbbi két-három évben a Mezőgazdasági Építővállalat hármas számú részlege is segíti az együttest, előnyős feltételek mellett biztosít va az együttes szállítását. A Csemadok somorjai szervezete 1978-ban határozta el, hogy gyer mektáncegyüttest alakít. A határozatot kővetSen alakult meg a Csali - gyermekcsoport. Az első két-három évben a csoport művészeti vezető je volt: Bors Éva, Horváth Judit, ifj. Kaluz Katalin és Czingelné Miklós Zsuzsanna. A szervezési teendőket Kovács Gizella és Presinszky Gizella pedagógusok végezték. A nyolcvanas évek elején Valacsay Franciska vette át a csoportot. A Csalinak 130 tagja van. Három csoportban dolgoznak a gyerekek: a kezdSkében, a Kis- és a Nagy-Csaliban. A Valacsay házaspár és Mayer József töltik be a művészeti vezető tisztét. A csoport fenntartója a Csemadok alapszervezete és a Városi Pionír- és Ifjúsági Ház. Az el múlt években a gyermekcsoportok jelentős anyagi támogatást kaptak a járási nemzeti bizottság oktatási és művelődési szakosztályától és a Kék Duna Bfsz-től. Az együttes számos rangos hazai rendezvényen sze repelt. Évente meghívást kap Zselízre és Gombaszőgre. Felléptek Vychodnán, éa 1987-ben a Preáovon rendezett országos verseny győzte sei voltak. Több alkalommal szerepeltek kfllfSldőn. Évente 13-15 fel lépésűk van. Az együttest önálló gyermekzenekar kidéri, melynek veze tői ürge Mária és Csady Gita. Somorján ma a zene és a néptánc összefonodott Pokstaller László, Valacsay Franciska, Valacsay István, ürge Mária, Csady Gita és Mayer József nevével. Ok és a többi lelkes szervező-irányító tudják, hogy az a nép, amely veszni hagyja emlékeit, az saját sírját ássa meg. Az elmúlt negyven év alatt sokrétű munkát végzett a Csemadok somorjai szervezete. Tisztelettel gondolunk mindazokra, akik ott áll tak bölcsőjénél: Somorjai Józsefre, Molnár Károlyra, Méry Lajosra, Kosa Zoltánra, Balhéim Máriára, Hegedűs Lászlóra, Kelemen Imrére, Vízy Lászlóra és másokra. A szervezetnek sokoldalú segítséget nyújtott az ötvenes évek végén a Csemadok jb akkori titkára Fél Miklós. Ml, fiatalabbak, nem lehettünk ott a nagy mű megalkotásánál. De ígérjük, hogy az alapító tagoktól kapott fáklyát keményen fogjuk a kezűnkben. A Csemadok "nagy öregjeitől" hallott Tamási Áron - mondat vezérel minket: "Csak egy szülőföld van és sok kötelesség!" D u n a s z e r d a h e l y A hontalanság keserű árai után az 1948-ban felszabadult gondolat hamarosan szárnyat bontott a köztársaság népeinek - így az Itt élO magyarságnak - a nyelvén la. Újra hangosak lettek az iskolák; zengett, szállt a büszke ének PetOfl és Arany nyelvén a szelíd caallókOzi ró nán. 1949 áprilisában Dunaszerdahelyan is megalakult a Csemadok. A város társadalma szinte egy lélekként munkálkodott azon, hogy megin duljon a magyar élet. A szervezet megalakításán tflbbek k8z9tt Mondok Gábor, Potách Zoltán, Ludik József, TOlgyessy Lajos, Riedl Sándor és Stelner Vilmos fáradoztak, és mint az induló egyesület elsO vezérka ra - igen nagy lelkesedéssel láttak munkához. A feléledő magyar társadalmi és kulturális élet elsOsorban a színjátszásban találta meg azt a formát, amelyben a magyar szót a tOmegek hangjává tehette. így a dunaszerdahelyi színjátszók elsO fellépése, a nagyon várt bemutatkozás igen nagy siker volt. Zsúfolá sig megtelt a hajdani Kázmér-szálló, a mai Aranykalász nagyterme, a a furfangos parasztgyerek, a Lúdas Matyi történetének, a magának igazságot szerzO kisembernek tapsolt a közönség. A Lúdas Matyit ha marosan Gárdonyi Géza A bor című népszínműve követte. Az elsO sikerek további munkára 0szt0n0zték a lelkes gárdát, s a nagy kedvvel, Öröm mel végzett, sokszor bizony fárasztó munka a műkedvelő színjátszásban igen gazdag termést hozott. Gárdonyi után Móricz Zsigmond is szót kért a dunaszerdahelyi Cseraadokban. A nagy átéléssel, igazi rutinnal bemutatott Móricz drá ma - a Nem élhetek muzsikaszó nélkül - szereplői kitettek magukért. Büszkén mondhatták, hogy valóban jó munkát végeztek. Az Indulás elsO évai bizonyították, hogy a szerdahelyi táraaság életrevaló, dolgozni tudó szervezet, s ha jó az irányítás, a vezetés, a siker sem maradt el. S itt a siker nem jelent Öncélú tetszelgést, hiA képzelgést, hanem a tanítás BrOmét is. A rendezik: Stelner Vil mos, Riedl Sándor, Kubik GyOrgy, Brunner Tibor, Molnár János, Ceéfalvayné Sándor Erzsébet a tudásuk legjavát nyújtották, s szíwellélekkel dolgoztak egy-egy előadás betanításán, előkészítésén. El mondható, hogy az elsO tíz esztendő küzdelmes, fárasztó és sok-sok kitartást, türelmet, bizalmat igénylO munkája nem volt hiábavaló. Cslky Gergely Nagymamája, a 33 elOadást megért Lámpafény című darab. - 48 - a Koratavasz, a Bolondos vasárnap, az Amerika hangja vagy az Irány Caracas ennek bizonyítékai* Nemcsak a színjátszók dolgoztak lelkesen. A Csemadok bekapcso lódott minden más fontos társadalmi munkába la. Kulturális előadáso kat rendezett a mezőgazdasági munkások részére aratás és más mezögazdasági munkák idején. Szép magyar beszédre, nyelvűnk tisztaságá nak a védelmére buzdította, oktatta a város és a környék lakosságát a Csemadok-félórák megvalósításával. Tarka esteket, esztrádmflsorokat szervezett, s megemlékezett a leglfjabbakról is a Csim-bumm-clrkusz a Csemadokban című igen kedvelt rendezvényével. Hirdette és vallotta: a kultúra mindenkié, s ezt az elvet minden megnyilatkozásában érvé nyesítette. "Csak a dal szép, csak a dal örök" - hirdette Gárdonyi. Ezt s nja nyelvén így mondhatnók: dalolva szép az élet. A dal, elsősorban a népdal szépségeiben rejlő igazságot, erőt fölismerték a Csemadok berkeiben is, így születtek meg a kűlönbözö nótás-dalos rendezvények, népdalestek, zenei összejövetelek. Gárdonyi Géza a néppel foglalkozó, a nép nevelésén fáradozo pe dagógusokat a nemzet napszámosainak nevezte. Ennek a nevelő-tanító munkának fáradhatatlan, önzetlen magszálottJai a kultúra önkéntes munkásai is, akik sokszor a semmiből teremtették elő az eredményes munkájukhoz szükséges feltételeket. A szervezet második tíz esztendejében tovább virágzott a szín ház, s olyan darabok kerültek színre mint a Lidércfény* a Debrece ni lunátikus, a Balatoni csetepaté, a Gyökerek a viharban, a Kötél tánc. Nagy siker volt a Viruló asszonyok, a Felnőnek a gyerekek, Az igazság házhoz jön, a Veszedelmes életkor, a Vadócok és a Fogad háromtól ötig című darabok. Az új szakácsnőt a nagy oktoberi szo cialista forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezték. Ebben az időben került színre az üvegfigurák című darab Orsolya Erzsinek, a budapesti Nemzeti Színház művésznőjének vendégszereplésével. A kosúti véres ejeményeket idézte a Piros szegfű című dráma. Nagy siker volt a Lev Tolsztoj regényéből, az Anna Karenlnábol készült dráma előadása is. Akik ezt a darabot látták, sokáig nem felejtették el a nagyszerű előadást. Ezek voltak a drámák, de kik voltak a szereplők? írjunk ide né hány nevet: Lásgló Mária, Cséfalvay Erzsébet, Algayer Ilona, Szige ti Anna, a Molnár házaspár; Rledl Sándor, Stelner Vilmos, Garay Zol tán, Érsek Rezső, Érsek György, Soós Lajos. Ok és a többiek. Mind - 49 - nyájan megérdemlik a legmagasabb elismerést azért az Önzetlen mun káért, amelyet a magyar kultúra, a magyar gzó terjesztése érdekében fejtettek ki falun és városon egyaránt. Csak néhány nevet olvasha tunk itt, hiszen hosszú lenne fölsorolni a népes gárda minden egyes tagjának a nevét, akiktSl most ezúton kérünk elnézést. Az elismerés azonban őket is éppúgy megilleti, mint azokat, akiknek a nevét itt olvashatjuk. A színház mellett nagy érdeklődés kísérte a rendszeresen meg tartott irodalmi esteket is. A Petőfiről, Arany Jánosról, Jókairól, Csokonairól, Uadách Imréről, Zrínyi Miklósról, Katona Józsefről, Gárdonyi Gézáról, József Attiláról, Vörösmarthy Mihályról rendezett műsoros-szavalatokkal, énekszámokkal színesített-esteken mindig so kat tanult a közönség. Igen tanulságos volt a Feszty Árpád munkás ságáról rendezett, diavetítéssel egybekötött előadás is. Az ősi, az örök népdal, a népies műdal s az operett is gyakran szerepelt a műsoron. Dankó Pista emlékestjén pedig magyarnótás han gulatban ünnepelt a hallgatóság, amikor fölcsendűlt a Most van a nap lemenőben kezdetű Danko-nota. A Csemadok fennállásának negyedszázados évfordulóján a szerda helyi szervezet is ünnepi műsorral tisztelgett. Köszöntötték minda zokat, akik a 25 év alatt valamit is tettek a magyar kultúra, a tár sadalmi haladás és építés érdekében. Visszaidézték az eltelt évek munkás hétköznapjait, szerény ünnepeit: a sok-sok sikert, a termé keny, tevékeny éveket, s elismerték: voltak bizony sivár esztendők Is. De amint az már mindennapi életűnkben is tapasztalható, as el fáradást itt is az újjáéledés követte. A pangás után megújult kedv vel indult meg a munka. Rövid idő alatt a most már Ifjabb gárda tag jai is bekapcsolódtak a szervezeti életbe. Betanulták éa bemutatták a Szúnyogpuszta és a Táskarádió című darabokat. Nemcsak itthon, Ma gyarországon is nagy sikerrel szerepeltek. A hetvenes évek második felében is igyekezett a Csemadok - a kisebb-nagyobb kihagyások ellenére - hasznos tevékenységet kifejteni. Ezekben az években Héger Károly elnök irányításával végezte a Csema dok kulturális-népművelési tevékenységét. Az 1578-as év folyamán jó eredménnyel dolgozott a szervezet színjátszó csoportja, melynek kö zös fenntartó szerve a Csemadok és a városi művelődési ház lett. A színjátszó csoport Érsek Rezső rendezésében a Kisunokám című szín művet mutatta be itthon és a környező községekben nagy sikerrel. Az énekkar és az irodalmi színpad munkája gyengébb volt, ezért elhang - 50 zott olyan Javaslat, hogy az énekkart la a vároal művelődési ház és a Csemadok keretében kell működtetni. A klubmozgalom le pozitívan fejlődött, amit a 6 sikeres rendez vény is Igazol. 1979-ben - a Csemadok megalakulásának 30. évében - már 1.100 tagot számlált a szervezet. Az énekkar az év folyamán a vároal mű velődési ház és a Csemadok közös kórusa lett, s megindult az egye nes ívű fejlődés útján. Az énekkarnak Jaráblk Imre karnagy vezeté sével 1979-ben már ötven /38 nfl és 12 férfi/ tagja volt. A 25 tagú vezetőségnek sikerült vonzóbbá tenni a kulturális-népmű velési rendezrl^akrt* A színjátszó csoport új darabot nem tanult be, de a "Kisunokám" felújításával hasznosan dolgozott. Ezt kflvetflen Örkény István "KulcakeresBk" című színművét kezdték betanulni a színjátszók, Szigeti László rendezésében. A klubfoglalkozások ke retében találkozott a tagság Dr. Révész Bertalannal, Uéryné Tóth Margittal, Jókai Máriával, Bige Józseffel, HBlgye Istvánnal és Fábry Istvánnal. Az évzáron ebben az évben a szervezet élére új elnök került, Csóka Klára személyében. A szervezet vezetBsége nagy gondot fordított 1980-ban a tag alap fejlesztésére. A munka sikerét fémjelzi, hogy 150 új tagot toboroztak, s a létszám 1.282-re nfltt. A színjátszók kirobbanó sikerrel vitték színre a Kulcskeresöket. A csoport a Jókai Napokon országos I. helyezést ért el, Potách Mária pedig a legsikeresebb nBl fflszereplB díját kapta meg. Az ének-^ karnak 15 fellépése volt, és jó munkájukkal kiérdemelték az aranysávos minősítést. A klubtevékenység keretében Irodalmi, helytörténeti és egészaégflgyl előadások hangzottak el, általában 40-45 érdeklődő Jelen létében. A szervezet 1980 decemberében megszervezte a Duna Szállóban a Csemadok-bált, szép sikerrel. Az 1981-es év legnagyobb sikerét a tagtoborzás terén érte el a szervezet, amit az 500 új tag megnyerése bizonyít* A szervezet lét száma 1.800-ra emelkedett. Az énekkar felvette a Bartók Béla Vegyeakar nevet. A kórus az országos versenyen II* helyezést ért el* Létrejött a szervezet keretében a filmklub, mely két mflvészfllm kö zös megtekintését és megvitatását biztosította. A színjátszó csoport új darabot nem tanult be ebben ai évben, a klub tevékenység keretében találkozott a tagság Dr. Bauer Győzővel, Nagy 51 Kornéliával, Tánczos Tiborral, Kovács Lászlóval és Ág Tiborral. A Pábry Zoltán Művelődési Klub éléro Mag Gyulát nevezte ki a veze tőség. Az 1982-ee évben a PÁNTLIKA zenekar a Csemadok-szervezet és a városi művelődési ház közős együttese lett, s László Irén vezeté sével a Tavaszi ssél... seregszemlén képviselte járásunkat. A taglétszám 116-al bSvűlt, s 1.894-re emelkedett. A művelő dési klub 10 összejövetelt tartott az irodalom, tSrténelem, zene, néprajz, egészségügy, építészet, iskolaűgy és természetvédelem tárgy köréből. Öj színfolt volt az év folyamán az esztrádcsoport, amely 4 sikeres fellépésével.próbálta pótolni a színjátszók kétéves kiha gyását. A Bartók Béla Vegyeskar 1982-ben is rendszeresen próbált, és számos sikeres fellépése volt. 1983-ban a szervezet taglétszáma 1.932-re emelkedett. A 10. év fordulóját ünneplő Bartók Béla Vegyeskar B-kategóriá3 minősítést szerzett magas művészi színvonalon végzett munkájáért. A Bartók Béla Vegyeskar fennállásának 10. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepi hangversenyt rendezett, melyen fellépett a buda pesti Építők és az NDK-beli hallel vegyeskórus Is. A kórus a B-kategóriás besorolás mellett az aranysávos minősítését is megerősítette. A művelődési klub és a filmklub rendszeresen dol gozott. Havonta tartották összejöveteleiket. A színjátszók Romanovlcs Lívia rendezésében nagy sikerrel mutatták be Csurka István Nagytakarítás című színművét. A szerdahelyi bemuta tón a darab szerzője, Csurka István is részt vett. A n8i főszerep lő - Hadar Zsuzsanna - mind a kerületi, mind az országos fesztivá lon a legjobb női alakítás díjét nyerte el. Az 1984-1985-ös években újra erösödött a Csemadok és egyéb kulturális intézmények, illetve termelő üzemek közStti egyűttműk8dés. Színek egyik szép bizonyítéka, hogy a városi művelődési házon kívül az Agrostav is fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskar nak. A jobb anyagi feltételek következtében az énekkarnak lehetősé ge nyílt külföldi vendégszereplések szervezésére is. Nagy sikerrel mutatkoztak be énekeseink Halléban és Kolozsvárott is. A 60 tagú, újjászervezett Csallóközi Dal- és Táncegyüttes egyik fenntartó szerve lőtt a Csemadok városi szervezete. /Ezt megelőző en a csoport a járási népművelési központ keretében működött/. Az együttes tizenkilencszer lépett közönség elé. A művelődési klub ke retében 5 előadás hangzott el, a filmklub pedig 6 magyar művészfilm - 52 - vetítését biztosította a tagságnak. A színjátszók Dr. Huníík Péter rendezésében az Ádám, a világteremtS című színmüvet mutatták be. A szervezet 1985 októberében új formaként KULTURÁLIS HETET szervezett, melynek keretében VIT-kűldőttekkel való találkozót, Hét-ankétot, könyvbörzét és tekeversenyt is szervezett a vezetőcég. Ezenkívül csodálatos hangulatú Mikulás-délutánt és jó szórakozást biztosíto szilveszteri bált is szervezett a vezetőség a tagság szá mára. A tagtoborzás terén is kimagasló eredményt ért el a vezetőség, sikerűit kétezer fölé emelni a taglétszámot. 1985-ben 2.332 tagot tartott nyilván a Csemadok városi szervezete. Az 1986-os évben a szervezeti élet terén számos gond és problé ma merült fel, melynek egyik bizonyítéka, hogy a létszám 308 taggal caökkent, s csupán 2.024 tagja maradt a szervezetnek. Ebben az évben a városi nemzeti bizottság a társadalmi szervezetek házában önálló helyiséget biztosított a szervezetnek. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes 23 sikeres fellépést tartott és megszerette a C-kategóriás minősítést. A színjátszóknak nem volt bemutatójuk. A Bartók Béla Vegyeskar - a Csemadok, a városi művelődé si központ ás az Agrostav közSs énekkaraként - zökkenőmentesen dol gozott, és számos fellépéssel öregbítette jó hírnevét. A művelődési és a filmklub is teljesítette célkitűzéseit. A szervezet háromtagú csapata - Juhos Mónika, Matics Ágota, Dömény Ildikó összetételben - I. helyezést ért el a Csemadok Központi Bizottsága által - a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére - rendezett országos vetélkedőben. Az 1987-es évben - a vezetőség rugalmas munkája eredményeképpen - 200 új taggal emelkedett a szervezet létszáma, de sajnos még ennél is nagyobb volt a lemorzsolodás, s bizony kétezer alá csökkent a tag létszám. A szervezet így 1.946 tagot tartott nyilván, ami a város magyar nemzetiségűi lakossága arányához viszonyítva csupán 13 százalé kos szervezettséget jelent. Az 1987-es év kulturális-népművelési tevékenysége értékelése kapcsán vetődött fel először, hogy a tagság aktivizálása érdekében a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésének határozata értelmében - két alapszervezetre osztodik a város Csemadok tagsága. Ezt kővetően majd a kultűresöpörtok fenntartása és munkájuk irányítása, koordinálása a két alapszervezet közös feladata lesz. Az év folyamán a művelődési munka főleg a három klub keretében folyt. - 53 A művelődési klub Varga László Irányítójával 8 rendezvényt, a film-* klub László Árpád vezetésével 4 művéazfilm vetítését biztosította* Komoly elörelepés történt a honismereti klub munkájában, amely Dr. Baculák Veronika jó szervező munkája eredményeképpen kéthavonként szer vezett - általában 40-45 érdeklődő részére - kirándulással egybekö tött kulturális rendezvény látogatást. A fiatalabb korosztály számá ra a városi művelődési központtal karöltve táncházat Is szervezett a Csemadok, mely iránt meglepően nagy volt az érdeklődé*. A Bartók Béla Vegyeskarnak 13 fellépése volt és a VII. Kodály Napokon ezűstkoszorús minősítést szerzett. Az énekkar megkezdte a felkészülést fennállása 15. évfordulójának méltó megünneplésére, mely re a három fenntartó szerv hathatós közreműködésével 1988-ban kerül sor. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes 15-szőr szerepelt közönség előtt nagy sikerrel. A CJIHOLÖK zenekar eredményes munkáját az arany koszorús minősítés fémjelzi. A színjátszó csoport - az elmúlt évi pangás után - JevgenylJ Svarc A sárkány című darabjával 8 bemutatót tartott. A darab rendezője Dr. Hun£ík Péter; a csoport vezetője pe dig Huszár László volt. A színjátszók bemutatkoztak a Jókai Napokon is. Az I5TIGLINC gyermek-tánccsoportnak is nyolc fellépése volt az év során. Az 1988-as év sok tekintetben rendhagyó volt a Csemadok városi szervezetének munkájában. A tagság aktivizálása, a vezetőség és a tagság közötti egyűttműködés elmélyítése érdekében olyan döntés szü letett, hogy a város területén kettéosztják a majdcsak kétezres tag létszámot számláló szervezetet. A városi szervezet két alapszervezet re osztása 1988. április 16-án történt meg a városi művelődési köz pontban tartott tagsági gyűlésen. Az egyik alapszervezet Lőrincz Gyula, a másik pedig Vámbéry Ármin nevét vette fel. A Lőrincz Gyula alapszervezet elnöke Csóka Klára lett, s e szervezet keretében mű ködik a Bartók Béla Vegyeskar és a Fókusz ifjúsági színjátszó csoport, további a Filmklub. A Vámbéry Ármin alapszervezet elnökévé Molnár Józsefet választották, s a szervezet keretében működik a Csallókö zi Dal- és Táncegyüttes, az Istiglinc gyermektánccsoport, a Pántlika táncházzenekar. Csallóközi Gyermekszínpad, színjátszó csoport és a Fábry Zoltán Művelődési Klub. A Lőrincz Gyula alapszervezet az év folyamán teljes lendülettel készült a városi művelődési központ és az Agrostav keretében, illet ve támogatásával működő Bartók Béla Vegyeskar fennállása 15. évforduló* - 54 jának méltó megflnneplésére. Ennek Jegyében folytak a próbák, és szerveződtek a fellépések. Ab flnnepi hangversenyre 1988. november 26 -án került sor a városi művelődési központ zsúfolásig megtelt színháztermében. A hangversenyen jelen volt a kórus névadójának, a világhírű zeneszerzőnek, Bartók Bélának a fia is. Az ünnepi hang versenyen a jubiláló kóruson kívül fellépett Sinkovits Imre, Gombos Kati és Béres Ferenc is. A vegyeskaron kívül az ISTIGLINC Í3 jubilált az 1988-as évben. A csoport 10. évfordulóját ünneplő jubileumi műsorára 1988. novem ber 20-án került sor a két Csemadok-szervezet által köz8sen szerve zett kulturális hét keretében. Ai ISTIGLINC ezenkívül még 15-ször lépett közönség elé az év folyamán nagy sikerrel. A kulturális hét keretében Édes anyanyelvűnk címmel igazán tartalmas és gazdag ismereteket nyújtó találkozóra is sor került Lörincze Lajossal és Z. Szabó Lájzlóval. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes fejlődése is töretlen volt, melyet a 27 sikeres fellépés íj Igazol. Az együttes szólistái - Né meth Edit és Oláh Attila - a néptáncosok országos és kerületi ver senye "A* kategóriájának első helyezettjei lettek. A Pántlika tánc házzenekar tizenegyszer, a Csallóközi Gyermekszínpad nyolcszor, a színjátszó csoport pedig ötször lépett közönség elé a Sárkány című színdarabbal. Végezetül elmondhatjuk, hogy a város területén munkálkodó két alapszervezet az 1988-as esztendőben - a nehézségek ellenére is eredményes munkát végzett. Bízunk abban, hogy az'elért eredmények jó kiinduló pontot és kellő alapot biztosítanak az 1989-es évi igé nyes feladatok teljesítésére, a Csemadok megalakulása 40. évfordu lójának méltó megflnneplésére. A város magyar nemzetiségfl lakosságának 13* 2 százaléka tagja a Csemadoknak. Idgrendi táblázat a Ceemadok alapazerrezetok megalakuláaáról Járásunkban Sorazám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15, 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. Ét : AlapazerTezet: Somorja Nagymegyer Dunaazerdahely Nyárad Váaárút 1949.9. Sikabony 1949.9. 1949.10.15. Baka Ekeos 1949.11. CaillzradTány 1949. Pataa 1949. Allatál 1949. Nagypaka 1949. UedTe 1949. Eperjes 1949. Tárnak 1949. Lúoa 1950.2.7. Alaójányok 1950.2.15. Tejfalu 1950.3.15. Nádaad 1950.3. Nagyabeny 1950.5.12. 1950.5.30. Lég NagyszarTa 1950.8.10. Ca.Caflttfrtdk 1950. Egyházkarcaa 1950. Illéaháza 1951.5.3. 1951.11.25. Falbár Tonkháza 1951. Béke 1951. Caenke 1951. 1952.5.12. lfgellf Gamba 1952.9. 1353t*0.rAi- Vámoefalu 1949.4.3. 1949.4.5. 1949.4. 1949.9.16. Elafl elnök: Patóca Gábor Daaztál Ferenc Mondok Gábor Bertalan Iare Madarász Bála Zflld Erna Somogyi Láazló Beke Dezaf Moéd Jozaef Czuozoa Ferenc Szabó Láazló Andráaay Jánea Németh Rudolf Czajllk Ferenc Szltáa Imre Merlinger Dániel Bugár Jozaef Németh Árpád Lelkea Imre KoTáoa Jozaef Varga Péter HerTáth láazló Veréb Mihály Szerdahelyi Jeni Holooay Sándor Rajj Ferenc KÓaa Sándor Szabadea Andráa Bodla Jozaef Kaibar Benf Killinger Jozaef Cafrcei latrán - Sor szám : 33* 34. 35. 36. 37. 36. 39. 40. 41. 42. 43. 56 Év: Alapazervezet: BlaV elnök: 1953.2. 1957. 1960.2.5. 1962.10.26. Szap Bacafa Derealka Várkeny Kulcaárkarcaa Sflly Solymeakarcaa Királyilakarcaa LBrincz Gáber Bittera Jánaa Mészáráé Imre Végh Béla Kulcsár Láazle Herváth Gyula Gdroa Mária nem ismert Glatz Ander nem ismert nem ismert 1965. 1974.2.25. 1985.11.25. nem iamart nem iámért nem ismert nem iámért B«a Kiaudvarnők Padány Az emlékfflzetbe nem tflntettflk fel a <Csemadok albári, apácaazakállaai, balonyi. budaiai, dióapatonyi , caallóktlzkflrti, caákányi, relaflpatonyi, gellei, hegyétel, hodoai, izaapl, kisfalud!. kulcsodi, madi, mihályfai, nagymagyari, nagyudvarnaki, nyáraadi, olgyai, pódafai, aároafai, vajkai, bélvatai, caéíai alapazervezeteink adatait. Sajnoa, a felaorolt alapazervezetek /25 alapszervezat/ nem biztoaította számunkra a kért adatokat* - 57 - Tevékenységünk a számok tükrében /1984-1989/ I. Taglétszám fsjlfldése ÉT Alapszervezet száma Taglétszáma név. Taglétszám 1984 66 1.165 13.120 1985 67 145 13.265 1986 68 363 13.628 1987 68 319 13.947 1988 70 632 14.579 2.624 II. 3nmt»ti rendezvények ár VezetSséicl gyfflések száma résztv. Tagsági gyűlések száma résztr. 1984 678 7.132 119 5.625 1985 802 8.516 106 5.411 1986 521 4.916 126 8.006 1987 425 4.244 67 4.637 1988 510 4.594 103 7.057 4.937 29.402 521 30.736 Összesen: III. Hét terjeaztáaa Őr ÖJ elSflzetlk száma 1984 1985 1986 1987 1988 Oaazeaen:s 83 73 49 77 88 Az elflflzetflk azáma a Járáaban - 1.142 1.305 370 IT. Ladolsazott társadalmi munka Ér 1984 1985 1986 1987 1988 Táraadalmi munka 21.410 22.510 20.796 26.695 27.927 óra óra óra óra óra 119.338 óra V. Mflvelődéai munka Rendezvény 1984 1985 1986 1987 1988 Oaazesen 185 126 126 188 138 763 Jogi témájú 7 12 8 17 19 63 Történelmihonismereti 38 26 19 17 30 130 íré-elvágó találkozó 29 32 25 39 48 173 Irodalmi előadás 15 26 27 26 21 115 Kőnyvkiállltáe 61 71 36 39 70 277 Klubrendezvény 49 46 59 81 77 312 1 4 9 18 21 53 385 343 309 425 424 1.686 Politikai témá jú előadások, megemlékezések Nyelvmflveléa Oaazeaen: VI. Mflvéazeti munka Rendezvény Színjátszó caop. esztrádcaop. fel lép. kisazínpadok Énekkarok fellépése Énekl0c aopőrt ok, citeraegyfltteaek, parasztzenekarok Tánccsoportek fellépése Keretmflaorek néprajzi akciók 1984 1985 1986 1987 1988 Oaazeaen 92 13 51 87 105 348 32 25 27 34 30 148 91 89 102 85 93 460 40 52 47 58 91 288 121 112 72 105 75 485 114 41 38 8 10 17 KOrzeti rend. 4 5 3 4 4 20 Járáai rend. 2 2 4 4 5 17 423 336 314 387 420 1.880 Oaazeaen: K É P M E L L É K L E I ¥ \ 1 *iuu A járási küldöttközgyűlés munkaeloöksége Ülésezik a CSEMADOK Központi Bizottuéga Akik a Csemadok bőlrsOjét ringatták író-olvasó találkozó Dobos Lászlóval - Baka író-olvasó találkozó Zalabai Zsigmonddal - Soaorjs Kovács Láazló ismeretterjesztő** előadása Sípos EraB a MATESZ színművésze A Somorjai Városi Honismereti Hóz megnyitása - 1976 Színjátszó csoport - Padány Színjátszó csoport -Sikabony Színjátszó csoport - Várkony A nyárasdi citerások Az ekec3i citera-é3 éneklöcsoport Éneklflcsoport - KÜrt A soaorjai Csali fellépése BWsön A Csallóközi Dal-és Táncegyüttes fellépése Bflsön AioJiapA Híd Tegyeskar - Somorja - Dunaszerdahely I Béla Vegyeskar mi Bartók Kórustalálkozó - Somorja J a g y a O k B n yT. felrétetett Saaorla-ban,a Ceealoráklal Ungyor Dolgoiók KulturegyeaOlete alakúié K0agyülóaén,1949 éri április hó J-án.mely köagyüléa a hely beli "8L0VAU" aoigókápaalnháa termében latt M f t a i t n d.a.lo órai kadéttal. üdrOill e kát. r Pereoo.Jáxáablróaágl tlaatrttelO,e Öaaosln-1 Ukreani m i konlala noreben aalerák étt magy&r n>e±vau u«l*üaAi hm ____ aló köngyUláet.Beaaódában rámutatott arra,hogy a baráti 8aorJetmloaban a kalönböaö fajú népek mily oaodáa harmóniában ólnak egyaáa mellett óa egymáat kultrorfejlödíatlkben segítik.óa ea n egrüttyukodéat kéretendő példakép hoata fal a nuorik és nagyar dolgosok aaetóra. 3 . / Manloa Vladimír,Járási kulturlnopekto^ a Sanorln-1 Okreaná Gara téra Hada nerébén OdröaOlte aa alakuló s*Tor/v nr*lrfl barnádéban óa a nUkfldóahea aek alkart kiránt. 4 . / IraniS Karol, a 3amorln~l Ulaatziá Scrárn^ Soalala elnOke.a kOaaég nevében aaeretettel udrOaOlta aa alakuló kOagyüléat óa ugynnoaak a U M Bunkót kiránt* a kulturegymaületnek. 5 ./ Aa uárOaléaek elhangsáaa után Eonrád JÍasef falolrasaa a Jelelő blaottaág által klja}01t rálaaitmányi tagok náraorát áa aaok megrálaaatattak egyhangú határesettel.Majd a rálaastmány aaját ka balában magrálasatotta elnOkát áa funkcionáriusait. UlaaalnOk: Balassa Mihály, volt Saaorénl tanító. IlnOk: Patooa 3ábor,a KSC.Saaoxini oaoportjának alalnflka. Alalnök: Salroa Jóaaaf pánatáxoa: Balhéim Oyula KliensrOk: Slyao UnA Caefalrar Emília Titkár: Xoarád Jó*a«f rf,'. k-..« ■*— 7álaaatnányi tank: ílstal Jánee'.Bartal Jánoaná.tyiaT, líolnlr dyula.Oyarkorioe l'ereno.Ezigel Jőaaef, Kocsis J&3at, Samortal latosói. A fenti tiaatlkar aagrálásatását a kOagyüléa egyhangúan elragadta b’/ Konrád Josaef felolrasaa a tárollevö dlaselnOk,Balassa Ulhály rolt 5a-morlnl t«nito IldvOslfl levelit.Wlyben so’c sikert kivan a kulturegysaUletnek. 7 ./ Konrád JŐasef felolvassa a Caeslorákiai Magyar Dolgoaák kultwsgyastlletének a Belügyi Megbiaotti Hlratal által már elfogadott alap3»abályait és aat pár saorol a jelenlevőknek megmagyaráaaa. 8 ./ A negTclasatott egyesületi elnök: Patooa Oábor eaékfoglalo beaaéde rolt a kOagyüléa sóro-aktuaa,melyben pár keresetlen aaóral eoaetelte a nagy haroot,melyet a aorlniata előítéletekkel telt reakciós régi rendsasrrel kellett rirni mig régre a gyflaelnea I94B-88 február és Oottwald oaelalorák kOatársaságl elnök bOloa koraánysáaa lehetővé fette a kostársaságban élő baráti népek éa fOleg a dolgoao rétegek békés kulturfeJlOdóaét-Is egymásnak ba ráti keaet nyujtra. ígérte,hogy mint aa egyesület elnöke,éberen fog Őrködni asón,hogy aa alapaaabályok betartassanak óa egyben a rendbontok klaárassanak.ue máakósst kíméletlen ssikon-al kíván eljárni aaon naolonalleta ki apólgAri elemekkel aaemben,aklk a aalo rák és eagrar nej _ __ rosaiakarataiig asgakarjá ■agyar knltnroi--- 1./ Bordal,Katona Joissf Bánk.Bán o.operájából,Erkel Pareaoi manáje, 110adta a Sátoriul tOsoltóienekar Llspár Fái karnagy resányletári 2./ A laaorlnl náplskola tanulói Leffler Lajos tanító TeiánylíaáTal áa magyar dalokat adtak elO. ). / lápl tánook.KIOadta a népiskola nOvendákosoportja. 4./ idy lódra:Haroa a nagyvrral o.kOltenányát aleadta síposa JenB. 5 ./ Srtol:Banyád1 Lássló o.eperájábel nyitány: Játssetts SárkSsy j'aaei 8./ PatOfl:a Ssabadságioa o.Tanát ssareta üehnldt Márta 9./ A kulturegyesület ánekkara nagyar ás sslov£t — «•?»* •’*. ▼•sányalt síposa Jenő karnagy. M y *odre:Csillagék csillaga o.k01to*ény*t esardta áldó I n a Sárkflal jrannoa olgánymenakara Lm tta sserenaa o.dalMlTat adta aló. Kr.ialnner *ntalu nOTodnákal tánossáaokat aló. M y Mdre:A grófi saérttn o .költeményét ssaralta slpoa * m 0 . M M i l a o u tánook ás Mharl :KeaergO Előadta 3árkö«i rerenoa ás olganymenokara. !>./ PatOfl:Pata Pál {ff o.hiaoros koitaaányát soaorjal jőiaef aiavalta. 16./ Kagar tánook.A k n ltu rs g y a s flla t tánoosoport jának •10ad ásában.B etan ító: D r.w a lln ar A ntalná. “ * -- - - - is.hymns/előadta a tOsoltóaena- 10./ 11./ 12./ !> ./ 14./ _____ Jkat Hlpess ioné ás Kondxág Jóasef felváltra konferálták bt Aa elOsdáa rágeatérel Patoos sábor elnfik nagkOssOnte a negjelenést S kOsOaságnek áa kilátásba holyeste a atlson megismétlését alkalmasabb teresben ás Időben. . Ssen aíiaorral aa alakuló kOafyfllás besáratott áa a megjelent nagyasámn kOsOnság a helyiságet elhagyta. Esen jegysOkBnyr felolTaatatott és jóváhagyatva aláíratott.----8 a ■ o r 1 n -aaaorJa,ly49 ári április hó 3-án. titkár. • ' elufik. ▼álasstmányl tagok. -^k.e.tag,»lnt‘ m T a r t a l o m Elflazó i ...................................... 1 Béka, B a k a ...................................... 4 Tejfalu ........................................ 5 CaallókSzoafltSrtOk .............................. 6 Kiamagyar ....................................... 7 Cailizradvány, Patas ............................ 6 Nagypaka, Királyiiakaroaa ....................... 9 BBgellö, Sagyaboay............................. . 10 Kuloaárkaroaa, Baoaía ............................ 11 Ekeoa .......................................... 12 Nádaad, Solymoakaroaa........................ . 13 Sikabony, Sflly, Alaójányok...................... 14 Hadra, Caanka .................................. . 15 L u c a ....... .................................... 16 Királyiiakaroaa.................. .............. 17 Gomba, Padány ................................... 18 Szap, Váaárút...... ............................ 19 Illáaháza....................................... 20 Várkony........................................ 21 Nagyazarva ........................... .......... 23 Vámoafalu ....................................... 25 B0a ............................................ 26 Tárnok......................................... 27 Eperjea, Felbár ................................. 28 L é g ............................................ 29 Dercsika........................................31 Aliatál........................................ 32 Calllznyárad ................................ . 33 Kiaudvarnok.... ..... ...... ............. ...... 34 Nagymegyer ............................ ..... . 35 Somorja ............. ........................ 40 Dunaazerdahely..................................47 Időrendi táblázat ................ ........... ••••••• 55 Tevékenységünk a számok tükrében............... .. 51 Képmelléklet Kiadvány: MÚLTUNK ÉS JELENÜNK /Fejezetek a Csemadok Ounaszerdahelyi járás alapszervezeteinek életéből/ - a Csemadok Híradó különkiadása Kiadta: Felelős: Összeállította: a Csemadok JB Titkársága - Ounaszerdahely Lektorálta: Fényképek: Haluska Viola, Kovács László Engedélyezte: Varga László Presinszky Lajos archív a JNB Művelődési szakosztálya.Dunaszerdahely - 286/08 Példányszám: Nyomta: 1.000 db Járási Közszolgáltatási Vállalat Ounaszerdahely