Tézisfüzet (angol)

Transcription

Tézisfüzet (angol)
GERGELY DOMOKOS NAGY:
THE FORMATION OF CENTRAL SPACES
IN THE HUNGARIAN BAROQUE SACRED ARCHITECTURE
Theses of PhD Dissertation
Supervisor: Prof. János Krähling
Budapest University of Technology and Economics
Department for History of Architecture and for Monuments
Budapest, 2014
AIMS AND METHODS OF THE RESEARCH
The aim of my research was to gain knowledge
about a special group of monuments of the
Hungarian Baroque architecture, the centrally
planned churches and chapels, in order to
declare more precisely their role in the
Hungarian Baroque architecture. My first and
indispensable objective was to collect all of the
centrally planned monuments in former
(Baroque-era) Hungary. Insofar as possible I
endeavored to visit and to survey as many of
them as I could, and to acquire information
about their building history. Such an
elaboration of the examined buildings is not by
a long complete because of the large number of
the records, and could be continued ad
infinitum, nevertheless it is suitable for
synoptistic analysis. The matter coming into
existence in this wise forms the database in the
appendix of my dissertation, which contains 173
monuments (churches, chapels). Not all of these
buildings have straight central arrangement;
some of the records can be described as
churches of centralized arrangement, where
central and longitudinal characteristics are
equally present but they’re relevant by the
aspect of my subject.
In the most emphatic chapter of my dissertation
I analyze the space of the Baroque churches and
chapels considering their denominations and
sacral functions, to touch on each central and
centralized churches. This is followed by other
assays on connections of styles, symbols,
contemporary
architectural
bibliography,
structural
issues,
geographical
and
chronological distribution, to complete the
image about the centrally-planned churches.
2
MONUMENTS IN THE DATABASE:
Aba,Szentháromság-plébániatemplom;
Ajka
(Tósokberénd), Szent István király-templom; Aklimajor
(Zirc),kastélykápolna; Andornaktálya, Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom; Árpás, Nepomuki Szent Jánoskápolna; Bajmóc, Hétfájdalmú Szűz-kálváriakápolna;
Bakonyszentlászló, Szent László-templom; Balatonkeresztúr,
Szent
Kereszt
felmagasztalásaplébániatemplom; Balázsfalva, Szenháromság görög
katolikus
székesegyház;
Bazin,
Rozália-kápolna;
Bátonyterenye (Nagybátony), Szent György-templom;
Békéscsaba, evangélikus kistemplom; Bélapátfalva, Szent
Anna-kápolna;
Besztercebánya,
Szent
Kereszt
felmagasztalása-kálváriakápolna;
Besztercebánya,
Nepomuki Szent János-kápolna; Bogoszló, kastélykápolna;
Boldogasszony, kegykápolnák; Borfő (Kálnaborfű),
Hétfájdalmú
Szűz-templom;
Borsmonostor,
Mária
mennybemenetele-templom,
a
ciszterci
kolostor
temploma; Brogyán, Mindenszentek-plébániatemplom;
Budapest (Buda), Szent Jobb-kápolna; Budapest (Buda),
Szent Anna-templom; Budapest (Cinkota), evangélikus
templom; Búrszentmiklós (Habány), Mária Magdolnakápolna; Cinfalva, Szent Rókus-kápolna; Csákánydoroszló,
Nepomuki Szent János-templom; Cseklész, Szent Annakápolna; Dabronc (Ötvöspuszta), Kisboldogasszonytemplom; Dénesd, Szent Kereszt Felmagasztalásatemplom; Domony, evangélikus templom; Eger, minorita
templom; Eger, trinitárius templom; Eperjes, a volt minorita
templom mellékkápolnái; Eperjes, kálváriakápolnák: Szent
Kereszt-kápolna, Szent Lépcső-kápolna; Érsekújvár, Szűz
Mária-kálváriakápolna; Esztergom, Szent István király
(helyőrségi)-templom; Felsőleszéte, Hétfájdalmú Szűzkápolna; Felsővisnyó, Szent Miklós-templom (Szűz Máriakegytemplom); Fertőd, Páduai Szent Antal-kápolna; Fraknó
(Újtelek), Rozália-kápolna; Galánta, Hétfájdalmú Szűzkápolna; Galánta, Szent István király-plébániatemplom;
Galgóc, Szent Kereszt-kápolna; Galgóc, Szent Annakápolna;
Garamszeg,
evangélikus
templom;
Garamszentbenedek, Szent Vér-kápolna; Gölnicbánya,
evangélikus templom; Görgényszentimre, kastélykápolna;
Grábóc,
Szent Mihály és Gábor arkangyalokkolostortemplom;
Gyömöre,
Szent
Mihályplébániatemplom; Gyömrő, Nepomuki Szent Jánostemplom; Gyöngyös, Nepomuki Szent János-kápolna; Győr,
Nepomuki Szent János-kápolna; Győr, Kármelhegyi
Boldogasszony kármelita templom; Győr, Szent Dizmáskálváriakápolna;
Győr,
Legszentebb
Megváltóplébániatemplom (Salvator-kápolna, Zichy-sírkápolna);
Hajmáskér, Szentháromság-plébániatemplom; Hédervár,
Peregrinus-kápolna;Holics, lorettói kápolna; Holics, Szent
3
Flórián-temetőkápolna; Hosszúhetény (Püspökszentlászló),
Szent László-templom; Igló, evangélikus templom;
Illésfalva, kápolna; Ispáca, Szent Anna-kápolna; Jászberény,
plébániatemplom; Jászó, Keresztelő Szent János-templom
(a premontrei prépostság temploma); Kaplony, Károlyisírkápolna; Karlóca, Béke Királynője-templom; Kassa, Szent
Rozália-temetőkápolna;
Kecskemét,
Szentháromságkápolna; Kercsed, református templom; Késmárk,
Szentháromság-templom (ún. "régi" evangélikus templom);
Kisgyalán, Szent Kereszt Felmagasztalása-templom;
Kiskorpád, református templom; Kismarton, kálvária
(Hegyitemplom); Kismarton, Szent Kereszt-kápolna;
Kluknó, Nepomuki Szent János-kápolna; Kolozsvár,
unitárius nagytemplom; Komját, Szent Péter és Pálplébániatemplom mellékkápolnái; Kökény, Szent Keresztkápolna; Kömlő, Nagyboldogasszony-plébániatemplom;
Körmöcbánya, egykori plébániatemplom; Lajtaszék,
Keresztelő Szent János templom, a szervita kolostor
temploma; Léka, Szent Miklós-templom, az ágostonrendi
prépostság temploma; Lestin, evangélikus templom;
Lorettom, Fájdalmas Anya-kápolna (Grasskapelle); Maglód,
evangélikus templom; Majk, a kamalduli kolostor
remeteházainak magánkápolnái; Malomárka, evangélikus
templom; Márcfalva, Nepomuki Szent János-kápolna;
Márianosztra,
Hétfájdalmú
Szűz-kálváriakápolna;
Máriapócs, Szűz Mária-kegytemplom; Máriavölgy, Szent
kút-kápolna;
Máriavölgy,
Szent
Anna-kápolna;
Mátraverebély,
Mária
mennybemenetele-templom,
ferences
kegytemplom;
Mecseknádasd,
Havas
Boldogasszony-kápolna; Merény, Szent István királyplébániatemplom; Miskolc, evangélikus templom; Modor,
Havas
Boldogasszony-kápolna;
Mosonmagyaróvár
(Lucsony), Hétfájdalmú Szűz-képház; Munkács (Csernekhegy), görög katolikus kolostortemplom; Nagycenk,
Széchenyi-sírkápolna; Nagyfalva, Szent Anna-kápolna;
Nagykálló, Szent Péter és Pál-templom; Nagykanizsa
(Lazsnákpuszta), Szent Kereszt feltalálása-kápolna, az Inkey
család sírkápolnája; Nagykanizsa (Miklósfa), Szűz Mária
Mennybevétele-templom; Nagykároly, Szent Mihály és
Gábor arkangyalok görög katolikus templom; Nagykároly
(Lyukashalom), Szentháromság-kápolna; Nagykároly,
Kalazanci Szent József-templom, a piarista kolostor
temploma; Nagykáta, Szent Kereszt-kápolna, a Keglevich
család
sírkápolnája;
Nagykőrős,
Szent
Lászlóplébániatemplom; Nagypalugya, evangélikus templom;
Nagyszombat, Szűz Mária-kegykápolna; Nagyszombat,
Szent Kereszt-kápolna; Nagyszombat, a Stephaneum
kápolnája; Nagyszombat, Szent Ilona-templom két
mellékkápolnája; Nagyszőlős, Angyalos Boldogasszony(?)templom, a ferences rendház temploma; Nagyvárad, Szent
Őrangyalok-kápolna, az irgalmasrendi kolostor kápolnája,
4
"Miseri"-kápolna;
Náznánfalva,
Nagyboldogasszonykápolna;
Nemespann,
Mindenszentek-templom;
Nemesváralja, evangélikus templom; Németjárfalu, Szent
Kereszt-kápolna (Zeiselhofkapelle); Nezsider, Szent Flóriánkápolna; Nyitraszerdahely, Cortonai Szent Margit-kápolna;
Őriszentmárton, Szent Márton-plébániatemplom; Pápa,
Nagyboldogasszony-templom, pálos (később bencés)
kolostor temploma; Pécs, egykori domonkos templom;
Pétervására, Fájdalmas Szűzanya-kápolna; Pozsony,
Alamizsnás Szent János-kápolna; Pozsony, Miasszonyunkkápolna, az ágostonos kanonissza kolostor kápolnája;
Pozsony,az
érseki
palota
kápolnája;
Pozsony,
Szentháromság-templom, a trinitárius kolostor temploma;
Pozsony, a vörös csillagkeresztesek kolostorának és
kórházának temploma; Pozsony, Árpádházi Szent Erzsébettemplom, az erzsébet apácák kolostorának temploma;
Pozsonyhidegkút,
Szent
Kozma
és
Damjánplébániatemplom; Sajólád, Hétfájdalmú Szűz-kápolna;
Sasvár,
Hétfájdalmú
Szűz-képház;
Sátoraljaújhely,
Szentháromság-kápolna; Sátoraljaújhely, Szent Keresztkápolna,
a
piarista
templom
oldalkápolnája;
Selmecbánya,evangélikus templom; Selmecbánya, kálvária;
Sopron, Szent Júdás Tádé-templom, a domonkos kolostor
temploma; Sopronkeresztúr, Nepomuki Szent Jánoskápolna; Stomfa,Szent Mihály-kápolna, Szűz Mária-kápolna
(a Szent István-plébániatemplom két mellékkápolnája);
Sülysáp (Tápiósáp), Kálváriakápolna, Sőtér-kripta; Sümeg ,
Szent Márton-kastélykápolna; Sümeg, Szent Kereszttemetőkápolna; Süvete, evangélikus templom; Szápár,
Szent Péter és Pál-templom; Szécsény, Kisboldogasszonykápolna,
temetőkápolna;
Szekszárd,
Urunk
mennybemenetele-plébániatemplom; Szénavár, Rózsafüzér
Királynője-kápolna; Szentantal, Sarlós Boldogasszonykápolna;
Szepesváralja,
Szent
Rozália-kápolna;
Szepesváralja, Nepomuki Szent János-kápolna; Szerencs,
Kisboldogasszony-templom; Szigetvár (Domolospuszta),
sírkápolna; Tarcal, Szent Teréz-kápolna; Tardoskedd, Szent
István-plébániatemplom; Toporc, evangélikus templom;
Trsztena, Szent Kereszt-kápolna; Türje, Szent Annakápolna, a premontrei templom oldalkápolnája; Üröm,
Alexandra Pavlovna sírkápolnája; Vác, Szent Rókuskápolna, egykori temetőkápolna; Vágkeresztúr, Szent
Kereszt-plébániatemplom; Vágvörösvár, Szűz Mária
bemutatása-plébániatemplom; Várpalota, Zichy-sírkápolna;
Vát, Szentkúti kápolna; Vimpác, Szeplőtelen Fogantatástemplom, minorita kolostor temploma; Vöröskő,
Nagyboldogasszony-kápolna,
kastélykápolna;
Zalaegerszeg, Szent Anna-kápolna, temetőkápolna;
Zélpuszta, Szentháromság-kápolna; Zombor,Nepomuki
Szent János-kápolna
5
Thesis 1. The formation of central spaces of
the Hungarian churches during the early
modern period was influenced by their
function and by the denomination they were
built for. We find central arrangement most
widely among chapels and monastic
churches. We can find numerous examples for
formation of central spaces if we look at the
chapels and churches of religious orders. In
contrast the central arrangement is much
more rare among parochial churches (Catholic
parish
churches,
Orthodox
churches,
Protestant congregation churches).
The architecture of the parochial churches was decisively
influenced by the archetype of church, cleared during the
Middle Ages. Its distinctive features were: tower attached to
the facade and longitudinal space. This basic form was
modified by denominational (liturgical) needs, and
restrictive regulations, so peculiar types of buildings
evolved. The basic longitudinal features were sometimes
enriched by centralized characteristics (e.g. Roman Catholic
churches with Bohemian Vault, Eastern Rite churches with
kliros, Lutheran churches with centralized Greek Cross plan,
synagogues with four pillars). The central features of the
space can be originated in different origin. The centrality is
mainly symbolic in Catholicism, traditional shape for the
Eastern Rite and has functional grounding for the
Protestants.
The Catholic religious practice called forth special sacral
buildings (e.g. memorial chapels in cemeteries, votive and
Calvary chapels). In these cases the constraints of tradition
were less emphatic. Because of their smaller size the
unconventional architectural solutions meant less technical
problems. The religious orders had intensive international
connections and could take advantage of their financial
autonomy, so these possibilities explain the more frequent
presence of centrally-planned churches in their architecture.
The greater number of Catholic churches is the result of the
beneficiary position of this denomination and of the cultural
connections with Vienna (home and intermediary of central
Baroque forms) and with other mainly Catholic countries.
The Author’s Publications concerning this thesis: KRÄHLINGNAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; KRÄHLING-NAGY 2013;
NAGY 2009; NAGY 2011; KLEIN – NAGY 2014
6
Thesis 2. The distribution of sacred
monuments with central plan from the early
modern age is not uniformly spread
throughout the country. The densest records
can be found in the neighborhood of the
capital Pozsony (now: Bratislava), unlike in
Transsylvania where centralized churches
were built sparsely.
This distribution can be explained by several
historical causes (demographic, economic, cultural,
religious). The most important among these is that
on the territories that did not suffer under Turkish
occupation (in the 16th and 17th century), the
conditions for Baroque building operations could be
produced earlier. These territories had higher
population density and more favorable economic
status. For Pozsony the closeness and cultural model
of Vienna served as an inspiring example.
In Thesis 1. I have described how various branches of
Christianity affected the formation of central spaces.
On Catholic lands we find more records for the
centralized sacred monuments. The highest
proportion of Protestants was in Transsylvania.
The nationality usually determined the religion and
somewhat the financial position too. However crossborder cultural relationships could result acceptance
of central forms. We can observe such connections in
votive buildings of Catholic Germans or in centralized
Greek Cross churches of Lutheran Slovaks.
The Author’s Publications concerning this thesis:
NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011
7
Thesis 3. Building of centrally-planned
churches was stimulated by the symbolic
meanings of their special form.
Their symbolic power could derive from imitating
well-known buildings and elements of buildings, or
from abstract presentation of visual analogies that
were so typical in the public thinking of Baroque.
By far the most remarkable group is the churches in
places of pilgrimage. These monuments served as an
example for large number of worshipers by the
symbolic meaning of the dome – rooted in the
Renaissance theory of architecture – by the form of
the centralized cross churches (referring to the cross
of Christ) and by the form of the centralized
triangular churches (referring to the Holy Trinity).
The Author’s Publications concerning this thesis:
KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; KRÄHLINGNAGY 2013; NAGY 2010; NAGY 2011; NAGY 2013
8
Thesis 4. The antecedents of centrallyplanned buildings were other centrallyplanned buildings, but the analogies are
merely general, there is no direct link
between the constructed monuments and the
plans published in the contemporary
literature.
Some works of the Baroque architectural literature
were known in Hungary and could augment the
comprehensive literacy of the builders. These books
and treatises could promote the centrally-planned
spaces in general by the presentation of some
outstanding examples, and of architectural detail
forms. These books played role even in the starting
education of architects. But we can not name any
centralized church in Hungary which was built by a
plan or illustration published in the contemporary
literature.
The Author’s Publications concerning this thesis:
KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; NAGY 2011
9
Thesis 5. There is no example in the
Hungarian Baroque for the well-known
spectacle of the Roman and Viennese
Baroque, the compound dome with
pendentives, tambour and lantern. The
tighter financial resources resulted reduction
of the space enclosing structures. Central
spaces were most commonly enclosed by
simple dome (without lantern and tambour),
th
Cloister vault (until the middle of the 18
century) and Bohemian vault (after the
th
middle of the 18 century).
Hungary had much more modest financial resources
than the great centers of the European Baroque, thus
its architecture can be characterized as provincial.
This is reflected in the more moderate design of the
churches imitating Western European examples. A
handy solution for saving costs is the simplifying of
the space enclosing structures. Even the wealthiest
builder, the sovereign ordered cost reduction again
and again during the time of constructions. Because
of these cost reductions we can observe the
appreciation of the alternative for domes: the
Bohemian vault. This structure was less expensive
than a true dome and it was perfectly applicable to
enclose central spaces. The lack of cupolas rising
from the mass of the building at the crossing can be
derived from medieval traditions, building a tower at
the crossing have never been a practice in Hungary.
The Author’s Publications concerning this thesis:
KRÄHLING-NAGY 2013; NAGY 2009; NAGY 2010; NAGY
2012
10
Thesis 6. The plans of the centralized oval
churches were most often generated by
triangular drafting.
The triangular construct of Basket arch that served as
a method to determine the geometrical form is first
described in the treatise of Sebastiano Serlio. As a
consequence of this method we can say that the
centralized oval spaces were not constructed after
the determination of their short and long axes. The
only given data was their long axis. The short axis
became the result of the actual drawing. Multiple
concentrical ovals were always constructed from the
same centers and the basis of the drawing was the
interior surface of the space. In the case of the oval
elements on the facade the same construction was
used, but the basis of the drawing was the outer arch
because the prefabricated elements (made of stone)
were intended to embed in the texture of the wall, so
what they needed was the arch of the junction.
The Author’s Publications concerning this thesis:
NAGY 2009; NAGY 2010; NAGY 2012
11
Thesis 7. The general statement of the
previous publications that the existence of
centralized spaces in Hungarian Baroque
sacred architecture can be confined to some
rare example is still in need of some revision
and has to be precised.
The former general rating of importance can be
amended by admitting the rarity of central spaces
among parochial churches in both the Catholic and
the Protestant architecture, however from the midst
th
of the 18 century we can observe increasing
tendencies for centralizing their spaces. Nevertheless
we can find numerous examples for formation of
central spaces if we look at the chapels and churches
of religious orders. Their significance is increased in
th
the architectural image of the 18 century by the
reconstructed medieval centralized chapels too. We
have only a few big, representative, centrally planned
church standing in urban environment, that can be
compared to the centralized churches in Rome or in
Vienna, but this fact concurs with the slow growing
and unfolding of the Baroque in Hungary.
The Author’s Publications concerning this thesis:
KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; KRÄHLINGNAGY 2013; NAGY 2009; NAGY 2010; NAGY 2012
12
THE AUTHOR’S PUBLICATIONS
CONCERNING THE DISSERTATION
KRÄHLING-NAGY
2009
János Krähling – Gergely
Domonkos Nagy: Late baroque
greek-cross plan type Lutheran
churches in Hungary. In:
Periodica Polytechnica –
Architecture. 40(2009)/2. pp. 7786.
KRÄHLING-NAGY
2011
Krähling, János – Nagy, Gergely
Domonkos: Príspevok k výskumu
architektoktonického dedičstva
slovenských evanjelikov v
Uhorsku – tradícia barokovej
centrality. Contributions to the
architectural heritage of Slovak
lutherans in historic Hungary –
the tradition of Baroque
centrality. In: Architectura &
Urbanismus/Architecture and
Town Planning. XLV(2011)/1-2.
pp. 2-19.
KRÄHLING-NAGY
2013
Krähling János – Nagy Gergely
Domonkos: A nagyváradi
székesegyház Hillebrandt-féle
centrális tervei. In: Ars Hungarica
XXXIX(2013)/ Supplementum.
Tanulmányok Kelényi György
tiszteletére. pp. 81-88.
KLEIN – NAGY
2014
Klein, Rudolf – Nagy, Gergely
Domonkos: The synagogue in
Óbuda – an architectural wittnes
to the Jewish religious reform. In:
Schriften der Bet Tfila Forschungsstelle für jüdische
Architektur in Europa. Szerk.:
Aliza Cohen-Mushlin - Harmen
Thies. Michael Imhof Verlag
GmbH & Co. KG, Petersburg. In
press.
13
NAGY 2009
Nagy Gergely Domonkos: Erdély
centrális barokk templomai. Egy
műemlékfelmérés tanulságai. In:
Colligite fragmenta!
Örökségvédelem Erdélyben.
Szerk.: N. Kis Tímea. ELTE BTK
Művészettörténet Intézeti
Képviselet. Budapest. 2009. pp.
87-99.
NAGY 2010
Nagy Gergely Domonkos: A
nagykátai Kegevich-kápolna. In:
Építés – Építészettudomány
38(2010)/1-2. pp. 151-171.
NAGY 2011
Nagy Gergely Domonkos: Az
erzsébetvárosi örmény
nagytemplom – térszervezés és
struktúra. In: Stílusok, művek,
mesterek. Erdély művészete
1690–1848 között. Tanulmányok
B. Nagy Margit emlékére. Szerk.:
Orbán János. Maros Megyei
Múzeum. KolozsvárMarosvásárhely. 2011. pp. 73-84.
NAGY 2012
Nagy Gergely Domonkos: A
nagykárolyi piarista templom.
Szakdolgozat. Műemlékvédelmi
szakmérnöki képzés, BME
Építészettörténeti és Műemléki
Tanszék, 2012.
NAGY 2013
Nagy, Gergely Domonkos:
Gothicized buildings and the role
of symbols in Baroque
architecture. In: Periodica
Polytechnica. Architecture.
44(2013)/2. pp. 69-76.
14