letölthető pdf - MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma

Transcription

letölthető pdf - MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma
Á Bakony
természettudományi kutatásának eredményei,
IX.
Resultationes investigationum rerum
naturalium Montium Bakony,
IX.
Dr. Bayerné Károlyi Gabrielladr. Kaplayné Schey Ilona dr.:
A Bakony földtani őslénytani
bibliográfiája
Ceologisch-paläontologische
Bibliographie des Bakony-Gebirges
Zirc, 1975
S z e r z ő k : D R . R A Y E R N fi K Á R O L Y I G A B R I E L L A
az O r s z á g o s S z é c h e n y i K ö n y v t á r nyugalmazott
(Budapest)
DR.
KAPLAYNE
SCHEY
a Magyar Állami
(Budapest)
Autoren:
DIL
Földtani
GABRIELLA
pensionierte
DR. ILONA
Leither der
ILONA
csoportvezetője
DR.
Intézet
Könyvtárának
vezetője
BAYER-KÁROLYI
Arbeitsgruppenleiter
der
Landesbibliothek
Széchenyi
(Budapest)
KAPLAY-SCHEY
Bibliothek
der
Ungarischen Geologischen Landesanstalt
(Budapest)
Lektorok — L e k t o r e n :
DR. KRETZÔT MIKLÖS
t a n s z é k v e z e t ő egyetemi t a n á r ,
(Kossuth Lajos T u d o m á n y
a
földtani
tudományok
doktora
Egyetem, Debrecen)
DR. M . K R E T Z O t . U n i v e r s i t ä t s p r o f e s s o r , Leiter v o n
wissen schaflen (Kossuth-La jos-Uni versi tat, Debrecen)
Lehrstuhl,
Doktor
der
Geo-
VARGA BELA
könyvtárigazgató
(Eötvös
Károly
Megyei
Könyvtár,
B. V A R G A , Direktor v o n
Veszprém, Veszprém)
Bibliothek
Fordító: KECSKÉS BELA
a Magyar Állami Köldtani
Übersetzer: BELA
S z e r k e s z t ő : DR. T Ó T H
Museolog
Kiadja:
Felelős k i a d ó : D r .
K o m i tales
csoportvezetője
Ungarischen Geologischen
Landesanstalt
Természettudományi
Múzeum,
Zirc)
TOTH
(Bakonyi
Veszprém
des
SÁNDOR
(Bakonyi
Redakteur: DR. S.
Intézel
(Károly-Eötvös-Bibliolhek
KECSKÉS
Arbeitsgruppenleiter der
muzeológus
Veszprém)
Természettudományi
Megye M ú z e u m i
Igazgatósága,
K r a l o v á n s z k y
Herausgeber: D i r e k t i o n
der
Museen von
F ü r die Ausgabe v e r a n t w o r t l i c h : D r .
Veszprém
Múzeum,
A.
Zirc)
Veszprém
A l á n,
megyei
múzeumigazgató
Komitat
Veszprém,
Kralovánszky,
Veszprém
D i r e k t o r der
Komitatsmuseen,
A Bakony
természettudományi
kutatásának
eredményei
IX.
BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM
ZÍRC
Bevezetés
Jelen munka a V e - z p r é m Megyei M ú z e u m i I g a z g a t ó s á g k i a d á s á b a n m e g j e l e n ő „A B a k o n y
természettudományi
kutatásának
Természettudományi
M ú z e u m által szerkesztett) bibliográfiai k ö t e t e , mely a B a k o n y r a vonat­
e r e d m é n y e i " című
k o z ó földtani és ő s l é n y t a n i szakirodalom
sorozat harmadik
( m á r a zirci B a k o n y i
gyűjteménye.
A l i g kél é v t i z e d d e l ezelőtt m é g az ipar t e n g e l y é n e k n e v e z t ü k k ö z é p h e g y s é g
Azóta
ugyan
Alföldre
céltudatos
vagy
ásványi
és t e r v s z e r ű
a Dunántúl
nem
középhegységi
azonban
nyersanyagbázisa
húzódik
ipartelepítéssel,
De a n e h é z i p a r i
vidékeire
változat!; n u i
végig. Ezek k ö z t is s ú l y p o n t i
nyersanyagbázis
iparunk
települtek
ebben
beivel foglal
igen l é n y e g e s
a
át, egész
középhegységi
el á s v á n y i
vonulatunkat.
objektumai
..tengek '"-ben
nyersanyagaival
szerepe csak egyike a B a k o n y
az
nehéziparunk
a
Bakony.
népgazdasági
jelentő­
ségét befolyásoló t é n y e z ő k n e k . A Bakony l á b á n á l v é g i g h ú z ó d ó Balaton, mint az o r s z á g e u r ó ­
pai
hírnevű
üdülőcentruma,
hévízkiegészítését,
ipari
től függő a d o t t s á g o k b ó l
.Mindezekhez
képi
jön
szépségekben
szempontból
a
Bakony
né'kül
és i v ó v í z e l l á t á s á t
nem
is a
csak turisztikailag volna
B a k o n y b ó l , illetőleg
egyoldalú,
ennek geológiai
de
szerepé­
nyeri.
a
Bakony
gazdag
történelmi,
területének
is nemzeti kinccsé
a
műemléki,
természeti
Balatonéval
párosult
objektumokban
szerepe,
mely
és
táj­
kulturális
avatja.
É r t h e t ő , hogy a B a k o n y t s o k i r á n y ú fontossága és é r d e k e s s é g e é v s z á z a d o k ó t a egész sor
tudományterület
érdeklődésének
t u d á s v á g y á t és k í v á n c s i s á g á t
véletlen,
hogy
zadforduló
vaskos
a magyar
táján
monográfia,
szolgálja.
Azóta
irányuló
minden
mind
születeti
a
a
szakirodalom
...\
Balaton
Balaton
Bakonnyal
ágú
középpontjába
kielégíteni
vonta,
egyik legnagyobb
tudományos
m'ait
is e m l í t v e
tudományos
a
Bakony
irodalom — é p p e n
— alapjaiból
rétegek
vállalkozása,
olyan
Nem
a
eredményei"
sokoldalú
a téridet
kinőve
a szélesebb
irodalom g a z d a g s á g á t .
tanulmányozásának
melleit gyakorlatilag
foglalkozó
érdeklődés
nem
hivatott i s m e r e t t e r j e s z t ő
megismerését
fontossága
mennyiségű
áttekinthetetlenné
és h o z z á f é r h e t e l e n n é
is
és
feléje
lett,
hogy
a szakember, mind pedig az o.yos p r o b l é m á k i r á n t é r d e k l ő d ő k í v ü l á l l ó s z á m á r a ,
korlatilag szinte
szá­
című
gya­
vált.
Ezen a n e h é z s é g e n k í v á n a Bakony [\ d o m á n y o s f e l k u t a t á s á n a k és m e g i s m e r é s é n e k hiva­
tott, i r á n y í t ó j a
kozó
egyik
s z e r e p é t betöltő V e s z p r é m
bibliográfiák
füzete
tudományi
tudomány-
„A B a k o n y
(geofizikai,
földtani-őslénytani
morfológiai,
bányászali, íöldfan-rétegtani,
tére kitekintő)
Megyei M ú z e u m i
és i s m e r e t i é i ü l e t e k r e
bibliográfiája",
ásványtani,
földtörténeti
szak- és i s m e r e t t e r j e s z t ő
bontott
kőzettani,
Igazgatóság, a Bakonnyal
sorozatával
melynek
teleptani,
segíteni.
célja
E
a Bakony
geokémiai,
— szükségszerint rövid
föld­
vízföldtani,
és a k a p c s o l ó d ó e g y é b r o k o n t u d o m á n y o k
irodalmának
foglal­
sorozat
terüle­
tartalmi utasí­
t á s o k k a l k e z e l h e t ő b b é tett — összeállítása.
M i n t h o g y a k ö t e t ü n k e t megelőző botanikai és zoológiai bibliográfia anyaga is k i l e l j e d
a s z o m s z é d o s t á r s t u d o m á n y o k h a t á r á r a , úgy a földtan sem maradhatott a s z i g o r ú a n vett
t u d o m á n y h a l á l á n belül. T e r m é s z e t é n é l fogva a földtan szorosan k a p c s o l ó d i k a s z o m s z é d o s
t u d o m á n y t e r ü l e t e k h e z . E l s ő s o r b a n a f ö l d t a n és az ősiéin tan k é p e z szerves egészet, szinte
alig h a t á r o l h a t ó el e g y m á s t ó l . I ' . kapcsolat t o v á b b f o l y t a t ó d i k az. á s v á n y - k ő z e t l a n n a l , a geo­
k é m i á v a l , a h i d r o l ó g i á v a l , valamint a gyakorlat i g é n y e i b ő l k i n ő t t rokon t u d o m á n y o k k a l .
Az ő s l é n y t a n viszont e l s ő s o r b a n a botanika és a zoológia felé mutat, kapcsolatokat.
De nemcsak az egyes
r o k o n t u d o m á n y o k k é p e z n e k szerves egységet és nem
el e g y m á s t ó l , hanem maguk
a földrajzi
határok
hegységre vonatkozóan, ugyanúgy, mint
ráfia
anyagának
összefüggő
magában
tágabb
összeállításánál
a Balatontól
az előző bibliográfiák
gyűjtésünk
északra
é r t e l e m b e n v e t t B a k o n y részei
valamint
medence. Jelen bibliográfia
a
vonhatók
kiterjedt
a
külföldieket
egyaránt.
vagy i s m e r e t t e r j e s z t ő
a
elterülő
Bakonyalja.
Célunk,
feladatok
A medencék
t e h á t a fenti
hogy
munkánk
teljesítésében,
mind
a
E terület
medencéket.
a Balaton-felvidék,
közül
a bibliog­
szempontból
területére.
és a k ö z r e z á r t
A
a Déli- és
legjelentősebb
tájegységről
a
Tapolcai­
szóló m ű v e k e t , a bel- és
tudományos
felhasználható
a Bakony-
geológiai
vett Bakony
hegyvidéket
határolhatók
szigorúan,
esetében is. E z é r t
a Keszthelyi-hegység,
számbaveszi
meg
Bakomnál
t e r ü l e t e k r e is, e l s ő s o r b a n a t á g a b b é r t e l e m b e n
foglalja
Északi-Bakony,
az
sem
mind
a gyakorlati
legyen.
Az anyag ö s s z e g y ű j t é s é t egy r é g e n i d ő s z e r ű és s ü r g e t ő i g é n y v á l t o t t a k i . T u l a j d o n k é p p e n
mindennemű
majd
szakmai bibliográfia
felépíthető
nélkül,
egy
alapbibliográfiát
legyen a j ö v ő b e n egy t e l j e s s é g é b e n
teremleni,
melyre
és t a r t a l o m d o k i i m e n t á l á s á b a n
kellett
modern
bibliográfia.
A művek
már
leírása a legszükségesebb
megjelent
pontokat
bibliográfiákban
és a f e l h a s z n á l ó k
adatokat közli, tekintetbe
lefektetett
alapelveket,
továbbá
széles rétegét. A t ö b b s z e r z ő s
véve
a fenti
bizonyos
művek
esetében
pl. a
r
szokástól eltérően, m i n d e n egy es szerző n e v é r e is utalunk. H o g y a bibliográfia
is f e l h a s z n á l h a t ó
legyen, z á r ó j e l b e n
a magyar
nyelvű
cikkek n é m e t
sorozatban
gyakorlati
szem­
könyvtári
nemzetközileg
címfordítását
is
meg­
adjuk.
A m ű v e k felsorolása
betűrendes
Szakmutatónk
a felsorolt t a n u l m á n y o k a t
a l a p j á n . A földrajzi
megfelelő
mellett részletes t á r g y m u t a t ó t
r e g i s z t e r é t maga a szoros b e t ű r e n d b e n
a legfontosabb
m u t a t ó a m ű v e k e t , illetőleg azok
bontásban,
is k é s z í t e t t ü n k .
összeállított
illetőleg k ö z s é g e n k é n t
adja
A szerzők
dolgozatok
szakcsoportokban
nevének
jegyzéke
közli,
s o r s z á m á t a nagyobb
meg. Azokat a m u n k á k a t ,
képezi.
sorszámuk
tájegységeknek
melyek
a
Ba-
k o n y r ó l á l t a l á b a n szólnak, a B a k o n y címszó alatt foglaltuk egybe.
Gyűjtőmunkánk
az
Országos
Egyetemi
legnagyobb
Széchenyi
Földtani
Intézet
v é g e z t ü k . Az a d a t g y ű j t é s t
Reméljük,
részét
Könyvtárban,
a
a
Könyvtárában,
Magyar
és a
1969 d e c e m b e r é b e n
Földtani
többi
Intézet
Múzeum
rokontárgyat
Könyvtárában,
Könyvtárában,
gyűjtő
az
könyvtárakban
z á r t u k le.
bizonnyal m a g á n viseli az e
témakörbeli
ú t t ö r ő m u n k á k f o g y a t é k o s s á g a i t , h i b á i ellenére is hasznos segítséget fog n y ú j t a n i
az elméleti
és
hogy v á l l a l k o z á s u n k , mely
Állami
Természettudományi
g y a k o r l a t i szakemberek
számára
és
a
minden
tudományos
kérdések
iránt
érdeklődő
szélesebb
rétegek
egyaránt.
K ö s z ö n e t e t m o n d u n k m i n d a z o k r a k . a k i k hasznos t a n á c s o k k a l vagy e g y é b m ó d o n
k á n k a t támogatták, elsősorban
tette b i b l i o g r á f i á n k
a Veszprém
Megyei M ú z e u m i Igazgatóságnak, mely
mun­
lehetővé
kiadását.
Budapest, 1970 december h a v á b a n .
A
szerzők
Einleitung
Die vorliegende Arbeit ist der d r i l l e Bibliographien-Band der d u r c h das B a k o n y - M u scum v o n V e s z p r é m herausgegebenen Serie ..Ergebnisse der naturwissenschaftlichen Unter­
suchungen des Bakony-Gebirges", in welchem das geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Schrift­
t u m ü b e r das Bakony-Gehirge zusammengesammelt ist.
Vor k a u m zwei Jahrzehnten nannte man noch den ungarischen Mittelgebirgszug die
Achse der Industrie v o n Ungarn. O b w o h l s e l d o m durch ziolbewusste I n d u s l r i e p l a n i e r u n g
u n d -entwicklung wesentliche Objekte unserer Industrie auf die Ungarische Tiefebene oder
i n die ausserhalb des Mittelgebirges gelegenen Gebiete Transdanubiens übersiedeil wurden,
ist die mineralische Rohstoffbasis unserer ganzen Schwerindustrie, nach wie vor, l ä n g s dieser
Mittelgebirgsachse konzentriert. Seilst innerhalb dieser Zone n i m m t das Bakony-Gebirge m i t
ihren T a g e r s t ä l l e n von nutzbaren B o d e n s c h ä t z e n eine Schwerpunktstellung ein.
Seine Rolle als Rohstoffbasis der Schwerindustrie ist nur einer der Faktoren, welche
die volkswirtschaftliche Bedeutung des Bakony-Gebirges beeinflussen. W ä r e das B a k o n y Gebirge nicht vorhanden, so w ä r e der sich am Fusse des B a k o n y erstreckende Balatonsee,
als Ungarns K u r o r t s z e n t r u m von e u r o p ä i s c h e n Ruf, ä u s s e r s t einseitig, was n i c h t n u r v o m
Gesichtspunkt des Fremdenverkehrs zu verstehen, sondern auch darauf z u r ü c k z u f ü h r e n ist,
dass die Balatongegcnd b e z ü g l i c h des Nachschubs ihrer T h e r m a l w a s s e r v o r r ä t e , sowie ihrer
Versorgung m i t Industrie- u n d Trinkwasser auf das Bakony-Gebirge angewiesen ist, bzw.
diese M ö g l i c h k e i t e n den durch den geologischen B a u dieses Gebirges bedingten g ü n s t i g e n
V e r h ä l t n i s s e n zu verdanken hat.
Z u den obigen B e g ü n s t i g u n g e n k o m m t noch die Vergesellschaftung des Reichtums des
Bakony-Gebirges an historischen und architektonischen D e n k m ä l e r n u n d S e h e n s w ü r d i g k e i t e n ,
sowie an Naturobjekten u n d L a n d s c h a f t s s c h ö n h e i t e n m i t denjenigen des Balatonsees, h i n z u ,
was dieses Gebiet auch i n k u l t u r e l l e r Hinsieht zu einem Nationalschatz macht.
Wegen seiner vielseitigen W i c h t i g k e i l und Mannigfaltigkeit steht das Bakony-Gebirge
seit: Jahrhunderten i m M i t t e l p u n k t des Interesses einer Reihe v o n Wissenschaftszweigen,
geschweige denn von dem Reichtum der p o p u l ä r w i s s e n s c h a f t l i c h e n Literatur, welche den Wis­
sensdrang und die Neugier dci breitesten Schichten der B e v ö l k e r u n g zu befriedigen hat.
Fs ist kein Zufall, dass die an der Jahrhundertwende erschienene, stattliche Monographie
ü b e r die „ E r g e b n i s s e des wissenschaftlichen Studiums des Balatonsees" — eine der g i ö s s l e n
wissenschaftlichen Unternehmungen der ungarischen Fachliteratur — die vielseitige Erken­
nung nicht nur des Balatonsees, sondern auch des Bakony-Gebirges g e f ö r d e r t h a l . Seitdem
hat sieb das Schrifttum ü b e r das Bakony-Gebirge — gerade wegen der W i c h t i g k e i t des
Gebietes u n d des allerseitigen Interesses d a f ü r — so weit entwickelt, dass n u n m e h r die
Verlroter der einzelnen Fachgebiete sich praktisch i n der ungeheueren Menge v o n Arbeiten
u n d A u f s ä t z e n fast ü b e r h a u p t nicht auskennen k ö n n e n u n d den einzelnen Fachleuten die
sie interessierenden A r b e i t e n praktisch nicht mehr z u g ä n g i g sind.
U m diese Schwierigkeiten zu ü b e r w i n d e n , gibt die V e r w a l t u n g der Museen des K o m b
tales V e s z p r é m , als berufener Manager der wissenschaftlichen Erforschung des BakonyGebirges, eine Serie v o n spezialisierten (nach Wissenschaftszweigen)
Bibliographien ü b e r
das Bakony-Gebirge heraus. E i n Heft dieser Serie ist ,,Die G e o l o g i s c h - P a l ä o n t o l o g i s c h e
Bibliographie des Bakony-Gebirges", welche bezweckt, die fachliche u n d p o p u l ä r w i s s e n ­
schaftliche L i t e r a t u r des Bakony-Gebirges i m Bereich der Geowissenschafton
(Geophysik,
Geomorphologie, Mineralogie, P é t r o g r a p h i e , L a g e r s t ä t t e n k u n d e , Geochemie, Hydrogeologie,
zusammenzustehen
Bergbau, Stratigraphie u n d anschliessende verwandte Wissenschaften)
u n d die bibliographischen Angaben je nach Bedarf m i t kurzen Hinweisen auf den I n h a l t
der betreffenden Arbeiten zu e r g ä n z e n u n d dadurch die Behandlung dieser reichliehen
I n f o r m a t i o n zu erleichtern.
Gleich wie das Material der v o r unserem B a n d erschienenen botanischen und zoologi­
schen Bibliographie die Grenzgebiete der benachbarten Disziplinen umfasst. ist auch dieser
B a n d nicht v o l l k o m m e n auf die streng genommenen Geowissenschaften b e s c h r ä n k t . D u r c h
ihre N a t u r bedingt, ist die Geologie eng an die benachbarten Wissenschaftsgebiete gebunden.
V o r allem bilden Geologie u n d P a l ä o n t o l o g i e ein organisches Ganzes u n d k ö n n e n k a u m
voneinander getrennt werden. Diese V e r b i n d u n g setzt sieh m i t der M i n é r a l o g i e - P é t r o g r a p h i e ,
Geochemie, H y d r o l o g i e , sowie m i t den, aus den Erfordernissen der Praxis erwachsenen
verwandten Wissenschaften fort. Die P a l ä o n t o l o g i e weist ihrerseits Beziehungen zur Botanik
u n d Zoologie auf.
Aber n i c h t n u r die einzelnen verwandten Wissenschaften sind voneinander unabgrenzbar, sondern auch die geographischen Grenzen k ö n n e n weder i m FaPe des Bakony-Gebirges,
noch i n jenem der bisherigen Bibliographien nach strengen Prinzipien gezogen werden.
Daher haben w i r bei der Zusammenstellung des Materiales der Bibliographie auch die m i t
dem B a k o n y benachbarten Gebiete, v o r allem aber das T e r r i t o r i u m des Bakony-Gebirges
i n breiterem Sinne b e r ü c k s i c h t i g t . Dieses Gebiet umfasst die n ö r d l i c h v o m Balalonsce ge­
legene Gebirgslandschaft u n d die umschlossenen Becken. Teile des Bakony-Gebirges i n
breiterem Sinne s i n d : das Keszthelyer Gebirge, das Balatonhochland, das s ü d l i c h e u n d
n ö r d l i c h e Bakony-Gebirge, sowie das B a k o n y v o r l a n d (Bakonyalja). A m wichtigsten unter
den Becken ist das Tapolcacr Becken. Die vorliegende Bibliographie beinhallet also die
Literaturangaben der A r b e i t e n ü b e r die obige Region, sowohl die i n - , als auch die a u s l ä n ­
dischen. Unser Ziel ist die Brauchbarkeit sowohl zu wissenschaftlichen, als auch z u p r a k t i ­
schen oder p o p u l ä r w i s s e n s c h a f t l i c h e n Zwecken.
Anlass zur A u f s a m m l u n g des Materiales ergab sich aus einem, schon langher aktuellen
u n d dringenden Bedarf. Eigentlich mussten w i r ohne das Vorliegen einer Fachbibliographie
eine Grundbibliographie schaffen, woraus i n der Z u k u n f t eine v o l l s t ä n d i g e r e und inhaltlich
r e p r ä s e n t a t i v e r e , moderne Bibiliographie entwickelt werden kann.
I n den kurzen E r l ä u t e r u n g e n zu den einzelnen Arbeiten haben w i r die notwendigsten
Angaben mitgeteilt, festhaltend an die, i n den bereits erschienen Bibliographien-Heften
festgelegten P r i n z i p i e n , sowie unter B e r ü c k s i c h l ' g u n g gewisser praktischer E r w ä g u n g e n und
des breiten Kreises der Benutzer. Bei den Arbeiten m i t mehreren Verfassern w i r d beispiel­
weise — abweichend v o n den ü b l i c h e n Katalogen — der Name jedes einzelnen Verfassers
mitgeteilt. U m die internationale G e b r ä u c h l i c h k e i t der Bibliographie zu e r m ö g l i c h e n , geben
w i r auch die deutschen Ü b e r s e t z u n g e n der ungarischen Titel m i t .
Neben der A n f ü h r u n g der Arbeiten haben w i r auch ein a u s f ü h r l i c h e s Register der'
Namen der Verfasser zusammengestellt. Das alphabetische Register der Verfassernamen ist
eigentlich ein streng alphabetisiertes \ erzcic!inis der Arbeiten. Unser Fachkatalog teilt die
a n g e f ü h r t e n A r b e i t e n nach wichtigstem Fachgruppen, auf G r u n d der laufenden N u m m e r
der Arbeiten, m i t . Der geographische I n d e x gibt die Arbeiten bzw. deren laufende N u m m e r
nach Aufteilung i n grosse: e Landschaft seinheilen bzw. nach Gemeinden an. Die Arbeiten
ü b e r das Rakony-Gebirge i m allgemeinen sind unter dem Titel „ B a k o n y " zusammengefasst.
Den Grossteil unserer Sammelarbeit haben w i r i n der Bibliothek der Unoarischen
Geologischen Anstalt, i n der S z é c h e n y i Landesbib'.iotbek. i n der Bibliothek des Naturhis­
torischen Museums u n d i n anderen Bibliotheken von verwandtem Profil d u r c h g e f ü h r t . Die
Dalensammlung wurde i n Dezember 1969 abgeschlossen.
T
W i r hoffen, das unsere Unternehmung, die zwar — aller' Wahrscheinlichkeit nach —
gewisse, d u r c h die bahnbrechende N a t u r dieser Arbeit bedingte Mangelhaftigkeiten n i c h t
entbehrt, trotz dieser Fehler sowohl für die Theoretiker und Praktiker, als auch für die
breiteren Kreise der an wissenschaftlichen Fragen Interessierten v o n Nutzen sein k a n n .
A l l e n diejenigen, die unsere A r b e i t m i t w e r t v o l l e n R a t s c h l ä g e n oder auf andere Weise
u n t e r s t ü t z t u n d dadurch die Herausgabe der vorliegenden Bibliographie e r m ö g l i c h t haben —
vor allem der ^ erwaltung der Museen des Komilutes V e s z p r é m — sagen w i r aufrichtigsten
Dank.
Budapest,
Dezember
1970
Die
Verfasser
i.
térkép. A
tüntetésével
4.
Bakony
(Bulla
Dunántúli
földrajzi
nyomán,
dombság,
elhelyezkedése
1962):
5.
Dunántúli
Bakony4iegység)
Karte
1.
Geographische
Grosslandschaf
rische
len
Tiefebene,
danubische
Ungarns
3.
Mittelgebirge
l.
és
Lagerung
(nach
Alpenvorland,
(dessen
Magyarország
Aljöld,
des
4.
nagytájainál;
KU-Alföld,
Középhegység
6.
Bulla,
2.
3.
(melynek
[el­
Alpokalja,
résziája
a
Északi-Középhegység.
Bakony-Gebirges,
1962):
1. Kis-Alföld,
Hügelland
Teilgegend
Mittelgebirge.
der
mit
2.
Angabe
Kleine
Transdanubiens,
Bakony
ist)
5.
6.
der
unga­
Trons-
Nördliche
Jelmagyarázat
A
Bakony
Zeichenerklärung:
:
Grenze des B a k o n y
határa
A Bakony r é s z t á j a i n a k
Grenze der Teil r e g i o n é n des B a k o n y
a határa
1 lühenlinien je 100 m
Szintvonalak 100 m - k é n t
S e g é d s z i n t v o n a l a k 50 m - k é n t
250
—
Hilfshöhenlinien
Vízfolyás
Wasserlauf
Település
Ansiedhing
je 50 m
A folyóiratok címrövidítésének jegyzéke
Verkürzungs-Verzeichnis der Zeitschriften-Titel
Acta
Acta
Acta A r c h .
Acta B i o l . Acad. Sc.
Hung.
Acta Bot. H u n g .
Acta Geol. Acad. Sc.
Hung-.
Á l l a t i . Közi.
Annal. Biol. Tihany
A n n a l . Mus. H u n g .
A n n a l . U n i v . Sc. Bp.
Bal. T u d . Tan. Ered.
B â n y . K o h . K.
Bány. Kut. Int. Közi.
Beilr. z. P a l ä o n t . u .
Geol. Österreich Ung.
B. Soc. Geol. de France
Biol. Kut. Int. M ü n k .
Centralbl. f. M i n e r a i .
Geol. u. Paleont.
D u n á n t ú l i Tud. Gyűjt.
Föld t. É r t .
F ö l d t . I n t . alk. K i a d v .
F ö l d t . I n t . É v i Jel.
Földt. I n t . É v k .
Földt. Közi.
Földt. Kut.
F ö l d i . Szemle
Földr. Ért.
F ö l d r . Zscbk.
Geol. i l u n g . Ser. Geol.
Geol. H o n g . Ser. Paleont.
H i d r o l . Közi.
1 Üdrol. T á j é k o z t a t ó
Jb. der. k. k. Geolog.
Reichsanstalt.
Karszt és B a r i .
Karszt és B a r i . K u t .
Tájékozt.
Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae
Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae
Állattani Közlemények
M T A T i h a n y i Biológiai K u t a t ó I n t é z e t é n e k É v k ö n y v e
Annales Historico-natuiales Musei Nationabs H u n g a r i c i
Annales Universitalis Scientiarum Budapesliensis
A Balaton T u d o m á n y o s T a n u l m á n y o z á s á n a k E r e d m é n y e i
B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i Lapok
Bányászati Kutató Intézet Közleményei
Beiträge zur P a l ä o n t o l o g i e und Geologie Ö s t e r r e i c h — U n g a r n
des Orients
Bulletin de la Société G é o l o g i q u e de France
A Magyar Biológiai K u t a t ó i n t é z e t M u n k á i
Cenlralblatt für Mineralogie, Geologie und P a l ä o n t o l o g i e
Dunántúli Tudományos Gyűjtemény
F ö l d t a n i Értesítő
M a g y a r Állami F ö l d t a n i I n t é z e t alkalmi k i a d v á n y a i
M a g y a r Állami F ö l d t a n i Intézet E v i J e l e n t é s e
Magyar Állami Földtani Intézet É v k ö n y v e
F ö l d t a n i K ö z l ö n y , A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t folyóirata
Földtani kutatás
F ö l d t a n i Szemle
Földrajzi Értesítő
Földrajzi Zsebkönyv
Geologica Hungarica. Series Geolog'ca
Geologica Hungarica. Series Paleontologica
I lidrológiai K ö z l ö n y
I I idrológiai T á j é k o z t a t ó
Jahrbuch der
Déli-Bakony,
k. k. Geologischen Reichsanstalt
Karszt és Barlang
Karszt és B a r l a n g k u t a t á s i
2. t é r k é p . A Bakony
2.
Archeolcgiea Academiae Scientiarum Hungariace
Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae
3.
ség,
tennészet
földrajzi
Balaton-felvidék,
6.
Bakonyalja
tájbeosztása:
4.
a
Tájékoztató
l. Északi-
Tapolcai-medence,
(üreg-)
5.
Bakony.
Keszthelyi-Hegy­
Pannonhalmi-dombsággal.
K a r t e 2. Physico-Geographische
Regions-Einteilung
des
Bakony:
1,
Nord(Alt-)Bakony,
2. Süd-Bakony,
3. Balaton-Oberland,
4.
Tapolcaer-Becken,
5. Keszthely er-Gebirge,
6. Bakony-Vorland
mit
dem
Hügelland
von
Pan­
nonhalma.
(Kisalföld = Kleine
Ungarische
Tiefebene,
Marcal-medence
—
Marcaler-Becken,
Vértes = Vértes,
Mezőföld =
Mezőföld.)
MTA Dunántúli Tud.
Int. Értek.
M T A Föld. és B á n v .
Tud. 0. Közi.
M T A Műsz. Tud. 0.
KözJ.
M a t h . T e r m . tud. K ö z i .
Math. Term. tud. Ért.
M i t t . aus dem Jb. der k.
ung. Geol. Anstalt
Neues .11). für M i n e r a l .
U. Paleont.
Ost. Rev.
Ost. Z. f. Berg u. H ü t ­
tenwesen
Rev. Mieropal.
Sitzungsher. Ost. A k a d .
d. Wiss.
T e r m . lud. F'uz.
T e r m . T u d . Kol.
Transact, of the Geol.
Soc.
Turisták L.
V e r h . d. k. k. Geol.
Reicbsanstalt
Verh. N a t u r k . Pressburg
Veszpr. M ú z . Évi Jel.
Z.
deutschen Geol.
Gesellschaft
Magyar T u d o m á n y o s Akadémiai Dunántúli T u d o m á n y o s Intézeté­
nek Értekezései
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a F ö l d - és B á n y á s z a t i T u d o m á n y o k
Osz 1 áIyá nak K ö z l e m é n y e i
Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Műszaki T u d o m á n y o k Osztályának
Közleményei
M a t h e m a t i k a i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k
M a t h e m a t i k a i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i Értesítő
Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlich ungarischen Geo­
logischen Anstalt
Neues Jahrbuch für Mineralogie u n d P a l ä o n t o l o g i e
Osterreichische Bevue
österreichische
Zeitschrift
für
Berg u n d
Hüttenwesen
Bevue de M i c r o p a l ä o n t o l o g i e
Sitzungsberichte ö s t e r r e i c h i s c h e Akademie
Természettudományi Füzetek
Természettudományi Közlöny
Transactions of the Geological Society
der
Wissenschaften
T u r i s t á k Lapja
Verhandlungen der k a i s e r l i c h - k ö n i g l i c h e n Geologischen Reichsanstalt
Verhandlungen des Voreins für N a t u r k u n d e zu Pressburg
V e s z p r é m v á r m e g y e i M ú z e u m i B i z o t t s á g és M ú z . c u m e g y l e t É v i
Jelentése
Zeitschrift der deutschen Geologischen Gesellschaft
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása,
a lényeges adatok ismertetésével
Aufzählung der geologisch-paläontologischen
Fachliteratur des Bakony-Gebirges,
mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
1. A B R A H A M S Á N D O R : A trasz ós alkalma­
zása. (Der Trass und dessen Anwendung.)
Bány. Koh. L . , 1916, 49. évf. p. 242-250.
B a l a t o n k ö r n y é k i e l ő f o r d u l á s o k r ó l is. Auch
ü b e r die V o r k o m m e n der Balatongegend.
2. Á D Á M L Á S Z L Ó - A m ó r i á r o k és északi előt e r é n e k k i a l a k u l á s a és fejlődéstörténete. Aus­
bildung
und
Entwicklungsgeschichte
des
M ó r c r Grabens und seines n ö r d l i c h e n Vor­
feldes. Földr. En., 1959, 8. évf. p. 277-307.
— Az á r o k fejlődéstörténete szoros kapcso­
latban van a Bakony és V é r t e s szerkezeti
k i a l a k u l á s á v a l . Die Entwicklungsgeschichte
des Grabens stein in enger V e r b i n d u n g m i t
der Tektogenese des Bakony-Gebirges und
des V é r t e s - G e b i r g e s .
3. Á D Á M L Á S Z L Ó : A m ó r i á r o k és északi
előterének
morfológiája.
Morphologie des
Grabens von M ó r und seines n ö r d l i c h e Vor­
feldes. Földr. En., 1959, S. évf. p.
417-431.
-
ÁDÁM
LÁSZLÓ,
lásd
861.
szám
alatt
-
A D O R J Á N A N N A M Á R I A , lásd 585.
alatt, Kedves M i k l ó s n á l is.
is.
szám
4. A J T A Y Z O L T Á N : A magyar bauxit b á n v a
r. t. a l u m í n i u m é r c b á n y á s z a t a . ( A l u m i n i u m - e r z f ö r d e r u n g der Ungarischen Bauxilboi'irbauwerke A. G.) Bány.
Koh. L . , 1941, 74.
évf. p. 213—222. — N y i r á d i , Bakonynánai
b á n y á k érofajtá". E r z t y p e n der Gruben von
Nyirácl und Bakony nana.
5. A J T A Y Z O L T Á N : A triász d o l o m i t h i d r o l ó ­
giai viszonyai k ü l ö n ö s tekintettel a v í z n y e ­
résre és a v í z l e a d á s r a . (Hydrologische Ver­
h ä l t n i s s e triadischer Dolomite unter beson­
derer B e r ü c k s i c h t i g u n g der \Vassergew m:umg
u n d -abgäbe.) MTA Míísz. O. Közi, 1Q~>3, 8.
köt. p. 43—50. — T á r g y a l j a a Bakony-hegy­
ség v í z v i s z o n y a i t is. A u c h die W a s s e r v e r h ä T nisse des Bakony-Gebirges werden bespro­
chen.
r
6. Á B E L
F E R E N C : Ujabb
elgondolások
a
k a r s z t v í z kérdéssel kapcsolatban. Neue Vor­
stellungen in Zusammenhang m ' t dem Karstwasseiproblem. Ilidről.
Köz'.. 1950 30. évf.
p. 406—413. — A b á n y á k b a n lévő vízve z ' l y
leküzdésének p r o b l é m a i a b a k o n y i adatokkal
is. Das Problem der B e k ä m p f u n g der Wus­
se: gefahr in den Grubeft auch anhand v o n
Angaben aus dem Bakony-Gebirge.
. A L F Ö L D I L Á S Z L Ó : A Városlőd k ö r n y é k i
meszes k o n g l o m e r á t u m - összlet
réteg'.ani
kérdései.
Problèmes
s'.iatigraphiques
du
complexe de c o n g l o m é r a t calcaires dans les
environs de Városlőd. Földt. Int. Evi
Jel,
1960, p. 21—33. — A k o n g l o m e r á t u m - ö s s z l e t
képződési és korviszonyai. Bildung??- und
.AJlersvcrhältnisse
des
Konglomcratkomplexes.
. ALMÁSSÁ' B Á L I N T : A Csőszpusztai Áll.
G a z d a s á g vízellátása. (Die Wasserversorgung
des Staatsgutes v o n Csőszpuszta.)
Ilid-ol.
Közi,
1954, 34. évf. p. 180-184.
- A Vár­
palota k ö r n y é k é n lévő k ü l ö n b ö z ő p u s z t á k
geológ'ai viszonyairól is. Auch ü b e r die geo­
logischen
Verhältnisse
des
verschiedeneu
Meierhöfe i n der Umgebung v o n V á r p a l o t a .
- ALMÁSSÁ* E N D R E ,
lásd
1253.
szám
alatt
9. A NDR R Á N S Z K Y
GÁBOR:
Baumstämme
aus der unteren Kreidezeit. ( F a t ö r z s e k az
alsó k r é t a k o r b ó l . ) Földt. Közi, 1949, 79. köt.
;>. 243—252. — E p l é n y i és ú r k ú i i g y ű j t é s .
K o v á s szenes darabok, melyek Araucarioxyl o n g y ü j t ő g é n u s z b a tartoznak. Egy új g y ű j tőgénusz felállítása Simp'ncioxylon n é v e n .
Sammlungen aus Ú r k ú t und E p l é n y . Verkieselte kohlige H o l z s t ü c k e , die zur Sam­
melgattung A r a u c a r i o x y l o n g e h ö r e n . Auf­
stellung einer neuen Sammelgattung unter
dem N a m e n Simplicioxylon.
10. A N D R E Á N S Z K Y G A B O R : Az ő s n ö v é n y
k u t a t á s o k t ö r t é n e t e és a fiatalabb harmad
i d ő s z a k i flórák időbeli e g y m á s u t á n j a . R ü c k ­
blick auf
die bisherigen
paläophytologischen Forschungen und die zeitliche Glie­
derung der j ü n g e r e n T e r t i ä r f l o r e n i n U n -
g a m . Földt.
Int. Ëvk.,
1955, 44. köt.
p.
7—14. — Balaton v i d é k , V á r p a l o t a , Szentgál. Balaton-Gegend, V á r p a l o t a , S z e n l g á l .
11. A N D R E Â N S Z K Y G Á B O R :
Ösnövénytan.
( P a l ä o b o t a n i k . ) Bp., 1954, p. 320, 16 t.
B a k o n y i adatokkal is. Auch m i t Angaben
ü b e r das Bakony-Gebirge.
12. A N D R E Á N S Z K Y G A B O R : L a r é p a r t i t i o n
des forêts de platanes en Hongrie a l ' é p o q u e
tertiaire. Acta Biol. Acad. Sc. Hung.,
1952,
Tom.
3. p. 151—158. — I s z k a s z o n t g y ö r g y ,
Bakonybél,
Herend,
Szentgál,
stb.,
alsó
e o c é n f a m a r a d v á n y o k r ó l . Uber u n t e r e o z ä n e
Holzreste v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , B a k o n y bél, Herend, S z c n t g á l .
13. A N D R E Á N S Z K Y G Á B O R SÁRKÁNY
S Á N D O R : A d a t o k a hazai fiatalabb harmadi d ő s z a k i k o v á s o d o t t fatörzsek
ismeretéhez.
Beiträge
zur
Kenntnis der
verkieselten
B a u m s t ä m m e aus dem ungarischen Jung­
tet tinr. Földt. Int. Evk., 1955, 44. köt. p.
69—75. — L e l ő h e l y a v á r p a l o t a i b a r n a k ő ­
s z é n b á n y a . F u n d o r t : die Braunkohlengrube
von V á r p a l o t a .
14. A R T H A B E R G U S Z T Á V : A déli B a k o n y
werfeni rétegeiből és k a g y l ó m é s z b ő l szár­
m a z ó új cephalopoda f a u n á j á n a k r e v í z i ó j a .
(Revision der neuen
Ccphalopoden-Fauna
aus den Werfener Schichten u n d dem M u ­
schelkalk des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.)
Bal. Tud. Tan. Ered., 1911, 1. köt. 1 r. Pa­
leolit, függ. 3. köt. p. 1—26, 2 t.
15. A S B Ö T H J Á N O S : Reise v o n Keszthely i n
Szaiader Comitate nach Veszprim. (Utazás
a
zalamegyei
Keszthelyről
Veszprémbe.)
B e i t r ä g e zur Topographie des K ö n i g r e i c h s
U n g a r n . Wien, 1803, Bd. 2. p. 49-71.
A Balaton v i d é k bazaltos kőzeteiről is. A u c h
ü b e r die Basaltgesleine der Balalongegcnd.
-
BACHMACHER,
s z á m alatt, V é g b
FRIEDRICH,
S á n d o r n á l is.
lásd
1263.
16. B A G Ö F E R E N C : A h a l i m b a i b a u x i t b á ­
n y á k b á n y a f ö l d t a n i és b á n y a f e l t á r á s i hely­
zete. Die Lage der B a u x i t g r u b e n v o n H a l i m b a , betrachtet v o m Gesichtspunkte der
Grubengeologie
und
Grubenaufschlusses.
Bány.
Koh. L . , 1958, 91. évf. p. 27-34.
A D N Y - i B a k o n y b a n v é g z e t t felderítő k u ­
t a t á s o k adatai. Angaben der i m SW-Teil
des Bakony-Gebirges d u r c h g e f ü h r t e n
Such­
arbeiten.
17. B a l a t o n m e l l é k i k ő z e t e k , vizek és g á z chemiai e l e m z é s e . (Chemische Analysen v o n
Gesteinen, W ä s s e r n , u n d Gas der Balaton­
gegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1911, 1 köt.
1. r. Geol. függ. 8. cikk p. 1-17.
18. A Balaton v i z é n e k k o m p l e x e g é s z s é g ü g y i
v i z s g á l a t a . Comprehensiv sanitary investi­
gation of water from Lake B a l . t o n . Hidrol.
Közi., 1960, 40. évf. p.
304-305.
19. B A L Á Z S
DÉNES:
Szpeleográfiai
terep­
szende az é s z a k B a k o n y b a n . (Speläologische
Geländcbcsichtigung i m nördlichen Bakonyés Barl.
Kut.
Tájckozt.,
Gebirge.) Karszt
1962, p. 75—76. — B a k o n y s z e n t l á s z l ó , Fe­
n y ő f ő , Porva, Csesznek, stb. v i d é k i m u n ­
k á k r ó l . Uber die A r b e i t e n i n der Umge­
bung von B a k o n y s z e n t l á s z l ó , F e n y ő f ő , usw.
20. B Ä L D I N E B E K E M Á R I A : A l s ó k r é t a k é p ­
ző 'menyeink Coccolithophorida f a u n á j a . U n tei'kietazische
Cnccdithonhori'Vn
uina
aus U n g a r n . Földt.
Int. Evi Jel., 1962, p.
133—134. 1. t. — A v i z s g á l t m i n l á k nagy
része a Bakony h e g y s é g b ő l s z á r m a z i k . Der
Grossleil der untersuchten Proben stammt
aus dem Bakony-Gebirge.
,?,
21. B A I D I N É B E K E M Á R I A : A magyaror­
szági Nannoconusok (protozoa inc. sedis.).
The genus Nonnoconus (Protozoa inc. sedis.).
Geol. Flung.
Ser. Paleont. Fasc. 29—32, p.
109-174.
2. t. — L ó k ú t . Zirc. S ü m e g , stb.
v i d é k e . Uber die Umgebung von L ó k ú t ,
Zirc, S ü m e g , usw.
22. B Ä L D I N E B E K E M Á R I A : A Nannoconus
n e m z e t s é g földtani szerepe. Geological i m ­
portance of the Nannoconus. Földt. Int. Evi
Jel,
1961. p. 169-181.
- A képződményre
j e l l e m z ő , hogy m a k r o f a u n á j a g y é r , m i k r o f a u n á j a T i n t i n n i n á k b a n és R a d i o l á r i á k b a n
gazdag. S ü m e g , B a k o n y b é l , Zirc, stb. k ö r ­
n y é k e . F ü r die F o r m a t i o n ist es charakteris­
tisch, dass ihre Makrofauna arm und ihre
M i k r o f a u n a an T i n l i n n i e n u n d lladiolarien
reich ist. Umgebung von S ü m e g , B a k o n y b é l ,
Zirc, usw.
23. B A L L Á Z O L T Á N : A D u n á n t ú l p e r m előtti
k é p z ő d m é n y e i n e k szerkezetéről.
' Ü b e r die
S t r u k t u r der p r ä - p e r m i s c h e n Ablagerungen
Transdanubiens.) Földt. Közl., 1967, 97. köt.
]). 15—28. — A b a l a t o n m e l l é k i prevariszlik u m jellemző csapása valószínűleg K K K - i .
Das charakteristische Streichen des P r ä - V a r i s l i k u m s der Balatongegend ist wahrschein­
lich N N O .
24. B A L L Á Z O L T Á N : A M a g y a r K ö z é p h e g y ­
ség szerkezeti f ő i r á n y a i r ó l , ( ü b e r die tektoniseben H a u p l r i e h t u n g e n des Ungarischen
Mittelgebirges.) Földt. Közl.,
1967, 97. köt.
p. 257—277.
— Balaton k ö r n y é k i adatok.
Angaben ü b e r die Umgebung des Balatons.
25. B A L L E N E G G E R R O B E R T : A t i h a n y i fél­
sziget talajviszonyainak á t t e k i n t é s e . Uber­
sicht der B o d e n v e r h ä l t n i s s e der Halbinsel
v o n T i h a n y . Biol. Kut. Int. Münk.,
1942,
14, köt. p. 1—9. — A félsziget geológiai
felépítéséről, és a felépítésben szerepet ját­
szó p a n n ó i i i a i - p o i i t u s i ü l e d é k e k homok és
i s z a p r é t e g e i r ő l . Uber den geologischen B a u
der Halbinsel u n d die an i h r e m B a u betei­
ligten
pannonisch-pontisehen
Sand- u n d
Sehl uff schichten.
26. B A L L E N E G G E R
ROBERT LÁSZLÓ
G A B O R : A B a l a t o n v i d é k talajviszonyainak
v á z l a t a . (Skizze der B o d e n v e r h ä l t n i s s e der
Balalongegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1. köt.
1. r. p. 577—579. — A B a k o n y é s z a k n y u g a t i
r é s z é v e l is foglalkozik. Der Aufsatz beschäf­
tigt sich auch m i t dem N W - T e i l des Ba­
kony-Gebirges.
27. B A L O G H J E N Ő : A h é v í z h a s z n o s í t á s hely­
zete M a g y a r o r s z á g o n , ( ü b e r den Stand der
Thermalv. assernutzung i n Ungarn.)
Ilidről.
Tájékoztató,
1966, p. 49—55. — H é v í z r ő l is.
A feltárás e r e d m é n y e i , a h a s z n o s í t á s hely­
zete, lehetőségei. Auch ü b e r H é v í z . Die Er­
gebnisse der Aufschlussarbeiten
und die
M ö g l i c h k e i t e n der N u t z u n g u n d deren ge­
g e n w ä r t i g e r Stand.
28. B A L O G H K Á L M Á N : A F ö ' d t a n i i n t é z e t
száz é v e r é l e g t a n i síkon. (Die hundert Jahre
der Geologischen Anstalt im Bereiche der
Stratigraphie.) (Száz)
100 éves
a
Magyar
Állami Földtani
Intézet,
Bp., 1969, p. 102—
131. — A B a k o n y és v i d é k é n e k r é t e g t a n á t
is t á r g y a l j a . A u c h ü b e r die Stratigraphie
des Bak'jiy-Gebirges u n d Umgebung.
29. ; A Í O G H K Á L M Á N : The hundred years
of the H u n g a r i a n Geological I n s t i t u t e : s atigraphic aspect. (A Magyar Geológiai I n ­
tézet száz é v e : szlraligráfiai
szempontok.)
(One hundred)
100 years of the
Hungarian
Geological
Institute.
Bp., 1969, p. 108—140.
-
B A R A B Á S A N D O R , lásd
Székyné l u x Vilmánál.
1127. szám
alatt.
30. B Á R D O S B . M I K L Ó S : Az i s z k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t t e r ü l e t földtani és h i d r o g e o l ó g i a i
viszonyai. Geologische und hydrogeologisch
V e r h ä l t n i s s e des Bauxitgebirges von Iszkas z e n t g y ö r g y . Bány. Koh. L . , 1967, WO évf.
p.
88-94.'
31. BÄRDOSSY G Y Ö R G Y : Adatok
cserszegtomaji kaolinites tűzálló agyag telepek
i s m e r e t é h e z . (Beilrag zur Kenntnis der kaol i n i l f ü h r e n d e n feuerfesten Tonlager v o n Csorszegtomaj.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt.
p. 815—823. — A k ö r n y é k e n lévő kaolin le­
l ő h e l y e k földtani felépítése, az üledékföld­
tani
anyagvizsgálat
eredményei.
Geologi­
scher B a u der K a o l i n l a g e r s t ä t t e n der Lhngeb u n g u n d Ergebnisse der sedimentpetrographischen S u b s t a n z p r ü f u n g e n ,
a
32. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A b a u x i t f ö l d t a n
jelenlegi állása a n e m z e t k ö z i i r o d a l o m t ü k ­
r é b e n . G e g e n w ä r t i g e r Stand der Bauxitgeo­
logie i m Spiegel der internationalen Lite­
ratur. MTA Főid és Bány.
tud. O.
Közl.,
1968, 2. köt. p. 97-117.
- B a k o n y i ada­
tok is. Auch m i t Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge.
33. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : Contributions to
the knowledge of the kaolinitic refractory
clay deposits of Csersz.egtomaj.
[Adalékok
Cserszegtomaj kaolinos refraktoros (nehezen
megmunkálható)
agvagüledékeinek
ismere­
téhez.] Földt.
Int. Évk.,
1962, 49. köt. p.
1029-1052.
34. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : Az. E p l é n y k ö r ­
n y é k i b a u x i t . Le gisement de bauxite d'Epl é n y . Földt. Közl.,
1968, 98. köt. p.
408426. — A z E p l é n y k ö z e l é b e n ismeretes k é t
kis b a u x i t lencse részletes i s m e r t e t é s e . Aus­
f ü h r l i c h e Beschreibung der b e d e n , i n der
N ä h e v o n E p l é n y bekannten kleinen B a u x i t l i n en.
35. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : The geochemistry
of H u n g a r i a n bauxites. P. 1—2. (A magyar
b a u x i t o k geokémiája.) Acta Geo!. Acad. Sc.
Hung.,
1958, Tom, 5. p. 103-285.
Ba­
k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r
das Bakony-Gebirge.
36. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : The geochemistry
of H u n g a r i a n bauxites. P. 3—4. (A magyar
b a u x i t o k g e o k é m i á j a . ) Ada Geol. Acad. Sc.
Hung., 1962, Tom. 6. p. 1—53. — B a k o n y i
adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Ba­
kony-Gebirge.
37. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A magyar b a u x i t
geokémiai vizsgálata. Examen géoohimique
des bauxites hongroises. Földt. Int. A halmi
Kiadv.,
19ol, p. 233. 10. mell. - B a k o n y i
adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Ba­
kony-Gebirge.
38. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A magyar bauxit
összetételének
és k e l e t k e z é s é n e k
kérdései.
(Fragen der Zusammensetzung und Genese
des ungarischen Bauxits.) Földt. Int.
Evk.,
1961, 49. köt. p. 815.-823.
- A Bakony
t e r ü l e t é n lévő b a u x i t r ó l is. Auch ü b e r die
Bauxite des Bakony-Gebirges.
39. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : Melanterit a szőci
b a u x i t b a n . (Melanterit i m B a u x i t v o n Szőc.)
Földt. Közl,
1954, 84. köt. p. 217-219.
A Melanterit k e l e t k e z é s e és leírása. Die Ent­
stehung u n d Beschreibung des Bauxits.
40. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : Les m i n é r a u x b y d rosilicatés (argileux) de la bauxite. Acta
Geol. Acad. Sc. Hung.,
1966, Tom. 10. p.
233—248. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t
Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
4 1 . B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : New date on ba­
uxite occurence of the southwestern B a k o n y
mountains ( H u n g a r y ) . (Ujabb adatok a Délnyugati-Bakony bauxit előfordulásához.) Ac­
1955, Tom
3
ta Geol. Acad. Sc. Hung.,
1—14. — H a l i m b a , Szőc, N y i r á d k ö r n y é k i
b a u x i t genezise, e l e m z é s e . Die Genese und
Analysen des Bauxits der Umgebung v o n
H a l i m b a , Szőc, N y i r á d .
42. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : The relation kao­
l i n i tic clay deposits of the Bakony moun­
tains to the deposits of bauxite. (A Bakonyh e g y s é g kaolinos agyag ü l e d é k e i és a ba­
u x t l e l ő h e l y e k kapcsolata.) Acta Geol.
Acad.
Sc. Hung.,' 1962, Tom. 6. p. 333-340.
P e t r o g r á f i a i és m i n e r a l ó g i a i felépítése a ba­
k o n y i bauxitnak. Petrograpfrsche u n d m i ­
neralogische Zusammensetzung der Bako­
n y er Bauxite.
43. B A B D O S S Y G Y Ö R G Y : Sur
tion et la o-enése des bauxites
rie. Földt. Int. Evk., 1962, 49.
— 1028. — A Bakony t e r ü l e t é n
ról is. Auch ü b e r die Bauxite
Gebirges.
la composi­
rie la Hong­
köt. p. 1017
lévő bauxit­
des Bakony-
44. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : A S ü m e g k ö r m é k i bauxit. Der B a u x i t i n der Umgebung v o n
S ü m e g . Bány,
L . , 1961, 94. évf.
457-463.
— A k u t a t á s o k t ö r t é n e l é r ő l , települési viszo­
n y o k r ó l és a t o v á b b i k u t a t á s o k i r á n y a i r ó l
Uber die Geschichte der E r k u n d u n g u n d
Forschung, ü b e r die L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e
und
die Richtung
weiterer
Erkundungs­
arbeiten.
-
BÄRDOSSY
alatt is.
GYÖRGY,
lásd
235.
szám
-
BÁRDOSSY
alatt is.
GYÖRGY,
lásd
712.
szám
45. B Á R D O S S Y - G Y Ö R G Y — C S A J Ä G H Y GA­
B O R : Geochemical data on the mesozoic
of H u n g a r y . (Geokémiai adatok M a g y a r o r ­
szág m e z o z o i k u m á b ó l . ) Acta
Geol.
Acad.
Se. Ifang.
1966. Tom. 10. p. 117-131.
— Magyarországi mezozoós kőzetek geckém'ai szerkezelének t a n u l m á n y o z á s a bakonyi
adatokkal is. Studium der geochemischen
S t r u k t u r der mesozoischen Gesteine v o n
Ungarn, auch anhand v o n Bakonyer A n ­
gabc n.
46. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y — S A . I G Ö CS.: A l u minit i n den B a u x i t l a g e r s t ä l l e n v o n Szőc,
Ungarn. ( A l u m i n i t a m a g y a r o r s z á g i Szőc
bauxitlelőhclvein.)
Ada
Geol
Acad.
Sc.
Hung., 1968, Tom. 12. p.
3-10.
47. B A R N A B A S K A I M A N : B a u x i f f ö l d t a n i k u ­
t a t á s o k M a g y a r o r s z á g o n 1! 50—1954 k ö z ö t t .
Bauxitgeologische
Untersuchungen
in Un­
Int.
garn i n den Jahren 1950—1954. Földt
Evk., 1957, 46. köt. p. 391-495.
- Halimba,
N y i r á d , Szőc, Dudar, B a k o n y b é l , stb. v i ­
d é k e és a b a u x i t k é p z ő d é s k o r á r a v o n a t k o z ó
új m e g á l l a p í t á s o k . Die Umgebung von Há­
timba, N irád. Szőc. Dudar. Bakony!>él usw.,
u n d neue Feststellungen b e z ü g l i c h des A l ­
ters (1er B a u x i l b i l d u n g .
48. B A R N A B Á S K Á L M Á N : Bauxitkütátásunk
e r e d m é n y e i és t o v á b b i feladatai. (Die Er­
gebnisse v o n B a u x i erkundung und deren
weitere Aufgaben.) Földt. Kut., 1966, 9. évf.
4. sz. p. 1—7. — D a l i m b a , N y i r á d , V á r o s l ő d ,
I s z k a s z e n t g y ö r g y , stb. v i d é k e .
Umgebung
v o n H a l i m b a , N y i r á d , V á r o s l ő d , Iszkaszent­
g y ö r g y , usw.
49. B A R N A B A S
K Á L M Á N : A h a l i m b a i és
n y i r á d i b a u x i t t e r ü l e t földtani k u t a t á s a . Geo­
logische Untersuchung
des
Bauxitgebietes
v o m H a l i m b a u n d N y i r á d . Földt. Int.
Evk.,
1957, 46. köt. p. 409-427.
- A bauxit rétegtani v o n a t k o z á s á b a n új megvilágítása a
k é r d é s n e k . Der Aufsatz stellt die Fragen i n
neues L i c h t i n Bezug auf die Stratigraphie
der Bauxite.
50. B A R N A B A S K A ï M A N : A m a g y a r o r s z á g i
b a u x i t b á n y á s z a t földtani fe télelei. Die geologischen V e r h ä l t n i s s e des ungarischen Bauxitbergbaus. Báni;.
L . . 195!: 88. évf.
p.
455—166. — S ü m e g , N y i r á d , Sz.o
stb. körn y é k i b a u x i t előfordulásokról is. A m ' ü b e r
die B a u v i l l «»-erstatten der
Umgebung
S ü m e g , N y i r á d , Szőc, usw.
51. B A R N A B A S K A I . M A N : A m a g y a r o r s z á g i
kréta b a u x i t - e l ő f o r d u l á s o k
r é t e g t a n i hely­
zete. (Stiatigraphisebe
Stellung der unga­
rischen Baux'te.) Földt.
Int. Evk., 19111.
49. köt. o. 807-814.
Tihany, Várpalota,
H é v í z k ö r n y é k i b a u x i l e l ő f o r d u l á s o k . Bauxit­
v o r k o m m e n i n der Umgebung v o n T i h a n y ,
Vár pali ta. I lex íz.
52. B A R N A B A S K Á L M Á N : A n y i r á d i b a u x i t
terület t o v á b b i kutatásának v á r h a l ó ered­
m é n y e s s é g e . The expectab'e efficiency o f
further exploration on the N y i r á d b a u x i t
t e r r i t o r y . Földt. Kut., 1968, U. évf. p. 10
— 15. — J e l e n t ő s m e n n y i s é g ű bauxitot talál­
tak, melynek f e l t á r á s a igen g a z d a s á g o s . Eine
beträchtliche
Menge
von
Bauxitvorräten
w u r d e erkundet. I h r Erschliessen ist sehr
wirtschaftlich.
53. B A B N A B Ä S K Á L M Á N : Die stratigraphische Lage der Bauxit Vorkommnisse der Krei­
dezeit i n Ungarn. (A k r é t a k o r i b a u x i t e l ő -
f o r d u l á s o k sztratigrafikus fekvése Magyar­
országon.) Földt. Int. Evk., 1962, 49. köt.
p. 1005—1015. — B a k o n y i adatok is. M i t
Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
54. B A R N A B A S K Á L M Á N : A s ü m e g i felső­
k r é t a rétegek földtani és ő s l é n y t a n i viszo­
n y a i . (Geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Ver­
h ä l t n i s s e der Oberkreide-Schichten v o n S ü ­
meg.) Bp., 1937, p. 44.
55. B A R T A G Y Ö R G Y : A t i h a n y i geofizikai
Observatorium. The Geophisical Observatory
of T i h a n y . Geofizikai
Közl.,
1956, 5. köt.
p. 50—55. — Az i t t v é g z e t t v i z s g á l a t o k elő­
terébe a mágneses tér rövid periódusú vál­
t o z á s a i l é p n e k . I n den Vordergrund der
Untersuchungen, die hier d u r c h g e f ü h r t wer­
den, treten die K u r z p e r i o d e n v e r ä n d e r u n g e n
des geomagnetischen Feldes.
56. B A R T H A F E R E N C : A Balaton k ö r n y é k i
felső p a n n ó n i a i k o r ú k é p z ő d m é n y e k finomr é t e g t a n i v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i . Geolo­
gische Ergebnisse v o n feinstratigraphischen
Untersuchungen an oberpannonischen
Bil­
dungen v o n der Umgebung des Balaton sees.
Földt. Közl,
1959, 89. köt. p. 23-36.
- A
hazai f e l s ő p a n n o n n a k e d d i g i n é l sokkal pon­
tosabb t a g o l á s a . Eine i m Vergleich m i t den
f r ü h e r e n A r b e i t e n v i e l genauere Gliederung
des oberen Pannons v o n Ungarn.
57. B A R T L I A F E R E N C : A Déli Rakony felső­
kréta
kőszénösszletének
biosztratigráfiai
v i z s g á l a t a . Biostratigraphische Untersuchung
der oberkretazischen k o h l e n f ü h r e n d e n
Bil­
dungen des
Südlichen
Bakonv-Gebirges.
Földt. Közl,
1962, 92. köt. p.
203-208'.
58. B A R T H A F E R E N C : E x a m e n bioslratigraphique du complexe houiller du crétacé
s u p é r i e u r de la partie m é r i d i o n a l e de la
montagne; B a k o n y . Acta Geol
Acad
Sc.
Hung., 1962, Tom] 7. p. 359-398.
- Sümeg,
A j k a , Padrag k ö r n y é k é n v é g z e t t v i z s g á l a t o k
e r e d m é n y e i . Ergebnisse der i n der Umge­
b u n g v o n S ü m e g , A j k a u n d Padrag durch­
g e f ü h r t e n Untersuchungen.
59. B A R T H A F E R E N C : A Heteraster zirrensis S z ö r é n y i biometrikus v i z s g á l a t a . L'ana­
lyse b i o m é t r i q u e de l ' H é t e r a s t e r zircensis
S z ö r é n y i . Földt. Közl,
1954, 84. köt. p. 57
-64.
60. R A R T H A F E R E N C : Lázi f e l s ő - p a n n ó n i a i
korú faunájának biosztratigráfiai vizsgálata.
D é p o u i l l e m e n t biostratigraphique de la fau­
ne Pannonieime s u p é r i e u r e de la localité
L á z i . Földt. Int. Evi Jel, 1960, p.
265-275.
— L á z i az első hazai Congeria ungula caprae-s l e l ő h e l y . Lázi ist erste F u n d o r t v o n
Congeria ungula caprae i n Ungarn.
61. B A R T H A F E R E N C : P l i o c é n p u h a t e s t ű fa­
una ö c s r ő l . D i e P l i o z ä n e Molluskenfauna
v o n ö c s . Földt.
Int. Evk.,
1954, 42.
köt.
p. 167—204. 2. t. — A m é s z k ő r é t e g alatti
felső p l i o c é n r é t e g f a u n á j a . Die Fauna der
unter der Kalksleinschicht lagernden oberp l i o z ä n e n Schicht.
62. B A R T H A F E R E N C - S O O S L A J O S : Die
p l i o z ä n e Molleskenfauna v o n Balatonszent­
g y ö r g y . (A b a l a t o n s z e n t g y ö r g y i pliocén M o l luszkafauna.)
Annal.
Mus.
Hung.,
1955,
Tom. 6. p. 51—72. — Strobilops tiarula pachychilus Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955; V a l vata (Cincinna) m o l n á r á é Soós i n BarthaSoós 1955, leírása. Beschreibung v o n Strobilus tiarula pachyllus Soós i n B a r t h a - S o ó s
1955; Valvata (Cincinna) m o l n á r á é Soós i n
B a r t h a - S o ó s 1955.
63. B A R T H A F E R E N C : R é t e g t a n i és faunisztikai vizsgálat k ö z é p d u n á n t ú l i pliocén lelő­
helyeken. E x a m e n stratigraphique et fa uni­
que des gisement fossilifères pliocenes de la
partie centrale du D u n á n t ú l .
(Transdanubie.) Földt. Int. Evi Jel, 1954, p.
23-26.
— Öcs, B a l a t o n s z e n t g y ö r g y ,
Balatonfűzfő,
V á r p a l o t a pliocén k o r i M o l l u s c a - f a u n á j á n a k
feldolgozása. Bearbeitung der p l i o z ä n e n M o l ­
luskenfauna von ö c s , B a l a t o n s z e n t g y ö r g y ,
Balatonfűzfő und Várpalota.
64. B A R T H A F E R E N C : A v á r p a l o t a i p l i o c é n
p u h a t e s t ű fauna b i o s z t r a t i g r á f i a i v i z s g á l a t a .
Untersuchungen
zur
biostratigraphie
der
P l i o z ä n e m Molluskenfauna v o n V á r p a l o t a .
Földt. Int. Evk., 1955, 43. köt. p.
275-335.
— A g y ű j t é s e r e d m é n y e 81 faj. A leggya­
k o r i b b a Melanopsis-faj. Ennek
részletes
ő s l é n y t a n i feldolgozása. Die Sammlung hat
81 Arten geliefert. A m h ä u f i g s t e n ist die
Melanopsis-Art vertreten. Diese w i r d p a l ä ­
ontologisch a u s f ü h r l i c h und eingehend be­
arbeitet.
-
B A R T H A F E R E N C , lásd
is, Z a l á n y i B é l á n á l .
1344. s z á m
alatt
65. B A R T K O L A J O S : M i l y e n volt
hazánk
t e r ü l e t é n e k h a r m a d k o r i é g h a j l a t a ? (Wie war
das t e r t i ä r e K l i m a unseres Landesterrito­
104-111.
riums?) Földt. En., 1938, U.F. 3. p.
— A z a l s ó k r é t á b a n keletkezett bauxit, ugyan­
o l y a n éghajlati t é n y e z ő k h a t á s á r a keletke­
zett, m i n t ma a v ö r ö s a g y a g a forró égöv
alatt. Ez v o n a t k o z i k a B a k o n y r a is. Die
Unterkreide-Bauxite entstanden unter der
W r i k u n g derselben klimatischen Faktoren,
wie der rote T o n unter dem heutigen tro­
pischen K l i m a . Das gilt auch für das Ba­
kony-Gebirge.
66. B A T H E R ,
tüskésbőrűi.
F. A . : A B a k o n y t r i á s z k o r ú
(Triadischc Echinodermen des
Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912,
1. köt. 1. r. Paleont, függ. p. 300. — Szá­
mos rendszertani és s z á r m a z á s t a n i k é r d é s
t i s z t á z á s a . 23 Crinoidea és 45 t e n g e r i s ü n fajt
ismertet. V e s z p r é m t e r ü l e t é n k é t k ü l ö n b ö z ő
endemikus jellegű f a u n á t mutat k i . Zahl­
reiche Fragen der Systematik u n d Genetik
werden g e k l ä r t . 23 Arten v o n Crinoideen
u n d 45 Arten v o n Seeigeln werden auch m i t
beischrieben. Es werden zwei verschiedene
Faunen endemischen Charakters auf dem
T e r r i t o r i u m v o n V e s z p r é m nachgewiesen.
-
B E L T E K Y LAJOS, lásd
I253. s z á m
alatt.
67. B E N D A L Á S Z L Ó : M a g y a r o r s z á g történeti
geológiája. (Historische Geologie v o n U n ­
garn.) Szombathely,
1932, Dunántúli
Taní­
tók L . , 1932. 12. sz. p. 31-206.
Gazdag
b a k o n y i adatok. Reiche Angaben ü b e r das
Bakony-Gebirge.
68. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A B a k o n y - h e g y s é g
geokinetikai viszonyainak
földkéregszerke­
zeti v o n a t k o z á s a i . Die Rolle der Geokinetik
bei der Erforschung der Erdkrustenstruktur
i m Bakony-Gebirge.
Veszprém,
1967, p. 159. A Bakony
természet­
tudományi
kutatásának
eredményei.
4.
69. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A Balaton vízszint­
j é n e k változásai a neolitikum lói napjainkig.
( V e r ä n d e r u n g e n des Wasserslandes i m Ba­
laton seit dem N e o l i t h i k u m bis zur Gegen­
wart.) Hidrol. Közl,
1968, 48. évf. p.
257263.
70. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A magyar-medence
m é l y s z e r k e z e t é n e k b a l k á n i , d i n á r i és keletalpi v o n a t k o z á s a i . The Balkan, d i n a r i and
east-alpine relations of the deep structure
of the H u n g a r i a n basin. Földr. Erl., 1965,
14. évf. p. 387-419.
- N y i r á d , A j k a , Iszkas z e n t g y ö r g y ö t magálja foglaló b a k o n y i öve­
zet ma is a legnagyobb m é r t é k ű m o z g á s t
mutatja, és a szerkezeti h a t á r k ü ' ö n b ö z ő
faciesjelleggel kifejlődött északi-déli B a k o n y
k ö z ö t t . Die Bakonyer Zone v o n N y i r á d - A j k a
- I s z k a s z e n t g y ö r g y weist auch zur Zeit den
h ö c h s t e n Grad v o n Beweglichkeit auf u n d
stellt eine strukturelle Grenze zwischen dem
faziell unterschiedlichem n ö r d l i c h e n u n d s ü d lichen Teil des Bakony-Gebirges dar.
71. B E N D E F Y LÁSZLÓ—V. N A G Y I M R E : A
Ba'aton é v s z á z a d o s p a r t v o n a l v á l t o z á s a i . (Sekulare V e r ä n d e r u n g e n der Uferlinie des Ba­
latonsees.) Bp., 1969, p. 215. — A Balaton
k e l e t k e z é s é n e k k é r d é s é t t á r g y a l j a , melyszer i n t a B a k o n y déli előterében t ö r é s v o n a l a k
m e n t é n a pleisztocén i d ő s z a k végén, r é s z b e n
az ó h o l o c é n b e n szakaszos süllyedéssel kelet­
kezett. Die Frage der Entstehung des Bala­
tonsees w i r d angeschnitten und dabei w i r d
eine Theorie vorgelegt, wonach der See i m
s ü d l i e h e n V o r r a u m des
Bakony-Gebirges,
längs B r u c h s t ö r u n g e n a m Ende P l e i s t o z ä n
bzw. Anfang H o l o z ä n durch
stufenweises
Absinken entstanden w ä r e .
72. B E N D E R N E K E L E M E N O L G A - V A R ­
R O K K O R N E L I A — R E M EN Y l
GYÖRGY:
A t ' h a n y i Observatorium k ö r n y é k é n v é g z e t t
földtani, f ö l d m á g n e s e s és gravitációs vizsgá­
latok. Geologische, geomagnetische u n d gravimetrische Untersuchungen i n der Umge­
bung des Observatoriums v o n T i h a n y . Geo­
fizikai Közl., 1966, 15. köt. p. 83-93.
- A
félsziget földtani felépítése, földtani fejlő­
d é s t ö r t é n e t e és a v é g z e t t k u t a t á s o k e r e d m é ­
n y e k é n t k é s z ü l t t é r k é p e k i s m e r t e t é s e . Anga­
ben ü b e r den geologischen Bau, geologische
Entwicklungsgeschichte u n d die aufgrund
der Forschungsergebnisse hergestellten K a r ­
ten der Ha hinsei.
73. B E N K O M I H Á L Y : T i h a n y . (Tihany.) Tu­
risták L . , 1913, 25. évf. p. 100-109.
- A
félsziget földrajza, geológiai m ú l t j a , a remetebailangok leírása, stb. Geographie, geolo­
gische Geschichte der Halbinsel u n d Be­
schreibung der E r e m i t e n h ö h l e n (Einsiedlerholden) v o n T i h a n y , usw.
74. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A p t i és
alliai N e r i n e á k a Bakony hegységből. Nerinées aptiennes et albiennes de la montagne
B a k o n y . Földt. Int. Evi Jel., 1959, p. 155—
168. 3. t. — Nerinea coquandiana d ' O r b i g n y :
Nerinea coquand.ana ajkaensis n.ssp.; Neri­
nea baconica n.sp. stb. leírása. Beschreibun­
gen v o n Nermea coquandiana d ' O r b i g n y ;
Nerinea coquandiana ajkaensis n . ssp.; Neiunea baconica n. sp. usw.
74. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A Ba­
k o n y h e g y s é g apti, albai és c e n o m á n Gastr o p o d á i . Les G a s t é r o p o d e s de l'Aptien, de
FAlbien et d u C é n o m a n i e n de la Montagne
B a k o n y . Geol. Hung.
Ser. Paleont.
Fase.,
29-32.
p. 181-275.
7. t. Bakonynána,
Ajka,
Csingervöigy,
P é n z e s k ú t , Olaszfalu
k ö r n y é k é n talált ő s l é n y t a n i anyag feldolgo­
zása. Bearbeitung des i n der Umgebung v o n
B a k o n y n á n a , Ajka, Csingervöigy, P é n z e s k ú t ,
Olaszfalu,
usw.
gefundenen
paläontologi­
schen Materials.
76. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A Ba­
k o n y - h e g y s é g k r é t a molluszka f a u n á i . (Kre­
tazische Mollusken des
Bakony-Gebirges.)
Bp., 1964, p. 339.
77. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A ba­
k o n y i apti-szenon csiga f a u n á k feji'ídéstörténeti
vázlata.
Entwicklungsgeschichtliche
Skizze der aptisch-senomschen Schneeken­
faunen des
Bakony. Földt.
Int. Evi
Jel.,
1962, p.
111-131.
78. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E - K O L O S VARY
GABOR:
Gmpedia-PedunculataResten aus dem S ü m e g e r Senon. (CirripediaPedunculata m a r a d v á n y o k a s ü m e g i Senonból.) Acta Univ.
Szeged
Acta Biol.,
1964,
Tom. 10. fasc. 1-4. p. 117-123.
- Jelentő­
sége az. hogy ú g y belföldön, m i n t külföl­
d ö n csak igen e l e n y é s z ő adat ismeretes a
mezozoikum a n y a g á b ó l . Die Bedeutung die­
ser A r b e i t liegt darin, dass v o m Material
des Mesozoikums sowohl i n U n g a r n als auch
i m Ausland nur verschwindend geringe A n ­
gaben bekannt sind.
79. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A DéliB a k o n y tengeri szenon
képződményeinek
m a l a k o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Malakologische U n tersuschungen der marinen Senonhildungen
i m s ü d l i e h e n Bakony-Gebirge. Földi.
Kuzl.,
91. köt., 1961, p. 421—425. — E i n o m r é l e g t a n i beosztás. A fauna összeségc jó faciès
és korjclző. Feinstratigraphische Gliederung.
Die s ä m t l i c h e Fauna ist durch gute Leit­
formen v o n sowohl faziologischem als auch
straligiaphischem W e r t vertreten.
80. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Magyar­
o r s z á g kréca időszaki csigái. G a s t é r o p o d e s
crétacés de la Hongrie. Földt.
Int.
Evk.,
1961, 49. köt. p. 589-591.
A Bakonyh e g y s é g b e n a glaukonitos m á r g a r é t e g e k gaz­
dag csigafunát
tartalmaznak, m é h e k
kor­
m e g h a t á r o z á s s z e m p o n t j á b ó l é r t é k e s adatokat
s z o l g á l t a t n a k . I m Bakony-Gebirare führen die
glaukonitführenden
Mergelschichten
eine
reiche
Schneckenfauna,
deren
Vertreter
wertvolle B e i t r ä g e zur Altersbestimmungen
liefern k ö n n e n .
81. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E :
Malacological study of tbc Upper Cretaceous i n
S ü m e g (Mountain B a k o n y ) . (A s ü m e g i fel­
s ő - k r é t a k o r m a l a c o l ó g i a i v i z s g á l a t a . ) B. du
Mus.
d'Histoire
Naturelle.
Beograd,
1966,
Ser. A. Livre. 21. p.
59-75.
82. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Die obersenone Gastropodenfauna v o n S ü m e g i m
s ü d l i c h e n Bakony. Sitzungsber. (A felsőszen o n i Gastropoda-fauna a d é l b a k o n y i Sü­
megen.) üst.
Akad. (I. Wiss.
Malit.
Natursviss
Klasse.
Sitzungsberichte.
Wien,
1964,
Abt.' 1. 173 Bd. p. 155-188.
A Bécsben
1958-ban megkezdett k u t a t á s o k
folytatása,
h i á n y o k pótlása és az e r e d m é n y e k . Fortset­
zung der 1958 i n W i e n begonnenen For­
schungen, E r g ä n z u n g v o n M ä n g e l n und neue
Beiträge.
83. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Paleoökológiai megfigyelések a b a k o n y i munier i á s a g y a g ö s s z l e t b e n . Observation p a l é o o e eologiques sur le complexe argileux á m u nieria dans la Montagne Bakony. Földi.
Int.
Evi Jel., 1959, p. 175—177. — A Zircen fel­
t á r t m u n i e r i á s r é t e g ö s s z l e l b e n é r d e k e s élet­
társulási jelenségek megfigyelése Ostreákon
és B r a c h i o p o d á k o n . Beobachtungen ü b e r i n ­
teressante Lebensgemeinschaften v o n
Ostreen u n d Brachiopodcn i m Munierien-Komplex bei Zirc.
84. B E N K O N E
CZABALAY L E N K E :
Situ­
ation p a l é o g é o g r a p h i q u e de la faune de m o l ­
lusques d u S é n o n i e n de la Hongrie. Acta
Geol. Acad. Sc. Hung.,
1965, Tom.
9. p.
391-409.
A Déli-Bakony
malakológiai
kutatása.
Malakologische
Untersuchungen
des s ü d l i c h e n B a k o m er Waldes.
85. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A s ü m e gi-felsőkréla m a l a k o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Exa­
m e n malacologique d u crétacé s u p é r i e u r d u
S ü m e g Montagne Bakony. Földt.
Int.
Evi
Jel., ;.%•/. p. M3—293.
o. I.
86. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Les zo­
nes á Rudisles du s é n o n i e n des Monts de
Bakony (Hongrie) lïeferati
6.
Savetovahja.
Deo. 1,
1966, p. 404-422.
Ohrid.
1966.
87. B E R G E R KA B O L Y : A tapolcai barlang
t ö r t é n e t e . Geschichte der Tapolcaer H ö h l e .
Barlangvilág,
1940, 10. köt. 43-48;
p. 57.
88. B E R N A T H J Ó Z S E F : M a g y a r o r s z á g ismertebb
ásványvizei
természettudományi
és
g y ó g y á s z a t i tekintetben, (ober die wohlbekannten M i n e r a l w ä s s e r von U n g a r n
von
Gesichtspunkt der
Naturwissenschaft
und
der Medizin.) Bp., 1879, p. 143. - Adatok
K e s z t h e l y r ő l és B a l a t o n f ü r e d r ő l .
Angaben
ü b e r Keszthely u n d B a l a t o n f ü r e d .
89. B E R N A T H J Ó Z S E F : A m a g y a r o r s z á g i á s ­
ványvizek
lelőhelyei.
(Die Fundorte v o n
M i n e r a l w ä s s e r n i n Ungarn. Math.
Term.
Tud. Közl.,
1877/78, 15. köt. p.
427-477.
— B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben
das Bakony-Gebirge.
90. B E R T A L A N K A R O L Y : R a k o n y b é l
kör­
n y é k é n e k e o c é n k é p z ő d m é n y e i . The Eocén
of the environs of B a k o n y b é l , P é n z e s k ú t ,
and K ő r i s g y ő r ,
Bakonv-Forest,
Hungarv.
Földt.
Közl,
1944, 74.' köt. p. 47-55.
— Ezen a t e r ü l e t e n a h a r m a d k o r i k é p z ő d ­
m é n y e k a középső-eocénnel kezdődnek. In
diesem Gebiet beginnen die T e r t i ä r a b l a g e ­
rungen m i t dem mittleren E o z ä n .
91. B E R T A L A N K A R O L Y : B a k o n y b é l , P é n ­
z e s k ú t és K ő r i s g y ő r k ö r n y é k é n e k ó h a r m a d lí)
k o r i k é p z ő d m é n y e i . (Alttertiäre Ablagerungen
der Umgebung v o n B a k o n y b é l , P é n z e s k ú t
u n d K ő r i s g y >r ) Hp., 1)4!, p. 131. — A te­
r ü l e t s z t r a t g r á f i a i és p a l e o n t o l ó g i á i leírása.
K u t a l á s l ö r l é n c t i á t t e k i n t é s . Strati graph: sebe
u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Beschreibung des Ge­
bietes.
Historischer
U b e r b l i c k der
For­
schungsarbeilen.
92. B E R T A L A N
KAROLY:
A
bakonybéli
Somhegy
barlangjainak
kutatástörténete.
Forschungsgeschichte der H ö h l e n des SomBerges bei B a k o n y b é l . Karszt, és
Barlang,
1963, 2. félév.
p. 75-78.
- A barlangok
geológiai a d o t t s á g a i r ó l is. A u c h ü b e r die
geologischen Beschaffenheiten der Llöhlen.
93. B E R T A L A N K Á R O L Y : A B a k o n v hegy­
ség barlangjai. (Die H ö h l e n des B a k o n y Gebirges.) Turisták
L . , 1938, 50. köt. 153—
155; p. 207-208.
- A barlangok felsorolása
és azok rövid i s m e r t e t é s e . Eine Liste der
H ö h l e n u n d deren kurze Beschreibungen.
94. B E R T A L A N K Á R O L Y : A b a k o n y i bar­
langok. (Die Bakonver H ö h l e n . ) Bp.,
Turis­
tái; L , 1913, p. 2.
95. B E R T A L A N K A R O L Y : A b a l a t o n f ü r e d i
L ó c z y - b a r l a n g . (Die L ó c z y - H ö h l e v o n Bala­
tonfüred.) Karszt
és Bari. Kut.
Tájékozt.,
1959, dec, p.
48-49.
96. B E R T A L A N K Á R O L Y : B á n y a f ö l d t a n i fel­
vétel az északi B a k o n y b a n . L e v é des for­
mations eocenes dans le B a k o n y septentrio­
nal. Földt.
Int. Evi Jel., 1948, p.
01-02.
Bp.,
1952. — F e n y ő f ő , B o r z a v á r , B a k o n y Bakonyszentlászló
felvétele.
Die
os>lop,
Aufnahmen v o n F e n y ő f ő , B o r z a v á r , Bakonyoszlop, B a k o n y s z e n t l á s z l ó und Umgebung.
97. B E R T A L A N K Á R O L Y : B a u x i t k u t a t á s Fe­
n y ő f ő , Csesznek és Dudar k ö r n y é k é n . Bau x i t s c h ü r f u n g i n der Gegend v o n F e n y ő f ő ,
Csesznek u n d Dudar. Földt. Int. Evk.,
1957,
48. köt. p . 455—468. — A t e r ü l e t g y a k o r l a t i
j e l e n t ő s é g e csekély, de a k u t a t á s o k m é g n e m
t e k i n t h e t ő k l e z á r t n a k a n a g y k i t e r j e d é s ű eo­
cén t a k a r ó k r ó l . Die Höffigkeit des Gebietes
f ü r die Entdeckung v o n mineralischen Roh­
stoffen ist gering, aber die Erkundungsar­
beiten k ö n n e n angesichts der weit verbrei­
teten E o z ä n d e c k e n , noch nicht als abge­
schlossen angesehen werden.
felvételről. Compte rendu de levé des gîtes
m é t a l l i q u e s dans le Bakonv septentrional.
Földt.
Int. Evi Je!., 1949, p. 33-34.
Bp.,
1952. — B a k o n y k o p p á n y , Csót k ö r n y é k e .
Umgebung von B a k o n y k o p p á n y u n d Csót.
100. B E R T A L A N K Á R O L Y : Kiegészítés a ba­
k o n y i barlangok i s m e r e t é h e z . E r g ä n z u n g zur
Kennlniss der B a k o n y c r H ö h l e n . Fö'.dr. Ert.,
1955. 4. évf. p. 55—62. — K ö z s é g e n k i n t cso­
portosítja
az
1946—1952 k ö z ö t t i i d ő b e n
megismert b a k o n y i barlangok adatait, k i t é r
n é h á n y v í z n y e l ő r e is. Angaben ü b e r die i m
Zeitraum v o n 1946 bis 1952 erkundeten
Bakonyer H ö h l e n werden nach Gemeinden
gruppiert u n d ausserdem w i r d es auch ü b e r
einige Wasserschlingcr berichtet.
101. B E R T A L A N K Á R O L Y : A magyar karszt­
os b a r l a n g - d o k u m e n t á c i ó p r o b l é m á i . Proble­
me der Ungarischen Karst- u n d H ö h l e n d o ­
k u m e n t a t i o n . Földt. Int. Evi Jel., 1962, p.
555—562. — A barlangok országos megosz­
lása és i t t a B a k o n y j e l e n t ő s s z á m m a l sze­
repel. Die Verteilung der H ö h l e n i n Ungarn,
woran das Bakony-Gebirge m i t einem bet­
r ä c h t l i c h e n A n z a h l beteiligt ist.
102. B E R T A L A N
KAROLY:
Magyarország
n e m karsztos e r e d e t ű barlangjai.
(Nichtkarstische H ö h l e n Ungarns.) Karszt és Bari.
Kut.
Tájékozt.,
1958, 6. sz. p. 13-21.
Ismerteti t ö b b e k k ö z t a B a k o n y és Balaton­
felvidék erre v o n a t k o z ó i r o d a l m á t . Unter
anderen w i r d die einschlägige L i t e r a t u r des
Bakon y-Gebirges u n d des Balaton-Hochlan­
des m i t a n g e f ü h r t .
103. B E R T A L A N K Á R O L Y : N é h á n y adat a
b a k o n y i barlangok i s m e r e t é h e z . (Einige A n ­
gaben zur E r k e n n u n g der Bakonyer H ö h ­
len.) Karszt
és Barl. Kut. Tájékozt.,
1959,
szept. p. 36—39.
98. B E R T A L A N K A R O L Y : A d u d a r i „ S ű r ű hegyi
ördöjrbk"
kutatástörténele.
For­
schungsgeschichte der Ö r d ö g l i k - H ö h l e v o n
„ S ű r ű h e g y " bei Dudar. Karszt
és
Barlang.,
1963, l. félév p.
27-31.
104. B E R T A L A N K A R O L Y — K R E T Z Ö I M I K ­
L Ó S : A t e k e r e s v ö l g y i barlangok V e s z p r é m
mellett és az ö r v ö s l e m m i n g l e g d é l i b b elő­
f o r d u l á s a . Die H ö h l e n des T e k e r e s v ö l g y bei
V e s z p r é m u n d das s ü d l i c h s t e V o r k o m m e n
des Halsband lemmings. Karszt
és
Barlang­
kutatás,
1960, p. S3—93. — A fauna a holocén k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban k e r ü l t a bar­
langba. Ő s e m b e r i k u l t ú r n y o m o k nem ke­
r ü l t e k elő. Anser sp. ind.-scapula t ö r e d é k ,
Vulpes vulpes (Linné) bal á l l k a p o c s t ö r e d é k ,
stb. Die Fauna wurde i n verschiedenen Stu­
fen des H o l o z ä n s i n die H ö h l e eingeführt.
Keine Spuren v o n urmenschlichen K u l t u r e n
sind angetroffen worden. B r u c h s t ü c k e v o n
Anser sp. ind.-scapula, B r u c h s t ü c k des l i n ­
ken Unterkiefers v o n Vulpes vulpes, usw.
99. B E R T A L A N K A R O L Y : J e l e n t é s az é s z a k i
B a k o n y b a n 1949-ben v é g z e t t b á n y a f ö l d t a n i
105. B E R T A L A N
KAROLY—SZOKOLSZKY
I S T V Á N : A B a k o n y barlangjai, ( ü b e r die
H ö h l e n des Bakony-Gebirges.) Turisták
L.,
1935, 47. évf. p. 131-134.
- Nagy-Pénzesbk, G o m b á s b a r l a n g , ö r d ö g ü k , stb. geoló­
giai leírása. Geologische Beschreibung der
Höhlen Nagy-Pénzeslik, Gombásbarlang, ö r ­
döglik usw.
106. B E U D A N T , FRANCOIS.
S U L P ! C E : Vo­
yage m i n é r a l o g i q u e et g é o l o g i q u e en Hong­
rie pendant l ' a n n é e 1818, Tom. 1—4.
Paris,
1822. — M a g y a r o r s z á g n a k és így a Bakonynak is földtani leírása, geológiai korok sze­
r i n t i o s z t á l y o z á s a , az i t t lelhető á s v á n y o k .
Geologische Besehreibung v o n Ungarn ein­
schliesslich des
Bakony-Gebirges, Klassifi­
zierung nach geologischem Alter. Angaben
der hier vorkommenden mineralischen Roh­
stoffe.
-
BEUBLEN. KARL,
Loren they I m r é n é l .
lásd
788.
szám
alatt,
107. B I D L O G A B O R : Balatoni aragonit k i ­
v á l á s . (Aragonitausscheidung i m Balaton­
sees.) Földt. Közl, 1960, 90. köt. p.
224-225.
— A Balaton v í z é b e n (enyésző n ö v é n y e k le­
velein t a l á l h a t ó s z ü r k é s bevonat a r a g o n i t b ó l
áll, kalcit s z e n n y e z ő d é s s e l
Der
gräuliche
Ü b e r z u g auf den B l ä t t e r n der im Balatonwhsser gedeihenden Pflanzen besteht
aus
Aragonit m i t K a l k s p a t v e m n r c i n i g u n g .
108. R I D T O G Á B O R : Az uzsaousztai L á z h e g y
p e t r o k é m i a i vizsonyai. Petrochemical rela­
tions of the L á z H i l l basalts Uzsaouszta
of the Balaton Lake. Földt. Közl,
1956. 86.
köt. p. 475—477. — Az 1953-ban g y ű j t ö t t
m i n t á k v i z s g á l a t á r ó l . Anhand der
Unter­
suchungen sergebnisse der 1953 gesammelten
Proben.
-
BIDLO
GABOR,
lásd
599.
szám
alatt
is.
109. RTDTO O A B O B — T Ö B Ö K
ENDRE:
A
Marcal h o r d a l é k á n a k á s v á n y t a n i v i z s g á l a t a .
Mineralogische LTntersuchung der Geschiebe
des Marcal-Flusses. Földt.
Közl,
1963,
93.
köt. p.
244-247.
112. B I R O B E L A : A halimbai és n y i r á d i ba­
u x i t e l ő f o r d u l á s o k fekvője. Le mur karstifié
des gisement de Bauxite de H a l i m b a et de
N y i r á d . Földt. Közl,
1969, 99. köt. p.
98104. — A n y i r á d i területen a b a u x i t fek­
vője dolomit, a h a l i m b a i m e d e n c é b e n a ba­
u x i t fekvője dolomit és dachsteini m é s z k ő .
I n der L a g e r s t ä t t e von N y i r á d ist das Lie­
gende ides Bauxits durch DolounVc,
im
Halimba-Becken durch Dolomite u n d Dach­
steinkalke vertreten.
113. B I R O B E L A : A halimbai és n y i r á d i ba­
u x i t e l ő f o r d u l á s o k karsztos fekvője. (Das ver­
karstete
Liegende der
Bauxitlagerstätten
von Halimba und Nyirád.) Földt.
Kut.,
1967, 10. évf. 1. sz. p."
11-15.
114. B 1 T T N E R , A L E X A N D E R : B a k o n y i t r i asz brachinnodak.
(IVas-Brach'onoden
d^s
Bakony-Gebirges.) Bal.
Tud.
Tan.
Ered.,
1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 1.
cikk p. 1—58. 5. t.
115. B I T T N E R ,
ALEXANDER:
A bakonyi
triász
lamellibranchiaták.
(Trias-Lamellibranchiaten des Bakony-Gebirges.) Bal.
Tud.
Tan. Ered., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont.
/ügg.
2. köt. p. 1-98.
9. .
t
116. B I T T N E R , A L E X A N D E R : Brachiopoden
der A l p i n e n Trias. (Az alpesi t r i á s z brachiopodái.) Abhandlungen der k. k. Geol
Beiehsanstalt. Wien, 1890, Bd. 14. p. 1-325.
V e s z p r é m b ő l Rhynchonella arpadica B i l t n c r
1890, Felsőörsről Rhynchonella a t l i l i n a Bütt­
ner
1890:
Nagvvázsonvhól
Bhvnchonella
deliciosa B i t t n e r 1890, leírása. Beschreibun­
gen v o n
Rhynchonella
arpadica
Bittner
1890. ans V e s z p r é m , von Rbvnchonella attilina Bittner 1890 ans F e l s ő ö r s , von R h y n chonella deliciosa Bittner 1890 aus Nagy­
vázsony.
J10. B I H A R I D A N I E L : T a l a j f a g y j e l e n s é g
eo­
cén m é s z k ö v e n a B a k o n y b a n , D u d a r mellett.
Bodenfroslerseheinungen am E o z ä n k a l k bei
Dudar i m Bakonv-Gehirge Földt.
Int.
Êvi
Jel,
1965/67, p.
'229-232.
117. B I T T N E R , A L E X A N D E R : Zur
Verbrei­
tung der Brachiopoden aus der Familie der
Koninckiniden
in
der
Triasablagerungen
Ungarns. (A K o n i n c k i d a - c s a l á d b ó l i Brachiop o d á k elterjedése a m a g y a r o r s z á g i triász­
ü l e d é k e k b e n . ) Vrh. der k k. Geol.
Beiclisanstalt Wien, 1900, p. 183-185.
- Veszp­
r é m megyei adatok a K o n i n c k i n i d á k r ó l is.
Angaben ü b e r die K o n i n c k i n i d e n des K o m i tates V e s z p r é m .
ILL BIHARI DANIEL-KNAUER
JÓZSEF:
W ü r m u t á n i szerkezet a l a k u l á s n y o m a i a
Dunántúli Középhegységben.
Manifestation
de m o u v e m e n t tectoniques p o s t w ä r m i e n s
dans le Massif Central de Transdanubie.
Földt. Int. Evi Jel,
1966, p. 77-81.
A
B a k o n y északi előtere. V o r l a n d des B a k o n y Gebirges.
118. B L A S O V S Z K Y M I K L Ó S : A Badacsony
és a G i d á c s sziklái újból napirenden. (Die
Felsen des Badacsony u n d des Gulács wie­
der auf Tagesordnung.) Turisták
L . , 1939, 51.
évf. p. 370—371.
— A b á n y á k a geológiai
korok tanuhegyeit s e m m i s í t i k meg.
Ezért
nincs más o r v o s s á g , m i n t felszámolni a b á ­
nyákat.
Die
Steinbrüche
vernichten
die
Zeugeberge geologischer Zeilen. D a r u m gibt
es keine andere L ö s u n g als die S t e i n b r ü c h e
einzusperren.
i 19. B O D A J E N Ő :
B i o s z t r a t o n ó m i a i megfi­
g y e l é s e k hazai szarmata k é p z ő d m é n y e k b e n ! .
B i o s t á t o n o r n i s e h e Beobachtungen
an
ein­
Földt.
heimischen sarmatischen . B i l d u n g e n .
Közl., 1954, 84. köt. p. 225-227. - A d a t o k
V e s z p r é m megyei O s t r a c o d á k r ó l is. A u c h
m i t Angaben ' ü b e r die Ostrakoden v o n K o ­
mitat Veszprém.
der Balatongegend.) Búvár,
1938, 4.
p. 449—452.. képek.
— Balaton-felvidék,
hany, K e n é s e , stb. v i d é k é r ő l . Uber das
latonhochland, die T i h a n y e r Halbinsel,
Umgebung v o n Kenese, usw.
évf.
Ti­
Ba­
die
:
120.
BUDA J E N Ő : Magyarországi ősmarad­
v á n y t í p u s o k j e g y z é k e . (Die- Liste' der- un­
garischen Fossilien. Fossile Tiere.)
ösálhitok.
Bp., 1964, p. 229. — B a k o n y i adatokkal is.
Auch m i t Angaben ü b e r 'das Bakony-Ge­
birge.
i
;
mtm*.
121. B O D A J E N Ő : A m a g y a r o r s z á g i
szar­
mata emelet és gerinctelen f a u n á j a . Das
S a r í n a t i n Ungarn u n d i seine InvertebratenFauna. Földt. Int. Evk., 1959, 47. köt. p.
569—862. — B a k o n y i adatok is. M i t Anga­
ben auch übet- das Bakony-Gebirge.
122. B O D A J E N Ő : A z utolsó tenger M a g y a r ­
o r s z á g o n . (Das letzte Meer auf dem Terri­
t o r i u m v o n Ungarn.) Ter. tud. Közl.,
1960,
91. évf. p. 66—68. — A m i o c é n korban ha­
z á n k a t is elborító Tétisz tengernek , a Ba­
k o n y b a n is fellelhető ü l e d é k é r ő l is szól. I n
der M i o z ä n e p o c h e wurde auch unser L a n ­
desterritorium durch die Tethys ü b e r f l u t e t
u n d i n diesem Aufsatz werden auch die i m
B a k o n y vorhandenen Sedimente dieses Me­
res Besprochen .
123. B O G N Á R L A S Z L O : Study of the basalt
faciès of L á z t e t ő H i l l at Uzsa. (Balaton
Highland.) ( T a n u l m á n y az uzsai L á z t e t ő - h e g y
bazalt facieséröl.) Ai inat, Liúv.
Sei.
Bp.,
1964. Tom. 8. p. 3—16. — A v i z s g á l a t hat­
féle bazalt t í p u s t állapít meg és vizsgálja
ezeknek eredetét; Sechs verschiedene Basalt­
t y p e n werden unterschieden u n d ihre gene­
tischen Verhältnisse ermittelt.
124. BOGSCH L A S Z L O : A l t a l á n o s
földtan.
(Allgemeine Geologie.) Bp,, 1955, p. 174. —
A Balaton északi partja m e l l é k é n lévő emel­
k e d é s r ő l is. Auch ü b e r die E r h ö h u n g am
Nordufer des Balatonsees.
125. BOGSCH L A S Z L O : Á l t a l á n o s ő s l é n y t a n .
(Allgemeine Paläontologie.) Bp., 1968,
p.
281. — A Balaton v i d é k é r ő l is e m l í t ő s m a ­
r a d v á n y o k a t . Es werden auch Fossilien aus
def Balatongegend
erwähnt.
126. BOGSCH L A S Z L O : Geológiai séta a Ba­
laton k ö r n y é k é n . (Geologische E x k u r s i o n i n
127. B O H N P E T E R : A s ü m e g i k r é t a k o r ú tek­
nőslelet. Senonemiys s ü m e g i e n s i s nov, gen,
nov.
sp.-ein neuer S c h i l d k r ö t e n f u n d
aus
Ungarn. .Földt. Közl,
1966, 96. köt. p.
Ill
—118. — A z ő s m a r a d v á n y pontos leírása
és m e g h a t á r o z á s a . Genaue Beschre'bung und
Bestimmung des Fossils.
128. B O H N P E T E R : T á v l a t i földtani k u t a t á s .
(Perspektivische
geologische
Untersuchun­
gen.) 1964, Szerk. Bp., p. 300., 28.
mell/B a k o n y b é l , H á r s k ú t , Olaszfalu, Zirc, stb.
t é r k é p e z ő , felderítő f ú r á s o k adatai. Auch
mit Angaben v o n Kartierungs- u n d E r k u n ­
dungsbohrungen v o n B a k o n y b é l , H á r s k ú t ,
Olaszfalu, Zirc, usw.
'
'
.
. . . . . . . .
}
129. B O H N P E T E R : T á v l a t i földtani k u t a t á s .
(Perspektivische, .geologische
Untersuchun­
gen.) 1965. Szerk.: - " - . Bp., p. 326., 28.
mell. — F e n y ő f ő , B a k o n y n á n a , Bukonyoszlop, Csatka, Csesznek, stb. t e r ü l e t é n v é g z e t t
részletes fúrási adatok is. Auch m i t aus­
f ü h r l i c h e n Angaben ü b e r die bei F e n y ő f ő ,
B a k o n y n á n a , Bakonyoszlop, Csatka, Csesz­
nek, usw. d u ; c h g e f ü h r e n , Bohrungen.
t
130. B O H N P É T E R : Távlati földtani k u t a t á s .
(Perspektivische
geologische
Untersuchun­
gen.) . 1966. Szprk.: - - ". p. 356 , 31. ,w>ll
— A bakonyi a l a p f ú r á s r ó l , felderítő fúrá­
sokról, m a n g á n és b a u x i t k u t a t á s i e r e d m é ­
n y e k adatai; t o v á b b á a Balaton k ö r n y é k é ­
nek fúrási adatai. Angaben v o n Basisbohi i m g e n , S c h ü r f b o h r u n g e n , Erkundungsarbeiten Mangan u n d B a u x i t i m R ä u m e des
Bakony-Gebirges, sowie Bohrangaben ü b e r
die balatonseegegend.
531. B O H N P E T E R : T á v l a t i f ö l d t a n i k u t a t á s .
(Perspektivische
geologische
Untersuchun­
gen.) 1967. Szerk.:
. Bp., p. 356, 31.
mell — A b a k o n y i és Balaton k ö r n y é k i fú­
r á s o k r ó l és a b a u x i t és m a n g á n k u t a t á s ered­
m é n y é n e k a d a t a i r ó l is. A u c h mit Angaben
über die i m Rakoiiy-Gebirge u n d in der
Balatongegend niedergebrachten Bohrungen,
sowie ü b e r die Ergebnisse der Erkundungsarbeiten auf B a u x i t und Mangan.
132. B O K O R P E T E R : A Kisalföld b a z a t v d k á n i r o m o k geomorfológiája.
(Geomorpho­
logie der R u i n e n v o n Basaltvulkanen auf
der K l e m e n Ungarischen Tiefebene.)
Földr.
Ert., 1965, 14. évf. 3. füz. p. 319-333.
A cikk t á r g y a l j a a B a k o n y v i d é k é t is. A u c h
die B a k o m er Umgebung w i r d m i t bespro­
chen.
133. B O L G Á R M I H Á L Y : A Balaton t e r m é s z e t tajii
ismertelése.
(Physisch-geographische
Beschreibung des Balalonsees.) Terin.
turf.
hüz., Temesvár,
1891, 15. köt. p, 59—60; p.
89—100. — A B a k o n y geológiai k i a l a k u l á s á ­
ról is. Auch ü b e r die geologische Ir'nt;.tebung
des Bakonyer Waldes.
134. B O N D O B L Í V I A : M a g y a r o r s z á g i glaukokonilos k ő z e t e k ü l e d é k t a n i v i z s g á l a t a . I n ­
vestigations of sedimentary geology on H u n ­
garian glauconitic rocks. Földt. Közl.,
I960,
90. köt. p. 293—402. — B a k o n y n á n a . Ú r k ú t
környéki vizsgálatok
l e í r á s a is. Besehrei­
b u n g auch der i n der L î m g e b u n g v o n Ba­
k o n y n á n a u n d Ú r k ú t d u i e h g e f ü h r t e n Unter­
suchungen.
135. BOROS Á D Á M : A földtani m ú l t és a
M a g y a r K ö z é p h e g y s é g mai k é p e . (Die geo­
logische Geschichte u n d das heutige B i l d
des Ungarischen Mittelgebirges.) Term
tud.
Közl,
1942, 227. pótfűz,
p. 97-113.,
képek­
kel —- B a k o m r ó l és a B a l . t o n - f c l v i d é k he­
g y e i r ő l , ü b e r das Bakony-Gebirge und die
Berge des Balatonhochlandes,
136. BOROS A D A M : M a g y a r o r s z á g harmad­
k o r i m a r a d v á n y n ö v é n y e i . (Tertiäre fossile
Pflanzen v o n Ungarn.) Term.
tud.
Közl,
1923, 55. köt. p. 278-281.
- T ö b b e k között
foglalkozik a h é v í z i t ü n d é r r ó z s a geológiai
m ú l t j á v a l is. U n t e r anderen w i r d auch die
geologische Geschichte der Seerose v o n H é ­
v í z Beschrieben.
137. B Ö C K E R T I V A D A R : A m a g y a r o r s z á g i
k a r s z t v í z k u t a t á s jelenlegi helyzete. (Gegen­
wärtiger
Stand
der
KarstwasscrforscbunKözl,
1969, 4. fűz. p. 485—
gen.) Vízügyi
498. - T á r g y a l j a a B a k o n y karsztvizeit is
és ennek t u l a j d o n s á g a i t . A u c h die Karst­
wasser des B a k o n y e r Waldes u n d deren Beschalfeiiheilen werden m i t besprochen.
138. B Ö C K H J Á N O S : A B a k o n y déli részé­
nek földtani viszonyai. 2. Die geologischen
V e r h ä l t n i s s e des s ü d l i c h e n Teiles des Ba­
k o n y . Földt. Int. Evk., 1875, 3. köt. 1. jüz.
p. 1—155.
139. B Ö C K H J Á N O S : A B a k o n y h e g y s é g déli
r é s z é n e k földtani viszonyai, I . Die geologis­
chen V e r h ä l t n i s s e des s ü d l i c h e n Teiles des
B a k o n y . Földt. Int. Evk., 1872, 2. köt. 2.
jüz.
p . 31—166. — G y e p e s t ő l M á r k ó i g . a
Veszprém—devecseri országút állal határolt
t e r ü l e t . Das Gebiet i m Zwischenraum v o n
G y e p e s — M á r k ó u n d der Landstrasse Veszp­
rém—Devecser.
140. B Ö C K H J Á N O S : A B a k o n y t r i á s z k é p ­
l e t é n e k t a g l a l á s a . (Gliederung der Bakonver
Trias.) Földt. Közl,
1871, 1. köt. p.
29-37.
141. B Ö C K H J Á N O S : A Ceratites Balatonicus
egy új leihelye s ennek szintje a B a k o n y ­
ban. ( E i n neuer F u n d o r t v o n Ceratites Ba­
latonicus u n d dessen H o r i z o n t i m Bakonver
Wald.) Földt. Közl,
1872, 2. köt. p.
163167. — A Cer. Balatonicus. egy v a l ó d i kagy­
l ó m é s z alak, m e l y a B a k o n y b a n a megye­
hegyi-dolomitban k e z d ő d i k , legnagyobb k i ­
fejlődést azonban k ö z v e t l e n ü l az Arc. Stud e i i szintje alatt éri eb Cer. Balatonicus ist
eine echte Kalkmuschel-Art, die i m B a k o n y
i m Megyehegyer D o l o m i t einsetzt, aber die
weiteste E n t w i c k l u n g u n m i t t e l b a r unter dem
Are. Sluderi-Horizont erreicht.
142. B Ö C K H J Á N O S : A déli B a k o n y liászlerakodásának
taglalása.
(Gliederung
der
Liasablagorungen des s ü d l i c h e n Bakony-Cebiiges.) Földt. Közl,
1S74, 3. köt. p.
78-80.
— V á r o s l ő d , T ü z k ö v c s b e g y , Ú r k ú t , slb. liász
l e r a k ó d á s o k . Liasablagerungen v o n V á r o s ­
lőd, f ű z k ö v e s h e g y , Ú r k ú t , usw.
143. B Ö C K H J Á N O S : E g y új Cephalopoda faj
a Bakony Cer. Reitzi szintjéből. (Line neue
Cephalopoden-Aj l aus dem Cer. Reitzi-Horizont des Bakony-Gebirges.) Földt.
Közl,
1873, 3. köt. p. 61—64. — Felsőörs, K i r á í y k ú t - v ü l g y k ö r n y é k é n e l ő k e r ü l t Ammonites
(Sageceras) Zsigmondyi n . sp. leírása. Be­
schreibung
von
Ammonites
(Sageceras)
Zsigmondyi n . sp., die i n der Umgebung
v o n F e l s ő ö r s u n d K i r á l y k ú t - v ö l g y angetrof­
fen wurde.
144. B Ö C K H J Á N O S : Die geologischen Ver­
h ä l t n i s s e des s ü d l i c h e n Theiles des B a k o n y ,
(A B a k o n y déli r é s z é n e k földtani viszonyai.)
Miit. aus dem Jb. der k. un.g. Geo!. An­
stalt., 1879, Bd. 3. T. 2. p.
1-180.
145. B Ö C K H J Á N O S : M e g j e g y z é s e k az „ Ú j
adatok a D - i Bakony föld és ő s l é n y t a n i is­
meretéhez*' című m u n k á h o z . Bemerkungen
zu der „ N e u e Daten zur geologischen und
p a l ä o n l o l o g i s c h e n Kennlniss des s ü d l i c h e n
B a k o n v Betitellen Arbeit. Földt. Int.
Evk..
1877, 6. köt. p.
3-20.
146. B Ö C K H J A N O S - G E S S E L S Ä N D O B : A
magyar korona o r s z á g a i t e r ü l e t é n m í h ' e l é s ben és f ö l t á r á s félben lévő n e m e s f é m , érez,
v a s k ő , kősó és e g y é b é r i é k e s í t h e t ő á s v á ­
n y o k előfordulási helyei. Ezredévi
bányá­
szati, kohászati
és geol. Kongresszus
Buda­
pesten, 1896, szept. p. 6.. 1. térk. (Vorkom­
m e n v o n Edelmetallen, Erzen. Eisensteinen,
Steinsalz u n d anderen nutzbaren Boden­
s c h ä t z e n , die auf dem T e r r i t o r i u m der L ä n ­
der der Ungarischen K r o n e i m A b b a u oder
Erschliessen begriffen sind.) — B a k o n y i le­
l ő h e l y e k is. 6 p . 1 Karte. A u c h Bakonyer
V o r k o m m e n m i t besprochen.
147. B Ö C K H
JÁNOS-LOCZY
LAJOS, i d . :
N é h á n y rhaetiai k o r ú k ö v ü l e t , z a l a v á r m e ­
gyei Rezi v i d é k é r ő l és ú j a b b o t t a n i g y ű j t é ­
sek e r e d m é n y e . (Einige r h ä t i s c h e Fossilien
aus der Umgebung v o n Rezi i m K o m i t a t
Zala u n d die Ergebnisse dortiger neuer Auf­
sammlungen.) Bal. Tud. Tan. Ered.,
1912,
1. köt. 1. r. Paleont. füge,. 2. p. 1—8.
148. B R Á T Á N M A R I A - M O H O S P Ä L - Z S U F F A I S T V Á N : A Gerence-patak h i d r o l ó g i a i
t a n u l m á n y a . Hydrologische Studie des Gerence-Baches. Hidrol.
Közl.,
1967, 47. évf.
p. 284—296.
— Tapo'ca
forrásvidékének
e l e m z é s e is. A u c h eine Analyse der Umge­
b u n g der Quellen v o n Tapolca.
149. B R I G H T , R I C H A R D : Remarks u p o n the
hills of Badacsony, Szigliget etc. i m H u n ­
gary. (Jegyzetek M a g y a r o r s z á g Badacsony,
Szigliget, stb. hegyeiről.) Transact,
of the
Geol. Soc. London,
182!, Vol. 5. p. 4—8.
150. BUBICS J Ó Z S E F : S z é n ü l t fakavicsok a
d é l n y u g a t i - b a k o n y i alsó eocénből. (Verkohlte
H o l z k ö r n e r aus dem unleren E o z ä n
des
SW-Te.les
des
Bakonv-Gebirges.)
Földt.
Közl., 1966, 96. köt. p.'496-472.
- Segít­
séget n y ú j t eddig m é g t i s z t á z a t l a n ősföld­
rajzi p r o b l é m á k h o z . Beitrag zur K l ä r u n g
v o n noch u n g e l ö s t e n
paläogeographischen
Pioblemen.
151. B U C Z K O E M M I : A P é c s e l y - B a l a t o n szőlősi medence 1 : 10 000-es m é r e t a r á n y ú
g e o m o r f o l ó g i a i t é r k é p é n e k m a g y a r á z ó j a . (Er­
l ä u t e r u n g e n zur geomorphologischen K a r t e
1 : 10 000
des
Pécsely—Balatonszőlős-Beckens.) Földr. Ert., 1967, 16. évf. p.
339-353.
— Citológiai a d o t t s á g o k , előforduló talajfé­
leségek, genetikai f e l s z í n f o r m á k és formacsopoitok o s z t á l y o z á s a , eróziós, d e r á z i ó s völ­
gyek, stb. leírása. Klassifikation der lithologisehen Beschaffenheiten, der v o r k o m m e n ­
den Bodentypen, genetischen Reliefformen
und anderen Formengruppen,
Beschreibun­
gen v o n Erosions- und D e r a s i o n s t ä l e r n .
152. B U L L A B E L A : A Balaton és k ö r n y é k e
földrajzi k u t a t á s a i r ó l . Geographical explo­
r a t i o n of Lake Balaton and its surround­
ing-. Földr.
Közl.,
1958. 82. köt. p.
313324. — T á r g y a l j a a Lóczy-féle k u t a t á s o k a t
a
Balaton-felvidékről.
Lóozv's
Untersu­
chungen i m Balatonhochland werden Be­
sprochen.
153. B U L L A B E L A : A Balaton k i a l a k u l á s á ­
ról és k o r á r ó l . (Uber die Entstehung u n d
das A l t e r des Balatonsees.) Földr.
Zsebk.,
1944, p.
1-14.
•y,
154. B U L L A B E L A : Geomorfológiai megfigye­
lések a B a l a t o n f e l v i d é k e n .
(Gcomorphologische Beobachtungen i m Balatonhochland.)
Földr. Közl., 1943, 71. köt. p.
18-45.
155. B U L L A
BELA:
A
Keszthelyi-hegység
földrajza. Geographie des Keszthelyei' Ge­
birges. Bp., 1928, p. 28. — T á r g y a l j a a hegy
szerkezetét,
morfológiáját,
hidrografikáját,
stb. Die Struktur, die Morphologie. Hvclrographie usw. des Gebirges werden bespro-
156. B U L L A B E L A : M a g y a r o r s z á g t e r m é s z e t i
földrajza. (Physische Geographie v o n U n ­
garn.) Bp., W62, p. 423. — Igen gazdag
adatsor a B a k o n y és Balaton ősföldrajzáról.
Eine sehr reiche Menge v o n Angaben ü b e r
das Bakony-Gebirge u n d den Balatonsee.
157. B U L L A B E L A : Morfológiai megfigyelé­
sek m a g v a r o r s z á g i löszös t e r ü l e t e k e n . M o r p ­
hologische Beobachtungen
in
ungarischen
l ö s s b e d e c k t e n Gebieten. Földr.
Közl.,
1933,
61. köt., p. 157—201. — B a k o n y i adatok is.
M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebir­
ge.
158. B U L L A B E L A : Ujabb balatoni k é r d é s e k .
(Neue Fragen ü b e r den Balatonsee.)
Földr.
Zsebk., 1943, p. 23-30.
- A defláció k é r ­
dése, a
Balaton-felvidék
karsztjelenségei,
tektonikai m o z g á s o k stb. Die Frage der Def­
lation, die Karsterscheinungen des Balaton­
hochlandes, tektonische
Bewegungen usw.
159. B U L L A B E L A : ü b e r die A u s b i l d u n g u n d
das A l t e r des Balaton-Sees. (A B a l a t o n - t ó
kifejlődéséről és koráról.) Földr. Közl.,
1943,
71. köt. p. 1—24. — A Balaton k e l e t k e z é ­
s é n e k és fejlődésének t ö r t é n e t é t adja. Die
Geschichte der Entstehung u n d E n t w i c k ­
lung des Balatonsees werden besprochen.
160. CAROZZI, A L B E R T : Sur quelques Dasyc l a d a c é e s d u Purbeckien d u Jura.
Compte
Bendu des Séances de la Soc. de
Physique
et d Histoire
Naturelle.
Geneve, 1946, Vol.
63. p. 23—26. — A B a k o n y b a n előforduló
M u n i e r i a baconica I l a u t h leírása is m e l y az
alsó k r é t á b a n t a l á l h a t ó . A u c h m i t Beschrei­
b u n g der i m Bakonyer W a l d v o r k o m m e n ­
den A r t M u n i e r i a baconica B a u t h , die i n der
Unterkreide zu finden ist.
161. C H A N L U - S O : Determination of the re­
sistivity of the subsoil i n the T i h a n y pe­
ninsula, Lake Balaton f r o m recordings of
magnetic pulsations and telluric variations.
(A Tihanyi-félsziget Balaton altalaja
fajla­
gos e l l e n á l l á s á n a k m e g h a t á r o z á s a m á g n e s e s
rezgések és telbír v á l t o z á s o k alap ián.) An­
nal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol., 1961, Tom.
5. p. 25—34.
162. C H O L N O K Y J E N Ő :
A Bakony.
(Der
Bakony.) Turisták
L . , 1935, 47. évf. p.
Ill
—112. — A B a k o n y geológiai felépítéséről.
Uber den geologischen Bau des B a k o n y Gebirges.
163. C H O L N O K Y J E N Ő : A B a l a t o n r ó l , ( ü b e r
den Balaton.) Turisták
h., 1930, 42. évf. p.
197—204. — A Balaton k e l e t k e z é s é r ő l , vízé­
ről,
éghajlatáról,
stb.
Cher
Entstehung,
Wasser und K l i m a des Balatonsees, usw.
164. C H O L N O K Y
JENŐ:
Barlanglakások.
H ö h l e n w o h n u n g e n . Barlangvilág,
1943,
13.
köt. p. 36-44;
p. 67-08.
- A Balaton-fel­
v i d é k és a pannonhalmi b a r l a n g l a k á s o k r ó l .
Uber die
H ö h l e n w o h n u n g e n des Balalonhochlandes und von Pannonhalma.
465. C H O L N O K Y J E N Ő : A k ő v á g ó ő r s i k ő t e n ­
ger. (Das Felsenmeer v o n K ő v á g ó ő r s . ) Bú­
v á r , 1939, 5. évf. p. 337-341.,
képek.
166. C H O L N O K Y J E N Ő : A m é s z k ő h e g y s é ­
gek és az ember. (Die Kalksteingebirge
und der Mensch.) Barlangvilág,
1933. 3. köi.
p. 1—10. — A B a k o n y h e g y s é g e r d ő v e l bo­
rított m é s z k ő v i d é k é r ő l is. A u c h ü b e r die
bewaldete Kalksteingegend des Bakony.
167. C H O L N O K Y J E N Ő : A postglaciális klí­
ma
változásokról
Magyarországon.
(Uber
die postglazialen K l i m a v e r ä n d e r u n g e n
in
Ungarn.) Földt.
Int. Népszerű
Kiadv.
Ma­
gyarország
negyedkori
klíma
változásairól.,
1910, p, 53—56'. — K l í m á n k a pleiszlocéns t c p p é b ő l a h o l o c é n - s z a v a n n á b a ment á t .
E r r ő l l e g t ö b b e t a B a k o n y és Balaton t a v i
k é p z ő d m é n y e k t a n ú s k o d h a t n a k . Unser K l i m a
ging v o n den p l c i s l o z ä n e n Steppen in eine
h o l o z ä n e Savanne ü b e r . Davon zeugen vor
allem die Seeablagerungen des B a k o n y und
des Balatons.
171. C H O L N O K Y
J E N Ő : T i h a n y . (Tihany.)
Turisták
L . , 1943, 4. évf. 11. sz. p.
197-200.
— A p á t g e r i n c i kőfülke, deflációs kőfülke a
Tihanyi-félsziget n y u g a t i r é s z é n . Die Stein­
nische v o n A p á t g e r i n c , eine Steinnische i m
Westteil der T i h a n y e r Halbinsel.
172. C H O L N O K Y J E N Ő : A t i h a n y i m é r é s r ő l ,
(über
die
Tihanyer Messungen.)
Földr.
- A mérés
Közl., 1894, 22. köt. p. 151-152.
Richés-féle t a c h y m é l c r r c l t ö r t é n t és ennek
segítségével lehetett megrajzolni T i h a n y tér­
képét, melynek o r o g r á p h i a i és geológia ala­
k u l á s a r e n d k í v ü l é r d e k e s . Die Messungen
erfolgten
m i t Riches' sebem Tacbymeter
u n d m i t dessen H i l f e konnte m a n die orographische K a r l e v o n T i h a n y zeichnerisch
anteiligen Die Orographie und der geolo­
gische Bau der Halbinsel sind ä u s s e r s t i n ­
teressant.
173. COTTA, B E R N H A R D T : A magyar föld
geológiai a l k o t á s a . (Der geologische Bau des
ungarischen Bottens.) Term. tud. Közl . 1.874,
6. köt. p. 154—160. — B a k o n y i adatokkal is.
A u c h m i t Angaben ü b e r den B a k o n y .
174. C S A J A G H Y
G A B O R : A hévízi g y ó g y iszap k é m i a i , fizikai és termofizikai vizsgá­
lata. Chemical, physical and thermo-physical analysis of the medicinal mud of the
thermal "bath of H é v í z . Hidrol.
Közl,
1949,
29. köt. p. 24—30. — Vizsgálati e r e d m é n y e k
szerint a hévízi g y ó g y i s z a p
tulajdonságai
megfelelnek azoknak a k ö v e t e l m é n y e k n e k ,
amelyeket a Peloid j e l e n t é s i r á n y e l v e i sze­
rint kiváló minőségű gyógviszaplól elvárha­
t u n k . Nach den Untersuchungsergebnissen
entsprechen die
Eigenschaften
des
Heil­
schlammes v o n H é v í z denjenigen Anforde­
rungen, die g e m ä s s den Richtlinien des Peloid-Bericbtes von einem Heilschlamm von
h ö c h s t e r Q u a l i t ä t zu erwarten sind.
-
168. C H O L N O K Y J E N Ő : S é t á k a Balaton kö­
r ü l . ( S p a z i e r g ä n g e am Balaton.) Turisták
L.,
1934, 40. évf. p. 173-179.
- A geológusok­
nak a legnagyobb m e g l e p e t é s t a T i h a n y i ­
félsziget n y ú j t j a . Die g r ö s s t e Ü b e r r a s c h u n g
für die Geologen bietet die T i h a n y e r H a l b ­
insel an.
169. C H O L N O K Y
JENŐ:
T i h a n y . (Tihany)
Math. Term.
Tud.
Er t., 1932, 48. köt.
p.
214—236., képek.
— Morfológiai megfigye­
lések, geológiai adatokkal. Morphologische
Beobachtungen m i t geologischen Angaben.
170. C H O L N O K Y J E N Ő : T i h a n y . (Tihanv).
Természet,
1928, 24. évf. p. 195-196.
T i h a n y geológiai m ú l t j a .
Die geologische
Geschichte der Halbinsel.
CS A.I A G TT Y GABOR, lásd
B á r d o s s y G y ö r g y n é l is.
45.
szám
alatt.
175. C S A J A G H Y
GÁBOR—TOLNA Y
VERA:
A Balaton i s z a p j á n a k k é m i a i és fizikai vizs­
g á l a t a . (Chemische und physikalische Un­
tersuchungen des Balaton-Schlammes.) Hidroi. Közl., 1955, 35. évf. p. 173-178. — H é ­
vízi-tó és a Csopak alatti
Kerekedi-öböl.
Der Teich v o n H é v í z u n d die Kereked-Bucht
un 1er dem Csopak.
-
CSANÁDI M I H Á L Y , lásd
Schiefner K á l m á n n á l is.
997.
-
CSÄNK
E L E M É R N E , lásd
s z á m alatt, Jugovics Lajosnál
szám
541.
is.
és
alatt,
543.
176. CSÁSZÁR G É Z A : Balinka 2. k ő s z é n t e r ü ­
let e o c é n j é n e k g e o k é m i a i v i z s g á l a t a .
Geo-
chemische Untersuchung des
Kohlengehiete Baiinka I I . Földt.
97. köt. p. 194-2 ÏO.
Enzens i m
Közl.,
1967,
177. CSEGEZY G É Z A : A B a l a t o n m e l l é k forr á s - és palakvizeinok higiénikus jelentősége.
Les sources et les ruisseaux d u Balaton au
point de vue hvgienique. Ilidről. Közl., .1932,
12. köt. p. 84-97. - A d a t o k : P é c s e l y , Burn ó t i - p a t a k , V é r k ú t , Kisörsi-forrás, Leseuce,
H i d e g k ú t i - p a t a k , stb. Angaben ü b e r Pécselv,
den
Burnóti-Baeli.
Vétkét,
die
Kisörser
Que'.le, Lesenoe, die H i d e g k ú t e r Quelle, usw.
178. CSEGEZY G É Z A : A
Tihanyi-félsziget
talaj víz. viszonyai, k ü l ö n ö s teltinteltel az
ú j a b b a n létesített m é l y f ú r á s r a . L'eau sou­
terraine de la presq' ile de T i h a n y et le
sondage actuel. Ilidről.
Közl,
1931, 11. köt.
p. 49—51. — A 45 m alatti m é h sé<rbon
n y e r t jó ivóvízről, ü b e r das i n einer Tiefe
v o n mehr als 45 m gewonnene gute T r i n k ­
wasser.
179. CS E l l N É M E T H J Ó Z S E F : Meszlorpzsdeiiic m a r g a n c o v ü h rad jurszkogo vozras^ta
Juz.snoj Bakoni. Gisements du minerai de
m a n g a n è s e du Baconia de Sud. d ' â g e jurassique. Association
Géologiipte
Carpato-Balkanique 5-e Congrès 4—19 septembre
1961.
Vol.
5.
Communication
scientifiques
4-e.
section:
Géologie
éconoin'upies.
Bucuresti,
1963, p.
165-170.
180. CSEH N É M E T H J Ó Z S E F : Ú r k ú t és Eplény m a n g á n é r c területeinek összehasonlítása. E i n Vergleich der M a n g a n e r z l a g e r s t ä t t e n
von Ú r k ú t und E p l é n v Földt. Közl.,
1937,
97. köt. p.
29-38.
181. CSEH N É M E T H
J Ó Z S E F : Az ú r k ú t i
m a n g á n é r c t e l e p kifejlődési t í p u s a i . Les fa­
ciès du gisement de mineral de manjanese
d ' U r k u t . Földt. Köz'.. 1958, 88. köt. p. 399
—115. — A m a n g á n é r c e s területek h á r o m
k ü l ö n b ö z ő földtani
felépítési
típusát
tár­
gyalja. Es werden drei verschiedene Typen
der geologischen Ausbildung v o n mangan- e r z f ü h r e n d e n Gebieten besprochen.
182. CSEH N É M E T H
J Ó Z S E F : Az ú r k ú t i
m a n g á n érc terület
mai
földtani értékelése.
( G e g e n w ä r t i g e geologische Auswertung der
Manganerzlagerstätte
von
Úrkút.)
Földt.
Kut., 1965, 8. évf. p. 8-22.
- A legújabb
b á n y á s z a t i és m é l y f ú r á s i k u t a t á s o k adatait
tartalmazza. M i t den neuesten Angaben der
S c h ü r f u n g e n und Tiefbohrungen auf M a n ­
ganerze.
-
CSEH N É M E T H
alatt is.
J Ó Z S E F , l á s d 235.
szám.
-
CSEH N É M E T I T J Ó Z S E F , l á s d 413.
alatt, Grasselly G y u l á n á l is.
szám
183. C S E P R E G I I Y N É
MEZNERICS I L O N A :
A b a k o n y i á l t e k n ő s n é v a d ó j a . Jaeckel O t t ó .
(Otto Jaeckel: der Namengeber der Pseudnleslacea
von
Bakonv.)
Természetűid.
Közl,
1964, 8. évf. p.
365-367.
184. C S E P R E G I I Y N É
MEZNERICS I L O N A :
Die Brachiopoden des ungarischen T e r t i ä r s .
Magyarországi
harmadkori
Brachiopodák.
Annal. Mus. Hung., 1943, 36. köt. p.
10-60.
— Bakonyi eocén: Ajka, Bakonybél. Sümeg,
Szentgál,
Pénzeskút:
miocén:
Várpalota.
Bakonyer E o z ä n : Ajka, B a k o n y b é l , S ü m e g ,
Szentgál, P é n z e s k ú t ; M i o z ä n : Várpalota.
185. C S E P R E G H Y N É
MEZNERICS I L O N A :
Kagylósférgek, f Aluschelw ünr.er.) Föld . Ért.,
1943, p. 45—53. — A földtörténeti k ö z é p ­
korban a Bakony v i d é k é n mintegy ö t v e n
fajta kagylósféreg t a l á l h a t ó . I n der meso­
zoischen Aera der geologischen Geschichte
lebten i m R ä u m e des Bakony-Gebirges ca.
50 Arten v o n M u s c h e l v v ü r m e r n .
186. C S E P R E G H Y N É
MEZNERICS I L O N A :
Pectinid és d u N é o g é n de la Hongrie et leur
importance stratigraphique. Mémoires
de la
Société
Géologique
de France.
Paris,
1960,
Tom. 39. p. 1—56. — T ö b b e k k ö z ö t t a Som­
l ó h e g y e n talált Pecten fótonsis Meznerics
1960, leírása. Unter anderen die Beschrei­
bung der am S o m l ó - B e r g gefundenen A r t
Pecten fó ten si s Meznerics, 1960.
187. C S E P B E G H Y N Ë
M E Z N E R I C S TLONA :
A szentgáli 8. és 9. sz. fúrás f a u n á j a . La fa­
une des forages Nos 8 et 9. de Szenlgál.
Földt. Int. Évi Jel, 1948. p. 77-78.
A fau­
n á r a jellemző, hogy alakjai a típusnál kiseb­
bek á l t a l á n o s jellege tortonai k o r ú k é p z ő d ­
m é n y e k r e utal. F ü r die Fauna ist es cha­
rakteristisch, dass ihre Formen kleiner als
der Typus sind. Der allgemeine Charakter
der Fauna deutet eine Ablagerung v o n tor­
tonischem Alter an.
188. C S E P R E G H Y N É
MEZNERICS I L O N A :
T ü s k e b ő r ű állatok a t e n g e r f e n é k e n . (EcTitnodeimen am
Meei esboden.) Földt.
Ért.,
1941. U. F. 6. p. 25-32.
- A kréta korból
Zirc és B a k o n v u á n a k ö r n y é k é r ő l e m l í t pél­
dányokat.
F.xempla'c kretazischen Alters
werden v o n Zirc und B a k o n y n á n a und U m ­
gebung e r w ä h n t .
189. C S E B E S N Y É S S Á N D O R : Az ugodi sós,
.vasas, g y a n t á r o s , ibolyos hideg forrásokról.
(Uber die salzhaltigen, eisenhaltigen und
harzhaltigen Kaltwasser der
Quellen bei
Ugod.) Pápa, 1841, p. 14. — A források
eredete, vegyi e l e m z é s e . Der U r s p r u n g u n d
die ehemischen Analysen der Quellen.
190. C S E R M Á K L Ä S Z L Ö N E - D U D I C H
END­
R E , i f j : H á r o m b a u x i l k u t a t ó f ú r á s anyag­
v i z s g á l a t á n a k földtani e r e d m é n y e i . Mester­
berek 110—17, I s z k a s z e n t g y ö r g y B P 436,
N y i r á d N D 1945. I n t e r p r é t a t i o n g é o l o g i q u e
de l ' é t u d e des é c h a n t i l l o n s de trois son­
dages de prospection de bauxite.
Földt.
Közl,
1968, 98. köt. p. -248-264. - A b á ­
r o m fiirás h e l y s z í n i v á z l a t a , k ő z e t t a n i , rétegtani t á b l á z a t a , komplex a n y a g v i z s g á l a t i
s z e l v é n y e és fejlődéstörténeti j e l l e m z é s e . Lageskizze der drei Bohrungen, deren l i l h o l o gische und slraligraphische Tabellen, die
Ergebnisse deren komplexen S u b s t a n z p r ü ­
fungen
und
Charakterisierung deren E n t ­
wicklungsgeschichte.
191. C S I L L A G P Á L N É : A cserszegtomaji t ű z ­
álló agyagok és festékföld. L'argile rafractaire et la terre colonrante de Cserszegtomaj. Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p.
29-36.
— A cserszegtomaji t ű z á l l ó a g y a g és festék­
föld előfordulás k ö r n y é k é t felső-triász, pan­
n o n és pleisztocén k é p z ő d m é n y e k építik fel.
Die Umgebung der L a g e r s t ä t t e von feuer­
festen Tonen u n d Farbeide bei Cserszegtomaj ist v o n Trias-, Pannon- u n d P l e i s l o z ä n Formationen
aufgebaut.
195. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A hazai t e r m á l i s v i ­
zek. Die T h e r m a l w ä s s e r Ungarns.
Hidrol.
Közl,
1950, 40. köt. p. 507-515.,
térk.
Adalok Hévíz, Pétfürdő
és S ü m e g r ő l is.
Auch m i t Angaben ü b e r H é v í z , P é t f ü r d ő
und Sümeg.
196. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A h é v í z i tó forrásUntersu­
kráterének
búváros
vizsgálata.
chung des Quellenkralers i m H é v i z e r See
durch Taucherarbeit. Hidrol.
Közl,
1954,
34. köt. p. 241—250. — A vizsgálatok, me­
lyeket a szerző ismertet, a l a p j á t k é p e z t é k
azoknak a m ű s z a k i m u n k á l a t o k n a k , amelyek
a hévízi forrás v é d e l m é r e és jobb k i h a s z n á ­
lása é r d e k é b e n megindultak. Die v o m Ver*fasser beschriebenen Untersuchungen
dien­
ten als
Grundlage
f ü r jene technischen
Massnahmen, die für den Schutz und die
bessere Ausbeutung der H é v i z e r Quelle i n
Angriff genommen w u r d e n .
197. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A hévízi t ó m e d e r
felmérése és v á l t o z á s á n a k v i z s g á l a t a . The
H é v í z lake, ils survev and changes.
Ilidről
Közl,
1957. 37. évf. p. 77-85.
- A tanul­
m á n y m e g á l l a p í t j a , hogy szükséges a tófel ü l e t n ö v e k e d é s é n e k m e g a k a d á l y o z á s a és a
v í z s e b e s s é g c s ö k k e n t é s e . Es w i r d festgestellt,
dass es notwendig ist die Zunahme der See­
fläche zu verhindern und die Wassergesebwindigkeit z u verringern.
192. CSÓKÁS
JÁNOS-MÉHES
KÁLMÁN:
A b a u x i t és feldolgozási t e r m é k e i n e k radio­
a k t i v i t á s a . (Die R a d i o a k t i v i t ä t des Bauxits
und
dessen Verarbeitungsprodukte.)
Bp.,
1952, p. 177-179.
Klny. Alumínium.
1952.
— A j k a k ö r n y é k i timföldekről és az ajkai
timföldgyár.
über
die Tonerdetypen
der
Umgebung v o n A j k a u n d die Tonerdefabrik
von Ajka.
198. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A hévízi tó morfo­
lógiai v á l t o z á s a i . Die morphologischen Ve­
r ä n d e r u n g e n des H é v i z e r Teiches. Bp., 1961,
p . 47—51. Klny.
a Bheumalológia,
Balneo­
lógia, Allergológia.
— A ló k e l e t k e z é s é v e l ,
a l a k j á n a k és m é l y s é g é n e k v á l t o z á s a i v a l fog­
lalkozik.
Es
werden die Entstehung, die
V e r ä n d e r u n g e n der K o n f i g u r a l i o n und Tieie
des Teiches besprochen.
193. C Z I B Á K Y
JÓZSEF:
A
balatonfüredi
g v ó g y v í z . (Das Heilwasscr v o n B a l a t o n f ü ­
red.) Bp., 1961, p. 247-255.
Klny. a Bheumatológia,
Balneológiat,
Allergológia.
1961.
— A földkéreg m o z g á s o k t ó l erősen i g é n y b e ­
vett, t ö r é s e k t ő l szabdalt k ö z é p s ő t r i á s z k o r ú
dolomit a l a p h e g y s é g rétegei k ö z ü l t ö r elő a
s z é n s a v . Die K ö h l e n s ä u r e steigt aus
den
Sehichton
des
durch
Krustenbewegungen
stark g e s t ö r t e n , durch B r ü c h e z e r s t ü c k e l t e n
mitteltriadischen Dolomitgrundgebirges em­
por.
199. C Z I R Ä K Y
J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz.
Balncológiai K u t a t ó I n t . H i d r o l ó g i a i Osztá­
l y á n a k 1954. és 1955. é v e k b e n v é g z e t t v i ­
d é k i g y ó g y f o r r á s o k k a l és k u t a k k a l kapcso­
latos v í z h o z a m és h ő m é r s é k l e t m é r é s e i . (Er­
giebigkeils- u n d Temperaturmessungen
in
Heilquellen u n d Brunnen. Ergebiiisbericht
der Hydrologischen A b t e i l u n g der Landes­
anstalt für Balneologische Forschungen f ü r
die Jahre 1954 u n d 1955.) Hidrol
Közl.
1958, 38. évf. p. 145-156.,
térképpel
- Ba­
dacsonyőrs, Balatonfüied,
Bodajk, Lovas,
Moha, N e m e s g u l á c s , stb. f o n á s a i r ó l adat­
sor. Angaben ü b e r B a d a c s o n y ő r s , Balaton­
füred, Bodajk, Lovas, Moha, N e m e s g u l á c s ,
usw.
194. C Z I R Ä K Y
JÓZSEF:
Felszíni
áramlásv i z s g á l a t o k a hévízi tavon. Surface
flow
pattern investigations on lake H é v í z .
Ilid­
ről Közl,
1957, 37. évf. p. 336-343.,
képek.
— K ü l ö n b ö z ő sebességmérési m ó d s z e r e k t á r ­
g y a l á s a . Verschiedene Methoden von Ge­
schwindigkeitsmessungen werden besprochen.
200. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz.
B a ^ e o l ó g ' a i K u t a t ó I n t . H i d r o g e o l ó g ' a i Osz­
t á l y á n a k 1956 és 1957. é v e k b e n v é g z e t t v i -
d é k i á s v á n y - és g y ó g y f o r r á s o k k a l ,
illetve
k u t a k k a l kapcsolatos v í z h o z a m és h ő m é r s é k ­
let m é r é s e i r ő l . (Ergiebigkeits- u n d Tempe­
raturmessungen i n Mineral u n d Heilwasserquellen bzw. B r u n n e n . Eigebnisbereicht der
H y d r e geologischen .Abteilung der Landesan­
stalt für Balneologischc Forschungen für die
Jahre 1956 u n d 1957.) Hidrol.
Közl,
1959,
39. eV/, p. 315—322.,
térkép.
— Adatsor
Balatonfüred,
Csopak,
Hévíz,
Tszkaszentg y ö r g y , K é k k ú t , M o h a , P é t f ü r d ő forrásairól.
Angaben ü b e r B a l a t o n f ü r e d , Csopak, H é v í z ,
I s z k a s z e n t g y ö r g y , K é k k ú t , Moha, P é t f ü r d ő ,
usw.
201. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz.
B a l n e o l ó g i a i K u t a t ó I n t . H i d r o g e o l ó g i a i Osz­
t á l y á n a k 1958. é v b e n v é g z e t t , á s v á n y - és
g y ó g y v i z e k k e l kapcsolatos v í z h o z a m és h ő ­
mérséklet
méréseiről.
(Ergiebigkeils- u n d
Temperaturmessungen i n M i n e r a l und H e i l wasserquellen. Ergebnisbericht der H y d r o geologisohen A b t e i l u n g der
Landesanstalt
für Balncologische Forschungen für das J a h r
1958.) Hidrol.
Közl,
1961, 41. évf. p. 170
—175. — Adatsor Csopak, B a l a t o n f ü r e d , H é ­
víz, I s z k a s z e n t g y ö r g y stb-ről. Angaben ü b e r
Csopak,
Balatonfüred,
Hévíz,
Iszkaszent­
g y ö r g y usw.
202. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz.
Balneológiai K u t a t ó I n t é z e t H i d r o g e o l ó g i a i
O s z t á l y á n a k 1959. és 1960. é v e k b e n v é g z e t t
v i d é k i á s v á n y - és g y ó g y v i z e k k e l kapcsolatos
v í z h o z a m és h ő m é r s é k l e t m é r é s e i r ő l . (Er­
giebigkeits- u n d Temperaturmessungen
in
Mineral- u n d Heilwasserquellen. Ergebnis­
bericht
der
ITydrogeologischen A b t e i l u n g
der Landesanstalt für Balneologischc For­
schung für die Jahre 1959 u n d 1960.) Hid­
rol. Közl.
1903, 43. évf. p. 534-544.
Adatok B a l a t o n f ü r e d , Csopak, H é v í z , Kék­
k ú t , Moha, P é t f ü r d ő , stb.-ről. Angaben ü b e r
B a l a t o n f ü r e d , Csopak, H é v í z , K é k k ú t , Alo­
ha, P é t f ü r d ő , usw.
203. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F - H E G Y E S S Y LÁSZ­
L Ó : A hévízi g y ó g y í t ó és az artézi k u l á k
h é v í z é n e k e g y ü t t e s v i z s g á l a t a . Das H é v i z e r
Heilwasser. Hidrol.
Köz!., 1968, 48. évf. p.
4.5—48. — A v i z s g á l a t e r e d m é n y e szerint a
hévízi g y ó g y v i z e k k é m i a i összetétele hason­
ló. Nach den Ergebnissen der Untersuchun­
gen ist die chemische Zusammensetzung der
Heilwässer von Hévíz ähnlich.
204. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F — S C H T F F N E R
KÁL­
M Á N : A B a l a t o n - k ö r n y é k i s z é n s a v a s forrá­
sok. Die k o h l e n s ä u e r h a l t i g e n Quellen i n der
Umgebung des Balaton. Hidrol. Közl,
1961,
41. évf. p. 387-397.,
képek.
- A d a t o k Ne­
mesgulács,
Balatonrendes-Pálköve,
Zánka,
K é k k ú t , stb. Angaben ü b e r N e m e s g u l á c s ,
B a l a t o n r e n d e s - P á l k ö v e , Z á n k a , K é k k ú t , usw.
205. C Z I R Ä K Y J O Z S E F - S C I I U L I I O F Ö D Ö N
- P A P P FERENC: Jelentés
az O r s z á g o s
Balneológiai K u t a t ó I n t . H i d r o g e o l ó g i a i Osz­
t á l y á n a k az 1951. évi v i d é k i á s v á n y - és
g y ó g y v í z v i z s g á l a t a i r ó l . (Bericht ü b e r die
durch die llydrogeologische A b t e i l u n g der
Landesanstalt für Balneologische Forschun­
gen, i m Jahre 1951 d u r c h g e f ü h r t e n Unter­
suchungen v o n Mineral- u n d H e i l w ä s s e r n i n
den verschiedenen Gebieten Ungarns.) 1953.
33. évf. p. 370-377.
Bakony környéki
v i z e k r ő l is. A u c h ü b e r die W ä s s e r der Ba­
k o n y e r Gegend.
206. CZIRBUSZ G É Z A : A Balaton. (Der Ba­
latonsee.)
Természettud.
Füz.,
Temesvár,
1883, 7. köt. p.
104-113.
207. I ) A I . M A O Y Z O L T Á N : S z a k v é l e m é n y a
balatonfüredi kincstári szénsavas
források
balneológiai é r i e k é r ő l . Balneologisches Fach­
gutachten. Földt. Int. Evi Jel,
1929-1932,
p. 175—184. — A v í z n e k orvosgyakorlati
értékelése is. A u c h m i t medizinalpraktischer
L ü n s c h ä t z u n g des Wassers.
208. D A N K V I K T O R : A
Herend-Szentgáli
b a r n a k ő s z é n medence. Les conditions géo­
logiques d u bassin á lignite de Herend—
S z e n t g á l . Földt. Közl,
1953, 83. köt. p. 1323. — A z egykori m i o c é n tengeröböl r é t e ­
geinek leírása. Beschreibung der Schichten
der ehemal gen m i o z ä n e n
Meeresbucht.
209. D A N K V I K T O R : Ü j M e g a l o d u s - l e l ő h e l y
a Véi l e s h e g y s é g b e n . Occurence d ' u n nouveau
M ' g a l o d u s dans la montagne V é r t e s .
Földt.
Közl.
1953 ,83. köt. p. 169-173.
- össze­
h a s o n l í t - ' s o k a B a k o n n y a l . Vergleiche m i t
dem Bakonyer Gebirge.
210. D A R Á N Y I F E R E N C : Adatok az A j k a ­
k ö r n y é k i k r é t a kifejlődéséhez. B e i t r ä g e zur
Entwieklunor der Kreide i n der Umgebung
von A j k a . Bámj. L . , 1957, 90. évf. p.
253258.
211. D A R Á N Y I F E R E N C : A d a t o k a B a k o n y h e g y s é g s z e r k e z e t é h e z . Angaben zur Tekto­
n i k des Bakony-Gebirges. Földt. Közl,
1966,
96. köt. p.
280-291.
212. D A R Á N Y I F E R E N C : A B a k o n y - h e g y s é g
k a r s z t - h i d r o l ó g i a i k é r d é s e i a b á n y á s z a t i ta­
pasztalatok
alapján.
Karst-hydrologische
Fragen des Bakony-Gebirges auf G r u n d v o n
Bergbau-Erfahrungen. Hidrol.
Közl,
1966,
46. évf, p. 211—219. — N é h á n y r é t e g l a n i ,
szerkezeti és b á n y a v í z v é d e l m i k é r d é s . E i n i ­
ge Fragen der Stratigraphie, der S t r u k t u r e n
und des
Grubenwasserschutzes.
213. D A R Á N Y I F E R E N C : N é h á n y megjegy­
zés az ú r k ú t i
fiíangánércmezőről
és az érc
koráról/
(Einige Bemerkungen
über das
J&íangánérzfeld v o n U r k u t u n d das Alter des
Erzes.} Bány.. Kut. Int. Közt.
1959, 4. évf.
p. 324—326. — A z ú r k ú t i m a n g á n é r c k o r á t
három
csoportba
sorolhafjuk :
Fclsőliász,
a l s ó k i é t a és a felsőkréta v é g é r e a d á n i a i
emeletben. Das Alter des Manganerzs vorf
U r k u t lässt sich i n drei Gruppen einreihen:
oberer Lias, unlere K r e i d e u n d d ä n i s c h e
Stufe Ende Oherkreido.
220. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A gyenesdiási Szent J á n o s - f o r r á s . (Die Szent J á n o s Quelle v o n G y e n e s d i á s . ) Balaton, 1928, 21.
év}, IL sz, p.
122-123.
f
214 DARÁNYI
F E R E N C : N y u g a t r ó l kelet
félé i r á n y u l ó tektonikai e r ő h a t á s o k a Ba­
konyban. A u s w i r k u n g e n der Von Westen
nach Osten
sich fortbewegenden
tekloniBáni),
Schen Kräfte im' BakoHy'Gebirge,
Koh. L . , i960, 93. évf. p , 310-313.
- Ezek
fi m o z g á s o k a Bakonyban Hagy temíeleYi for­
dulnak elő. A m o z g á s o k k o r á t h a t á r o z o t t a n
Csak a l i á s z b a n és e n n é l i d ő s e b b r é t e g e k b e n
s i k e r ü l t eddig k i m u t a t n i . Diese Bewegungen
k o m m e n aüf einer grossen F l ä c h e im Bakony
vor. Das A l t e r der Bewegungen
konnte
bisher mit Sicherheit nur i m l i a s u n d in
präliasischen
Ablagerungen
nachgewiesen
werden.
215. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : Á s a t á s a
t i h a n y i b a r á t l a k á s o k k ö z t 1942-ben, (Aus­
grabungen bei den M ö n e h c í l w o h n z e l l e n von
T i h a n y in 1942.) Balatoni
Szemle,
1942,
6-7.
sz. p,
212-218.
216. D A R N A Y - D O R N Y A Y
B É L A : Bakony.
(Der Bakony.) Bp., 1955, p. 159, 15. t.
1 térk. Útikalauz,
217. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Bakony­
ban. ( I m Bakony.) Turistaság
és
Alpiniz­
mus, 1918-1919,
9. év}, p. 163-177.
- A
Bakony á l t a l á n o s , v á z l a t o s leírása, a ba­
k o n y i barlangok geolég.ai a d o t t s á g a i r ó l is.
Allgemeine, schemaiische Beschreibung des
Bakony-Gebirges, m i t Angaben auch über
die geologischen V e r h ä l t n i s s e der Bakonyer
Höhlen.
218. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A balaton­
füredi barlang felfedezése 1882-ben és első
leírása 1883-ból. (Die Entdeckung der H ö h ­
le v o n B a l a t o n f ü r e d in 1882 u n d deren erste
Beschreibung v o m Jahre 1883.) Karszt- és
Barl. Kut. Tájékozt.,
1959 dec., p.
46-48.
219. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A cserszeg­
tomaji Biked c s ú c s á n t ö r t fel h a j d a n á b a n
az ó'shévíz. (Die ehemalige Thermalquelle
befand sich einst am Gipfel des Biked v o n
Cserszegtomaj.) Keszthely,
1947, p. 4. Klny.
a Keszthelyi
Üj Ságból.
221. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A gyenesdíásí „ V a d l á n l i k " d o m b r ó l . (Uber den „ V a d és
l á n l i k " - H ü g e l v o n G v e n e s d i á s . ) Ifjúság
Elet, 1940, 15. évf. 10. sz. p.
109-110.
222. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : H é t ő s e m lőslelőhely Keszthelyen. (Sieben U r s ä u g e tierfunde i n Keszthely.) Keszthely,
1943,
p. 14—15. K i v o n a t a Balatoni M ú z e u m
Értesítőjéből,
223. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Keszt­
h e l y i - h e g y s é g h y d r o t e r m á l i s jelenségei. ( H y d ­
rothermale Erscheinungen des Keszthelver
Gebirges,) Földr, Ert., 1954, 4. évf. , 605
-672.
P
224. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Kisbalafon
összezsugorodása.
(Die
Zusammens c h r ä n k u n g des Kisbalatonsees.)
Keszthely,
1934, p. 44.
225. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Knv ácshegy bazalt c s o d á i . (Die Basaltwunder des
Kovács-Berges.)
Terinész".ljarás,
1958,
4.
évf. 2. sz. p. 9.
226. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : Az „<1sh é v í z " hidrotermális működésének nyomai
Keszthely k ö r n y é k é n . (Die Spuren der h y d ­
rothermalen T ä t i g k e i t des „ ö s h é v í z " i n der
Umgebung v o n Keszthely.) Pécs, 1917, n.
4, Klny. a Dunántúli
Tudományos
Gyűjte­
mény-bői.
227. D A R N A Y - D O R N Y A Y
B É L A : P á p a és
k ö r n y é k é n e k részletes kalauza. (Ausfürlicher
E x c u r s i o n s f ü h r e r i n P á p a und Umgebung.)
Bp., 1927, p. 16. Részletes
helylkalauzok
11.
228. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : V e s z p r é m
és k ö r n y é k é n e k részletes kalauza. (Ausführ­
licher E x c u r s i o n s f ü h r e r i n V e s z p r é m u n d
Umgebung. Bp., 1927, p. 32. Részletes
helyi
kalauzok
10.
229. N D A R N A Y - D O R N Y A Y
BÉLA—LIPTÁK
G Á B O R : Csesznek és Zirc. (Csesznek u n d
Zirc.) Balatonfüred,
1957, p. 139. V e s z p r é m
Megyei T a n á c s Idegenforga'mi H i v a t a l á n a k
k i a d v á n y a 15.
230. D A R N A Y - D O R N Y A Y
BÉLA-MOLNÁR
J Ó Z S E F : A z a l a s z á n t ó i p i r i t k u t a t á s . La re­
cherche de p v r i t e de Z a l a s z á n t ó . Földt.
Int.
Evi Jel, 1953, p.
33-34.
231.
DARNaY-DORNYAY
BELA-SOUS
LA­
J O S : A N a g y s o m l ó felső-pannóru'ai és pleisz­
t o c é n molluszJka f a u n á j a . Les fossiles des
couches pannoniennes s u p é r i e u r e s et pleis­
tocenes du cone basaltique d u N a g y s o m l ó .
Földt.
Int. Evi Jel., 1953, p . 29-30.
- A
f a u n á b a n t ö b b Congeria balatonica is előfor­
dul, továbbá
L i m n o c a r d i u m balatonicum.
In der Fauna kommen mehrere Vertreter
v o n Congeria balatonica, sowie Limnocar­
d i u m balatonicum vor.
232. D A R N A Y - D O R N Y A Y
BÉLA—VIGYÁZÓ
J Á N O S : Balaton és k ö r n y é k e részletes ka auza. (Ausführlicher R e i s e f ü h r e r des Balaton­
sees und seiner Umgebung.) Bp., 1934, p.
426., 10
térk.
233. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A — Z Ä K O N Y I
FERENC:
Balaton.
(Der Balaton.) Bp.,
1957, p. 283., 16 t., 1 térk. Ú t i k a l a u z .
234. D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA — Z Á K O N Y I
F E R E N C : A B a l a t o n f e l v i d é k . (Das Balaton­
hochland Reiseführer.) Ú t i k a l a u z . Bp., 1955,
p. 181., képel;.
I térk. — A v i d é k geológiai
kialakulása.
Die Geologische
Entwicklung
des Gebietes.
-
D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA,
alatt. J á n o s s y D é n e s n é l is.
-
D A R Á N Y I FERENC, lásd
V i g h F e r e n c n é l is.
lásd 508. sz.
1280. sz.
alatt,
235. Dala on the geology and mineralogy of
the E p l é n y manganese ore deposit. (Az eplényi mangánérc
előfordulás
geológiai és
á s v á n y t a n i adatai.) Acta Univ. Szeged.
Acta
Mineralogien,
Petrographica.,
1969,
Tom.
19., fac. 1., p.
15-43.
236. D E Á K M A R G I T , H . : A B a k o n y - h e g y s é g
apti k é p z ő d m é n y e i n e k és bauxittelepeinek
p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t a . (Palynologische U n ­
tersuchungen
der aptischen
Ablagerungen
und B a u x i l l a g e r s t ä l t e n des Bakony-Gebirges.)
Földt. Int. Evk., 1961, 69. köt. p.
645-648.
— D a l i m b a n , Ü r k ú t o n , A j k á n v é g z e t t vizs­
g á l a t o k e r e d m é n y e i és a bauxittelepek ko­
r á n a k m e g h a t á r o z á s a . Ergebnisse der in H a ­
limba. Ú r k ú t und Ajka d u r c h g e f ü h r t e n U n ­
tersuchungen u n d Bestimmung des Alters
der B a u x i t l a g e r s l ä t t e n .
237. D E Á K M A B G I T , IT.: A B a k o n y - h e g y s é g
bauxittelepeinek
palynológiai
vizsgálata.
Palynologische Untersuchung der B a n x i t l a g e r s t ä t l e n i m Bakonv-Gebirge. Földt.
Közl.,
1960. 90. köt. p. 125-131.
- A s ü m e g i , ha­
l i m b a i , e p l é n y i stb. v i z s g á l a t o k r ó l . Uber die
Untersuchungen v o n S ü m e g , H a l i m b a , E p ­
l é n y , usw.
238. D E Á K
M A R G I T , I I . : Biosztratigráfiai
adatok a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g apti ü l e ­
d é k e i n e k i s m e r e t é h e z . Recherches palynologiques des depots aptiens de la Montagne
Ser.
Centrale de Transdanubie. Geol. Hung.
Paleont. fasc. 29—32, p. 7—49. — L e l ő h e ­
Dudar,
Zirc, E p l é n y , L ó k ú t ,
stb.
lyek:
Fundorte: Dudar, Zirc, E p l é n y , L ó k ú t , usw.
239. D E Á K M A R G I T , H . : Contribution a l'é­
tude palynologique du groupe d'argiles a
M u n i e r i a de 1' é t a g e aptien. Acta Bol., 1964,
Tom. 10., p. 95-126.,
10 t- - Zirc, E p l é n y ,
Ú r k ú t , Dudar. stb. talált p é l d á n y o k l e í r á s a .
Beschreibung der i n Zirc, E p l é n y , Ú r k ú t ,
Dudar, usv\. gefundenen Exemplare.
240. D E Á K M A R G I T , I L : A D u n á n t ú l i K ö ­
zéphegység
apti
üledékeinek palynológiai
v i z s g á l a t a . Recherches palynologiques
des
d é p o t s aptiens de la Montagne Centrale de
Transdanubie.
Geol.
Ilung.
Ser.
Paleont.
Fasc. 29—32. p. 7—76. — Tés, Dudar, Zirc,
l ó k ú t , stb. k ö r n y é k é n t a l á l t s p ó r á k és pol­
lenek l e í r á s a . Beschreibung i n der Umge­
bung v o n l é s , Dudar, Zirc, L ó k ú t , usw. ge­
fundenen Sporen und Pollen.
241. D E Á K M A B G I T , I L : E x a m e n palynolo­
gique des formations aptiennes et des gise­
ments de bauxite de la Montagne B a k o n y
Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p.
801-806.
— M a g y a r o r s z á g i baux t keletkezési kora.
Entslehurgsalter
der ungai l ä n d i s c h e n
Ba­
uxite.
242. D E Á K M A B G I T , I L : Két új s p ó r a génusz az a p t i a g y a g m á i g a s o r o z a t b ó l . Deux
nouveaux
genres de
spore de la série
d' argiles et de marnes aptiennes. Földt.
Közl.,
1962, 92. köt. p. 230-233.
Costatoperforosporites Duplexisporiles i s m e r t e t é s e . Le­
l ő h e l y : Zirc. E p l é n y , L ó k ú t . Beschreibung
der A r t Costat iporforites Duplexisporites.
F u n d o r t : Zirc, E p l é n y , L ó k ú t .
243. D E Á K M A R G I T , L L : A m a g y a r o r s z á g i
b a u x i t p o l l e n v i z s g á l a t a . Polleniintersuchungen aus ungarischen Bauxiten. Földt.
Közl.,
1957. 87. köt. p. 24-29.
A halimbai,
gánli b a u x i t v i z s g á l a t a során e l ő k e r ü l t p é l ­
d á n y o k e l e m z é s e . Analyse der i m Laufe der
Untersuchungen der Bauxite v o n H a l i m b a
u n d G á n t gefundenen
Exemplare.
244. D E Á K M A R G I T , H . : P r é s e n c e en H o n g ­
r e du genre Wolvvitschiapites Bolcbovilina
ex P o t o m é . Grana Palynologica.
Stockholm,
1963, Vol. 4. p. 405-409.
Zirc, E p l é n y , A k ­
iipuszta stb. talált p é l d á n y o k leírása. Be­
schreibung der bei Zirc, E p l é n y , Akiipuszta
usw. gefundenen
Exemplare.
S ü d l i c h e n Bakonv-Gehirges.) Bal. Tud. Tan.
Ered.,
1911
1. köt. 1 r. függ. 3. köt. 1.
cikk, p. 1-22, 1. f
245. D E Á K M A R G I T , I L : Quelques spores
striées de 1' é t a g e aptien. Rev
MicrojxiL,
1903, Nr. 4., p. 251-256.,
2 t.Három
t í p u s leírása. Beschreibung v o n drei T y p e n .
246. D E Ä K M A R G I T , H . : A S c y t i n a s c ' a - f é ' é k .
Les Scytinascias. Fó'/dí. Közi,
1964. 94. höt.
p. 96—106. — Akiipusztai és dudari fúrás­
ból e l ő k e r ü l t p é l d á n y o k leírása. Beschrei­
b u n g v o n Exemplaren, die i n den B o h r u n ­
gen bei Aklipuszla u n d Dudar angetroffen
wurden,
247. D E Ä K M A R G I T , H . - P Ä L F A L V Y ISTV Ä N : N ö v é n y i m a r a d v á n y o k a h a l i m b a i ba­
u x i t b a n . Pflanzenreste aus dem Halimbaer
B a u x i t . Földt. Közl,
1958, 88. köt. p. 136.
— A m a r a d v á n y - e g y ü t t e s a ma élő f o r m á k ­
kal történt összehasonlítás alapján szubtró­
pusi é g h a j l a t r a
utal.
Die Fossilvergesell­
schaftung weist — anhand eines Vergleiches
m i t heute lebenden Formen — auf ein sub­
tropisches K l i m a h i n .
248.
DEFLANDRE,
GEORGES—FFRTfl,
C H A R L E S : Observations sur les Coecolith o p h o r i d é s actuels et fossiles en microscopie
ordinaire et é l e c t r o n i q u e s Chapitre 2. Des­
cription de formes nouvelles ou Critiques.
C o n s i d é r a t i o n s p a l é o n t o l o g i q u e s . Annales
de
Paléontologie.
Paris, 1954, Tom. 40. p. 117—
176. T ö b b e k k ö z ö t t az Ü r k ú t r ó l s z á r m a z ó
Díscolithus cancer Deflandre 1954, leírása.
Unter anderen die Beschreibung v o n Discolithus cancer Deflandre 1954.
249. D É N E S
GYÖRGY:
B a r l a n g k u t a t ó cso­
portjainak 1964. évi m u n k á j á r ó l , ( ü b e r die
A r b e i t 1964 der ungarischen H ö h l e n f o r s c h e r gruppen.) Karszt
és Barl.
Kut.
Tájékozt.,
1965. 3-4. filz. p. 48-50.
B e s z á m o l ó a Ba­
k o n y b a n v é g z e t t m u n k á r ó l , a Balaton-felvi­
dék
karsztjelensége'nek
felderítéséről. Be­
richt ü b e r die i m Bakony d u r c h g e f ü h r t e n
Arbelten, ü b e r die E r m i t t l u n g der Karster­
scheinungen des Balaton-Hochlandes.
250. D É N E S G Y Ö R G Y : Hazai karszt- és bar­
l a n g k u t a t á s i e s e m é n y e k . (Die Ereignisse der
Karst- und H ö h l e n f o r s c h u n g i n Ungarn.)
Karszt és Barlang.
1964, l. félév, p. 33—35.
képek.
— A b a k o n y i , b a l a t o n f ü r e d i barlan­
gok feltáró m u n k á j á r ó l , geológiai a d o t t s á g á ­
ról. Uber die Aufschlussarbeiten i n den Bako­
n y e r und B a l a t o n f ü r o d e r H ö h l e n , und ü b e r
deren geologischen V e r h ä l t n i s s e .
251. D I E N E R K A R O L Y : K ö z l e m é n y e k a déli
B a k o n y t r i á s z k o r ú rétegeiből s z á r m a z ó ú j a b b
cephalopoda
gyűjtésekről.
(Mitteilungen
ü b e r die neueren Cephalopoden — A n s a m m ­
lungen aus den triadischen Schichten des
252. D I E N E R K A R O L Y : Ujabb m e g f i g y e l é ­
sek a déli B a k o n y k a g y l ó m é s z cephalopod á i n . (Neue Beobachtungen an den Cepha­
lopoden des Muschelkalkes des s ü d l i c h e n
Bakony-Gebirges.)
Bal.
Tud. Tan.
Erecl,
1911, 1. köt 1. r. Paleont. függ. 3. köt. 2.
cikk, p. 23-31.,
1 t.
253. D I T T L E R , E M I L : Die B a u x i t l a g e r s t ä t t e
v o n G á n t i n Westungarn. (A nyugatmagv arországi G á n t b a u x ' t l e l ő h e l y e . ) Berg- u. Hüt­
tenmännisches
Jb., Wien, 1930, Bd. 78, p.
45—51. — B a k o n y i a d ó t o k k a l . M i t Angaben
ü b e r das Bakony-Gebirge.
254. D O M J A N J F N Ő - P A P F A L V Y F E R E N C :
A
balatonfűzfői
magaslat
talajmechanikai
vizsgálata.
(Bodenmechanische
Untersu­
chung der E r h ö h u n g v o n
Balatonfűzfő.)
Hidrol.
Közl.
1953. 33. évf. p. 389-395:
p.
458—471. — A saját feltáró m u n k á i k o n kí­
v ü l ismertetik az összes eddig v é g z e t t feltá­
rási e r e d m é n y e k e t . Ausser ihrer eigenen
Aufschlussarbeiten
berichten
die Verfasser
auch ü b e r die bisherigen Ergebnisse sämtli­
cher Aufschlussarbeiten.
-
D O R N Y A Y B É L A . lásd 2 1 5 - 2 3 4 . sz. alatt,
D a r n a y - D o r n y a y Bélánál is.
255. D O U V I L L É , H E N R I : Sur le crétacé d u
Bakonyer W a l d . Compte Rendu
Sommaire
des Séances
de la Soc. Géol. de
France.
Paris,
1933, p. 117-118.
Megállapítja,
hogy igen gazdag Cephalopoda lelőhely a
Bakony. Es w i r d festgestellt, dass der Ba­
k o n y ein an Cephalopodenfundcn
reiches
Gebiet ist.
256. D U B A Y L A S Z L O : Az Észak-Zalai me­
dence fejlődéstörténete
a
kőolajkutatások
t ü k r é b e n . Die E n t w i c k l u n g des n ö r d l i c h e n
Zala-Beckens i m Lichte der E r d ö l s c h ü r f u n g ,
1962. 92. köt. p. 15-39.
Földt.
Közl.
A triász a l s ó k r é t a , valamint a felsőkréta] aleogén k o m p l e x u m o k analógiát mutatnak
a B a k o n y - h e g y s é g i megfelelő
összletekkel.
Die
triadischen,
unterkretazischen,
sowie
oberkretazisch-paläogenen
Komplexe
wei­
sen eine Analogie m i t den entsprechenden
K o m p l e x e n des Bakony-Gebirges auf.
257. DUDTCH E N D R E , i d . : Rovarlelet a szent
gáli fás b a r n a k ő s z é n b ő l . Ein [nsektenfund
aus dem Lignite v o n S . e n t g á l . Földt.
Közl,
1961. 91. köt. p. 20-31.
- A lelet egy kap a r ó d a r á z s , Sphegida, i v a d é k g o n d o z á s i m ű ­
v e l e t é n e k m a r a d v á n y a . Der F u n d ist der
Uberrest v o n Sphegida und zeugt von der
Brutpflege dieses Insekten.
258. D U D I C H E N D R E , i f j . : A D u n á n t ú l i K ö ­
z é p h e g y s é g eoeénje. K i r á n d u l á s v e z e t ő .
Eo­
cén r é t e g t a n i k o l l o k v i u m . Bp., 1969, szept.
6—8. (Das E o z ä n des Transdanubischen M i t ­
telgebirges.
Exkursionsführer.
Colloquium
ü b e r die Stratigraphie des E o z ä n . Bp. am
6 - 8 . Sept. 1969.) Bp., 1969, p. 80. - A D u ­
n á n t ú l i Középhegy ség nagyszerkezeti hely­
zete, földtani k é p z ő d m é n y e i , az eocén gaz­
d a s á g f ö l d t a n i jelentősége a B a l a t o n - f e l v i d é k
és a B a k o n y - h e g y s é g t e r ü l e t é n is. Die tnegatektonisehe Position des Transdan uhischen
Mittelgeb rges, dessen geologische Formati­
onen und die wirtschaftsgeologische Bedeu­
tung der E o z ä n a b l a g e r u n g e n auch i m R ä u ­
me des Balatonhochlandes u n d des BakonyGebirges.
259. D U D I C H E N D R E , i f j . : A N y i r á d - d a i v a s tói k é n e s bauxit g e o k é m i a i vizsgálata. (Geochemische Untersuchung des
schwefelfüh­
renden Bauxits son N v i á d - D a r v a s ' ó . )
Földt.
Közl,
1965, 95. köt. p. 298-305.
Kénes
bauxit k ö z v e t l e n ü l a fedő alatt a bauxitösszlet belsejében és k ö z v e t l e n ü l a feküdolomit felelt mutatkozik. A k é n t a r t a l o m a
v a s o x i d á c i ó s fokkal fordított viszonyban van.
Der s c h w e f e l f ü h r e n d e Bauxit k o m m t unmit­
telbar unter dem Hangenden, innerhalb 'les
b a u x i t f ü h r e n d e n Komplexes und u n m i t t e l ­
bar ü b e r dem liegenden Dolomit vor. Der
Schwefelgehalt steht i n umgekehrtem Ver­
h ä l t n i s zum Eisenoxydationsgrad.
-
-
D U D I C H E N D R E , i f j . , lásd
C s e r m á k L á s z l ó n é n á l is.
190.
D U D I C H E N D R E , i f j . . lásd 671.
sz. alatt is, K o p e k G á b o r n á l .
sz.
és
— A bakonyi
b a u x i t - e l ő f o r d u l á s o k r ó l is.
Auch ü b e r die B a u x i t v o r k o m m e n des Ba­
kony-Gebirges.
263. D U D I C H E N D R E , i f j . - S I K L Ö S 1 N E
TEN E I M A R G I T : Dolomitos k ő z e t e k a bako­
n y i e o c é n b e n . Dolomitilc rocks in tbc Eo­
cene of the B a k o i i v mountains. Földt.
Köd..
1964, 94. köt. p. '250-253.
Haltmba-Pityerdomb,
iszkaszentgyörgvi
fúrás
eocén
rétegsorából készült e l e m z é s e k a l a p j á n egé­
szen 42 /o-ig t e r j e d ő dolomittartalmat m u ­
tattak k i . A u f G r u n d der Analysen der Eo­
zän proben der Bohrungen von I l a l i m b a - P i t y e r d o m b u n d I s z k a s z e n t g y ö r g y w u r d e ein
Dolomitgehalt bis 4 2 % nachgewiesen.'
0
264. D U D I C H E N D R E , i f j . - S I K L Ö S T N E
JE­
N É I M A R G I T : A fenyőfői, i s z k a s z e n t g y ö r ­
gy]' és halimba—szőci b a u x i t nyomelem geo­
k é m i a i leírása és ö s s z e h a s o n l í t á s a . (Geochemische Resehreibung u n d
Vergleich
von
Spurenelementen i n den Bauxiten von Fenyőfő,
Iszkaszentgvörgv
und
Halimba—
Szőc.) Földt. Közl,'
1967, 97. köt.
144157.
P
265. D Y L I K , J A N : M a g y a r o r s z á g periglaci­
ális p r o b l é m á i . (Die por'glnzialen Probleme
Ungarns.) Földr. Ért., 1963, 12. évf. p. 453
—464. — A B a k o n y felől h ú z ó d ó h o r d a l é k ­
k ú p b a n telepedett l e r a k o d á s o k r ó l is szó van.
A u c h ü b e r die Ablagerungen i m Schuttke­
gel, der sich v o m Bakony-Gebirge her zieht.
alatt,
672.
260. D U D I C H
ENDRE.,
ifj. HORISZT
G Y Ö R G Y : Devecser k ö r n y é k i és Kisalföld­
peremi földtani v i z s g á l a t o k . Geologie u n d
Entwicklungsgeschichte der U m g e h u n g v o n
Devecser. Földt. Közl,
1964, 94. hol. p. 10
—26. — T á r g y a l j á k a terület föhifeilődését
a felsőkrétától napjaink g. Die geologische
E n t w i c k l u n g des Gebietes w i r d bis zum heu­
tigen Tag besprochen.
261. D U D I C H E N D R E , ifj.—HALÄSZ A . : ü s leletnyomok (Vestigia invertebrala) a bala­
t o n v i d é k i felsőperm északi t e r ü l e t é r ő l . (Ves­
tigia invertobrata aus dem n ö r d l i c h e n Ge­
biet des Oberpe ins des Bakonv-Gebirges.)
Földt. Közl,
1967, 97. köt. 4. füz. p. 447.
262. DUDTCH E N D R E , i f j . KOMLÖSSY
G Y Ö R G Y : Ősföldrajzi szerkezeti szempontok
a magyar b a u x i t k o r k é r d é s é h e z . Considéations p a l é o g r a p h i q u e s et tectoniques sur
les p r o b l è m e s de 1' âge des bauxites en H o n g rie. Földi. Közl,
1969, 99. köt. p.
155-165.
266. E B F i N Y I G Y U L A : Keszthely. M a g y a r á ­
zatok M a g y a r o r s z á g geológiai és talajisme­
reti t é r k é p e i h e z . (Keszthely. E r l ä u t e r u n g e n
zu den geologischen u n d bodenkundlichen
Karten Ungarns.) Bp..
1912. p. 1—54. —
Talajtani, l a b o r a t ó r i u m i v i z s g á l a t o k is. Auch
ü b e r bodenkundlichen- und
Laboruntersu­
chungen.
267. Ë B Ê N Y T G Y U L A : S ü m e g . M a g y a r á z a t o k
M a g y a r o r s z á g geológiai és talajismereti térképeihez. (Erläuterungen
zu
den geologischen und bodenkundlichen K a r t e n Ungarns.)
Bp., 1942, p. 1-45., 1 :25 000. - Talajtani,
laboratóriumi
vizsgálatok
is. A u c h
über
bodenkundlichenund
Laboruntersuchungen.
268. E C K E R T , J O S E F F R I E D R I C H :
Hévíz
und Balaton. (Hévíz és Balaton.) Bp.,
1864,
p. 46. — A balatoni f ü r d ő k r ő l és ezek vízé­
nek g y ó g y h a t á s á r ó l .
Uber
die Balatoner
K u r o r t e und die H e i l w i r k u n g deren Was­
sers.
269. E D E L S T E I N M I K S A : Az ajkai szén szénk ő z e t t a n i v i z s g á l a t a . Mikroskopische Unter­
suchung der Ajkaer Braunkohle aus
der
oberen Kreide. Földt. Közl,
1937, 67.
köt.
p. 109—131. — A v i z s g á l n i részletes ismer­
tetése. A u s f ü h r l i c h e Beschreibung der U n ­
tersuchungen.
270. É I I 1 K G Y U L A : A s z á p á r i anthraootherium.
(Das A n t h r a c o t h e r i u m v o n Szápár.)
Matt.
Közl., 1927, 24. köt. p.
77-81.
-
EMBER
K A R O L Y , lásd
1253.
szám
alatt.
271. E M R E S Z K Á R O L Y : A tapolcai-medence.
(Das Tapolcaer Becken.) Szeged,
1937,
p.
64. — A medence morfológiája, vízrajza, a
f ö l d k é r e g k i a ' a k u l á s a , felépítése. Morpholo­
gie, H y d r o g r a p h i e des Beckens, Entstehung
u n d Bau der Erdkruste.
272. E M S Z T K Ä L M Ä N : A Balaton
fenékiszapjának
és a l t a l a j á n a k ehemiai alkata.
(Die chemische Zusammensetzung des Bo­
denschlammes und des Untergrundes
des
Balatonsees.) Bal. Tud.
Tan.
Ered..
1905.
1. köt. 1. r. Geol. és petrográjiai
függ.
7.
cikk. p. 1—16.
273. E M S Z T K Á L M Á N : A k é k k ú l i „ T h e o d o ­
r a " forrás k é m i a i e l e m z é s é n e k e r e d m é n y e i .
Die Theodoraquelle v o n
Kékkút.
Ilidről.
Közl,
1924/26, 4/6. köt. p.
11-13.
-
E M S Z T K Á L M Á N , lásd 743.
alatt, László G á b o r n á l is.
-
E N D R É D l L Á S Z L Ó , lásd
Kedves Aliklósnál.
és 744.
586.
szám
szám
alatt,
274. E N D R É D Y E N D R E — S C H M I D T E L I G I ­
US R O B E R T : N a g y i g m á n d , K i s b é r és Bak o n y b á n k . ( N a g y i g m á n d , Kisbér und
Bak o n y b á n k . ) Bp,
1938. p. 5—125.,
térképek,
táblák.
Magyarázatok
Magyarország
geoló­
giai és talajismereti
térképeihez.
— Geoló­
giai, talajtani viszonyok, artézi k u t a k r ó l is.
Geologische und
Bodenkundliche Verhält­
nisse. Auch ü b e r artesische B r u n n e n .
275. E N T Z B E L A : A Balaton k e l e t k e z é s e , éle­
te és v á r h a t ó j ö v ő j e . (Entstehung, Leben und
voraussichtliche Z u k u n f t des Balatonsees.)
Term.
Tud. Közi,
1959, 90. évf. p.
6-9.
276. E N T Z G É Z A . i f j . : A magyar orvosok és
t e r m é s z e t v i z s g á l ó k 36. v á n d o r g y ű l é s é n Veszp­
r é m b e n tartott t e r m é s z e t t u d o m á n y i e l ő a d á ­
sok i s m e r t e t é s e . (Bericht ü b e r die natur­
wissenschaftlichen V o r t r ä g e an der 36, W a n ­
derversammlung Ungarischer Aerzte
und
Naturforscher.) Term, Tud. Közl., 1912, 44.
köt. p. 792—795. — Ismerteti a kongreszszuson L ó c z y Lajos által a Balaton geomor­
fológiájáról és geológiájáról t a r t o l t e l ő a d á s t
is. A u c h der am Kongress von Lajos Lóczy
ü b e r die Geomorphologie u n d Geologie des
Balatonsees gehaltene Vortrag w i r d mitbe­
sprochen.
277. E R D É L Y I F A Z E K A S J Á N O S : A Bala­
ton felvidék geológiai és hegyszerkezeti v i ­
szonyai a v e s z p r é m i f e n n s í k o n és V i l o n y a
k ö r n y é k é n . Die geologischen u n d tektonischen V e r h ä l t n i s s e
des
Balatonhochlandes
am V e s z p r é m e r Plateau u n d i n der Umge­
b u n g v o n V i l o n y a . Földt. Int. Evk.,
1943,
36. köt, p. 1—30.
278. E R D É L Y I F A Z E K A S J Á N O S : H e g y s é g ­
szerkezeti megfigyelések a Balaton-felvidé­
ken. (Tektonische Beobachtungen i m Bala­
tonhochland.) Földt.
Közl,
1940, 70.
köt.
p. 204—205. — A balaton-felvidéki törése­
ket á t t o l ó d á s o k n a k kell tekinteni. Die balalonboebländer
Bruchstörungen
seien
als
Ü b e r s c h i e b u n g e n zu betrachten.
279. E R D É L Y I
JÁNOS:
Balatoni bazalthe­
gyek. (Die Balatoner Basaltberge.) Bp,
1954,
p. 46. — A b a l a t o n v i d é k i bazaltok t ú l n y o ­
m ó része n á t r o n sorba t a r t o z ó k ő z e t . Á s v á ­
nyos elegyrészei p l a g i o k l á s z o k melleit fel­
l é p ő alkáli földpátok. N é h a a zeolilok oly
t ö m e g e s e n l é p n e k fel, hogy k ő z e t a l k o t ó k é n t
szelepeinek, pl. T á t i k a . Die balatonhochl ä n d e r Basalte g e h ö r e n g r ö s ten teils zu der
Nationreihe der Basalte. Neben Plagioklasen
sind unter deren mineralogischen K o m p o ­
nenten auch die A l k a l i f e l d s p ä t e vertreten.
Manchmal treten die Zeolithe i n gesteinbil­
dender Menge auf, z.B.: T á t i k a .
280. E R D É L Y I J Á N O S : A balatoni bazalt­
hegyek á s v á n y a i . (Die Mineralien der Bala­
toner Basaltberge.) Földt. Ert., 1941, p. 60—
82. — A legnagyobb m é r e t ű fejtés S á g h e gyen, I l a l á p o n
és
Badacsony ban
folyik.
G r ö s s e r e S t e i n f ö r d e r n n g erfolgt in den Stein­
b r ü c h e n des Ság-Berges, am H a l á p und am
Badacsony.
281. E R D É L Y I
JÁNOS—NAGYNË
MELLES
M A R G I T - T O L N A Y V E R A : A hidroamezit
és lizardit új e l f o r d u l á s a a H a l á p h e g y ba­
z a l t j á n a k z á r v á n y á b a n . A new occurence of
hydroamesite and lizardite from inclusion
of the basalt of I l a l á p mount Balaton High­
land H u n g a r y . Földt. Int. Evi Jel, 1962, p.
157-172.
282. E R D É L Y I J Ä N O S — K O B L E N C Z V E R A —
N E M ESN É V A R G A SAROLTA : Tlidroamezit, új á s v á n y a H a l á p h e g y ( V e s z p r é m me­
gye)
b a z a l t j á n a k ü r e g e i b ő l . Hydroamesite
ein neues M i n e r a l aus den H o h l r ä u m e n des
Basaltes von dem H a l á p - B e r g e am Plattcnseegebiet K o m i t a t V e s z p r é m . Földt
Int.
Evi
Jel,
1957-1958,
p.
345-356.
283. E R D É L Y I J Ä N O S - K O B L E N C Z V E R A —
N E M E S N É V A R G A SAROLTA: Hydroamesit, ein neues M i n e r a l aus den H o h l r ä u m e n
des Basaltes v o n dem H a l á p - B e r g e am Plat­
tenseegebiet. (LIidroamezit, egy új á s v á n y
a balatonkörnyéki Haláphegy
bazaltjának
üregeiből.) Acta
Geol.
Acad.
Sc.
Hung.,
1959, Tom. 6, p. 95-106.
- LIidroamezit
elemzése, leírása. Analyse u n d Beschreibung
v o n Hydroamesit.
284. E R D É L Y I J Ä N O S - K O B L E N C Z V E R A —
T O L N A Y V E R A : M o n t m o r i l l o n i t aus den
Spalten des Basaltes v o m Badacsony-Berg.
( M o n t m o r i l l o n i t a Badacsony-hegy
bazalt­
j á n a k réseiből.) Ada
Univ., Szeged,
1959,
Tom. 12, p. 73—84. — K ü l ö n b ö z ő a n a l í z i s e s
eljárások ismertetése, a vizsgálatok eredmé­
nye. Beschreibung v o n verschiedenen ana­
lytischen Verfahren; Ergebnisse der Unter­
suchungen.
285. E R D É L Y I
JÄNOS-NAGYNE
MELLES
M A R G I T - TO E N A Y V E R A : Das neue Vor­
k o m m e n des Hydroamesits u n d Lizardits
i n dem Einschluss des Basalles v o m H a l á p Berge am Balatonseegebiet. (A hidroamezit
és l i z a r d i t új előfordulása a b a l a t o n k ö r n y é k i
H a l á p - h e g y b a z a l t j á n a k z á r v á n y á b a n . ) Acta
Geol. Acad
Sc. Hung.,
1964, Tom. 8, p.
37-69.
286. E R D É L Y I J Á N O S : A p u s z t u l ó balatoni
b a z a l t v i d é k . (Das i n Z e r s t ö r u n g begriffene
Balatoner Basaltgebiel.) Term.
Tud
Közl.,
1939, 71. köt. p. 65-67,
képek,
287. E R D É L Y I M I H Á L Y : A B a k o n y E n y - i
p e r e m é n telepített fúrások. (Die am N W Rand des Bakony-Gebirges
niedergebrach­
ten Bobrungen.) Földt. Int. Evi Jel, 1955/
56, p. 458—464. — B a k o n y p ö l ö s k e i , d ö b r ö n tei, b o m o k b ö d ö g e i f ú r á s o k . Bohrungen v o n
Bakonypölöske, Döbrönte und Homokbödöge.
288. E R D É L Y I M I H Á L Y : A Balatonnak és
környezetének változásai
az
ember t e v é ­
kenysége következtében. Veränderungen am
Balaton u n d Umgebung auf Einfluss der
« î ô n s e h l i c h e n T ä t i g k e i t . Hidrol.
Közl.,
1963,
43. évf. p. 219-227.
— A Balaton é s z a k i
p a r t j á n a k v á l t o z á s a i r ó l , ü b e r die V e r ä n d e ­
rungen des Nordufers des Balatonsees.
291. E R D É L Y I M I H Á L Y : A herendi barna­
k ő s z é n t e r ü l e t t á v l a t i f ú r á s a i . (Perspektivische
Bohrungen
des
Braunkohlenbeckens
von
H e i end.) Földt.
Int. Evi Jel,
1955-1956,
p. 469—470. — A m é l y e b b f e k ü t a g o k kuta­
t á s á r a t e l e p í t e t t fúrás az igen vastag k ö z é p ­
ső m i o c é n b e n állott meg, í g y célját n e m
é r t e el. Ő s m a r a d v á n y n e m k e r ü l t elő. Die
zur E r k u n d u n g der tieferen Gbeder des
Liegenden niedergebrachte B o h r u n g blieb i n
sehr m ä c h t i g e n m i t t e l m i o z ä n e n Ablagerun­
gen stehen, so konnte sie i h r Ziel n i c h t er­
reichen. K e i n Fossil ist angetroffen worden,
292. E R D É L Y I
MIHÄLY:
Hévizeink.
T h e r m a l w ä s s e r v o n Ungarn.) Földr.
1966, 15. évf. p. 113—118. — A hévízi
legforrásról. Ü b e r die Thermalquelle
Hévíz.
-
ERHARDT
(Die
Ert.,
me­
von
G Y Ö R G Y , l á s d 1253. sz. alatt.
293. F A L L E R J E N Ő : Beudant francia geoló­
gus 1818. évi t a n u l m á n y ú t j a . (Die Studien­
reise des f r a n z ö s i c h e n Geologen Beudant i m
Jahre 1818.) Bány.
Koh. L , 1933, 81. köt.
p. 398—406, — Ismerteti Beudant d u n á n ­
túli ú t j á t , aki a B a k o n y r ó l és a balalonmenti
h a z a l t k é p z ő d m é n y c k r ő l is ír. Die Reise durch
Transdanubien v o n Beudant — der auch
ü b e r die Basaltvorkommen des Bakony-Ge­
birges u n d der Balatongegend schreibt —
w i r d referiert.
294. F A L L E R J E N Ő : A f e j é r m e g y e i Csór és
Inota k ö z s é g e k k a r s z t v í z f o r r á s a i i i a k hidro­
lógiai i s m e r t e t é s e . (Hydrologische Beschrei­
bung der Karstwasserquellen der Ortschaf Len
Csór und Inota im K o m i t a t V e s z p r é m . )
Bánij,
Koh. L . , 1937, 70. évf. p.
223-228.
295. F A L L E R J E N Ő : H a z á n k m á s o d i k l e g r é ­
gibb artézi k ú t j á r ó l . ( ü b e r den Zweitältesten
artesischen B r u n n e n v o n Ungarn.)
Földt.
Ert., 1937, U. F. 2. p. 131-133.
- U g o d i és
csóri f o r r á s o k r ó l .
Über
die Quellen v o n
Ugod u n d Csór.
289. E R D É L Y I M I H Á L Y : A
cserszegtomaji
p i r i t k u t a t á s . La recherche de p y r i t e de Cserszegtomaj. Földt. Int. Evi Jel., 1953, p. 37
—45.
296. F A L L E R J E N Ő : Az U n i ó B á n y á s z a t i és
I p a r i r.t. v á r p a l o t a i s z é n b á n y á s z a t á n a k is­
mertetése.
(Bericht ü b e r die V á r p a l o l a e r
K o h l e n f ö r d e r u n g der U n i ó B á n y á s z a t i és
I p a r i A.G.) Várpalota,
1931, p. 23. - Meg­
állapítja, hogy a v á r p a l o t a i b a r n a s z é n t e l e p
a k ö z é p m i o c é n alsó r é s z é b e
tartozik.
Es
w i l d festgestellt, dass die Braunkohlenla­
g e r s t ä t t e n v o n V á r p a l o t a z u m unteren Teil
des M i t t e l m i o z ä n g e h ö r t .
290. E R D É L Y I M I H Á L Y : Geological studies
i n the H a l i m b a basin, ( F ö l d t a n i t a n u l m á ­
nyok a h a l i m b a i m e d e n c é b e n . ) Acta
Geol.,
1965, Tom, 10, p.
339-362.
297. F A Z E K A S K A R O L Y : Balatoni h i d r o l ó ­
giai k u t a t á s a i n k legiijabb e r e d m é n y e i és a
további
teendők.
Die bisherigen
Ergeb­
nisse der hydrologischen Forschung des Ba-
lalon-Secs und die fernerhin beabsichtigten
Arbeiten. Hidrol.
Közl.,
1953, 33. évf
p.
162-167.
298. F E K E T E G Y Ö R G Y :
Szerkezetföldtani
vizsgálatok
az
iszkaszentgyörgyi
bauxit­
b á n y á k b a n . (Tektonische Untersuchungen i n
den Bauxitgruben v o n
Iszkaszentgyörgy.)
Földt.
Kut., /.967, tO. évf. p.
10-20.
-
FERENCZ K Á R O L Y ,
lásd
1253.
sz.
alatt.
299. F E R E N C Z I I S T V Á N : Geomorfológiai ta­
n u l m á n y o k a Kis-magy araiföld déli öblé­
ben. Geomorphologische Studien i n der süd­
lichen Bucht der kleinen ungarischen A l ­
föld. Földt. Közl,
1924, 54. köt. p.
17-38.
— B a l a t o n k ö r n y é k i adatok. Angaben ü b e r
die Umgebung des Balatonsecs.
-
FERTH,
C H A R L E S , lásd
248.
sz.
alatt.
300. F O E T T F R I E , F . : Fossilien aus dem Bakonyerwalde in Ungarn. (Fossziliák a m g y a r o r s z á g i B a k o n y e r d ő bői.) Jb. der K. K.
Geolog.
Reichsansialt
Wien,
1861/62,
lid.
12, p.
07-08.
301. F ö l d t a n i
természetvédelmi
területeink
helyzete és a t o v á b b i feladatok ezen a téren.
(Der Stand der geologischen
Naturschulz­
gebiete i n Ungarn u n d weitere Aufgaben
auf diesem Gebiet.) Földt. Int. Alkalmi
Ki­
ad,, 1937, p. 33. — V á r p a l o t a , Csesznek,
S ü m e g , T i h a n y , stb. k ö r n y é k é n e k
védetté
n y i l v á n í t á s a . Die E r k l ä r u n g v o n V á r p a l o t a ,
Csesznek, S ü m e g , T i h a n y u n d Umgebung
als Naturschutzgebiete.
56. — A megfigyelésekből l e v o n h a t ó pale­
ográfiai
következtetések
ismertetése.
Ep­
l é n y , Ü r k ú t , D a l i m b a , stb. v i d é k e . P a l ä o geographische Schlussfolgerungen auf G r u n d
der Beobachtungen, Umgebung v o n E p l é n y ,
Ü r k ú t , D a l i m b a , usw.
305. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : E p l é n y i á t t o l ó d á s
a B a k o n y - h e g y s é g b e n . (Die Ü b e r s c h i e b u n g
von Eplénv
im
Bakonv-Gebirge.)
Földt.
Közl,
1940, 70. köt. p 176-185.
- A szer­
ző t u d o m á s a szerint innen k e r ü l t elő az első
m a g y a r o r s z á g i lehtvosaurus lelet. Verfasser
ist der Meinung, dass der erste Ichtyosaurier-Fund i n Ungarn von hier stammle.
300. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A s z a b a d b a t t y á n y i ólomérc- és k ö v ü l e t e s k a r b o n e l ő f o r d u ­
lás. (Das Bleierz- und fossilführende Kar­
b o n v o r k o m m e n von S z a h a d b a t t v á n v . ) Vi /' \
Müsz. 0. Közl,
1952. 5. köt. p. 25-54.
A D u n á n t ú l szerkezeti k é p é r ő l szólva tár­
gya'ja a perm előtti rétegek k r i s t á l y o s oa'a
v o n u l a t á t , melynek előtere a Bakonv —Vér­
t e s — B u d a i - h e g y s é g szerkezeti egysége, l m
Zusammenhang mit dem S t r u k t u r b i l d Trans­
danubiens w i r d der p r ä - p e r m i s e h e
kristal­
line Schieferzone besehreiben, dessen Vor­
l a n d die Struktureinheit der Gebirge Ba­
k o n y — V é r t e s — B u d a darstellt.
-
307. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : Tektonikai meg­
figyelések a D u n á n t ú l i
Középhegységben.
(Tektonische
Beobachtungen
im
Transda­
nubischen Mittelgebirge.) Fö'dt. Közl,
1933,
63. köt. p. 97-98.
- G á n t és E p l é n y v i d é ­
k é r e v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e k . Beobachtun­
gen ü b e r G á n t , E p l é n y und Umgebung.
302. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A B a k o n y - és a
V e l e n c e i - h e g y s é g löszéről, ü b e r die Lösse
des Bakonv Waldes und des Velenceer Ge­
1950, 86. köt. p.
351birges. Földt. Közl,
356. — F két h e g y s é g b e n t a l á l h a t ó löszelő­
f o r d u l á s o k s z e m c s e n a g y s á g szerinti ö s s z e ­
t é t e l é n e k v i z s g á l a t a . Die granulometrische
Untersuchungen der L ö s s v o r k o m m e n i n die­
sen beiden Gebieten.
308. F Ö L D V Á R I N E V O G L M Á R I A : M a g y a r
bauxitfajták
á s v á n y o s ö s s z e t é t e l é n e k vizs­
g á l a t a differenciális termikus elemzéssel. (Die
Unt.esuchui'gen
der
mineralogischen Z i i rammensetzung ungarischer Bauxite m i t der
DTA Methode.) MTA Műsz.
0.
Közl,
1952, 5. köt. p. 55—67. — A v i z s g á l a t o k a
B a k o n y r a is kiterjednek. Die Untersuchun­
gen betreffen auch das Bakony-Gebirge.
303. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A B a k o n y - h e g y s é g
m a n g á n é r c le'c] e\ Die M a n g a n e r z l a g e r s t ä t ­
ten des Bakon\-Gebirges i n Ungarn.
Földt.
Közl.
1932. 62. köt. p. 15-40.
- A man­
g á n é r c t e l e p e k k e l e t k e z é s é n e k leírása. Ú r k ú t ,
E p l é n y , B o r z a v á r , Zirc, stb. k ö r n y é k i ada­
tok. Beschreibung der Genese der Mangan­
e r z l a g e r s t ä t t e n . Angaben ü b e r Ü r k ú t , Ep­
l é n y , B o r z a v á r , Zirc, usw.
309. F Ö L D V Ä R I N E V O G L M Á R I A : Nézsai
és i s z k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t s z e l v é n y e k
ter­
mikus v i z s g á l a t a . Analyse thermique d' éch­
antillons des bauxites de Néz.sa et d' Iszk a s z e n t g v ö r g y . Földt,
Közl,
1953. 83. hol.
p.
145-148.
304. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A D u n á n t ú l i K ö ­
z é p h e g y s é g eocén előtti karsztja. Der Vor­
e o z ä n e Karst des transdanubischen
Mittel­
gebirges. Földt. Közl,
1933, 63. köt, p.
49-
310. F Ö L D V Á R I N Ë V O G L M Á R I A : Az orszá­
gos t e r ü l e t i r i t k a f é m k u t a t á s 1966. évi ered­
m é n y e i . (Regionale Sueharbeiten
auf sel­
tene Metalle. Ergebnisse für das J a h r 1966.)
Földt.
Int. Ev Jel,
1966, p. 291-314.
Szól a b a k o n y i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i r ő l is.
A u c h m i t Angaben ü b e r die Ergebnisse der
i m Bakony-Gebirge
suchungen.
durchgeführten
Unter­
311. F Ö L D V Á R I N É V O G L M Á R I A : Az or­
szágos területi
ritkafémkutatás
1967. évi
eredményei.
(Regionale
Sucharbeilen auf
seltene Metalle. Ergebnisbericht
für
das
J a h r 1967.) Földt.
Int. Evi Jel,,
(előzetes)
1967. p. 143-159.
- A cikk a Bakony-hegy­
ség eocén k ő s z e n e s k é p z ő d m é n y e i n e k vizsgá­
l a t á t is tartalmazza.
Auch
m i t .Angaben
ü b e r die Untersuchungen der e o z ä n e n koh­
l e f ü h r e n d e n Ablagerungen des Bakony-Ge­
birges.
312. F Ö L D V Á R I N É V O G L M Á R I A : A t e r ü ­
leti r i t k a f é m k u t a t á s új e r e d m é n y e i . (Neue
Ergebnisse der regionalen Sucharbeiten auf
seltene Me'allo.) Földt. Int. Evi Jel., 1965,
p. 49')—498. — A Zirci-medence j u r a kori
ké t >ződ m é n y ei n ek
geoké m i : u
vizsgálatai.
Megállapítja.:, hogy r i l k a e ' e m d ú s u l á s a a
mangánérc tartalmú képződményekben
a
legszembetűnőbb.
Geoehemische
Untersu­
chungen der Juraablagerungen
des Zircer
Beekens. Es wird festgestellt, dass die grösste Anreicherung von seltenen Elementen i n
den n a r o - a n e r z f ü h r e n d e n Gesteinen zu beo­
bachten ist.
313. F Ö L D V Á R I N É V O G L M A R I A : Untersu­
chung der nu'neralisehen
Zusammensetzung
ungarischer Bauxitsorten m i t der Differen­
tial-Thenn oa na I y se.
(Magyar
baux il faj Iák
ö s s z e t é t e l é n e k v i z s g á l a t a dif f e r e n e i á l l e r m o analizissel.) Acta Geol.. 1952. p. 49-63.
—
A Bakony t e r ü l e t é n el f o r d u ' ó b a u x i t f a j t á k
elemzése. Analysen (1er ím R ä u m e des Ba­
kó: y Geb rgos vorkommenden Bauxite.
314. F O L D V A R Y M I K S A : A Badacsonynak
1 ,-.)é./, ti emlékként való fenntartása. D e
A u f r e c h t c h a l t u n g des Badacsonv-Berges als
Naturschutzgebiet. Természet,
1920, p.
6167.
315. F Ö L D V Á R Y Al I ESA: A B a k o n y h e g y s é g
és Bakonyalja természeti e m l é k e i . Natur­
d e n k m ä l e r des Bakonygebirges und der Ba­
konyalja. Erdészeti
L , 1933, p. 20-38:
321
-332:
510-527;
662-672 ; 799-814;
1022
-1033.
318. F R E C H (FRITZ.) F R I G Y E S : Póilójegyjegyzetek a b a k o n y i triász ce; h a l o p o d á i h o z
és k a g y l ó i h o z . ( E r g ä n z e n d e Notizen zu den
trindisehen (iephalopoden und Muscheln des
Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911
1. köt. 1 r. Paleont. függ. 3. köt. 5
cikk,
p.
1-30.'
319. F R E C H (FRITZ) F R I G Y E S : Üj caphalop o d á k a déli Bakony buchsleini, wengeni
és ra'bli rétegeiből. (Neue Cephalo])odcn i n
den
Buchsteine.-,
Wengener
und Raibier
Schieb len des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.)
Bal. Tud. Tan. Er., 1911. 1. köt.
1. r. Pa­
leolit, függ. 3. köt. 4. cikk, p. 1—71.
320. F R E C H (FRITZ) E R I G Y E S : Új k a g v l ó k
és b r a c h i o p o d á k a b a k o n y i triászból. (Neue
Muschel und Brachiopoden aus «"'er Bako­
n y e r Trias.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt.
1. r. Paleont. függ. 2. köt. 2. cikk, p. 1—128.
321. F R E C H (FRITZ) F R I G Y E S : A werfeni
r é t e g e k v e z é r k ö v ü l e l e i és p ó t l é k o k a cassiani és r a i b l i r é t e g e k k a g y l ó m e s z é n e k , vala­
m i n t a raetiai dachsteini m é s z és a dachsteini dolomit f a u n á j á h o z . (Leitfossilien der
Werfener Schichten u n d B e i t r ä g e zur Fauna
des Muschelkalkes der Cassianer u n d R ä ibler Schichten, sowie des r h ä t i s c h e n Dach­
steinkalkes und DachsteindoIomil.cs.)
Bai.
Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. l. r. Paleont.
függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—96, 16. t.
322. FUCUS,
THEOBALD:
Beiträge
zur
Kennlniss fossiler Binnen-Eaiinen. T h c i l 4,
5. Die Fauna der Congerienschichten v o n
T i h a n y am Plattensee u n d K u n bei P á p a
in Ungarn. (Adalékok a fosszilis z á r v á n y ­
faunák i s m e r e t é h e z . 4—5. r é s z : A balatoni
T i h a n y és a P á p a melletti K ú p Congeriar é t e g e i n e k faunája.) Jb. der k. k,
Geolog.
Reichsansialt,
Wien, 1870. Bd. 20. p.
531548. — P l i o c é n k o r ú Cardium balatonicum
Fuchs 1870, T i h a n y b ó l ; Dreissenomya u n i onides Fuchs 1870: B i t h y n i a obstusecarinata
Fuchs 1870, stb fajok l e í r á s a . Die Beschrei­
b u n g der p l i o z ä n e n Arten Cardium balato­
nicum Fuchs 1870 aus T i h a n y , sowie v o n
Dreisenomya unionides Fuchs 1870; B i t h y ­
nia ebtusecarinata Fuchs 1870 usw.
316. F R A N K M I K L Ó S : L u k á c s fürdő és Ba­
l a t o n f ü r e d á s v á n y v i z e i n e k katalitikus h a t á s a .
Die katalytisehe W i r k u n g der M i n e r a l w ä s ­
ser von L u k á c s f ü r d ő u n d B a l a t o n f ü r e d . Hid­
rol. Közl,
1961, p.
514-523.
323. F ü h r e r d u r c h die Sammlungen der k g l .
Ungarischen Geologischen Anstalt. (Vezető
a M a g y a r K r . Fold. I n t é z e t g v ű j l e m é n v e i ben.) Bp., 1928. p. 96. — A B a k o n y v i d é ­
kéi, is feldolgozták. Auch das Gebiet des
I i T o n y w u r d e aufgearbeitet.
317. F R A N K M I K L Ó S : M a g y a r o r s z á g á s v á n y ­
vizei. (Die M i n e r a l w ä s s e r v o n Ungarn.) H'drol. Közl., 1952. p. 229-230.
— Balatonfü­
red s z é n s a v a s forrása. D e K o h l e n s ä u r e h alt'ge Wasserquelle v o n B a l a t o n f ü r e d .
324. F!" LOP
.1 O/S F F—1 I B< )R
OSZKÁR—
M E F S E L J Á N O S : A b a k o n y b é l i glaukonitos
t e r ü l e t földtani és k é m i a i v i z s g á l a t a . (Geo­
logische u n d chemische Untersuchung des
Glflukonitgebietes
von Bakonvbél.)
Földt.
Közi,
1954, 84. köt. p. 326-330.
- A bak o n y b é l i g l a u k o n i t előfordulás e g y s z e r ű d ú síthalósága
miatt
vízlágyítóként,
absz.orb e n s k é n t jól f e l h a s z n á l h a t ó . Wegen seines
einfachen E i g n e m zur Anreicherung k a n n
der Glaukonit v o n B a k o n y b é l als Wasser e n t h ä r t u n g s m i l t e l , Absorbent b e n ü t z t wer­
den.
325. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g alsókióta
(berriázi-apti) k é p z ő d m é n y e i . U n terkreide-Bjldungen (Berrias-Apt) des Ba­
kony-Gebirges. Geol. Hung. Ser. Geol, 1964,
Toni.
13, p. 1—127., 31. t. — T á r g y a l j a az
a l s ó k r é t a k é p z ő d m é n y e k földtani
alapszel­
v é n y e i t , települési m ó d j á t , ismerteti a leg­
fontosabb
kőzetjellegeket,
őséletmaradványokat, v á z o l j a a fejlődéstörténeti viszonyo­
kat. Es w i r d ü b e r die geologischen Basisprofile der Unterkreide-Ablagerungen, ü b e r
ihre L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e , wicht gslen l i t hologischen M e r k m a l e , Fossilien und enlw i c k l u n g geschichtlichen Angaben berichtet.
und Bauxite des Bakony-Gebirges werden
besprochen, ferner auch die Cephalopoden
der Umgebung von Bakonycsernye e r w ä h n t .
330. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : F ö l d t a n i k i r á n d u l á s a
D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e . (Geolog'sche E x ­
kursion ins Tiaiisdanubische Mittelgebirge.)
Földtani
asszociáció
9. kongresszusa
Buda­
pest, 1969 szeptember
11. Bp., 1969, p. 47.
— Kirándulás
Keszthely,
Bakonycsernye,
Olaszfalu, Ú r k ú t . stb. v i d é k é r e is. Excur­
sion auch in die Umgebung v o n Keszthely,
Bakonycsernye, Ú r k ú t , Olaszfalu, usw.
331. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : F ö l d t a n i k i r á n d u l á s a
Mecsek-hegységben,
a
Villányi-hegységben,
és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n . (Geolo­
gische Exkursion in Mecsek- und \ il l á n y ,
— sowie in Transdanubischc Mittelgebirge.)
Mediterrán
Jura
kollokvium.
Budapest.
1969. p. 68. — K i r á n d u l á s o k a Bakony és a
Balaton k ö r n y é k é r e is. Exkursionen auch
i n die Gegend des Bakony-Gebirges u n d des
Balatonsees,
326. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g al­
s ó k r é t a k o r i k é p z ő d m é n y e i . (Oie Unterkreide
-Ablagerungen des Bakony-Gebirges.)
lip,
1961, p. 171. (Diss.)
— A képződmények
réteglani
helyzetéről,
bauxitképződésről,
tengeri ü l e d é k k é p z ő d é s r ő l . Uber die stratigraphischen V e r h ä l t n i s s e , B a u x i l b i l d u n g und
Meeressedimentation.
332. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A földtani t é r k é p e z é s
t ö r t é n e t e , helyzete és feladatai Magyaror­
szágon. (Geschichte, Stand u n d Aufgaben der
geol( gischen
Karl'erung.)
MTA.
Föld
és
Bány.
Tud. O. Közi,
1968. 2. köt. p.
2745. — Adatok a Balaton v i d é k é r ő l és a Bak o n y r ó l is. Auch m i t Angaben ü b e r die
Balaton-Gegend u n d das
Bakony-Gebirge.
327. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A b a k o n y h e g y s é g i al­
s ó k r é t a . Le crétacé i n f é r i e u r de la montagne
B a k o n y . Földt. Int. Evi Jel, 1961, p. 227
—246. — A B a k o n y - h e g y s é g a l s ó - k r é t a kori
képződményeinek
új
réteglani
beosztása,
ismeretlen k é p z ő d m é n y e k és ő s m a r a d v á n y
l e l ő h e ' y e h feltárása és leírása. Neue stratigraphisehe Gliederung der Liiterkreideablagerungen des Bakony-Gebirges, Entdeckung
und
Beschreibung unbekannter
Formatio­
nen u n d Fossilien.
333. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A földtani t é r k é p e z é s
t ö r t é n e t e , helyzete és feladatai Magyaror­
szágon. Száz éves a M a g y a r Állami F ö l d ­
tani I n t é z e t . (Geschichte, Stand und Aufga­
ben der geologischen K a r t i e r u n g in Ungarn.
H u n d e r t Jahre der Ungarischen Geologis­
chen Anslalt.) Bp,
1969. p.
82-101
. F ö l d t a n i t é r k é p e z ő munka alapozta meg a
b a k o n y i a l s ó k r é t a b a u x ' t k é p z ő d é s felméré­
sét. Jelenleg folyik a Balaton földtani tér­
k é p e z é s e . D i e geolog'sehen
Kartierungsarbeiten haben die Grundlagen für d e E r m i t t ­
lung
der
unterkretizischen B a u x i t b i l d u n g
i m Bakony-Gebirge geschaffen. Zur Zeit er­
folgt die geologische K a r t i e r u n g des Bala­
tonsees.
:
328. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : B a u x i t f ö l d t a n i
kirán­
d u l á s a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n . (Ba­
uxitgeologische E x k u r s i o n ins Transdanubische Mittelgebirge.) Bauxitföldtani
konfe­
rencia
Budapest,
1969 szept. 4—8-ig.
Bp.,
1969, p. 61. — K i r á n d u l á s o k
Iszkasz.entg y ö r g y , Bakonycsernye, Zirc, H a l i m b a , N y i ­
r á d , Szőc, T i h a n y , stb. v i d é k é r e . Exkursio­
nen i n die Umgebung v o n I s z k a s z c n t g y ö r g y ,
Bakonycsernye,
Zirc,
IlaLmba,
Nyirád,
Szőc, T i h a n y u n d Umgebung.
329. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : E a r t h sciences. (Föld­
in Hungary.
Bp..
tudományok.)
Science
1965, p. 48—62. — T á r g y a l j a a b a k o n y i lig­
nitet, bauxitot, t o v á b b á említi a Bakony­
csernye v i d é k i C e p b a l o p o d á k a t . Die Lignite
334. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : Geological m a p p m g in
H u n g a r y : past, presence and future. (Geoló­
giai
térképkészítés
M a g y a r o r s z á g o n : inii't,
jelen és jövő.) One hundred years of the
H u n g a r i a n Geological Institute. Bp., 1969
p.
88-107.
335. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : Geology of the Transdan ubian Central Mountains. (A D u n á n t ú l i
K ö z é p h e g y s é g geológiája.) Inlernat'onal Ge­
ological Congress. Session 23. Prague
1968.
Guide to Excursion
39 C Hungary,
p. 50.
— G á n t , Zirc, Ü r k ú t , Szőc, Balatonrendes,
stb. geológiai fejlődése, á s v á n y a : . Geologi­
sche E n t w i c k l u n g u n d
Bodenschätze von
G á n t , Zirc, ü r k ú t u n d Balatonrendes, Szőc,
usw.
330. F Ü L Ö P J Ö Z S E F - N O S Z K Y J E N Ő , i f j :
A Gerecse-, Vértes- és B a k o n y - h e g y s é g me­
zozoikuma. K i r á n d u l á s v e z e l ő a magyaror­
szági Mezozóos Konferencia r é s z t v e v ő i szán u ' r a . (Das Mesozoikum des Gerecse-, Vér­
tes- und Bakony-Geb'rges. E x k u r s i o n s f ü h r e r
für die Te lnohmer der Konferenz für das
Mesozoikum in Ungarn.) Bp., 1959, p. 32—
46. — A B a k o n y - h e g y s é g m e z o z ó o s k é p z ő d ­
m é n y e i n e k teljes leírása a t r i á s z t ó l a felsőkréta
szenon
emeletig.
Vollständige
Be­
schreibung ('er mesozoischen Bildungen des
Bakony-Gebirges v o n der Trias bis zur Se­
i l e n - tufe der Oberkreide.
3 3 7 . F Ü L Ö P J Ö Z S E F : 1 0 0 years of the H u n gar'an Geological Institute. (A M a g y a r Ge­
ológiai Intézet 1 0 0 éve.) Bp., 1969, p.
9-36.
338. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : Igazgatói j e l e n t é s az
1959. évről. Compte rendu d u directeur sur
I ' a n n é e 1959. Földt. Int. Evi Jel,
1959, p.
3—7. — A B a k o n y b a n v é g z e t t földtani vizs­
g á l a t o k r ó l is. Auch mit Angaben ü b e r die
i m Bakony-Gebirge d u r c h g e f ü h r t e n
geolo­
gischen Untersuchungen.
3 3 9 . F Ü L Ö P J Ó Z S E F : Igazgatói j e l e n l é s az
1 9 6 0 . é v r ő l . Compte rendu du directeur sur
F a n n é e 1 9 6 0 . Földt. Int. Evi Jcl,
I960, p.
3—6. — Az E zaki-B'ikony földtani v i z s g á ­
l a t a i r ó l és t é r k é p s z e r k e s z t é s r ő l is. Auch m i t
Angaben ü b e r die geologischen Untersuchun­
gen u n d K a r t i e r u n g des n ö r d l i c h e n B a k o n y Gebirges.
340. FÜLÖP
JÓZSEF:
Igazgatói
jelentés a
M a g y a r Állami F ö l d t a n i I n t é z e l 1 9 0 0 . évi
m u n k á j á r ó l . On the w o r k of the H u n g a r i a n
Geological I n s t i t u t e : director's report 1 9 6 6 .
Földi.
Int. Evi Jel,
1966, p. 7-22.
A
Bakonyra vonatkozóan megállapítja,
hogy
5 b a k o n y i t é r k é p l a p k é z i r a t a elkészült. Be­
fejezéshez k ö z e l e d i k az. Eszai-Bakony 2 5 0 0 0
— és h a r m a d k o r n é l k ü l i (fedetlen) t é r k é p e .
F o l y a m a t b a n v a n az Eszaki-Bakony eocén
képződményeinek átfrgó vizsgálata. Bezüg­
lich des Bakony-Gebirges w i r d es festge­
stellt, dass die M a n u s k r i p t e v o n 5 K a r t e n ­
blättern
des
Bakony-Gebirges
angefertigt
worden sind. Die abgedeckte (ohne T e r t i ä r
dargestellte) K a r t e des n ö r d l i c h e n B a k o n y Gebirges i m Masstab 1 : 2 5 0 0 0 w i r d bald
fertig sein. Z u r Zeit erfolgt die umfassende
und komplexe Untersuchung der E o z ä n a b lagerungen des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges.
341. FÜLÖP
JÖZSEF:
A
Magyar Allami
F ö l d t a n i I n t é z e t 1 9 6 2 . évi m ű k ö d é s e . A c t i ­
v i t é de F I n s t i t u t G é o l o g i q u e de Hongrie en
1 9 0 2 , Földt.
Int. Evi Jel,
1962, p.
3-8.
— A j e l e n t é s szerint nagy m é r t é k b e n elő­
rehaladt az Eszaki-Bakony földtani vizsgá­
lata. Nach diesem Bericht seien die geolo­
gischen Untersuchungen i m n ö r d l i c h e n Ba­
kony-Gebirge weit fortgeschritten.
342. F Ü L Ö P
JÓZSEF:
A
Magyar Állami
F ö l d t a n i I n t é z e t 1 9 6 7 . évi m u n k á j a .
(D'e
Arbeit der Ungarischen Geologischen Anstalt
im Jahre 1967.) Földt.
Int. Evi Jel,
1967,
p. 5—15. — Zirci, b a l i n k a i és c s e h b á n y á i
m e d e n c é b e n f o l y t t é r k é p e z é s r ő l és anyag­
v i z s g á l a t o k r ó l is. A u c h ü b e r die in den Bec­
ken von Zirc, Bahn ka und C s e h b á n y a durch­
geführten
geologischen
Aufnahmen
und
Sub t a n z p r ü f u n g e n .
343. F Ü L Ö P
JÓZSEF:
A
Magyar Állami
F ö l d t a n i I n t é z e t t e v é k e n y s é g e az 1 9 6 1 . é v ­
ben. A c t i v i t é de L I n s t i t u t G é o l o g i q u e de
Hongrie en 1 9 6 1 . Földt. Int. Evi Jel,
1961,
p. 3—8. — E l k é s z ü l t a B a k o n y b ő l az alsókréta és a m i o c é n k é p z ő d m é n y e k összefog­
laló f ö l d t a n i leírása. Die umfassende geolo­
g i s c h e Beschreibung der
unterkretazischen
und m i o z ä n e n Abmagerungen des B a k o n y Gebirges ist d u r c h g e f ü h r t worden.
344. F Ü L Ö P
JÓZSEF:
Magyarország kréta­
i d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e i . Formations c r é t a ­
cées de la Hongrie. Földt.
Int. Evk.,
1981,
49. köt. p. 577-587
és 721-738.
- Bako­
n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das
Bakony-Gebirge.
345. F Ü L Ö P J Ó Z S E F - K E N Y E R E S LAJOS:
Oslongo: ek á l l a t v i l á g '.iiak
mai ad v á n y a i
a
D u n á n t ú l o n . Védeti természeti
ritkaságaink.
(Die Oberreste der
T i e r w e l t v o n uralten
Meeren i m R ä u m e Transdanubiens.
Unter
Naturschutz gestellte K u r i o s i t ä t e n der Na­
tur.) Bp., 1960. p. 113-120.
- Tengeri ős­
maradványok
Várpalotán.
Ürkút mint a
B a k o n y - h e g y s é g kőzet faj I á i n a k t e r m é s z e t v é ­
delmi t e r ü l e t e . M a r i n e Fossilien i n V á r p a ­
lota, ü r k ú t als N a t u r s c h u t z s t ä t t e der Gesteintypen des Bakony-Gebirges.
3 4 6 . F Ü L Ö P J Ó Z S E F : Száz é v e s a M a g y a r
Állatni F ö l d t a n i I n t é z e t . (Hundert Jahre der
Ungarischen Geologischen Anstalt.) Bp., 1969,
p. 9—34. — Az intézel s z á z é v e s t ö r t é n e t é ­
nek ö s s z e f o g l a l á s á b a n t ö b b s z ö r szerepel a
B a k o n y és a B a l a t o n - f e l v i d é k geológiai vizs­
g á l a t a . In der hundert j ä h r i g e n
Geschichte
figuer'ert mehrmals die geologische Untersu­
chung des Bakony-Gebirges u n d des Balatonhochlandcs.
347. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : A tatai m e z o z o ó s alap­
h e g y s é g földtani v i z s g á l a t a . E x a m e n géolo­
gique de la motte m é s o z o i q u e de Tata,
Földt. Közl,
1954, 84. köt. p. 309-325.
Az é s z a k - b a k o n y i , v a l a m i n t a s ü m e g i Vár­
hegy t á b l á s b r a c h i o p o d á s , k r i n o i d e á s mész­
k ő k ő z e t t a n i és faunisztikai alapon a tatai­
v a l megegyezik. Lithologisch u n d faunist i : c h stimmen die braehiopoden- u n d crinoi d e n f ü h r e n d e n Plattenkalke des n ö r d l i c h e n
Bakony-Gebirges u n d des V á r h e g y v o n S ü ­
meg m i t jenen v o n Ta la ü b e r e i n .
348. F Ü L Ö P . l O Z S E F : ü l e d é k e s
képződmé­
n y e i n k kifejlődési t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k vizs­
gálata.
(Die Untersuchungen der Gesetz­
m ä s s i g k e i t e n der A u s b i l d u n g v o n Sediment­
gesteinen.)
MTA
Föld
és Bány.
Tud. O.
Közl,
1967, p. 284-293.
- A bauxit-, man­
g á n - és b a r n a k ő s z é n k u t a t á s gyakoriali (Vi­
adalai k ö z t a B a k o n y t is említi. Unter den
praktischen Aufgaben der Erkundungsarbei­
ten auf Bauxit, Manganerz u n d Braunkohle
w i r d auch das Bakony-Gebirge m i t e r w ä h n t .
349. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A V é r t e s - h e g y s é g júfai d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e i . Uber die J u r a b i l ­
dungen
des
Verlesgebirges.
Földt.
Közl,
1960, 90. köt. p. 15-25.
- A móri Csóka­
hegyen talált j u r a i d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e k és
azok települési m ó d j a a Gerecse-, Véries­
és B a k o n y - h e g y s é g p e r e m é n
t a l á l h a t ó né­
h á n y h a s o n l ó r é t e g l a n i összetételű s z e l v é n y ­
n y e l e g y ü t t az ó és új k i m m é r i a i m o z g á s i
szakaszokon k í v ü l dogger k o r i k é r e g m o z g á ­
sokra utal. Die a m Csóka-Berg von M ó r
gefundenen
Juraablagerungen
und
deren
L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e , zusammen m i t den
am Rande des Gerecse-, Vértes- und Ba­
kony-Gebirges vorkommenden einigen Pro­
filen v o n ä h n l i c h e r stratigraphie eher Zusam­
mensetzung weisen ausser der alt- und jungkimmeriseben Eiewegnngsphase auf
Krus­
tenbewegungen in der Doggerzeit h i n .
350. F ü L Ö P
JÖZSEF—KNAUER
JÓZSEFV I G H G U S Z T Á V : Teljes j u r a s z e l v é n y a
V é r t e s - h e g v s é g b ő l . E i n J u r a p r o f i l i m Vértesgebirge. Földt. Közl,
1965, 95. köt. p. 54—
61. — E m l í t i S ü m e g e t és B a k o n y c s e r n y é t .
Auch S ü m e g und Bakonycsernye werden
erwähnt.
-
F Ü L Ö P J Ó Z S E F , lásd
V a d á s z E l e m é r n é l is.
1226.
szám
alatt.
351. G A Á L I S T V Á N : H o l tanult J ó k a i geoló­
g i á t ? (Wo hat J ó k a i Geologie studiert?)
Búvár, 1942, 8. évf. p. 201-204.
- Bakonyi
adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das Ba­
kony-Gebirge.
352. G A A L I S T V Á N : Kossuth Lajos Ősmarad­
vány-gyűjteménye.
(Die
Fossilsammlung
v o n Lajos Kossuth.) Búvár.
1942, 8. évf. 5.
sz. p. 192-194.
A M . N. Múzeumban
lévő eca 20 000 d a r a b b ó l álló g y ű j t e m é n y r ő l ,
mely b a k o n y i adatokat is tartalmaz, ü b e r
die i m Ungarischen Nationalmuseum befind­
liche, aus cca. 20 000 E x e m p l a r e n beste­
hende Sammlung die auch Funde aus dem
Bakony-Gebirge beinhal let.
353. G A A L I S T V Á N : A magyar barlangkuta­
tás és j e l e n t ő s é g e . (Die Bedeutung der un­
garischen H ö h l e n f o r s c h u n g . ) Természet,
1929,
25. évf. p . 203—206. — T á r g y a l j a a b a k o n y i
barlangokat is. A u c h die Bakonyer H ö h l e n
werden besprochen.
354. G A Á L I S T V Á N : T a n u l m á n y o k a magyar­
országi fossilis L i n i d á k i ó l . Studien ü b e r die
fossilen Liniden
in Ungarn. Annal.
Mus.
Hung., 1918, Vol 16, p. 215-282.
- Eezen
fajok ősei o k v e t l e n ü l
Mysidiopelra-képűek
voltak, sőt ez volt a t ö r z s a l a k . Ezt a fajt
a Bakony közép- és felsőtriász r é t e g e i b e n
találták. Die Vorfahren dieser Arten waren
unbedingt von Mysidiopetra-Bild, denn dies
war die Stammform. Diese A r t wurde i n
den mittel- u n d obertriadischen Schiebten
des Bakony-Gebirges gefunden.
-
G A A L LÁSZLÓNE,
Papp S z i l á r d n á l .
lásd
926.
szám
alalt,
355. A Gaja patak v í z g y ű j t ő j é n e k vízgazdál­
kodási
tanulmánya.
(Wasserwirtsoha ftsuntersuchungen des Einzugsgebietes des GajuBaches.) Bp.,
1967, Vízgazdálkodási
Tud.
Kutató Intézet,
p. 5—85. — B a k o n y i adatok
is. Auch m i t Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge.
356. G Á L L Á S Z L Ó : A C e r e n c e - v ö l g y . (Das
Gerence-Tal.) Turisták
L . , 1935. 47. évf. p.
121—125. — A v ö l g y részletes leírása. Aus­
führliche Beschreibung des Tales.
357. GALÄCZ A N D R Á S : A gyenespusztai dog­
ger k é p z ő d m é n y e k földtani
és
őslénytani
v i z s g á l a t a . (Geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s ­
che Untersuchungen der
Doggerablagerun­
Kégen v o n Gyenespuszta.) Szakdolgozat.
sziUt az ELTE
őslénytani
tanszékén.
1967!
68. p. 80, táblák.
— B a k o n y b é l és H á r s k ú t
k ö z ö t t i rész v i z s g á l a t a . Untersuchungen des
Zwischenraumes v o n B a k o n y b é l u n d H á r s ­
kút.
358. GECZY B A R N A B Á S : Adatok a s ü m e g i
Cyelolilesok
ismeretéhez.
(Be träge
zur
Kenntniss der Cyclolithen v o n Sümeg.) An­
nal
Univ. Sc. Bp. Sectio Geol,
1954, p.
193—104. — A Cyclolitesek s z a p o r o d á s á r ó l ,
fejlődéséről, é l e t m ó d j á r ó l ,
ober die Fort­
pflanzung, E n t w i c k l u n g
und
Lebensweise
der Cyclolithen.
:
359. GFCZY B A R N A B Á S : Aminonoidcs juras­
siques do Csernye, montagne Bakony. l l n n g rie. P. 1. Hammatoceratidae. Geol,
Hung,
Ser. Paleont. Fase. 34, p. 275, 44. t — Fa­
j o k részletes leírása. A u s f ü h r l i c h e Beschrei­
bung von Arten.
mer és epizodikus. Die Schichten des Toarcien. A a l é n i e n und Bajocien v e r j ü n g e n sich
innerhalb einer kleinen Distanz, was
auf
eigenartige Sedimentations Verhältnisse (lang­
same, ephemerale u n d episodische Sedimen­
tation) z u r ü c k z u f ü h r e n ist.
360. GFCZY B A R N A B Á S : Ammonoides juras­
sique de Csernye, montagne B a k o n y , Hong­
rie. P. 2. (excl. Hammatoceratidae).
Geol.
Hung. Ser. Paleont. Fase. 35, p. 113, 45. t.
A fajok részletes leírása. A u s f ü h r l i c h e Beschreibung der A r t e n .
366. GFCZY B A R N A B Á S : A csernyei j u r a
C e p h a l o p o d á k m e n n y i s é g i értékelése. Quan­
titative Auswertung jurassischer Cephalopoden v o n Csernye. Földt. Közl., 1958, 88. köt.
p. 125—127.
— A csernyei szel v é n y b e n
m i n d v é g i g a Phylloceras és Lytoceras félék
uralkodnak. I m Profil v o n Csernye herr­
schen ü b e r a l l die Vertreter v o n Phylloceras
und Lytoceras vor.
361. G É C Z Y B A R N A B A S : A bakonycsernyei
Tűzkövesárok
jura
rétegsora.
(Die Jura­
schichtenfolge des T ű z k ö v e s á r o k (Feuorsteingrahen)
von
Bakonvcsernve.) Földt.
Int.
Evk.,
1961, 49. köt. "p. 393-443,
7. t.
A T ű z k ö v e s á r o k j u r a r é t e g e i n e k raeti dachsteini m é s z k ő h á z i s á r a települő alsó, k ö z é p ­
ső, felső liász, és alsó, k ö z é p s ő , felső dogger
e m e l e t e k r ő l v a n szó. Es handelt sich u m
den unteren, mittleren
und oberen Lias,
sowie den unteren, mittleren und oberen
Dogger, der auf der r h ä t i s c h e n Dachstein­
kalkbasis der Juraschichten des T ű z k ö v e s ­
á r o k liegt.
362. GFCZY B A R N A B A S : Biozonos et Chronozonos dans le jurassique de
Csernye
(montagne B a k o n y ) . Colloque
du
Jurassi­
que Luxembourg 1967. 1. Section de
Jurassitjue
du Comité
du Mésozoique
Méditer­
ranéen. Bp., 1967, p. 3—17.
A Bakony­
csernye m e l l e t t i T ű z k ö v e s á r o k
faunájáról,
ü b e r die Fauna des T ű z k ö v e s á r o k von Ba­
konycsernye.
363. GFCZY
BARNABÁS:
Cancellopycus et
Chondrites, deux traces de vie d u Dogger
inférieur de la partie du N . de la montagne;
Bakony. Anna'
Univ. Sc. Bp. 1961.
Sectio
Geol.,'Tom.
5, p. 47-54.
3. t.
364. GFCZY B A R N A B A S : Cenoceras truncatus
v a d á s z i nov. ssp. Cepb. a B a k o n y - h e g y s é g
k ö z é p s ő h á s z rétegösszletéből. Cenoceras t r u n ­
catus v a d á s z i n. ssp. from the middle Clas­
sic of the B a k o n y Mountains, Transdanubia, H u n g a r y . Földt.
Közl,
1961, 91.
köt.
p 325—327. — A Cenoceras truncatus új
a l f a j á n a k leírása. Beschreibung einer neuen
Unterart v o n Cenoceras truncatus.
365.
GFCZY B A R N A B Á S : Csernyei j u r a bioz ó n á k és k r o n o z ó n á k . Biozones and ehronozones i n the Jurassic of Csernye, B a k o n y
Mts. H u n g a r y . Földt. Köz .,
1967, 97.
köt.
p. 167—175. — A csernyei toarci, aaléni és
hajóéi r é t e g e k kis t á v o l s á g o n b e l ü l e l v é k o ­
nyodnak, ez az e l v é k o n y o d á s az ü l e d é k k é p ­
ződés s a j á t o s s á g á b ó l ered, mely lassú, efe­
1
367. GFCZY
B A R N A B Á S : Cyelolites
(Anth)
t a n u l m á n y o k . Studien ü b e r Cycloliten.
Geol.
Hung. Ser. Paleont. Fasc. 24. p. 158. 10 t.
— S ü m e g — K ö v e s d o m b stb. l e l ő h e l y e n talált
fajták leírása. Beschreibung der an der Lo­
k a l i t ä t K ö v e s d o m b bei S ü m e g usw. gefun­
denen A r t e n .
368. G Ë C Z Y B A B N A B Á S : Deformed Jurassic
ammonoids from
Ü r k ú t . (Bakony moun­
tains.) (Deformált j u r a k o r i a m m o n i d á k Ürkútról.) Annal. Univ.
Sc. Bp,
1967,
Tom.
11, p. 117—130. — Az ammoniteszek a toarci
emeletbe v a l ó k . Ö s s z e h a s o n l í t á s az. ú r k ú t i és
csernyei n'tegek k ö z ö t t . Die A m m o n i t e n ge­
h ö r e n zum Toarcien. Vergleiche zwischen
den Schichten von Ü r k ú t und Csernye.
369. G É C Z Y B A R N A B Á S : Felsőliász A m m o noideák Ürkútró] (Bakony-hegység). Ammo­
noides d u Lias s u p é r i e u r d' Ú r k ú t .
Földt,
Közl,
1968, 98. köt. p. 218-226.
- A lelő­
hely Ammonitesei a l a p j á n a toarci emelet
részletesebben tagolható.
Auf
Grund
der
A m m o n i t e n der L o k a l i t ä t lässt sieht das To­
arcien a u s f ü h r l i c h e r gliedern.
370. G F C Z Y
BARNABAS:
Hammatoceraten
und E r y c i t e n (Ceph.) aus dem Oberlias von
Ü r k ú t . ( H a m m a t o c e r a t á k és E r y c i t á k (Ceph.)
az ú r k ú t i felsőliászból.) Annal
Univ.
Sc.
Bp. Sectio
Geol,
1964, Tom. 8. p.
17-29,
5. t. — Az alfajnak leírása. Beschreibung der
Unterart.
371. GFCZY B A R N A B Á S : A Holcophylloceras
u l t r a m o n t a n u m Zittel faj fejlődés menete.
Sur
l'évolution
spécifique
de l'espèce H .
u l t r a m o n t a n u m Zittel. Földt.
Közl.
1966,
96. köt. p. 473—475. — L e U h e l y a csernyei
T ű z k ö v e s á r o k . Der Fundort ist der T ű z k ö ­
v e s á r o k v o n Csernye.
372. GFCZY B A R N A B Á S :
Die
jurassische
Schichtreihe
des
Tüz.köves-Grabens
von
Bakonycsernye, (A bakonycsernyei T ű z k ő -
ves-árok jurakori
rétegsora.)
Földt.
Int.
Evk., 1961, 49. köt. p. 507—567, 7 t. - Az
i t t talált p é l d á n y o k szisztematikus feldol­
g o z á s a . Systematische Bearbeitung der hier
gefundenen
Exemplare.
373. G É C Z Y B A R N A B A S : A liász-dogger ha­
t á r k é r d é s é h e z . Zur Frage der Lias-Dogger
Grenze. Földt. Közi,
1963, 93. köt. p. 227
—230. — A B a k o n y - h e g y s é g b e n a Dumortieriák m e g j e l e n é s e mutatja a fáeies v á l t o ­
zást. I m Bakony-Gebirge zeugt der A u f t r i t t
v o r D u m o i t i e r i e n v o m Facies-Wechsel.
374. G É C Z Y B A R N A B A S : Liparoceras (Hemiparinodieeras) u r k u t i c u m n . sg. n . sp. (Ceph.)
a b a k o n y i k ő z é p s ő l i á s z b ó l . Liparoceras ( l l e miparinodiceras)
urkuticum
n . sg. n. sp.
(Ceph.) from the M i d d l e Liassic of (he Ba­
k o n y mountains, Transdanubia, [Tunoarv.
Földt. Közl,
1959, 89. köt. p. 143-141.
'-•
Az ú r k ú t i m a n g á n é r c b á n y á b ó l új subgenusnak és új fajnak b i z o n y u l ó Liparoeerasféle k e r ü l t elő, ennek leírása. I n der M a n ­
ganerzgrube von Ü r k ú t wurde ein Vertreter
v o n Liparoceras gefunden, der sich als ei­
ne neue Untergattung u n d eine neue A rt
erwiesen hat u n d deren Beschreibung hier­
m i t mitgeteilt w i r d .
375. G É C Z Y
BARNABAS:
Mediterrán
jura
fácies
vizsgálatoki,
(Faziesuntersuchungen
i m mediterranen Jura.) Bp., 1966, p. 14. —
V i z s g á l a t o k Csernye vidékéről. Untersuchun­
gen i n der U m g e b u n g v o n Csernye.
376. G É C Z Y B A R N A B Á S : Pathologische juras­
sische A m m o n i t e n aus dem Bakony-Gebirge.
(Patalogikus j ú r a k o r i Ammonitesek a Ba­
k o n y - h e g y s é g b ő l . ) Annal. Univ. Sc Bv. Sec­
tio 'Geol,
1965, Tom. 9. p. 31-37,
3 t,
Csernye, T ű z k ö v e s á r o k v i d é k e . Die Umge­
b u n g von Csernye, T ű z k ö v e s á r o k .
377. G É C Z Y B A R N A B A S : P r o b l è m e s biostratigraphiques d u Bakony septentrional. Mé
moires du Bureau
des Recherches
Géologiques et Minières,
Paris, 1961, Nr. 4. p. 257
—270. — T ű z k ö v e s á r o k , Csernye, stb. talált
p é l d á n y o k analízise. Analysen der i m T ű z ­
Csernye usw.
gefundeneu
kövesárok
bei
Exemplare.
378. G É C Z Y B A R N A B Á S : Sur les
Diplocten i u m (Anth.) de S ü m e g . Acta Geol.
Acad.
Sc. Plung., 1962, Tom. 6, p. 195-208.
4 t.
379. G É C Z Y B A R N A B Á S : U p p e r liassic am­
monites from
Ürkút,
B a k o n y mountains,
Transdanubia, H u n g a r y . ( Ú r k ú t felső liászkorbeli ammonilcsei.) Annal. Univ. Sc.
Bp.
Sectio
Geol,
1966, Tom.
10, p.
115-160,
9 t. — Szisztematikus leírása 34
fajnak.
Systematische Beschreibung v o n 34 Arten.
380. G É C Z Y B A R N A B Á S : U p p e r liassic Daclylioeeratides of Ü r k ú t . ( Ú r k ú t felső Liászkorbeli Daclvlioceratidesei.) Acta Geol
Acad.
Sc. Hung.,
1966, Tom. 10, p.
427-443.
381. G É C Z Y B A R N A B A S : ü b e r das Absterben
und
Einbettung
der
Ammoniten.
(Az
Ammonites k i h a l á s á r ó l és b e á g y a z ó d á s á r ó l . )
A n n a l . Univ.
Sc. Bp. Sectio
Geol,
1958,
Tom.
2, p. 93—98. — A Csernye melletti
liász dogger f a u n á r ó l . Uber die Lias—Dog­
ger-Fauna v o n Bakony-Csernye u n d Umge­
bung.
382. G É C Z Y B A R N A B A S : Die zeitliche Ver­
breitung v o n Paleotrix i n den jurassischen
Schichten des
n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirge.
(A Paleotrix i d ő b e n i elterjedése az é s z a k i
B a k o n y - h e g y s é g j u r a k o r i rétegeiben.)
Annal.
Univ.
Sc. Bp. 1960
Sectio
Geol,
Tom
3,
p.
49-53.
383. G E D E O N T I H A M É R : Adatok a s ü m e g i
bauxit-előforduláshoz.
Daten
von
BauxitVorkommen i n der
Gegend v o n S ü m e g .
Földt. Közl,
1933, 63. köt. p.
96-98.
384. G E D E O N T I H A M É R : A l u n i t ú j a b b elő­
f o r d u l á s a a D u n á n t ú l o n . New Alunite occur­
rences i n Trans-Danubian part of I l u n g a r v .
Földi. Közl,
1945/1946, 75/76. köt. p.
3641. — N y i r á d és G á n t v i z s g á l a t a . Die U n ­
tersuchungen v o n N y i r á d i m K o m i t a t Veszp­
r é m und G á n t i m Komitat Fejér.
385. G E D E O N T I H A M É R : A b a u x i t felisme­
réséről, (Uber die Entdeckung des Bauxits.)
Földt. Ert., 1948, 13. évf. p. 31-36.
A
b a u x i t k u t a t á s t ö r t é n e l e , a bauxit e l e m z é s e .
Tapolca, N y i r á d .
Halindia.
E p l é n y , Pere­
puszta stb. bauxit előfordulásokról. Die Ge­
schichte der B a u x i t e r k u n d u n g und die Ana­
lysen des Bauxits, ü b e r die B a u x i t v o r k o m ­
men bei Tapolca, N y i r á d , H a l i m b a , E p l é n y ,
Perepuszta, usw.
386. G E D E O N
T I H A M É R : A bauxilfeltárás
ú j a b b útjai. (Neue Woge der B a n x i t e r k u n d'.ing.) MTA Műszaki
Tud. 0. Közl,
1952,
3. köt.
p. 201—227. — Iszka s z e n t g y ö r g y ,
G á n t , stb. — usw.
387. G E D E O N T I H A M É R : Bayeriie i n H u n ­
garian bauxite. (Bayerit a magyar bauxit­
ban.)
Acta
Geol, Acad. Sc. Hung.,
1957,
Tom. 4, p. 94—105. — Adatok Iszkaszentgvörgy, Nyirád,
stb.
v i d é k é r ő l . Angaben
Über die Umgebung v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y ,
N y i r á d usw.
388. G E D E O N T I H A M É R : A g á n t i bauxit­
telep fedőrétegéről, ü b e r d e Haneerodschieht
des G á n t e r Bauxitlagers. Földt, Közl,
1932,
62. köt. p. 203-206.
— Bakonyi területek
is. Auch m i t Angaben ü b e r B a k o n y e r Ge­
biete.
389. G E D E O N T I H A M É R : A pizolilos bauxi­
tok k e l e t k e z é s e . Die Entstehung pisolitischer
Bauxite. Földt. Közl,
1031, 61. hol, p. 95—
102. — U t a l á s az e p l é n y i b a u x i t r a . Hinweis
auf den B a u x i t v o n E p l é n y .
390. G E D E O N T I H A M É R : The possibility of
bauxite formation. (A b a u x i t k é p z ő d é s lehe­
tősége.) Acta Geol
Acad, Sc. Hung.,
1952,
Tom. 1. p. 65—77. — Gánt-, N y i r á d - , isz.ka
s z e n t g y ö r g y i b a u x i t . Bauxite v o n N y i r á d ,
G á n t unci I s z k a s z e n t g y ö r g y .
391. GERGELY.
FERENC:
Geomorfológiai
megfigyelések az Eszaki-Bakony t e r ü l e t é n .
(Geomorphologische Beobachtungen i m R ä u ­
me des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges.)
Bp.,
1938, p. 60. — A Bakony szerkezete és geo­
lógiai k i a l a k u l á s t ö r t é n e t e . Die S t r u k t u r und
die geologische Entwicklungsgeschichte des
Bakony-Gebirges.
392. ( i ES E l X
SÄNDOR-SCIIAFARZIK
EEE E R E N C : M ű - és építőipari tekintetben fontosabb m a g y a r o r s z á g i k ő z e t e k részletes ka­
t a l ó g u s a . (Ausführlicher Katalog der für die
Kunst- und Bauindustrie wichtigeren Steine
aus Ungarn.) Földt.
Int. Kiadv.,
1885,
p.
139. — Bakonyi l e l ő h e l y e k is. Auch F u n ­
dorte aus dem Bakony-Gebirge.
-
GESELL SÁNDOR,
B ö e k h J á n o s n á l is.
lásd
140.
szám
alatt,
393. G E Y E R , G E O R G : Uber die Lagerungs­
v e r h ä l t n i s s e der Uierlatz-Schichlen. (A Uierlatz-rétegek
t e l e p ü l é s v i s z o n y airôl.)
Jb.
der
k. k, Geolog. Reichsanstall,'Wien,
1886,
Bd.
36, p. 215—294. — H i v a t k o z i k a B a k o n y b é l
v i d é k i k ő r i s h e g y i hierlalzi m é s z k ő r é t e g r e . Es
w i r d auf die IIierlatzkalkschicht des K ő r i s Berges i n der Umgebung v o n
Bakonybél
hingewiesen.
394. COCZÀN F E R E N C : A b a k o n y i felsőkréla
v e g e t á c i ó fejlődéstörténeti v á z l a t a . Outlines
of the Upper Cretaceous floral evolution i n
the Bakony M i s . Földi. Int. Evi Jel.
1963.
p. 85—91.
— Az egykori vegetáció rekon­
s t r u k c i ó j á r ó l le kell mondani, mert e kor
zárvatermőkről
származó
pollen e g y ü t t e s e
a szerző v é l e m é n y e szerint n a g y r é s z t m á r
kihall, n e m z e t s é g e k képviselője. A u f eine
Rekonstruktion der ehemaligen Vegetation
sei zu verzichten, weil die Vergesellschaf­
t u n g bedecktsamiger Pollen dieses Zeitrau­
mes aus grösstenteils bereits ausgestorbenen
Gattungen besieht.
395. GOCZAN F E R E N C : A b a k o n y i s z e n ó n
p a l y n o l ó g i a i standardja. Standard palynologique du s é n o n i e n de la montagne Bakony
Földt,
Int. Evi Jel,
1961, p. 253-261.
A p a l y n o l ó g i a i standard elkészítésével lehe­
t ő v é v á l t a b a k o n y i szenon üledék s p ó r a ­
p o l l e n t a r t a l m ú r é t e g e i n e k gyors p á r h u z a m o ­
sítása és p a l y n o l ó g i a i z ó n á k b a v a l ó sorolása.
M i t der
Aufstellung
des
palynologischen
Standarles w u r d e es m ö g l i c h , die sporenu n d p o l l e n f ü h r e n d e n Schichten des Bako­
n y e r Senons schnell zu parallelisieren und
i n palynologische Zonen einzureihen.
390. GOCZAN F E R E N C : A déli B a k o n y szen o n - k é p z ő d m é n y e i n e k p a l y n o l ó g i á j a . D;e Palynologie des Senon-Bildungen der S ü d - B a ­
k o n y . Földt.
Int. Evk.,
1961, 69. köt.
p.
635—613. — A j k a , Ú r k ú t , S ü m e g k ö r n y é k e .
Die Umgebung von A j k a , Ú r k ú t , und Sü­
meg.
397. GÖCZÁN F E R E N C : A d u n á n t ú l i és az
alpi triász csiga f a u n á k r é t e g t a n i é r t é k e l é s e .
Slraligraphische A u s w e r t u n g der Gastropoden-Fauna der transdanubisehen und alpi­
nen Trias. Földt. Int. Evk.,
1961, 49.
köt.
p. 303-313.
és 397-408.
Odörög-puszta,
Ü j d ö r ö g - p u s z l a , L ó k ú t , stb. v i d é k e . Die U m ­
gebung von O d ö r ö g - p u s z t a , Ű j d ö r ö g - p u s z t a ,
L ó k ú t , usw.
398. GOCZAN F E R E N C : M i k r o p l a n k t o n a ba­
k o n y i k r é t á b ó l . U n microplancton dans le
crétacé de la montagne Bakony. Földt.
Int.
Evi Jel,
1959. p. 181-202.
táblák, - Á t t e ­
k i n t é s a D i n o f l a g e l l á t á k r ó l és Hystrichosp h a e r i d á k r ó l , Ü b e r s i c h t der Dinoflagellaten
und 1 [ystrichosphaeriden.
399. GOCZAN F E R E N C : Siraligraphic palynology of the H u n g a r i a n upper cretaceous.
(A m a g y a r o r s z á g i felső k r é t a k o r r é t e g t a n i
p a l y n o l ó g i á j a . ) Acta Geo'. Acad. Sc.
Hung.,
1964, Tom. 8, p. 229-264.
- A rétegtani
p a l y n o l ó g i a m ó d s z e r é v e l b i o s z t r a t i g r á f i a i ta­
golódását adja a b a r n a k ő s z é n n e l , b a u x i t t a l
és kőolajjal kapcsolatos szenon k o r ú k é p z ő d ­
m é n y e k n e k , t o v á b b á leírja azokat a sporomorpha fajokat, amelyekkel a p a l y n o l ó g i a i
zónákat megállapította. Sümeg, Bakonypölöske. H o m o k b ö d ö g e , stb. v i d é k e . M i t der Met­
hode der stratigraphischen Palynologie wer­
den die B r a u n k o h l e n l a g e r s t ä t t e n sowie die
bauxit- u n d e r d ö l f ü h r e n d e n
Senonablagerungen biostratigraphisch gegliedert, sowie
jene Sporomorpben-Arten beschrieben, an­
hand welcher die
palynologischen Zonen
festgestellt w u r d e n . Umgebung S ü m e g , Bakonypölöske, Homokbödöge,
usw.
400. GOCZAN L Á S Z L Ó : „ E r u b á z " m é s z ü l e p e ­
dékes
csernozjom
a
Tihanyi-félszigeten.
(Schwarzerde m i t j . E r u b a s k a l k " bedeckt auf
der T i h a n y e r Halbinsel.) Földr. Ert.,
1968,
17. évf. p. 375—377. — A T i h a n y i - f é l s z i g e t e n
k é t t a l a j t í p u s fordul e l ő : 1. e r u b á z n y i r o k ,
2. idegen e r e d e t ű
poranyaggal k e v e r e d ő i t
bazalttufa m á l l a d é k a n y a g ,
ez az
erubázm é s z l e ; e d é k e s csernozjom. A u f der T i h a n y e r
Halbinsel k o m m e n zwei Bodenarten v o r :
1. E r u b a s - L ö s s l e h m , 2. Verwitterungsproduk­
te v o n Basalttuffen, m i t Staubmaterial frem­
den Ursprungs vermischt (das ist die m i t
E r u b a s k a i k h ü l l o bedeckte Schwarzerde).
401. GOCZAN L Á S Z L Ó : A kor szerepe a M a r ­
cal-medence t a l a j á n a k k i a l a k u l á s á b a n , Time
factor i n soil genesis i n the Marcal basin.
Földr. En., 1967, 16. évf. p. 187-194.
- A
b a k o n y i palakok p l e i s z t o c é n k o r i őseinek hor­
daléképítő
tevékenységéről
is szól.
Auch
ü b e r die a k k u m u l a t i v e T ä t i g k e i t der pleist o z ä n e n Vorfahren der B a k o n y e r B ä c h e .
402. GOCZAN L A S Z L O : A Tapolcai-medence
k i a l a k u l á s t ö r t é n e t i p r o b l é m á i . Probleme der
Entstehungsgeschichte des Tapolca-Bockens
Földr.
Ert.,
I960, 9. évf. p.
1-30.
403. GOCZAN L A S Z L O : A v í z r a j z és a talaik é p z ő d é s közötti összefüggések
a
Marcalm e d e n c é b e n . Correlations between h y d r o g ­
r a p h y and soil formation in the Marcalbasin. Földr. Ert., 1968, 17. évf. p.
211-227.
— A cikk foglalkozik a Bakony patakjaival
is. A u c h die B ä c h e des Bakony-Gebirges
werden besprochen.
-
-
GOCZAN F E B E N C , lásd 1278.
Venkatachala B. S.-nél is.
szám
alatt,
GOCZAN L A S Z L O , lásd 861. s z á m alatt is.
404. G O L Í S Z F E R E N C : A tapolcai-medence.
(Das Tapolcaer Becken.) Termeszei
és Tár­
sadalom, 1955, 114. évf. p. 326-329.
- Tár­
gyalja a medence geológiai m ú l t j á t és v u l ­
k á n i t e v é k e n y s é g é t is. Auch die geologische
Geschichte und vulkanische T ä t i g k e i t
des
Beckens werden besprochen.
405. G O N D O Z Ó G Y Ö R G Y : Az eocén barna­
k ő s z é n k u t a t á s helyzete és lehetőségei a Vér­
tes-hegység nyugati előterében.
Gegenwär­
tigen Stand u n d Perspektiven der E r k u n ­
dungsarbeiten auf Braunkohle i m
Eozän
des
Vertes-Gebirges. Földt.
Int. Evi
Jel.,
1966, p. 115-124.
összehasonlításként
b a k o n y i t e r ü l e t e k is e m l í t v e vannak.
\vrgleichungsweise werden auch B a k o n y e r Ge­
biete e r w ä h n t .
406. G O N D O Z Ó G Y Ö R G Y — S Z E L E S
LAJOS:
A z O r o s z l á n y — P u s z t a v á m — M ó r i eocén szénmedence ú j a b b k a r s z t h i d r o g e o l ó g i a i adatai
(Neue Karsthydrogeologische Angaben ü b e r
das e o z ä n e Kohlenbecken v o n O r o s z l á n y —
P u s z t a v á m — M ó r . ) Földi. Kut., 1969, 12. évf.
p. 17—23. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t
Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
407. G Ö B E L E R V I N : Az é s z a k n y u g a t i
Ba­
k o n y b a n v é g z e t t fúrási k u t a t á s o k földtani
e r e d m é n y e i . Geologische Ergebnisse der i m
nordwestlichen
Bakony-Gebirge
durchge­
f ü h r t e n B a u x i t s c h ü r f u n g e n . Földt. Int.
Evk.,
1957, 46. köt. p. 477—487. — I t t a bauxit­
kifejlődés a k ö v e t k e z ő r é t e g t a n i szintekben
v á r h a t ó : k ö z é p s ő - k r é t a — felső t r i á s z ; felsők r é t a — felső t r i á s z ; alsó-eocén — felső t r i ­
á s z ; alsó-eocén — k ö z é p s ő - k r é t a
határon.
H i e r ist das V o r k o m m e n von B a u x i t an fol­
genden
slratigraphisohen
Grenzen zu
er­
w a r t e n : M i t t e ' k r e i d e — Obertrias; Oberkreide
— Obertrias; U n t e r e o z ä n — Obertrias; U n tcreozän — Miltclkreide.
408. G Ö B E L E R V I N : F e h é r v á r c s u r g ó , Iszkas z e n l g y ö r g y és I s z t i m é r k ö r n y é k é n e k föld­
tana. Geologie des environs de F e h é r v á r ­
csurgó, I s z k a s z e n t g y ö r g y et Isztimér.
Földt.
Int. Evi Jel., 1953, p.
375-383.
400. G Ö C S E I I M R E : Adatok a p a n n o n h a l m i
dombság geomorfológiájához.
Beiträge
zur
Geomorphologie des H ü g e l l a n d e s von Pan­
nonhalma. Földr. Ert., 1963, 12 évf. p. 35
-51.
410. G Ö C S E I
IMRE:
Pannonhalmi-dombság
vagy S o k o r ó ? (Das H ü g e l l a n d von Pannon­
halma oder Sokoró?) Földr.
Ert., 1957,
6.
évf. p. 366—368. — A v i d é k t á r g y a l á s a ge­
ológiai s z e m p o n t b ó l . Besprechung der Geo­
logie des Gebietes.
411. G ORG EN YT G EZ A : H é v í z , E u r ó p a leg­
nagyobb m e l e g v i z ű
tava.
(Hévíz — der
grösste Thermalsee Europas.) Elet és
Tud.,
1956, 40. sz. p. 1275-1278.
- A h é v í z i tó
a „ f o r r á s t a v a k ' ' c s o p o r t j á b a tartozik. A tó
földtani r é t e g z ő d é s é r ő l . Der H é v i z e r See ge­
h ö r t zur Gruppe der sog. „ Q u e l l e n l e i c h e " .
Die geologische Gliederung des Sees.
412. G R A S S E L L Y G Y U L A : On the phosporusbearing mineral of the manganese oxide ore
deposits of E p l é n y and Ü r k ú t . (Az o p l é n v i
és az ú r k ú t i oxidos m a n g á n é r c előfordulások
f o s z f o r t a r t a l m ú á s v á n y á r ó l . ) Acla Univ.
Sze­
ged. Acta Mineralogica-Pelrographiea.
1968.
Tom. 18. p. 73—83. — A k ü l ö n b ö z ő vizsgá­
latok és k é m i a i analízis e r e d m é n y e i . Die
Ergebnisse
verschiedener
Untersuchungen
und chemischen Analysen.
413. G R A S S E L L Y G Y U L A — C S E H
NÉMETH
J Ö Z S E F : Data on the geology and mine-
ralogy of the manganese ore deposit of Ür­
k ú t . (Az ú r k ú t i m a n g á n é r c e l ő f o r d u l á s á n a k
geológiai és á s v á n y t a n i adatai.) Acta
Univ.
Szeged.
Acta
Mineralogica-Pelrographica,
3-25.
1961, Tom. 14. p.
414. G R A S S E L L Y G Y U L A — K L I V É N Y I
FER E N C N É ROZSA É V A : Data on the phosp ó r u s content and organic remains of man­
ganese o x i d ores f r o m Ü r k ú t . (Az ú r k ú t i
oxidos
mangánérc
foszfortartalmának
és
szerves m a r a d v á n y a i n a k
adatai.)
Prelimi­
nary report. Acta Univ. Szeged,. Acta
Mineralogica-Petrographica.
Szeged,
1960,
Tom.
13. p.
3-8.
-
G R A S S E L L Y G Y U L A , lásd 235. sz. alatt is.
-
G R A S S E L L Y G Y U L A , lásd G34. és 635. s z á m
alatt, Koch S á n d o r n á l is.
-
G REGÁCS
MARGIT,
lásd
18.
szám
alatt.
415. GREGUSS P A L : Az ajkai f e l s ő k r é t a k o r ú
barnakőszén fuzitmaradványok
meghatáro­
zása. Bestimmung des Fusit-Einschlusses der
Braunkohle von A j k a aus der oberen K r e i ­
dezeit- Földt. Közl,
1949, 79. köt. p.
394308.
416. GBEGUSS
PÄL:
Fossil
Gymnosperm
woods i n H u n g a r y from the P e n m a n to the
Pliocene. ( M a g y a r o r s z á g p e r m i - p l i o c é n k o r á ­
nak fosszilis g y m n o s p e r m á i . ) Bp., 1967,
p.
136. 44 t. — S ü m e g i , h á r s k ú t i , ú r k ú t i , stb.
f e n y ő k m a r a d v á n y a i n a k leírása. Beschrei­
b u n g von
Nadelbaumresten aus
Sümeg,
H á r s k ú t , Ü r k ú t usw.
417. GBEGUSS P A L : M a g y a r o r s z á g i m e z o z ó i
f a m a r a d v á n y o k . B a u m s t ä m m e aus den me­
sozoischen Zeiten. Földt.
Közl,
1952,
82.
köt. p. 157—165. — Ü r k ú t , v i d é k é r ő l szár­
m a z ó leletek. Funde aus der Umgebung v o n
Ürkút.
420. G Y Ö R F F Y D E Z S Ő : Geomorfológiai
ta­
nulmányok
a
káli-medencében.
(Geoiiiorphologisohe Untersuchungen i m Kál-Becken.)
Földr. Ert., 1957, 6. évf. p. 265-302.
- A
K á l i - m e d e n c e és ezzel összefüggésben a Ba­
laton-medence
geológiai
fejlődéstörténete.
Die geologische Entwicklungsgeschichte des
K á l - B e c k e n s u n d i n diesem Zusammenhang
des Balaton-Beckens.
421. G Y Ö R G Y A L A D Á R : T e n g e r m a r a d v á n y - e
a Balaton? Le lac Balaton est-il u n reste
de mer? Földr. Közl,
1884, 12. köt. p.
112, — A geológiai adatok, k ö v ü l e t e k bizo­
n y í t j á k , hogy a Balaton elpusztult m i o c é n
tenger romja.
Die geologischen Angaben,
Fossilien beweisen, dass der Balalonsee die
R u i n e n des ehemaligen M i o z ä n m e e r e s dar­
stellt.
422. G Y Ö R G Y A L B E R T : Bauxittelep H a l i m b á n és k ö r n y é k é n V e s z p r é m v á r m e g y é b e n .
(Eine B a u x i t l a g e r s t ä t t e i n H a l i m b a und U m ­
gebung i m K o m i t a t V e s z p r é m . ) Bány
Koh.
L . , 1923, 60. évf. p. 73-77.
- A halimbai
e l ő f o r d u l á s n á l az a l a p é r e a s ö t é t v ö r ö s ba­
u x i t , á t l a g n á l nagyobb kovasav t a r t a l m ú .
In der L a g e r s t ä t t e Halimba hat das G r u n d ­
erz — der dunkelrote Bauxiteinen ü b e r d u r c h ­
schnittlich hoben K i e s e l s ä u r e g e h a l t .
423. H A J O S M Ä R T A : A k ő v á g ó ő r s i A l s ó k ő b á t
és N y á r v ö l g y k v a r c h o m o k k ő , ü v e g - és ö n ­
Quarzsandslein,
tödei-homok
előfordulásai.
Glas- und Giesseand-Vorkommen aus Alsó­
k ő b á t und N v á r v ö l g y i n K ő v á g ó ő r s .
Földt.
Közl,
84. köt. p.
356-361.
424. H A J O S M Á R T A : A k ő v á g ó ő r s i és kisőrs^
pusztai homok és k v a r e h o m o k k ő ehjford l i ­
lás. Compte rendu de la recherche de sable
et de grés de quartz á K ő v á g ó ő r s e l K i s ő r s p u s z t a . Földt.
Int. Evi Jel,
1955/56,
p.
73-79.
-
418. GREGUSS
PAL:
T e r t i a r y Angiospcrm
woods i n Hungary-. (Harmadkori Angiospcrm
k ö v ü l e t e k M a g y a r o r s z á g o n . ) Bp.,
1969,
p.
151. — A j k a , V á r p a l o t a , I s z k a s z e n l g y ö r g y ,
Szigliget stb. k ö r n y é k é n t a l á l t k o v á s o d o t t
lombosfák.
Verkieselte L a u b g e w ä c h s e
aus
Ajka, Várpalota, Iszkaszentgyörgy,
Szigli­
get usw.
419. GREGUSS
PÁL-KEDVES
MIKLÓS:
Adatok a hazai m e z o z o ó s fatörzsek i s m e r e t é ­
hez.
Contributions a la connaisance des
troncs d' arbre m é s o z o i q u e s de la Hongire.
Földi.
Int
Evi Jel.
1957158, p.
435-414.
— Az e p l é n y i k r é t a i d ő s z a k i r é t e g e k b ő l szár­
m a z ó fama r a d v á n y o k r ó l . Uber die ITolzreste
aus den Kreideschichten v o n E p l é n y .
HAJÓS M A R T A , lásd
Schwab M á r i á n á l is.
1028.
szám
alatt,
425. H A L Ä S Z Ä R P Ä D : A b a l a t o n f ü r e d i „ S á r ­
k á n y l y u k " . (Die „ D r a c h e n h ö h l e " von Bala­
tonfüred.) Karsztés Bari
Kut.
Tájékozt.,
1963, 4-5;
p. 82-83.
- A hasadék leírása;
a h a s a d é k k ö r n y é k e felső triász d o l o m i t b ó l
épült. Beschreibung der Spalte. Die Umge­
b u n g der Spalte ist auf obertriadische Do­
lomite gebaut.
426. H A L Ä S Z Ä R P Ä D : J e l e n t é s a b a l a t o n f ü ­
redi L ó c z y Lajos b a r l a n g k u t a t ó csoport 1964.
évi m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die i m Jahre
1964 geleistete T ä t i g k e i t der
Speläologengruppe „ L ó c z y Lajos".) Karszt és Barl.
Kut,
Tájékozt.,
1966, p. 8—11. — Ez a barlang-
k u t a t ó csoport 1964-ben a l a k u l t meg. Tájé­
k o z t á l a noszlopi h a s a d é k b a r l a n g b a n , a lovasi B o s z o r k á n y b a r l a n g b a n , a Lóezy L . bar­
langban v é g z e t t feltáró m u n k á j u k r ó l . Dicse
D ö h l e n f o r s e h e r g r u p p e wurde in 1964 gebil­
det. Es wird ü b e r ihre Aufschlussarbeilen
in der Spaltenhöhle v o n Noszlop, i n der
D c x e n h ö h l e v o n Lovas u n d i n der Lóczy
L . - I l ö b l e berichtet.
-
H A L Á S Z Ä R P Ä D , lásd
D u d i c h Endre ifj.-nál is.
261.
szám
alatt,
427. I I A L A V Ä T S G Y U L A : A b a l a t o n m e l l é k i
pontusi k o r ú r é t e g e k f a u n á j a . (Die Fauna
der pontischen Schichten der Balatongegend.)
Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Pale­
ont. függ. 4. köt. 2 cikk, p. 1—74.
428. H A L A V Ä T S G Y U L A : A
magyarországi
a r t é z i k u t a k t ö r t é n e t e , t e r ü l e t szerinti elosz­
lása, m é l y s é g ü k , v i z ü k b ő s é g é n e k és hőfo­
k á n a k i s m e r t e t é s e . (Die Geschichte der arte­
sischen B r u n n e n v o n Ungarn, ihre r ä u m ­
liche Verteilung, m i t Angaben ü b e r Tiefe,
Wasserergiebigkeit
und
Temperatur.)
Bp.,
1896, p. 103. Balatonkörnyéki kutakról
is. A u c h ü b e r die B r u n n e n der Balatonge­
gend.
429. H A L A V Ä T S G Y U L A : A magyar pontusi
emelet á l t a l á n o s és ő s l é n y t a n i irodalma. A l l ­
gemeine u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e L i t e r a t u r der
pontischen Stufe Ungarns. Földt. Int.
Kiad­
ványai.,
1904. p. 134. — B a k o n y r a vonatko­
zó i r o d a l o m is. A u c h m i t L i t e r a t u r ü b e r das
Bakony-Gebirge.
430. H A L A V Ä T S G Y U L A : Ő s l é n y t a n i adatok
Dél m a g y a r o r s z á g n e o g é n k o r ú ü l e d é k e i fau­
n á j á n a k i s m e r e t é h e z . Paleonto'ogisehe Dalon
zur Kenntniss der Fauna der s ü d u n g a r i s e h e n
Neogen-Ablao-erungcn.
Földt.
Int.
Evk..
1892/94, 10. köt. p. 3-41. - A Balaton part­
j á n B a l a t o n k e n e s é n é l e l ő k e r ü l t Congeria t r i ­
angularis Part seb, Congeria balatoniea Part seb
stb. leírása. Beschreibung v o n Congeria trian­
gularis
Bartsch
und
Congeria
balatonica
Partseh, die am Balatonufer bei Balatonkenese
angetroffen w u r d e n .
431. H A L L E R L Ä S Z L Ö : A s z e n t g y ö r g y h e g y i
bazalt „ k ő z s á k o k " . (Die B a s a l t - „ S t e i n s ä c k e '
des S z e n t g y ö r g y - B e r g e s . )
Természet,
1938,
34. köt. p. 264—265. — A Tapolcai-medence
és a B a l a t o n - f e l v i d é k t a n u h e g y e i r ő l . l" ber
die Zeugeberge des Tapolcaer Beckens u n d
des Balatonhochlandes.
T
432. H A M V A S F E R E N C : A balatom part eró­
zió-vizsgálata. (Die Untersuchungen der Ufer­
erosion am Balaton.) Hidrol.
Közl.,
1967,
p. 560—563. — A h u l l á m z á s és jég okozta
erózió a v e s z p r é m i parton. Erosion durch
B r a n d u n g u n d Eisbewegung am V e s z p r é m e r
Balatonufer.
433. H A N K Ö V I L M O S : F ü r d ő i n k , á s v á n y v i ­
zeink és a B a l n e o l ó g i a i E g y e s ü l e t , (Die B ä ­
der und T h e r m a l w ä s s e r von Ungarn u n d die
Gese lschaft.)
MagijaiBal­
Balneologische
neológiai
Ert., 1909, 2. évf. p. 6-11.
- B»k o n y - v i d é k i ás v á n y v i z e k r ő l is. A u c h
über
die M i n e r a l w ä s s e r des Bakony-Gebirges.
434. H A N T K E N M I K S A : Ajkaer K o h l e n b i l ­
dung i m Veszprimer Comitate. (Ajkai kő­
s z é n k é p z ő d é s V e s z p r é m m e g v é b e n . ) Jb. der
k. k, Geol. Reichsanstalt.
Wien,
1886, Bd.
16. p. 208.
435. H A N T K E N M I K S A : Az ajkai k ő s z é n k é p ­
let geológ'ai viszonyai. (Uber die geologischen
V e r h ä l t n i s s e der K o h l e n f o r m a t ' o n v o n Ajka.)
Magyarhoni
Földt Társ. Münk.,
1867, 3. köt.
P.
98-102.
436. H A N T K E N M I K S A : A z a l v e o l i n á k sze­
repe a d é l n y u g a t i k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i hegy­
ség e o c é n - k é p z ő d m é n y e i b e n . (Die Rolle der
A l v e o l i n e n i n den E o z ä n a b l a g e r u n g e n
des
Süd VN c s l - M i t . t e l u n g a r l ä n d i s c h e n
Gebirges.)
Földt. Közl,
1874, 4. köt. p. 202-205.
- A?
e o c é n a l v e o l i n á k a B a k o n y b a n fordulnak elő,
m é g p e d i g pontozott és k i t e r ü l t n u m m u l i l o k
rétegcsoportjában.
Die e o z ä n e n
Alveolinen
k o m m e n i m Bakony-Gebirge, u n d zwar in
der Schichtengruppe m i t p u n k t i e r t e n und
ausgerollten N u m m u l i t e n vor.
437. H A N T K E N M I K S A : Braunkohlenablage­
rungen i m n o r d ö s t l i c h e n Theil des B a k o n y erwaldes u n d i m Oedenburger Comitate-Száp á r . ( B a r n a s z é n - l e l ő h e l y e k a B a k o n y észak­
keleti részéhen.) \V/7i der /,. k. Geol.
Reichs­
anstalt 1867, p. 349—351. — A Bakonycser­
n y e i s z é n k é p z ő d é s a felső n u m m u l i t - r é l é g b e n
t a l á l h a t ó . Die K o h l e n b i l d u n g v o n B a k o n y ­
csernye ist i n der oberen N u m m u l i t c n s c h i c h t
zu finden.
438. H A N T K E N M I K S A : A Clavulina S z a b ó i r é t e g e k f a u n á j a . Die Fauna der Clavulina
S z a b ó i - S c h i c h t e n . Földt.
Int. Evk.. 1875, 4.
köt. p. 1—82. — A Clavulina S z a b ó i - r é t e g e k
e l t e r j e d é s e a B a k o n y b a n . Die V e r b r e i t u n g
der Clavulina S z a b ó i - í ü h r o n d e n
Schiebten
i m Bakony-Gebirge.
439. H A N T K E N M I K S A : Daten zur geologis­
chen und p a l ä o n t o l o g i s c h e n Kenntniss des
s ü d l i c h e n B a k o n y . (Adatok a déli B a k o n y
geológiai és p a l e o n t o l ó g i á i i s m e r e t é h e z . ) Aí tt.
aus dem Jb. der k ung. Geol. Anstalt.
Wien,
1887, Bd. 3. p.
1-35.
440. H A N T K E N M I K S A : A d é l n y u g a t i k ö z é p magyarországi
hegység
területének termé­
szeti viszonyai a h a r m a d k o i b a n . (Die Natur­
verhältnisse
des
SÜdwe t - m i l t e l u n g a r l ä n d i sehen Gebirges i m Tertiär.) MTA É r t . , 1876,
10. évf. p. 9—11. — A b a k o n y i földsüllye­
désről, a s z á p á r i s z é n t e l e p e k k e l e t k e z é s é r ő l
is. Uber die Erdsenkung i m Bakony, sowie
ü b e r die Entstehung der K o h l e n f l ö z e v o n
S z á p á r w i r d auch berichtet.
441. H A N T K E N M I K S A : Geológiai t a n u l m á ­
n y o k Buda és Tata között. (Geologische U n ­
tersuchungen i m Zwischenraum von Buda
u n d Tata.) Math, és Term. tud. Közl.,
1861,
1. ki'tt. p. 213—278. — B k o n y i területről
is. A u c h das Gebiet des Bakony-Gebirges
w i r d besprochen.
442. H A N T K E N M I K S A : Geologische Unter­
suchungen i m Bakonyer W a l d . ( F ö l d t a n i k u ­
t a t á s o k a B a k o n y e r d ő b e n . ) Verh. der k. k.
Geol, Reichsanstalt.
Wien,
1870, p.
58-59.
443. H A N T K E N M I K S A : Graf
Sz.táray'sches
Kohlenwerk
zu
V á r p a l o t a . ( S z l á r a y gróf
szénbányája
Várpalotán.) Ungar'sche
Montan-lndustrie-Zeitung.
18S9. Jg 5. p. 58—59.
— A várpalotai
s z é n k é p z ő d m é n y e k kora
harmadkor, ettől é s z a k r a egész a B a k o n y
fennsíkjáig triász dolomit lép fel. Das Alter
der Kohlenbildungen von V á r p a l o t a ist ter­
tiär, n ö r d l i c h davon treten bis zum Plateau
ties B a k o m -Gebirges triadisebe Dolomite auf.
444. H A N T K E N M I K S A : A h á r o s h e g y i ammonit! >k a B a k o n y b a n . (Die A m m o n i t e n
des
I l á r o s - B e r g o s i m I lakony-Gebi rge.)
Magyar­
honi höhlt.
Társ. Münk.,
1870. 5. köt,
p.
201—204,
— Két fajt lehet m e g h a t á r o z n i :
Ammonites s lesiacus Opp. és Ammonites
serus-t. Az ammonitok ö s s / l e t e arra mutat,
hogy a k é r d é s e s rétegek a liászhoz tartoznak.
Zwei Arten lassen sich bestimmen: A m m o ­
nites silesiacus Opp. und Ammonites serus.
Der a n n n o n i t e n f ü h r e n d e Komplex weist da­
rauf b i n . dass die fraglichen Schiebten zum
Lias g e h ö r e n .
1868, 4. köt. p. 41-47.
- Adatok
Bakony
v i d é k é r ő l is. A u c h ü b e r das Gebiet des Ba­
kony-Gebirges.
a
447. H A N T K E N M I K S A : A magyar korona
o r s z á g a i n a k szén telepe és
szénbányászata.
(Die K o h l e n l a g e r s t ä t t e n u n d
Kohlenförde­
r u n g der L ä n d e r der ungarischen Krone.) Bp,.
1878, p. 331, 5 térk. — B a k o n y i adatok is.
Auch m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
448. H A N T K E N M I K S A :
A
magyarországi
mészés
szarukövek
górcsövi
alkatáról.
(Uber die mikroskopische S t r u k t u r der un­
garischen K a l k - u n d
Hornsteine.)
Math.
Term. tud. Ert., 1884, 2. köt. p.
373-377.
— B a k o n y b é l , Zirc, Bakonycsernye stb. v i ­
d é k é n k r é t a , j u r a , triász és h a r m a d k o r i
m é s z k ő r é t e g e k b e n előforduló 1 t h o l h a r u n i uinok, foraminifera t í p u s o k , r a d i o l a r i á k és
s p o n g i a t ű k r ő l . Uber die L i l h o t h a m m e n , Fo­
rami niferen typen, Rad iola rien und Spongiennadeln, die i n den krelazischen, juras­
sischen und t e r t i ä r e n Kalksteinschichlcn der
Umgebung v o n B a k o n y b é l , Zirc, B a k o n y ­
csernye usw. v o r k o m m e n .
44». H A N T K E N M I K S A : A n u m r n u l i t o k rétegzeti j e l e n t ő s é g e a d é l n y u g a t i K ö z é p m a ­
gyarországi Hegység óharmadkori
képződ­
m é n y e i b e n . (Uber die stratigraphisebe Be­
deutung der N u m m u l ' l e n i n den
altterliä^en Ablagerungen des
SW-Mitlelungarländischen Gebirges.) Ert.
a Természet,
tud.
köréből,
1875, 5. köt. p. 1—21. — Iszkaszentg y ö r g y . Cse-nye, Puszta-lnoia, Dudar, Zirc,
P é n z e s k ú t , B a k o n y b é l v i d é k e . Uber die U m ­
geh' ng \ o n I s z k a - z e n t g y ö r g y , Csernye, I no­
ta, Dudar, Zirc, P é n z e s k ú t , B a k o n y b é l .
445. H A N T K E N M I K S A : H é b e r t és MunierChalmas k ö z l e m é n y e i a m a g y a r o r s z á g i ó h a r ­
madkori kéi>ződmén v e k r ő l . 'Die M i t t e i l u n ­
gen von H é b e r t und Mimier-Cha'mas ü b e r
die a l t t e r t i ä r e n Ablageinngen von Ungarn.)
Ert. a Teim. tud. köréből.
1879. 9. köt, p.
1—32. — B a k o n y i v o n a t k o z á s o k is. Auch
m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
450. H A N T K E N M I K S A : A n u m r n u l i t o k rétegzeli j e l e n t ő s é g e a d é l n y u g a t i k ö z é p m a ­
gyarországi hegység óharmadkori
képződ­
m é n y e i b e n . (Die stratigraphischc Bedeutung
der N u m m u h t e i n den a l t t e r t i ä r e n Ablage­
rungen des S W - M i t t e l u n g a r l ä n d i s c h e Gebir­
ges.) Földt. Közl,
1876, 6. kötet, p. 56—57.
— Az író szerint a B a k o n y keleti r é s z é b e n
h á r o m n u m m u l i t - r é t e g c s o p o r t ismeretes: 1.
pontozott, 2. sima, 3. a vonalazott n u m m u l i l c k felső r é t e g e s o p o r t j a . Nach dem Ver­
fasser seien i m Ostleil des Bakony-Gebirges
drei n u m m u l i t e n f ü h r e n d e
Schichtengruppen
bekannt: 1. punktierte N u m m u l i t e n , 2. glattflächige
Nummuliten und
3.
gestrichelte
N u m m u l i t e n (oberste Sohiohtengruppe).
446. H A N T K E N M I K S A : J e l e n t é s a magyar­
honi s z é n t e l e p e k á t k u t a t á s á n a k e r e d m é n y é ­
ről. (Bericht ü b e r die Ergebnisse der Unter­
suchungen der ungarischen Braunkohlenlag e r s t ä t l e n . ) Magyarhoni
Földt. Társ.
Münk..
451. H A N T K E N M I K S A : U j adatok a déli
B a k o n y földés
ősién y tani i s m e r e l é h e z .
Neue Daten zur geologischen u n d p a l ä o n t o logi.-chen Kenntniss des s ü d l i c h e n B a k o n y .
Fohlt.
Int, Evk,,
1875/78, 3. köt. p.
3-32.
452. TTANTKEN M I K S A : Üj ..dalok a déli
B a k o n y geológiai és p a l e o n t o l ó g i á i i s m e r e t é ­
hez. (Neuer B e i l r a g zur geologischen und
pal,äonloI|Ogischen
Erkennlniss
des südli­
chen Bakony-Gebirges. MTA Ert., 1874, 8.
évf. p. 209—217. — A j k a i , ú r k ú t i , h a l i m b a i
adatok. Angaben ü b e r A j k a , Ü r k ú t u n d Ha­
limba.
453. H A N T K E N M I K S A :
Az
Ujszőny-pesti
Duna és F e h é r v á r - b u d a i v a s ú t b e f o g a d ó te­
r ü l e t földtani leírása. (Geologische Beschrei­
bung der E r d f l ä e h e zwischen II j s z ő n y - P e s t e r
Donau u n d Eisenbahnlinie F e h é r v á r - B u d a . )
Math. Ten,,,
lud. Közl.,
1865, p.
384-444.
—Bakonyi részek is. A u c h m i t Angaben ü b e r
das Bakony-Gebirge.
454. H A N T K E N M I K S A : A zirci eocén
gek. (Die E o z ä n s c h i e h t e n v o n Zirc.)
Közi,
1874, p.
198-202.
réte­
Földt.
455. H A N T K E N M I K S A — M A D A R Á S Z E D E :
J e g y z é k e az 1873.-ik évi bécsi v i l á g t á r l a t o n
kiállított n u m m u l i toknak. Katalog der auf
der W i e n e r Weltaustellung i m Jahre 1873
ausgestellten N u m m u l i t e n . 1873. p. 14. — A
nummiditesek
között
szelepeinek A j k á r ó l ,
U r k i i t r ó l stb. s z á r m a z ó fajok. Unter den
Nummuliten
figurieren A r t e n
von
Ajka,
Ú r k ú t usw.
456. H A N U S Z I S T V Á N :
Hazánk
természeti
k ü l ö n l e g e s s é g e i b ő l , ( ü b e r die Naturbesonder­
heiten v o n Ungarn.) Turisták
L . , 1891, 3.
évf. p. 154—162. — Balaton k ö r n y é k i ada­
tok is. A u c h m i t Angaben ü b e r die Bala­
tongegend.
457. 11ABASZTHY Á R P Á D : Recherches anatomiques sur les x y l i t e s d ' age tortonien
de H e r e n d — S z e n t g á ' . (Elongrie occidentale.)
Acta Bot. Hung., 1958, Nr. 38. p.
233-256.
-
D A B W O O D , I I . F., lásd
Mauritz Bélánál.
823.
szám
alatt,
458. H A U E R , F R A N Z : Die Geologie und ihre
A n w e n d u n g auf die Kenntniss der Boden­
beschaffenheit der Ö s t e r r . — U n g . Monarchie.
(A f ö l d t a n és a l k a l m a z á s a az O s z t r á k — M a ­
gyar Monarchia t a l a j á l l a g á n a k
megismeré­
séhez.) Wien, 1878, p. 764. — B a k o n y r a vo­
n a t k o z ó adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r
das Bakony-Gebirge.
459. H A U E R ,
FRANZ:
Geologische
Über­
sichtskarte
der
Österreichisch—Ungarische
Monarchie. 7. Das unoarische Tiefland. (Az
O s z t ó k — M a g y a r Monarchia földtani á t n é z e ­
ti lérképe.) Jb. der k k. Geol.
Reichsanstalt.
Wien, 1870, Bd. 20. p. 463-499.
- Adatok
a B a k o n y r ó l és a Balaton északi hegyvonu­
l a t a i r ó l . Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge
u n d ü b e r die n ö r d l i c h e n G e b i r g s z ü g e des
Balatonhochlandes.
460. H A U E R , F R A N Z : Ü b e r die Petrefacten
der Kreideformalion des Bakonyer Waldes.
(A B a k o n y e r d ő k r é t a k o r i kövületeiről.) Sitzuiigsber. der kaiserlichen
Akad. der Wissen­
schaften.
Wien,
1861, Bd. 44. 1. Abt.
p.
631—659. — K ü l ö n b ö z ő fajok leírása, í g y :
P é n z e s k ú t r ó l Ammonites schwabenaui
Ha­
uer 1862, B a k o n y n á n á r ó l Handles
(Anisoceras) nanaensis Hauer 1862, ugyancsak i n ­
nen Turrilites stachei Hauer 1862. Beschrei­
bungen v o n verschiedenen A r t e n : A m m o n i ­
tes schwabenaui Hauer 1862 aus P é n z e s k ú t ,
Handles (Anisoceras) nanaensis Hauer 1862
aus B a k o n y n á n a , sowie Turrilites
stachei
Hauer 1862 aus demselben Fundort.
461. H E B E R T , E D M O N D — M I " N I E P
CHAEM A S , E R N E S T : Terrain teitiaires de la Hong­
rie. (Bakony, Gran, Buda, Pest.) P.
1-2.
Comptes
Rendus
Séances
de V Acad.
des
Sciences,
Paris, 1877, Tom, 85. p.
125-128;
181—186.
— Ajka
vidékéről
különböző
Nummulitesek,
p l . : Cerithiiim
baconicum
M . Ch., Cerithium Ajkense M . Ch., N u m m u ­
l i tes perforata, stb. leírása. Beschreibungen
verschiedener A m m o n i t e n aus
der Umge­
b u n g von A j k a : Cerithium baconicum M .
Ch., Cerithium Ajkaense M . Ch., N u m m u l i tes perforata usw.
462. H E G E D Ű S G Y U U A : Boba és J á n o s h á z a
v i d é k e földtani viszonyai. Les conditions
g é o l o g i q u e s des environs de Boba et J á n o s ­
h á z a . Földt. Int. Évi Jel, 1950. p.
29-32.
— B a k o n y i adatokkal is. Auch m i t Angaben
ü b e r das Bakony-Gebirge.
-
H E G Y E S S Y L Á S Z L Ó , lásd 18. szám
alatt.
-
H E G Y E S S Y L Á S Z L Ó , lásd 203. szám
Cziráky Józseffel.
alatt,
463. H E R C E G H J Ö Z S E F : Kőszén előfordulá­
sok és t a n u l s á g a i k hazai s z é n k é p z ő d m é n y e ­
ink szempontjából. (Kohlenlagerstätten und
deren Aussagekraft für die Kohlenbildungen
i n Ungarn.) Földt.
Ert,, 1937. p.
117-125.
— A M a g y a r K ö z é p h e g y s é g e k e l ő t e r é b e n te­
l e p ü l t ó h a r m a d k o r i és ó-miocén szénelőfor­
d u l á s o k r ó l . Uber die a l t t e r t i ä r e n u n d altm i o z ä n e n K o h l e n l a g e r s t ä t t e n i m Vorlande
der ungarischen Mittelgebirge.
464. H E R M A N N M A R G I T : A v á r p a l o t a i Sza­
bó-bánya miocén homokrétegének nehéz ás­
v á n y a i . (Die Schvvermineralen der m i o z ä nen Sandschichten
der S z a b ó - G r u b e v o n
V á r p a l o t a . ) Term,
tud
Múz.
Evk.,
1956.
Tom, 7. p.
207-218.
465. H L A S I W E T Z , I I E T N B I C T I : Harz aus der
Braunkohle v o n A j k a i n Veszprimer Comi­
tate. (Gyanta a v e s z p r é m megyei Ajka bar­
n a s z e n é b ő l . ) Verh. der k k, Geol
Reichsan­
stalt. Wien, 1871, p.
191-192.
466. H O E R N E S R U D O L F : A d a l é k o k a B a k o n y
felsőtriász
megalodontjainak
ismeretéhez.
Zur Kenntniss der Megalodontes aus der
oberen Trias des B a k o n y . Földt. Közl,
1898,
28. köt. p. 136-150.
- A leggyakoribb alak
a Megalodus G ü m b e l i Stopp, de egy új alak
részletes l e í r á s á t is adja: Megalodus Lóczy
nova forma, m e l y az e p l é n y i d o l o m i t b ó l ke­
r ü l t elő. T o v á b b i l e l ő h e l y e k : Zirc, Csesznek,
R á t ó t , M á r k ó . A m h ä u f i g s t e n k o m m t Mega­
lodus G ü m b e l i Stopp vor. doch w i r d auch
die a u s f ü h r l i c h e Beschreibung einer neuen
F o r m m i t g e t e i l t : Megalodus
Lóczyi nova
forma, die i m E p l é n y e r Dolomit angetrof­
fen worden ist. Weitere F u n d o r t e : Zirc,
Csesznek, R á t ó t , M á r k ó .
467. H O E R N E S R U D O L F : A d a l é k o k a bako­
n y i felsőtriász megalodus fajainak i s m e r e t é ­
hez. (Beiträge zur Kenntniss der Megalodonten-Aiten der Bakonver Obert ias.) Földt.
Közl., 1899, 29. köt. p . 3 2 3 - 3 3 1 , - K é t új
alak leírása, az egyik a P a p o d h e g y r ő l k e r ü l t
elő, ez a Megalodus Böckhi nov. form., a
m á s i k a Megalodus L a c z k ó i nov. form., m e l y
a Z i r c i - m e d e n c é t északról szegélyező daehs t e i n m é s z b ő l s z á r m a z i k . Die Beschreibungen
v o n zwei neuen A r t e n . Die eine w u r d e am
Papodberg gefunden: Megalodus Böckhi nov.
form., die andere ist Megalodus Laczkói
nov.
form., die aus dem Dachsteinkalk
stammt, welcher das Zircer Becken v o n N
begrenzt.
468. H O F F E R A N D R Á S : D i a t r é m ó k és exploziós-tufa
tölcsérek
a
tihanyi
félszigeten.
(Diathremen u n d Explosions-tuffriohter auf
der T i h a n y e r Halbinsel.) Földt. Közl,
1943,
73. köt, p.
151-158.
469. H O F F E R A N D R Á S : A Tihanyi-félsziget
vulkáni
képződményei.
Die
vulkanischen
Bildungen der Halbinsel T i h a n y . Földt.
Közl,
1943, 73. köt. p. 375-429.
Működésük
foki törése a pontuszi idő legvégére esik, de
á t n y ú l t a k ö z é p s ő plioeénba is. Die Hawptpbase der A u s b r ü c h e entspricht dem Ende
der pontischen Zeit, aber dauerte i m m e r
noch i m mittleren P l i o z ä n an.
470. H O F F M A N N G É Z A : A bakonyi új szént e r ü l e t e k . (Die neuen Kohlenflöze des Ba­
kony-Gebirges.) Bány.
Koh. L . , 1923, 66.
évf. p. 257—260. — Bakonycsernye, J á s d ,
B a k o n y n á n a , S z á p á r stb. eocén és oligocén
rétegeiben jdíentős széntelepek
találhatók.
I n den e o z ä n e n u n d o l i g o z ä n e n Schichten
von Bakonycsernye, J á s d , B a k o n y n á n a , Szá­
p á r usw. k o m m e n b e t r ä c h t l i c h grosse K o h ­
lenflöze vor.
471. I I O F M A N N K A R O L Y : Die Basalt-Gestei­
ne des s ü d l i c h e n B a k o n y . (A déli B a k o n y
bazalt-kőzetei.) Mitt, aus dem Jb der k. k.
Geol Anstalt, Bp, 1879, Bd. 3. p.
1-241.
472. H O F M A N N K A R O L Y : A déli B a k o n y
bazaltjai. (Die Basalte des s ü d l i c h e n Bakony-Cebiiges.) Földt.
Közl,
1874, 4. köt.
p. 303—312. — A b a k o n y i bazalt előfordulá­
sok ú g y n e v e z e t t
homogén
vulkánokat ké­
peznek. A vizsgált k ő z e t p é ' d á n y o k Kabhegy,
K ö r ö s h e g y , T i k h e g y , Badacsony b a z a l t - t ö m e ­
geiből v a l ó k . Die Basaltvorkommen des Ba­
kony-Gebirges stellen sog. homogene V u l k a ­
ne dar. Die untersuchten H a n d s t ü c k e stam­
men aus den Basallmassen des Kabhegy,
Tikbegy, K ö r ö s h e g y u n d Badacsony.
473. H O F M A N N : K A R O L Y : A déli Bakony
b a z a l t k ő z e t e i . Die Basaltgesteine
des süd­
lichen B a k o n y . Földt.
Int. Evk.,
1875/78,
3. köt. 3. fasc. p. 339—530.
474. H O F M A N N K A R O L Y : J e l e n t é s az 1883.
év n y a r á n a Duna j o b b p a r t j á n Ö - S z ő n y
és Piszke k ö z ö t t f o g a n a t o s í t o t t f ö l d i á m rész­
letes felvételekről. Bericht ü b e r die auf der
rechten Seite der Donau zwischen Ö - S z ő n y
u n d Piszke i m Sommer 1883 a u s g e f ü h r t e n
geologischen Spezialaufnabmen. Földt
Közl,
1884, 14. köt. p. 174-190.
- A térületen
g y ű j t ö t t k ö v ü l e t e k k ö z ü l n é h á n y azonos a
B a k o n y v i d é k é n t a l á l t a k k a l . P l . : R h . securiformis H o f m . nov. sp. az e p l é n y i alsóliászban. Aegoceras cfr. Hagenowi D n k . megegye­
zik a T ű z k ö v e s - h e g y aljáról az alsóliász r é ­
tegeiből e l ő k e r ü l t fajjal, stb. Einige der i n
diesem Gebiet gesammelten Fossilien sind
m i t den i m R ä u m e des
Bakony-Gebirges
gefundenen identisch. Z. B . R h . securiformis
Hofm. nov. sp. aus dem unteren Lias v o n
Eplény.
Aegoceras
cfr.
Hagenowi
Dnk.
stimmt m i t der i n den
unterli assischen
Schichten des T ű z k ö v e s - B e r g e s angetroffenen
Art überein.
475. H O F M A N N , K A R L : Palagonit i n dem
basaltischen Tuff des Szigliget Berges u n d
von L e á n y v á r bei Battina i m Baranyer Comitat. (Palagonit a b a z a l t t u f á b a n a szigli­
geti begyben és L e á n y v á r o n Battina mellett
Baranva m e g y é b e n . ) Verh. der k. k.
Geol.
Reichsanstalt,'
Wien,
1887, p.
209-211.
476. H O E M A N N K A R O L Y : A szigligeti ba­
zalt-tufák és a l e á n y v á r i bazalt-breccia pal a g o n i t - t a r t a l m á r ó l . ( ü b e r den Palagonitgeh a l t der Basalttuffe v o n Szigliget u n d der
Basaltbrekzien v o n L e á n v v á r . )
A
Magy.
Fohlt.
Társ.
Munkálatai.
1868, 4. köt.
p.
36-40.
477. HOJNOS R E Z S Ő : A d a l o k a magyarhoni
fosszilis
radiolariák
ismeretéhez.
Beiträge
zur Kenntniss der ungarischen fossilen Ra­
diolaren. Földt. Közl,
1916, 46. köl. p. 262
—284. — C s e r n y é r ő i — aus Csernye — :
Haexastiliis priinaeyus R., Felsőőrsről — aus
F e l s ő ö r s - Staurolonche H a n l k e n i i , Caenosphaera bakonyiana.
478. HOJNOS R E Z S Ő : A Balaton é s z a k n y u ­
gati p e r e m é n e k triász k é p z ő d m é n y e i r ő l . , Uber
die Triasbildungen v o m nordwestlichen Ran­
de des Balaton Sees. Földt.
Szende,
1932,
1. köt. p.
129-137.
479. HOJNOS R E Z S Ó : A dolomit k e l e t k e z é s e .
(Die Entstehung des Dolomites.) Terin.
tud.
Közl., 1922. 54. köt. p. 67-68.
- Adalok a
Balaton k ö r n y é k i d o l o m i t o k r ó l . B e i t r ä g e zur
Kenntnis der Dolomite der Balatort-<legend,
480. HOJNOS B E Z S O : S ü m e g geológiájához.
Ü b e r die E o z ä n - u n d Kreidebildungen von
S ü m e g . Főidt. Int. Evi Jel:. 1939-1910.
I.
köt. p. 275—313. — A v á r o s földtani felépí­
t é s é b e n a k ö v e t k e z ő rétegek vesznek r é s z t :
H o l o c é n , d i l u v i u m , p a n n ó n i a i - p o n t u s i eme­
let, m i o c é n , eocén, k r é t a , j u r a . triász. A m
geologischen B a u der Stadl sind folgende
Formationen beteiligt: H o l o z ä n , D i l u v i u m ,
Pannon (Pont), M i o z ä n , E o z ä n , Kreide, Ju­
ra, Trias.
481. H O B T O L A N Y I
GYULA:
Javaslat
a
Veszprém
megyei Tapolca t a v a s b a r l a n g j á ­
nak k u t a t ó m u n k á i r a
v o n a t k o z ó a n . (Vor­
schlag b e z ü g l i c h der Forschungsarbeiten i m
Höhlenteich
von
Tapolca
im
Komitate
V e s z p r é m . ) Karszt
és Barl, Kut
Tájékozt.,
1963, p.
136-137.
482. H O R T O L A N Y I , G Y U L A : A tapolcai ta­
vízalatti
folytatásának
felfede­
vasbarlang
z é s e . Entdeckung der Fortsetzung der Ta­
polcáéi' Tavasbarlang H ö h l e unter dem Was­
ser. Karszt
és Barlang.
1962, 1. félév,
p.
33—36., képek.
— A barlangrendszer leírása.
Beschreibung des D ö l i l e n s y s l e n i s .
483. I T O R U S I T Z K Y F E R E N C : M a g y a r o r s z á g
t r i á s z - k é p z ő d m é n y e i a nagyszerkezet t ü k r é ­
ben.
(Die Triasablagerungen v o n Ungarn
i m Spiegel der Grosstektonik.) Földt.
hit.
Evk., 1961, 49. köt, p. 267-278.
- Bakonyi
és B a l a t o n - f e l v i d é k i adatok is. A u c h m i t A n ­
gaben ü b e r das Bakony-Gebirge u n d das
Balatonhochland.
484. H O R U S I T Z K Y H E N R I K : A lösz. (Der
Loss.) Term. tud. Közl,
1899, 49-52.
pót­
fűz, p. 75—83. — A bakonyi lösz keletke. zése és k ö v ü l e t e i . Uber die Entstehung u n d
'Fossilien der Bakonyer L ö s s a b l a g e r u n g e n .
;
485. H O R U S I T Z K Y
HENRIK:
löszterületek
Magyarországon.
(Lössgebiete in U n g a r n . )
Földt. Közl,
1898. 28. köt. p. 29-36.. - r A
b a k o n y i l ö s s z t e r ü l e t e k r ő l is. Auch ü b e r die
L ö s s g e b i e t e des .Bakony-Gebirges.
.,
486. H O R V Á T H A N N A : Ausseites F ü l ö p i n .
sp.' (Ceph.) a h á r s k ú t i ( B a k o n y - h e g y s é g ) al­
s ó k r é t a r é t e g e k b ő l . Ausseites F ü l ö p i n . Sp.
Hárskút.
(Ceph.)- du crétacé inférieur de
Földt. Int, Evi Jel, 1962, p. 145-156.
- Az
i t l talált Ausseites F ü l ö p i n . sp. l e g i n k á b b
az Ausseites ausseanus fajhoz h a s o n l í t . D i e
hier gefundene A r t Ausseites F ü l ö p i n . sp.
ist am ehesten der A r t Ausseites ausseanus
ähnlich.
487. H O R V Á T I T A N N A : Üj k a g y l ó c s o p o r l a
Kárpát-medence
kréta-időszaki
képződmé­
n y e i b ő l . Eine neue Muschelgruppe aus dem
Kreidebildungon des Karpatenbeekens.
Földt,
Közl,
1966, 96. köt. p. 105-110.
— Ajka és
Ü r k ú t k ö r n y é k é n e k a l s ó k r é t a k o r ú rétegei­
b ő l k e r ü l t ' elő új k a g y l ó c s o p o r l . Die neue
G r u p p e v o n Muscheln w u r d e i n der Unter­
kreide der Umgebung v o n A j k a u n d Ü r k ú t
gefunden.
-
HORVÁTH
B E L A , lásd 17. s z á m
alatt.
488. H O R V Á T H J Á N O S : A Nagy- és K i s - P é n z l i k barlang új felmérése. (Neue Aufnahme
d e r Nagy- u n d Kis-Pénzlik Höhle.)
Karszt
és Barlang,
1963, 2. félév, p. 71-74.
- Az
1962-es b a k o n y i , e x p e d í c i ó s o r á n a fenti bar­
langot f e l t é r k é p e z i k és ehhez k é s z ü l t az is­
m e r t e t é s . W ä h r e n d der Bakonyer E x p e d i t i o n
v o n 1962 w u r d e die obige H ö h l e kartiert.
Daran anschlissend
w u r d e diese- Beschrei­
b u n g angefertigt.
•
;
;
489. H O R V Á T H J Á N O S : A szentgáii barlang
felniérése.
(Die Aufnahme der S z e n l g á i e r
Höhle.) Karszt
és Barlang.
1965, p. 67—70.
— A barlang leírása alaprajzzal és szelvé­
n y e k k e l . Die Beschreibung der H ö h l e mit
Grundriss und Profilen.
490. H O R V Á T H J Ó Z S E F : A dudari Szabad­
ság-aknai szénlelepes rétegsor
kőzetfizikai
v i z s g á l a t a . (Petrophysikalisehe Untersuchun­
gen der Kohlenserie i m S z a b a d s á g - S c h a c h t
von Dudar.) Bány.
Kut. Int. Közl,
1956,
1. évf. p.
23-32.
491. H O R V Á T H K Á R O L Y : A h a l d o k l ó K i s balalon. (Der sterbende Kisb alalon = K l e i n balatonsee.) Turisták
L . , 1930, 42. évf. p.
43—47. — A cikk m e g á l l a p í t j a , hogy a K i s balaton s z ö r p ü n k l á t t á r a s z ű n i k meg tó lenni
és v á l t o z i k á t m o c s á r r á . I m Aufsatz w i r d
festgestellt, dass der Kleinbalaton gerade
v o r unseren Augen a u f h ö r t • als ein See zu
existieren und sich i n einen Sumpf u m v a n delt.
492. H Ö R I S Z T G Y Ö R G Y : A b a u x i t b á n y á s z a t
v í z ü g y i helyzete. (Die hydrologischen Verh ä l t n i s s e der B ä u x ' t f ö r d e n m g . ) Hidrol.
Tájékoztató,
1966, p. 77—79.
— ïszkaszentg y ö r g y i , n y i r á d i . halimbai, fenyőfői t e r ü l e ­
tekről is. Auch ü b e r die L a g e r s t ä t t e n Iszkaszenlgyörgy, Nyirád, Halimba und Fenyőfő.
499. I V A N J Ó Z S E F : B a l a t o n f ü r e d
környéke
és a Balaton. (Die Umgebung von Balaton­
füred u n d der Balaton.) Balatonfüred,
1935,
p. 144, térkép.
— Foglalkozik a t a m á s h e g y i
Lóezy-barlang
geológiai
adottságaival
is.
Auch
die geologischen
Verhältnisse
der
L ó c z y - H ö h l e werden besprochen.
-
500. I V Á N J Ó Z S E F : A B a l a t o n f ü r e d i L ó c z y barlang (Die L ó c z y - H ö h l e v o n B a l a t o n f ü r e d . )
Barlangvilág,
1935, 5. köt. p.
39-48.
H Ö R I S Z T G Y Ö G Y , lásd
i f j . Dudich E n d r é n é l is.
260.
szám
alatt,
493. H i E X E F R I E D R I C H : A Placochelys ko­
ponya
újabb
tanulmányozásának
eredmé­
n y e i . E r g ä n z u n g e n zur Kenntniss des Schä­
dels v o n Placochelys u n d seiner Bedeutung.
Geol.
Hang.
Ser. Paleontologica.
Fasc.
9.
p. 1—14. 9 l. — A v e s z p r é m i J e r u z s á l e m hegy k ő f e j t ő j é b e n
talált
koponya leírása.
Beschreibung des i m Steinbruch des Jeruzsálem-Berges
in
Veszprém
gefundenen
Schädels.
494. H U L Y A K V A L É R : Á s v á n y t a n i közieményék
(Mineralogische Mitteilungen.)
Földt,
Közl.,
1903, 33. köt. p. 54-59.
- Bakonyi
adatokat is tartalmaz. M i t Angaben auch
ü b e r das Bakony-Gebirge.
495. H U N F A L V Y J Á N O S : A magyar biroda­
l o m t e r m é s z e t i viszonyainak leírása. (Be­
schreibung der N a t u r v e r h ä l t n i s s e des Unga­
rischen Reiches.) Pest, 1864, 2. köt p. 422
-436
és 470-483.
- A Bakony általában
és földtani tekintetben. Das Bakony-Gebirge
i m allgemeinen u n d i n geologischer Hinsicht.
496. TELES G Y Ö R G Y : A balatoni ü d ü l ő k i v ó ­
v í z e l l á t á s a . (Die Trinkwasserversorgung der
Balatoner B ä d e r . ) Hidrol.
Közl.,
1953, p.
356—358.
— A k a r s z t v í z k é s z l e t szerepe a
Balaton v i d é k é n . Die Rolle der Karstwasser­
v o r r ä t e i m R ä u m e des Balatonsees.
497. I L L É S G Y Ö R G Y : A regionális v í z m ű v e k .
Die Begional-Wasserwerke.
Hidrol.
Közl.,
1963, 43. évf. p. 487. 491. - H i d r o g e o l ó g i a i
és hidrológiai a d o t t s á g o k s z á m b a v é t e l e a Ba­
k o n y b a n is. Die E r m i t t l u n g der hydrogeologischen und hydrologischen V e r h ä l t n i s s e auch
i m Bakony-Gebirge.
-
T LOS VA Y LAJOS, lásd 17. s z á m
alatt.
498. I N K E Y B É L A : A S z é k e s f e h é r v á r - v e l e n ­
cei h e g y s é g g r á n i t és trachytnemu k ő z e t e i ­
ről. (Uber die Granit- u n d Trachytgesteine
des Székesfehérvár—Velence-Gebirges.)
Földt,
Közl,
1875, 5. köt. p. 145-158.
- Ál­
t a l á n o s geológiai leírás, a palcographiai k u ­
t a t á s e r e d m é n y e i és összefüggések a B a k o n y ­
n y a l . Allgemeine geologische
Beschreibung,
Ergebnisse p a l ä o g e o g r a p h i s c h e r Umtersuehungen und Verbindungen m i t dem BakonyGebirge.
501. J A E K E L OTTO : Gerinces á l l a t o k marad­
v á n y a i a Bakony t r i á s z r é t e g e i b ő l . (Die Ü b e r ­
reste v o n W i r b e l t i e r e n aus den Triassehichten des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud.
Tan.
Er., 1911, 1 köt. 1. r. Paleont. függ. 3. köt.
7. cikk, p. 1-22.,
táblákkal.
502. J A E K E L O T T O : A Placochelys
n.genrol és ennek jelentőségéről a t e k n ő s b é k a
s z á r m a z á s á r a . Uber Placochelys placodonla
n. g. u n d ihre Bedeutung für den Ursprung
der S c h i l d k r ö t e n . Math
és Term
tud.
Ert.,
1902, 20. köt. p. 237-353.
- A veszprémi
J e r u z s á l e m - h e g y e n a felső-triászbeli
réteg­
csoportban talált gerinces állat csontmarad­
v á n y a i n a k leírása. Beschreibung der K n o ­
chenreste des Vertebralen, der i n den Ober­
trias-Serie des J e r u z s á l e m - B e r g e s i n Veszp­
r é m angetroffen w u r d e .
503. J A E K E L O T T O : Placochelys
pheodonta
a B a k o n y felső-triászkorii rétegeiből, (Placochelvs placodonta aus der Obertrias des
Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911,
1. hot, 1, r. Paleont függ. 3. köt. 8. cikk.
p. 88., 10 t.
504. J A E K E L O T T O : Ü b e r Beste eines neuen
Placedontiden aus dem unteren Keuper v o n
V e s z p r é m am Plattensee in Ungarn. (Egy új
Placokontirla m a r a d v á n y a i r ó l ,
az
alsókeu
p e r b ő l , V e s z p r é m b e , a m a g y a r o r s z á g i Bala­
ton tónál.) Z. deutschen
Geol.
Gesellsch.,
1901, Bd. 53, p.
56-57.
505. J A K U C S L A S Z L O : A h é v f o r r á s o s barlangkeletkezés.
(Die Entstehung
von
Höhlen
durch T h e r m a l t ä l i g k e i l . ) Hidrol, Közl,
1948,
p. 53—58. — B a k o n y i adatok is. A u c h ü b e r
das Bakony-Gebirge.
506. J A K U C S N E N E U B R A N D T
ERZSÉBET:
Adatok a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g t r i á s z do­
l o m i t f a j t á i n a k k e l e t k e z é s é h e z . D o n n é e con­
cernant la formation des espèces de dolom i t triasique du Massif Central hongrois.
Földi. Közl,
1952, 82. köt. p. 374-385.
A d o l o m i t o s o d á s ideje a l e ü l e p e d é s u t á n i ,
de a b e t e m e t ő d é s előtti i d ő r e r ö g z í t h e t ő .
B a k o n y i adatok is. Die D o l o m i l i s i e r u n g muss
nach der Ablagerung, aber noch v o r der
V e r s c h ü t t u n g stattgefunden haben. A u c h m i t
Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
507. .JAKl'CSNE
NELBBANDT
ERZSÉBET:
Óriás n ö v é s ű P y i g u l i f e r a faj Ajkáról, G i ­
gantisch gewachsene P\ rgulifera species aus
A j k a . Földt. Közl., 1949, 79. köt, p.
119-125.
508. J Á N Ü S S Y
DÉNES—DARNAY-DORNYAY
B E L A : A Sikaliktya-harlang (Keszthelyihegység) szubfosszilis faunája. (Die silbfoSsile Fauna der S i k a l i k t y a - H ö h l e i m Készth e l y é r Gebirge.) Vertebrata Hung M u . Hist.
Nat. Hung., 1961. Tom. 3. p. 119-122.
Az ü l e d é k b ő l k i á s o t t csontok mellett ősem­
beri k u l t ú r n i a r a d v á n y o k a t is talállak. Neben
den, aus dem Sediment ausgegrabenen K n o ­
chen w u r d e n auch Urinenschcnkulturcn an­
getroffen.
509. J A N T S K Y B Ë L A : Adatok U g o d - H o m o k «
b ö d ö g e k ö r n y é k é n e k földtani viszonyai boz.
Contributions a la connaissance des relations
géologiques des environs de Ugod et H o m o k b ö d ö g e . Földt. ïnt. Evi Jel, 1952, p.
29-31.
— Koch r é t e g t a n i s o r r e n d j é t fogadta el és
ennek a felfogásnak a l a p j á n k ő s z é n k u t a t á s r a
alkalmas t e r ü l e t n e k t e k i n t h e t ő , Koch's stratigraphisché. Aufeinanderfolge
wird
ange­
nommen und anband dicsei' Auffassung kann
das betrachtete Gebiet als für Sucharbeiten
auf Kohle geeignet betrachtet werden,
510. J A N T S K Y
BELA: A
Velencei-hegység
f ö l d t a n a . Géologie de la montagne de Ve­
lence. Geol. Hung
Ser. Geol., Tom. 10. p.
1—174. — A vizsgálatok a nagyszerkezeti
helyzet tisztázását t ű z t é k k i célul, a z o n k í v ü l
a h e g y s é g m a g m á s k é p z ő d m é n y e i n e k meg­
i s m e r é s é r e is i r á n y u l l a k .
Számos
utalást
t a l á l u n k a B a l a t o n - f e l v i d é k r e is. Die Unter­
suchungen haben die m e g á t e k t o n i s c h e Lage
zu k l ä r e n bezweckt. Ausserdem wurde auch
die E r k e n n u n g der M a g m a t i t é des Gebirges
angestrebt. Es gibt auch zahlreiche H i n ­
weise auf das Balatchhochland.
i
511. J Á R Á N Y I I S T V Á N : M a g m á s k ő z e t e k bio­
k é m i a i m á l l a s z t á s a . Experimental biochemi­
cal weathering of igneous rocks. Földt
Int.
Evi Jel., 1965. p. 533-556.
— A kísérlethez
a bazaltot a H a l á p h e g y keleti oldaláról vet­
ték. Der Basalt zum Experiment wurde vom
Ostabhang des H a l á p - B e r g é s genommen.
5.12. J A S K Ó S Á N D O R : A b r á z i ó s p l a t ó m a r a d ­
v á n y o k a Bakony n y u g a t i p e r e m é n . (Uber­
reste v o n Abrasion s pia tea u s am Westrand
des Bakonv-Geb'rges.) Földr.
Közl..
1935,
63. köt. p. '20-23
- N é m e t b á n y a , Bakony­
k o p p á n y stb. v i d é k e . Die Umgebung von
N é m e t b á n y a , B a k o n y k o p p á n y usw.
513. J A S K Ó S Á N D O R : Adatok a b a k o n v i
karszt i s m e r e t é h e z . (Angaben zur Kenntniss
des Bakonyer Karstes,) Turisták
L . , 1936,
p. 58—59. — A Bakony eddig ismeretiéit
k a r s z t k é p z ő d m é n y e i n e k leírása: Alívai fofrásló és a Szentgáli kőlejlő egyik m é g k i
nem kutatott barlangja. Beschreibung der"
bisher unbekannten Karstbildungen des Bä*
kony-Gebirges; Der D ö h l e n l e i c b von A t t y a
Und eine bisher unerkundete H ö h l e deá
Steinbruches v o n Szentgál,
514. J A S K Ó S Á N D O R : A B a k o n y és vizei,
(Das Bakony-C ebiige und seine Gewässer.)
Természetjárás,
1960, 6. évf. 2, sz., p, 4—5.
515. J A S K Ó S Á N D O R : A b a l a t o n f e l v i d é k i és
é s z a k - b a k o n y i patakok v í z h o z a m á n a k kap-*
csolata a földtani felépítéssel, Beziehung der
Abflussmengen der Bäche iiii Oberland des
Balaton u n d i m n ö r d l i c h e n Teil des B a k o n y
Gebirges zum geologischen Aufbau,
Iltdr'oL
Közi.
1961, 41. évf. p, 75-^84.,
térképek,
— 17 nagyobb p a t a k r ó l adatsorral. Eine
Reibe Von Angaben ü b e r 17 grössere Bäche,
516. J A S K O S Á N D O R : A bauxit elterjedése
a Dunántúli Középhegységben
lîauxil-Vorkommet! i m Transdanubiseben Mittelgebirge.
Bány.
L , 1956, 89. évf. p, 621-624.
- A
D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n csak a fődoloffiit és a dachsleini m é s z k ő fölé települt ba­
u x i t rétegeket t a l á l u n k , Az e p l é n y i bauxit­
ról is, l m Transdanubischen Mittelgebirge
k ö n n e n nur ü b e r dem Haifpldolornit
und
dein Daehsteiiikalk lagernde Bauxitschichien
angetroffen werden, Auch ü b e r die Bauxite
VOn E p l é n y ,
517. J A S K O
SÁNDOB:
Bauxit-toloproncsok
V e s z p r é m és N a g y v á z s o n y k ö r n y é k é n . Reste
Von BauxillagCrn i n der Umgebung v o n
Veszprém
und NägVvazsonv.
Fohlt
Int,
Evköny,
1957, 48. köt. p. 025-529.
Je­
l e n t ő s e b b t ö m e g ű halmozott b ä u x i t r o f i e s o k :
C s a t á r b e g y és T e k e r ß s v ö l g y , Ü r k ú t , Szent­
gál, N e m e s v á m o s , K e s z l c r l a h y ä stb, v i d é k é n .
Grössere u m g e h ä u f t e B a u x i t t r ü m m e r : Csa­
tár-Berg, Tekeres-Tal, Ü r k ú t , Szentgál, Neírtosvámos. Keszlerlanya Und Umgebung,
518. J A S K O S Á N D O R : A földtani felépítés és
a k a r s z t v í z elterjedésének kapcsolata a D u ­
n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n . Relationship hotWeefJ the geological structure and the ex­
tension of karstic-walers i n the Transdi
bian central range. Ilidről
Köz!., 1959, 39.
évf. p. 289—297. — B a k o n y i b ő adatsorral.
M i t reichlichen Angaben ü b e r das Bakony*
Gebirge.
519. J A S K O S Á N D O B : A Kisbalaton tőzegt e r ü l e t é n e k geológiai fejlődéstörténete. Geo*
logische Entwicklungsgeschichte des
Torf­
lagers v o n Kisbalaton. Beszámoló
a
Földt,
Int. VltäüleseirÖl,
1947, p.
77-86.
520. J A S K O S Á N D O R : L e p u s z t u l á s és ü l e d é k f e l h a l m o z ó d á s M a g y a r o r s z á g o n a kainozoik u m b a n . Erosion and sedimentation i n the
H u n g a r i a n Basin d u r i n g the Kainozoic Era.
Földt. Közl,
1947, 77. köt. p. 26-38.
- Ba­
latoni és b a k o n y i adatok is. M i t Angaben
auch ü b e r den Balatonsee und das B a k o n y Gebirge.
521. J A S K O S Á N D O R : A p á p a i Bakony föld­
tani leírása. (Geologische Beschreibung des
Bakom-Gebirges i n der Umgebung von P á ­
pa.) Bp., 1935, p. 41. Földt.
Szemle
Mell.
522. J A S K O S Á N D O R : A p á p a i B a k o n y hid­
rológiája. H y d r o l o g i e des Bakony-Gebirges
hei P á p a . Flidr.
Közi,
1935,
15. köt.
p.
205-211.,
képek.
523. J A S K O S Á N D O B : Pleisztocén éles k a v i ­
csok a déli B a k o n y b é l . P l e i s t o z ä n e Dreikan­
ter aus dem s ü d l i c h e n Bakony. Földt.
Közl,,
1937. 67. köt. p. 331-333.
Zalahaláptól
é s z a k n y u g a t r a t a l á l t pelisztocén koréi k a v i ­
csok v i z s g á l a t a .
Die Untersuchungen v o n
pleistoziinen Schotler, die N W von Zalah a l á p angetroffen wurden,
524. J A S K O
SÁNDOB:
Ujabb
adatok
az
é s z a k - b a k o n y i karszt-szurdokok v í z f ö l d t a n á ­
hoz. (Neue Angaben zur Hydrogeologie der
Karstspalten i m n ö r d l i c h e n B a k o m -Gebirge.)
Hidrol.
Tájékoztató,
1962, p.
19-21.
525. J Á S Z
GÉZA:
Badacsony és k ö r n y é k e ,
(Der Badaesonv-Berg und Umgebung.) Tu­
risták L . , 1892'. 4. évf. p. 301-311
ís
338349. — A v i d é k részletes l e í r á s a . A u s f ü h r ­
liche Beschreibung der Gegend.
526. JOSA E. : Oeoelektromos ellenállás m é r é s
a B a k o n y északi p e r e m v i d é k é n .
(Vermes­
sungen von
geoelekti'iscbem
Wiederstand
um N o r d r a n d des Bakony-Gebirges.)
Geo­
fizikai Int. F-k,
1966. p. 94-96.
- A terü­
let földtani felépítése is. Auch ü b e r den ge­
ologischen Bau des Gebirges.
527. J U D D . J. W . : On the origin of lake Ba­
laton. (A Balaton ke'etkez.éséről.)
Geologi­
London.
1876. p. 5—15. — A
cal Magazin.
Bal,don k e l e t k e z é s é n e k ö s s z e h a s o n l í t á s a
az
alpesi t a v a k é v a l . \ ergleich der Entstehung
des Balatonsees und der Alpenseen.
528. JUGOVICS L A J O S : Adatok a hazai m é s z ­
k ö v e k és dolomitok
kémiai összetételének
i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur Kenntnis der che­
mischen Zusammensetzung der ungarischen
Kalksteine und Dolomite. Földt, Int. Evi Jel.,
1967. p. 143-188.
A Bakony területén
előforduló m é s z k ő v e k és dolomitok
kémiai
összelételének
adatait ismerteti. Auch die
Angaben der chemischen Zusammensetzung
der i m R ä u m e des Bakony-Gebirges vor­
k o m m e n d e n Kalksleine u n d Dolomite wer­
den mitgeteilt.
529. JUGOVICS L A J O S : Adatok T á t i k a - P r á ­
ga—Sarvaly-hcgyek v u l k a n o l ó g i a i felépítésé­
hez. B e i t r ä g e zum vulkanologischen Aufbau
Berge
Tátika—Prága—Sarvalv.
Földt.
der
Közl.,
1948, p. 196-205.
— A ZalaszánióZ s i d i - m e d e n c é b e n h ú z ó d ó v u l k á n t a k a r ó tár­
g y a l á s a . Besprechung der Vulkaniteridecke,
die sich im Zsidi-Becken v o n Z a l a s z á n t ó
erstreckt.
530. JUGOVICS L A J O S : Az A l p o k keleti vég­
ződése a l j á n és a Veszprém megyei K i s M a ­
gyar Alföldön f e l b u k k a n ó bazaltok és ba­
zalttufák. (Die im U n t e r g r u n d der östlichen
E n d u n g der A l p e n u n d auf der Kleinen U n ­
garischen Tiefebene v o r k o m m e n d e n Basalte
u n d Basalttuffe.) 2. r. Földt. Int. Evi
Jel,
1916. p. 63—76. — A S o m l ó - h e g y részletes
leírása. A u s f ü h r l i c h e Beschreibung des Somló-Berges.
531. JUGOVICS L A J O S : Balaton k ö r n y é k i ba­
zalthegyek. (Die Basaltberge der Balaton­
umgebung.) Term. tud. Közl,
1959, 90. évf.
p. 59—60. — Főleg a Tapolca k ö r ü l emel­
k e d ő b a z a l t h e g y e k r ő l és azok k e l e t k e z é s é ­
ről szól. Es handelt sieh u m die Basaltberge
rings um Tapolca u n d ü b e r deren Entslehungs um s t ä n d e .
532. JUGOVICS L A J O S : A D é l i - B a k o n y és a
Balaton-felvidék b a z a l t t e r ü l e t e i , Les occur­
rences de basalte d u B a k o n y meridonal el
de environs d u lac Balaton. Földt. Int.
Evi
Jel.
1953, p.65—87. — A B a k o n y t e r ü l e t é n
t a l á l h a t ó 11 bazalttufa előfordulás ismerte­
tése. Beschreibung der 11
Basalltuffvorkom­
men, die i m T e r r i t o r i u m des Bakony-Gebir­
ges zu finden sind.
533. JUGOVICS L A J O S : A d u n á n t ú l i bazalt
és bazalttufa t e r ü l e t e k . Basalt u n d Basaltliga Geb'ete Transdanubiens. Földt. Int.
Evi
Jel,
1967, p. 75—82. — A b a k o n y i pliocénk o r i bazalt v u l k á n i k u s k i t ö r é s e k e t is tár­
gyalja. Auch die A u s b r ü c h e v o n p l i o z ä n e n
V u l k a n e n i m Bakony-Gebirge werden m i t
besprochen.
534. JUGOVICS L A J O S : A h a l á p h e g y i bazalt
kőzettani vizsgálata. Examen pétrographique d u basalte d u M o n l - H a l á p . Földt.
Int.
Evi Jel,
1955 56. p. 123-136.
- A haláp­
h e g y i bazalt a l a p a n y a g á t felépítő á s v á n y o k :
p l a g i o k l á s z , augit, magne'it, apatit és zeolit. Die Grundmasse des Basalles des Hal á p - B e r g e s ist v o n folgenden Mineralien auf­
gebaut: Plagioklas, Augit, Magnetit, A p a t i t
und Zeolit.
535. JUGOVICS L A J O S : Tapolca k ö r n y é k i baz a l t b á n y á s z a t . (Die Basaltföiderung der U n i gebung von Tapolca.) Építőanyag,
1949, 1.
évf. 7—8. sz. p. 25—35. — A Badacsony és
G u l á c s b a z a l t j a i r ó l és annak b á n y á s z a t á r ó l .
Uber die Basalte des Badacsony u n d des
G u l á e s - B e r g e s u n d deren F ö r d e r u n g .
536. JUGOVICS L A J O S : Tapolca
környéki
(Die B a s a l t f ö r d e r u n g
der
bazaltbányászat,
Umgebung von Tapolca.) Építőanyag,
1950,
2. évf. 11-12. sz. p. 219-223.
- A Halvagos-begy bazalt fajtáiról és bányászatukról
szól. Fs bandelt sich um die Basaltlypen
des 1 lalyiigos-Berges u n d d é r e n F ö r d e r i m g
537. JUGOVICS L A J O S : Tapolca k ö r n y é k i baz a l t b á n y ászát, (Die B a s a l t í ó r d e r u n g i n der
Umgebung von Tapolca.) Epítőttnydg,
1951,
3. évf. 3—4. sz. p. 77—77. — A H a l á p v u l ­
k á n i k ú p j á n a k felépítéséről, b a z a l t j á r ó l , to­
v á b b á a Tóti-, Gulacsi-, S z c ' n t g y ö r g y - h c a y i
b a z a l t o k r ó l és b á n y á k r ó l n y ú j t k é p e t . U b é r
den B a u der vulkanischen K u p p e des l í a l á p Berges, d e r é n Basalte, sowie ü b e r die Basalte
der Berge Tóti, G u l á c s und S z e n t g y ö r g y ,
die i i i S t e i n b r ü c h e n gewonnen werden.
538. JUGOVICS L A J O S : Tapölcäkörnyeki ba­
zalttufa előfordulások. Les occurrences de
tuf basaltique dans les environs de Tapolca
Földt.
Int. Évi Jel,
1944, p.
13-23.
sous-jacent et de toit du groupe basaltique
du T á t i k a . Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p,
179—189.
— Sarvaly, P r á g a h e g y ,
Szebike
v i d é k e . Die Umgebung voit Sarvaly, P r á g a ­
hegy und Szebike,
543. JUGOVICS LAJOS - K B F T Z O I
MIKLÓS
—CSÁNK F L F M Ii B N F : Felsőjégkori e m l ő s ­
m a r a d v á n y o k ti Badacsony
bazaltkúpjáról.
Bestes de m a m m i f è r e s du pleistocene s u p é rieur du cône basaltique du
Badacsony.
Földt. ím. Evi Jel, 1953, p. 89-94. - Mam-mutus primigenius, Equus sp. i n d , Coelodonta antiqiiilalis stb. leírása. Beschreibung
von M a m í n u t u s primigenius, Ë q u u s Sp. i n d . ,
( o e l n d o n l ü äntiquita'tis usw.
544. J U H Á S Z Á R P Á D : Balaton-felvidéki
paleozóos
magmatitok
kőzettani
vizsgálata.
Examen p e t r o l o g i q u è des mägina'tifes p a l é ozoiques de la montagne du bord N du lac
Ba'aton. Földt. Közl,
i960, 90. köt. p. 157
— 776.
Alsóörs, Lovas, B a l a t o n a l m á d i körn y é k e . A magmatitok k ö r ü l k o n t a k l u d v a rok t a l á l h a t ó k , a magmatitok kora bizonytalan, v a l ó s z í n ű l e g devon. D i e Umgebung
v o n Alsóörs, Lovas u n d B a l a t o n a l m á d i . U m
die Mägmätite k ö n n e n K o n t a k t h ö f e ange­
troffen werden. Das A l t e r der M a g m a t i t é ist
Unsicher, wahrscheinlich devonisch.
539. JUGOVICS L A J O S : Ujabb v u l k a n o l ó g i a i
és k ő z e t t a n i m e g f i g y e l é s e k a T á t i k a csoport
b a z a l t h e g y é i n . Nouvelles observations v u l c a n o l o g i q u é s et p é t r o g r a p h i q u e s aux mords
basaltiques d u groupe T á t i k a . Földt. Int. Évi
Jel,
1955/56, p. 153-178.
- Sarvaly-, Sz.ebike- és P r á g a - h é g y e k b a z a l t t e r ü l e t e i n nem­
csak földtani felvételeket, hartem részletes
k ő z e t t a n i és k ő z e t m e e h a n i k a i
vizsgálatokat
is v é g e z t e k . I n den B a s á l t g e b i e t e n v o n Sar­
v a l y , Szebike und P r á g a wurden nicht nur
geologische Aufnahmen, sondern auch aus­
führliebe
potrographischë
und
gebirgsmcc h a n i s c h é Untersuchungen
durchgeführt.
545. J U H Á S Z
ÄBPÄD:
A
balaton-felvidéki
p e r m i h o m o k k ő ö s s z l e t k v a r c p o r f i r á n y agának
eredete. L ' origine des porphyres q u a r t z i f é r s s
dans le complexe d é g r é s permiens du H a u t
pays du lac Balaton. Földtani
Közt,
1962,
92. köt. p. 160-171.
- A batafonfeïvidéki
törmelékes kőzetek törmelékanyaga túlnyo­
m ó r é s z b e n epimetamorf k ő z e t e k b ő l s z á r m a ­
zik és a k v a r c p o r f i r t ö r m e l é k m i n d i g ezekkel
e g y ü t t fordul elő. Das T r ü m m o r m a t o r i a l der
klastischen Gesteine des
Balatonhochlandes
stammt v o r allein aus epimetamorphon Ge­
steinen und die Ouartzpoi phv r l r ü m m o r k o m ­
m e n i m m e r ziisonunen mit diesen vor.
540. JUGOVICS LATOS: Z a l a s z á n t ó - Z s i d i - m e dence bazalthegyeinek (Tátika csoport) fel­
építése. D é r Aufbau der B a s a í t g e b i r g e des
Z a l a s z á n t ó — Z s i d e r Beckens
(Tátika-Gruppé)
Földi, hn Évi Jel, 1945/47, 2. köt. p
259290.
546. J U H Á S Z
Ä R P Ä D : Pelrngrapliisohe U n ­
tersuchung paleozoischer M a g m a t i t é aus dem
Balatonhochland.
(Balaton-felvidéki
paleoZoiküs m a g m a i i t o k kőzettani vizsgálata.) An­
nal. Mus. Hung.
P. Mineral,
et
Paleont.
1960, 52. köt. p. 5—21. — V ö r ö s b e r é n y és
Alsóörs közötti részről. Uber den B a u m
zwischen \ ö r ö s b e r é n y u n d Alsóörs.
541. JUGOVICS L A J O S — C S Á N K
ELEMÉR­
N E : A tapolcai H a l á p - h e g y b a z a l t j á n a k fek­
v ő és fedő homokjai. Les sables sous-jaeonts
et les sables de toit du basalte du mont
H a l á p á Tanolca. Földt. Int. Évi Jel,
1951.
3. köt. p.
69-73.
542. JUGOVICS L A J O S - C S Á N K
ELEMEBN É : A T á t i k a bazaltcsoport fekü és fedőh o m o k j á n a k eredete. L ' origine des sables
r
547. J U H Á S Z
JÓZSEF:
A
Balaton-felvidék
vízbeszerzési lehetőségei. B e i t r ä g e zur H y d ­
rologie u n d den Wassergewi im iingsinögliehkeiten des Oberlandes am Balaton.
Hidrol
Közl,
1960, 40. évf. p. 404-416.
- Vörös­
b e r é n y , Aszófő, Z á n k a , B a l a t o n f ü r e d , Felső­
őrs, V á s z o l y stb, adatokkal. M i t Angaben
ü b e r die Hingebung von V ö r ö s b e r é n y . Aszc>íő, Z á n k a . B a l a t o n f ü r e d , Felsőőrs, Vászoly
usw.
548. K A D I C O T T O K Á R : A Balaton v i d é k é ­
nek fosszilis e m l ő s m a r a d v á n y a i . (Fossile
Mammalienreste
der Ba'aton-gegend.)
Bal.
Tud, Tan. Er., 1911, L köt. 1. r. Paleont.
függ. 4. köt. 11 cikk, p. 1—24.
549. K A D I C O T T O K Á R : A z 1930. és 1931.
években végzett barlangkutatásaim eredmé­
n y é r ő l . Ergebnisse meiner H ö h l e n f o r s c h u n ­
gen i n den Jahren 1930 u n d 1931.
Földt.
Int. Evi Jel., 1929,1932, p. 531-537.
- A
balatonfüredi
Lóczy-ba. lángról.
über
die
L ó c z y - H ö h l e von B a l a t o n f ü r e d .
550. K A D I C O T T O K Á R : J e l e n t é s az. 1932/34.
évben végzett barlangkutatásaim eredményé­
ről. Bericht ü b e r die Ergebnisse meiner in
den Jahren 1932 34 g e t ä t i g t e n
Höhlenfor­
schungen. Földt. Int. Evi Jel., 1933 35, p.
1949—1970. A b a l a t o n f ü r e d i
Lóczy-barlangb a n f o l y t a t o t t á s a t á s o k r ó l , ü b e r die Ausgra­
bungen in der L ó c z y - H ö h l e v o n B a l a t o n f ü ­
red.
551. KADIC. O T T O K A R : A magyar barlang­
k u t a t á s állása az 1925. é v b e n . (Der Stand
der H ö h l e n f o r s c h u n g in U n g a r n i m Jahre
1925.) Barlangvilág,
1927, p. 1-4. - A ta­
polcai b a r l a n g r ó l is. A u c h ü b e r die H ö h l e
v o n Tapolca.
552. K A D I C O T T O K A R : A magyar barlang­
k u t a t á s állása az 1930. é v b e n . (Der Stand
der H ö h l e n f o r s c h u n g i n U n g a r n i m Jahre
1930.) Barlangvilág,
1934, 4. köt. p.
7-12.
— A b a l a t o n f ü r e d i L ó c z y - b a r l a n g r ó l is. A u c h
ü b e r die L ó c z y - H ö h l e in der N ä h e v o n Ba­
latonfüred.
553. K A D I C O T T O K Á R : A magyar barlang­
k u t a t á s állása az 1937. é v b e n . (Der Stand
der H ö h l e n f o r s c h u n g i n Ungarn i m Jahre
1937.) Barlangvilág,
1938. 8. köt. p.
11-16.
— A tapolcai b a r l a n g r ó l is. Auch ü b e r die
Hoble v o n Tapolca.
554. K A D I C O T T O K Á R : A magyar barlang­
k u t a t á s állása az 1940. é v b e n . (Der Stand
der 1 l ö b l e n f o r s c b u n g i m Jahre 1940 i n Un­
garn.) Barlangvilág.
191!. 11. köt. p. 13—20.
és 30—38. — Beszámol a tapolcai barlang
fejlesztéséről.
Bakonybél,
P é n z e s k ú t , Gyenespuszta
barlangjainak
kutatásáról.
Der
Stand der. E n t w i c k l u n g der Tapolcaer D ö h l e ,
ü b e r die Erforschung der H ö h l e n v o n Ba­
k o n y b é l , P é n z e s k ú t u n d Gyenespuszta.
555. K A D I C O T T O K Á R : V é d j ü k meg t e r m é ­
szeti e m l é k e i n k e t . ( S c h ü t z e n w i r die Natur­
d e n k m ä l e r in unserem Lande.)
Természet,
1939. 35. évf. p. 220-228.
- A B a k o n y és
Balaton-felvidék
védelméről.
über
den
Schutz des Bakony-Gebirges u n d des Bala­
tonhochlandes.
556. K A L E C S I N S Z K Y S Á N D O R : A
magyar
korona
országainak
ásványszenei
különös
tekintettel chemiai ö s s z e t é t e l ü k r e és gyakor­
lati f o n t o s s á g u k r a . (Die M i n e r a l - K o h l e n t y p e n
der L ä n d e r der Ungarischen K r o n e unter
besondeier B e r ü c k s i c h t i g u n g
ihrer chemi­
schen Zusammensetzung
und
praktischen
Wichtigkeit.) Bp., 1901, p. 309. A. M. Kir.
Földtani
Intézet
gyakorlati
kiadványa.
—
B a k o n y i adatokkal is. A u c h m i t Angaben
ü b e r das Bakony-Gebirge.
557. K A L E C S I N S Z K Y S Á N D O R : A
magyar
korona o r s z á g a i n a k m e g v i z s g á l t agyagai. (Die
untersuchten Tone der L ä n d e r der U n g a r i ­
schen Krone.) Földt.
Int. alkalmi,
gyakor­
lati Kiadv.,
1905. p. 218. — A v á r o s l ő d i
agyag-telep v i z s g á l a t á r ó l is. A u c h ü b e r die
Untersuchungen
der Tone v o n V á r o s l ő d .
558. K Á L M Á N
G Y Ö R G Y — P E T I 10
JÁNOS:
Ú r k ú t és A j k a k ö r n y é k é n e k részletes karszt­
v í z - t é r k é p e . A detailed karstwater map of
the A j k a — Ü r k ú t region. Hidrol. Közl.,
1950,
3. évf. p.
175-178.
559. K Á L M Á N G Y Ö R G Y — Z A M A R O C Z Y D E ­
Z S Ő : ü r k ú t k ö r n y é k i karsztvizek e l e m z é s e i .
(Die Analysen der K a r s t w ä s s e r der Umge­
bung v o n ' Ü r k ú t . ) Ilidro'.
Közi,
1950, 30.
köt. p. 179—183. — A vizek összetétele sze­
rint b á r o m f é l e t í p u s k ü l ö n í t h e t ő el, de az:
e l k ü l ö n í t é s csak a k u l m i n á c i ó k b a n l e h e t s é g e s .
Nach der Wasserzusammensetzung k ö n n e n
drei verschiedene T y p e n unterschieden wer­
den, aber die Unterscheidung ist n u r i n K u l ­
minationen m ö g l i c h .
-
KANTÄS KÁROLY,
Scheffer V i k t o r r a l .
lásd
996.
szám
alatt,
560. KAPOST A L A D Á R :
A mohai „ Á g n e s "
forrás leírása. Die Mohaer „ Á g n e s " - Q u e ! l e .
Bécs—Pozsony,
1883, p. 48. — A f o r r á s
v e g y e l e m z é s e és földtani viszonyai. Die che­
mischen Analysen und geologischen V e r h ä l t ­
nisse der Quelle.
561. KASSÁT F E R E N C : P a l e o g é n s z é n b á n y á ­
szatunk, a k a r s z t v í z és v é d e k e z é s m ó d j a i .
M i n i g old tertiary coals, Karst water and
pervention of its dangers i n H u n g a r y . Ilid­
ről. Köz!., 28. köt, 1948, p. 4-48.
- Baglyashogy, Inkahegy, Csernye, Cuha, Bada­
csony és t o v á b b i b a k o n y i adatok. Angaben
ü b e r Baglyashegy. Inkahegy, Csernye, Cuha,
Badacsony und weitere Gebiete des B a k o n y Gebirges.
562. K A S S A I M A R I A : A s ű r ű h e g y i ö r d ö g l i k
új felmérése. Neue Vermessung der S ű r ű hegver Ö r d ö g l i k - H ö h l e . Karszt
és
Barlang,
1963, 1. félév, p. 21-26.,
képek.
- A Du­
dar mellelti barlang t e r m é s z e t i a d o t t s á g a i ­
ról is. Auch ü b e r die N a t u r v e r h ä l t n i s s e der
H ö h l e i n der N ä h e v o n Dudar.
563. K A S Z A P A N D R Á S : K o r y n i c h n i u m sphaerodactylum (Pabst) a balatonrendesi perm­
ben. K o r y n i c h n i u m sphaei'odactylum (Pabst)
E i n z e l f ä h r t e i m Penn von Balatonrendes.
Földi.
Közl.,
1968, 98. köt. ,,. -129-433.
A balatonrendesi n y o m és a klasszikus n y u gateurópai
Korynichium
leletek
rendkívül
jó e g y e z é s e felveti annak a lehetőségét is,
hogy a b a l a t o n f e l v i d é k i p e r m alsó rétegeit
az a l s ó p e r m felső r é s z é b e (saxoni) tekint­
sük. Die ausserordentlich gute Ü b e r e i n s t i m ­
m u n g der Spuren i n Balatonrendes m i t den
w e s t e u r o p ä i s c h e n klassischen K o r y n i c h n i e n resten deutet auch auf die Möglichkeit b i n ,
dass die Unlerpermschiehten dos Balaton­
hochlandes dem Oberteil (Saxon) des unle­
ren Perms zugerechnet werden k ö n n l e .
564. K E C S K E M É T I
TIBOR:
Assilina praespira D o u v i l l é aus dein ungarischen E o z ä n .
(Assilina praespira Douvillé a magyar eo­
cénből.) Annal. Mus. Hung. Ser. nova, 19)1,
Tom. 8. p. 61—64. — A S ü m e g melletti Nagvt á r k á n y p u s z t á n talált faj leírása. Beschrei­
b u n g der i n N a g y t á r k á n y p u s z t a bei S ü m e g
gefundenen A r t .
565. K E C S K E M É T I T I B O R : A b a k o n y i N u m miibtes perforatus csoport m o r f o g e n e t i k á j a .
Morphogenetik der Gruppe v o n N u m m u l i t e s
peiforatus aus dem Bakony-Gebirge.
Földt.
Közl,
1963, 93. köt. p. 356-362.
- A morfogenetikai vizsgálati m ó d s z e r i s m e r t e t é s e is.
Auch m i t einer Beschreibung der morphogene tischen l u t e ; such ungsmet bode.
566. K E C S K E M É T I T I B O R : Bis jetzt i n U n ­
garn unbekannte Discocylina und Asterocyclina aus dem E o z ä n v o n A j k a . (Magyar­
o r s z á g o n eddig ismeretlen Discocycliiia és
Asterocvclina az ajkai
eocénből.)
Annal.
Mus.
H u n g . , 1958, 50. köt. p. 39-43.
—
Ajka és ö c s k ö z ö t t i t e r ü l e t leleteiről, ü b e r
die Funde des Gebietes zwischen A j k a u n d
öcs.
567. K E C S K E M É T I T I B Ô R : Die DiscocycHniden des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges. (A
déli
Bakony-hegység
Discocyclinidái.) An­
nal. Mus. Hung., 1959, 51. köt. p.
31-84.,
5 t. — A da tok hosszú sora A j k a , ö c s , D a ­
limba, Padrag k ö r n v e k é r ő l . Eine lange Reihe
v o n Angaben ü b e r die Umgebung v o n A j k a .
ö c s , H a l i m b a und Padrag.
568. K E C S K É M E T ! T I B O R : A N u m m u l i l e s e k
d i n i o r f i z m u s á r ó l . Ue dimorphisme des N u m ­
mulites. FöZdt. Közl,
1964, 94. köt. p. 1121.20. — Ú r k ú t i k ö z é p s ő eocénből N u m m u l i ­
tes laevigatus B r u g ; B a k o n y b é l k ö z é p s ő eo­
cénjéből N u m m u l i t e s milleeaput B o u b é e B .
N u m m u l i t e s laevigatus Brno-, aus dein M i t ­
t e l e o z ä n v o n Ű r k ú t u n d N u m m u l i t e s mille­
eaput B o u b é e B . aus d e m M i t t e l e o z ä n v o n
Bakonybél,
569. K E C S K E M É T I T I B O R : Patologikus je­
lenségek Nummulileszeken. S y m p t ô m e s pat­
hologiques o b s e r v é s sur des N u m m u l i t e s .
F ö i d í . Közl., 1962. 92. köt. p. 209-216.
I s z k a - z o n l g y ö r g y , Ú r k ú t , Szőc k ö r n y é k i fú­
r á s o k b ó l e l ő k e r ü l t anyag. Ismerteti a h á z kettőződés, a fattyú arjképződés, házketté­
v á l á s stb. r e n d e l l e n e s s é g e i n e k k ü l ö n b ö z ő ese­
teit. Material aus den Bohrungen v o n Iszk a s z e n t g v ö r g y . Ú r k ú t u n d Szőc. Verschie­
dene Fälle der Verdoppelung des G e h ä u s e s ,
der Ausbildung von A u s w ü c h s e n u n d an­
deren A n o m a l i e n werden behandelt.
-
K E C S K E M É T I T I B O R , lásd
alatt, K o p e k G á b o r n á l is.
665-671.
sz.
-
K E C S K E M É T I T I B O R , lásd
álait, M é s z á r o s Miklóssal is.
836-S37.
sz­
-
K E C S K E M É T I T I B O B , lásd
N a g y G é z á v a l is.
857. sz. alatt,
570. K E C S K É M É T I N É K Ö R M E X D Y
ANNA:
Üj Molluszka-fajok a v á r p a l o t a i k ö z é p z ő m i coénből. I . Gastropoda. Neue Molluskenarten
aus dem M i t t e l m i o z ä n v o n V á r p a l o t a . I .
Castropoden. Földt.
Közl,
1962, 92. köt.
p. 81—99. — A v i z s g á l a t o k során az i t t ta­
lált Molluszka-fauna fajszámát 30 fajjal b ő ­
v í t e t t e . 30 neue Arten werden beschrieben,
als Eigänz.ung der im Kaufe der l nlersuchungen der Verfasserin hier gefundenen
Molluskenformen.
571. K E C S K E M E T I N É K Ö R M É N DA' A N N A :
Uj Molluszka-fajok a várpalotai k ö z é p s ő m i ­
océnből. IT. haniellihraiichiala. Neue M i l Iuskeiiarten aus dem M i l t e h n i o z ä n von A ár­
palota. I I . Lamellibranchiata
Földt.
Közl,
1962, 92. köt. p.
216-2.29.
572. K E C S K E M E T I N É K Ö R M E N D Y A N N A :
A v á r p a l o t a i t e r m é s z e t v é d e l m i terület hom o k r é l o g - ö s s z l e l é n e k finom r é t e g t a n i
vizsgá­
lata. É V i n s t r a l g r a p b i s e h e Untersuchung i m
N a t u r s c h ü t z Gcb-el von V á r p a l o t a
Földt.
Közl,
1961, 91. kot. p. 426-431.
- Ez a
m u n k a v o l t az első lépés a v á r p a l o t a i k ö ­
z é p s ő m i o c é n tenger h o m o k összlet finom
r é t e g t a n i v i z s g á l a t á b a n . Diese Arbeit bibiele
den ersten Schritt zur Untersuchung des
M é è r s a i ï d - G e s a m t f uiides
vom
Várpalotaer
M i l t e l m i o z ä n , in feinstratigraphischer Beziehung.
-
KECSKEMETINÉ
KÜRMENDY
ANNA,
lásd 857. szám .dall. Nagy G é z á v a l is.
573. K E D V E S M I K L Ó S : Beiträge zur Kenntnis der o b e r p a l ä o z o i s c h e n und untermesozoischen Sporen-Pollengesellschaf len in U n garn. (Adalékok a felsőpaleozoikus és alsómezozoikus spórapolleri t á r s u l á s o k
ismereté­
hez .Magyarországon.)
Ac a Univ.
Szeged.
Acta
Mineralog ca
Petrographica..
1965,
Tom,
17. p. 19—27., 3 t. — Az ú r k ú t i man­
g á n és ennek a ' a p j á n a k ü l ö n b ö z ő sporom o r p b e n - t í p u s o k leírása. Das Manganerz v o n
Ürki'it und am Grunde dessen die Beschrei­
b u n g der verschiedenen Sporomorphen-Typen.
57a. K E D V E S M I K LOS: Complexes sporo-polliniqUës des couches tertiaires inférieures
du sondage v. N 4. 133 de Várpalota. Acta
Bot. A. Hung..
1963, T,„n. 9. p.
25-30.
— A fúrás e r e d m é n y e i . Über die Ergebnisse
der Bohrung.
575. K E D V E S M I K L Ó S : Nagyipolis a new
pollen fgen. from the Hungarian Lower Eo­
cene. (Nagyipobs egy új fgen. a magyar
alsó eocénből.) Ada Univ. Szeged. Ada
Biol.
Szeged,, 1962, Tom. 8. p. 83-84
Iszkas z e n l g y ö r g y v i d é k é n talált új pollen leírása.
Beschreibung dos in der Umgebung von Isz­
k a s z e n t g y ö r g y gefundenen neuen Pollens.
576. K E D V E S
M I K L Ó S : Noremia, a
new
microfossil genus from the lumgarian eoce­
ne, and sytematical and straligraphioal prob­
lems about the Crassosphaeridae. (Noreima,
egy új inikrofossilis genusz a magyar eocén
k o r b ó l , v a l a m i n t a Crassosphaeidae rend­
szertani és r é t e g t a n i p r o b l é m á i . ) Acta
Univ.
Szeged.
Acta
r\ I ineralogica-Pet ragra nhica
Szeged,
1962, Tom. 15. p. 19-27., 2 t.
A Dudar környéki kutatások eredményei, a
fajok leírása. Die Ergebnisse der Forschun­
gen i n der Umgebung von Dudar, m i t Be­
schreibung v o n Arten.
577. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologie investi­
gations on the Lower Eocene layers i n the
surround ng country of
Lszkaszentgyörgy.
( l s z k a s z e n t g y ö r g y k ö r n y é k e alsó eocén ré­
tegeinek p a l y n o l ó g i a i vizsgálata.) Ada
Univ.
Szeged. Ada
Biol. Szeged.,
1962, Tom.
8.
p. 71—75. — Az itt talált s p ó r á k és pollenek
ö s s z e h a s o n l í t á s a a halimbai, dudari, doro­
giakkal m e g á l l a p í t j a , hogy ugyanazon kor­
ból s z á r m a z n a k . Vergleich der hier gefun­
denen Sporen und Pollen m i t jenen v o n
H a l i m b a , Dudar, Dorog und Feststellung
b e z ü g l i c h deren gleichen Alters.
;
578. K E D V E S M I K L Ó S : Palynological inves­
tigations on the Lower Eocene layers i n the
surrounding country of
lszkaszentgyörgy.
( I s z k a s z e n t g y ö r g y k ö r n y é k e alsó eocén ré­
tegeinek p a l y n o l ó g i a i vizsgálata.) Acta
Univ.
Szeged. Acta Biol Szeged., 1966, Tom.
11.
p. 33-50.,
8 t.
579. K E D V E S M I K L Ó S : Palynological studi­
es i n h u n g a i i a n early tertiary deposits. (Pa­
lynológiai
tanulmányok
a
magyarországi
kora h a r m a d k o r i lelőhelyekről.) Bp.,
1969,
p. 84., 22 t. — I s z k a s z e n t g y ö r g y i , v á r p a l o t a i ,
halimbai adatok. Angaben ü b e r Iszkaszent­
g y ö r g y , V á r p a l o t a und H a l i m b a .
580. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologische U n ­
tersuchungen an Braunkohlen v o n V á r p a l o ­
ta.
(Várpalotai
barnaszenek
palynológiai
vizsgálata.) Acta Univ.
Szeged. Acta
Biol.
Szeged., 1960, Tom. 6. p. 42-56.,
4 t.
581. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologische U n ­
tersuchungen
der
Eozän-Braunkohlenge­
schichten des Doroger Beckens i m Gebiet
von Csolnok. (A dorogi-medence e o c é n - b a r naszéii-iétegének
palynológiai
vizsgálata
Csolnok térségében.)
Gratia
Pah/nologica.
Stockholm,
1965, Vol. 6. p. 290-296.
- Oszs z e h a s o n l í l ó adatok a Bakonnyal. Angaben
zum Vergleich m i t dem Bakony-Gebirge.
582. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologische U n ­
tersuchungen
der
miozänen
Braunkohlen
der Herend 13 Bohrung. (A l l e r e n d 13. fú­
rás m i o c é n b a r n a s z e n é n e k p a l y n o l ó g i a i vizs­
g á k r a . ) Acta Univ. Szeged, Ada Biol
Sze­
ged. 1959. Tom. 5. p. 167-180.,
3 t. - Meg­
állapítja, hogy pontosabb paleobotanikai is­
m e r ő i e k szükségesek a s z é n f ú r á s o k h o z , m e r t
ezek az ismeretek ö s s z e h a s o n l í t ó anyagot
szolgáltatnak
a szövettani
vizsgálatokhoz.
Es w i r d festgestellt, dass zu Kohlenschürf­
bohrungen genauere p a l ä o b o t a n i s c h e Anga­
ben erforderlieh sind, da diese ein Vergleichsmalerial zu histologischen Untersuchungen
liefern.
583. K E D V E S
MIKLÓS:
Xylitbeslimmimgon
aus den Bohrungen bei Ganna und Herend.
í \ v l i l m e g h a t á r o z á s o k a gannai és herendi
fúrásoknál.) Ada
Univ.
Szeged, Acta
Biol.
Szeged, 1959, Tom, 5. p. 17-23.,
2 t. - A
f ú r á s m i n t a x y l i t a n y a g a a Taxodiaceae fák
m a r a d v á n y a . Das X y l i t l i m a t e r i a l der K e r n ­
probe stellt den L'berrest v o n TaxodiaceaeB ä u m e n dar.
584. K E D V E S M I K L Ó S : Zur palynologischen
Kenntnis des unteren E o z ä n s von H a l i m b a .
(A halimbai alsó eocén p a l y n o l ó g i a i ismere­
téhez.) Acta Univ. Szeged, Acta Biol.
Sze­
ged, 1961, Tom. 7. p. 25—67. — H a l i m b á n
leit pollenek
serie der i n
körner.
a d a t s o r á v a l . Mit der
H a l i m b a gefundenen
A fú iás v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e . Das
gebnis der Untersuchung der B o h r u n g .
Daten­
Pollen­
-
KEDVES MIKLÓS,
Greguss P á l l a l is.
lásd
415.
szám
alatt,
-
KEDVES MIKLÓS,
Simoncsics Pállal is.
lásd
1044.
szám
alatt.
Er­
590. K E D V E S
M1KLÓS-SIMONCSICS
PÁL:
MicrosIi'atigraphy of the carbonate manga­
nese ore layers of the shaft I I I . of U r k ű l on
the
bas s
of
paly nological
investigation.
(Az ú r k ú t i 3-as akna k a r b o n á t o s m a n g á n ­
érc r é t e g e i n e k í n i k r o s z l r a t i g r á f i á j a a p a l y n o ­
lógiai vizsga at a l a p j á n . ) Acta Univ.
Szeged,
A et a
A / in erat o aica-l 'et rograpli ica
Szeged,
1964, Tom.
16. p.
3-49.
:
585. K E D V E S
MIKLÓS-ADORJÁN
ANNA
M A R I A : Pollens fossiles de la famille cL-,s
onagraceae des couches p a l e o g é n e s de la
Hongrie. Acta Univ
Szeged. Acta Biol.
Sze­
ged,
W(y(i, Tom.
12. i>. 37-48.
A B.ik o n y b a n a k ö z é p s ő eocén és a felső ol'gó­
cén r é t e g b e n talált p o l l e n e k r ő l is. Auch ü b e r
die Pollen, die i m Bakony-Gebirge i n 'len
m i t t c l e o z ä n e n und c b e r o l i g o z ä n e n Schichten
angeti offen w u r d e n .
586. K E D V E S M R v L O S - E N D B E D T
LÁSZLÓ:
Palynologie investigations on the Lower Eo­
cene layers in the s u r r o u n d i n g country of
lszkaszentgyörgy. (Iszkaszentgyörgy környé­
ke alsó eocén rétegeinek palynológiai vizs­
gálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol
Sze­
ged, 1065, Tom. 11. p. 229-231.
- A barna­
szén r é t e g e k b e n vannak erdei l á p o s helyek­
ről s z á r m a z ó pollenek. I n den BraunkohlenSchichten gibt
es
Pollenkörner,
die
aus
S u m p f w ä l d e r n stammen.
587. K E D V E S
MIKLÓS-KOLOSVÁRY
GA­
B O R : E o z ä n Korallen und faziesökologischbiosMratigraphiseh
bemerkenswerte
Sporom o r p h e n aus dem Bakony-Gebirge betrach­
tet. ( E o c é n korallok és fazies-ökológiai és
biosztratigráfiai
szempontból
figyelemremél­
tó B o k o n y - h e g y s é g i s p o r o m o r f á k vizsgálata.)
Acta Univ. Szeged, Acta Biol. Szeged,
1966,
Tom.
12. p. 49-53.
- Balinka. Dudar, Ha­
limba stb. k ö r n y é k é r ő l g y ű j t ö t t anyag érté­
kelése. Auswertung des im Baume von Bal'nka,
Dudar u n d
Ha'imba
gesammelten
Materials.
588. K E D V E S
MIKLÖS—RÁKOSI
LÁSZLÓ:
Evolution
of the
snore-pollen assemblage
of the bauxite i n Gánt. (A g á n t i bauxit
s p ó r a - és pollen ö s s z l e t é n e k é r t é k e l é s e .
Acta
Univ.
Szeged.
Acta Biol,
1967. Tom.
13.
p. 15—18. — A halimbai és i s z k a s z e n t g y ö r g y i
s p o r o p o l l e n e k r ő l is. Auch ü b e r die Sporen
u n d Pollen v o n H a l i m b a und
lszkaszent­
györgy.
591. K E D V E S
MlKLÓS-SlMONCStCS
PÁL:
Spoies nouvelles extraites de minerai de
manganese Jurassique de la région d' Ür­
kút (Hongrie). Pollen et Spores.
1961.
Vol.
6. No. 2. p. 6)5—610.
— Az ú r k ú t i j u r a
m a n g á n é r c t e l e p ü l é s é b e n t a l á l t a k egy s p ó r a ­
pollen e g y ü t t e s t , ezek szermt az ú r k ú t i man­
g á n kora nem
liász hanem k ö z é p j u r a .
U g y a n i t t 3 új s p ó r a fajtát t a l á l t a k , mely
stratigráfiai
szempontból
jelentős. In
der
M a n g a n e r z l a g e r s t ä l t é v o n Ü r k ú t wurde eine
Sporoniorphen-Assoziation
gefunden.
Auf
G r u n d dieses Eundes sei das A l l e r des Ü i k ú t e r Mangans nicht L'as, sondern M i t t e l ­
j u r a , Ebenda wurden 3 neue Sporenarien
angetroffen, was v o n stral graphischem Ge­
sichtspunkt aus w i c h t i g ist.
592. K K N K S S K Y B É L A : A hévízi melegfor­
r á s . Die Thermalquelle von Hévíz.
Vízügyi
Közl., 1929, 11. évf. p. 102-106
- A forrástölcsér' pontusi vagy p a n n ó n i a i k o r ú agya­
gon, ez pedig triász k o r ú f ő d o l o m i t o n fek­
szik. Der Quellentrichter befindet sich i n
pontischen d. h. pannonischen Tonen, die
ihrerseits auf triadischem H a u p t d o l o m i t la­
gern.
593. K E N Y E R E S LAJOS : T i h a n y . H a z á n k el­
ső t á j v é d e l m i k ö r z e t e . (Tihany, das
este
Landschaftsschutzgebiet von
Ungarn.) Ter­
m é s r e / és Technika,
1952. 91. évf. p.
614618. — A félsziget geológiai k i a l a k u l á s á r ó l ,
felépítéséről, a (iongeria k a g y l ó r ó l stb. szól.
Es handelt sieb um die geologische Ge­
schichte der Halbinsel, um ihren Bau, und
den Congerien-M uschein.
1
589. K E D V E S
MIKLÓS-RÁKOSI
LÁSZLÓ:
Palynolog'cal investigations on the eocene
layers of b o r i n g 39 in E p l é n y . (Az. e p l é n y i
39-es k u t a t ó f ú r á s eocén rétegeinek palyno­
lógiai vizsgálata.) Acta Univ.
Szeged.
Acta
Biol. Szeged, 1966, Tom.
11. p. 51-53.
-
-
K E N Y E R E S LAJOS, l á s d
F ü l ö p J ó z s e f n é l is.
345.
szám
alatt,
594. K E R E K E S J Ö Z S E F : H a z á n k
periglaci­
ális k é p z ő d m é n y e i . (Die periglazialen Abla­
gerungen v o n Ungarn.) Beszámoló
a
Földt.
Int. vitaüléseiröl,
1941. 97. p. 42. — E m l í t i
a kó'lcngerek között a k ő v á g ó ö r s i t , a l ö r m e léklejtők k ö z ü l a S z e n t g y ö r g y h e g y e i , az iszk a s z c n t g y ö i ' g y i és b a k o n y s z é l i m é s z k ő - és
dolomit t ö r m e l é k - t é r s z i n t e k e t . V o n den Fel­
senmeeren w i r d jenes von K ő v á g ó ö r s , von
den Sóim U h ä n g e n jener des
SzenlgyörgyBerges, sowie die Kalkstein- und Dolomit­
horizonte von I s z k a s z e n t g y ö r g y und Bakony­
bél werden e r w ä h n I.
t-
K E R E S Z T É N Y B i d A. lásd 1248.
Várallyay Györggyel.
sz.
d é b e n a r i s s - w ü r m j é g k ö z ö t t i i d ő b e n kelet­
kezeti. A n h a n d der Seeterrassen lässt sich
feststellen, dass der See i m letzten Viertel
der Eiszeit, i m R i s s - W ü r m Interglazial ent­
standen ist.
alatt
595. K I Í R T A I G Y Ö R G Y : Geology of the Pannonicuni. (A Pannonicum geológiája.)
Inter­
nationa} Geological
Congress,
Prague,
1968,
Session
23. Guide to Excursion
42 c, Hun­
gary, p. 5—58. — T i h a n y . V á r p a l o t a , Hévíz,
Stb. k ö r n y é k e . Die Umgebung v o n T i h a n y ,
V á r p a l o t a , H é v í z usw.
596. K U R T Á I G Y Ö R G Y : A mezozoikum kő­
olaj földtani jelentősége. (Die erdölgeologisehe Bedeutung des Mesozoikums.)
Földt.
Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 847-854.
- Ba­
k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das
Bakony-Gebirge.
597. K E S S L E R H U B E R T : A k a r s z t v í z kuta­
tása és kitermelése. (Die E r k u n d u n g u n d
G e w i n n u n g v o n K a r s t w ä s s e r . ) Bp., 1952, p.
44. — A Bakony is óriási felüleltel táplálja
a k a r s z t v í z t ö m e g e t . A k a r s z t v í z f e l t á r á s nem­
csak m ű s z a k i k é r d é s e k e t vet fel. hanem szo­
rosan b e l e k a p c s o l ó d n a k földtani p r o b l é m á k
is. Auch das Bakony-Gebirge liefert
mit
seiner grossen F l ä c h e einen b e t r ä c h t l i c h e n
Nachschub für die K a r s t w a s s e r v o r r ä t e . Die
E r k u n d u n g auf Karstwasser regt nicht n u r
technische Fragen an, sondern ist auch m i t
geologischen Problemen eng verbunden.
598. K E S S L E R H U B E R T : A tapolcai tavasbarlang. ( D e l'eichhöhle von Tapolca.) Tu­
risták L . , 1938, 50. évf. 1. sz. p. 24.
599. Keszthely v á r o s hidrogeológiai viszonyai.
Hvdrogeological conditions of t o w n Keszt­
hely. Földt. Kut., 1968, p. 23-35.
A
keszthelyi magas talajvízállás o k á n a k k u ­
t a t á s a és m e g s z ü n t e t é s i lehetőségeinek vizs­
g á l a t a . E n n i t l h m g des hoben Grimdwassorspigels in der Stadt Keszthe'y u n d der Mög­
lichkeiten zur Beseitigung dieses Nachteils.
600. K É Z A N D O R : A balatom" m e d e n c é k és a
Z a l a v ö l g y (Die Balatoner Becken und das
Zala-Tal.) Term,
tud. Közl,
1931, 63.
köt.
p. 49—61. — A Balaton k e l e t k e z é s é t o k o z ó
tektonikus m o z g á s o k r ó l , Tiber die tektonischen Bewegungen, welche für die Entste­
h u n g des Balatonsees v e r a n t w o r t l i c h sind.
601. K É Z A N D O R : M i k o r keletkezelt a Bala­
ton? (Wann ist der Balatonsee entstanden?)
Term.
tud. Közl.
1943, 75. köt, p.
149152. — A terraszok a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó ,
hogy a Balaton a j é g k o r s z a k utolsó negye­
602. KISS J Á N O S : La constitution m i n é r a l o gique de la bauxit de Nézsa. Acta
Geol,
1952, Tom, 1. p. 113-132.,
9 t.
603. KISS J Á N O S : A g á n t i (Bagolyhegy) k ő szenes b a u x i t s z e l v é n y v i z s g á l a t a r a d i o a k t í v
i z o t ó p o k k a l . E x a m e n de la coupe de bauxite
charbonneuse de G á n t (Mont Bagoly) par
des isotopes radioactifs. Földt. Közl,
1965,
95. köt. p. 79—85. — Összevetése a cserszeg­
tomaji
h i d r a r g i l l i l t e l . Vergleich
mit
dem
H y d r a r g i l l i t von Cserszegtomaj.
604. KISS J Á N O S : S z a b a d b a t t y á n i S z á r h e g y
földtani és é r c g e n e t i k a i adatai. Les condi­
tions géologiques et m e t a l l o g e n e t í q u e s d u
mont S z á r "de Szabadban van. Földt.
Közl,
1951, 81, köt. p. 264-274.
- Hivatkozik a
B a l a t o n - f e l v i d é k r e és a S o m l y ó - h e g y ércesedési nyomaira. Es w i r d auf das Balatonhochland und die Spuren v o n Vererzung am
S o m l y ó - B e r g hingewiesen.
605. KISS JÁNOS—VI RA G H K Á R O L Y : U r á n ­
t a r t a l m ú foszfátos k ő z e t a hala ton felvidéki
P é c s e l y triász-összletben. A n uranium-bea­
r i n g phosphatic rock i n the Triassic of the
Balaton
uplands around P é c s e l y .
Földt.
Közl,
1959, 89. köt. p. 85-97.
- Az uránelemet t a r t a l m a z ó a n y a k ő z e t szingenetikus,
ü l e d é k e s foszfáttelep. Das uranhaltige M u t lergestein ist ein syngenelisches sedimen­
t ä r e s Phosphatlager.
606. KISS J Á N O S - V Ö R Ö S I S T V Á N : L a ba­
uxite lignitifére dir m o n t Bagolyhegy et le
m é c a n i s m e de la s é d i m e n t a t i o n de la ba­
uxite. Annal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1964,
Tom. 8. p. 67—90. — A részletes v i z s g á l a t o k
igen fontos adatokat adtak a b a u x i t kelet­
kezésére vonal ko... ó a n . B a k o n y i
lelőhelyek­
ről is. Die Teiluntersuchungen haben sehr
wichtige Angaben zur Entstehung v o n Ba­
uxiten geliefert. A u c h Bakonyer Bauxitla­
g e r s t ä t t e n werden besprochen.
607. K I S S — K 0 C S I S N É
BÁNYAI
MÁRTA:
D u n á n t ú l i eocén Ceritbium-félék. Cerithien
aus dem transdanubischen E o z ä n .
Földt,
Közl,
1955. 85. köt. p. 360-380.
- 36 Ce­
r i t h i u m faj i s m e r t e t é s e , t ö b b e k k ö z ö l t Zirc,
A j k a stb. v i d é k é r ő l . Beschreibung v o n 36
Cerith'en-Arten unter anderen v o n der U m ­
gebung v o n Zirc, A j k a usw.
608. KISS T I B O R :
Népgyógyfürdők
építése
v i d é k i g y ó g y f o r r á s a i n k k i h a s z n á l á s á r a . Pro­
ject de bains populaires en province. Hid-
roi
Közl,
1950, 30. évf. p . 325-353.
A d a t o k B a l a t o n f ü r e d , Bodajk, G y e p ü k a j á n ,
H é v í z , Moha, P é t f ü r d ő , V á r p a l o t a vizeinek
i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur Kenntnis der W ä s ­
ser v o n B a l a t o n f ü r e d , Bodajk, G y e p ü k a j á n ,
H é v í z , Moha, P é t f ü r d ő , V á r p a l o t a .
615. K N A U EP» J Ó Z S E F : B e s z á m o l ó a b a k o n y i
csoport m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die A r ­
beiten der Bakonyer Gruppe.) Földt.
Int.
&vi Jel, 1965, p.' 177-179.
- A tudomá­
nyos e r e d m é n y e k monografikus
formában
v a l ó rögzítése. Monographische Synthese der
wissenschaftlichen Ergebnisse.
609. K I T T L E R N Ő : Adatok a t r i á s z halobi­
idái és m o n o t i d á i m o n o g r á f i á j á h o z .
(Bei­
t r ä g e zur Monographie ü b e r die H a l o i i d e n
u n d Monotiden der Trias.) Bal Tud.
Tan.
Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt.
4. cikk, p. 1-203.,
10 t. - A leírt fajok
A r á c s o n , Csopakon, V e s z p r é m b e n fordulnak
elő. Die beschriebenen A i ten k o m m e n i n
A r á c s , Csopak u n d V e s z p r é m vor.
616. K N A U E R J Ö Z S E F : B e s z á m o l ó a bako­
n y i csoport 1966. évi m u n k á j á r ó l . (Bericht
ü b e r die i n 1966 d u r c h g e f ü h r t e n Arbeiten
der Bakonyer Karlierungsgruppe der Unga­
rischen Geologischen Anstalt.) Földt.
Int.
Evi Jel., 1966 (előzetes),
p. 55.
610. K I T T L E R N Ő : B a k o n y i t r i á s z - g a s t r o p o d á k . (Trias-Gastropoden des Bakony-Gebir­
ges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r.
Paleont. függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—54.
611. K I . E B B É L A — T U B Ö K ENDRE—ZST L A K
G Y Ö R G Y : Vízföldtani megfigyelések Bala­
tongyörök
környékén.
(Hydrogeologische
Beobachtungen i n der Umgebung v o n Ba­
l a t o n g y ö r ö k . ) Hidrol.
Tájékoztató,
1965, p.
49—51.
— B a l a t o n g y ö r ö k h a t á r á b a n Szép­
k i l á t ó n és a Becehegy felé eső r é s z e n vég­
zett
vizsgálatok.
Untersuchungen i n
der
N ä h e v o n S z é p k i l á t ó ( „ S c h ö n e Panorama")
u n d des B e c e - ß e r g e s i n der Umgehung von
Balatongyörök.
— K L E B B É L A , l á s d 599. s z á m alatt, Keszt­
hely v á r o s hidrogeológiai v i s z o n y a i - n á l .
612. K L E M E N C S I C S I S T V Á N : D u d a r i kőzet­
m o z g á s m é r é s e k és azok g y a k o r l a t i alkal­
m a z á s a . (Vermessungen
von
Gesteinbewe­
gungen u n d deren praktische Anwendung.)
Bány. Kut. Int. Közl., 1957, 2. évf. p. 6—15.
613. K N A U E R
JÓZSEF:
Bakonyi
földtani
m u n k á n k n é h á n y e r e d m é n y é r ő l . (Eber einige
Ergebnisse der geologischen
Arbeiten i m
Bakony-Gebirge.) Földt.
Int. Evi Jel,
1967
(előzetes),
p. 61—64. — M a g y a r p o l á n v . Eark a s g y e p ű , Bakonycsernye földtani t é r k é p e ­
zése. Geologische K a r t i e r u n g v o n Magva rpolány, Farkasgyepü
und
Bakonycsernye.
614. K N A U E R
JÓZSEF:
Bakonyi
földtani
m u n k á n k n é h á n y e r e d m é n y é r ő l . (Cher ei­
nige Ergebnisse der i m
Bakony-Gebirge
d u r c h g e f ü h r t e n geologischen Arbeiten.) Földt.
Int. Evi Jel, 1967, p. 29-33.
- A z EszakiB a k o n y fiatal szárazföldi-édesvízi
törmelé­
kes sorozat v i z s g á l a t á r ó l és k o r m e g á l l a p í t á ­
sáról. A t e r ü l e t r e v o n a t k o z ó t é r k é p e z é s r ő l ,
ü b e r die Untersuchungen der jungen k o n t i ­
nentalen S ü s s w a s s e r s c h i c h t e n f o l g e des N O Bakony-Gebirges u n d deren Altersbestim­
mung. Uber die Kartierungsarbeiten i n die­
sem Gebiete.
617. K N A U E R J Ö Z S E F : B e s z á m o l ó a b a k o n y i
csoport 1966. évi m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r
die in 1966 d u r c h g e f ü h r t e n Arbeiten der
Bakonyer Kartiei ungsgruppe der Ungarischen
Geologischen Anstalt.) Földt.
Int, Evi
Jel,
1966, p. 49-52.
Bp. 1969. - S z e n t g á l , Bak o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek, V á r h e g y k ö r n y é ­
k i m u n k á l a t o k . Arbeiten i n der Umgebung
v o n S z e n t g á l , B a k o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek,
Várhegy.
618. K N A U E R
J Ö Z S E F : Calpionellidea-rendszertani k é r d é s e k . P r o b l è m e s s y s t é m a t i q u e s
des Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel,
1961.
p. 155—168. — A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g
s z á m o s s z e l v é n y é b e n r e n d k í v ü l sok, eredeti
é r t e l e m b e n vett ,oblonga" v a n ,
Sümegen
n é g y z e t c e n t i m é t e r e n k é n t l ö b b s z á z is. A faj
a B a k o n y - h e g y s é g n y u g a t i és k ö z é p s ő r é ­
szén d o m i n á n s . I n zahlreichen Profilen des
Transdanubischen
Mittelgebirges
gibt
es
ausserordentlich viele Vertreter v o n „ o b l o n ga" i n originalem Sinne. I n S ü m e g k ö n n e n
sogar mehrere H u n d e r t Exemplare pro c m
angetroffen werden. Die A r t ist i m west­
lichen und mittleren Teil des Bakony-Ge­
birges dominant.
2
619. K N A U E R J Ó Z S E F : H é z a g o s albai réteg­
sor B a l i n k á n Une série i n c o m p l è t e de 1' albien a Balinka. Földt. Int. Evi Jel.
1964,
p. 221—226. — M ó r és Balinka közötti ter ü l e t v i z s g á l a t a . Untersuchungen des Gebietes zwischen M ó r und Balinka.
620. K N A U E R J Ó Z S E F : A turrilileszes m á r g a
földtani k o r k é r d é s e . Sur le p r o b l è m e de 1'
age géoloo-ique des marnes á t u r r i l l e s .
Földi.
Int. Evi Jel, 1966, p. 72-75.
- Az É s z a k i B a k o n y b a n a t u n ï l i t e s z e s m á r g a az apti
m u n i e r i á s agyag t r a n s z g r e s s z i ó j á v a l k e z d ő ­
dő üledékképződési
megaciklus
zárótagja.
Abschlussglied des i m n ö r d l i c h e n BakonyGebirge m i t der Transgression der T u r r i l i temnergel u n d der aptisehen Munierientonen beginnenden Megazyklus der Sedimen­
tation.
621. K N A U E R J Ö Z S E F — N A G Y I S T V Á N : Lo­
re nziella nov. gen. új Cnlpioncllidea nemzet­
ség. Lorenziella nov. gen. nouveau genre des
Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel., 1961, p.
143—153. — Calpioncllopsis oblonga, Nannoconus Steinmanni K a m p t n e r S ü m e g r ő l —
aus S ü m e g .
-
KNAUER JÖZSEF,
B i h a r i Dániellel is.
lásd
111. s z á m
alatt,
-
KNAUER JÖZSEF,
F ü i ö p Józseffel is.
lásd
350.
alatt,
szám
622. K O C H A N T A L : A B a k o n y é s z a k n y u g a t i
részének másodkori képletei.
(Mesozoische
Formationen des NW-Teiles des B a k o n y Gebirges.) Földt. Közl,
1875, 5. köt. p. 104
—126. — Á l t a l á n o s földtani, szerkezeti le­
í r á s . Allgemeine Beschreibung der Geologie
u n d S t r u k t u r des Gebietes.
623. K O C H A N T A L : A B a k o n y - h e g y s é g észak­
nyugati r é s z é n e k n u m m u i l k é p l e t e és fia­
talabb k é p z ő d m é n y e i . (Das
Nummulitikum
und j ü n g e r e Formationen des NW-Teiles
des Bakony-Gebirges.) Földt.
Közl,,
1871,
1. köt. p. 118—124. — A n u m m u l i t képlet­
ből h á r o m emelet van k i f e j l ő d v e : Lucasana,
Striata és Tchibatchcffi-cmelet, Az i t t talált
fajok m e g h a t á r o z á s a és l e í r á s a . Das N u m ­
m u l i t i k u m ist durch drei
stratigraphische
Stufen vertreten:
die Lucasana-, Striatau n d Tchichatcheffi-Slufe. Bestimmung u n d
Beschreibung der hier gefundenen A r t e n .
624. K O C H A N T A L : A B a k o n y - h e g y s é g n y u ­
gati r é s z é n e k felső k r é t a k é p l e t e . (Die Oberkreide-Formation des westlichen Teiles des
Bakony-Gebirges.)
Fölß.'j
Közl..
1871,
1.
köt. p. 12. — A B a k o n y - h e g y s é g Lúgodtól
A j k a v i d é k é i g héizódó felső k r é t a k é p l e t is­
m e r t e t é s e . Beschreibung der Oberkreide-For­
m a t i o n , die i m Bakony-Gebirge sich v o n
Ugod bis zur Umgebung v o n Ajka verfol­
gen lässt.
625. K O C H A N T A L : A Congeria k é p l e t a Ba.
k o n y n y u g a t i szélén P á p a t e s z é r t ő l P o l á n y i g ,
(Die Congerienformalion am Westrand des
Bakony-Gebirges v o n P á p a t e s z é r bis P o l á n y . )
Földt."Közl,
1872, 2, köt. p. 105-124.
- A
fúrások részletes rétegsorral, az e l e m z é s e k
e r e d m é n y e i v e l . Die Bohrungen m i t detail­
lierter Schichtenfolge u n d den Ergebnissen
der Analysen.
626. K O C H A N T A L : E r d é l y ó-tertier E c h i n i d j e i . Die a l t t e r t i ä r e n Echiniden S i e b e n b ü r ­
gens. Földt. Int. Evk., 1884/87, 7. köt. p.
45—123. — Padrag m i n t a Conoclypus conoideus Agassiz faj l e l ő h e l y e . Padrag als
F u n d o r t der A r t Conoclypus conoideus Agas­
siz.
627. K O C H A N T A L : F ö l d t a n i u t a z á s a Ba­
k o n y n y u g a t i r é s z é b e n . (Geologische Excur­
sion i m
Westteil des
Bakony-Gebirges.)
Term.
tud. Közl,
1870. 2. köt., p. 373
384 és 436-444.
- K a r d o s r é t , Szesztra, M a ­
l o m - és Bocskor-hegyet; a l k o t ó j u r a és liász
r é t e g e k , k ö v ü l e t e i k , d a e h s t e i n - m é s z k ő . dachsteini dolomit és ezeknek jellemző k a g y l ó i .
Jura u n d Liasschichten, Dachsteinkalk u n d
Dachsteindolomit u n d deren Fossilien i n
K a r d o s r é t und Szesztra, sowie a m M a l o m ­
und
Bocskor-hegy,
mit
charakteristischen
Muscheln.
628. K O C H A N T A L : A magyar korona orszá­
gai
kövült
gerinces
állatmaradványainak
rendszeres á t n é z e t ő .
(Systematische
Über­
sicht der fossilen Vcrlebralenresten der L ä n ­
der der Ungarischen Krone.) Magyar
orvosok
és természetvizsgálók
vándorgyűlésének
mun­
kálatai.
30. Vándorgyűlés.
1900, p. 526—
560. — P a d r a g r ó l és Ü r k ú t r ó l a M y l i o b a t i s
superbus H a n l k . faj l e í r á s a . F e k e t e h e g y r ő l
az Otodus sp. i n d . leírása. Beschreibung
v o n M y l i o b a t u s superbus H a n t k , aus Padrag u n d Ü r k ú t . Beschreibung v o n Otodus
sp. v o m Fekete-Berg.
629. K O C H N Á N D O R : A M a g y a r K ö z é p h e g y ,
ség jurafáciesei. (Die Jurafazies des Unga­
rischen Mittelgebirges.) Koch
Emlékkönyv.
Bp., 1912, p. 35—45. — A j ú r a - k é p z ő d m é n y c k a D é ' i - B a k o u y k i v é t e l é v e l dachstein
m é s z k ő r e t e l e p ü l n e k . Alsó, k ö z é p s ő , felső
liász, alsó dogger és az É s z a k i - B a k o n y b a n
b r a c h i o p o d á s m é s z k ö v e k is fellépnek. M i t
Ausnahme des s ü d l i c h e n
Bakony-Gebirges
lagern die Juraschichten auf dem Dachstein­
kalk. Unterer, m i t t l e r e r u n d oberer Lias,
unlerer Dogger, i m n ö r d l i c h e n Bakony-Ge­
birge auch Brachiopodenkalke.
630. K O C H S Á N D O B : G y ű j t s ü n k á s v á n y o k a t .
(Sammeln w i r Mineralen !) Bíivár,
1939, 5.
évf. 7. sz. p. 540-544.,
képek. — A Balaton­
felvidék á s v á n y k i n c s é r ő l is. A u c h ü b e r den
Mineralschatz des
Balatonhochlandes.
631. K O C H S Á N D O R : K é n k r i s t á l y o k
Ajkáról
Schwefelkristalle v o n
és P i l i s s z e n t i v á n r ó l .
A j k a und P i l i s s z e n t i v á n . Annal, Mus.
Nat.
Hung.,
1928, Tom. 25. p. 451-455.
— A
kristályok
legnagyobb
része
alapbipiramis
és majdnem teljesen h i b á t l a n o k . Der grösste
Teil der Kristalle ist v o n G r u n d b i p y r o m i d e n
vertreten u n d fast v o l l k o m m e n tadellos.
632. K O C H S Á N D O R : T r i a n o n i M a g y a r o r s z á g
á s v á n y a i . (Die Minerahen v o n U n g a r n nach
dem Trianoner Friedensvertrag.) Term.
tud.
Közl.
1927, 59. köt. pótfűz,
p. 45. 48.
H a l i m b a : a l u m í n i u m é r c , A j k a : ajkait, Szent­
g y ö r g y h e g y : o l i v i n stb. Bei H a l i m b a : A l u m i n i u m e r z , bei A j k a : A j k a i t , bei Szent­
györgy-hegy: Olivin.
633. K O C H S Á N D O R — G R A S S E L L Y G Y U L A :
Magvai országi m a n g á n é r c - e l ő f o r d u l á s o k
ás­
ványai.
(Die
M i n e r a l i e n der ungarischen
Manganerzvorkommen.) MTA Míísz. Tud. O.
Közl., 1952, 5. köt. 3. sz. p.99-118.
- Ür­
k ú t és E p l é n y v i d é k e is. A u c h die Uiugechen
631. KOCH S Á N D O B - G R A S S E L L Y G Y U L A :
The manganese ore mineral occurence. (A
mangánérc
előfordulása.)
Acta Univ.
Sze­
ged,
Ada
Mineralogica-Petrographica
Sze­
ged, 1951. p. 1—14. — Ü r k ú t i és e p ' é n y i
m a n g á n é r c - e l ő f o r d u l á s o k és ezek v i z s g á l a t á ­
nak e r e d m é n y e i . Die M a n g a n e r z l a g e r s t ä t t e n
v o n ü r k ú t und E p l é n y und die Ergebnisse
deren Untersuchungen.
635. K O K A Y J Ó Z S E F : Adatok a v á r p a l o t a i
perspektivikus k u t a t á s r ó l . (Reit rag zu den
perspektivischen Forschungsarbo'ton i n Vár­
palota.) Földt. Közi,
1959, 39. köt. p. 178
—179. — A feltárt rétegsorról, t o v á b b á az
eddigi e r e d m é n y e k összefoglalása. Beschrei­
b u n g der erschlossenen Sclrehlenfolge und
Zusammenfassung
der
bisherigen
Ergeb­
nisse.
630. K O K A Y J Ó Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g fel­
ső tortonai k é p z ő d m é n y e i . Obertortomsche
Ablagerungen des Bakony-Gebirges.
Földt.
Közl., 1967, 97. köt. p. 74-90. - A Bakonyh e g y s é g t e r ü l e t é n a felső tortonai korszak­
ban l é t r e j ö t t
földtani
változásokról, ü b e r
die i m R ä u m e des Bakony-Gebirges i n der
S p ä t t o r t o n z e i t statlgefundenen geologischen
Veränderungen.
637. K O K A Y J Ó Z S E F : A d u n á n t ú l i h e l v ê t tortóniai
határ
kérdése.
La l i m i t e entre
1 ' H e l v é t i e n et le Tortonicn en Transdanubie.
Földt, Közl., 1959, 89. köt. p. 402-106.
A h o g y s é g k é p z ő m o z g á s o k kél emelet, h a t á ­
r á n nem m i n d i g nagy e r ő m e g n y i l v á n u l á s s a l
jelentkeznek. Í g y p é l d á u l a Mecsekben a
t o r t ó n i a i - s z n r i n a t a h a l á r viszonylag nyugod­
tan telt el, m í g a B a k o n y b a n ugyanakkor
100 m-es nagyságéi d i s z l o k á c i ó k jelentkez­
tek. Die gebirgsbildenden Bewegungen an
der Grenze v o n zwei Stufen ä u s s e r n sich
n i c h t i m m e r m i t grossem D y n a m i s m u s . So
z.B. i m Mecsek-Gebirge herrschte an
der
Torlo-Sarmat-Grenze v e r h ä l t n i s m ä s s i g e Ruhe,
w ä h r e n d i m Bakony-Gebirge zur gleichen
Zeit Dislokationen v o n 100 M G r ö s s e ent­
standen.
63S. K O K A Y J Ó Z S E F : H e g y s é g k é p z ő d é s i el­
m é l e t e k B a k o n y - b e g y s é g i adatok t ü k r é b e n .
Tectonic theories i n the light of B a k o n y
mountains evidence. Földt. Közl..
1968. 98.
fiiz, p. 381-393.
- T á r g y a l j a az
köt, 3-4.
1956 óta eltelt i d ő földtani k u t a t á s a i n a k és
a b á n y á s z a t i t e v é k e n y s é g n e k adatait. Es wer­
den die Angaben der geologischen Erkun.dungsarbeiten und B e r g b a u t ä t i g k e i t seil 1956
besprochen.
639. K Ó K A Y
JÓZSEF:
Llegységszorkezeli
m o z g á s v i s z o n y o k V á r p a l o t a k ö r n y é k é n . Tek*
tonische B e w e g u n g s v e r h ä l t n i s s e in der Um­
gebung von V á r p a l o t a . Földt.
Közl.,
1950,
86. köt. 1. fűz. p. 17-29.
Délkelet-Bakony, S á r r é t k ö r n y é k e is a vizsgált terüle­
tek közé tartozik. Auch die Umgebung des
s ü d ö s t l i c h e n Bakony-Gebirges — S á r r é t —
g e h ö r t zu den untersuchten Gebieten.
640. K Ö K A Y J Ó Z S E F : A H e r e n d - M á r k ó bar­
na kőszén terület földtani és ő s l é n y t a n i vizs­
gálata.
Geologische
und
paleontologische
Untersuchungen
des
Braunkohlengebieles
von Herend—Márkó,
im
Bakony-Gebirge,
U n g a r n . Geol. Flung. Ser. Paleont. fasc. 36.
p. 119., 14 t. — A v i z s g á l a t n á l a fősúlyt a
p u h a t e s t ű f a u n á r a helyezték, de nagy s z á m ­
ban k e r ü l t e k elő f o r a m i n i f e r á k , sőt az ü l e ­
d é k s o r egyes kifejlődéseiben korallok is elő­
fordultak. Bei der Untersuchung w u r d e das
Hauptgewicht auf die Molluskenfauna gelegt,
aber i n grosser Anzahl wurden auch Foraminiferen gefunden, ja in manchen Fazies
der Schichtenfolge k o m m e n sogar Korallen
vor.
641. K Ö K A Y
J Ó Z S E F : Távlati
mélykutatás
V á r p a l o t á n . Prospections á V á r p a l o t a ,
Földt.
Int. Evi Jel. 1957/58, p. 231-241.
- Nagy
m e g l e p e t é s k é n t az i d ő s e b b helvét i rétegsor
teljes e g é s z é b e n h i á n y z o t t . Als eine grosse
Ü b e r r a s c h u n g für die Geologen hat das gan­
ze stratigraphische InterWall des älteren Helvets gefehlt.
642. K Ö K A Y J Ó Z S E F : V á r p a l o t a i szarmata.
Le Sarmarien de \ á r p a l o t a . Földt.
Közl.,
1954, 84. köt. p. 29—40. — A szarmata len­
ger m e d e n c é i é a földtani idők
folyamán
á l l a n d ó a n kelet—délkelet felé t o l ó d o t t el.
Das Becken des sarmarischen Meeres hat
sich mit der Zeit stets o s t — s ü d o s l w ä r t s ver­
schoben.
643. K O L O S V Ä R Y G Á B O R :
Adatok a ma­
g y a r o r s z á g i j u r a - i d ő s z a k i korallok i s m e r e t é ­
hez. B e i t r ä g e zur Kenntniss der fossilen K o ­
rallan der Jurazeil in Ungarn. Földt
Int.
Közl.. 1951. 84. köt. p. 235-213.
- A Földt.
I n t . és a Nemzeti M ú z e u m Föld- és Ö s l é n y t á r a g y ű j t e m é n y é b ő l v a l ó anyag v i z s g á l a t a .
A hazai t i t o n k o r a l l f a u n á n k z ö m e a Bakonyh e g y s é g b e n t a l á l h a t ó . Untersuchung des Ma­
teriales aus den Sammlungen der Ungaris­
chen Geologischen Anstalt und der A b t e i l u n g
für Geologie und Mineralogie des Ungari(il
seilen Nationalmuseums, Die meisten Ver­
treter der litlionisehen
Koralienfauna
von
Ungarn finden sich i m Bakony-Gebirge.
Beschreibung unter anderen der i m Stein­
bruch von S ü m e g gefundenen neuen A r t :
Cladocora simonyi Reuss.
644. K O L O S \ A Ii Y G Á B O R : D u n á n t ú l i eocén
korallok. (Die e o z ä n e n K o r a i é n Transdanu­
biens.) Földt. Köz'.,
1949, 79. köt. p. 1.42—
242. — Â korallok á l t a l á n o s felépítése, rend­
szerezése, új fajok leírása, b a k o n y i adatok­
k a l . Allgemeiner Aufhau und Systematisie­
r u n g der Korallen, Beschreibung der neuen
Arten, m i t Angaben ü b e r das Bakony-Ge­
birge.
650. K O L O S V Á R Y G Á B O R : Uber Triaskoral­
lenfauna Ungarns. ( M a g y a r o r s z á g t r i á s z - k o r a l l - f a u n á járói.) Ac: a Univ.
Szeged,
Acta
1966, Tom,
12. p. 125-137.
Biologica
Csengőhegy, Alsóperepuszta, Dudar vidéké­
ről a Thecosnilia d i f i l i p p i Stoppani l e í r á s a .
Beschreibung von Thecosnilia d i f i l i p p i Stop­
pani aus der Umgebung v o n C s e n g ő h e g y ,
A l s ó p e r e p u s z t a und Dudar.
645. K O L O S V Á R Y
GABOR:
Eozän-Korallen
aus Tiefbohrungen bei Bal'nka, M ó r u n d
Olaszfalu. (Eocén-korallok Bal inka, M ó r és
Olaszfalu
melletti
mélvfúi ásókból.)
Acta
Univ. Szeged. Acta Biol. 1966, p.
135-142.
— Egyes ritka fajok leírása. Beschreibung
v o n einigen seltenen Arten.
646. K O LOS VÁR Y G Á B O R : l i e ! véli emeletbeli új B a l a n i d á k V á r p a l o t á r ó l . New Balanids from the middle-miocen of V á r p a l o t a
i n H u n g a r y . Földt.
Közi,
1943,
78.
köt.
p. 102—112. — V a l a m e n n y i t a l á l t p é l d á n y
feltűnően
apró
növésű.
Alle gefundenen
Exemplare sind
von
auffallend
kleinem
Wachstum.
647. K O L O S V Á R Y
GÁBOR:
Magyarország
k r é t a i d ő s z a k i ko ralijai. Les coialliaires d u
crétacé de la Hongrie. Földt. Int. Evk.,
1954,
42. köt, p. 67—123. — S ü m e g , Pénzeskú;-,
LIárságy, C s é k ú t o n t a l á l t fajok leírása. Be­
schreibung der i n P é n z e s k ú t , LIárságy, Csék ú t und S ü m e g gefundenen A i ten.
648. K O L O S V Á R Y
GÁBOR:
Mitteilungen
ü b e r die Aufarbeitung eines neueren A n t e i ­
les des ungarischen Madroporaricn-Materials
der Geologischen Anstalt. ( K ö z l e m é n y e k a
F ö l d t a n i I n t é z e t magyar Madroporaria-anyaga ú j a b b r é s z é n e k feldolgozásáról.)
Szeged,
1957, p. 309—314. Klny.
az Acta
Biologienbői.
— Epismilia
rozlozsnyki
Kolos v a r y
1957, k r é t a k ö r b ő l . A j k á r ó l : S ü m e g r ő l ugyan­
csak k r é t a k o r ú Rhabdophyl'ia amine Kolosvary 1957 leírása. Beschreibung von Epis­
m i l i a rozlozsnyiki Kolosvary 1957 von der
Kreidezeit aus
A j k a , sowie der ebenfalls
krelazischen R h a b d o p h y l l i a annae
Kolos­
v a r y 1957.
649. K O L O S V Á R Y G A B O R : N é h á n y é r d e k e s
és új m a g y a r o r s z á g i fossilis Madreporaria.
Quelques m ad ré porai res fossiles i n t é r e s s a n t s ,
nouveaux en Hongrie. Földt.
Int. Evi
Jel.,
1957/58, p. 497-503.
Többek között a
s ü m e g i kőfejtőből e l ő k e r ü l t új faj leírása,
m e l y n e k neve Cladocora simonyi
Reuss.
-
K O L O S V Á R Y G Á B O R , lásd 78. s z á m alatt,
B e n k ő n é Czabalay L e n k é n é l is.
-
K O L O S V Á R Y G Á B O R , lásd 587. s z á m alatt,
Kedves M i k l ó s n á l is.
6 5 1 . K O M Á R O M Y J E N Ő : A Bakony
titka.
(Das Geheimnis des Bakony-Gebirges.) Tu­
rista, 1960. 6. évf. 11-12. sz. p. 23. - A ba­
konyi
barlangokról.
Liber
die
Bakonyer
Höhlen.
652. K O M L Ö S S Y G Y Ö R G Y : A b a u x i t piritesedés k é r d é s e . On the problem of the p y r i tization of bauxite. Földt.
Közi.,
1960,
96.
köt. p. 220—226. — N y i r á d , H a l i m b a , Szőc,
I s z k a s z e n t g y ö r g y b a u x i t j á n a k á s v á n y o s öszszetétele, k e l e t k e z é s e és a p i r i t e s e d é s folya­
mata. Die Aufschlüsse von N y i r á d , H a l i m b a ,
Szőc und l s z k a s z e n t g y ö r g y . Die mineralogi­
sche Zusammensetzung, Entstehung des Ba­
uxits von diesen L a g e r s t ä t t e n u n d der Vor­
gang der Pyritisierung.
653. K O M L Ö S S Y G Y Ö R G Y : Contributions a
la connaissance de la g e n è s e des bauxites
hongroises. Acta
Geol,
Acad.
Sc
Hang.,
1967, Tom, 11. p. 478-489.
Foglalkozik
a bauxit keletkezésének, összetételének kül ö n b ö z ő elméleti k é r d é s é v e l , í g y Tucan, K i s patic, \ a d á s z , B á r d o s s y elméletével, a ba­
uxit geokémiai vizsgálatával Nagytárkány,
Halimba,
Iszkaszentgyörgy
vidékén.
Ver­
schiedene theoretische Fragen der Entstehung
und Zusammensetzung der Bauxite, u n d zwar
die Theorien von Tucan, Kispatic, V a d á s z u n d
B á r d o s s y , werden besprochen, sowie die Er­
gebnisse der geochemischen Untersuchungen
der Bauxite i n der Umgebung v o n N a g y t á r ­
k á n y , H a l i m b a u n d l s z k a s z e n t g y ö r g y erör­
tert.
T
-
KOMLÖSSY
GYÖRGY,
lásd
alatt, i f j . Dudich E n d r é v e l is,
262.
szám
654. K O N D A
JÖZSEF:
A
Bakony-hegységi
jura időszaki k é p z ő d m é n y e k
üledékföldtani
v i z s g á l a t a . Litholog'sehc und Fazies-Unter­
suchung der Jura-Ablagerungen des Bakony­
Gebirges. Földt. Int. Evk.,
1070, 50. köt. 2.
(záró) füzet, p. 150—200. — A szerző által
felvégzett
üledékföldtan! vizsgálatuk körvo­
n a l a z t á k a m a n g á n é r c e s r é t e g c s o p o r t kelet­
k e z é s é b e n m e g h a t á r o z ó s z e r e p ű szerkeze l f ö h í l a u i , ősföldrajzi viszonyokat. Die v o m
Verfasser d u r c h g e f ü h r t e n lilhologischeri Unlersuchungen haben die für die Entstehung
der m a n g a n e r z f ü h r e n d e n Serie verantwort­
liehen lek tonischen, strukturellen und p a l ä o geographischen V e r h ä l t n i s s e ü m r i s s e m
655. K O N D A J Ö Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g j ú r á
időszaki
képződményeinek
üledékföldtana
vizsgálata.
Examen
sédimentologique
des
formations jurassiques de la montagne Ba­
k o n y . Földt: Int. Evi Jel., 1001, p.,
217220. — A K á v á s h e g y és a lókúti «lundi szel­
v é n y e i n e k részletes v i z s g á l a t a . Détaillunter­
suchungen der Profile des K á v á s - B c r g c s und
des L ó k ú t e r H ü g e l s .
-
660. K O P E K G A B O R : Az Eszaki-Bakony és
\ é r t e s n y u g a t i e l ő t e r é b e n folyó k ő s z é n k u ­
t a t á s 1967. évi e r e d m é n y e i . (Ergebnisbericbt
ü b e r die
K o h l ë i i u i i t e r s u c h u n g e n i m west­
lichen V o r r a u m des Vértes-Gebirges und i m
n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirge.) Fühlt• hit.
Evi
Jel. (előzetes),
p. 53—59. — A j e l e n t é s Ba­
konycsernye k ö r n y é k i k u t a t á s r ó l szól. Es
bandelt sich um die i m R ä u m e v o n B a k o n y ­
csernye d u r c h g e f ü h r t e n Sucharbeiten.
r
661. K O P E K G A B O R : Az Eszaki-Bakony és
á Vért es n y ú g a i i e l ő t e r é b e n folyó k ő s z é n k u t a t á s 1967. évi e r e d m é n y e i . Les r é s u l t a t s
d é là prospection de lignite dans la r é g i o n
hord de la montagne du B a k o n y et dans l '
avants-pays de 1' ouest de la montagne Vér­
tes obtenu en 1967. Fö'dt,
hú.
Evi
jel.,
1907, p. 55—59. — L e m é l y í t e l t fúrások alap­
j á n adlak meg az e r e d m é n y e k e t . Die Ergeb­
nisse w u r d e n anhand der niedergebrachten
Bohrungen mitgeteilt:
K O N D A J Ö Z S E F : , l á s d 712. s z á m alatt is.
656. K Ő N E K E R I G Y E S : M a g v a r o r s z á g i sze­
nek v e g y i összetétele és c a l o r i á é r l é k e ; (Che­
mische Zusammensetzung u n d Heizwert der
ungarischen Kohlentypen.) Math,
és
Term,
tud. Ért.,
1902, 20. köt. p. 588-598.
Adatok Zircről és J á s d r ó í is. Angaben auch
ü b e r Zirc u n d J á s d .
657. K O P E K
GABOR:
Alsó-eocén
üledékek
Zirc—Dudar—Eplény
környékén.
Sédiment
de I ' eocéné i n f é r i e u r dans les environs de
Z i r c — D u d a r — E p l é n y . Földt.
Int: Evi
Jel.,
1959. p. 9—19. — A t a n u l m á n y e l t é r é s e k e t
m u t a t ki a Szőts-féle r é t e g s o r h o z k é p e s t és
igen gazdag f a u n a l i s t á t közöl. Der Aufsatz
weist Unterschiede i m Vergleich m i t Szőls'scher Schichtenfolge nach und teilt eine
reiche Faunenliste m i t ;
658. K O P E K G A B O R : A B a k o n y - h e g y s é g fels ő k r é l a k ő s z é n t e l e p e s összlelének ősföldrajzi
és h e g y s é g s z e r k e z e t i v á z l a l a . A palaeogeographical and tecionical study of the upper
Cretaceous coal-bearing series of the B a k o n y
mountains, Central Transdanubia, H i i n g a r v .
Földt.
Közl,
1901, 9Í. köt.
p.
413-420.
659. K O P E K G A B O R : A B a k o n y - V é r t e s v i ­
déki k ő s z é n k u t a t á s i r á n y e l v e i és l e g ú j a b b
e r e d m é n y e i , Richtlinien und neueste Ergeb­
nisse von E r k u n d u n g auf Kohle i m R ä u m e
B a k o n y — V é r t e s . Földi.
Int. Evi Jel,
1900,
p. 105—111
— A munka h á r o m k u t a t á s i
szakaszra oszlott. 1. S z t r a t i m é t r i k u s szakasz.
2. A szinteken belüli fáciesek rögzítése. 3.
Ősföldrajzi fázis. Die Arbeit teilte sich i n
drei Phasen: 1. Stratimetrische Phase. 2.
Festste l u n g der Fazies innerhalb der ein­
zelnen Profile; 3. P a l ä o g e o g r a p h i s c h e Phase.
1
662. K O P K K G A B O R : KifejlSdesi. k ü l ö n b s é g e k
okai à d é l n y u g a t i és é s z a k k c l e t i - B a k o n y eo­
cén k é p z ő d m é n y e i b e n . Causes des
différen­
ces d é faciès dans les formations eocénes
des montagnes B à k o n y Sw et Ne. Földt.
Int.
Evi Jel,
1901, p. 295-305.
Bakonybél
Pénzesgyőr, Fenyőfő környékének
földtani
üjraf elvételé.
Geologische
Beambulierung
d é r Umgebung v o n B a k o n y b é l ; P é n z e s g y ő r
und Fenyőfő:
663. K O P E K G A B O R : ö s s z e f ü g g é s e k a t á v ­
l a l i k ő s z é n k u t a t á s és a D u n á n t ú l i K ö z é p ­
h e g y s é g e o c é n j á n a k faciológiai és fejlődés­
t ö r t é n e t i k é r d é s e i között. Relations entre la
prospection de lignite perspective et
les
questions de V é v o l u t i o n g é o l o g i q u e et de
la faeiologie de 1' é o c é n e de la Montagne
Centrale de Transdanubie. Földt.
hit.
Evi
Jel,
1907, p. 45—54. — T á r g y a l j a a B a k o n y
t e r ü l e t é n folyó k ő s z é n k u t a t á s t és az ennek
során
felmerült
k é r d é s e k e t is. Auch die
Sucharbeiten u n d Untersuchungen v o n Kohle
i m Baume des Bakony-Gebirges, sowie i m
Laufe dieser Arbeilen aufgetauchten Fragen
werden besprochen;
664. K O P E K G Á B O R : Z u s a m m e n h ä n g e
zwi­
schen der perspektivischen Braunkohlener­
k u n d u n g u n d der faziolpgischen u n d
entwicklungsgeschichtlichen Problem des
Eo­
zäns
im
Trans da nubi seh en
Mittelgebirge,
(összefüggések a perspektivikus b a r n a s z é n ­
k u t a t á s és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g eocén­
j é n e k faciológiai és fejlődéstörténeti
prob­
l é m á j a között.) Annal.
Mus.
Hung.,
1967,
Tom. 59. p.
81-92.
-
K O P E K G Á B O R , lásd 836.
alatt, M é s z á r o s Miklóssal is
;
és
837.
szám
6(35. K O P E K G A B O R — K E C S K E M É T I TIBOR'.
A b a k o n y i eocén kőszén telepek keletkezési
k ö r ü l m é n y e i r ő l . Uber die Entstehungsbedin­
gungen der e o z ä n e n K o h l e n l a g e r s t ä t t e n i m
Bakony-Gebirge. Földt. Közl., 1964, 94.
köt.
p. 340—348.
— Az egész b a k o n y i e o c é n
egyik legfontosabb földtörténeti e s e m é n y e a
felsőlutéciai transzgresszió. Eines der wich­
tigsten
erdgeschichtlichen
Ereignisse
des
ganzen Bakonyer E o z ä n s ist die oberlutetische Transgression.
666. K O P E K G . \ B O B - K E K S K E M ETI T I B O R :
A b a k o n y i eocén szintezése nagy foraminiferák a l a p j á n . Gliederung des Bakonyer Eo­
z ä n s auf
Grund
von
Grossforaminiferen.
Földt. Közl,
I960, 90. köt. p. 412-443.
A z ü l e d é k b e n 7 szintet h a t á r o z t a k meg. A
feltárás a n y a g á n a k faunUztikni és p a l e o ö k o lógiai v i z s g á l a t a . I m Sediment hal man 7
Horizonte bestimmt. Eaunislisehe u n d p a l ä oökologische
Untersuchungen
des
Auf­
schlusses.
667. K O P E K G Á B O B — K E C S K E A I E T I T I B O R :
La classification des assises eocenes de la
montagne de
Bakony d ' a p r è s les grands
F o r a m i n i f é r e s . Annal
Mus. Hung., 1961, 53.
köt, P. Mineral,
ej Paleont. p. 51—65. —
A d a t o k B a k o n y b é l , Csékút,
Magyarpolány
stb. v i d é k é r ő l . Angaben ü b e r die U m g e b u n g
v o n B a k o n y b é l , Csékút, M a g y a r p o l á n y usw.
668. K O P E K G A B O R — K E C S K E M É T I T I B O R :
Az eocén k ő s z é n k u t a t á s v á r h a t ó e r e d m é n y e i
a B a k o n y - h e g y s é g t e r ü l e t é n . (Die p o l é m i ­
áién Ergebnisse der Sucharbeiten auf Kohle
i m E o z ä n i m R ä u m e des Bakony-Gebirges.)
Bány.
L . , 1961. 97. évf. p. 828-830,
A
b a k o n y i eocén részletes szintézise és ennek
segítségével a földtani fejlődés r e k o n s t r u á ­
lása. A u s f ü h r l i c h e Synthese des
Bakonyer
E o z ä n u n d m i t deren H i l f e die Bekonstruklion der geologischen E n t w i c k l u n g .
660. K O P E K G Á ROR—KECSK K M ÉTI T I B O R :
Felsőlutéciai t r a n s z g r e s s z i ó az
északkelctiB a k o n y b a n . Transgression au L u t é t i e n s u p é ­
rieur dans le secteur N de la montagne
Bakony. Földi. Közl.
1965. 95. hot p. 320
-327.
Annal. Mus. Hung.. 1965. p.
95-105.
— Dudar, Balinka,
lszkaszentgyörgy
me­
dencéi
mélyített
fúrásainak
foraminiferaf a u n á j a és részletes 'vizsgálata. Die F o r a m i niferenfauna der Becken von Dudar, B a l i n ­
ka und i s z k a s z e n t g y ö r g y und deren a u s f ü h r ­
liche Untersuchungen.
670. K O P E K G Á B O R - K E C S K E M É T I
TTROR
- D U D I C H ENDRE, i f j . : A Dunántúli Kö­
zéphegység eocénjének rétegtani. kérdései.
Slratigraphische Probleme des E o z ä n s i m
Transdanubischen Mittelgebirge.
Földt.
Int.
Ed Je/., 1961. p. 249-263.
- Az alsó-, k ö ­
zépső- és felsőeocén szintjeinek t á r g y a l á s a .
Besprechung
des
unteren, mittleren
mid
oberen I lorizonles des E o z ä n .
671. K O P E K GÁ B O R — K E C S K É M E T I T I B O R
- D U D I C H ENDRE,
i f j . : Slratigraphische
Probleme des E o z ä n s i m Transdanubischen
Mittelgebirge Ungarns. (A magyar D u n á n ­
t ú l i - k ö z é p h e g y s é g eocénjének rétegtani prob­
lémái.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung.,
1965,
Toni. 9. p. 411—126. — B a k o n y i adatok is.
M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
672. K O R C S M Á R O S I S T V Á N :
A
keszthelyi
baloiiigerinc balatoni szinlői. (Die Balatoner
Erosionsterrassen
des
Hügel-Rückens
von
K e s z t h e l y . ) Földr.
Közl,
1938, 66. köt.
p.
255—252. — A K e s z t h e l y i - ö b ö l balatoni szin­
lői a Balaton v í z é n e k szakaszos u g r á s s z e r ű
változásairól t a n ú s k o d n a k . Az öblöt erősen
fenyegeti a m o c s á r , az iszap, ezért s ü r g ő s
b e a v a t k o z á s r a van szükség. Die Balatoner
Abrasionsterrassen i n der Keszthelyei' Bucht
zeugen v o n den sprunghaften V e r ä n d e r u n ­
gen des Balatonwassers. Die Bucht w i r d v o n
Versumpfung,
Verbindung
stark
bedroht,
daher
sind
dringende Schutzmassnahmen
notwendig.
673. K O R I M K Á L M Á N : Adatok a Keszthelyi­
h e g y s é g n y u g a t i e l ő t e r é n e k földtani felépí­
t é s é h e z . B e i t r ä g e zum geologischen Aufbau
des westlichen Vorraumes der Keszthelyer
Gebirge. Földt. Közl,
1948, 78. köt. p. 126
-130.
674. K O R I M K Á L M Á N : M a g y a r o r s z á g i glaukonitos ü l e d é k e k . (Die
glaukonitführenden
Sedimente Uno-arns.) Bány.
Koh
L . , 1949.
82. köt. p. 325-329.
G y a k o r l a t i szem­
p o n t b ó l a felső eocén glaukonitos szint ér­
demel figyelmet. A d a t o k B a k o n y n á n a , Ba­
konybél, Ürkút, Halimba környékéről. Vom
praktischen Gesichtspunkt ist der o b e r e o z ä n e
giaukonitführende
1 lorizont
beachtenswert.
Angaben ü b e r die Umgebung v o n B a k o n y ­
nána, Bakonybél, Ürkút und Halimba.
675. K O R M O S T I V A D A R : A
balalonmelléki
diluviális N e r i t i n a k r ó l , ü b e r die d i l u v i a l e n
Neritinen der Umgebung des Balatonsees.
Földt. Közl,
1906, 36. köt. p. 295-296.
A h a r m a d k o r b ó l s z á r m a z ó Neritina prevostiana leírása. L e l ő h e l y e k t ö b b e k k ö z ö l t : Balatonederics, Tapolca. Beschreibung v o n Ne­
ritina prevostiana aus den T e r t i ä r a b l a g e r u n ­
gen. Fundorte unter anderen: Balatonederics,
Tapolca.
676. K O R M O S
TIVADAR:
Bauxitképződés
barlangüregekben.
Bauxit ablagerungen
in
H ö h l e n . Földt. Közl,
1943, 73. köt. p. 296
—299.
— I s z k a s z e n t g y ö r g y , H a l i m b a stb.
b a u x i t j a kivétel n é l k ü l k a r b o n á t o s k ő z e t e k
régi
elkarsztosodott
felületén, illetve víz­
Bauxite
v á j t a ü r e g e i b e n m u t a t k o z i k . Die
v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , H a l i m b a usw. treten
ohne Ausnahme an der verkarsteten Ober­
fläche von Karbonatgesleinen bzw. i n deren
E r o s i o n s h o h l r ä u m e n auf.
677. K O R M O S T I V A D A R : Bauxit, laterit, v ö ­
r ö s a g y a g . (Bauxit, Latent, roter Ton.)
Bány.
Koh. L . , 1928, 61. évf. p. 32-36.
- A ba­
k o n y i b a u x i t b á n y á k r ó l is. A u c h ü b e r die
Bauxitgruben des Bakony-Gebirges.
678. K O R M O S T I V A D A R : A D u n á m u l keleti
részének pleisztocén korú p u h a t e s t ű f a u n á j a .
(Die Molluskenfauna des ö s t l i c h e n Teiles
v o n Transdanubien.) Bal.
Tud.
Tan.
Er.,
1911, 1, köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. p.
1—30. — A Balaton v i d é k i előfordulások.
Die V o r k o m m e n der Balaton-Gegend.
679. K O R M O S
TIVADAR:
A
fejérmegyei
S á r r é t geológiai m ú l t j a és jelene. (Die geo­
logische Vergangenheit u n d Gegenwart des
S á r r é l s i m K o m i t a t Fehér.) Bal. Tud.
Tan
Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt.
8. cikk, p. 1—66., 2 t. — A balatoni pontusi
r é t e g e k összefüggése a S á r r é t t e l . Ü b e r die
V e r b i n d u n g der pontischen Ablagerungen
des Balatonsees m i t dem S á r r é t .
680. K O R M O S T I V A D A R : A mencshelyi édes­
vízi m é s z k ő f a u n á j á r ó l . (LTber die Fauna des
S ü s s w a s s e r k a l k e s v o n Mencshcly.) Bal.
Tud.
Tan. Er., 1911, 1 köt. 1. r. Paleont.
függ.
4. köt. 9. cikk, p. 12.
681. K O R M O S T I V A D A R : N é h á n y szó a Ha­
limba
vidéki bauxitokról.
(Einige Worte
ü b e r die Bauxite der Umgebung von Ha­
limba.) Bány
Koh.
L . , 1932, 65. évf.
p.
460-461.
682. K O R M O S T I V A D A R : A p o l g á r d i pliocén
csontlclet. Die p l i o z ä n e K n o c h e n í u n d
bei
P o l g á r d i . Földt. Közl., 1911, 41. köt. p.
4864. — S o m l y ó h e g y l á b á n á l lévő m é s z k ő b á ­
n y á b a n hipparion, rhinoceros, sus-fogakal és
g a z e l l a - á l l k a p c s o k a t t a l á l l a k . Az i t t t a l á l t fa­
j o k rendszertani sorrendben v a l ó leírása.
I m Kalksteinbruch am Eusse des S o m l y ó Berges w u r d e n Z ä h n e v o n H i p p a r i o n , R h i ­
noceros und Sus, sowie Kiefer v o n Gazellen
gefunden. Die hier gefundenen A r t e n wer­
den i n systematischer Reihenfolge beschrie­
ben.
683. K O R M O S T I V A D A R : Üj adatok a bala­
t o n m e l l é k i alsó-pleisztocén r é t e g e k geológi­
á j á h o z . (Beitrag zur Geologie der unterp l c i s t o z ä n e n Schichten der Balaton-Gegend.)
Bal Tud Tan, Er., 1911, 1, köt. 1 r. Paleont.
függ. 4. köt. 6. cikk, p. 1-50., 2 t.
684. K O R N H UBER, G. A . : Geognoslische Be­
schaffenheit des Bakonyer Gebirges. (A Ba­
Verh.
k o n y - h e g y s é g gcognoszlikai állapota.)
Naturk.
Pressb.
1859, Jg. 4, p. 51-54.
Bakonybél,
Zirc, S ü m e g stb. k ö r n y é k é r ő l
k ő z e t e k , k ö v ü l e t e k leírása. Beschreibung v o n
Gesteinen u n d Fossilien i n der Umgebung
von B a k o n y b é l , Zirc, S ü m e g usw.
685. KOVÁCS L A J O S : A d a t o k az Eszaki-Ba­
kony
júraképződményeinek
ismeretéhez.
(Beiträge zur Kenntnis der Jura-ablagerungen des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges.)
Deb­
recen, 1931, p. 60. Diss.
686. K O V Á C S
LAJOS:
Ammonites-fauna
a
bakonyi Káváshegy középső-liászkorú
üle­
dékeiből.
Eine Ammonitenfauna aus
den
MiUelliasschichten
des
Kávás-Berges
im
Bakony-Gebirge. Földt. Közl., 1934, 64.
köt.
p. 243—265.
— K ü l ö n b ö z ő fajok
leírása.
Beschreibung verschiedener A r t e n .
687. K O V Á C S L A J O S : A b a k o n y i juratenger
K á v á s h e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k b i o n ó m i a i vonat­
k o z á s a i a fácies v á l t o z á s o k t ü k r é b e n . (Bionomische V e r h ä l t n i s s e des
Káváshegy—Lók ú t e r Teiles des Bakonyer Jurameeres i m
Spiegel der Fazies Wechsel.) 1. r é s z : A leg­
alsó (Hethangi) liász k é p z ő d m é n y e k b i o n ó ­
miai és ü l e d é k földtani v o n a t k o z á s a i . 1.
T e i l : Bionomische und lilhologische V e r h ä l t ­
nisse der basalen (LIetlangien) Schiehlen
des Lias. MTA
Műsz.
0. Közl,
1963,
32.
köt. p. 75—91.
— Az i d e v á g ó k é r d é s e k e t
nem r e g i o n á l i s é r t e l e m b e n t á r g y a l j a , hanem
valamely megadott j u r a s z e l v é n y e l e m z é s é ­
vel, a k é p z ő d m é n y e k ő s l é n y t a n i és kőzet­
tani facieséből l e v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k k e l .
Die betreffenden Fragen werden nicht i n
regionalem Sinne besprochen, sondern an­
hand der Analyse gewisser angegebener Ju­
raprofile, m i t den Schlussfolgerungen, die
aus den p a l ä o n t o l o g i s c h e n Angaben und der
Lilhofazies der Formationen gezogen werden
können.
688. K O V Á C S L A J O S : A b a k o n y i jura lenger
K á v á s b e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k b i o n ó m i a i vo­
natkozásai
a
fácies v á l t o z á s o k
tükrében.
(Bionomische V e r h ä l t n i s s e des K á v á s h e g y —
L ó k ú t e r Teiles des B a k o n y e r Jurameercs
i m Spiegel der Fazieswechsel.) 2. r é s z : A
fiatalabb
(szinemuri-lolharingiai)
alsó liász
k é p z ő d m é n y e k b i o n ó m i a i és ü l e d é k - f ö l d t a n i
v o n a t k o z á s a i . 2. T e i l : Die bionomischen u n d
lithologischen
Verhältnisse
der
jüngeren
Untórlias-Ablagerungen
(Sinemurien-Hettangien). MTA Műsz.
O. Közl,
1965, 35.
köt.
p. 173—186. — A s z ó b a n f o r g ó t e r ü l e t föld­
t a n i i s m e r t e t é s e . Geologische Beschreibung
des betreffenden Gebietes.
689. KOVÁCS L A J O S : A b a k o n y i j ü r a t e n g e r
-i K á v á s h e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k : b i o n ó m i a i von a t k o z á s a i , a fácies v á l t o z á s o k
tükrében.
(Bionomische V e r h ä l t n i s s e des K á v á s b e g y —
L ó k ú t e r Teiles des Bakonyer Jurameeres i m
SpiegeL der' FazieswèchseL) 3. r é s z : . B a k o n y i
k ö z é p s ő liász k é p z ő d m é n y e k b i o n ó m i a i és
fácies k é r d é s e i . 3. T e i l : Bionomische u n d
faziologische Fragen der mittelliassichen A b lugerungen i m Bakony.-Gebi rge. MTA
Műsz.
0. Közl,
1965, 36. köt. p. 93-103.
- E ta. n u l m á n y k ü l ö n ö s e n a szóbanforgó t e r ü l e t n e k
..az első részijén közölt földtani t é r k é p é r e és
s z e l v é n y e i r e vonatkozik. Dieser Aufsatz befasst sich besonders m i t der i m Teil 1. ver­
öffentlichten geologischen K a r l e des betref­
fenden Gebietes und m i t dessen Profilen.
690. KOVÁCS L A J O S : A b a k o n y i juratenger
- K á v á s h e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k b i o n ó m i a i 'vo­
n a t k o z á s a i a fácies v á l t o z á s o k t ü k r é b e n . 4.
r é s z : A b a k o n y i felsőliász
képződmények
b i o n ó m i a i és ül edékföld t a n i v o n a t k o z á s a i .
(Bionomische V e r h ä l t n i s s e des K á v á s h e g y —
L ó k ú t e r Teiles des
Bakonyer Jurameeres
i m Spiegel der F a z i e s w è c h s e L 4. T e i l : Bionomische und lithologisehe V e r h ä l t n i s s e der
O b e r l i a s ä b l a g e r u n g e n des Bakony-Gebirges.)
MTA Műsz. O. Köd., 1965, 36. köt. p.
263273.
•..
i
-) ::"
'
\
!
691. KOVÁCS LAJOS:; A b a k o n y i juratenger
K á v á s b e g y — l ó k ú t i részének b i o n ó m i a i vo­
n a t k o z á s a i a fácies v á l t o z á s o k t ü k r é b e n . 5.
r é s z : B a k o n y i dogger- és m a i m k é p z ő d m é ­
nyek b i o n ó m i a i és fácies k é r d é s e i . (Bionomisehe V e r h ä l t n i s s e des
Káváshegy'—Lókú­
ter Teiles des Bakonyer Jurameeres i m Sp>e. gel der Fazieswechsel. 5. T e i l : Bionomische
u n d faziologische Fragen der Dogger—MalmAblagerungen, des Bakonv-Gebirges.)
MTA
[Műsz.
O. Közl,
1965, 36. köt. p.
273-2S-1.
_— A b a k o n y i j ü r a t e n g e r n y í l t sekély ten, ger lehetett. Az ü l e d é k fácies jellege a j u r a tenger fokozatos k i m é l y ü l é s é t t ü k r ö z i . A
. j u r a ü l e d é k s o r folytonos tengeri ü l e d é k k é p ­
ződést v a l ó s z í n ű s í t . Das Jurameer des Ba­
kony-Gebirges mag eine seichte Hochsee
gewesen sein. Der Faziescharakter der Se­
dimente zeugt von einer a l l m ä h l i c h e n Ver­
tiefung des Meeres. A n h a n d der Juraschich­
tenfolge ist auf eine kontinuierliche Meeres­
ablagerung zu seh Hessen.
(
692. KOVÁCS L A J O S : B i o n ó m i a i k é r d é s e k a
b a k o n y i juratengerrel kapcsolatban. (Biono' mische Fragen i m Zusammenhang m i t dem
B a k o n y e r Jurameer.) N ehe zip. Műsz
Egyet.
Közl,
Miskolc.
1961. 6. köt. p.
233-235.
— Ay. ü l e d é k s o r é r t é k e l é s e a l ó k ú t i d o m b
s z e l v é n y t á b l á z a t a a l a p j á n k é s z ü l t . Die Aus­
w e r t u n g der Serien wurde auf G r u n d der
Profiltabello des L ó k ú t e r H ü g e l s durchge­
führt.
G93. KOVÁCS L A J O S : A Devecser és N y i r á d
közli h a r m a d k o r i t e r ü l e t földtani viszonyai.
Conditions géologiques du t e r t i a n tertiaire
situé entre Devecser et N y i r á d , Földt.
Int.
Evi Jel, 1948, p.
79-83.
694. K O V Á C S L A J O S : Einige Ergebnisse
i
Analyse
einzelner
Bakonyer
Juraprofüe.
(Néhány
bakonyi
juraprofil
analízisének
egses e r e d m é n y e . ) Nehézipari
Műsz.
Egyet,
idegennyelvű
Közl, Miskolc,
1960, Bd.
'Jl.,
p. 139*-153. — . K á v á s h e g y , L ó k ú t v i d é k é n
v é g z e t t v i z s g á l a t o k leírása. Beschreibung der
i n der U m g e b u n g des K á v á s b e g y u n d L ó ­
k ú t d u r c h g e f ü h r t e n Unie/suchungen.
695. K O V Á C S L A J O S : Az Eszaki-Bakony l i á s z k o r ú ammoniteszeinek m o n o g r á f i á j a . M o ­
nographie der
liassischen A m m o n i t e n des
Hung
Ser.
Pal,
n ö r d l i c h e n B a k o n y . Geol
1942, fasc. 17. p. 220., 5 t.
696. K O V Ä C S L A J O S : A K á v á s h e g y j u r a k o r ú
ü l e d é k e i n e k sztratigráfiai és .. m i k r o tektoni­
k a i viszonyai. Die stratigraphischen
und
, m i k r o tektonischen
Verhältnisse
der juras­
sischen Sedimente des K á v á s b e r g e s .
Földt
Int.
Evi Jel,
1945-1947,
p. 191-220.
A K á v á s h e g y szerkezeti viszonyainak elem­
zése s o r á n elért e r e d m é n y e k Telegdi R o t h
megállapításait
támasztják
alá,
amelyek
szerint a r ö g ö k e l r e n d e z ő d é s e m e g l o r l ó d á s r a
utal. Die i m Laufe der Analyse der Struk­
t u r v e r h ä l t n i s s e des K á v á s h e g y erzielten Er­
gebnisse
unterstützten
die
Feststellungen
v o n Telegdi R o h t : die A n o r d n u n g der Schol­
len deute auf eine Schuppen s tauchung h i n .
697. KOVÄCS L A J O S : A l ó k ú t i , d o m b liász
képződményeinek
sztratigráfiai
viszonyai.
Die stratigraphischen V e r h ä l t n i s s e der Liasb i k h m g e n am L ó k ú t e r Llügel i m B a k o n y Gebirge. Debreceni
Tisza István
Tud.
Egyel
Ásvány
és Földt.
Int.
Közleménye,
1936.
7. szám, p.
209-239.
698. KOVÁCS L A J O S : Monographie der lias­
sischen A m m o n i t e n des n ö r d l i c h e n B a k o n y .
(Az é s z a k i - B a k o n y Ammonitcseinek
(liászkoriak) monográfiája.) Geol Hung, Ser. Pa­
leont., 1942, fasc. 17., p. 120. — Zirc mel­
letti Bocskorhegy, K a r d o s r é l p u s z t a . K á v á s ­
hegy, B ü d ö s k ú t - m a j o r k ő z e t t a n i jellege és
sztratigráfiai
helyzete.
Die • Ii ihol ogi sehen
V e r h ä l t n i s s e u n d Stratigraphie v o n Bocskorhegy, Kardosrét., K á v á s h e g y u n d B ü d ö s k ú t major bei Zirc,
699. KOVÁCS L A J O S : N é h á n y középső-liászk o r ú a m m o n i t é s z - f a j az északkeleti B a k o n y ból.
Einige mittelliassische A m m o n i t a r t é n
aus dem n o r d ö s t l i c h e n Bakony. Földt,
Közl,
1932, 62. köt. p. 41-51.
- A k ö v e t k e z ő fa­
jok leírása : Beschreibung folgender A l t e n :
BJiacophyllites bueovinicus Uhl. var. hunga­
rica nov. var., Phylloceras Bonarellii Bett,
var, anatolica Meist am Gug. — usw.
700. KOVÄCS
LAJOS:
Nyirád
környékének
f ö l d t a n i viszonyai. Die geologischen Verhält­
nisse der Umgebung von N y i r á d . Földt.
Int.
Evi Jel., 1945, p.
221-240.
701. KOVÁCS L A J O S : P o s i d o n o m y á s rétegek
kifejlődése az é s z a k i - B a k o n y alsó-liász cso­
p o r t j á b a n . (Die A u s b i l d u n g der posidonomyenführenden
Schichten i n
der UnlerLias-Schichtengruppe des n o r d ö s t l i c h e n Ba­
kony-Gebirges.) Debrecen,
1949. 8 p.
K'.ny.
Acta Geologica
et
Paleontologicá-ból.
702. KOVÁCS L A J O S : Ü b e r eine neue Posid o n o m y a - A r t aus den ä l t e r e n Schichten des
unteren Lias i m Bakony-Gebirge. (Egy új
P o s i d o n o m y a - f a j t á r ó l , a B a k o n y - h e g y s é g al­
só liászának idősebb rétegeiből.) Földt.
Közl,,
1943, 73. köt. p. 260-267.
- L ó k ú t i dombok
r ö g e i b e n talált új posidonomya-nak leírása.
Beschreibung der i n den Schollen der Ló­
k ú t e r H ü g e l gefundenen Posidonomyen.
703. KOVÁCS L A J O S : Die Wiederspiegelung
klimatischer W i r k u n g e n i n den jurassischen
Ablagerungen.
(Éghajlati
hatások
vissza­
tükröződése a jurakori üledékekben )
Nehéz­
ipari Műsz. Egyet. Idegennyelvű
Közl,,
I960,
21. köt. p. 155—162. — K á v á s h e g y i és ló­
k ú t i dombon v é g z e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e .
Ergebnisse der am K á v á s h e g y u n d auf dem
Lókúter
Hügel
durchgeführten
Untersu­
chungen.
704. K Ö R Ö S S Y L Á S Z L Ó : M a g y a r o r s z á g
me­
dence
területeinek
összehasonlító
földtani
szerkezete. Comparison between the geologi­
cal structure of the basin regions of H u n ­
gary. Földt.
Közl,, 1963, 93. köt. p.
155172. — H a z á n k t e r ü l e t é n h é t nagyszerkezeti
e g y s é g e t lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . Ezek kö­
zölt szerepel a K ö z é p - D u n á n t ú l i nagyszer­
kezeti egység. A u f dem T e r r i t o r i u m
Un­
garns lassen sich sieben megatektonisehe
Einheiten unterscheiden. Darunter figuriert
auch die E i n h e i t von Mittel-Transdanubien.
705. K Ö R Ö S S Y
LASZLO:
Nyugatmagyaror­
szági m e d e n c é k
r é t e g t a n i és szerkezettani
felépítése. Slratigraphischer u n d tektonischer
Bau
der
westungarischen Becken.
Földt.
Közl,
1965, 95. köt. p. 22-36.
- Foglalko­
zik a b a l a t o n m e l l é k i k r i s t á l y o s v o n u l a t t a l is.
Auch der Kristallinzug der Balaton-Gegend
w i r d m i t besprochen.
700. K R E T Z Ö 1 M I K L Ö S : Befejező j e l e n t é s a
csákvári
barlang
őslénytani
feltárásáról.
Rapport final des fouilles p a l é o n t o l o g i q u e s
dans la grotte de C s á k v á r . Földt. Int. Evi Jel..
1952, p. 37—55. — A barlang k ü l ö n b ö z ő
korú f a u n á j á n a k leírása, k ö z ö l t ü k az. Asinus
h y d r u n t i n u s bakonyi l e l ő h e l y r ő l is. Beschrei­
bung der verschiedenalten Fauna der H ö h l e ,
u n d zwar auch von Asinus h y d r u n t i n u s aus
einem B a k o n y e r Fundort.
707. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : Die Hipparion-Fauna von G y ő r s z e n t m á r t o n i n N w . U n g a r n .
(Az
ENy-Magyarországi
Győrszentmárton
H i p p a r i o n - f a u n á j a . ) Annal
Alas
Hung.
P.
Mineral,
et Paleont.,
1965, 57. köt. p. 127
— 143. — Adatok P a n n o n h a l m á r ó l is. Auch
m i t Angaben ü b e r Pannonhalma.
708. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : A l e g i d ő s e b b
ma­
gyar ősein lös lelet. Les plus ancien vestige
fossile de m a m m i f è r e en Hongrie.
Földt.
Közl,
1953. 83. köt. p. 273-277.
- A dud a r i k ő s z é n ö s s z l e t f e d ő j é b e n települt lelet,
mely
j ó r é s z t csak
borda-maradványokból
áll, a l e g r é g i b b magyar ősemlős lelet, és
világviszonylatban
is a legrégibb
szirén­
m a r a d v á n y . E i n F u n d aus dem Hangenden
der
Kohlenserie v o n
Dudar. Er
besieht
g r ö s s t e n t e i l s aus Rippenresten. Der ä l t e s t e
ungarische P a l ä o m a m m a l i e n - E u n d u n d
der
auch i m Weltmassstab ä l t e s t e Sirenen-Rest.
709. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : M a t é r i á i é n zur p h y ­
logenetischen Klassifikation der Aeluroideen.
(Anyag az A e l u r o i d á k filogenetikai o s z t á l y o ­
zásához.) X-iéme
Congres
International
de
Zoologie.
Section 8. Paléozoologie
et Zoogeo­
graphie. Bp., 1929, p. 1293-1355.
- Pleisz­
tocén-korból Drepanodon M é h e l y i
Kretzói
1929, Ü r k ú t r ó l . Drepanodon M é h e l v i Kret­
zói 1929 aus dem P l e i s t o z ä n v o n ü r k ú t .
710. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : Cj Eomyida a Bak o n v b ó l . New E o m v i d a the Bakonv moun­
tains. Földt. Közl,
1952, 82. köt. p.
88-89.
-
K R E T Z Ö I M I K L Ö S . lásd
Bertalan K á r o l y n á l is.
105.
szám
alatt,
-
K R E T Z Ö I M I K L Ó S , lásd 543. szám alatt,
Jugovics Lajos—Csánk E l e m e m é v e l is.
711. K R E T Z Ö I M I K L Ö S - N O S Z K Y J E N Ő . i f j .
Saurius-log a b a k o n y i
bauxitképződmény­
ből. (Saurien-Zahn aus der ß a u x i t f o r m a u o n
des Bakony-Gebirges.) Földt.
Közl.
1951.
81. köt, p. 333. — Olaszfalu h a l á r á b a n a
B o s z o r k á n y h e g y e n talált c s o n t t ö r e d é k . Kno­
chenrest, der am B o s z o r k á n y h e g y
(Llexenberg) bei Olaszfalu gefunden wurde.
:
712. Krisztobalit v hat- kellovejszkib radioljaritah gor Bakony. Moszkva,
1965, p. 521
—536. Klny.
Problemü
geohimii-bol.
713. K i l l VA X X E. 11 U T T E R E R I K A : Zöldol­
g á k a m a g y a r o r s z á g i alsóooeén r é t e g e k b ő l .
Algues vertes des couches éocénes inf. de la
H o n g r i e . Földt. Közl,
1957, 87. köt. p. 447
—451. — Zöldalga m a r a d v á n y o k a londoni
emeleti t r a n s z g r e s s z i ó e l ő r e h a l a d á s a k é n t je­
pariközeli
kifejlődésekben. Ü r ­
lentkeznek
k ú t , d u d á u l g y ű j t é s . Fossilien von G r ü n a l ­
gen treten als Zeichen des \ o r r ü c k e n s der
Londoner Transgression i n den k ü s t e n n a h e n
Ausbildungen auf. Aufsammlungen i n Ü r ­
k ú t u n d Dudar.
714. K R O L O P P E N D R E : A t i h a n y i
felsőpleisztocén mollusca-fauna.
La faune
de
mollusques du pleistocene s u p é r i e u n de T i ­
hany. Földt. Int. Evi Jel,
i957/58, p. 505
—511. — H á r o m új faj leírása — Beschrei­
b u n g v o n drei neuen A r t e n : Pisidium m i l i ­
um Held, Vertigo alpestris A i d . , Semiiimax
kotulae West.
715. K U B O V I C S I M R E : A v u l k á n i hegységek
beszakadásos
szerkezete.
(Die Kalderens t r u k t u r vulkanischer Gebirge.) Földi.
Közl,
1962, 92. köt. p. 280-296.
A vulkáni
kaldera k i a l a k u l á s á n a k egyik felfogása, hogy
a keletkezést a k i ü r ü l t magmakamra besza­
k a d á s á v a l m a g y a r á z z á k , melynek jellegze­
tes p é l d á i a b a l a t o n f e l v i d é k i
bazaltvulká­
nok. Nach einer der Auffassungen ü b e r die
Entstehung v o n vulkanischen Kalderen w i r d
die Entstellung m i t dem Einbruch des Mag­
maherdes e r k l ä r t , dessen
charakteristisches
Beispiel durch die Basaltvulkane des Balatonhochlnndes angegeben ist.
716. K U L C S Á R K Á L M Á N : A Gerecse-hegység
k ö z é p s ő liászkorú k é p z ő d m é n y e i . Die mittelliassischen Bildungen des
Gcreesegebircces.
Földt, Közl,
1914. 44. köt. p. 54-80.
- A
k é p z ő d m é n y e k elterjedése k a p c s á n említi a
T ű z k ö v e s h e g y c t , Ü r k ú t o t és C s e r n y é t . l m
Zusammenhang
m i t der Verbreitung der
Formationen werden T ű z k ö v e s - B e r g , Ü r k ú t
und Csernye e r w ä h n t .
717. K U T A S S Y E N D R E : Adatok a déli- és
é s z a k i - B a k o n y triász- és k r é t a k o r i l e r a k o d á ­
sainak i s m e r e l é h e z . Beiträge zur Kenntnis
der Trias und Kreide Ablagerungen des süd­
lichen u n d n ö r d l i c h e n Bakon v . Földt.
Int,
Evi .Irl,
1933-55, p. 1591-1604.
Liter,
K i r á l y s z e n t i s t v á n , T ó t v á z s o n y , A j k a , Szőc,
ö c s , S ü m e g , Tapolca stb. — usw.
718. KUTASS Y E N D R E : Adatok a V é r t e s - és
bakonyhegységi
fődolornit
faunájának
is­
m e r e t é h e z . Beiträge zur Kenntnis der Fauna
des norischen
Uaupldolomites i n Ungarn.
Földt. Közl,
1933, 63. köt. p. 12-19.
- A
fajok leírása. A v e s z p r é m i A r a n y o s - v ö l g y ­
ből egy igen szép Megalodus columbella
Guemb p é l d á n y
került
elő. Beschreibung
der Arten, l m Aranyos-Tal v o n V e s z p r é m
wurde ein sehr s c h ö n e s E x e m p l a r v o n Me­
galodus columbella Guemb gefunden.
719. K U T A S S Y E N D R E : A heterastridiumok
előfordulása a m a g y a r o r s z á g i t r i á s z b a n . Das
V o r k o m m e n der lieterastridien i n der unga­
és Term,
lud,
Ert.,
rischen Trias. Math
1930, 47. köt. p. 387-402.
Adatok a
veszprémi Jeruzsálem-hegy márgáinak kö­
v ü l e t e i r ő l . B e i t r ä g e zur Kenntnis der Fossi­
lien der Mergel des J e r u z s á l e m - B e r g e s v o n
Veszprém.
720. K U T A S S Y
E N D R E : J e l e n t é s az 1G36.
év n y a r á n a Bakony-hegységben végzett
k ö v ü l e t g y ű j t é s i m u n k á l a t o k r ó l . Bericht ü b e r
die i m Sommer des Jahres 1936 i m BakonyGebirge verrichteten
Fossiliensammlungsar­
beiten. Földt. Int. Evi Jel, 1936/38, 4. köt.
p. 1477—1 178. — Zirc, S ü m e g , Szőc közsé­
gek h a t á r á b a n eszközölt g y ű j t é s i m u n k á l a ­
t o k n á l a fősúly a fődolornit és dachsteini
m é s z k ő f a u n á j á n van. Bei den A u f s a m m ­
lungen i n der Nachbarschaft der Gemein­
den Zirc, S ü m e g und Szőc wurde das H a u p t ­
gewicht auf die Fauna des
Hauptdolo­
mites u n d des Dachsteinkalkes gelegt.
721. K Ü P P E R , H E I N R I C H : Ausztria f ö l d t a n i
k u t a t á s á n a k ú j a b b e r e d m é n y e i és j e l e n t ő ­
ségük Magyarország földtana
szempontjá­
ból. Neuere Resultate der Geologie Öster­
reichs, sofern sie f ü r die Geologie Ungarns
von Bedeutung sein k ö n n e n . Földt.
Közl,
1065, 95. köt. p . 292-297.
- A B a k o n y és
az o s z t r á k Déli-Alpok földtani k é p e k ö z ö t t
n a g y f o k ú e g y e z é s m u t a t h a t ó k i . Zwischen
dem geologischen B i l d des Bakony-Gebirges
und
der ö s t e r r e i c h i s c h e n S ü d a l p e n
kann
eine grosse Ü b e r e i n s t i m m u n g nachgewiesen
werden.
722. K U P P E R , H E I N R I C H : Elemente
eines
Profils von der b ö h m i s c h e n Masse zum Ba­
k o n y . (Elemei egy profilnak a cseh m a s s z í ­
v u m t ó l a Bakon vig.) Z. d. deutsch.
Geol
Ges. 1964, Bd. 116, p.
308-311.
723. L A C Z K Ö D E Z S Ő : Az 1911 j ú l i u s 8-i föld­
r e n g é s V e s z p r é m b e n . (Das Erdbeben v o m 8.
Juli 1911 in Veszprém.)
Földt. Közl,
1912,
42. köt. p. 42—43. — V e s z p r é m e n k í v ü l a
földrengés erősen é r e z h e t ő v o l t A l m á d i b a n
és Aligán. Ausserhalb der Stadt V e s z p r é m
war das Erdbeben i n A l m á d i u n d Aliga
spürbar.
724. L A C Z K Ö D E Z S Ő : ő s t ö r t é n e t i adatok a
Balaton k ö r n y é k é r ő l . ( P a l ä o h i s l o r i s c h e A n ­
gaben ü b e r die Umgebung des Balatonsees.)
Veszprém,
1929, p. 27., 2 t., 2 térk. — S á g -
v á r és V ö r ö s l ő k ö r n y é k é n e k őskori lelép és
t á r g y i leleteiről, ü b e r die Funde eines p r ä ­
historischen Lagers u n d dessen A r t e f a k t e n
bei Ság-vár u n d V ö r ö s t ó .
725. L A C Z K Ö D E Z S Ő : A szentgáli t ű z k ö v e s hegy i barlangok. (Die H ö h l e n des T ű z k ő v e s Berges bei Szentgál.) Veszpr. Múz. Evi Jel.,
1928,
p. 44—47. — A b a r l a n g o k r ó l pale­
o n t o l ó g i á i lelet nem k e r ü l t elő. Aus den
H ö h l e n ist kein p a l ä o i i l o l o g i s c h e r F u n d z u m
Vorschein gekommen.
726. L A C Z K Ö D E Z S Ő : Üj adatok a B a k o n y
felsőtriász és liász r é t e g e i n e k geológiai isme­
r e t é h e z . (Beilrag z u r Geologie der Obertrias
u n d des Lias des Bakony-Gebirges.)
Földt,
Közl,
1898, 28. köt. p. 65-66;
Term
tud.
Közl,
1898, 30. köt. p. 156-157.
- A Veszp­
r é m melletti Papod h e g y l á n c é s z a k i lejtőjén
egy eddig nem ismert liász t e r ü l e t e t t a l á l t a k ,
ennek f ö l t á r á s a és adatai. A m Nordhang der
Bergkette Papod bei V e s z p r é m w u r d e ein
bisher
unbekanntes
Liasvorkommen
ent­
deckt, d a r ü b e r w e r d e n Angaben und Unter­
suchungsergebnisse mitgeteilt.
727. L A C Z K Ö D E Z S Ő : V e s z p r é m
városának
és t á g a b b
környékének
g e o l ó g ' a i leírása.
Geologische Beschreibung der Stadt Veszp­
r é m u n d i h r e r weiteren Umgebung.
Math,
és Term. tud. Ert., 1909, 27. köt. p.
554583. — A B a k o n y orogenetikai, tektonikai,
s z t r a t i g r á f i a i l e í r á s a és a b a k o n y triászge­
ológia t ö r t é n e t i fejlődése. Orogenetische, tek­
tonische u n d slratigraphische
Beseheribung
des Bakony-Gebirges, sowie geologische Ent­
wicklungsgeschichte des B a k o n y i n der Trias­
periode.
728. L A C Z K Ö D E Z S Ő : V e s z p r é m
városának
és t á g a b b
környékének
geológiai
leírása.
(Geologische Beschreibung der Stadt Veszp­
r é m und deren Umgebung.) Bal. Tud
Tan.
Er., 1911, 1. köt, 1. r. Geol függ.
1. cikk,
p. 191, — A v á r o s geológiai leírása, fácieskifejlődése, t a g o z ó d á s a , alpesi v o n a t k o z á s o k .
Geologische
Beschreibung,
Faziesenlwieklung. Gliederung, Beziehungen m i t den A l ­
pen.
729. L A H A R P E , P H I L I P P E D E - R O Z L O Z S NTK, P A U L : M a t é r i a u x p o u r servir a une
monographie des N u m m u l i t e s et Assilires.
A d a l é k o k a N u m m u l i n á k és A s s i l i n á k mo­
n o g r á f i á j á h o z . Földt. Int. Evk,, 1926,
XXVII.
köt. p. 1—102. — Umgebung v o n : T o k o d ,
Dorog, Felsőgalla, Ajka, B á n h i d a v i d é k e .
730. L A M E Z A N :
Torf-Ausbeutung.
(Tőzegki­
termelés.) Ost. Z. für Berg u.
Hüttenwesen.
Wien,
1872, Jg. 19, p. 405-407
és
412413. — Balaton v i d é k e m i n t t ő z e g l e l ő h e l y .
Die Balaton-Gegend als T o r f l a g e r s t ä t t e .
731. L A N G G Á B O R : A B a l a t o n - k ö r n y é k rész­
letes építés f ö l d t a n i t é r k é p e z é s é n e k program­
ja. (Das P r o g r a m m der detaillierten ingenieuigeologischen K a r t i e r u n g des Balatongebietes.) Földt,
Int. Evi Jel,
1966 ról
p.
109—117.
(előzetes).
— A c i k k adatai a
B a k o n y t e r ü l e t é r e is vonatkoznak. A u c h m i t
Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
732. L A N G G Á B O R : A B a l a t o n - k ö r n y é k rész­
letes építés f ö l d t a n i t é r k é p e z é s é n e k
prog­
ramja. (Das Programm der detaillierten i n genieut geologischen K a r l i e r u n g des BalatonGebietes.) Földt. Int, Evi Jel, 1966, p. 325
-334.
J
733. L Á N G G Á B O R : J e l e n t é s a v í z és építés­
földtani osztály 1967. évi m u n k á j á r ó l . (Be­
richt ü b e r die Arbeit v o n 1967 der A b t e i l u n g
für H y d r o - und fngenieurgeolog e.)
I'öldt.
Int. Évi Jel,
1967, (előzetes)
p.
210-218.
— Szól a B a k o n y t e r ü l e t é n v é g z e t t m u n k á k ­
r ó l is. A u c h ü b e r die A r b e i t e n i m R ä u m e
des Bakony-Gebirges.
-
LÁNG
GÁBOR,
lásd
1253.
szám
alatt
is.
734. L Á N G G Á B O R - L Á N G N É B U C Z K Ö E M ­
M I : A fűzfői öböl k ö r n y é k é n e k n e g y e d i d ő ­
szaki
képződményei
és felszín
fejlődése.
Q u a i t ä r a b l a g e r u n g e n u n d geomorphologLehe
E n t w i c k l u n g der Umgebuno- der
Fűzfőer
Bucht. Földt. Int. Evi Jel, 1967, p.
61-74.
— A rétegsorok komplex anyagfeldolgozása,
é r t é k e l é s e , a t e r ü l e t részletes földtani és geo­
morfológiai
térképezésének
eredménye,
a
Fűzfői-öböl k ö r n y é k é n e k n e g y e d i d ő s z a k i fej­
lődéstörténetének rekonstruálása. Komplexe
S u b s t a n z p r ü f u n g der Serien, deren Auswer­
tung, Ergebnisse der g r o s s m a s s . ä b i g e n geolo­
gischen u n d geomorphologischen K a r t i e r u n g
des Gebietes u n d R e k o n s t r u k t i o n der Quar­
t ä r g e s c h i c h t e der Umgebung der Bliebt v o n
Fűzfő.
-
LÁNG N É , B U C Z K Ö E M M I ,
alatt, L á n g G á b o r r a l .
lásd
734. s z á m
735. L A N G J Ö Z S E F :
Eszakbakonyi,
Dudar,
B a k o n y s z e n t k i r á l y közötti t e r ü l e t e k
barna­
k ő s z é n előfordulási l e h e t ő s é g é n e k v i z s g á l a t a .
(Untersuchung der M ö g l i c h k e i t e n des Vor­
kommens von Braunkohle i n den Gebieten
zwischen
Dudar,
Bakonyszentkirály
im
nördlichen
Bakony-Gebirge.)
Földt
Kut.,
1966, 9. évf. 2. sz. p.
11-17.
736. LÁNG S Á N D O R : A B a k o n y g e o m o r f o l ó ­
giai k é p e . Das geomorphologisebe B i l d des
Bakony-Gebirges. Földr.
Közl..
1958. 82.
köt.
p. 324—346.
— A B a k o n y felépítése,
szerkezete, tönkfelületei, k é r e g m o z g á s o k , eró­
zió stb. Bau, S t r u k t u r , R u m p f f l ä c h e n , K r u s ­
tenbewegungen,
Erosion usw. i m B a k o n y Gebirge.
737. LÁNC S Á N D O R : A Bakony g e o m o r f o l ó
giai v á z l a t a . (Skizze der Geomorphologie des
Bakony-Gebirges.) Karszt
es Barl
Kut. Tá­
jékozt..
1062, p. 86-91.
- A Bakonyban a
t ö r é s e s szerkezet k i m u t a t h a t ó , sőt m é g red ő k é p z ő d é s is látszik a h e g y s é g k i a l a k u l á ­
s á b a n , l m Bakony-Gebirge lässt sieh clic
B r u e l i s l r u k l u r nachweisen, j a sugar die F a l ­
tenbildung lässt sieb i n der Entstehung des
Gebirges erkennen.
738. LÁNG S Á N D O B : A Balaton 1947. évi
magas v í z á l l á s a . (Der I lochwasserstand
des
Balatonsees i n 1947.) Ilidről.
Közl.,
1947,
p. 64—66. — Szigligeti-öböl, a Keszthelyi­
h e g y s é g l á b á n á l lévő v í z t ü k ö r adatai. A n ­
gaben des Wasserspiegels i n der Szigligetei
B u c h t a i n Fusse des Keszlbclyer Gebirges.
1
739. LÁNC; S Á N D O R : Karszt f o r r á s o k r a vo­
n a t k o z ó nié: esek e r e d m é n y e i 1940—1942-ből.
(Ergebnisse der Messungen von Karstquellen in 1940-1942.) Hidrol.
Közl.,
1942, p.
197—200. — Tapolcai Tavasbarlang, Kolosk a - v ö l g y b e n levő források stb. e r e d m é n y e i
is. Auch die Ergebnisse ü b e r den l í ö h l e n teich von Tapolca, sowie ü b e r die Quellen
i m Koloska-Tal.
740. LÄNG
SÁNDOR: Karszttanulmányok
a
Dunántúli Középhegységben.
Etudes relati­
ves au p h é n o m è n e s karstiques se p r é s e n t a n t
dans les montagnes Centrale de Transdanubie, Hidrol.
Közl.,
1948, 28. évf, p.
49-52.
— V o n a t k o z i k a B a k o n y r a is. A u c h ü b e r
das Bakony-Gebirge.
741. L Á N Y I J Á N O S : A z O r o s z l á n y és B a l i n k a
k ö z ö t t e l t e r ü l ő b a r n a k ő s z é n m e d e n c é n e k geo­
fizika v i z s g á l a t a . (Geophisical investigations
i n the eocene lignite-basin between Orosz­
l á n y and Balinka.) Geofizikai
Közi,
1964,
13. köt. p. 249—261. — A m é r é s e k f ö l d t a n i
célja a h a r m a d k o r i medence a l j z a t á n a k meg­
h a t á r o z á s a . Der geologische Zweck der Mes­
sungen besteht in der Bestimmung des Un­
tergrundes des T e r t i ä r b e c k e n s .
742. L Á S Z L Ó G Á B O R : A B a l a t o n m e l l é k i tő­
z e g l á p o k és berkek. (Torfmoore und S ü m p f e
i n der Balatongegend.) Bal. Tud. Tan.
Er.,
1. köt. 1. r. /. szakasz, p. 567—577. — 'Ta­
polca. T ö r d e m i c , Balatonederics stb. v i d é k e .
Umgebung v o n Tapolca, T ö r d e m i c , Balaton­
ederics usw.
-
L Á S Z L Ó G Á B O R , lásd 26. s z á m
lenegger R ó b e r t t a l is.
alatt,
Bab
743. L Á S Z L Ó G Á B O B - E M S Z T K Á L M Á N : Je­
l e n t é s az 1905. é v f o l y a m á n e s z k ö z ö l t geo­
lógiai tőzeg- és l á p k u t a t á s r ó l . Bericht ü b e r
geologische Torf- u n d Moorforschungen i m
Jahre 1905. Földt.
Int. Evi Jel., 1905, p.
212-232
és 248-272.
- A kutatás kiterjed
umfassen
a B a k o n y r a is. Die Forschungen
auch das Bakony-Gebirge.
744. L Á S Z L Ó G Á B O R — E M S Z T K Á L M Á N : Je­
lentés az 1906. é v f o l y a m á n e s z k ö z ö l t geo­
lógiai tőzeg- és l á p k u t a t á s r ó i . Bericht ü b e r
geologische 'Torf- u n d Moorforschungen i m
Jahre 1906. Földt.
Int. Evi Jel.,
1906, p.
215—234. — A t i h a n y i l á p o k , a Szigliget—
T a p o l c a i - ö b ö l v i d é k é r ő l is. A u c h ü b e r die
M o o r e von Tihany und ü b e r die Umgebung
der Szigliget—Tapolcaer Bucht.
745. L Á S Z L Ó G Á B O R — E M S Z T K Á L M Á N : A
t ő z e g l á p o k és e l ő f o r d u l á s u k M a g y a r o r s z á g o n .
(Die Torfmoore und deren V o r k o m m e n i n
Ugnarn.) Földi.
Int. Kiadványai,
1915, p.
155. 8 t. — V e s z p r é m megyei adatok is.
Auch m i t Angaben ü b e r das K o m i t a t Veszp­
rém.
746. L E É L - Ö S S Y S Ä N D O R : A d a t o k a d u n á n ­
túli
bazaltfelszíneken
kialakult
lefolyásta­
l a n m é l y e d é s e k , k ő t á l a k e r e d e t é h e z . (Beiträ­
ge zur Genese der auf den B a s a l t f l ä c h e n
Transdanubiens
entstandenen
abflusslosen
Depressionen,
Steinschüssel.)
Földr.
Ert.,
1959, 2. füz. p. 271-273.
- F ő k u t a t á s i te­
r ü l e t a Kabhegy, de t a l á l u n k adatokat L á z ­
h e g y r ő l , K o v á c s i - h e g y r ő l stb. is. Der H a u p t ­
gegenstand der Untersuchungen ist der K a b Berg, doch g i b t es Angaben auch ü b e r den
L á z - u n d N a g y k o v á c s i - B e r g usw.
747. L E E L - Ö S S Y S Á N D O R : A cserszegtomaji
k ú t b a r l a n g . Die B r u n n e n h ö h l e v o n Cserszegtomaj. Hidrol.
Közl.,
1953, 33. évf. p. 309
—313.
— A barlang k e l e t k e z é s é t
tárgyalja
és a k í n n y é k e n f o l y a m a i b a n lévő nyersanyag­
k u t a t á s o k s z á m á r a s z o l g á l t a t fontos adatokat.
Die Entstehung der D ö h l e w i r d besprochen
und wichtige Angaben ü b e r die Sueharboilen
im betreffenden Gebiet werden geliefert.
748. L E E L - Ö S S Y S Á N D O B : J e l e n t é s az 1959.
évi karszt- és b a r l a n g k u t a t á s a i m r ó l . (Bericht
ü b e r meine Karst- u n d H ö h l e n f o r s c h u n g e n
i m Jahre 1959.) Karszt
és Barl, Kut.
Tájé­
kozt., 1959. p. 29—31. — B a k o n y i adatsorral.
M i t einer Beihe v o n Angaben auch ü b e r das
Bakony-G obirge.
749. L E E L - Ö S S Y
SÁNDOB:
Magyarország
karsztvidékei.
(Die
Karstgebiete v o n Un­
garn.) Földr. Ert., 1960, 9. évf. p.
490-494.
— Eszaki-, D é l i - B a k o n y ,
Balaton-felvidék,
K e s z t h e l y i - h e g y s é g d a l a m i t k a r s z t j a i r ó l . Uber
die Dolomit-Karste des n ö r d l i c h e n u n d s ü d ­
lichen Bakony-Gebirges. des
Balatonhoch­
landes u n d des Keszthelyer Gebirges.
750. L E N G Y E L B Ë L A : Á s v á n y v i z e k és isza­
pok r á d i ó a c t i v i t á s á r ó l . ( ü b e r die Radioakti­
vität von Mineralwässern und Schlämmen.)
Magyar
Balneológiai
En., 1909, 2, évf. 5.
sz. p. 1—8. — A h é v í z i tóról is m e g e m l é k e ­
zik. A u c h der Teich v o n H é v í z w i r d m i t
erwähnt.
751. L E N G Y E L B E L A : A m o h a i „Ágnese-for­
r á s . (Die „ Ä g n e s " - Q u e l l e v o n Moha.)
Term,
tud. Közl., 1891, 23. köt. p.
337-339.
752. L E N G Y E L B É L A : A mohai „Ágnes"-for­
ras v e g y e l e m z é s e . (Chemische Analysen der
„ Á g n e s " - Q u e l l e v o n Moha.) Ertek,
a
Term,
tud. köréből,
1881, 11. köt. 14. sz. p.
1-12.
753. L E N G Y E L D Á N I E L : Die H e i l q u e l l e n und
B ä d e r Ungarns. ( M a g y a r o r s z á g g y ó g y f o r r á ­
sai és Fürdői.) Pest, 1854, p. 336. — Keszt­
hely, Tapolca, B a l a t o n f ü r e d stb. — usw.
754. L E S E N Y E I J Ö Z S E F - S Z A B Ó N É M U H I T S
M . K A T A L I N : A Balaton s z e n n y e z e t t s é g é ­
nek v i z s g á l a t a . (D<e Untersuchung der Ver­
unreinigung des Balatonsees.) Hidrol.
Közl.,
1953, p. 134—148. — A t ó f e n é k v i z s g á l a t a
B a l a t o n f ü r e d , Badacsonytomaj, Szigliget stb.
k ö r n y é k é n . LIntersucbungen am
Seeboden
i n der Umgehung v o n B a l a t o n f ü r e d , Bada­
csonytomaj, Szigliget usw.
-
L I B O R O S Z K Á R , l á s d 324. s z á m alatt, F ü ­
löp Józseffel.
755. L I F F A A U R É L : A hazai tűzálló agyag és
kaolin előfordulások, 1937. é v b e n v é g z e t t
geológiai m e g v i z s g á l á s a . Geologische Skizze
einiger i m Jahre 1937 untersuchten Kaoline
und feuerfesten Tone. Földt.
Int. Evi
Jel.,
1936/38, p. 1171-1244.
- L e l ő h e l y e k a Ba­
k o n y b a n is, m i n t R é d e , B a k o n y s z e n t l á s z l ó
sib. Fundorte gibt es auch i m B a k o n y , wie
B a k o n y r é d e , B a k o n y s z e n t l á s z l ó usw.
756. L I F F A A U R É L : N é h á n y hazai kaolin- és
tűzálló a g y a g e ő f o r d u l á s geológiai viszonyai.
(Geologische V e r h ä l t n i s s e v o n einigen unga­
rischen K a o l i n - u n d feuerfesten T o n v o r k o m ­
men.) Földt.
Int. Evi Jel., 1933-1935,
p.
1248—1288. — A B a k o n y b a n a t ű z á l l ó agyag
a m e z o z o ó s h e g y s é g d é l n y u g a t i szélén fordul
elő, h a r m a d k o r i k é p z ő d m é n y e k b e n . Tm Ba­
kony-Gebirge k o m m t feuerfester T o n
am
S ü d w e s t r a n d des mesozoischen Gebirges, i n
T e i t i ä r a b l a g e r u n g e n vor.
757. L I F F A A U R E L : Üj phillipsit előfordulá­
sa Badacsonytomajon. E i n neues PhillipsitV o r k o m m e n i n Badacsonvtomaj. Földt.
Közl.,
1914, 44. köt. p. 80-87.
- L ó c z y által ta­
nulmányozott
badacsonytomaji
Nagykőfej­
tűben talált kristályok további vizsgálata.
Weitere Untersuchungen an den i m Gross­
steinbruch v o n Badacsonytomaj gefundenen
u n d v o n L ó c z y untersuchten Kristallen.
758. L I P T Á K G Á B O B : Zirc és Csesznek. (Zirc
1965, p. 152, —
u n d Csesznek.) Veszprém,
A két t e l e p ü l é s t ö r t é n e t e , n e v e z e t e s s é g e i , a
k ö r n y é k geológiai alkata, v í z r a j z a , barlang­
j a i n a k leírása, karsztjelenségek m a g y a r á z a t a .
Die Geschichte, S e h e n s w ü r d i g k e i t e n der bei­
den S t ä d t e , die geologischen V e r h ä l t n i s s e
der Umgebung, deren
Hydrographie und
Beschreibung der dort v o r k o m m e n d e n H ö h ­
len, m i t E r k l ä r u n g e n der Karsterscheinungen.
759. LÖCZY L A J O S , i d . : A Balaton geológiai
t ö r t é n e t é r ő l és jelenlegi geológiai j e l e n t ő s é ­
géről. (Uber die geologische Geschichte u n d
g e g e n w ä r t i g e geologische Bedeutung des Ba­
latonsees.) Földt.
Közl,
1894, p.
123-147.
— A Balaton t e k n ő j e a d i l u v i á l i s idő elején
t á m a d t . Die M u l d e des Balatons entstand
a m Anfang des D i l u v i u m s .
760. LÖCZY L A J O S , i d , : A Balaton k ö r n y é ­
k é n e k geológiája és morfológiája. (Die Geo­
logie und Morphologie der Umgebung des
Balatonsees.) Bal. Tud. Tan. Er., 1913, 1.
köt. 1. r. p. 269
761. LÖCZY LATOS, i d . : A Balaton k ö r n y é ­
k é n e k geomorfológiája. (Die Geomorphologie
der Umgebung des Balatonsees.) Term.
tud.
Közl,
1913, 45. köt. pótfüzet,
p. 1—17.,
képek.
762. LOCZY LAJOS, i d . : A Balaton k ö r n y é ­
k é n e k geológiai k é p z ő d m é n y e i és ezeknek
vidékek
szerinti t e l e p e d é s e .
(Geologische
Formationen der Umgebung des Balaton­
sees u n d deren L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e i n den
verschiedenen
Bezirken.) Bai. Tud.
Tan.
Er., 1913, 1. köt. 1. r. 1. szakasz, p. 617.,
15 t. — E p l é n y , Olaszfalu k ö r n y é k é r ő l ada­
tok. Angaben ü b e r E p l é n y , Olaszfalu u n d
Umgebung.
763. LÖCZY LAJOS, i d . : B a l a t o n k ö m y é k i ősemlős m a r a d v á n y o k . Ursäugetierfunde
aus
der Umgebung des Balatons. Földt.
Közl,
1908, 38. köt. p.
368-369.
764. LOCZY LAJOS, i d . : A Balaton régi sziiilői és terraszai. (Die alten Abrasionsterras­
sen des Balatonsees.) Földr. Közl,
1891. 19.
köt. p. 448—453. — A Balaton orographiai
és geológiai t a n u l m á n y o z á s a . Orographische
und geologische Untersuchungen des Bala­
tonsees.
765. LÖCZY L A J O S , i d . : A B a l a t o n - v i d é k le­
endő turistaútjairól.
(Uber die k ü n f t i g e n
Tourislenrouten d u r c h die Balatongegend.)
Turisták
L . , 1905, 17. évf. p. 132-140.
A K e s z t h e l y i - h e g y s é g , S z e n t g y ö r g y h e g y , Kabhegy, Badacsony, és a hévízi, tapolcai ló
l e í r á s a . Beschreibung des Keszthelyei" Gebir­
ges, des Kab-Beiges und S z e n t g y ö r g y - B e r g e s ,
des Badacsony, sowie des Teiches von H é ­
v í z u n d Tapolca.
766. LÖCZY LAJOS, i d . : Die geologischen For­
mationen der Balatongegend und ihre regio­
nale Tektonik. (A B a l a t o n - v i d é k földtani ala­
k u l á s a és regionális rétegződése.) lip.,
1916,
p. 716., 15 t.
767. LÖCZY LAJOS, i d . : M a g y a r o r s z á g föld­
tani szerkezete. (Die geologische S t r u k t u r
Ungarns.) Bp., 1918, p. 5—46. Klny. a Ma­
gyar
Szent
Korona
országainak
földrajzi,
társadalomtudományi,
közművelődési
és köz­
gazdasági
leírásából.
— A Bakony-hegység
á l t a l á n o s leírása és annak
megállapítása,
hogy a B a k o n y á l t a l á b a n
északnyugatnak
hajló
perm-alsóki étakori
rétegkomplexus­
b ó l áll, csak é s z a k n y u g a t i o l d a l á n kísérik az
e o c é n k o r nummulites m é s z k ö v e i . Allgemeine
Beschreibung des Bakony-Gebirges. Es w i r d
festgestellt, dass das
Bakony-Gebirge aus
einer sieh g e w ö h n l i c h nach N W neigenden
permiseh-unjterkretazisehen
Schichtenfolge
besteht und nur am Nordwesthang w i r d es
durch e o z ä n e N u m m u l i t e n k a l k e begleitet.
768. L Ö C Z Y
LAJOS,
i d . : Megjegyzések
a
v e s z p r é m i t r i á s z m á t g á b ó l és a Papodalji l i á s z r é t e g e k b ő l g y ű j t ö t t fossziliákta. (Bemer­
kungen zu den Fossilien, die aus den Trias­
mergeln v o n V e s z p r é m und den Liassebichten des Fusses des Papod gesammelt wur­
den.) Földt. Közl.. 1898, 28. köt. p.
66-67;
Term. tud. Közl.. 1898. 30 köt. p.
156-157.
— A v e s z p r é m i m á r g á b a n talált alakok t ú l ­
n y o m ó része p u h a t e s t ű , legnagyobb m e n n y i ­
ségben a st. eassiani alakok vannak jelen.
Die meisten, in den V e s z p r é m e r Mergeln
gefundenen
Formen
sind
Mollusken.
in
g r ö s s l e r Zahl sind St. Cassianer Formen vor­
handen.
760. LÖCZY LAJOS, i f j . : A B a l a t o n - f e l v i d é k
hegyszerkezeti
képe
Balatonfüred
környé­
k é n . Geotektonischer Aufbau des Balaton­
hochlandes i n der Umgebung v o n Balaton­
füred. Földt.
Int. Evi Jel,
1916, p.
353388. — A h e g y k é p z ő d é s f ő o k á n a k m e g á l l a ­
p í t á s á r ó l szóló t a n u l m á n y . F i n Aufsatz ü b e r
die Hauptursache der Gebirgsbildung.
770. LÖCZY LAJOS, i f j . : A B a l a t o n f ü r e d és
Aszófő k ö z ö t t e l t e r ü l ő v i d é k heg\ szerkezeti
és hidrológiai viszonyai k ü l ö n ö s tekintettel
a s z é n d i o x i d g á z és s a v a n y ú v í z f e l t á r á s á r a .
Die tekt. und h y d r . V e r h ä l t n i s s e der Gegend
zwischen B a l a t o n f ü r e d und Aszófő m i t be­
sonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g der Erschliessung
des
Kohlendioxidgases und
Sauerwassers.
Földt. Int. Evi Jel,, 1929:32, p. 71-125.
Morfológiai, sztratigráfiai, tektonikai és h i d rológ ai k u t a t á s o k e l e m z é s e . Analysen der
morphologischen,
stratigraphischen,
tektonischen und hydrologischen
Untersuchun­
gen,
771. LÖCZY LAJOS, i f j . : A csonkamagyar­
országi só- és s z é n h i d r o g é n k u t a t á s o k i r á n y ­
elvei és célkitűzései. R i c h t l i n i e n u n d Ziele
der Salz- u n d
Kohlenwasserstoff-Forschun­
gen i n Rumpfungarn. Földt.
Int. Evi
Jel.,
1933-1935,
p. 401-462.
- A medencerend­
szer hegyszerkezete és p a l e o g e o g r á f i á j a
so­
r á n t á r g y a l j a a B a k o n y - h e g y s é g e t is. Bei
der Analyse der T e k t o n i k u n d P l ä ö g e o g r a phie des Beckensystems w i r d auch das Ba­
kony-Gebirge m i t besprochen.
772. LÖCZY LAJOS, i f j . : A D u n á n t ú l h e g y s é g s z e r k e z e t é r ő l . Uber die T e k t o n i k Transdanu­
biens i n Ungarn. Földt. Közl., 1925, 55. köt.
p. 57—63. — T á r g y a l j a a B a k o n y t és a Bal a i o n - f e l v i d é k e t is. Sowohl das Bakony-Ge­
birge, als auch das Balatonhochland wer­
den m i t besprochen.
773. LÖCZY L A J O S , j u n . : Die Geologie v o n
Westserbien u n d der pannonischen M i t t e l ­
gebirge. (Nyugatszerbia és a pannon k ö z é p ­
h e g y s é g földtana.) Cungr. Géol. Intem.
Comp­
tes Rendu
de la 14. session
en
Espagne
Madrid,
1926, fasc. 2., p. 689-691.
A
B a k o n y - h e g y s é g m i n t ö s s z e k ö t ő a Déli-Kár­
p á t o k és az A l p o k k ö z ö t t . Das Bakony-Ge­
birge als ein Verbindungsglied zwischen den
S ü d k a r p a t h e n u n d den Alpen.
77a. LÖCZY LAJOS, i f j . : Igazgatói j e l e n t é s az
1936. é v r ő l . Direktionsbericht ü b e r das J a h r
1936. Földt. Int. Evi Jel,, 1936/38, 1. köt.
p. 3—80. — A b a k o n y i triász k ö v ü l e t e k r ő l
és az ú r k ú t i m a n g á n b á n y á r ó l is. A u c h ü b e r
Fossilien der Bakonyer Trias u n d die M a n gangrube v o n Ú r k ú t .
775. LÖCZY LAJOS, i f j . : I g a z g a t ó i j e l e n t é s az
1938 évről. Direktionsbericlit ü b e r das J a h r
1938. Földt. Int. Evi Jel., 1936/38,
1. köt.
p. 115—135. — Zirc, L ó k ú t , P é n z e s k ú t k ö ­
zötti t e r ü l e t b a u x i t és m a n g á n é r e e l ő f o r d u l á sok l e h e t ő s é g e s z e m p o n t j á b ó l . Die Möglich­
keit der Entdeckung v o n B a u x i t - u n d M a n g a n e r z l a g e r s t ä t l e n i m R ä u m e zwischen Zirc,
L ó k ú t und P é n z e s k ú t w i r d besprochen.
776. LÖCZY LAJOS, i f j . : I g a z g a t ó i j e l e n t é s a
F ö l d t a n i I n t é z e t 1943. évi m ű k ö d é s é r ő l . D i ­
rektionsbericlit
über
die
Tätigkeit
der
U n g . Geologischen Anstalt i m Jahre 1943.
Földt.
Int. Evi Jel,
1943, p. 1-94.
A
B a k o n y területén végzett fölvételekről
és
g y ű j t ő u t a k r ó l is. Auch ü b e r die Aufnah­
men und Sammlungsrouten i m T e r r i t o r i u m
des Bakony-Gebirges.
Horizont und damit anerkennt der Verfas­
ser, dass er die obere Hälfte des E e h é r - p a r t Profils i n T i h a n y bisher unrichtig i n den
Congeria rhomhoidea-Horizont stellte.
777. LÖCZY LA.IOS, i f j . : M a g y a r o r s z á g hegy­
s z e r k e z e t é n e k v á z l a t a . (Skizze der Tektonik
v o n Ungarn.) Földt. Szemle, 1923, p. 109—
115. — U t a l á s a B a k o n y - h e g y s é g r e is. H i n ­
weise auch auf das Bakony-Gebirge.
783. L Ö R E N T H E Y I M R E : B e i t r ä g e zur De­
çà podonfauna des ungarischen T e r t i ä r s . (Ada­
l é k o k a magyar harmadkor Decapoda-faunájához.) Természetrajzi
Fűz., 1898, 21.
köt.
p. 1—133., 9 t. — A B a k o n y is, m i n t lelő­
hely. Auch das Bakony-Cebiige w i r d als
F u n d o r t betrachtet.
778. L Ö C Z Y LAJOS, i f j . : M e m o r a n d u m a b á ­
nyageológiai k u t a t á s o k fellendítése
érdeké­
ben. Denkschrift zur Frage der Belebung
der montangeologischen Forschungen.
Földt.
Int. Evi Jel,
1933/35, p. 447-462.
Az
eddig feltárt á s v á n y i kincseikről, geológiai
k u t a t á s o k lehetőségéről,
említi
Várpalotát,
E p l é n y t , H a l i m b a i stb. Ü b e r die bisher ent­
deckten
Bodenschätze,
die
Möglichkeilen
geologischer Forschungen. V á r p a l o t a ,
Ep­
l é n y , H a l i m b a usw. werden e r w ä h n t .
779. LÖCZY LAJOS, i f j . : A t i h a n y i h i d r o l ó g i a i
k u t a t á s o k és azok geológiai t a n u l s á g a i . ( H y d ­
rologische Forschungen i n T i h a n y u n d deren
geologischen Konsequenzen.) Hidrol.
Közl.,
1930, 10. évf. p.
123-135.
780. L Ö R E N T H E Y I M R E : Adatok a balaton­
melléki p a n n ó n i a i k o r ú rétegek f a u n á j á h o z
és stratigráfiai h e l y z e t é h e z . (Reitrag zur Fau­
na u n d Stratigraphischen Stellung der Pannonablagerungen
des
Balatonufers.)
Bal.
Tud. Tan. Er.. 1911, 1. köt. 1. r
Paleont.
függ. 4. köt. 3. cikk, p. 1-192.,
3 t.
781. L Ö R E N T H E Y
I M R E : Adatok
Magyar­
ország h a r m a d k o r ú rákfaunájához.
(Beitrag
zur
tertiären
Crustaceen-Fauna
Ungarns.)
Math.
Term.
tud.
Erf., 1879, 15. köt.
p.
149—163. — H a l i m b a és Padragon t a l á l t fa­
j o k l e í r á s a is, így a Cancer B ö c k h i i , Palaeoeaipilius
macrocheilus
Desm.
Beschrei­
b u n g auch der in H a l i m b a und Padrag ge­
fundenen Arten, wie Cancer Böckhii, Palaeocarpilius macrocheilus Desm,
782. L Ö R E N T H E Y I M R E : Adatok a magvar­
országi p a n n ó n i a i k é p z ő d m é n y e k s z t r a t i g r á fiájához v á l a s z k é n t \ i t á l i s I s t v á n dr. ú r cik­
k é r e . (Beitrag zur Stratigraphie der Pannonablagerungen v o n Ungarn als eine A n t w o r t
auf den A r t i k e l von H e r r n dr. I s t v á n \ itális.) Fó7dt. Kőd.,
1909, 49. köt. p.
368-372.
— A t i h a n y i F e h é r - p a r t felső rétegei a Con­
geria triangularis és a Congeria balatonica
jellemezte szintbe t a l l ó z n a k , evvel a szerző
beismeri azon föltevésének helytelen v o l t á t ,
miszerint eddig a tihanyi F e h é r - p a r t felső
felét a Congeria rhomboidea szintbe helyez­
te. Die oberen Schichten des F e h é r - p a r t v o n
T i h a n y g e h ö r e n zum
Congeria balalonicaT
784. L Ö R E N T H E Y I M R E : M e g j e g y z é s e k M a ­
g y a r o r s z á g ó - h a r m a d k o r i foraminifera -fauná­
j á h o z . (Bemerkungen zur a l t - t e r t i ä r e n Foraminiferen-Fauna Ungarns.) Math. Term.
lud.
En.,
1909, 27. köt. p. 584-598.
Bakonyi
adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das Ba­
kony-Gebirge.
785. L Ö R E N T H E Y I M R E : N é h á n y megjegy­
zés a ,,lithiotis" k é r d é s h e z . (Einige Bemer­
kungen zur , , L i l h i o t i s " Frage.)
Természet­
rajzi Füz.,
1895,
15. köt. p. 116-121.
Ü r k ú t és A j k a v i d é k e m i n t l e l ő h e l y . Die
U m g e b u n g v o n Ü r k ú t u n d A j k a als F u n ­
dort.
786. TO B E N T H E Y I M R E : P a l e o n t o l ó g i á i
ta­
nulmányok
a harmadkorú rákok körébal.
( P a l ä o n t o l o g i s c h e Studien ü b e r die t e r t i ä r e n
Crustaeeen.) Math, és Term. tud. Közl.,
1902,
27. köt. p. 1-170., 9 t. - A B a k o n y t e r ű
létén előforduló r á k o k k a l is foglalkozik. Auch
die i m R ä u m e des B a k o n y v o r k o m m e n d e n
Crustaeeen werden m i t besprochen.
787. L Ö R E N T H E Y I M R E : A t i h a n y i F e h é r ­
part p a n n ó n i a i rétegeiről, ü b e r die pannonischen Schiebten des F e h é r - p a r t bei Tihany.)
Földt. Közi,
1908, 38. köt. p. 679-686:
Vitális
eredményeinek
kibővítése. Ergän­
zung der Ergebnisse v o n Vitális.
788. LŐ R E N T H E Y I M R E— BEUR1 JEN, KA R L :
Die Fossilen Dekapoden der
Länder
der
ungarischen Krone, (leol. Iluug.
Ser.
Pale­
ont. fasc. 3. p. 420. 16 f. — S ü m e g mellett,
talált Calianassa n. sp., Padrag mellett Noeronectes Böckhi—Loren they stb. fajok leírá­
sa. Beschreibung der bei S ü m e g gefundenen
A r t Calianassa n . sp. und der bei Padrag
gefundenen A r t Necronectes B ö c k h i — L ő r e n t h e y usw.
789. L U K Á C S K Á R O L Y : A Balaton-part vé­
delme a víz és jég ostroma ellen.
(Der
Schutz des Balatonufers gegen die S t ü r m e
v o n Wasser u n d Eis.) Term. lud. Közl.,
1935,
67. köt. p. 112—120. — A Balaton geológiai
k o r o k o n á t v a l ó v á l t o z á s á r ó l . Uber die Ver­
ä n d e r u n g e n des Balatons m i t der geologi­
schen Zeit.
-
MADARÁSZ EDE,
Hantken Miksánál.
lásd
455.
szám
alatt,
790. A m a g y a r o r s z á g i földtani és b á n y á s z a t i
k u t a t á s szemléje. (Kőszén, ércek, olaj és
földgáz.) (Ebersieht der geologischen For­
schungen und Erkundungsarbeiten i n Un­
garn.) (Kohle,
Erze,
E r d ö l u n d Erdgas.)
Földt. En., 1947, 12. évf p. 32-35.
- A ba­
k o n y i Városlőd és Herend k ö r n y é k é n k u ­
tatófúrások a miocénkorú barnakőszéntele­
pek kiterjesztési! céljából; r é t e g t a n i vizsgá­
latok az É s z a k i - B a k o n y b a n e o c é n k o r ú k ő ­
s z é n t e l e p e k é r d e k é b e n stb. Zwecks der Aus­
b r e i t u n g der bekannten m i o z ä n e n K o h l e n ­
flöze w u r d e n i n der Umgebung- v o n V á r o s ­
lőd—11 ereild
(Bakony-Gebirge)
Schürfboh­
rungen niedergebracht; i m n ö r d l i c h e n Ba­
kony-Gebirge w u r d e n stratigraphische Unter­
suchungen auch zur besseren E r k e n n u n g der
e o z ä n e n K o h l e n l a g e r s t ä t t e n d u r c h g e f ü h r t usw.
791. M A J O R O S
GYÖRGY:
Gshüllőlábnyom
a balatonrendesi
p e r m b ő l . R e p t i l i a n foot­
p r i n t f r o m the Permian of Balatonrendes.
Földt. Közi,
1964, 94. köt. p. 213-245.
A baltonrendesi „ P á l k ö v e " kőfejtőből h ü l ­
l ő l á b n y o m k e r ü l t elő, a l á b n y o m mellett
e s ő c s e p p n y o m o k l á t h a t ó k . Pontosan k ö r v o ­
nalazni lehet a lelet egykori keletkezési v i ­
szonyait, l m P á l k ö v e - S t e i n b r u c h v o n Balatonrendcs wurde eine Rcptilienfussspur ge­
funden. Neben i h r lassen sich auch Regentropft n-Eusspuron
beobachten. Die Entsteb u n g s u m s l ä n d e des Fundes k ö n n e n genau
umrissen werden.
792. M A J Z O N L A S Z L O : Contributions to the
stratigraphy
of the Dachstein
limestone.
(Adatok a Dachstein m é s z k ő sztraligráfiájához.) Acta Geol. Acad. Se Hung.,
1954,
Tom. 2, p. 242-246.,
7 t. - A B a k o n y b a n
is előforduló foraminif é r á k r ó l . A u c h
über
die i m Bakony v o r k o m m e n d e n F o r a m i n i feren.
793. M A J Z O N
LÄSZLÖ:
Előzetes
jelentés
Zirc—Bakonycsernye közötti t e r ü l e t földtani
v i s z o n y a i r ó l . Beitrag zu den
geologischen
V e r h ä l t n i s s e n des Gebietes zwischen Zirc
und
Bakonvcsernve.
Földt.
Im. Evi
Jel.,
1939/40, p. 263-266.
- E t e r ü l e t e n a har­
madkori
rétegek
tanulmányozása.
Unter­
suchung der T e r t i ä r a b l a g e r u n g e n i n diesem
Gebiet.
794. M A J Z O N L Ä S Z L Ö : A f o r a m i n i f e r á k és
s z e r e p ü k a r é t e g t a n b a n . (Die Foraminiferen
und deren Rolle i n der Stratigraphie.) Term,
tud. Közl.,
1943, 75. köt. 232. pótfűz,
p.
161—169. — A da tok a zirci C i g á n y - h e g y r ő l
is. Angaben auch ü b e r den C i g á n y - B e r g v o n
Zirc.
795. M A J Z O N
LÁSZLÓ:
M a g y a r o r s z á g i glob o t r u n c a n á s ü l e d é k e k . (Die globotruncanenf ü h r e n d e n Ablagerungen v o n Ungarn.) Földt.
Int. Evk.., 1961, 49. köt. p. 593-635.,
7 t.
— P é n z e s k ú t , Zirc, Bakonycsernye v i d é k é ­
ről is. Ősföldrajz, r é t e g l a n i mikropaleontológia. A u c h ü b e r die Umgebung von P é n ­
z e s k ú t , Zirc, Bakonycsernye. P a l ä o g r a p h i e ,
stratigraphische M i k r o p a l ä o n t o l o g i e .
796. M A J Z O N
LÁSZLÓ:
A
magyarországi
H a n t k e n i n á k . The Hantkeninae of H u n g a r y ,
Földt. Közl., 1960, 90 .köt. p. 428-440.,
3 t.
— Ujabban M a g y a r o r s z á g o n m i n d t ö b b és
t ö b b h e l y r ő l k e r ü l n e k elő H a n t k e n i n á k , ezérr
t i s z t á z n i kell a faj ő s l é n y t a n i és a b e z á r ó
k ő z e t r é t e g l a n i h e l y z e t é t . B a k o n y i lelőhe­
l y e k : Bakonycsernye, B a k o n y n á n a , S z á p á r ,
Porva, Dudar stb. I n j ü n g s t e r Zeit finden
sich i n U n g a r n i m m e r mehrere Exemplare
v o n Hantkeninen, daher m ü s s e n die p a l ä ­
ontologischen V e r h ä l t n i s s e der A r t und die
stratigraphische
Stellung des
einschliessenden Gesteins g e k l ä r t werden. Fundorte i m
B a k o n y : Bakonycsernye, B a k o n y n á n a , Szá­
p á r , Porva, Dudar usw.
797. M A J Z O N L Á S Z L Ó : Stratigraphie
range
of planctonic foraminif era i n H u n g a r y . (A
planclonikus f o r a m i n i f e r á k sztratigráfiai r é ­
tegtani
elterjedése
Magvarországon.)
Acta
Geol, 1964, Tom. 8. p. 283-300.
- Eplény,
B a k o n y b é l , S z á p á r , A j k a , H a l i m b a stb. k ö r ­
n y é k é n előforduló élő és k i h a l t fajok. Le­
bende u n d ausgestorbene A r t e n , die i n der
Umgebung v o n E p l é n y , B a k o n y b é l , S z á p á r ,
A j k a , H a l i m b a usw. v o r k o m m e n .
798. M A J Z O N L Á S Z L Ó : S z e n t g á l és H ö r e n d
k ö r n y é k é n e k földtani viszonyai. The geolo­
gical conditions i n the (unirons of Herend—
Sfcentgál. Földt.
Int. Evi Jel.,
1945-1947.
p.
247-251.
799. M A J Z O N L Á S Z L Ó : V á r p a l o t a i felsőmedi­
t e r r á n f o r a m i n i f e r á k . (Die obermediterranen
Foramimferen v o n V á r p a l o t a . ) Beszámoló
a
Földt. Int. vilaüléseiről
1943, 5. évf. p. 103
-111.
-
MÄNDY TAMÁS,
Papp Ferenccel.
lásd
916.
szám
alatt,
800. M A R G I T T Á Y R T K Ä R D : A Balaton v i d é ­
k é n e k barlangjai. (Die H ö h l e n der Balaton1942, 12. köt. p. 76
Gegend.) Barlangvilág,
-80.
SOI. M A R K O L Á S Z L Ó : B e s z á m o l ó a veszp­
rémi
barlangkutató
csoport
1954-59. évi
munkájáról.
(Bericht ü b e r die d u r c h die
V e s z p r é m e r S p e l ä o l o g e n g r u p p e i n den Jahren
1954—1959
durchgeführten
Forschungen.)
Karszt
és Barl. Kut. Tájékozt.,
I960, 6, sz,
p. 323—325. — A pulai hazai barlang föltárá­
sa, csőpusztai barlang b e j á r á s a , szentgáli kő­
fejtő barlangban végzett k u t a t ó m u n k a . Er­
k u n d u n g der Basal l h ö h l e v o n Pula, der
Csőszpusztaer
Höhle,
sowie
Forschungsar­
beiten i n der H ö h l e des Steinbruches v o n
Szentgál.
802. M A R K O L Ä S Z L Ö : B e s z á m o l ó a veszp­
rémi b a r l a n g k u t a t ó csoport 1900. évi m u n ­
k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die Arbeit 1960 der
Veszpréméi
Speläologengruppe.)
Karszt
és
Barl. Kut. Tájékozt.,
I960, 12. sz. p.
583586. — A H á r s k ú t — g y e i i e s p u s z t a i v í z n y e l ő ,
c s a t á r i barlang, a h a m u h á z i h a s a d é k b a r l a n g ­
ról stb. ü b e r die Wasserschlucht v o n H á r s ­
k ú t — G y e n e s p u s z t a , die Csatárer H ö h l e , die
Spaltenhöhle von Hamuháza.
-
803. M A R K O L Á S Z L Ó : J e l e n t é s a v e s z p r é m i
b a r l a n g k u t a t ó csoport 1964. évi m u n k á j á ­
ról. (Bericht ü b e r die Arbeit 1964 der Spe­
l ä o l o g e n g r u p p e von Veszprém.) Karszt
és
Barl. Kut. Tájékozt..
1965, 1-2. sz. p.
2930. — Az ú r k ú t i Macskalyuk v í z n y e l ő b e n
folytatott k u t a t ó m u n k á r ó l és a Kabhegy
é s z a k i lejtőjén az. „ ö r e g k ö v e s " víznyelőről,
ü b e r die Forschungsarbeiten i n der Wasser­
schlucht Macskalyuk von Ü r k ú t und ü b e r
die Wasserschlucht , , ö r e g k ö v e s " am N o r d ­
hang des Kab-Berges.
804. M A R K O L Á S Z L Ó : A v e s z p r é m i barlang­
k u t a t ó csoport 1961. é v b e n v é g z e t t m u n k á ­
j á r ó l . (Bericht ü b e r die Arbeit 1961 der
V e s z p r é m e r S p e l ä o l o g e n g r u p p e . ) Karszt
és
Barl. Kut. Tájékozt.,
1962, p. 49-52.
- A
kabhogyi b a r l a n g o k r ó l is. Auch ü b e r die
H ö h l e n des Kab-Berges.
805. M A R K O L Ä S Z L Ö : A v e s z p r é m i barlang­
k u t a t ó csoport 1962. évi m u n k á j á r ó l , ( ü b e r
die Arbeit 1962 der V e s z p r é m e r Speläologen­
gruppe.) Karszt
és Barl
Kut.
Tájékozt..
1963, 5. p. 33-34.
- Ü r k ú t . Ederics feletti
v í z n y e l ő r ő l . Uber die Wasserschlucht
bei
Ü r k ú t u n d Ederics.
806. M A R K O L Ä S Z L Ö : Üj barlang nyílt meg
a v e s z p r é m i C s a t á r - h e g y e n . (Eine neue H ö h ­
le wurde am Csatár-Berg bei V e s z p r é m ent­
deckt.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt..
1960,
6. sz. p. 321. — A barlang r ö v i d leírása.
Kurze Beschreibung der H ö h l e .
-
M A R O S I M R E , l á s d 939. s z á m alatt, P á v a i
V á j n a Ferenccel.
807. M A R O S I
SÁNDOR—SZTLÄRD
JENŐ:
A Balaton somogyi p a r t v i d é k é n e k geomor­
fológiai képe. Das geomorphologische B i l d
der Somogyer Uferumgebung des Balaton-
Sees. Földt. Közl,
1958, 82. köt. p,
347361. — A somogyi partot összehasonlítja
az északi parttal és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y ­
séggel. Das Somogyer (südliche) Ufer w i r d
m i t dem Nordufer u n d dem Transdanubi­
schen Mittelgebirge verglichen.
-
M A R O S I S Á N D O R , lásd 861. s z á m alatt is.
808. M A R S C H A L L F E R E N C : A Z á n k a - V é r k ú l i „ M a r g i t ' - f o r r á s v í z é n e k v e g y i vizsgá­
lata. Source de Z á n k a p r è s d u lac Balaton.
Hidrol
Közl,
1930, 10. évf. p.
136-140.
809. M A T Y A S O V S Z K Y J A K A B — P E T R I K L A JOS: Az agyag, ü v e g , cement és á s v á n y festék, iparnak szolgáló m a g y a r o r s z á g i nversanyagok részletes k a t a l ó g u s a . (Ausführlicher
Katalog v o n Ton, Glas, Zement und für die
Herstellung v o n F ä r b u n g s m i t t e l n
erforderlichen mineralischen Rohstoffe aus Ungarn.)
Földt. Int. Kiadványai,
1885, p. 87. — V á roslőd! b á n y a a d a t a i r ó l is. Auch ü b e r die
Angaben des Bergwerkes v o n Városlőd.
810. M A T Y I - S Z A B Ó F E R E N C : A B a l i n k a P u s z t a v á m közötti reménybeli barnaszénte­
r ü l e t v i z s g á l a t a . Untersuchung des höffigen
Braunkohlengebiete zwischen Bal inka u n d
P u s z t a v á m . Bány.
Koh. L . , 1965, 98. évf.
p.
604-610.
811. M A T Y I - S Z A B Ó F E R E N C : E o c é n k o r ú re­
m é n y b e l i b a r n a s z é n t e r ü l e t e k az északi Ba­
k o n y b a n és a Vértes n y u g a t i e l ő t e r é b e n .
Höffige Braunkohlengebiete des E o z ä n a l t e r s
i m n ö r d l i c h e n B a k o n y u n d i m westlichen
V o r r a u m des V é r t e s - G e b i r g e s . Bány
Koh.
L . , 1967, 100. évf. p. 243-252.
- A tanul­
m á n y célja, hogy v a l ó s z í n ű s í t s e az ismert
szénelőfordulások
folytatását,
összefüggési
lehetőségeit és alapul szolgáljon a k u t a t á s i
terv elkészítéséhez. Der Aufsatz bezweckt
die Fortsetzung der bekannten Kohlenlager­
s t ä t t e n , deren möglichen Beziehungen wahr­
scheinlich zu machen u n d als eine G r u n d ­
lage zur Zusammenstellung von Erkundungs­
p l ä n e n zu dienen.
812. M A T Y I - S Z A B Ö F E R E N C : Az é s z a k b a ­
konyi szénbányák vízemelésének hatása a
Gaja patak v í z h á z t a r t á s á r a és a k a r s z t v í z ­
szín a l a k u l á s á r a . Einfluss der W a s s e r f ö r d e ­
rung aus den Kohlenbergwerken auf den
Wasserhaushalt
des
Gaja-Baches und auf
die Gestallung des Karstwasserspiegels.
Hid­
1966, 46. évf. 3. sz. p.
128-135.
rol. Közl,
— A Gaja patak vize c s a p a d é k v i z e k b ő l , ré­
t e g v i z e k b ő l és k a r s z t v í z b ő l t e v ő d i k össze.
Das Wasser des Gaja-Baches setzt sich aus
Niederschlag,
Schichtenwasser
u n d Karst­
wasser zusammen.
813. M A U R I T Z B É L A — I I A B W O O D , I I . F . :
A balatoni Szentgy ö r g y hegy bazaltja. Dor
Basalt des S z e n t g y ö r g y - B e r g e s i n der Bala­
tongegend. Malii, és Terin, tud. Ert.,
1937,
55. köt. p. 891—922. — A szerzők v i z s g á l a t a i
és az ú j a b b feltárások ellcnlmondanak NitáUntersuchungen
lis m e g á l l a p í t á s á n a k . Die
der Verfasser und die neueren Aufschlüssen
widersprechen tien Feststellungen v o n V i ­
tális.
814. M A L B I T Z B É L A : A b a l a t o n v i d é k i
ba­
zaltok zeolit á s v á n y a i . Die Zeolitbmineralien
der Basalle des Platten-cegebictes. Math,
és
Term. tud. Ert., 1934, 50. köt. p.
635-649.
— Adatok a Diszel melletti I lalyagoshegy,
Sarvaly, Zsid, N a g y l á l h e g y , Tátika, Zala­
s z á n t ó stb.-ről. Angaben ü b e r den HalyagosBerg bei Diszel, Sarvaly, Zsid, N a g y l á t - B e r g ,
T á t i k a , Z a l a s z á n t ó usw.
815. M A U R I T Z B É L A : A d u n á n t ú l i bazaltok
kőzelkénüai vizsgálata.
Die
petrologisehcu
Verhältnisse
der
transdanubischen ß a s a l t gesteine. Földt. Közl., 1948, 78. köt. p. 134
—169. — Badacsony, Tátika, T i h a n y , Kabhegy stb. e l e m z é s e . Analyse des Badacsony,
T á t i k a . T i h a n y , des Kab-Berges usw.
81G. M A L B I T Z B É L A : A h a l á p i és gulácsi
bazalt h ó l y a g ü r e g e i b e n keletkezett á s v á n y o k .
Die Mineralien der B l a s e n r ä u m e i m Basalt
v o m H a l á p und G u l á c s . (Plattenseegebiol.)
Math, és Term. tud. Ert., 1937. 55. köt. p.
923—937. — Dezmin, thaumazit, z.eolit, augit, sőt egyes helyeken a szanidin is meg­
jelenik. Ks treten Desmin, Tbaumasit, Zeoh'l,
A u g i t . ja an manchen Stellen sogar Sanidin
auf.
817. M A L B I T Z B É K A : A hegyek k e l e t k e z é s e
és e l m ú l á s a . (Die Entstehung und Z e r s t ö r u n g
der Berge. Földt. Ert..
1938, U. F. 3, p.
1—37. — A r ö g h e g y s é g e k e t e m l í t v e a Ba­
k o n y - h e g y s é g is szerepel. Im Zusammenhang
mil den Peneplainen wird auch das Bakony(iebirge mit e r w ä h n t .
820. M A U R I T Z B E L A : Recent observations
dealing w i t h the zeolite minerals of the
basalt rocks i n the High-lands of Lake Ba­
laton. (Ujabb é s z r e v é t e l e k a
Balaton-felvi­
dék hazait k ő z e t é n e k zeolites á s v á n y v i z e i ­
hez.) Acta Univ. Szeged, 1955, Tom. 8., p.
37—10. — Uzsapuszla, 'Tátika, S z e n t g y ö r g y ­
hegy, Szigliget k ö r n y é k é n 1951-ben befeje­
ződölt v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse
der in der Umgebung von Uzsapuszta, T á ­
tika, S z e n t g y ö r g y - B e r g und Szigliget i n 1951
beendenten Untersuchungen.
821. M A U R I T Z B É L A : Ujabb
ásvány-kőzet­
tani é r d e k e s s é g e k h a z á n k b a n . Neuere inineralogisch-petrographische Beobachtungen i n
U n g a r n . Földi. Közl,
1958, 88. köt. p.
447452. — A balatoni b a z a l t v i d é k r ő l is. Auch
ü b e r die Basa tgebiele der Balatonumgebung.
822. M A U R I T Z B É L A : Die Zcolithmineralien
der Basalte des Plattenseegebietes i n U n ­
garn. (A B a l a t o n - k ö r n y é k i bazaltok zeolitá s v á n y a i . ) Neues Jb. für mineral,
u. Pale­
ont. Stuttgart,
1931, Beil
Bd. 64. Abt.
A.,
p. 477-494.
- S ü m e g , Sarvaly, Diszel, H a ­
lyagos stb. lelőhelyeiről. Uber die Fundorte
v o n S ü m e g , Sarvaly, Diszel, Halyagos usw.
823. M A U R I T Z R É L A — H A R W O O D ,
H.
F.:
A T á t i k a - c s o p o r t bazaltos kőzetei. Die Basaltgesteine der
T á t i k a - G r u p p é . Ma h.
és
Term. tud. Ert., 1937, 55. köt. p.
75—104.,
képpel.
— Adatsor — Daienserie ü b e r : T á ­
tika, Farkashegy, P r á g a h e g y , Szebike, K i s h á z h e g y , K á v é h e g y , Csócshegy, Uzsa slb.ről — usw.
824. M É H E S G Y U L A : B a k o n y i t r i á s z k o r ú ostr a c o d á k . (Trias-Ostrakoden des Bakony-Ge­
birge.-.) Bal. Tud. Tan. Er., 1 köt. 1. r. j>aleont. függ 3. köt. 6. cikk, p 1—35.,
táblák,
1911.
1
818. M A L B I T Z B É L A : M a g y a r o r s z á g á s v á n y ­
v i l á g á n a k nevezetességei. (Die M e r k w ü r d i g ­
keiten der Mineralwelt Ungarns.) Term,
tud.
Közl,
1919, 51. köt. jan.-febr.
sz. p.
19-29.
— B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch
ü b e r das Bakony-Gebirge.
819. M A U R I T Z B É L A : Phillipsit a balaton­
v i d é k i b a z a l t o k r ó l . Phillipsit aus den Basal­
ten des Balaton-Oberlandes. Math, és
Term,
tud, Ert., 1929. 46. köt. p. 662-667.
- Ada­
tok Badacsonytomaj, Szigliget, Sarvaly, Hal y a g o s r ó l . Angaben ü b e r
Badacsonytomaj,
Szigliget, Sarvaly u n d Halyagos.
825. M É H E S
KÄLMÄN:
Egysejtű
óriások.
(Einzellige Giganten.) Term. tud. Közl,
1966,
10. évf. p. 224—225., képek.
— A bakonyi
Nummulitesek
„Szent
László-pénz.ek"-ről,
n a g y t e r m e t ű Orbitolina-ról is. ü b e r die „St.
Ladislaus-Gelder"'
genannten
Nummuliten,
g r o s s w ü c h s i g e n Orbitolinen usw. des BakonyGebirges.
826. M É H E S K Á L M Á N : M a g y a r o r s z á g i Orbitolina v i z s g á l a t o k . Orbitelina studies i n H u n ­
gary. Földt. Int. Evi Jel, 1963, p.
95-105.
— Adatok a B a k o n y r ó l is. M i t Angaben
auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
827. M EUES
KÁLMÁN:
Az
Orbitolinidak
evolúciós p r o b l é m á j a és sztratigráfiai érté­
kelése. Le p r o b l è m e d' é v o l u t i o n des Orbitolonidés et leur é v o l u t i o n stratigrapbique.
Föhtt. Közl,
1969. 99. köt. p. 137-116. O r b i t o l i n á s k é p z ő d m é n y e k a Bakony északi
részében nagy ki 1er jedésbeu laiállialók. OrAblagerungen
sind
im
bitolinenführendé
Nordteil
des
B a k o n y - G e b i r g ë s in grosser
Verbreitung bekannt.
828. M É H E S K Á L M Á N : Üj pontozott Câmérina faj a zirci Lencsés-gödörből. (Neue
punktierte ( iaincrina-A i l aus der
LencsésGrube von Zirc.) Beszámoló
a Földt,
Int.
Vitaüléseiről,
1943, 5. évf. p.
201-205.
-
M É H E S KÁLMÁN,
Csókás J á n o s n á l is
lásd
192
;
szám
alatt,
;
829. M É H E S K Á L M Á N — C S Ó K Á S J Á N O S : A
bauxitban levő r a d i o a k t í v elemek m é g h a ta­
r o z á s á r ó l , (ober die Bestimmung radioakti­
ver Elemente i m Bauxit.) M T A Műsz. T ad.
0. Közl, 1952, 2. köt, p. 271-274.
- A meg­
h a t á r o z á s o k a b a k o n y i b a u x i t r a is vonat­
koznak. Die Feststellungen bezieben sich
auf die Bakonyer Bauxite.
830. M E I N H A R D T V I L M O S : Ajka és Ú r k ú t
hidrogeológiai viszonyai a b á n y á s z a t szem­
p o n t j á b ó l . (Hydrogeologische V e r h ä l t n i s s e in
A j k a u n d Ú r k ú t , v o m Gesichtspunkt
des
Bergbaus betrachtet.) Hidrol
Közl,
1953,
33. évf. p.
207-211.
831. M E I N H A R D ! " V I L M O S : Manganerz! ger
bei Úrkút, in Ungarn. ( M a n g á n é r c t e l e p a
m a g y a r o r s z á g i Ü r k ú t o n . ) Stahl und
Kisen,
1921, Jg. 41, p. 1117-1118,
- A kutatások
1917-ben k e z d ő d t e k , a feltárás t o v á b b r a is fo­
lyamatban van. Die Forschungen w u r d e n
1917 in Angriff genommen und die Schür­
fungen werden heute noch i m m e r g e f ü h l t .
-
M E I S E L J Á N O S , lásd 32a. s z á m alatt, Fü­
löp Józseffel;
832. M E I S E L J Á N O S N E : Az ajkai v í z k u t a t ó
fúrás földtani e r e d m é n y e i . (Geologische Er­
gebnisse der W a s s e r s c h ü r f b o h r u n g von A j ­
ka.) Földt. Közl,
1953, 83. köt.
,
62-66.
— Az ajkai E r ő m ű t e r ü l e t é n 1950-ben vég­
zett v í z k u t a ' ó fúrás ú j r a v i z s g á l a t á n a k résziletes e r e d m é n y e i . Teilergebnisse der N e ú kes v o n Ajka i n 1950 niedergebrachten Wasuntersuchung der i m R ä u m e des Kraftwerserschürfbohrung.
P
833. M E I T Z E R G U S Z T Á V : A Balaton fenék
homokjain')!. (Eber die Sande des Balaton­
bodens.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt.
1. r. Geol, függ. 5. cikk, p. 1—2. — A vizs­
gált r é s z e k : Aszófő. Keszthely, T i h a n y . U n ­
tersucht wurden Aszófő, Keszthely, Tihany;
834. M É S Z Á R O S G Y Ö R G Y - V É R T E S
LÁSZL Ö : A p a i n t mine from the early upper
palaeolithic age near Lovas (Hungary coun­
t r y V e s z p r é m ) . (Egy a korai felső pálcolitikus korból s z á r m a z ó f e s t é k b á n y a Lovas kör­
nyékéi);) Acta Arch., 1955, Tom, 5. fasc. 1 —
1-32..
2, p.
835. M É S Z Á R O S J Ó Z S E F :
Városlőd-Herend
— S z e n t g á l — U . k ú t k ö r n y é k é n e k földtani vizs­
gálata. Recherche g é o l o g i q u e de la r é g i o n
de Városlőd—He ënd—Szentgál—Úrkút. Földt;
Int. Evi Jeli
> P53-71.
m
G
836. M É S Z Á R O S M I K L Ó S — K O P E K
GÁBOR
— K E C S K E M É T I T I B O R : E n t w u r f der ver­
gleichenden Untersuchung
des
siebenbürgischi'ii und des bakonyer E o z ä n s ; (Az e r d é ­
l y i és b a k o n y i eocén összehasonlító vizs­
galatának tervezete;) Annal,
Mus.
Hung.,
1965, 57. köt; P. Mineral
et Paleont,
p.
107—115. — S ü m e g , H a l i m b a ; Ajka, Ú r k ú t
Stb.
USW;
837. M É S Z Á R O S M I K L Ö S - K O P E K
GÁBOR
— K E C S K E M É T I T 1 B O B : Az e r d é l y i és ba­
k o n y i e o c é n ö s s z e h a s o n l í t á s a . Corrélation de
L éocénë de Transylvanie á celui de la mon­
tagne Bakony. Földt,
Int. Bvi Jel,
1965,
p. 219—226, — A két t c ü l e l közös v o n á s a i
és a l é n y e g e s
különbségek.
Gemeinsame
Z ü g e und wesentliche Unterschiede der bei­
den Gebiete.
838. M I K E K Á R O L Y :
A D u n á n t ú l i Közép­
h e g y s é g főkarsztvízsz'mtje és annak alaku­
lását befolyásoló t é n y e z ő k . (Der Hauptkarst,
w a s s e r h ö r i z o n t des Transdanubischen M i t t e l ­
gebirges und die Faktoren, die für dessen
V e r ä n d e r u n g e n verantwortlich sind.)
Bány.
Kut. Int. Közl,
1963, 8. évf, p. 63-73.
-Sümegi-hegység vizíz'htje,
Tapolca—Nyirád
közötti,
1 bálimba — N a g y v á z s o n y .
Ürkút—
V e s z p r é m , P á p á i — B a k o n y stb. k a r s z t v i d é k é ­
ről adatok. Angaben ü b e r die Gebiete v o n
Sümeg.
Tapolca—Nyirád.
Halimba—Nagy­
vázsony,
l "rkút—Veszprém,
Pápa—Bakony
und andere Karstgebiete.
839. M O E S S N É R Á S K Y K L Á R A : Az Atopoehara trivolvis Peck r é t e g t a n i szerepe Ma­
g y a r o r s z á g o n . N é w occurence of the Atopochara trivolvis Peck in H u n g a r y .
Földt.
Közl,
1958, 88, köt. p. 461-463.
- Az Atopochara t r i v o l v i s Peck a zirci, b a k o n y n á n a !
stb. l e l ő h e l y e k e n is az a l s ó k r é t a apti emele
lébe soroll rétegekből k e r ü ' t elő. Alopochara
trivolvis Peck wurde auch i n den Lokalitä­
ten Zirc, B a k o n y n á n a usw. i n der A p l i e n Stufe der. Unlerkreide angetroffen.
840. M O E S S N É R Ä S K Y K L Á R A : Fossile Charophyten-Früchte aus Ungarm (Fosszilis Cha-
rophyta-termések
Magyarországról.)
Bp.,
1954, p. 74. 3 t. — A Zirc melletti fúrásról,
Uber die B o h r u n g bei Zirc.
841. M O E S S N É R Ä S K Y K L A R A : Nipadites
b u r l i n i Brong. tei inése D u d á i t ó l . The crop
of the Nipadites B u r t i i i i Brong. i n Dudar.
Földt. Közl,
1948, 78. köt. p. 130-134.
A d u d a r i Nipadites b. t e r m é s e az alsó-eocén
legfelső r é t e g e i b ő l k e r ü l t elő. Ö s s z e h a s o n ­
lító adatok. Die Frucht v o n Nipadites burt i n i aus Dudar wurde i n den obersten Schich­
ten des unteren E o z ä n gefunden. Vergleichs­
angaben.
842. M O H Á C S I P A L : A B a k o n y földtani és
p a l e o n t o l ó g i á i viszonyai és k i a l a k u l á s a . (Ge­
ologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e V e r h ä l t n i s s e
des Bakony-Gebirges.) Pápa, 1895. p. 1—46.
A Pannonhalmi
Sz. Benedekrend
Gimn. Ert
1894/95.
évről.
-
M O H O S P Ä L , l á s d 148. s z á m alatt,
Máriával.
Bratán
843. MOJSISOVICS, E D M U N D : B e i t r ä g e zur
Kenntniss der Cephalopoden Fauna der oenischen Gruppe. (Adalék az oeni csoport
C e p b a l o p o d a - f a u n á j á n a k i s m é r e éhez ) Jb. der
k. k. Geolog. Reichsanstalt.
Wien, 1870, Bd.
20., p. 93—112. — T r i á s z k o r ú Arcestes pannonicus Mojsisovics 1870, V ö r ö s b e r é n y b ő l ;
Trachyceras attila Mojsisovics 1870, Veszp­
r é m b ő l stb. fajok leírása. Beschreibung der
triadischen A r t e n Arrestes pannonicus M o j ­
sisovics 1870, aus V ö r ö s b e r é n y ; Trachytes
attila Mojsisovics 1870, aus V e s z p r é m usw.
844. MOJSISOVICS, E D M U N D : Die Cephalo­
poden der Mediterranen Triasprovinz. (A me­
d i t e r r á n t r i á s z v i d é k Cephalopodái.)
Abhand­
lungen der k. k. Geologischen
Reichsuitstatt.
Wien, 1882. Bd. 10., p. 1-322. Különbö­
ző fajok leírása, í g y : F e l s ő ő r s r ő l Arpadites
(Ceratites) Iiepoldti Mojsisovics 1882; Nagyvázsonyból
Balatoniles
zitteli Mojsisovics
1882 stb. Beschreibung v o n verschiedenen
Arten und zwar von Arpadites (Ceratites)
lieoldti M . 1882 aus F e l s ő ő r s , v o n Balato­
ni tes zitteli Mojsisovics 1882 aus N a g y v á ­
zsony usw.
845. MOJSISOVICS, E D M U N D : Uber die tria­
dischen
Pelecypoden-Gattungen
Daonella
und Halobia. (A triászkori
Peleoypoda-laj o k : Daonella és Halobia.)
Abhandlungen
der k k. Geologischen
Reichsanstalt.
Wien,
1874,'Bd.
7. H. 2., p. 1-35.
Aszófőről
származó
Daonella hungarica
Mojsisovics
1874 l e í r á s a : B a l a t o n s z ő l ő s r ő l Daonella re­
ticulata Mojsisovics 1874, stb. leírása. Be­
schreibung v o n Daonella hungarica M o j s i ­
sovics 1874 aus Aszófő; Daonella reticulata
Mojsisovics 1874 aus B a l a t o n s z ő l l ő s usw.
846. M O L D V A Y L O R Á N D :
Negyedkorföldtan
és t é r s z i n a l a k u l á s hazai
középhegységeink­
ben. A neotektonikus t é r s z i n a l a k u l á s jelen­
ségei a m a g y a r o r s z á g i
középhegységekben.
(Geologie u n d Geomorphologie des Q u a r t ä r s
i n den ungarischen Mittelgebirgen. Die Er­
scheinungen der q u a r t ä r e n Morphogenese i n
den ungarischen Mittelgebirgen.) Bp., 1967,
p. 172., 43 mell. — A B a k o n y r ó l is. A u c h
ü b e r das Bakony-Gebirge.
847. M O L L K A R O L A ' : H e i l w i r k u n g e n unga­
rischer Bado,'. ( M a g v a r o r s z á g i f ü r d ő k g v ó g v hatásai.) Hidr. Közl,
1942, p. 458-468.
A d a t o k H é v í z r ő l is. M i t Angaben auch ü b e r
H évi z.
848. M O L L K A R O L A ' : A h é v í z f ü r d ő i tó h ő ­
m é r s é k l e t i v i s z o n y a i r ó l . V o n den TemperaturVerhältnisse des Teiches i n H é v í z f ü r d ő . Hid­
rol. Közi, 1941, 21. évf. p. 3-14. - M e g á l l a
pítja, hogy Hévíz, h i d r o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l egy
k ü l ö n ö s t e r m é s z e t i r i t k a s á g . Es w i r d fest­
gestellt, dass H é v í z v o n hydrologischem Ge­
sichtspunkt ein K u r i o s u m der N a t u r ist.
849. M O L L K A R O L Y : M a g y a r
gyógyfürdők
g v ó g y h a t á s a i , (Heileffekte der
ungarischen
H e i l b ä d e r . ) Hidrol.
Közl.,
1942, p.
313322. — Adatok H é v í z r ő l és B a l a t o n f ü r e d r ő l
is. Angaben auch ü b e r H é v í z u n d Balaton­
füred.
850. M O L N Á R
J Á N O S : Magyarhoni
keserű
f o n á s o k . (Die Bitterwasserquellen v o n U n ­
garn.) Maht. és Term. tud. Közl.,
1868, 6.
köt, p. 227—244., 3. t. — V á r p a l o t a i k e s e r ű vizek vizsgálati adatai. Angaben der A n a ­
lysen v o n B i t t e r w ä s s e r n i n V á r p a l o t a .
851. M O L N Á R J Ö Z S E F : T á v l a t i földtani k u ­
t a t á s 1963. (Perspektivische geologische U n ­
tersuchungen 1963.) Bp., 1965, p. 263., 28
mil.
— B a k o n y - h e g y s é g i a l a p k u t a t á s o k , fú­
r á s o k adatai is. M i t Angaben ü b e r die i m
Bakony-Gebirge
durchgeführten
Grundforschungen u n d Bohrungen.
-
MOLNÁR JÖZSEF,
Darnay B é l á v a l is.
lásd
231. s z á m
alatt,
852. M O R V Á I
GUSZTÁV—PÄNTÖ
GÁBOR:
M a g y a r o r s z á g metallogenetikai t é r k é p e . Metallogenctic map of H u n g a r y . Földt. Int. Evi
Jel, 1965, p. 481—493. — M a n g á n é r c összlet
Ü r k ú t o n , E p l é n y b e n ; b a u x i t előfordulás H a ­
l i m b a . I s z k a s z e n t g y ö r g y stb; u r á n a Bala­
ton-felvidéken.
Manganerzkomplex i n Ú r ­
kút, E p l é n y ; Bauxillagerstätte i n Halimba,
Iszkaszentgyörgy
usw. U r a n i m Balatonhochland.
853. M U N I E R - C l I A I . M A S . E R N E S T : Observalions sur les algues calcaires
confondues
avec les Foraminiferes et appartenant
au
groupe des S i p h o n é e s dicbotomes. B. Soc.
Geol. de France.
Paris, 1879, Tom. 7. p.
661—670.
— Coralliodendron Margalitnla-t
í r le Ü r k ú t r ó l a k ö z é p s ő e o c é n b ő l . Corallio­
dendron Margalitula w i r d aus dem mittle­
ren E o z ä n v o n Ü r k ú t beschrieben.
854. N A G Y E L E M É R :
Antigén
breecsiaképz ő d é s a P á p a k ö r n y é k i felsőkréta ü l e d é k ö s s z l e t b e n . Authigenetic brecciation i n the
upper Cretaceous strata around P á p a , N o r t h
Western H u n g a r y . Földi.
Közl.,
1957, 87.
köt. p. 346—347. — A dolgozat a Bakonyh e g y s é g f e l s ő k r é t a - ü l e d é k s o r á b a n eddig ..gu­
m ó s m á r g a " - k é n t ismert k é p z ő d m é n y újravizsgálati e r e d m é n y é t ismerteti. Megállapí ja, hogy a k ő z e t a n y a g o t a u t i g é n brcccsiak é p z ő d é s hozta létre. I m Aufsatz werden die
Ergebnisse der Neiuintersuchungen der in
der Oberkreideserie des Bakony-Gebirges als
„ K n o l l e n m e r g e l " bekannten F o r m a t i o n mit­
geteilt. Es w i r d festgestellt, dass das Gesteinsmatcrial auf authigene B r e k z i e n b i b l i m g
z u r ü c k z u f ü h r e n ist.
855. N A G Y E L E M É R : A p á p a i Bakony H i p purileseket t a r t a l m a z ó m é s z k ő f a j t á i n a k likacsossága. The porosity of the Hippuritesbearing limestone types
of the B a k o n y
Mountains around P á p a ,
N W Hungarv.
Földt. Közi,
1957, 87. köt. p.
78-80.
856. N A G Y E S Z T E R : New-pollen species from
the lower m i o c è n e of the B a k o n y m o u n t a i n
Várpalota of H u n g a r y . (Üj pollen fajok a
B a k o n y - h e g y s é g alsó m i o c é n k o r á b ó l V á r p a lota k ö r n y é k é n . ) Acta Botanica
Acad.
Sc.
Hung.,
1962, Tom. 8. fasc. 1—2, p. 153—
163.
857. N A G Y
GÉZA-KECSKÉMÉTI
TIBOR—
KECSKEMETINÉ KÖRMEND Y ANNA: A
Pilis-hegység és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g
e o c é n k é p z ő d m é n y e i n e k kapcsolatai
Eber
die Beziehung der E o z ä n e n Ablagerungen
des
Pilis-Gebirges u n d des Transdanubi­
schen Mittelgebirges. Földt.
Int. Ev
Jel.,
1966, p. 95—104. — A B a k o n y területéről is.
Auch das Gebiet des Bakony-Gebirges w i r d
besprochen.
-
N A G Y I M R E , V . , lásd 71. s z á m alatt, Bendeffy Lászlóval.
858. N A G Y I S T V Á N Z O L T Á N : K r é t a időszaki
Nautiloideák
Magyarországról.
Nautiloides
crétacés de la Hongrie. Földt. Int. Evi Jel.,
1060, p. 203-221,
Lelőhelyek: Sümeg,
Zirc stb., i n n e n az Eutrephoceras boissieri
(Pictet), Cymatoceras cfr. pseudolegans (d'
Orbigny) fajok leírása. F u n d o r t e : S ü m e g ,
Zirc usw. m i t Beschreibung der v o n hier
stammenden A r t e n Eutrephoceras boissieri
(Pictet), Cymatoceras cfr. pseudoelegans (d'
Orbigny).
-
N A G Y I S T V Á N , lásd 620. s z á m alatt, K n a ­
uer Józseffel.
859. N A G Y K A R O L Y : Az ú r k ú t i m a n g á n k a r ­
b o n á t o s é r c t e l e p á s v á n y o s alkata. Mineralogical characteristics of the manganese ore
deposit of Ú r k ú t , B a k o n y mountains H u n ­
gary. Földt.
Közi,
1955, 85. köt. p. 145—
152. — A régi és az új feltárásból s z á r m a z ó
anyagnak a v i z s g á l a t a . Untersuchungen des
aus alten u n d neuen A u f s c h l ü s s e n stammen­
den Materials.
860. N A G Y L Á S Z L Ó N E - R Ä K O S I
LÁSZLÓ:
A B a n d 2. és 3. sz. fúrások ö s s z e h a s o n l í t ó
p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Comparative pollen
analytic studv of the borings B a n d 2 and
B a n d 3. Földt. Int. Evi Jel, 1964, p. 265
-273.
-
NAGYNÉ
MELLES
MARGIT,
s z á m alatt, E r d é l y i J á n o s s a l .
lásd
285.
861. N é h á n y d u n á n t ú l i geomorfológiai
körzet
j e l l e m z é s e . Kennzeichnung einiger geomorphologischer Bezirke Transdanubiens.
Földr.
Ert.,
1962, 11. évf. p. 41-84.
- Bakonyi
adatokkal is. M i t Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge.
862. N E M E C Z E R N Ő : A b a u x i t v a s á s v a n v a i .
I r i o n minerals of bauxite. Földt. Közl.,
1953,
83. köt. p. 333—34-3. — A v i z s g á l t m i n t á k
lelőhe.yei: Iszkaszentgyörgy, Ürkút, Halim­
ba. A v i z s g á l a t e r e d m é n y e szerint a banxits z e r ü k ő z e t e k b e n a vas m i n d i g ö n á l l ó kris­
t á l y o s á s v á n y , leggyakrabban m i n t hematit
v a n jelen. Fundorte der untersuchten Pro­
ben:
Iszkaszentgyörgy,
Ürkút,
Halimba.
Nach den Ergebnissen der Untersuchungen
ist das Eisen i n den bauxitartigen Gestei­
nen i m m e r als s e l b s t s t ä n d i g e s kristallines
M i n e r a l , am öftesten als H ä m a t i t vorhanden.
-
N E M E S N É VARGA SAROLTA,
s z á m alatt, E r d é l y i J á n o s s a l .
lásd
283.
-
N E M E S N É VARGA SAROLTA,
s z á m alatt, i f j . Noszky J e n ő v e l .
lásd
875.
863. N É M E T H P É T E R : A b a k o n y i barlang­
kutatások
régészeti e r e d m é n y e i , ü b e r die
a r c h ä o l o g i s c h e n Ergebnisse der
Höhlenfor­
schungen
i m Bakonyergebirge. Karszt
és
Barlang,
1965, p. 7—10. — B e n á r d - b a r l a n g ból t ö r t é n e l e m előtti karcos k ő e d é n y - t ö r e ­
d é k ; L i k a s k ő : neolitikus és k ö z é p k o r i e d é n y
t ö r e d é k ; S i k a l i k t y a : r ó m a i k o r i osont, haj­
t ű k stb. leírása és az i t t történi feltárások
i s m e r t e t é s e . Beschreibung eines eingravier­
prähistorischen
Steingeschiirbruchstüten
ckes aus der B e n a r d - H ö h l e ; eines ncolithischen und eines mittelalterlichen Gesehirrb r u c h s l ü c k e s aus dem L i k a s k ő ; v o n r ö m i ­
schen Knochen, Haarnadeln usw. aus dem
S i k a l i k t y a ; sowie Bericht ü b e r die hiesigen
Aufscldussarbcitcn.
864. N O S Z K Y J E N Ö , ifj : Adatok a B a k o n y
Zirc és P é n z e s k ú t közötti r é s z é n e k földtani
ismeretéhez.
Angaben
zur Kenntniss des
zwischen Zirc u n d P é n z e s k ú t liegenden Tei­
les des Bakony-Gebirges. Földt. Int. Evi Jel.,
1936-1938,
p.
245-251.
865. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : Adatok az északiB a k o n y k r é t a k é p z ő d n i é n veinek i s m e r e l é h e z .
B e i t r ä g e zur Kenntnis der kretazischen B i l ­
dungen des n ö r d l i c h e n Bakonvs. Földt.
Közl.,
1934, 64. köt., p. 99-136.
- A rétegek rész­
letes e l e m z é s e e l h e l y e z k e d é s i , k ő z e t t a n i és
paleontoh'igiai
szempontból.
Ausführliche
Analyse der Schiehlen v o m Gesichtspunkt
der L a g e r u n g s y e r h ä l t n i s s e , der lithologischen
u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e n Beschaffenheiten.
866. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : Adalok L ó k ú t köz­
ség v í z e l l á t á s á n a k k é r d é s é h e z . B e i t r ä g e zur
Frage des Wasserversorgung des Ortschaft
L ó k ú t . Hidrol.
Közl,
1934, 14. köt. p.
8393. — Vízföldtan, szerkezet k é r d é s e i n e k vizs­
g á l a t a . Untersuchungen
der hydrogcologischen u n d tektonischen Fragen.
867. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : A B a k o n y - h e g y s é g
északi r é s z é n e k földtani v i z s g á l a t a . Examen
g é o l o g i q u e de la région septentrionale de la
montagne Bakony. Földt, Int. Evi Jel, 1961,
p. 203—207. — A felsőlriász, j u r a és k r é t a
k é z p ő d m é n y e k b ő l felépült t e r ü l e t e k részletes
vizsgálata.
Eingehende
Untersuchung
des
v o n ohertriaclischen, jurassischen und kreta­
zischen Ablagerungen aufgebauten Gebietes.
868. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : A b a k o n y i m a n g á n ­
érc r é t e g t a n i helyzete és k u t a t á s i k i l á t á s a i .
(Stratigraphische Stellung und ErkundungsBakonver
Manganerzes.)
perspektiven des
MTA
Műsz.
Tud. 0. Közl,
1952. 5. köt.
p.
119-128.
Ü r k ú t , E p l é n y , Olaszfalu
stb. v i d é k e . Bögzíti a m a n g á n é r c r é t e g t a n i
h e l y é t . Umgebung v o n Ü r k ú t , E p l é n y , Olasz­
falu usw. Die stratigraphische Stellung des
Manganerzes w i r d festgelegt.
869. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : E l ő z e t e s j e l e n l é s a
S z e n t g á l k ö r n y é k i földtani felvélelről. (Comp­
te rendu p r é l i m i n a i r e d u levé g é o l o g i q u e
des environs de Szentgál.) Földt.
Int.
Evi
Jel,
1943, befejező
rész, p. 3—5. — Ü r k ú t ,
Ajka, S ü m e g h a l á l á b a n e l ő b u k k a n ó j u r a és
k r é t a vonulatok. Jura- und Kreidezonen, die
bei Ü r k ú t , A j k a u n d S ü m e g zutage treten,
870. N O S Z K Y J E N Ö , i f j : F ö l d t a n i megfigye­
lések a b a k o n y i K ő r i s - K é k b e g y v o n u l a t ke­
leti lejtőjén és a Papod hegycsoportban. Ge­
ologische Beobachtungen am östlichen A b ­
hang des K ő r i s - K é k h e g y Zuges u n d i n der
Papodheyv-Cruppe i n B a k o n v . Földt.
Int.
Evi JeÇ'1941/42,
p. 121-127.
- Igen gaz­
dag k ö v ü l e t - a n y a g p a l e o n t o l ó g i á i feldolgo­
zása.
Paläontologi; che
Bearbeitung
eines
sehr reichen p a l ä o n t o l o g i s c h e n Materials.
871. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : F ö l d t a n i v á z l a t az
északi B a k o n y belső részéből. Bericht ü b e r
geologische Untersuchungen i m Innengebiet
des n ö r d l i c h e n Bakonv-Gebirges. Földt
Int.
Evi Jel, 1939-40, p. 245-252.
Részletes
m ű s z e r e s felvétel. A u s f ü h r l i c h e instrumen­
tale Aufnahme.
872. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : M a g y a r o r s z á g j u r a
k é p z ő d m é n v e i . Formations jurassiques de la
LIongrie. Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p.
375—392., 5 mell. — A d a t o k T ű z k ö v e s - á r o k
Ü r k ú t , E p l é n y , K á v á s h e g y r ő l . Angaben ü b e r
den T ű z k ö v e s - G r a b é n , Ü r k ú t , E p l é n y u n d
den K á v á s - B e r g .
873. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : A S z e n t g á l - H e r e n d
—Márkó—Városlőd környéki jura területek
földtani felvétele. Le l e v é g é o l o g i q u e des
terraines jurassiques des environs de Szent­
gál, Herend, M á r k ó , V á r o s l ő d . Földt
Int.
Evi Jel, 1941-42, záró köt. p.
3-5.
874. N O S Z K Y J E N Ö . i f j . : J e l e n t é s az 1944.
évi s ü m e g i földtani felvételről. Compte ren­
du du levé g é o l o g i q u e e x é c u t é a S ü m e g en
1944. Földt.
Int. Evi Jel,
1944, p.
9-11.
— A sümegi kréta rétegek üledék képződési
s o r r e n d j é n e k t i s z t á z á s a . K l ä r u n g der Entstehungi eihenfolge der Kreideablagerungen v o n
Sümeg.
-
N O S Z K Y J E N Ő . i f j . , lásd 336. s z á m
F ü l ö p Józseffel is.
alatt,
-
NOSZKY J E N Ő . i f j . , lásd
Kretzói Miklóssal is.
alatt,
-
N O S Z K Y J E N Ő , i f j . , lásd 1296. s z á m alatt,
Vigh G y u l á v a l is.
711. s z á m
875. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . — N E M E S N É
VAR­
GA S A R O L T A : Foszfor f e l d ú s u l á s az E - i
Bakony középső-kréta rétegsorában. Accumu­
lation de phosphore dans le crétacé m o y e n
d u secteur septentrional de la montagne Ba­
k o n y . Földt. Int. Evi Jel, 1963, p.
77-84.
— A műtrágyaipar szempontjából a bakonyi
foszforitos rétegek t o v á b b i kutatását java­
solják. \ Oui Gesichtspunkt dor
Kunstdüiiget industrie w i r d die weitere Untersuchung
der Bakonyer p h o s p h o r i t f ü h r e n d e n
Schich­
ten vorgesehlagen.
Ungarn. (Az é s z a k n y u g a t - m a g y a r o r s z á g i
eo­
c é n k a r s z t v í z - f a u n á j á r ó l . ) Z deutschen
Geol.
Gesellscli.
Berlin.
1891, Bd. 43, p.
801-811,
— Ajka
környékének
f a u n á j á r ó l is. Auch
ü b e r die Fauna der Eingebung von A j k a .
876. N O S Z K Y J K N Ö i f j . - S l K A B O N Y I LÄSZ­
L Ö : K a r b o n á t o s m a n g á n ü l e d é k e k a Bakonyh e g y s é g b e n . Accumulations de m i n e r a l manFöldt.
g a n é s i f e r e s dans la montagne B a k o n v
Köz!., 1953, 83. köt. p. 314-359.
— A szer­
zők szerint a n i a n g á n k u l a t á s n á l eddig kiala­
k u l t m u n k a m ó d s z e r e k e t sok tekintetben meg
kell változtatni. Nach den V e fassern m ü s s e n
i n der E r k u n d u n g auf Mangan die bisher
entwickelten Arbeitsmethoden i n vielen H i n ­
sichten g e ä n d e r t werden.
883. O P P E N H E I M , P A U L : Uber einige allter­
t i ä r e Faunen der ö s t e r r e i c h i s c h — u n g a r i s c h e n
Monarchie. (Az O s z t r á k — M a g y a r Monarchia
n é h á n y k o r a - l i a i m a d k o r i faunájáról.)
Beilr.
z.
Paleont
u.
Geol.
Österreich—Ungarn.
Wien-Lpz.,
1901. Bd. 13. H. 3, p.
145184; H. 4. p. 185-277.,
19 t. - A j k a i e o c é n ­
b ő l : Hemiaster basidecorus n . sp.,
Waldheimia llarionis Davidson stb. leírása. Be­
schreibung v o n
Ucniiasler basidecorus n .
sp.,
W a h l h e i m i a flarionis
Davidson
usw.
aus d t n i E o z ä n von A j k a .
877. N O V Á K Y G Y U L A : A B a k o n v b ó l .
(Aus
dem Bakony.) Turisták
h., 1934, 10. sz., p.
283—289.
— A B a k o n y v á z l a t o s leírása.
Skizzenhafte Beschreibung des
Bakony-Ge­
birges.
878. O ü O R L Ä S Z L Ö : J e l e n t é s a Balinka I I .
terület eocén b a r n a k ő s z é n ü s s z l e t é n
végzett
g e o k é m i a i v i z s g á l a t o k r ó l . (Bericht ü b e r die
an der e o z ä n e n Braunkohlenserie des Gebie­
tes Balinka I I d u r c h g e f ü h r t e n geothemischen
Untersuchungen.) Földt.
Int. Evi Jel.,
(elő­
zetes) 1967, p.
169-208.
879. O D O R L Ä S Z L Ö : J e l e n t é s a Balinka I I .
t e r ü l e t eocén b a r n a k ő s z é n összleten v é g z e t t
g e o k é m i a i v i z s g á l a t o k r ó l . Report on the geochomical investigation of the Eocene b r o w n coal sequence of the Balinka I I area. Földt.
Int. Evi Jel., 1967, p.
315-343.
880. O L Á H
JÁNOS:
Balaton
melléki
tudó­
s í t á s o k b a r á t s á g o s levelekben. (Berichte ü b e r
die Balatongegend i n Freundebriefen.)
Tudo­
mányos
Gyűjtemény,
1834, 3. köt. p. 51 —
96. — Balatonmenti községek leírása, a fü­
redi s a v a n y ú v í z , a vérkiili forrás stb. Be­
schreibung der am Balatonsee gelegenen Ort
Schäften, des Sauerwassers v o n F ü r e d , der
Quelle v o n V é r k ú t usw.
881. O P P E N H E I M .
P A U L : Revision der ter­
tiären Echini den Venetiens u n d des
Treiit ' i i o unter M i t t h e i l u n g neuer Formen. (Yenetia és Trentino harmadkori e c h i n i d á i n a k re­
víziója l i j alakok közlésével.) Z.
deutschen
Geol.
Gesellseh.
Berlin.
1902. Bd. 54..
p.
159—283. — T ö b b e k között Schizaster ajka­
ensis Oppenheim 1902, Ajkáról, e o c é n k o r b ó l ,
l e í r á s a . Unter anderen die Beschreibung v o n
Sebizaster ajkaensis Oppenheim 1902
aus
dem E o z ä n v o n A j k a .
882. O P P E N H E I M .
wasser-Fauna des
P A U L : Uber die Brack­
E o z ä n im nordwestlichen
884. O P P E N H E I M , P A U L : ü b e r einige Brack­
wasser- und Binnen-mollusken aus der K r e i ­
de und E o z ä n Ungarns. ( N é h á n y karszt vízi és
b e n s ő m o l l u s z k á r ú l , a m a g y a r k r é t á b ó l és
eocénből.) Z. deutschen Geol. Gesellsch.
1892,
Bd. 44, p. 697—818. — A j k a , C s i n g e r v ö l g y
v i d é k e is. A u c h ü b e r die Umgebung von A j ­
ka, C s i n g e r v ö l g y .
885. ORAVECZ J Á N O S : A D u n á n t ú l i K ö z é p ­
h e g y s é g felsőtriász k é p z ő d m é n y e i n e k
réteg­
tani és fácies k é r d é s e i . Questions straligraphiques et faciales des formations triasliques
supérieures
de
la
montagne Centrale de
Transdanubc. Fohlt,
Közl.,
1963, 93.
köt.,
p. 63—73. — A felsőlriász ü l e d é k e k részlete­
sebb t a g o l á s a a Bakony és B a l a t o n - f e l v i d é k
t e r ü l e t é r ő l is, a felsőtriászfáciesek
területi
változásai.
Ausführlichere
Gliederung
der
Oberliias-Ablagerungen auch i m Baume ties
Bakony-Gebirges und des Balatonhoehlandes,
V e r ä n d e r u n g e n der Obertriasfazies v o m Ge­
biet zu Gebiet.
886. ORAVECZ J Á N O S : Stral'srnphisclte und
Eaziesprohlerno . der übet triadbohen B i l d u n ­
gen ties Ungarischen Mittelgebirges. (A Ma­
g y a r K ö z é p h e g y s é g felső harmadkori k é p ­
z ő d m é n y e i n e k rétegtani és alkati p r o b l é m á i . )
Annal. Univ. Se. Bo. Sectio Geol,
1962 63,
Tom.
6.. }>. 99—108. — B a k o n y i
területek­
ről is. Auch ü b e r B a k o n y e r Gebiete.
887. ORAVECZ J Á N O S : Szilur k é p z ő d m é n y e k
M a g y a r o r s z á g o n . Silurbildungen i n U n g a r n
und ihre regionale Beziehungen. Földt. Közl .
1964. 94. köt., p. 319. - A B a l a t o n - f e l v i d é k
felszíni k o v a p a l á i
szüurba
tartoznak. Die
Kieselschiefer-Ausbisse i m Balalonhochland
g e h ö r e n zur Silur.
888. ORAVECZ J Á N O S : Szilur k ő z e t k a v i c s o k
f ö l d t ö r t é n e t i szerepe t ö r m e l é k e s összleteinkben. Uber die erdgeschichtliche Bolle siluSl
rischen Gesteinsehotter in den klastischen
Schichtkomplexen
Ungarns.
Földt.
Közl.,
1965, 95. köt., p. 401-405.
- A Bakonyh e g y s é g b e n felsőlutéciai transzgressziós soro­
zat aljáról s z á r m a z ó k a v i c s o k r ó l , ("bor die
im Bakony-Gebirge von der Hasis der oberlu telisében Transgressai n-Sorio
stammenden
Gerollen.
889. ORAVECZ
JÁNOS-PUSKÁS
JÁNOS:
K ö z é p h e g y s é g i b a u x i t f e k v ő v i z s g á l a t o k . Stu­
dies i n the infra-bauxite rocks of the Transdanuhian mountains. Földi. Közi,
1966, 96.
köt., p. 61—65. — A v i z s g á l a t o k a Bakony
északi t e r ü l e t é r e is vonatkoznak. Die Unter­
suchungen beziehen sich auch auf den n ö r d ­
lichen R a u m des Bakony-Gebirges.
890. OBAVF.CZ
JÁNOS—VÉGI INF
NEU­
B R A N D T E R Z S É B E T : A Vértes és a B a k o n y
h e g y s é g i triász r é t e g t a n i és szerkezdi kap­
csolata.
Stratigraphische
und
tektonische
Z u s a m m e n h ä n g e zwischen den Triasbildun­
gen des Vérles- und Bakonygebirges.
Földt.
Közl,
1961, 91. köt., p.
162-m..
891. O R A V E C Z N Ë SCHEFFER A N N A : K a m i
f o r a m i n i f e r á k a B a k o n y - h e g y s é g b ő l . Carnian
foraminifera from the Bakony. Földt.
Int.
Evi Jel,
1965:1967, p.
181-217.
892. ORMOS E R Z S É B E T : A b a k o n y i K é k h e g y
alsóliászkori brachiopoda f a u n á j a . Die Braehiopoden-Fauna dor un leren Eias i n Kékhegy. Tisia, 1937. 2. köt., p. 47., táblái,
—
A begy szerkezeti és rétegtani viszonyai,
f a u n á j á n a k és k ő z e t m i n ő s é g é n e k i s m e r t e t é ­
se, m é r e t e , új fajták leírása. Strukturelle
u n d stratigraphische V e r h ä l t n i s s e des Ber­
ges, Beschreibung dessen Fauna, Lithologie,
Grösse, u n d neue A r t e n .
893. OBOSZ E L E M É R : A k r é t a - a l b a i korú
m é s z k ő b e n t á r o l t k a r s z t v í z szintjének ered­
m é n y e s s ü l l y e s z t é s e a Balinka-akna ü z e m e i ­
ben. (Effektive k ü n s t l i c h e Depression
des
Wasserspiegels der in den kretazischen A i bien Kalksteinen gespeicherten
Karstwässer
in den Bergwerken des Schachtes Baiinka.)
Bány. Koh. L . , 1987, 180. évf., p.
661-674.
— A v í z v e s z é l y l e k ü z d é s é r e v o n a t k o z ó ter­
vek. Projekte zur B e k ä m p f u n g der Wasser­
gefahr.
894. O T T L I K P É T E R : Adatok a d é l i - B a k o n y
földtani s z e r k e z e t é h e z . Conlrobulions to the
knowledge of the structure of the southern
B a k o n y mountains. Földt.
Közl,
1959, 89.
köt., p. 174—177.
895. O T T L I K P É T E R : Adatok az északi-Bak o n y f ö l d t a n á h o z . Contribution to the geo­
logy of the N o r t h e r n B a k o n y mountains.
S2
Földt. Közl,
1959, 88. köt., p. 215-220.
A B a k o n y b é l tői é s z a k r a lévő térülőién vég­
zett b a u x i t k u t a t ó m u n k á k földtani k i é r t é k e ­
lése. Geologische Auswertung der Sucliarbeitung auf Bauxite n ö r d l i c h v o n B a k o n y ­
bél.
-
O Z O B A Y G Y Ö R G Y , lásd 1.253. s z á m
alatt
896. Ö R D Ö G I S T V Á N : A b a l a t o n k ö r n y é k i ipa­
r i h o m o k minőségi j e l l e m z ő i . ( Q u a l i t ä t s k e n n ­
ziffern b a u w ü r d i g e r Sande i n der Balaton­
gegend.) Bány.
L . , 1956, 89. évf., p.
348350. — A Balaton-felvidék homok települé­
seiről. A Tapolcai- és
Kállai-medencéről.
Uber die L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e der Sande
i m Balatonhochland. Ü b e r das Becken v o n
Tapolca u n d das Becken v o n Kalla.
897. P A Ä L Â R P Â D N É SOLT M Á R I A : A z aj­
kai k r é t a - k ő s z é n t e l e p e k k ő s z é n k ő z e t t a n i vizs­
g á l a t á n a k e r e d m é n y e i . (Esgebnisse der k o h ­
le n] eli ograjiiiischen
Untersuchungen
der
kretazischen
Braunkohlenflöze
v o n Ajka.)
Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt., p.
871-938,
25 t. — A k ő s z é n t e l e p e k össze lé leiéről, k ő ­
szén t í p u s o k és az egyes telepek részletes le­
í r á s a . Angaben ü b e r die Zusammensetzung
der Kohlenflöze, die K o h l e n t y p e n , u n d ein­
gehende Beschreibung der einzelnen F l ö z e .
898. P A Ä L Ä R P Ä D N E SOLT M A R I A : K o h lenpetrographische
Untersuchungen an den
Kreidekohlenflözen von Ajka.
(Szénkőzet­
tani v i z s g á l a t o k az ajkai k r é t a - s z é n t ö m b ö ­
kön.) Földt.
Int. Evk.,
1062, 49. köt., p.
1083-1155,
25 t.
-
P Á L F A L V Y I S T V Á N , lásd 247. s z á m
H . Deák Margittal.
alatt,
899. PÁ L E Y M Ó R I C : A zalamegyei k é k k ú t i
s a v a n y ú vízforrás
hidrogeológiai
viszonyai.
Uber die hydrogeologischen V e r h ä l t n i s s e der
Sauerbrunquelle v o n K é k k ú t i m Zalaer K o ­
mitale. Hidrol.
Közl,
1924/26, 4-6.
évf.,
p. 5—10. — T á r g y a l j a a t e r ü l e t geológiai v i ­
szonyait is. A u c h die geologischen V e r h ä l t ­
nisse des Gebietes werden besprochen.
900. P A N T Ö D E Z S Ő : A b a l a t o n f ü r e d i
szén­
savas vizek foglalása. Die Fassung der k o h ­
lensauren
Sauerwässer
von
Balatonfüred.
Földt. Int. Evi Jel, 1929/1932, p.
159-166.
901. P A N T Ö G A B O R : Ccnozoic volcanism in
Hungary.
(Szenozoikus
vulkanizmus M a ­
gyarországon.)
Internat.
Geolog.
Congress,
Prague, 1968. Session 23. Guide to
Excur­
sion 40 c. Hungary,
p. 5—95. — Umgebung
von : T i h a n y , Ovar, Tapolca, S z e n t g y ö r g y ­
hegy usw.
PANTO G A B O R : Contribution to the
investigation of igneous and metamorphic
22. évf., p. 100-107.
- A Bakony területén
is t a l á l h a t ó h o m o k k ő r ő l , m é s z k ő r ő l , bazalt­
tufáról, melyeket é p í t k e z é s e k n é l felhasznál­
nak, ü b e r die Sandsteine, Kalksteine u n d
Basalttuffe der Balatongegend, welche auch
i n (1er Bauindustrie benutzt werden,
002.
rocks. (One hundred) 100 years of the H u n ­
garian Geological Institute. (Adatok a v u l ­
kanikus és metamorf k ő z e t e k vizsgálatához.)
tip., 1969, p.
1(1-151.
903. P A N T Ö G Á B O R : A hévízi tó h i d r o l ó g i a i
vizsgálata. 1 lydrological study of the ther­
mal lake of Hévíz. Ilidről.
Közl.,
1919,
290-294.
29. évf., p.
904. P A N T Ö G A B O R :
A m a g m á s és meta­
morf k é p z ő d m é n y e k vizsgálata.
(Untersu­
chungen magmatischer
und
metaniorpher
Gesteine.) (Száz) 100 éves a Magyar
Állami
Földtani
Intézel.
Bp., 1969, p. 132—142 —
A m a g m á s és metamorf k é p z ő d m é n y e k fej­
lődéstörténetében
tárgyalja
Hoffmann
Iva»
r o l y ú t t ö r ő szerepét a B a k o n y v u l k a n i z m u s á n a k v i z s g á l a t á b a n , I i i der
Enlwickhingsgosi liichte der M a g m a t i t é und
Metamorphite w i r d die bahnbrechende Rolle von
K á r o l y Hoffmann i n der Untersuchung des
B a k o n y e r Vulkanismus besprochen,
905. P A N T Ö G A B O R : .Mezozoós magmalizmus
Magyarországon.
(Mesozoischer
Magmatismus i n Ungarn.) Fö.dt. Int, Evk.,
1961, 49.
köt,, p. 785—799, 2 térk. — A Balaton-fel­
v i d é k v u l k á n i t e v é k e n y s é g é r ő l is. Auch ü b e r
die vulkanische T ä t i g k e i t des Balalonhoehlandes.
-
P A N T O GABOR, lásd 852. s z á m alatt, M o r ­
v á i G u s z t á v v a l is.
906. PAPA M I K L Ó S : V é d e t t t e r ü l e t e k ,
(Na­
turschutzgebiete.) Bp.,
1962, p. 62,
képek.
— K ő v á g ó ő r s i k ő t e n g e r , v á r p a l o t a i homok­
bánya., K u l o s k a - v ö l g y geológiai
értékeiről.
Felsenmeer bei K ő v á g ó ő r s , Sandgrube v o n
V á r p a l o t a , Geologie des K o l o s k a - i ales.
-
PAPI A L V Y F E R E N C , lásd 254. s z á m
Dómján Jenővel.
alatt
907. PA PP F E R E N C : A Balaton k ö r n y é k é n e k
(Uber
den
geologi­
földtani felépítéséről.
schen Bau der Balatongegend.) Magij
Biol.
Kut. Int, Münk.,
1911, 13. köt., p.
187-197.
908. PAPP F E R E N C : D u n á n t ú l karsztvizei és
a feltárás l e h e t ő s é g e Budapesten. Die Karstw ä s s e r Transdanubions und ihre Erschlioss u n g s m ö g l i c h k e i t i n Budapest. Ilidről.
Közt.,
1941, 21. évf., p. 146-196.
Balatoni és
b a k o n y i adatokat is, tartalmaz. Auch Balat o r e r und Bakonyer Angaben sind m i t ent­
halten.
909. PAPP F E R E N C : A D u n á n t ó i n é h á n y fon­
tosaid) é p í t ő k ö v é r ő l . Uber die
natürlichen
Bausleine des
D u n á n t ú l , Technika,
1941,
910. P A P P F E R E N C : Les eaux m é d i c i n a l e s de
Magvarország
gvógvforrásai.
la Hongrie.
Hidrol
Közl..
1919, 29 évf., p.
157-159,
295-300,
318-319.
- Ü b e r die mineralisiorten Heilwässer v o n : H é v í z , K é k k ú t , Balaton­
füred, V á r p a l o t a , P é t f ü r d ő , Inota, Bodajk
á s v á n y o s g y ó g y v i z e i r ő l , térképpel,
911. P A P P
FERENC:
Ercvizsgálatok
hazai
előfordulásokon.
Erz mikroskopische
Unter­
suchungen aus Ungarn. Földt.
Közl , 1933,
63. köt., p. 8—11. — E p l é n y , Ú r k ú t é r c e i n e k
v i z s g á l a t a is, melyekben pszilomelan, poli»
anit, manganit, b r a u n i t és pirosulit is jelen
v a n . Auch ü b e r die Untersuchungen
der
Erze v o n E p l é n y und Ü r k ú t , i n welchen
Psilome'an, Polyanit, Manganit, Braunit und
P y r o s u l i t vorhanden sind,
912. PAPP
FERENC: Gyógyforrásaink
száz
évvel ezelőtt. (Unsere bfeibvässer v o r H u n ­
dert Jahren.) Földt. Erl.. 1948, 13. évf..
p.
37—43. — B a k o n y i forrásokról is. Auch ü b e r
die Bakonyer Quellen,
913. P A P P F E R E N C : A m i forrásaink. (Unsere
Quellen.) Földi. E t.,
1941, U. F. 6, p.
3345. — V e s z p r é m melletti Laczkó-forrás, Ba­
l a t o n f ü r e d , A r á c s , ö s k ü , V á r p a l o t a stb. Die
L a c z k ó - Q u e l l e bei V e s z p r é m .
Balatonfüred,
A r á c s , O s k ü , V á r p a l o t a usw,
r
914. P A P P F E R E N C ; Az ország g y ó g y v í z és
gyógyforrás
vizsgálatának
újabb
tudomá­
nyos e r e d m é n y e i . (Neuere wissenschaftliche
Ergebnisse der Untersuchungen der Mine­
ralund
Ho'Kvasserque'len von
Ungarn.)
MTA Műszaki
Tud. 0. Közl.
1952. 5. köt.,
p. 157—188. — Bakonyi adatok is. M i t A n ­
gaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
915. PAPP F E R E N C : T i h a n y geológiai reambulációja.
Geologische Reambulation
von
T i h a n y . Magy. Biol. Kut. Int. Munkái,
t93t,
p. 13, 1 térk, — A t i h a n y i féKziget földtani
s z e m p o n t b ó l igen é r d e k e s t e r ü l e t . p a r m ó n i a pontusi r é t e g e k v á l t o z a t o s s o r á t őrizték meg
a bazalttufa e r u p c i ó k . Geologisch gesehen
ist die T i h a n y e r Halbinsel ein sehr interes­
santes Gebiet. D'e B a s a l t t u f f - A u s b r ü c h e ha­
ben i-ine mannigfalt'ge pannonisch-pontische
Schichtenfolge v o r V e r w i t t e r u n g
gehütet.
:
-
P A P P F E R E N C , lásd
r á k i Józseffel is.
205.
szám
alatt, Czi-
916. PAPP F E R E N C - M A N D Y
TAMÁS: Rézé r c n y o m o k B a l a t o n f ü r e d e n . Traces of cop­
per at B a l a t o n f ü r e d , Centi al Western H u n ­
gary: Földt. Közl,
11)55, 85. köt., p.
457460.
— B a l a t o n f ü r e d t ő l é s z a k n y u g a t r a az
alsó t r i á s z dolomit régi kőfejtőjében
találj
nialacbil-folijos
kőzetpéldányok
viz.sg t'la la.
Untersuchungen der i m alten Steinbruch v o n
untei triadischen D o l o m i t e n N W v o n Bala­
t o n f ü r e d gefundenen, m i t M a l a c h i t bef.eck­
ten H a n d s t ü c k e .
917. PAPP F E R E N C — P O J J A K T I B O R : Jelen­
tés a Keszthely k ö r n y é k i szulfidos é r c e k
összetételeiről, k ü l ö n ö s tekintettel a p i r i l e k
és m a r k a z i l o k m e n n y i s é g e i é . (Berieht ü b e r
die Zusammensetzungen
der sulp Indischen
Erze der Umgebung v o n Keszthely unter
besonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g der Menge der
P y r i t e u n d Markasite.) Jel 'Més a
JövedékiMélykutatás
1947—1948. évi
munkálatairól.
Bp.,
1948, p. 104-105.
Cserszegtomaj,
Rezi, K o c o r - á r o k v i d é k é r ő l s z á r m a z ó m i n ­
ták ásványtani
vizsgálata.
Mineralogische
Untersuchung der Proben aus der Umgebung
v o n Cserszegtomaj, Rezi, K o c o r - á r o k .
918. PAPP K A R U L Y : A b a k o n y i ő s - t e k n ő s b é k a . (Fossile S c h i l d k r ö t e aus dem Bakony.)
Term. tud. Közl., 1903, 35. köt., p.
159-161.
— A v e s z p r é m i J e r u z s á l e m - h e g y e n lelt felső
t r i á s z - k o r ú t e k n ő s leírása. Beschreibung der
am Jerusalem-Berg bei V e s z p r é m
gefunde­
nen obertriadischen S c h i l d k r ö t e .
p e t h ő i C. Papp 1902, V e s z p r é m melletti Je­
r u z s á l e m - h e g y e n lelt faj leírása, Beschrei­
b u n g der am Jerusalem-Berg bei V e s z p r é m
gefundenen A r t M o n o t r y p a p e t h ő i C. Papp.
924. PAPP
ja. (Die
lág, 1943,
langokról
len.
M I K L Ó S : A barlangok r o m a n t i k á ­
R o m a n t i k der H ö h l e n . )
Barlangvi­
13. köt., p. 1—23. — B a k o n y i bar­
is. A u c h ü b e r die B a k o n y e r H ö h ­
925. P A P P S I M O N :
A Congeria
spalhulata
Partsch és a L i m n o e a r d i u m Pensiii Fuchs
p a i i n ó n i a i - p o n t u s i k ö v ü l e t e k i'ij e l ő f o r d u l á s a
h a z á n k b a n . (Neue V o r k o m m e n der pannonisch-pontischen Fossilien Congeria spalhu­
lata
Partsch
und
L i m n o e a r d i u m Pcnslii
Fuchs i n Ungarn.) Földt.
Közl,
1915, 45.
köt., p. 251—254. — T ö b b e k k ö z ö t t t i h a n y i
adatok is. U n t e r anderen werden auch T i ­
hanyer Angaben mitgeteilt.
926. PAPP S Z I L Á R D — G A Á L L Á S Z L Ó N K : Ás­
v á n y és g y ó g y v i z e i n k r á d i u m - e m a n a t i o tar­
talma. (Der Radiuinemanationsgehalt unse­
rer Mineral- u n d Heilwässer.) Hidrol.
Közl,
1956, p. 202—207. — H é v í z r ő l is. A u c h ü b e r
Hévíz.
-
PAPP
SZILÁRD,
PAPPNE
alatt.
lásd
.18.
SÍK STEFÁNIA,
szám
lásd
alatt is.
712.
szám
920. P A P P K A R O L Y : A fornai eocén medence
a V é r t e s b e n . (Das e o z ä n e Becken v o n Forna
i m Vértes.) Földt.
Közl.,
1897, 7. köt., p.
417—448.
— Összehasonlítás a Bakonnyal
és n é h á n y új faj leírása. Vergleich m i t dem
B a k o n y u n d Beschreibung einiger neuen
Arten.
927. P A R T S C H , P A U L : ü b e r die sagenannte
versteinerten Ziegciiklauen aus dem Platten­
see i n Ungarn u n d ein neues urweltlichcs
Geschlecht
zweischaliger
Conchylien. (Az
úgynevezett megkövesedett kecskekörmökről
a magyar Balatonban, és a k e t t ő s h é j ú Conch y b á k egy új őskori n e m é r ő l . ) Wien,
1835,
p. 95—102, 2 t. Klny. az Annalen des Wie­
ner
Museums
der Natur geschieh te-ből,
—
— T i h a n y b ó l a Congeria triangularis Nob és
Congeria
balatonica
leírása.
Beschreibung
v o n Congeria triangularis Nob u n d Congeria
balatonica aus T i h a n y .
921. PAPP K A R O L Y : A M a g v a r B i r o d a l o m
v a s é r c - és k ő s z é n k é s z l e t e . (Die Eisenerz- u n d
Kohlenvorräte
des
ungarischen
Beiches.)
Bp., 1915, p. 964. — B a k o n y i adatokkal is
M i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
928. P A R T S C H , P A U L - R I E S J Á N O S
FE­
RENC: Az úgynevezett „kelske k ö r m ö k r ő l "
a Balaton p a r t j á n . (Über die sogenannten
„ Z i e g e n k l a u e n " a m Balatonufer.) Tud.
Gyűj­
temény,
1820, 11. köt., p. 37—47.
922. PAPP K Á R O L Y : M a g y a r o r s z á g
kőszén­
készlete.
Die S t e i n k o h l e n v o r r ä t e
Ungarns.
Földt.
Közl,
1912, 42. köt., p.
753-758.
— Tartalmaz b a k o n y i adatokat is. M i t A n ­
gaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
929. P Á S Z T I I O R Y V A L É R : J e l e n l é s a Pan­
n o n h a l m i g i m n á z i u m „ R ó m e r F J ó r i s " bar­
l a n g k u t a t ó c s o p o r t j á n a k 1963. évi m u n k á j á ­
ról. (Bericht ü b e r die A r b e i t 1963 der Spelä­
ologengruppe „ R ó m e r F l ó r i s " des G y m n a ­
siums v o n Pannonhalma.) Karszt
és
Barl.
1964, 1. jüz. p. 14-15.
Kut. Tájékozt.,
E m l í t i a b a k o n y b é l i S z á r a z g e r e n c e barlan­
got, a kabhegyi Macskalik v í z n y e l ő barlan-
919. P A P P K A R O L Y : B a k o n y i t r i á s z - k o r á l l o k .
(Trias-Korallen aus dem Bakony.) Bal. Tud.
Tan. Er.. Paleont
függ
1. köt., 5. cikk, p.
1822, táblák.
1912.
923. P A P P K Á R O L Y : A t r i a s - k o r ú t a b u l a t á k ról. (Uber triadische Tabulaten.) Földt.
Közl,
1902, 32, köt,, p. 194-199.
Monotrypa
gokat is. Auch die ITölde S z á r a z g e r e n c e ,
sowie WessGisehlucht-1 löhle Macskalik am
Kab-Berg « e r d e n e r w ä h n t .
930. P Ä S Z T H O R Y V A L É R : A pannonhalmi
g i m n á z i u m t a n u l ó i n a k b a r l a n g k u t a t ó és bar­
l a n g j á r ó t e v é k e n y s é g é r ő l . (Uber die speläologische und H ö h l e n e r k u n d u n g s l ä t i g k o i t dor
Gymnasiasten von Pannonhalma.) Karszt- és
Barl. Kut. Tájékozt..
1962, 6-7,
p. 108. A b a k o n y i barlangok feltárásáról. Ü b e r die
Erschliessung der Bakonyer H ö h l e n .
9 3 1 . P Á T E R J Ä N O S : A balatonmenti v a s ú t i
kutak v i z s g á l a t á n a k h i d r o k é m i a i t a n u l s á g a i .
(Hydrochemische
Konklusionen der Unter­
suchungen v o n B r u n n e n bei den Eisenbah­
nen der Balatongegend.) Hidrol. Köd.,
1952,
p. 150—151. — Kesztheiy. Tapolca. Bada­
csony, B a l a t o n f ü r e d stb. k ú t j a i r ó l . ü b e r ' die
Brunnen von Keszthely, Tapolca, Badacsony,
B a l a t o n f ü r e d usw.
9 3 2 . P A U L . K A R L : R h ä t i s c h e Lias- u n d JuraBildungen i m Bakonyer Gebirge. (Raetikum i liász- és j u r a k é p z ő d m é n y e k a Bakonyh e g y s é g b e n . ) Jb. der k. k. Geol.
Reichsan­
stalt. 1862. Bd. 12., H. 2. Sitzung am
April,
p. 226—230. — R é s z l e t e s á t t e k i n t é s t ad erről
az i d ő s z a k r ó l . Eine a u s f ü h r l i c h e
Übersicht
dieser Zeitspanne w i r d gegeben.
933. P A Y A I VA.LYA F E R E N C : A b a u x i t kelet­
kezéséről. The origin of bauxite. Báni),
és
Koh.
L . , 1948, 81. évf., p. 194-195.
- A
B a k o n y is szerepel a cikkben. A u c h das
Bakony-Gebirge figuriert im A r t i k e l .
934. P Ä V A I V Á J N A F E R E N C : A D u n á n t ú l
hegyszerkezete.
(Die
Tektonik Transdanu­
biens.) Beszámoló
a Fohlt. Int.
Vitaüléseiről,
1943, 5. köt., p. 213-237.
- B a k o n y i ada­
tokkal is. M i t Angaben auch ü b e r das Ba­
kony-Gebirge.
935. PÁVAI V Á J N A F E R E N C : A forró o l d a ­
tok, gőzök, gázok szerepe a b a r l a n g k é p z ő ­
d é s n é l . (Die Bolle v o n heissen L ö s u n g e n ,
D ä m p f e n u n d Gasen bei der H ö h l e n b i l d u n g . )
Hidrol.
Közl,
1931. 10. köt., p.
115-122.
— A tihanyi „ A r a n y h á z " sziklaüregeiről, a
C s ú c s h e g y gejzír-kúpjáról. Ü b e r die Stein­
nischen des „ G o l d h a u s e s " v o n T i h a n y u n d
die Geysiritkuppe des „Csiics-Berges".
936. P Ä V A I VA.LYA F E R E N C : M a g y a r o r s z á g
h e g y s é g e i n e k szerkezeti v á z l a t a . Skizze des
Baues der Gebirge Ungarn. Földt.
Közl.,
1930. 60. köt., p. 7-33.
- B a k o n y i adatok
is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Ge­
birge.
937. P A V A I V A J N A F E R E N C : N é h á n y ú j a b b
barlang i s m e r t e t é s e . (Beschreibung v o n eini­
gen neuen H ö h l e n . ) Földt. Közl.,
1911, 41.
köt., p. 779—787. — A V e s z p r é m megyei K a polos k ö z s é g k ö z e l é b e n a P o k o l - l y u k bar­
langról. Uber die P o k o l - L y u k 1 bilde bei der
Ortschaft Kapolcs i m K o m i t a t V e s z p r é m .
938. PÄVAI V Á J N A FERENC: Termeljük k i
a magyar- föld kincseit! (Beuten w i r die
S c h ä t z e des ungarischen Bodens aus!)
Földt.
Ert.,
1937. U. F. 2, p. 1-8. - A H é v í z és
Keszthely k ö r n y é k i f o r r á s o k r ó l is. Auch ü b e r
die Quellen der Umgebung v o n Keszthely
und H é v í z .
939. P A V A I V Á J N A F E R E N C — M A R O S I M ­
R E : S ü m e g és Ukk községek vízellátása.
Die Wasserversorgung der Ortschaften Sü­
meg und U k k . Földt. Int. Evi Jel.. 1929-32,
p.
479-488.
940. P A Z A R I S T V Á N : A t e r m é s z e t e s
ásvánvos v i z e k r ő l . (Uber die M i n e r a l w ä s s e r der
Natur.) Term. tud. Közl.. 1909. 41. köt., p.
497—517. — Zirc k ö r n y é k e . Die Umgebung
v o n Zirc.
941. P É C S I M A R T O N : A Balaton t á g a b b k ö r ­
n y é k é n e k geomorfológiai tér-képe. (Geomorphologische Karte der weiteren Umgebung
des Balatonsees.) Földr. Közl..
1369. U. F.
17. köt. 2. sz., p.
101-11.
9 4 2 . PÉCSI M Ä R T O N : Geomorphological re­
gions of H u n g a r y , ( M a g y a r o r s z á g geomorfo­
lógiai területei.) Bp., 1970. p. 45. Studies in
Geography
in Hungary, 6. — A B a k o n y t és
a Balaton-felvidéket is t á r g y a l j a . Auch das
Bakony-Gebirge und das
Balatonhochland
werden besprochen.
943. PÉCSI M Á R T O N : H e g y l á b i p e d i m e n t fel­
színek a m a g y a r o r s z á g i
Középhegységben.
Flussflächen in d e n ungarischen
Mittelge­
birge. Földr. Közl..
1903. 87. hol., p. 195—
212. — A hegylábi felszínek kora. á t f o r m á ­
lódása, k i a l a k u l á s a . Alter. Umgestaltung u n d
Entstehung v o n Fussflachen.
944. PÉCSI M Ä R T O N : A magyar K ö z é p h e g y ­
ségek geomorfológiai k u t a t á s á n a k ú j a b b kér­
dései. New problems of the geomorphological
research of the Hungarian centra] moun­
tains. FöZdr. Ert., 1964, 13. évf.. p. 1-31
B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r
das Bakony-Gebirge.
9 4 5 . PÉCSI
MÄRTON:
A
magvarországi
pleisztocénkori lejtős ü l e d é k e k és k i a l a k u l á s u k .
Die P l e i s t o z ö n e n
Gehängeablagerungen
in
Ungarn u n d ihre Entstehung, Földr
/.Vf.,
1962, 11. évf., p. 19-39.
- A fejtegetések-
bői az k ö v e t k e z i k , bogy a dombságainkon
és h e g y s é g e i n k e l ő t e r é b e n t a l á l h a t ó lejtős
ü l e d é k e t m á s k é p p e n kell értelmezni és a
k o r á b b i v i z s g á l a t o k kiegészítésre szorulnak.
Die im Vorlande unserer Gebirge v o r k o m ­
menden
diluvialen
Ablagerungen m ü s s e n
anders gedeutet, und die f r ü h e r e n Untersu­
chungen e r g ä n z t werden.
946. PËCS1 M A R T O N — S O M O G Y I
SÄNDOR:
Magyarország
természeti földrajzi tájai és
geomorfológiai
körzetei.
Physiseh-geographische Landschaften und
geomorphologisebe Regionen Ungarns. Földr. Közl.,
1967.
91. köt . p. 285—304, 3 térk. - B a k o n y i ada­
tok is. M i t Angaben auch ü b e r das BakonyGebirge.
-
P E R T H , C H A R L E S , lásd
Deila n ( I re Georges-nál.
248.
szám
alatt,
-
P E T D O J Á N O S , lásd 558. s z á m alatt. Kál­
m á n Györggyel.
947. P R I M E L A J O S : B á n v á s z a l i k u t a t á s o k a
mai
Magyarországon.
(Erkundungsarbeiten
i m heutigen Ungarn.) Földt. Ert., 1936. U.
F. p. 1—8. — Az e p l é n y i b a u x i t r ó l is. A u c h
ü b e r die Bauxite v o n E p l é n y .
-
P E T R I K LAJOS, lásd 809. s z á m alatt. Matyasovszky Jakabbal.
948. P I N T E R N E N E M E S S Z E G H Y A N N A : A
K e s z t h e l y i - h e g y s é g és a Tapolcai-medence.
(Das Kesztbely-Gebirge und der Becken v o n
Tapolca.) Terin. tud. Közi,
1958, 89. évf., p.
949. P L A T Z B O N I F Ä C Z : A t e r m é s z e l titkai
k ö z ö t t . (Enter den Geheimnissen der Na­
tur.) Természet,
1898. 18. évf. p. 2-6.
Zirc k ö r n y é k é n e k különféle geológiai kor­
ból s z á r m a z ó tengeri kagylóiról, csigáiról
és a m i o c é n k o r i szenéről szól. Es bandelt
sieh u m marine Muscheln, und Schnecken
aus verschiedenen geologischen Zeiten u n d
auch um die M i o z ä n k o h l e .
950. P O B O Z S N Y
ISTVÁN:
A
Vértes-hegy­
ség bauxittelepei.
(Die
Bauxillagerstätten
des Vértes-Gebirges.) Földt.
Szende.
1928.
1. köt.,
p. 215—250.
— Utalás bakonyi
bauxittelepekre. Hinweise auf die B a u x i t ­
l a g e r s t ä t t e n des
Bakony-Gebirges.
951. POCTA F Ü L Ö P : M a g v a r o r s z á g
néhány
k ő z e t é h e n előforduló
spongja t ű k r ő l .
(Über
Spongiennadeln i n einigen Gesteinen I ngarns.) Földt.
Közl,
1887. 17. köt., p. 12
—19. — A m e g v i z s g á l t k ő z e t e k k ö z ö t t sze­
repel Ü r k ú t r ó l , Ajkáról, C s e r n y é r ő l
szár­
m a z ó is. U n t e r den untersuchten Gestei­
nen
figurieren Proben auch v o n
Ürkút,
A j k a und Csernye.
7
952. P O H L K A R O L A : Az a k t í v v í z s z i n t s ü l y l y e d é s e r e d m é n y e az i s z k a s z e n t g y ö r g y i ba­
u x i t b á n y á k b a n . (Das Ergebnis der a k t i v e n
Absenkung des Wasserspiegels i n den Ba­
u x i t g r u b e n von I s z k a s z e n t g y ö r g y . )
Hidrol.
Tájékoztató,
1962,
p.
12-Vi.
Ezen a
v i d é k e n tíz. éven belül ú j a b b telem feltárá­
s á t tervezik, ahol a v í z s z i n t kb. a + 20
m-es
szintig kell s ü l l y e s z t e n i . I n dicsem
Gebiet beabsichtigt man binnen zehn Jah­
ren eine neue L a g e r s t ä t t e zu ersehliesscn,
wo der Wasserspiegel bis ca. zum Niveau
-f- 20 m herabgesetzt werden muss.
953. P O H L K A R O L Y : A földalatti b a u x i t ­
b á n y á s z a t gépesítési e r e d m é n y e i és tapasz­
talatai. (Eigebnisse der Mechanisierung u n d
Erfahrungen der unterirdischen
Bauxitföraeruiig.) Bány.
L . , 1956, 89. évf., p. 333
—344. — A Bakony t e r ü l e t é n lévő b a u x i t ­
b á n y á k a d a t a i r ó l is. Auch ü b e r die Anga­
ben der
i m Bakony-Gebirge befindlichen
Bergwerke.
-
POJJÄK
TIBOR,
Papp Ferenccel.
lásd
917.
szám
alatt,
954. P Ö K O B N Y
LAJOS:
Magyarország
tő­
zegképletei. (Die Torfformationen LJngarns.)
Math,
és Term.
tud.
Közl.,
1862, 2.
köt.
p. 78—144. — V e s z p r é m megyei, de főleg
Keszthely k ö r n y é k i adatok. Angaben ü b e r
das K o m i t a t V e s z p r é m , aber vor allem die
Eingebung v o n Keszthelv'.
955. P O S E W I T Z T I V A D A R : Jegyzet a szent­
gáli b a r l a n g r ó l . (Notiz, ü b e r die H ö h l e v o n
Szentgál.) Földt.
Közl.,
1892, 22. köt.,
p.
382.
— S z a k ü l é s e n tartott e l ő a d á s , m e l y
S z e n t g á l község k ö z e l é b e n levő T ü z k ö v c s hegyen talált
cseppkőbarlangot
ismerteti.
Vortrag an einer Fachsitzung, wo es ü b e r
die am T ű z k ő ves-Berge bei S z e n t g á l gefun­
dene T r o p f s t e i n h ö h l e berichtet wurde.
956. P O S E W I T Z T I V A D A R : A szentgáli csepp­
k ő b a r l a n g r ó l . (Uber die T r o p f s t e i n h ö h l e v o n
Szentgál.) Term, tud
Közl.,
1893, 25
köt.,
p.
41.
957. POSGAY K A R O L Y : A b a u x i t térfogat­
s ú l y a Sur le poids v o l u m é t r i q u e des b a u x i ­
tes.' Földt.
Közl..
1967. 97. köt., p.
414422. — Fenyőfői b a u x i t v i z s g á l a t a . A vas­
tartalommal a térfogatsúly
egyenáramban
v á l t o z i k . Untersuchungen des Bauxits v o n
F e n y ő f ő . Mit; dem
Eisengehalt v e r ä n d e r t
sich g l e i c h m ä s s i g das
Raumgewicht.
958. P R I N Z G Y U L A : Az Eszakkeleti-Bakony
i d ő s b j ú r a k o r ú r é t e g e i n e k f a u n á j a . Die Fa­
una der ä l t e r e n Jurabildungen i m n o r d ö s t ­
lichen B a k o n y . Föld. Int. Evk.,
1906/1907,
15. köt., p. 1—124., 38 t. — A fauna csalá­
dok leírása, a fajok ö s s z e h a s o n l í t á s a . Be­
schreibung
der
Faunen-Familien,
Vergleichung der Arten.
959. P R I N Z G Y U L A : A m a g y a r o r s z á g i liász
partvonalainak h e l y z e t é r ő l . (Uber die K ü s teidinicn der ungarischen
Liasahlagerungen.)
Földr. Közi.
1906. 34. köt.. p. 100-112.
Adatok a B a k o n y r ó l is. Angaben auch ü b e r
das Bakony-Gebirge.
960. P B I N Z G Y U L A : Die Nautiliden in der
unteren Jura-Periode. (A N a t u l i d i á k az alsó
j u r a - p e r i ó d u s b a n . ) Annal. Mus. Hung..
1000.
Bd. 4., p. 201-243.
Bakom esernvéről
Nautilus profundisiphites Prinz 1906, Stb.
leírása. Beschreibung v o n Nautilus profundisiph'tes Prinz 1906 usw.
961. PBJNZ G Y U L A : Uber R ü c k s c h l a g s f o r m e n
bei liassischen A m m o n i t e n . (Visszaütközésa l a k o k r ó l liászkori A m m o n i t e s e k n é l . )
Neues
Jb. für Mineral.
Paleont, Stuttgart,
1904,
Bd. 1, p. 30—38. — B a k o n y e s e r n y é r ő l Frechiella curvata Prinz 1904-nek leírása. Beschreibung
von
Frechiella curvata Prinz
1904 aus Bakonycsernye.
-
P U S K Á S J Á N O S , l á s d 889. sz. alatt, Oraveez J á n o s s a l .
962. R Á K O S I L Ä S Z L Ö : A C s e h b á n y a 1. sz.
és Balinka 252. sz. fúrás alsó eocén réte­
geinek
palynológiai
szintézise.
Palynolo­
gische Synthese der u n t e r e o z ä n e n Schich­
ten der Bohrung C s e h b á n v a nr. 1. und Ba­
linka N r . 252. Földt. Int."Evi
Jel., 1966, p.
83—94., 2 t. — A k é t fúrás v i z s g á l t rétegeit
az alsóeocén felső szintjébe h e l y e z h e t j ü k és
e g y i d e j ű n e k v e h e t j ü k a helmstedti alsó te­
leppel. Die Schichten der beiden Bohrungen
k ö n n e n zum oberen Horizont des unteren
E o z ä n gerechnet u n d für gleichalt m i t dem
unteren Flöz von Helmstedt gehalten werdeh.
-
R Á K O S I L Ä S Z L Ö , lásd
Kedves Miklóssal is.
588,
szám
alatt,
963. RAKtJSZ G Y U L A : Adatok a d u n á n t ú l i
felsőkréta i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur Kennt­
niss der transdanubischen Oberkreide.
Földt.
Int. Evi Jel,
1925-1928,
p. 127-130.
A felsőkréla m i n d e n ü t t d i s z k o r d á n s a n tele­
p ü l a felsőtriász vagy a l s ó k r é t a k ő z e t e i r e ,
h e l y e n k é n t m é g egy bauxit-szint is k ö z b e ­
ékelődik.
Polány,
Bakonyjákó,
Tapolcafő
stb. v i d é k é n . Die Oberkreide lagert ü b e r a l l
diskordant auf die Gesteine der Obertrias
und Unterkreide, stellenweise ist auch noch
ein
B a u x i t h o r i z o n t dazwischen geschaltet:
P o l á n y ; B a k o n y j á k ó , Tapolcafő usw.
-
R A V A S Z CS. L A S Z L Ö N É , lásd 1253. s z á m
alatt.
964. R E I C H E R T R Ö R E R T : Badacsonyi
aragonit. E i n neuer Aragonitfund v o m Bada­
c s o n y i i é i g . (Balatongebiet.) Földi. Közl,
1932,
62. köt., p. 195—202. — A m e g v i z s g á l t egye­
dek m i n d i k e r k r i s t á l y o k . Die untersuchten
I n d i v i d u e n sind alle Zwillingskrislalle.
965. R E I C H E R T R O B E R T : A csodálatos kris­
tály. (Das wunderbare Kristall.) Földt.
Ert.,
10'37. U. F. 2., p. 109-116.
- Többek kö­
zölt a badacsonyi bazaltról is. U n t e r ande­
ren handelt es sich auch u m die Basalle
v o n Badacsony.
966. R E I C H E R T R O B E R T : N é h á n y
úiabb
adat hazai á s v á n y e l ő f o r d u l á s o k i s m e r e l é h e z .
Neueren Daten zur Kenntniss
ungarischer
Mineral V o r k o m m e n . Földt.
Közl.
1034,
64. köt., p. 348-356.
— Csingervölgy, K ö ­
vesárok
környékén
megvizsgált markazitk r i s t á l y o k e l e m z é s e . Analysen der i n der
Umgebung
von
Csingervölgy.
Kövesárok
untersuchten Markasitkristalle.
967. R E I C H E R T R O B E R T : Szent G y ö r g y begy a Balaton m e n t é n . (Der S-*cnt-GyörgyBerg am Balalonsee.) Földt. Erl., 1936, p.
59—67. — A begy földtani felépítése, v u l ­
k á n i t e v é k e n y s é g e k . Geologischer Bau des
Berges, vulkanische T ä t i g k e i t e n .
968. R E I C H E R T R O B E R T : Ú j d o n s á g o k az.
á s v á n y v i l á g b a n . (Neue K u r i o s i t ä t e n i n der
Mineralwell.) Term.
lud. Közl.
1933, 65.
köt., 189. pótfüzet,
p. 1—6. — A S ü m e g kör­
nyéki
kiváló
zeolit leletekről. Uber die
ausgezeichneten Zeolilhfunde der Umgehung
von Sümeg.
969. R E I T Z F R I G Y E S : A magyarhoni barna
széntelepek
fontossága
iparos tekintetben.
(Die Wichtigkeit der u n g a r l ä n d i s c h e n Bra­
u n k o h l e n l a g e r s t ä t t e n für die Industrie.) M.
Földt. Tors. Münk.,
1867. 3. köt., p.
173178. — Nosz.lop és Ajka melletti s z é n k u t a ­
tások. Erkundungsarbeiten bei Noszlop und
Ajka.
-
R E M É N Y I G Y Ö R G Y , lásd
B e n d e r n é Kelemen O l g á v a l .
72.
sz.
abut,
970. R E N Z , K A R L : Üj b r a c h i o p o d á k az alsó
kagylós
mészkőből.
(Neue
Brachiopoden
aus dem unteren Muschelkalk.) Bal.
Tud.
Tan. Ered.,
1. köt. 1. r. Paleont. függ.
2.
köt. 2. füz. p. 23—25. — T r i a s k o r b ó l Retzia
oxyrhynchos
Renz,
Balatonfüred
Tamás­
h e g y r ő l . Betzia oxyrhynchos Benz aus der
Triászéit am T a m á s - B e r g bei B a l a t o n f ü r e d .
-
R I E S J Á N O S F E R E N C , lásd 928. sz. alatt,
Bartsch Paullal.
9 7 1 . R O L L E , ER.: Eher einige neue oder we­
aus
Terliärnig gekannte Mollusken-Arien
Ablagerungen. í.Xéliánv új vagy k e v é s s é is­
m é i t Molluszka-fajtáról,
harmadkori üledé­
der k. Akad,
der
kekből.) Sitzungsbericht
Wis*.,
Wien,
1862, Bd. 44., p.
205-224.
— T ö b b e k k ő z ö t t T i h a n y b a n lelt V a l v a t a
balatonica Rolle 1862-nek l e í r á s a . Beschrei­
b u n g unter anderen der A r t Valvata bala­
tonira Rolle 1862. die in Tihany gefunden
wurde.
9 7 2 . R Ö M E R F L Ö R I S : A Bakony. T e r m é s z e t ­
rajzi és régészeti v á z l a t . (Das Bakony-Ge­
birge. Physisch-geographische und
archäo­
logisch, e Skizze.) Győr
1860, p. 207. — A
Bakony földtana, állatvilága, kövületei
stb.
Geologie, Tierwelt, Fossilien usw. des
Ba­
kony-Gebirges.
973. R O N A I A N D R Á S : A m a g y a r m e d e n c é k
talajvize, az o r s z á g o s t a l a j v í z t é r k é p e z ő m u n ­
ka e r e d m é n y e i . Das Grundwasser der unga­
rischen Becken, Ergebnisse der ungarischen
Grundwasserkai tierung.
Földt.
Int.
Evk.,
1953, 46. köt.,
p. 1-245.
A Dunántúl
közepén
a
Középhegység körül
kalciumh i d r o k a r b o n á t o s és m a g n é z i u m s z u l f á t o s
víz
az u r a l k o d ó . Szerepel S ü m e g , Tapolca, A j k a
stb. vizeinek v e g y i összetétele is. I n
der
M i t l e Transdanubiens, rings u m das M i t t e l ­
gebirge
herrschen
kalziumkarbonatund
magnesiumsulphathaltige W ä s s e r vor. A u c h
die ehemischen Analysen der W ä s s e r v o n
S ü m e g , Tapolca, A j k a usw.
werden m i t ­
geteilt.
9 7 4 . RÖNAT A N D R Á S : A negyedkori és sík­
vidéki
képződmények
tanulmányozásának
Untersuchungen
á t t e k i n t é s e . (Ubersicht der
der q u a r l ä r e n und Flachland-Ablagerungen.)
Száz éves a M . Áll. Földt. Int.. Bp.
1060,
p. 174—209. — A magyar negyedkori kuta­
tás s o r á n t á r g y a l j a
a Balaton-felvidék
és
t á v o l a b b i k ö r n y é k é n e k v i z s g á l a t á t , a Bala­
t o n f e l v i d é k i d ő s e b b k é p z ő d m é n y e i n e k össze­
f o g l a l á s á t is. I m Rahmen der
Quartärfor­
schungen v o n U n g a r n werden die Unter­
suchungen i m Balatonhochland und i n des­
sen
weiterer Umgebung besprochen
und
eine Zusammenfassung der ä l t e r e n Ablage­
rungen des Balatonhochlandes gegeben.
9 7 5 . R O N A I A N D R Á S : A review of q u a t e r n a r y
and l o w l a n d researches, (Negyedkori és al­
földi k u t a t á s o k áttekintése.) (One
hundred)
100 years of the Hungarian
Geological
Ins­
titute, Bp., 1969, p.
182-217.
976. R O S K A M Á R T O N : Á s a t á s o k a B a k o n y
barlangjaiban az 1 9 5 0 — 1 9 5 3 é v e k b e n . Fou­
illes dans les cavernes d u B a k o n v pendant
les a n n é e s 1 9 5 0 á 1953. FöWf. Int. Evi
Je}.,
1953, p. 359-360.
Csesznek és B a k o n y ­
bél k ö r n y é k i bai l á n g o k b a n végzett, feltáró
á s a t á s o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse der i n den
I b i i d e n der Umgebung v o n Csesznek u n d
B a k o n y b é l d urchgef ü h r l e n Ausgrabt! ngen.
9 7 7 . R O T H L A J O S : A F e l s ő - Ö r s melletti For­
ráshegy
lejtőjének
geológiai
átmetszető.
(Geologisches P r o f i l des Abhanges des
Eorrás-Berges bei Felső-Örs.) Földt. Közl.,
1871,
1, köt., p. 200—215. — A E o r r á s h o g y o n egy
mélyebb,
túlnyomóan
Brachiopodákat,
és
egy felsőbb. C e p h n l o p o d á k a l t a r t a l m a z ó szint
különböztethető
meg.
Ceralites B ö c k h i
n.
sp. l e í r á s a . A m F o r r á s - B e r g lassen sich ein
tieferer, vorwiegend brach i o p o d e n f ü b r e n d e r
u n d ein h ö h e r e r , c e p h a l o p o d e n f ü h r c n d e r H o ­
rizont unterscheiden. Beschreibung v o n Ceratites B ö c k h i n . sp.
978. R O T H
L A J O S : A hovárdos—harasztosi
s z é n t e r ü l e t . (Das Kohlengebiet v o n H o v á r dos-Harasztos.) Földt.
Közl,
1872, p. 220
—224. — A h o v á r d o s — h a r a s z t o s i l e r a k o d á s
a k ö v ü l e t e k u t á n í t é l v e m i o c é n , a szén va­
lódi b'gnit, a Balaton k ö r n y é k é n e o n g e r i á s
r é t e g e k találhatók,., A n h a n d der
Fossilien
g e h ö r t die Ablagerung v o n
Hovárdos—Elarasztos z u m M i o z ä n , die Kohle ist ein ech­
ter L i g n i t , i n der U m g e b u n g des Balatons
können congerienführende
Schichten ange­
troffen werden.
979. R O Z L O Z S N I K P A L : Adatok A j k a v i d é ­
k é n e k g e o l ó g i á j á h o z . B e i t r ä g e zur Geologie
der Umgebung v o n A j k a . Földt,
Int.
Ëvi
Jel,
1020/23, p. 82-888.
- Az író a H a n t ken-féle
rétegsorozát
helyességét
igazolja.
Verfasser b e s t ä t i g t die Richtigkeit der v o n
H a n t k e n festgestellten Schichtcnfolge.
980. ROZLOZSNIK P Á L : Bevezetés a m i m muliriák
és
asszilinák
tanulmányozásába.
E i n l e i t u n g i n das S t u d i u m der N u m m u l i t e n
u n d Assilinen. Földt
.Int.
Evk.,
1924,
26.
köt,, p. 1—136. — A B a k o n y - és V ë r t e s - b gvs é g b e n a N u m m u l i n a incrassata és m á s fa­
j o k is e l ő f o r d u l n a k . I m Bakony- u n d V é r t e s Gebirge k o m m e n N u m m u l i n a incrassata u n d
auch andere A r t e n vor.
9 8 1 . ROZLOZSNIK P A L : A csingervölgyi bá­
n y á s z a t m ú l t j a , jelene és j ö v ő j e . Á'ergangenbeit, Gegenwart u n d Z u k u n f t des Berg­
baues i m Csingertale. Földt.
Int. Evi
Jel,
1933/35, p. 1179-1245,
4 mell. - A szén­
telep t e k t o n i k a i , v í z r a j z i viszonyai, a szén
o s z t á l y o z á s a . Tektonische u n d hydrologische
V e r h ä l t n i s s e der
Kohlenlagerstätte,
Klassi­
fikation der
Kohle.
982. R O Z L O Z S N I K
PÁL:
Führer in AjkaC s i n g e r v ö l g y . (Vezető A j k a - C s i n g e r v ö l g y b e n . )
Führer
zu den Studienreisen
der
Paleont.
Ges. bei Gelegenheit des
Paleontologentages
in Budapest,
1928, p. 5.9—65. — K ü l ö n b ö z ő
verschiedener
fajták felsorolása. A n f ü h r u n g
Arten.
983. R O Z L O Z S N I K
PÁL: Nummulinák
Ma­
gyarország óharmadkori
rélegeiből.
(Nuinm u l i n e n aus den a l t t e r t i ä r e n Ablagerungen
v o n Ungarn.) Földt. Szemle.
1924. 1. köt.,
4. fűz., p 161-189.,
5 t. - N . perforata:
Zirc; N . laevigata B r u g n i é r e : Csingervölgy,
Ü r k ú t ; N . B r o n g n i a r t i d ' Archiac et Haine
var. Arcbiaci H a n t k e n : Nagyganna.
984. R O Z L O Z S N I K P A L : Studien ü b e r N u m mulinen.
(Tanulmányok
N u m m u l i Iákról.)
Geol. Ilung.
Ser Paleont. fuse. 2, p. 89—
248, 8 t. N . subplanulala: Ü o r o g , N .
rotularia: Tatabánya, N . Lorioli: Ajka.
985. RUST. D. : B e i t r ä g e zur Kenntniss der
fossilen Radiolarien aus Gesteine der Trias
und der palaeozoischen Schichten. (Adalékok
a fosszlis R a d i o l a r i á k i s m e r e t é h e z , a triász
és a paleozoikus r é t e g e k kőzeteiből.)
Palaeontographiea
Stuttgart,
1892. Bd. 38. Lief.
3-4., p. 107-200. - T ö b b e k között a Felsőő r s ö n talált Cenoshaera bakonyana R ü s t 1892;
Porodiscus parvulus R ü s t 1892, stb. leírása.
Beschreibung unter anderen v o n Cenophaera
bakonyana R ü s t 1892 Porodiscus parvulus
R ü s t 1892 usw.
986. S Á R K Á N Y S Á N D O R : A v á r p a l o t a i lignit
n ö v é n y sző vet tani v i z s g á l a t a .
(Phy tohislologisehe Untersuchung des Uignits von Várlalola. Földt.
Közl..
1943, 73. köt., p. 449
—458. — A v á r p a l o t a i l i g n i t v a g y T a x o d i u m
distichumnak vagy v a l a m e l y i k Sequoia-nak,
illetve ezekhez, közelálló v a l a m e l y i k fajnak
a m a r a d v á n y á b ó l s z á r m a z i k . Der L i g n i t v o n
V á r p a l o t a stammt von den Ü b e r r e s t e n ent­
weder von Taxodium distich u m oder einer
Sequoia bzw. einer mit ihr verwandten A r t .
-
S A J G Ö LS., lásd
( ryörggyel.
46. szám
-
S Á R K Á N Y S Á N D O R , lásd
Aadreánszky Gáborral.
alatt,
Bárdossy
13. s z á m
alatt.
987. S Á R V Á R T
ISTVÁN:
A
karsztvízszint
változása
a
Dunántúli
Középhegységben
1960-67-ig. V e r ä n d e r l i c h k e i t des Karstwas­
serstands i m Mittelgebirge v o n Transdanu­
bien zwischen 1960-67. Hidrol.
Tájékoztató,
1968, p. 52—53. — I s z k a s z e n t g y ö r g y i , n y i ­
r á d i körzet, Tapolca, S ü m e g k ö r n y é k e is.
Umgebung v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y ,
Nyirád,
Tapolca u n d S ü m e g .
988. S C I I A F A R Z 1 K F E R E N C : Adatok a Ba­
k o n y geológiájához. (Beiträge zur Geologie
des Bakonv-Gebirges.) Földt.
Közl.,
1890,
20. köt., p. 1—4. — Ú j a b b adatok: m i n t p l .
a b i o t i t a kapolcsi K i r á l y h e g y b a z a l t j á b a n ,
a gault előfordulása B a k o n y b é l k ö r n y é k é n .
Neuere Angaben: z.B. B i o t i t i m Basalt des
K i r á l y - B e r g e s von Kapolcs, das V o r k o m m e n
von G a u l l i e n i n der Eingebung von B a k o n v bél.
989. S C I 1 A F A B Z I K F E R E N C : B a l a t o n v i d é k e n
és a déli B a k o n y b a n t a l á l h a t ó r é g i b b erupciós kőzelek és n é h á n y szedimentum kőzet­
t a n i v i z s g á l a t a . (Die ä l t e r e n Eruptivgesleine
des Balatonhochlandes u n d des s ü d l i c h e n
Bakonv-Gebirges
und
die petrographische
Untersuchung einiger Sedimente.) Bal, Tud.
Tan, Kr., 1. köt., 1 r. Geol. jügg.. 3. cikk,
p. 1-13.
1011,
990. S C H A F A R Z I K F E R E N C : Az 1901 (ezer­
kilencszázegy) f e b r u á r 16-iki északi b a k o n y i
földrengésről, ü b e r das Erdbeben i m n ö r d ­
lichen B a k o n y v o m 16. Februar 1901. Földt.
Közl., 1901, 31. köt., p. 156-160.
- Veszp­
r é m és G y ő r m e g y é k h a t á r á b a n észlelt föld­
rengés
részletes
leírása.
Eingehende
Be­
schreibung des Erdbebens an der Grenze
der K o m i tute V e s z p r é m und G y ő r .
991. S C H A F A R Z I K
FERENC-VENDL
ALA­
D Á R : Geológiai k i r á n d u l á s o k Budapest k ö r ­
n y é k é n . (Geologische Excursionen i n der
Umgebung v o n Budapest.) Bp., 1029, p. 344,
térképek.
— T ö b b h e l y t v a n benne u t a l á s
a Bakony geológiai k é p z ő d m é n y e i r e is. A n
mehreren Stellen m i t Hinweisen auf die
geologischen Formationen des Bakony-Ge­
birges.
992. S C H A F A R Z I K F E R E N C : H a z á n k m á r g a telepei. (Die Mergellager unseres Landes.)
Term. tud. Köz!.,
1909, 4L köt., p. 56.
y I n és B a k o n y b é l közti területről,
über
das Gebiet zwischen Zirc und B a k o n y b é l ,
993. S C H A F A R Z I K F E R E N C : A M . K i r . F ö l d t .
Int. minta k ő z e t g y ű j t e m é n y e
magyarorszá­
gi k ő z e t e k b ő l . (Die Gesteinsammlungen der
Königlieh-l Ingarischen Geologischen Anstalt
aus ungarischen Gesteinen.) Földt.
Int. al­
kalmi,
gyakorlati
kiadv.,
1885, p. 20. —
Az o r s z á g k ü l ö n b ö z ő részeiből s z á r m a z ó k ő ­
zetek leírása, í g y b a k o n y i k ő z e t e k é is. Be­
schreibung v o n Gesteinen aus verschiedenen
Teilen des Landes, so auch aus dem B a k o n y .
994. S C H A F A R Z I K F E R E N C : A magvar ko­
rona országai t e r ü l e t é n létező k ő b á n y á k is­
m e r t e t é s e . (Besehreibung
der
Steinbrüche
aus dem T e r r i t o r i u m der L ä n d e r der unga­
rischen Krone.) Bp., 1904, p. 409.
Földt,
Int. gyakorlati
kiadványai.
— V e s z p r é m te­
r ü l e t é n lévő k ő b á n y á k a t is t á r g y a l j a . A u c h
die S t e i n b r ü c h e
des
Komitates V e s z p r é m
werden besprochen.
995. S C H A F A R Z I K
FERENC:
Magvarország
fontosabb á s v á n y i anyagokat ós vízkincse­
ket t a r t a l m a z ó geológiai szintjéről. Ü b e r den
geologischen H o r i z o n t Ungarns, i n welchem
die wichtigsten mineralischen Rohstoffe u n d
Wassel Vorräte enthalten sind.) Bány.
Koh.
L . , 1911, 44. évf., p. 083-691.
Eocén
b a r n a s z é n telepek
a
Dunántúli Középhegy­
ségben. E o z ä n e B r a n n k o h l e n l a g e r s t ä t t e n i m
Transdanubischen Mittelgebirge.
-
SCHAFARZIK
FERENC,
alatt, Gesell S á n d o r r a l is.
lásd
392.
szám
996. S C H E F F E R
VIKTOR-KANTAS
KA­
R O L Y : A D u n á n t ú l regionális geofizikája.
Die regionale G e o p h v s i í :
Transdanubiens.
Földt.
Közi.
1949. 79. köt., p.
327-360,
10 térk.
— Balaton-felvidéki és b a k o n y i
adatokkal. M i t Angaben ü b e r das Balaton­
hochland u n d des Bakony-Gebirge.
997. S C H I E F N E R K Ä L M Ä N — C S A N Ä D Y M I ­
H Á L Y : Felszíni vizeink fluor- és j ó d l a r t a l ma. Fluor- u n d Jodgehalt unserer Ober­
flächengewässer.
Ilidről.
Köz]..
1963.
43.
évf., p. 521—525. — Adatok Keszthely. Fe­
n é k p u s z t a , H é v í z , Badacsony, stb. v i d é k é r ő l
is. Angaben auch ü b e r die Umgebimg v o n
Keszthely, F e n é k p u s z t a , H é v í z , Badacsony,
usw.
-
SCHIEFNER
alatt is.
KÁLMÁN,
-
SCIUEFNER KÁLMÁN,
alatt, C z i r á k y Józseffel is.
lásd
lásd
18.
szám
204.
szám
998. S C H L E S I N G E R , G U N T H E R :
Die Mas­
todonten der Budapester Sammlungen. (A
budapesti g v ű j l e m é n v e k M a s t o d o n t á i . )
Geol,
Hung. Ser. Geo!.. Tom. 2. p. 1-284. - Ba­
dacsony m i n t l e l ő h e l y . Der Badacsony als
Fundort,
999. S C H L O E N B A C H , U R B A N :
Gault-Neocom, J u r a u n d Lias A m m o n i t e n aus dem
Gebiete des B a k o n y . (Gault-Neocom, j u r a
és liász-a m m o n i l á k a Bakony térségéből.)
Verh.
der k. k Geol. Reichsanstalt.
Wien,
1867, p. 358-359.
- A Bakony különböző
helyeiről származó Ammonitcsekről.
über
A m m o n i t e n aus verschiedenen
Stellen des
Bakony-Gebirges.
1000. S C H L O E N B A C H ,
U R B A N : Vorkommen
des Ammonites ultramontanus Z i l l , i m Dog­
ger v o n Csernye i m Bakonyer Walde. ( A m ­
monites ullramontanus Z i l l , előfordulása a
bakonyerdei Csernve d o g g e r é b e n . ) Verh.
der
k, k. Reichsanstalt,
Wien, 1870, p.
133-134.
1001. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A d a t o k
a Balaton k ö r n y é k h e g y s é g s z e r k e z e l é h e z és
v í z f ö l d t a n á h o z . Beitrag zur Tektonik u n d
Ilvdrogeologie der Balaton-Gegend.
Földt.
int. Evi Jel, 1965, p.
235-236.
1002. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A bala­
tonkörnyéki
hévízfcl tárási
lehetőségekről.
(Uber die M ö g l i c h k e i t e n der Erschliessung
v o n T h e r m a l w ä s s e r n i n der Umgebung des
Balatonsees.) Hidrol
Tájékoztató,
1967, p.
54—57. — Keszthely, Badacsonytomaj
stb.
v i d é k é n v é g z e t t f ú r á s o k adatai.
Angaben
der i n der U m g e b i m g von Keszthely u n d
Badacsonytomaj d u r c h g e f ü h r t e n
Bohrungen.
1003. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A D u ­
n á n t ú l i M a g y a r K ö z é p h e g y s é g Ë K - i részé­
nek hogy szerkeze ti v á z l a t a és k i a l a k u l á s á n a k
geomeehanikai m a g y a r á z a t a . Tectonical out­
line of the northeastern p a r t of the Hunga­
r i a n Transdanubian Mittelgebirge and geomechanical explanation
of its f o r m a t i o n .
Bány.
L . , 1952, 7. évf., p. 31-36.
- A Ba­
k o n n y a l is foglalkozik. A u c h das B a k o n y Gebirge w i r d m i t besprochen.
1004. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A föld
b e l s e j é n e k g e o m e c h a n i k á j a és h a t á s a a föld­
k é r e g r e . (Die Geomechanik des E r d i n n e r e n
u n d deren Effekt auf die Erdkruste.) Beszámoló
a Földt. Int. Vitaüléseiröl,
1948, 10.
köt., p. 159—192. — A cikkben a Balaton­
felvidék is e m l í t v e v a n . A u c h das Balaton­
hochland w i r d m i t e r w ä h n t .
1005. S C H M I D T
ELIGIUS
ROBERT:
Geo­
meehanikai szempontok a magyar m e z o z ó o s
kraloszinklmátisok
kialakuláshoz
és
főbb
hegységszerkezeti
vonásaik
értelmezéséhez.
(Geomechanische
Beurteilung der
Entste­
hung ungarischen mesozoischen
Kratosynklinaleu und der Deutung ihrer wichtigsten
tektonisehen Züge.) Földt.
Int, Evk.,
1961,
49. köt., p. 747-758.
- B a k o n y i adatok is.
M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebir­
ge.
1006. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A K á r ­
p á t o k és á l t a l á b a n a l á n c h e g y s é g e k szerke­
z e t é n e k geomeehanikai szintézise. Zur Syn­
these der T e k t o n i k der K a r p a t e n u n d der
Kellengebirge i m allgemeinen. Földt.
Int.
Evk,, 1947, 38. köt. p. 69-95.
- A Bakonyés V é r t e s - h e g y s é g e t is t á r g y a l j a . Sowohl das
Bakony- als auch das V é r t e s - G e b i r g e w i r d
besprochen.
1007. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : Karszt
és karsztos h é v í z f o r r á s a i n k
geomeehanikai
alapjai. Geomechanisehen Grundlagen unse­
rer Karst und karstischen
Wärmequellen.
Bány.
L . , 1953, 86. évf., p. 398-410.
U t a l á s a B a k o n y r a is. Hinweise auch auf
das Bakony-Gebirge.
1008. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A karszt­
víz j á r a t o k
kialakulásának
geomechanikája.
(Geomechanik der Entstehung von Karst­
w a s s e r k a n ä l e n . ) MTA Műsz.
Tud. 0
Közi,
1953. 8. köt., 1. fűz., p. Iii-42.
Bakony
v i d é k e is. Auch die Gegend des Bakony
w i r d besprochen.
1009. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : K ö z é p
és s z i g e t h e g y s é g e i n k szerkezeli k i a l a k u l á s á ­
nak geomeehanikai alapjai. Sur les bases
geomechaniques de la formation
de
nos
montagnes isolées et moyennes. Bány.
L.,
1951, 6. évf.. p. 358—372. — A t a n u l m á n y
a B a k o n y r a is kiterjed. Auch das BakonyGebirge w i r d umfasst.
1010. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : Magyar­
o r s z á g á s v á n y - és hévizei. Die Mineral- u n d
T h o r m a l w ä s s e r Ungarns. Hidrol.
Tájékozta­
tó, 1968, p. 40-43.
- Csopak, B a l a t o n f ü r e d ,
K é k k ú t , stb.—usw.
1011. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A ma­
gyarországi
hévízkutatás
rövid
története.
(Kurze Geschichte der Thermalwassererkund u n g i n Ungarn.) Hidrol.
Tájékoztató.
1905.
p. 12—14. — S ü m e g e n , T a p o l c á n , H é v í z e n
v é g z e t t m é l y f ú r á s o k . Tiefhohrungen i n Sü­
meg, Tapolca und H é v í z .
1012. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A t á j ­
e g y s é g e k k é r d é s e a hazai m é l y s é g i és karszt­
v í z feltárási l e h e t ő s é g e k s z e m p o n t j á b ó l . (Die
Frage der
Landschaftseinheiten v o m
Ge­
sichtspunkt der Ermessung der Möglichkei­
ten zur Erschliessung v o n Tiefwässern und
Karst w ä s s e r n
in
Ungarn.)
Hidrol.
Közl.,
1954, p. 205—213. — Tapolca k ö r n y é k é n e k
tájegységi a d a t a i r ó l is. Auch m i t Angaben
ü b e r die Umgebung v o n Tapolca.
1013. S C H M I D T
ELIGIUS
ROBERT:
Tektonischer Bau und geomechanische E r k l ä ­
r u n g zur Entstehung der ungarischen M i t l e l und Inselgebirge. (A magyar k ö z é p - és szi­
g e t h e g y s é g e k tektonikus felépítése és kelet­
k e z é s ü k geomeehanikai m a g y a r á z a t a . )
Acta
Geol. Arad. Se. Hung..
1952. Tom.
!.. p.
167-204.
Etalas a B a k o n y r a is. H i n ­
weise auch auf das Bakony-Gebirge.
-
SCHMIDT ELIGIUS ROBERT, lásd
s z á m alatt, E n d r é d y E n d r é v e l is.
-
SCHMIDT ELIGIUS
szám alatt is.
ROBEBT,
lásd
274.
1253.
1014. S C H M I D T S Á N D O B : A k a r s z t v í z k é r d é s
t ö r t é n e t e és a l e k ü z d é s r e v o n a t k o z ó m u n k a
a
felszabadulásig.
(Geschichte der Karst­
wasserfrage
und
diesbezügliche
Arbeiten,
vor Befreiung des Landes.)MTA Műsz.
Tud.
O. Közl..
1953. 8. köt..
1. fűz., p.
83-89.
— A cikk t á r g y a l j a a B a k o n y k ö r n y é k é t is.
A u c h die Umgebung des Bakony-Gebirges
w i r d besprochen.
1015. S C H R E T E R Z O L T Á N : A B a k o n y m é s z m á r g á i n a k v i z s g á l a t a . L ' examen des marnes
calcaires du Bakony. Földt.
Int, Evi
Jel.,
1950, p. 211—212. — A vegyi vizsgálat sze­
r i n t a g y ű j t ö t t m i n t á k nem felelnek meg a
k ö v e t e l m é n y e k n e k , melyek a l a p j á n b á r m e ­
l y i k is c e m e n t é g e t é s r e f e l h a s z n á l h a t ó lenne.
Nach den chemischen Analysen entsprechen
die gesammelten Proben den Anforderungen
nicht auf G r u n d welcher jede Probe zum
Zementbrennen gebrauchbar w ä r e .
1016. SCHRETER
ZOLTÁN:
Balatonalmádi
k ö r n y é k é n e k hidrogeológiai viszonyai. Die
by drogeologi sehen V e r h ä l t n i s s e der
Umge­
bung von B a l a t o n a l m á d i . Földt.
Int.
Evi
Jel., 1036-38. p. 1413-1427.
- Földtani v i ­
szonyok és tektonika. B a l a t o n a l m á d i t e r ü ­
letén eddig n é g y kutat fúrtak, m i n d a n é g v
a p a n n ó n i a i emelet r é t e g e i b e m é l y ü l , k e t t ő
pedig behatolt a permi h o m o k k ő b e is. Ge­
ologische V e r b ä l t n i s s e
und
Tektonik. A u f
dem T e r r i t o r i u m von B a l a t o n a l m á d i w u r d e n
bisher vier Brunnen gebohrt, alle vier i n
die Schichten der Pannonstufe und
zwei
auch in den Permsandstein hinein.
1017. SCHRETER Z O L T Á N : F e n y ő f ő , Szűcs
és B a k o n y k o p p á n y v e s z p r é m m e g y e i közsé­
gek h i d r o l ó g i a i viszonyai. Die
hydrologi­
schen V e r h ä l t n i s s e der Eingebung der Ort­
schaften F e n y ő f ő , Szűcs und
Bakony kopp á n v im K o m i t a t V e s z p r é m . Földt. Int
Evi
Jel.,
1933/35, 4. fűz., p.
1741-1752.
1018. S C H R É T E R Z O L T Á N : Hidrológiai vizs­
gálatok a Balaton északi p a r t j á n lévő ü d ü l ő h e l y e k és községek vízellátása é r d e k é b e n .
IIvdrologische
I níersucbungeii
am
nörd­
Evi
lichen C o r des Balalonsees. FöZdí Int.
Jel.. 1929-32. p. 419-475.
- A te ület föld­
tani és szerkezeti viszonyait is t á r g y a l j a .
Auch
die geologischen
und
strukturellen
V e r h ä l t n i s s e des Gebietes werden bespro­
chen.
1019. S C H R E T E R Z O L T Á N : A K á r p á t o k ál­
lal k ö r ü l v e t t m e d e n c é k s z á r m á c i a i k é p z ő d ­
m é n y e i és azok állatvilága. Die sarmatischen
Bildungen und
Faunen der
karpa tischen
Becken. Math, és Term. tud. Erl. 1941, 60.
köt., p. 243—301.,
térk. — A Bakonyban is
t a l á l h a t ó : Crassostrea gingensis var. sarmatica Fuchs, Modiolus
volhynicus Eicliw.,
m e l y gyakori, Modiolaria marginata Eichw.
nem gyakori, t o v á b b á L i m n o e a r d i u m s tib­
ial isulcatum stb. Auch i m Bakony-Gebirge
finden sich: Crassoslrea gingensis var.
sar-
m a l i r a Fuchs, Modiolus volhyniciis Eichw.
(häufig), M o d i o l a r i a margmata Eichw. nicht
( h ä u f ' g j , L i m n o e a r d i u m sublalisulcalum usw.
otolithen
der
ungarischen
Tertiärablage­
rungen. Föidt, Int. Evk., 1912, 20. köt., p.
103—123. — A pou tusi e m e l e t b ő l említi T i hanyból
az
a l á b b i fajokat: O. (Sciaena)
Schuberti Lőr., 0 .
(Sciaena)
Lóczy L ő r .
stb. usw. A r t e n werden aus dem Pont v o n
Tihany erwähnt.
1020. S C H R E T E R Z O L T Á N : A k a r s z t v í z r ő l .
Uber das Karstwasser. Hidrol.
Közl.,
1940,
p.
114-118.
B a k o n y i adatokkal. M i t
Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
1021. S C H R E T E R Z O I T Ä N : A m a g v a r o r s z á g i
szarmata rétegek rétegtani helyzete. (Stratig­
raphische Stellung des
Sarmats v o n U n ­
garn.) Koch Emlékkönyv,
Bp. 1912, p. 127
—137. — M e g á l l a p í t j a , hogy a hazai szar­
mata rétegek a f e l s ő - m e d ' t e r r á n réteg fölött
e g y e z ő rétegdőléssel k o n k o r d á n s a n k ö v e t k e z ­
nek, vagy pedig regresszió m u t a t k o z i k , m i n t
a Bakonyban, his w i r d festgestellt, die Sarmatschichten Ungarns ü b e lagein konkordant
das obere Mediterran, oder zeigt sich eine
Regression, wie sie i m Bakony beobachtet
werden k a n n .
1022. S C H R E T E R
ZOLTÁN:
A
mediterrán
emelet
kövület
lelőhelyei.
(Fossilfundorte
des Mediterrans.) Bal. Tud. Tan. Er., 1913. 1.
köt., 1, r, 1. szakasz, p. 246—254. — A cikk
az egész B a k o n y t e r ü l e t é r e vonatkozik. Das
ganze
Territorium
des
Bakony-Gebirges
w i r d besprochen.
1023. S C H R E T E R Z O L T Á N : Szigliget k ö z s é g
hidrogeológiai
viszonyai. Die hydrogeologischen V e r h ä l t n i s s e der Gemeinde Szigli­
get. Földt.
Int. Evi Jel,
1936-38, 3. köt.,
p. 1433—1439.
— A község v í z e l l á t á s á n a k
m e g o l d á s á t f ú r t k u t a k útján képzeli el a
szerző. Nach der Vorstellung des Verfassers
ist
die Wasserversorgung
der
Gemeinde
durch B o h r b r u n n e n zu erledigen.
1024. SCIfMETER Z O L T Á N : . A talajvíz és
s z é n b á n y á s z a t . Grundwasser
und
Kohlen­
bergbau. Hidrol.
Közi,
1939, 29. köt.,
p.
21—46. — V i z s g á l a t o k a l a p j á n bebizonyo­
sodott, hogy egyes esetekben a s z é n b á n y á ­
szat nem vonja el a kutak vázét, tehát m i n ­
den i l y e n irányéi panaszt k ü l ö n - k ü l ö n k e l l
eset a v á r p a l o t a i és
megvizsgálni.
Ilyen
baglyasaljai is, és mivel ezek az esetek hid­
rogeológiai s z e m p o n t b ó l figyelemre m é l t ó a k ,
ezeket ismerteti a szerző. Die Untersuchun­
gen haben bewiesen, dass der Kohlenberg­
bau i n manchen
F ä l l e n das Wasser der
B r u n n e n nicht wegzieht, also muss jede
Reklamation
gesondert beurteilt
werden.
Das ist der Fall auch i n V á r p a l o t a u n d Bag­
lyasalja, u n d insofern diese Fälle auch v o n
hydrogeologischen Gesichtspunkt beachten­
swert sind, werden diese v o m
Verfasser
besprochen.
1025. S C H U B E R T R I C H A R D :
Magyarországi
h a r m a d i d ő s z a k i I l a l o t b o l i t h u s o k . Die Eiseh-
SCHULD OK ODON,
Cziráky Józseffel.
lásd
205. s z á m
alatt,
1026. S C I I U L I I O F V I L M O S : Az akratotherm á k r ó l á l t a l á b a n és H é v í z g y ó g y f ü r d ő bal­
neológiai b e o s z t á s á r ó l .
(Uber die A k r a t o thermen i m allgeme nen und die balneolo­
gischc Klassifikation des Heilbades Hévíz.)
Magyar
Balneológiai
Ert., 1908, é. év}., 9.
sz., p. 1—6.
:
1027. S C H W A B M Á R I A : A B a k o n y é s z a k i
p e r e m é n m é l y í t e t t fúrások. (Bobrungen a m
N o r d r a n d des Bakony-Gebirges.) Földt.
Int.
Evi Jel,
1955/56, p." 465-468.
Bakony­
csernyei, fenyőfői f ú r á s o k e r e d m é n y e i . Er­
gebnisse der Bobrungen v o n Bakonycsernye
und F e n y ő f ő .
1028. S C H W A B
MARIA-HAJOS
MÁRTA:
A
balatonmáriafürdői
magaspart
földtani
s z e l v é n y e és f a u n á j a . P r o f i l g é o l o g i q u e et
faune de la haute r i v e de B a l a t o n m á r i a ­
fürdő. Földt.
Int. Evi Jel,
1954, p.
153167, 1 t. — Az ü l e d é k e k k ő z e t a n y a g a csök­
kent, sósvízi, k ö v ü l e l e s , ingressziós és med­
dő regressziós fáciesek s z a b á l y s z e r ű
válla­
kózásait mutatják. A balatonmáriai fauná­
ban t ö m e g e s e k az Anodonta sp., az U n i ó
atavus Bartsch és a nagy Planorbis-félék.
Das Gesteinsmaterial
der Sedimente
zeigt
den r e g e l m ä s s i g e n Wechsel v o n fossilfüh­
renden Brackwasser- u n d
Ingressionsfazies,
sowie v o n tauben Regressionsfazies, I n der
Fauna v o n B a l a t o n m á r i a k o m m e n Anodonta
sp., Unio atavus Parlsch u n d grosse Ver­
treter v o n Planorbis vor.
1029. S E L M E C Z I B E L A : Az 1938/39 évi, P é t ­
fürdőn
lefolyt
bauxit-kohósítási kísérletek
e r e d m é n y e i . (Ergebnisse der i n P é t f ü r d ő i n
1938/39
durchgeführten
Experimente
zur
V e r h ü t t u n g des Bauxits.) Bány.
Koh L . ,
1948, 81, évf., p. 169-175.
Lelőhelyek
k é r d é s é t és a bauxit összetételét is t á r g y a l j a .
Sowohl die Frage der L a g e r s t ä t t e n u n d die
Zusammensetzung des Bauxits werden be­
sprochen.
1030. STDÖ M Á R I A : A B a k o n y E K - i és D K - i
r é s z é n e k kavics előfordulásai. Les occurenres de gravier dos parties N E et SE d u
Bakony. Földt. Int. Evi Jel, 1952, p.
113146. — H á r o m f é l e kavics k ü l ö n b ö z t e t h e t ő
meg: 1. csak p a l e o z ó o s
képződményekből
keletkezett kavics. 2. m e z o z ó o s k é p z ő d m é -
n y e k . 3. p a l e o z ó o s m e z o z ó o s és p a l e o g é n
k é p z ő d m é n y e k m á l l á s á b ó l keletkezett k a v i ­
csok. Drei verschiedene Schottertypen las­
sen sich unterscheiden: 1. n u r aus paläozoi­
schen Gesteinen stammender Schotter.
2.
v o n V e r w i t t e r u n g mesozoischer und 3. aus
paläozoisch-mesozoisch-paläogenern
( les lei­
nen stammender Schotler.
1031. S I D Ö M A R I A : A b a k o n y i e e n o m á n ré­
tegek foraminifera v i z s g á l a l a . S t u d i u m der
cenomanischen Ablagerungen des
BakonyGebirges A n b a n d v o n Foraminiferen.
Földt.
Int. Evi Jel,
1964, p. 233-242.
- A feltá­
r á s o k és f ú r á s o k a l a p j á n a e e n o m á n réteg­
sort k é t részre lehet tagolni: glaukonitos
és turiililesz.es m á r g á r a . A u f G r u n d
der
A u f s c h l ü s s e und
Bobrungen gliedert sich
die Cenoiuan-Schiohtenfolge i n zwei Teile:
glaukoniliscben und t u r r i l i t e n f ü h r e n d e n Mer­
gel.
1032. S I D Ö M A R I A : A m a g y a r o r s z á g i szenon
k é p z ő d m é n y e k s z i n t e z é s e f o r a m i n i f e r á k alap­
j á n . Die Gliederung der Senonbildungcn U n ­
garns auf G r u n d v o n Foraminiferen.
Fohlt.
Közl,
1963, 93. köt., p. 217-226.
Bako­
n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das
Bakony-Gebirge.
1033. STDO M A R I A : N u m m o f a l l o t i a
Barrier
et N e u m a n n 1959 és Goupillaudina Marie
1957,
d u n á n t ú l i szenon k é p z ő d m é n y e k b ő l .
N u m m o f a l l o t i a Barrier et N e u m a n n 1959 et
Goupillaudina Marie 1957, dans les forma­
tions s é n o n i e n n e s de la Transdanubie, Hong­
rie. Földt.
Közl,
1969, 99. köt., p.
181187. — T i s z t á z z a a rendszertani helyzetet
és d u n á n t é d i e l ő f o r d u l á s o k k ö z ö t t szerepel
A j k a , S ü m e g slb. Die systematische Stellung
wird g e k l ä r t u n d
unter transdanubischen
L o k a l i t ä t e n figurieren: A j k a , S ü m e g .
usw.
1034. S I D Ö M Á R I A : T i n t i n n i d á k
elterjedése
és
rétegtani
jelentősége
Magyarországon.
Extensions des Tinlinnoidiens et leur impor­
tance si ra I [graphique en
Hongrie.
Földt.
Közl,
1957, 87. köt., p. 309-319.
Lókút,
Zirc k ö r n y é k é n titon m é s z k ő b e n t ö m e g e s e n
vannak t i n t i n n i d á k . I n der Umgebung von
L ó k ú t u n d Zirc, i n T i t h o n k a l k e n k o m m e n
T i n l i n n i d e n massenhaft vor.
1035. S I D Ö M Á R I A : A z ú r k ú t i m a n g á n ö s s z l e t
fedőrétegének
foraminiferái.
I>es
foraminiféres de la couche q u i recouvre le corps
m a n g a n é s i f e r e d ' Ü r k ú t . Földt
Közl,
1952,
82. köt., p. 386-396.
A z itt talált fora­
m i n i f e r á k 80 százaléka a Lituolidao család­
ból k e r ü l t k i . Nagy az Ammobaculites és
Ilaplophragmoides n e m z e t s é g a l a k g a z d a s á g a .
A z anyag az apti emeletbe tartozik. Rész­
letes rendszertani leírás. 80 % der hier ge­
fundenen Foraminiferen sind Vertreter der
Familie Lituolidae. Gross ist der Formen­
reichtum
der
Gattungen
Ammobaculites
und Daplophragmites. Das M a t e r i a l g e h ö r t
zum
Aptien.
Ausführliche
systematische
Beschreibung.
1036. S I D Ö M A R I A : A v é k é n y i v ö l g y felső­
kréta
rétegeinek
m i k r o p a l a o n t o l ó g i a i vizs­
g á l a t a . M i k r o p a l ä o n t o l o g i s e h e Untersuchung
der Oberkreide-Schichten des V é k é n y e r Ta­
les. Földt. Int. Evk., 49. köt., 1961, p.
649654. — V é k é n y i e e n o m á n ö s s z e h a s o n l í t á s a a
B a k o n n y a l . Vergleich des Cenomans v o n V é ­
kony m i t dem des Bakony-Gebirges.
1037. S I D Ö
MÁRIA—SIKABONYI
LASZLO:
A z ú r k ú t i és e p l é n y i m a n g á n é r c t e r ü l e t m i k ropaleonlológiai kiértékelése. L ' évaluation
m i c r o p a l é o n t o l o g i q u e du I o n i a n m a n g a n é s i ­
fere d ' Ü r k ú t et d' E p l é n y . Földt.
Közl,
1953, 83. köt.,
p. 401-418.
Az ú r k ú t i
és e p l é n y i m a n g á n é r c e s csoport mikropaleontológiai v i z s g á l a t a m é g közel sem tekint­
h e t ő befejezettnek.
Die
mikropaläontologi­
sehe Untersuchung des
manganerzführenden
Komplexes von Ü r k ú t und
E p l é n y kann
noch bei weitem nicht als abgeschlossen
betrachtet werden.
1038. S I E Y F R T S - D O R E C K . H E R T A :
Crinoiden aus dem Neokom des Bakony-Gebirges.
(Crinoidák a B a k o n v - h e g v s é g n e o k o m j á b ó l . )
Földt. Int. Evk.,
1961, 49. köt., p.
917-919.
1039. S1EVERTS-DORECK H E R T A : Neokom
C r i n o i d e á k a B a k o n y - h e g y s é g b ő l . (Crinoideen
aus
dem
N e o k o m des
Bakonv-Gebirges.)
Folté. Int. Evk., 1961, 49. köt., p.
735-737.
— -Zirci és b o r z a v á r i lelőhelyek t a n u l m á n y o ­
zása, ami morfológia, rendszerlan, filogenia
és ökológia t e r é n sok új adatot e r e d m é n y e ­
zeit. S t u d i u m der L o k a l i t ä t e n Zirc und Bor­
z a v á r , das viele neue Ergebnis e i m Bereich
der
Morphologie,
Systematik,
Phylogenie
und Ökologie geliefert hat.
1040.
S I K A B O N Y I LASZLO: Mangánércku­
t a t á s az ú r k ú t i és e p l é n y i m a n g á n é r c b a n y á k
k ö r n y é k é n ; Recherche de mineral de manga­
nese dans les environs des mines de manga­
nese de ü r k ú t et de E p l é n y . Fohlt. Int,
Evi
Jel,
1952, p. 149-166.
A vizsgálatok
az e p l é n y i m a n g á n é r c j ú r a k o r á t e r ő s í t e t t é k
meg.
— Die Untersuchungen haben
das
Jura-Alter
des
Manganerzes v o n
Eplény
bewiesen.
-
S I K A B O N Y I L A S Z L O , lásd
Side M á r i á v a l is.
1037.
-
SIKLÖSINE
JENÉI
MARGIT,
s z á m alatt, Dudich E n d r é v e l .
sz.
alatt,
lásd
261.
1041. S I M E T T I N G E R , M . : Mitteilungen
über
einige Untersuchungen auf Kohle i m Zalaer
Comitate. ( K ö z l e m é n y e k n é h á n y szenkutat á s i ú l Zala m e g y é b e n . ) Jb. der k. k.
Geol.
Reichsanstall.
Wien,
1864, Bd. 14., p. 213
—217.
— Keszthely k ö r n y é k e . Umgebung
v o n Keszthely.
1042. S I M O N B E L A : V á r p a l o t a és k ö r n y é k é ­
(Erdbeben i n V á r p a l o t a
nek földrengései.
u n d Umgebung.) Bány.
Koh. L . , 1931, 64.
évf., p. 224-229
és
247-252.
1043. SJMONCSJCS
PAL:
Investigation
of
charcoal remains of the paleolithic limonite
mine of Balatonlovas. (A balatonlovasi paleolitikus l i m o n i t b á n y a
faszénmaradványainak
vizsgálata.) Acta Arch.,
1955. Tom
5. fasc.
3_4
p
293-295.
;
-
SIMONCSICS P A L , lásd
Kedves Miklóssal is.
590.
szám
alatt,
1044. SIMONCSICS P Á L - K E D V E S M I K L Ó S :
Paleobotanical examination on manganese
series i n Ü r k ú t ( H u n g a r y ) . (Aa ú r k ú t i man­
g á n - s o r o z a t paleobolanikai vizsgálata.)
Acta
Univ.,
Szeged,
1961, Tom
14., p.
27—57,
10 t.
1045. SIMONCSICS P Á L — K E D V ' E S M I K L Ö S :
The pollen grains of the carbonate manga­
nese ore of the shaft 3. i n Ü r k ú t . (Az úr­
k ú t i 3-as akna k a r b o n á t o s m a n g á n é r c é n e k
po'lenei.) Ac:a Univ.,
Szeged.
1969,
Tom.
19., p. 85—94. — Az ú r k ú t i k a r b o n á t o s m a n '
génére lelőhelyén található pollentípusokat
t á r g y a l j a . Die i n der karbonali sehen M a n ­
g a n e r z l a g e r s t ä t t e von Ü r k ú t v o r k o m m e n d e n
Pollentypen werden besprochen.
1046. S I N G E N W A L D , Q U E N T I N Ü . : Bauxite
deposits at G á n t , H u n g a r y . (Gánti bauxitlelőhelyek.) Economic
Geology,
1938,
33.
évf., p. 730—736. — B a k o n v i l e l ő h e l y e k r ő l
is. Auch ü b e r Bakonyer L o k a l i t ä t e n .
1047. S O M M E B F E L D T , E R N S T : A déli Ba­
k o n y bazaltos k ő z e t e m eszközölt p e t r o g r á fiai és k é m i a i v i z s g á l a t o k . (Petrographisohe
m i d chemische Untersuchungen an den Ba­
saltgesteinen des
südlichen
Bakonv-Gebir­
ges.) Bal. Tud. Tan. Ered.. 1911, 1. hat. 1. r.
1-18.
Geol. függ., 4. cikk, p.
-
-
SOMOGYI SANDOB.
Pécsi M á r t o n n a l .
SOMOGYI
lásd 946.
szám
alatt,
S Á N D O B . lásd 861. sz. alatt U .
1048. S O Ó S L A J O S : A magyar mollusca fauna
m ú l t j a . The past of the H u n g a r i a n mollusc
fauna. Annal. Mus. Hung..
1926, Vol.
24.
j 392-421.
- L e l ő h e l y e k a b a k o n v i Csing e r v ö l g y és á l t a l á b a n a Balaton v i d é k e . Als
Fundorte figurieren das Bakonyer CsingerTal und die Balaton-Gegend i m allgemeinen.
K
1049. S O Ö S L A J O S : Az öcsi felső-pontusi M o l lusca-fauna. The upper Pontic molluscan
fauna of ö c s . Allait.
Közl,
1934, 31.
köt.,
fasc. 3-4,
p. 183-210.
- A r é t e g l a n i hely­
zet és a fauna a p o n l i k u m legvégére utal.
A régi és ú j a b b fajok i s m e r t e t é s e . Die stratigraphische Stellung u n d die Fauna ent­
spricht dem h ö c h s t e n P o n t i k u m . Beschrei­
bungen der f r ü h e r beschriebenen und auch
tier neu gefundenen Arten.
1050. S O Ó S L A J O S : „ S i r a l m a s é n e k . " („Kla­
gegesang".) Terin. tud. Közl,
1929, 61. hat.
j). 593—608.
— Badacsonyi bazalthegyek
p u s z t u l á s á r ó l . Tiber die V e r w ü s t u n g der Ba­
saltberge des Badacsony.
-
S O Ö S LAJOS,
Ferenccel is.
lásd 62. s z á m
alatt, B a r t h a
-
SOÖS LAJOS, lásd 231. s z á m alatt, D a r n a y
B é l á v a l is.
1051. S T Ä C H E , G U I D O : Der B a k o n y e r W a l d ,
eine alpine Gebirginscl i m ungarischen Lössland. (A B a k o n y e r d ő , egy alpesi h e g y s é g ­
sziget a magyar löszben.) Ost. Rev.,
Wien,
1867. Jg. 5.'II.
7 p. 125-138,
H. 8
p.
130-152.
1052. S T Ä C H E ,
GUIDO:
Basaltlerrain
am
Plattensee.
(Bazalt-terület
a
Balatonnál.)
Verh
der k. k. Geolog
Reichsanstalt.
Jg.
1861-1862,
Bd. 12, H. 2, p.
145-148.
1053. STACLIE,
GUIDO:
Die Geologischen
V e r b ä l t n i s s e Istriens, S i e b e n b ü r g e n s u n d des
Bakonyer Waldes i n Ungarn. (Isztria, Er­
dély és a B a k o n y e r d ő földtani viszonyai.)
Klny
Jahresbericht
d. Schles. Gesellsch
für
vater'l. Cultur.,
1861/62, p.
43-49.
1054. S T Ä C H E , G U I D O : ü b e r s i e h t ü b e r die
Verbreitung u n d der Charakter der Eocenablagerungen des
B a k o n y e r Inselgebirges.
(A b a k o n y i S z i g e t - h e g y s é g e o c é n ü l e d é k c i el­
terjedésének
és
k a r a k t e r é n e k áttekintése.)
Jb
der k. k. Geol
Beichsanslalt.,
Wien,
1861/62, Bd. 12, p.
210-212.
1055. S T Ä C H E , G U I D O : Die Verbreitung u n d
der Charakter der Eocenablagerungen des
Bakonyer Inselgebirges. (A b a k o n y i Sziget­
h e g y s é g e o c é n ü l e d é k c i e l t e r j e d é s é n e k és ka­
r a k t e r é n e k áttekintése.) Verh. der k k. Geol
Reichsanstalt.,
Wien,
1861/62, Bd. 12.
p.
124—127. — R ö v i d á t t e k i n t é s a B a k o n y
fiatalabb h a r m a d k o r i rétegeiről. K u r z e Ü b e r ­
sicht der jungtertiären Schichten des
Ba­
kony-Gebirges.
1056. S T A F F J Á N O S : Adatok a Gerecse-hegy­
ség stratigraphiai és tektonikai viszonyai­
hoz. (Beitrag zur Stratigraphie und Tekto­
n i k des Gerecse-Gehirges.) Földt. Int.
Evk.,
1900-1906,
p. 161-207.
Összehasonlító
adatok a B a k o n n y a l . Vergleichende Anga­
ben m i t Bezug auf das Bakony-Gebirge.
1057. S T A U B M Ó R I C Z : A tőzeg
elterjedése
M a g v a r o r s z á g o n . (Die Verbreitung des Tor­
fes i n Ungarn.) Földt. Közl., 1894, 24.
köt.,
p. 275—300. —- 'lobbek között Keszthely és
Nagykanizsa közt, a Balaton é s z a k n y u g a t i
partján, a Tapolcai-medencében
találhatók
nagyobb t ő z e g t e l e p e k . Unter anderen finden
sich g r ö s s e r e T o r f l a g e r s t ä t t e n zwischen Keszt­
hely und Nagykanizsa, am Nordufer
des
Balatonsees, i m Tapolcaer Becken.
1058. S T I E B E R J Ó Z S E F ? A m a g y a r o r s z á g i
felsőpleisztocén v e g e t á c i ó - t ö r t é n e t e az. anlhr a k o t ó m i a i e r e d m é n y e k t ü k r é b e n (1957-ig).
Oberpleistozäne
Vegetationsgeschichte
Un­
garns i m Spiegel antrako tomischer Ergeb­
nisse (bis 1957). Földt. Közl,
1967, 97. köt.,
p. 308—317. — A Balaton is szerepel m i n t
lelőhely. Auel) der Balatonsee figuriert als
Fundort.
1059. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Adatok a d u n á n t ú l i
neogén t e k t o n i k á j á h o z . Angaben zur Tekto­
nik der
transdanubischen Neogens.
Földt.
Közl., 1942, 72, köt., p. 40-52.
Balaton
k ö r n y é k e és a B a k o n y t ó l é s z a k n y u g a t r a levő
v i d é k . Die Umgebung des Balatonsees u n d
das Gebiet N W v o m Bakony.
1060. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Adatok a v á r p a ­
lotai m i o c é n f a u n á h o z . Z u r Fauna des M i l t e l m i o z ä n s von V á r p a l o t a . Földt. Közl,
1055,
85. köt., p.
198-210.
1061. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : A p r ó t e r m e t ű
pu­
h a t e s t ű e k a dudari eocénből. Uber K l e i n ­
mollusken aus dem M i t t e l - E o z ä n von Dudar
Földt.
Közl..
1060. 99. köt.,
p.
147-154.
— A vizsgálati anyag é r d e k e s ú j d o n s á g o k a t
tartalmazott. Ezek között van egy új faj is.
K ü l ö n ö s e n fontosak
a
kiváló megtartású
csíga-f e d ő í e m ezek^ Das
untersuchte Mate­
r i a l enthielt interessante Neuigkeiten. Dar­
unter gibt es auch eine neue A r t . Besonders
w i c h t i g sind die ausgezeichnet erhaltenen
Deckplatten v o n Gastropoden.
1062. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Cerithium-félék a
D u n á n t ú l k ö z é p s ő - m i o c é n rétegeiből. M i t t e l miozäne
Cerithien
Transdanubiens.
Földt.
Int. Evk..
1055, 43. köt., p. 1-253,
10 t.
— Bakonvi l e l ő h e l y e k r ő l is. Auch Bakonyer
L o k a l i t ä t e n werden besprochen.
1063. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Cerithium-tanulmányok. Cerithien Studien. Földt. Közl,,
1048,
78. köt., p. 59—73. — Cerithium pictum és
s z i n o n i m á i n a k v i z s g á l a t a m e d i t e r r á n és szar­
mata l e l ő h e l y e k e n . Untersuchungen v o n Ce­
r i t h i u m pictum und dessen S y n o n y m e n aus
V o r k o m m e n der Mediterran- und SarmatStufe.
1064. STRAUSZ L Ä S Z L Ö :
Csigák
rétegtani
megoszlása a m a g y a r o r s z á g i e o c é n b e n . Ü b e r
die stratigraphische Verteilung der Gastro­
poden in Eozän Ungarns. Földt. Közl.,
1063,
93. köt., p. 349—355. — A B a k o n y - h e g y s é g ­
ből említi a Nummulites laevigatust. N u m ­
mulites laevigatus w i r d aus dem B a k o n y Gebirge e r w ä h n t .
1065. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Dudari eocén csi­
g á k . Die E o z ä n g n s t r o p o d e n von Dudar i n
Engar it. Geol. Hung. Ser. Paleont.
fasc.33,
p. 200. 24 l. — A dudari eocén csigafauna
a m á s o d i k helyei foglalja el M a g y a r o r s z á ­
gon. E j fajok és alfajok s z á m a is igen jelen­
tős. Die e o z ä n e n Gastropoden von Dudar
nehmen die zweite Stellung in Ungarn ein.
Auch neue A r t e n und Unterarten sind in
b e t r ä c h t l i c h e r Zahl vorhanden.
1066. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : A d u n á n t ú l i pannon
szintezése. Horizontierung
des
transdanubiseheii P â m i o n s . Földt. Közl.. 1041. 71. köt.,
p. 220—234. Klny.
is. — Congeria Partsehi,
C. ungula caprae, C. balatonica.
1067. STRAUSZ L Á S Z L Ó : K a v i c s - t a n u l m á n y o k
a D u n á n t ú l középső részéből. Schotlerstudien aus Mitleltransdanubien. Földt
Közl..
1052, 82. köt.,
p. 110-130.
Deveeser^
H ö r e n d , S ü m e g és balatonmenti vizsgálatok.
Untersuchungen in Devecser, Herend, Sü­
meg und am Balatonsee.
1068. STRAUSZ L Á S Z L Ó : A magyar medence
miocén rétegeinek beosztása. (Einteilung der
ungarischen Miozens Schichten.) Földt
Közl,
U i , célsze­
1051. 84. köt., p. 287-308.
r ű b b rétegtani beosztást javasol, t á r g y a l j a
a h e g y s é g s z e r k e z e t e k e t és ennek során a
Bakonvi is említi. Eine neue, z w e c k m ä s s i gere stratigraphische Gliederung w i r d vor­
geschlagen.
Die
tektonischen
Strukturen
werden besprochen und i n diesem Zusam. menhang w i r d auch das
Bakony-Gebirge
erwähnt.
1069. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : M e d i t e r r á n
kövü­
letek B a r a n y á b ó l és V á r p a l o t á r ó l . (Mediter­
rane Fossilien aus Baranya und V á r p a l o t a . )
Földi.
Közi,
1043, 73. köt.,
p.
135-150.
Klny. is. — A k é r d é s e s terület a p r ó l é k o s pa­
leontológiái és igen nagy terület geológiai
v i z s g á l a t a . Eingehende p a l ä o n t o l o g i s c h e U n ­
tersuchungen des fraglichen Gebietes und
geologisches S t u d i u m eines sehr grossen
Gebietes.
1070. STRAUSZ L Á S Z L Ó : Das Pannon
des
m i t t l e r e n Wtestungams. (A középső Nyugat­
m a g y a r o r s z á g pannonja.) Annal. Mus.
Húng.,
l1942, 35. köt., P. Min. Geol. Paleont, p.
102. — Congeria ungula eaprae lelőlielyei.
l''iin<lorle: i'á|)a.
Tüskevár, Öcs, Tapolca;
Congeria balatonira lelőhelyei =
Fundorte:
N y i i á d , Ö r s , Tapolca. A p é l d á n y o k leírása.
Besiehreibung der Exemplare.
1078. S T U B N Y A
VIKTOR:
Ü r k ú t i vastag
m a n g á n tide])
fejtésmódja.
(Abbaumethode
zur Gewinnung der m ä c h t i g e n manganerzfü h renden Serie v o n Ú r k ú t . ) Bány. Kut.
Int.
Közl,
1957, 2. évf., p. 24-32.
Geológiai
viszonyok, közeiméi hanikai a d o t t s á g o k , víz­
viszonyok. Geologische V e r h ä l t n i s s e , gebirgsmechanisehe
Beschaffenheiten,
hydrologi­
sches Regime.
1071. STRAUSZ L A S Z L O : Uj nevek és új
alakok a miocén p u h a t e s t ű e k k ö z t . Neue
Namen und neue Formen unter den Miozänen Mollusken. Földt, Közi,
1050, 89.
köt.,
p. 143—151. — V á r p a l o t a i S z a b ó - b á n y á b ó l :
Aus
der
Grube
Szabó
von
Várpalota:
Cluysallida i n t e r m i x l a pseudoflexîoosta Strausz
1959,
Chrvsallida
pygmaea palatina
S transz 1959.
1079. S T U H L
ÁGNES:
A
Balaton-felvidék
penn időszaki ü l e d é k e i b e n v é g z e t t s p ó r a v i z s g á l a l o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse v o n Sporenuntersuchungen an den
Permablagerungen
des Balalon-hoehlaiides. Földt.
Közl.,
1961,
91. köt., p. 405—412. — Az itteni s p ó r a k é p
minőségi és m e n n y i s é g i tekintetben teljesen
megegyezik a n é m e t o r s z á g i „ z e c h s t e i n " ü l e ­
d é k e k s p ó r a k é p é v e l . A vizsgált ü l e d é k felső­
perm korú
képződmény.
Das
Sporenbild
v o n hier s t i m m t sowohl q u a l i t a t i v als auch
q u a n t i t a t i v v o l l k o m m e n m i t jenem der Zechsteinablagerungen von Deutschland ü b e r e i n .
Die untersuchten Ablagerungen stellen eine
oberpermische F o r m a t i o n dar.
1072. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Üj nevek és ú j ala­
kok a m i o c é n p u h a t e s t ű e k k ö z t . Neue Na­
men und neue Formen unter den M i o z ä n ­
mollusken. Földt.
Közl,
1960, 90. köt.,
p.
348—354. — V á r p a l o t á r ó l : Cibbula pseudoaraonis Strausz 1960 és Nerita undata pseudoplicata Strausz 1960 leírása. Beschreibung
von
Cibbula pseudoai aonis Strausz
1960
und
Nerita undata pseudoplicala Strausz
1960 aus V á r p a l o t a ,
1073. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : ü b e r das Mediter­
r a n v o n P é c s v á r a d , P ü s p ö k l a k und V á r p a ­
lota. ( P é c s v á r a d , P ü s p ö k l a k és V á r p a l o t a
m e d i t e r r á n j á r ó l . ) Földt Közl,
1943, 73.
löt..
]>.
228-232.
1074. STRAUSZ LÁSZLÓ:- V á r p a l o t a i
felsőm e d i t e r r á n csigák. Les gastropodes du médi­
t e r r a n é e n s u p é r i e u r (tortonien) de V á r p a l o ­
ta Geol. Hung. S I T . Paleont. fuse 25.. p.
1-84.
1075. STRAUSZ L Á S Z L Ó : Viviparusok a D u ­
n á n t ú l k ö z é p s ő r é s z é n e k p a n n ó n i a i kori ré­
tegeiből. Viviparen aus (ban Pannon M i l t e l Transdanubiens. Földt. Int, Evk..
1042. 36.
köt.,
p. 3—53, — P á p a — K e s z t h e l y — S á s d —
P i n c e h e l y — C s ó r közli t e r ü l e t e n talált v i v i parusok. V erti-eter von Yiviparus aus
der
Zone von
Pápa—Keszthely—Sásd—Pincehely
—Csór.
1076. STRAUSZ
LÁSZLÓ-SZÁLAI
TIBOR:
A
várpalotai
felső
mediterrán
kagylók.
(Obermediterrane Muschel aus
Várpalota.)
Beszámoló
a Földt
Int. vitaüléseiről,
1043,
5. évf, 3. fűz., p.
112-156.
1077. S T R Ö M P L G Á B O R :
Hazánk
kialudt
v u l k á n j a i . (Die a u s g e l ö s c h t e Vulkane unseres
Landes Ungarns.) Földr.
Zsebk.,
1944,
p.
52—70. — A Balaton-felvidék
vulkánjairól
is. Auch ü b e r die Vulkane des Balaton-hochlandes.
'Iii
1080. STUB ZUN B A U Vi J Ö Z S E F : A d a t o k
a
Bakony Ceratites Reitzi-szint f a u n á j á n a k is­
m e r e t é h e z . (Beitrag zur Kenntnis der Fauna
des Ceratites Reitzi-Horizontes des B a k o n y Gebirges.) Földt.
Közl,
1875,
5. köt.,
p.
253—262. — b e l s ő ö r s mellett v é g z e t t feltá­
r á s o k . A u f s c h l ü s s e bei Felsőörs.
1081. S U M E G H Y J Ó Z S E F : Az
ásványvizek
keletkezése, v o g y e l e m z é s e és h a t á s a kap­
csolatban a b a l a t o n f ü r e d i á s v á n y v i z e k új
v egyelemzésével.
(Entstehung,
chemische
Analyse, und Effekt der M i n e r a l w ä s s e r i m
Zusammenhang m i t den neuen chemischen
A naiv sen der M i n e r a l w ä s s e r v o n Balaton­
füred.) Magyar
Balneológiai
Ert.,
1910,
3.
évf., p.
8-15.
1082. S U M E G H Y
JÓZSEF:
Balatonfüred
g y ó g y t é n y e z ő i és n é h á n y szó a balatonparti
g y ó g y - és ü d ü l ő h e l y e k fejlesztéséről.
(Die
Heileffekte
von
Balatonfüred
u n d einige
W o r t e ü b e r die H e i l - u n d K u r o r t e des Balatonufers.) Magyar
Balneológiai
Ert.,
1909,
2. évf., p.
5-10.
1083. S U M E G H Y J Ö Z S E F : E s z a k - p a n n ó n f ö l d
talajainak földtani s z á r m a z á s a . (Die geolo­
gische Genese der B ö d e n v o n Nordpannonien.) Földt.
Int. vitaüléseinek
munkálatai,
1047, 9. köt,, p. 7—18. — B a k o n y v i d é k e ,
b a k o n v i patakok. Das Gebiet u n d die B ä c h e
des Bakony-Gebirges.
1084. S U M E G H Y J Ö Z S E F : F ü h r e r i m Pont i k u m bei T i h ä n y (Balaton). Vezető a t i ­
h a n y i pontikumban.) Führer
z. d.
Studien
Reisen
d. Paleont.
Gesellsch.,
1928, p. 48
—58. — G ö d r ö s o l d a l , F e h é r p a r t r ó l e l ő k e r ü l t
fajták, A r l o n die i m G ö d r ö s o l d a l und F e h é r part gefunden w u r d e n .
1085. S U M E G H Y J Ö Z S E F : A G y ő r i - m e d e n c e ,
a D u n á n t ú l és az Alföld p a n n ó n i a i üledé­
keinek összefoglaló i s m e r t e t é s e . Zusammen­
fassender Bericht ü b e r die
pannonischen
Trans­
Ablagerungen des G y ö r e r - ß e e k e n s .
danubiens und des Alföld. Földt, Int. FW,-.,
1936/39, 32. köt., p. 67-157.
Utalások
B a k o n y vadélvére is. Hinweise auch auf das
Gebiet des Bakony.
1086. S U M E G H Y J Ö Z S E F : K ö z é p m i o c é n k o r ú
szárazföldi csiga-fauna
K ö r n y e és Bodajk
k ö r n y é k é r ő l . M i t t e l m i o z ä n e Festlands-Schneckenfauna aus der Umgebung v o n K ö r n y e
und Bodajk. Földt,
Közl.,
1926, 56.
hat.,
p. 47—52.
1087. S U M E G H Y J Ó Z S E F : A m a g y a r o r s z á g i
pleisztocén összefoglaló i s m e r t e t é s e . E x p o s é
sommaire du pleistocene de la Honsrrie.
Földt. Int. Evi Jel., 1953, 2. rész. p.
395403. — A B a k o n y - h e g y s é g kisalföldi o l d a l á ­
nak és Zirc k ö r n y é k é n e k k é p z ő d m é n y e i t is­
merteti. Die Formationen des B a k o n y - A b hanges an der Grenze mit der kleinen Tiefe­
bene u n d der Umgebung v o n Zirc werden
besprochen.
1088. S U M E G H Y J Ö Z S E F : M e d e n c é i n k plio­
c é n és pleisztocén r é t e g t a n i k é r d é s e i . Les
p r o b l è m e s stratigraphiques du pliocén el d u
pleistocene de nos bassins. Földt.
Int
Evi
Jel.,
1951, p. 88-107.
Balaton-feívidék
r é t e g t a n i k é r d é s e i . Stratigraphische
Fragen
des Balaton-hochlandes.
1089. S Z A B A D V Ä R Y L Ä S Z L Ö — S Z A B Ö M A R G I T : Geoeleklromos b a u x i l k u t a l ó
mérések
a B a k o n y - h e g v s é g b o n . (Geoclektrisohe Messungen zur E r k u n d u n g auf Bauxite i m Bakony-Gebirge.) Geofizikai
Közl.,
1964. 13.
köt., p. 263—272. — K é t p r o b l é m a m e g o l d á s á v a l foglalkoznak: 1. regionális m é r é s e k a
távlati fúrások
telepítésének
elősegítésére.
2.
részletes
mérések
ismert felszínk Szeli
b a u x i t e l ő f o r d u l á s o n . Bakonyoszlop, Bakonygyirót.. Lázi, Csatka községekkel
halárolt
t e r ü l e t . Zwei Probleme werden diskutiert:
1. regionale Messungen zur Bestimmung der
Stellen für perspektivische Bohrungen; 2.
detaillierte Messungen an einer bekannten
o b e r f l ä c h e n n a h e n L a g e r s t ä t t e . Bakonyoszlop,
B a k o n y g y i r ó t . Lázi. Csatka und Eingebung.
i n . Bakony.) Földt. Közl,
1871. 1. köt., p.
124—130. — Megállapítja, hogy geológiai tetekintetben az ajkai szén m á s o d k o r i . Der
K o h l e v o n A j k a w i r d c i n mesozoisches A l ­
ter zugeschrieben.
-
SZABÖ .MARGIT, lásd
S z a b a d v á r y I .ászlóval.
1089. s z á m
alatt,
1091. S Z A B Ó P A L Z O L T Á N : A karsztkutatás
népgazdasági
j e l e n t ő s é g e . . Die
volkswirtsehaf liehe Bedeutung der Karstforschimg.
Dunánátúli
Tud. Cri/űjt.
/., Pécs.
1955. p.
20. ill. — A karsztvíz, az ipari települések
v í z i g é n y é n e k kielégítésében d ö n t ő szerepet
játszik, így V á r p a l o t á n is. Die Bolle des
Karstwassers ist entscheidend für die Be­
friedigung des Wasserbedarfes von indust­
riellen Siedlungen.
1092. SZABÓ P A L Z O L T Á N : A karszt mini
klimatikus morfológiai p r o b l é m a , (Der Karst
a!s
klimatisch-morphologisches
I'roh ban.)
Dunántúli
Tud. Gyűjt.
15., Pécs. 1057. p.
24. — T á r g y a l j a a Bakony karsztos f o r m á i t
is. A u c h die Karstformen des Bakony-Ge­
birges w e i d e n
besprochen.
1093. SZABÓ P Á L Z O L T Á N :
Magyarországi
karsztformák
klíma történeti
vonatkozásai.
Les relations hislork o-climatiques des for­
mes
karstique
de
Hongrie. Földr.
Közl.,
1956, 80. kit.,
p. 183-190.
Ősföldrajzi
viszonyok, a harmad- és negyedkori karszto­
sodás n é h á n y jellegzetessége. E m l í t ősdolin á k a t Csers, e g t o m a j r ó l , említést tesz ú r k ú t i
bauxit v i d é k é r ő l is. P a l ä o g e o g r a p h i s c h e Ver­
h ä l t n i s s e , manche Beschaffenbeilen
tertiärer
und q u a r l ä r e r Verkarstung. Sowohl P a l ä o dolinen aus Cserszegtomaj,
als auch die
B a u x i t l a g e r s t ä t t e von Úrkút werden e r w ä h n t .
1094. SZABÓ P Á L Z O L T Á N : A m a g v a r o r s z á ­
gi
karsztosodás
fejlődéstörténeti
vázlala.
(Entwicklungsgeschichtliche Skizze der Ver­
karstung in Ungarn.) MTA Dunántúli
Tud.
Int. En..
1967/63. p. 13-26.
Cserszeg­
tomaj vidékéről adatok. Angaben ü b e r die
Eingebung v o n
Cserszegtomaj.
alatt,
1095. S Z A B Ó P Á L Z O L T Á N : Ujabb adatok
és megfigyelések a m a g y a r o r s z á g i ő s k a r s z t jeleuségek i s m e r e t é h e z . (Neue Angaben u n d
Beobachtungen zur Kenntnis fier P a l ä o k a r s t Erscheinungen in Ungarn.) Dunántúli
Tud.
Int.
Ert., 1964/65, p. 65-95.
öskarszt
alaktani vizsgálata Szőc. H a l i m b a , N y i r á d
stb.
határában.
Morphologische
Untersu­
chungen des P a l ä o k a r s t e s in der Umgebung
von H a l i m b a , Szőc, N y i r á d usw.
1090. S Z A B Ó J Ó Z S E F : A z ajkai k ő s z é n t e l e p
a Bakonyban, (Die K o h l e n l a g e r s t ä l l e Ajka
1096. S Z A B Ö P E T E R : Csabrendek Cn 211.
b a u x i l k u t a l ó fúrás.
The bauxite prospec­
ting well of Csabrendek No. Cn 211. B a k o n y
-
SZABÓ E L E M É R ,
Szantner Ferenccel.
lásd
1122.
szám
Mountains H u n g a r y . Földt. Közl.,
1958, 88.
köt., p. 332—336. — Ez a fúrás k ö z é p s ő ­
eocén, majd alatla mezozóos kréta ás triász
r é l e g s o r o z u t o l h a t á r o l t . Ezek k ö z ü l h a t á r o ­
zottan felsőkréta k é p z ő d m é n y a h i p p u n t e szes m é s z k ő és grifeás m á r g a . Diese Boh­
r u n g liât m i t t e l e o z ä n e und darunter meso­
zoische (Kreide u n d Trias) Ablagerungen
durchteuft
Innerhalb dieser Schichtenfolge
stellt der G r y p h ä e n m e r g e l zweifelsohne eine
oberkretazisehe
Ablagerunger dar.
-
SZABÓ
ZOLTÁN,
lásd
235. s z á m
ab.it
is.
1097. S Z A B Ö N E D R U B I N A
MAGDA:
Bakony-hegységi jura képződmények kőzettani
v i z s g á l a t a . E x a m e n lithologique des forma­
tions jurassiques de la montagne B a k o n y
Földt. Im. Evi .Ici., 1959. p. 99-153.
- A
vizsgálati anyagban a liász. dogger és m a l m
k é p z ő d m é n y e k k ü l ö n b ö z ő kifejlődést! összlclek tagjaiként
mutatkoznak.
l m unter­
suchten M a t e r i a l erwiesen sich die Lias-,
Dogger- u n d Malmablagerungen als Glieder
von Komplexen verschiedener Fazies,
1098. S Z A B Ö N É D R U B I N A M A G D A : A ba­
k o n y i liász m a n g á n t e l e p e k . Liasische M a n ­
ganerzlagerstätten
itm
Bakonv-Gebirge.)
Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt., p.
951-957.
— Úrkúti és e p l é n y i t n a n g á n l e l ő l i e l y e k r ő l .
M i n d k é t helyen k é l ércfajta k ü l ö n í t h e t ő el,
oxidos és k a r b o n á t o s érc. Uber die Manganc r z l a g e r s t ä t t e n Ú r k ú t u n d E p l é n y . A n bei­
den U a g e r s t ä t t e n lassen sich zwei E r z t y p c n
— oxidischer u n d karbonalischer Erz —
unterscheiden.
1099. S Z A B Ö N E D B U B I N A M A G D A : Az ep­
l é n y i m a n g á n é r c előfordulás k ő z e t t a n i viszo­
n y a i . Conditions p é t r o g r a p h i q u e s du gise­
ment de mineral de manganese d ' E p l é n v .
Földt. Int. Evi .id., 1955/1956, p.
331-342.
— A feltárásban
sehol sem volt. Iáiba ló
a l s ó b á s z n á l , fiatalabb
korú
fekvőképződ­
m é n y . A fedő rétegek igen v á l t o z a t o s a k ,
lm Aufschluss war ein
post-unterliassisches
liegendes
niorgonds
zu beobachten.
Die
Liegendablagerungen sind sehr mannigfaltig.
1100. S Z A B Ö N E D R U B I N A M A G D A : Die l i assiseben Ma nga n lagers I ä t ! en v o n B a k o n y .
(Mangánlelőhelyek
a
bakonvi
liászban.)
Földt.
Int. Evk.,
1962. 49. köt., p.
11711179. — Ú r k ú t és E p l é n y v i d é k e . Umgebung
v o n Úrkút u n d E p l é n y .
1101. S Z A B Ö N E D B U B I N A M A G D A : A ma­
g y a r o r s z á g i m a n g á n é r c e k földtani és üledék
á s v á n y t a n i jellege. Caractère g é o l o g i q u e et
m i n é r a l o g i q u e sedimentaire des minerais de
manganese de la Hongrie. Földt
Közl.,
1957, 87. köt., p. 261-272.
- Ú r k ú t és Eplény
vidéke.
m i n d k e t t ő b e n az elsődleges
üledékes érc fclsőliászkoiú oxidos és karbo­
n á t o s m a n g á n é r c . Uber die Umgebung v o n
Ü r k ú t u n d E p l é n y . A n beiden L a g e r s t ä t t e n
ist das p r i m ä r e s e d i m e n t ä r e Erz oxydisches
u n d karbonatisches
Manganerz
oberliasischen Alters.
1102. S Z A B Ö N E D B U B I N A M A G D A : M a n ­
ganese deposits of Hungary. ( M a g y a r o r s z á g
m a n g á n üledékei.) Economic
Geology.
Lan­
caster, Fa. 1959, Vol. 54.. p.
1078-1093.
— A magyarországi
mangán
előfordulás
n a g y r é s z t ü l e d é k e s e r e d e t ű . A két. legfon­
tosabb lelőhely Ü r k ú t és E p l é n y . Die meis­
ten M a n g a n e r z l a g e r s t ä t t e n sind sedinicntogen. Die zwei wichtigsten L a g e r s t ä t t e n sind
Ürkút und Eplény.
-SZABÖNE
MUHITS M. KATALIN,
754. s z á m alatt, Lesenyei J.-al.
lásd
1103. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S E L E M É R : Geo­
k é m i a . (Geochemie.) Bp., 1955. p. 680. —
A B a k o n y b a n K i s ö r s ö n és K ő v á g ó ö r s ö n em­
lít
iparilag
feldolgozható
mennyiségben
kvarchomokot. Tm B a k o n y w i r d Quarzsand
in industriell ausbeutbarer Menge aus K i s örs u n d K ő v á g ó ö r s e r w ä h n t .
1104. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S E L E M É R : Bar­
na- és f e k e t e k ő s z é n fajtáink a n é p g a z d á l ­
kodás
fejlesztésének
szolgálatában.
(Die
Braun- u n d Steinkohlentypen Ungarns i m
Dienste
der
E n t w i c k l u n g der
Volkswirt­
schaft.) MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl.,
1953,
p. 39—61. — A j k a i felsőkréta k o r ú barna
kőszén.
Oberkretazisehe
Braunkohle
von
Ajka.
1105. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S
ELEMÉR:
A
D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g karsztvizeinek n é ­
h á n y p r o b l é m á j á r ó l . (Emige Probleme der
K a r s t w ä s s e r ties Transdanubischen
Mittel­
gebirges.) Hidrol.
Közl,
1941, 21. köt., p.
67—92. — A B a k o n y é s z a k i része, Balatonfelvidék. Nordteil des B a k o n v , Balatonhoch­
land.
1106. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S
ELEMÉR:
A
Dunántúli Középhegység karsztvíz térképe.
Karstwaler contour map of the Transdanubinn. mountains i n H u n g a r v . Hidrol.
Közl,
19IS. 28. évf., p. 2-3.
- ' B a l a t o n i adatok
is. M i t Angaben auch ü b e r den Balatonsee.
1107.
SZÄDECZKY-KARDOSS
KLEMER:
Karsztvíz térkép
és p r e v e n t í v v é d e k e z é s .
(Karstwasserkarte
und
preventive Sehulzmassnabmen.) Hidrol
Közl,
1950, p. 170—
174. — Ajka és ü r k ú t v i d é k é r ő l is. A u c h
v o n den Gegenden von A j k a und Ú r k ú t .
1108. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S
ELEMÉR
A
Keszthelyi-hegység
és H é v í z
hidrológiájá-
ról. (Uber die Hydrologie des Keszthelyer
Gebirges und v o n Hévíz.) Hidrol.
Közl,,
1941, 21. köt,, p. 15-28.
- A Keszthelyih e g y s ê g labijvizeit 3 csoportba foglalhatjuk:
1. n ó r i fődolornit karsztvize, 2. felsőtriász,
3. a pontusi agyagos talajvíz. Die Grund­
w ä s s e r des Keszthelyer Gebirges lassen sich
i n drei Gruppen teilen: 1. Karstwasser des
norisehen l l a u p t d o l o m i t e s , 2. obertriadisehes
Karst wasser, u n d 3. Karstwasser der pon­
tiseben lone.
1109. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S
ELEMÉR:
A
szén k ő z e t t a n a b á n y á s z a t s z o l g á l a t á b a n . Die
K o h l e n p é t r o g r a p h i e i m Dienste des Berg­
baues. Bány. Koh. L . , 1940. 73. évf., p. 85
—96. — B a k o n v i t e r ü l e t e k r ő l is. Auch von
Bakonyer Gebieten.
1110.
SZÄDECZKY-KARDOSS
ELEMÉR:
S z é n k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k hazai m i o c é n k o r ú
barnaszeneken. (Kohlenpelrographisehe U n ­
tersuchungen an n i i o z ä n e n B r a u n k o h l e n t y ­
pen aus Ungarn.) Bány.
Koh, L . , 1947, 2.
évf., p. 139—143.
— B a k o n v i szénlelőhe­
l y e k r ő l is. Auch ü b e r Bakonyer Kohlenlager­
stätten.
"1111. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S
ELEMÉR-ER­
D É L Y I J Á N O S : A b a l a t o n v i d é k i bazaltok
zeoliljainak k é p z ő d é s é r ő l . Ober die Zeobtbbildung
der
Basalle
der
Balatongegend.
Földt.
Közl.,
1957, 87. köt., p.
302-308.
-
SZÄDECZKY-KARDOSS
1130. s z á m alatt is.
ELEMÉR,
I ' an 1949. Földt. Int. Evi Jel,
1949, p. 3
—10. — B a k o n v i adatok is. A u c h m i t Anga­
ben ü b e r das Bakony-Gebirge.
1115. SZÁLAI T I B O R : Igazgatói jelentés az
1945. évről. 1945 year's Report of the d i ­
rector of the Geological Institute. Fohlt.
Int.
Evi Jel, 1945, p. 1—24. — Ü r k ú t — Z i r c k ö r ­
n y é k i m a n g á n t e r ü l e t e k r ő l is. Auch ü b e r die
.Mangangebiete zwischen Ú r k ú t und Zirc.
1 I 16. S Z Á L A I T I B O R : Igazgatói jelentés az
1947. évről (Bericht des Directors für das
Jahr 1947.) Földt.
Int. Evi Je!.. 1917. p.
41—60. — A D é t e n d — S z e n t g á l v i d é k é n vég­
zett k u t a t á s o k r ó l is. A u c h ü b e r die Unter­
suchungen zwischen Herend und S z e n t g á l .
1117. SZÁLAI T I B O R : A nyugati
Kárpátok
délkeleti s z e g é l y é n e k tektonikai vázlata és
a felső k a r b o n — n ó r i e l ő m é l y s é g tengere. Die
Tektonik des s ü d ö s t l i c h e n Randes der West­
karpaten u n d das Meer der oberkarbon—no­
risehen Vortiefe. Földt. Közl,
1969. 99. köt.,
p. 37—16. — A C e n t r a l - A l p — K á r p á t i k ü s z ö b
délkeleti szegélyén n é g y szerkezeti
egysé­
get jelöl meg a szerző. Ezek közül a Gemerid-elevációba a Balaton-felvidék is beletar­
tozik. A m SO-Rand der Zentralalpinen—
Karpatischen Schwelle werden vier tekto­
nische Einheitungen ttnterscb'cden.
Davon
gehört das Balatonhochland ebenfalls
zur
Gemeriden-Erhörhung.
lásd
1112. SZÁLAI T I B O R : A d a t o k a D u n á n t ú l
hegyszerkezetéhez. A hajlításra való igény­
b e v é t e l és a h é v í z feltörések közötti össze­
függés. (Beitrag zur T e k t o n i k Transdanu­
biens. Zusammenbang zwischen Verhiegungsinansprui bnahme
und
Thermalwasseraufstieg.) Bány.
L , 1951, 6. évf., p.
543550. — Az egész Balaton-felvidék
említve
van. Das ganze Balatonhochland wird eräwhnl.
1113. S Z Á L A I T I B O R : A d u n á n t ú l i n ő n e é n .
(Das M i o z ä n Transdanub'ens.) Földi
Közl.,
1940, 70. köt., p. 186-104.
Megállapítja,
hogy a D u n á n t ú l man egy s ü l l y e d é s e s me­
dence, hanem régi h e g y s é g p á s z l á k és tenger­
v á l y ú k v á l t a k o z t a k e g y m á s s a l . E m l í t i a Ba­
k o n y v i d é k é t , a T a p o l c a i - m e d e n c é t . Es w i r d
festgestellt, dass Transdanubien kein, durch
Absinken entstandenes Becken sei, sondern
alle Gebirgszonen und Meeresmulden m i t ­
einander wechselten. Das Bakonyer Gebiet
u n d das Tapolcaer Becken werden e r w ä h n t .
1114. SZÁLAI T I B O R : Igazgatói j e l e n t é s az
Á l l a m i F ö l d t a n i Intézet 1949. é v i k u t a t á s i
m u n k á l a t a i r ó l . Compte rendu directoral sur
1118. S Z A L A I T I B O R : Origin and heat con­
tent of the ..Juvenile"' constituents of h u n garian thermal waters. (A magyar termál
vizek »..Juvenilis" a l k o t ó e l e m e i n e k eredete
és h ' í t a r t a l m a . ) Hidrol
Közl.
1949. p. 73
—77. — A B a k o n y t e r ü l e t é n lévő t e r m á l i s
vizekről is. Auch ü b e r die T h e r m a l w ä s s c r
im Baume des Bakonv-Gebirges.
1119. SZÁLAI T I B O R : Tapolca és k ö r n y é k é ­
nek, valamint Z á n k a és Anlaltelep közölt
fekvő t e r ü l e t n e k földtani viszonyai. Die ge­
ologischen V e r h ä l t n i s s e
von Tapolca u n d
seiner Umgebung, sowie des zwischen Z á n k a
und Anlaltelep liegenden Gebietes.
Földt.
Int. Evi Jel,
1936/38. p.
261-277.
1120. S Z Á L A I T I B O R : A v á r p a l o t a i k ö z é p m i ­
océn faunája. Die Mittelmioeono Fauna v o n
Várpalota.
Annal. Mus. Hung.,
1926, 24.
köt., p. 33.1—347. — E d d i g ez a leggazda­
gabb pontosan m e g b a t á r o z o t t helvetien lelő­
hely. Bisher ist dieser der reichste, genau
bestimmte F u n d o r t des H elve tiens i n U n ­
garn.
-
SZÁLAI T I B O R . lásd
Strausz L á s z l ó v a l is.
1076.
szám
alatt.
Arbeit bezweckt
die zerstreuten
Angaben
ü b e r das obere Eozän
zusammenzufassen
und das noch nicht publizierte Material zu
bearbeiten. Iis handelt sich auch u m das
Gebiet des Bakonv-Gebirges.
1121. S Z A L A Y S Á N D O R : Hazai kőszenek ra­
diológiai v i z s g á l a t a . (Badiologische
Unleisuchung
der
ungarischen
Kohlen.)
MTA
Műsz.
0. Köz!., 1952, 5. köt., p.
167-185.
— B a k o n y i szenek v i z s g á l a t a is. Auch die
Untersuchungen der Bakonyer K o h l e n .
1122. S Z A N T N E R
FERENC—SZABÖ
ELEM Ë R : Üj tektonikai megfigyelések az u t ó b ­
b i é v e k b a u x i t k u t a t á s a i a l a p j á n . New tecto7iic observations o n the basis of the re­
cent years prospecting for bauxite.
Földt.
Közl., 1962, 92. köt., p. 416-451.
- Halim­
ba, Szentgál, Alsópere, Zirc, B a k o n y b é l k ö r ­
n y é k é n végzett megfigyelések
eredménye.
Ergebnisse der in d e r Eingebung v o n Ma­
limba, Szentgál, Alsópere, Zirc u n d Bakony­
bél d u r c h g e f ü h r t e n
Beobachtungen.
1123. SZÉCSI
JENŐ:
Ürkúti
mangánkincs.
(Die M a n g a n v o r r ä t e von Ürkút.) Elei
és
Tud., 1965, 20. évf., 23. sz., p.
1084-1088.,
képek.
— Oxidos érc b á n y á s z a t a és hidrometallurgiai e l j á r á s leírása. Die Gewinnung
des oxydischen
Manganerzes u n d dessen
hydrometallurgische Beschreibung.
1124. S Z E C S Ö D Y G Y . J Ö Z S E F : A b a k o n y i
B c n á r d - b a r l a n g . (Die B e n a r d - H ö h l e i m Ba­
kony.) Barlangvilág,
1957, 7. köt., p. 21—22.
— A barlang v í z n y e l ő t í p u s ú , m e l y n e k e r ó ­
zió b á z i s a valószínűleg a tapolcai barlang
tava. Die H ö h l e ist v o n Wasserschlucht-Typ,
i h r e Erosionsbasis
ist wahrscheinlich der
Teich der Tapolcaer H ö h l e .
1125. S Z É K E L Y P Á L : A K e s z t h e l y - k ö r n y é k i
k é n vagy v a s k o v á n d előfordulás b á n y á s z a t i
j e l e n t ő s é g e . (Die Bedeutung für den Berg­
bau des Schwefel- oder Eisenkieses der U m ­
gebung v o n Keszthely.) Jelen.és
a
Jövedéki-Mélykutaiás
1047/48. évi
munkálatairól,
p. 106—110. — A m e g á l l a p í t á s szerint Keszt­
hely k ö r n y é k é n m ű v e l é s r e é r d e m e s p i r i l lelep van. W i e festgestellt, gibt es i n der
Umgebung v o n Keszthely eine b a u w ü r d i g e
Pyritlagerstätte.
1126. S Z E K Y N E F U X V I L M A : Adatok a du­
n á n t ú l i medence h a r m a d k o r ú
vulkánossá­
g á h o z . Daten zum Vulkanismus des trans­
danubischen
Beckens. Földi.
Közl.,
1057.
87. köt,, p. 63—67. — Padrag—Halimba v i ­
d é k e . Die Umgebung v o n H a l i m b a u n d Pad­
rag.
1127. S Z E K Y N E
FUX
V I LMA—BABAB.VS
A N D O R : A d u n á n t ú l i felsőeocén v u l k á n o s ­
ság. Les p h é n o m è n e s volcaniques a l'eocéne
supérieur
en
Transdanubie". Földt
Közl,,
1953, 83. köt., p. 217-229.
A* m u n k a
célja a felső eocén szétszórt adatainak öszszesítése, a m é g nem közöli anyag feldolgo­
zása. Szó v a n a B a k o n y t e r ü l e t é r ő l is. Die
SZELES LAJOS, lásd 406. s z á m alatt, Gon­
dozó Györggyel.
1128. SZELES M A R G I T : O s t r a c o d á k a bako­
nyi
Nosztori-völgy
felsőkarni
rétegeiből.
Ostraroden
aus
oberkarnisohen
Schichten
i m Nosztori-Tal. Földt. Közl..
1005. 05. köt.,
p. 412—117. — A Rai d i á k k ü l ö n b ö z ő fajtá­
j á n a k leírása és a Hungerella p r o b l e m a t i c á tól való eltérése. Bescbrc bung der verschie­
denen Vertreter v o n Bairdia und deren A b ­
weichung v o n Hungerella problematica.
1129. S Z É N Á S G Y Ö R G Y : A geofizikai t é r k é ­
pezés földtani alapjai M a g y a r o r s z á g o n . The
geological establisment of the geophysical
maoing of H u n g a r y . Geofizikai
Int.
Evk.,
1956, 2. köt., p. 167. — Geofizikai szem­
p o n t b ó l a B a k o n y - h e g y s é g belső m e d e n c é i
nem
kedvezőek.
Vom
geophysikalischen
( iesielitpunkt sind die inneren Becken des
Bakony u n g ü n s t i g .
1130.
Szénbányászatunk karsztvízveszélyének
leküzdéséről.
(Uber die B e k ä m p f u n g
der
Karstwassergefahr i m ungarischen Bergbau.)
Bány.
Koh. L . , 1947, 2. évf., p.
225-227.
— U t a l á s a B a k o n y v i d é k é r e is. Hinweise
auch auf das T e r r i t o r i u m des Bakony-Ge­
birges.
1131. SZENTES F E R E N C : Adatok B a l a t o n f ü ­
red k ö r n y é k é n e k h e g y s z e r k e z e t é h e z . Daten
zur T e k t o n i k v o n B a l a t o n f ü r e d Földi.
Közl..
1949, 79. köt., p. 253-256.
Balatonfüred
k ö r n y é k é n az alsó-seisi homokos d o l o m i t o k
g y a k r a n t e k t o n i k á i k i g kimaradnak és a felső-seisi m á r g á k a p e r m - h o m o k k ö v e k r e tor­
l ó d n a k . I n der Umgebung v o n B a l a t o n f ü r e d
h i e b e n die Unterseiser sandigen Dolomite
oft tektoniseh aus. und die Oberseiser Mer­
gel sind auf die Permsandsleine geschoben.
1132. SZENTES F E R E N C : B a u x i t k u t a t á s A j ­
k a — V á r o s l ő d — ö c s közötti t e r ü l e t e n . B a u x i t ­
s c h ü r f u n g im Gebiete zwischen Ajka. V á r o s l J d und Öcs. Földt. Int. Evk,, 1057. 46. köt.,
p. 513—551., mellékletek.
— Az alsó k r é t á ­
tól kezdve minden j e l e n t ő s e b b h e g y s é g k é p ződési folyamatot b a u x i t k é p z ő d é s , illetve áth a l m o z ó d á s k ö v e t . V o n dem Anfang der
Kreide an folgt B a u x i t - B i l d u n g bzw. — U m b ä u f u n g fast jedem gebirgsbildendcn (orogenetischen) Prozess.
1133. SZENTES
FERENC: Bauxitkutatás a
Keszthelyi- h e g y s é g b e n .
Bauxitschürfungen
im Keszthelyer Gebirge. Földt.
Int.
Evk.,
Í957, 46. köt., p. 531—539. — R é t e g t a n i át­
t e k i n t é s , h e g y s é g s z e r k e z e t , h i d r o l ó g i a i meg­
figyelések. Stratigraphische nbersicht, Tek­
tonik, hydrologische Beobachtungen.
I L ' / , . SZE.XTES
F E R E N C : Előzetes j e l e n t é s
az 1938 .')!). é v b e n a K e s z l b e l y i - b e g y s é g b e n
végzett, r e a i n b u l á l ó fel vételről. Yoi-berichit/
über
die
detaillierten
Reambulations-aufualunen i m .labre 1938 .'Í!) im Kcszlbeivor
Gebirge. Földt
Int. Evi Jel,
1939/40.,
p.
271-272.
1135. SZENTES F E R E N C : A Herend és Ep­
lény közti téridet földtani á t t e k i n t é s e . Es­
quisse géologique d u territoire entre Herend
et E p l é n y . Földt. Int. Evi Jel, 1950. p. 271
-276.
1136. SZENTES F E R E N C : A k é n k o v a n d elő­
f o r d u l á s o k földtani viszonyai a Keszthelyi­
h e g y s é g k ö r n y é k é n . (Die geologischen Ver­
h ä l t n i s s e der K i e s l a g e r s t ä t l e n i n der U m ­
gebung des Keszthelyer Gebirges.)
Jelentés
a
Jövedéki
Mélykutatás
munkálatairól,
1947/48, p. 51—103., mellékletek.
- A vizs­
g á l a t o k szerint a K e s z t h e l y i - h e g y s é g m i n d e n
oldalán meglelehető
a p i r i t - m a r k a z i t érc.
Nach den Untersuchungen kann P y r i t - M a r kasiterz an jedem A b h a n g des Keszthelyer
Gebirges angetroffen werden.
1137. SZENTES F E R E N C : M a g y a r o r s z á g hegy­
ségszerkezeti t é r k é p e . Carte tectonique de la
Hongrie. Földt.
Int. Evi Jel.
1957/58,
p.
7—24. — T á r g y a l j a a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y ­
séget, a Bakony felépítését. Der Bau des
Transdanubischen
Mittelgebirges u n d des
B a k o n y w i r d besprochen.
1138. SZENTES F E R E N C : A m a g y a r o r s z á g i
m e z o z ó o s k é r e g m o z g á s o k . (Mesozoische Krustenbewegungen i n Ungarn.) Földt
lui.
Evk..
1961
49. köt.. ,,. 741-745.
A Bakony
területét is feldolgozta. Auch ü b e r das Terri­
t o r i u m des Bakony-Gebirges.
1139. SZENTES F E R E N C : A v e s z p r é m i m ű ú t
új feltárásai. Die neuen Aufschlüsse
der
\ e s z p r é m e r Landstrasse. Földt
Int. Evi
Jel.
1945 . 2. köt., p.
253-255.
-
SZENTES FERENC, lásd
Vigh Ferenccel is.
1288. s z á m
Ergebnisse eines Programms
Sicht, zum
hydrologischen
Balatonsees, berichtet.
von längerer
Studium
des
1141. S Z E S Z T A Y K A R O L Y : A Balaton víz­
s z i n t s z a b á l y o z á s á r ó l és v í z k é s z l e t é n e k hasz­
n o s í t á s á r ó l . (Eber die
Wasserstandregelung
und die Ausbeutung der W a s s e r v o r r ä t e des
Balatonsees.) Hidrol
Közl,
1063, p. 362—
367.
1142. S Z U R E Z S Ő : V á r p a l o t a .
(Várpalota.)
Term.
tud. Közl,
1960. 91. évf., p.
461463. — A k ö r n y é k geológiai v o n a t k o z á s a i r ó l
is. Auch ü b e r die Geologie der Gegend.
1143. S Z I L Ä C V I N E CZ1FFERY G A B R I E L L A :
Nouvelle flore sarmatienne a
Várpalota.
Terin.
lud. Múz. Evk.,
1957, Tom, 8., p.
57—60. — A szarmata rétegben talált fossilis
l e v é l m a r a d v á n y o k r ó l . Eber foss'le Blattab­
d r ü c k e , die i n der Sarmatschicht gefunden
wurden.
1144. S Z I L Á R D J E N Ö : A B a l a t o n - á r o k külső
somogyi p e r c m é n e k l e j t ő f o r m á i .
Gehänge­
formen am ä u s s e r - S o m o g y e r Rande des Ba­
laton-Grabens. Földr.
Erl.. 1066. 15.
évf.,
p. 0—25. — A Bakony és a Balaton-felvidék
vizsgálatainak
eredményeit
t á r g y a l j a . Be­
sprechung der Ergebnisse der Entersuchungen i m Bakony-Gebirge und i m Balatonbochland.
-
-
S Z I L Á R D JENE), lásd 807. s z á m alatt, M a ­
rosi S á n d o r r a l is.
SZILÁRD
JENÖ.
lásd
861. s z á m
alatt is.
1145. SZÍ LASI J A K A B : A Balaton v í z che­
min i
elemzése.
í 1 lydroehomisehe
Analyse
des Balatonwassers.) Math. Term, lud
Ert.,
1886-1887,
5. köt., p. 200-202.
- A' meg­
vizsgált
víz Badacsony
mellől s z á r m a z i k .
Das un lei suchte Wasser stammt v o m Ba­
dacsony.
-
SZINNYEl
s z á m alatt.
MERSE
-
SZOKOLSZKY
alatt, Bertalan
ZSIGMOND,
ISTVÁN,
Károllyal.
lásd
lásd
105.
17.
szám
alatt,
1140. SZESZTAY K A R O L Y : A d a l é k o k a Ba­
laton hidrológiai viszonya hoz. (Beitrag zur
Hydrologie des Balatonsees.) Beszámoló
a
Vízgazdálkodási
Tudományos
Kutató
Inté­
zet 1958. évi munkájáról.
I . p. 96—107. —
A
Balaton
hidrológiai
tanulmányozására
tervbe vett t ö b b é v e s munka első ered mé­
n v e i r ő l számol be. Es wird über die ersten
1146. S Z Ö B É N Y I E R Z S É B E T : B a k o n y i k r é t a
e c h i n o i d á k . Echinides crétacés de la Ba­
k o n y . Geol. líung.
Ser. Paleont., jase.
26.
p. 332. 22 t. — K o r s z e r ű , pontos leírása a
fajoknak, b á r az anyag m e g t a r t á s a á l t a l á b a n
rossz, és ez a m u n k á t m e g n e h e z í t e t t e . Zeitg e m ä s s e , genaue Beschreibung der Arten,
obwohl der Erhaltungszusland des Materials
i n der Regel schlecht war, was die Bearbei­
tung erschwerte.
1147. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T :
Éehinodermes
m é s o z o i q u e s de la Hongrie. Földi. Int.
Evk..
1930, 49. köt., p. 331-337.
- Zirc, Borza­
v á r , L ó k ú t , B a k o n y n á n a stb. k ö r n y é k é n ta­
lált fajok leírása. Beschreibung der i n Zirc,
Borzavar.
Lókút,
Bakonynána
usw.
und
Umgebung gefundenen Arten.
1148. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T :
Küvületgyűjlés a Gaja v ö l g y é b e n és Dudaron. Collecte
de fossiles dans le val (iája el a Dudar.
Földt. Int. Evi .Id., 1949. p. 37-38.
Kö­
v ü l e t e k b e n igen gazdag. F a u n á j á b a n főkép­
pen a v é k o n y héjú tüskeb'ín'íek, turrilitesek
és ammonitesek
találhatók.
An
Fossilien
sehr reich. I n der Fauna sind v o r allem die
d ü n n s c h a l i g e n Echinodermen. T u r r i l i t e n u n d
A m m o n i t e n vertreten.
1.149. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : Laticlypus giganteus N . gen. N . Sp. Echinoidea des assi­
ses jurassiques da la montagne de B a k o n y .
Acta
Geol,
1966. Tom.
10. fas. 3-4.,
p.
44 )—452.
— A B a k o n y igen gazdag Echin o i d c á k b a n . Újmajor, Pálihálásról e l ő k e r ü l t
Laticlypus gigantcus n. sp. leírása. Das Ba­
kony-Gebirge ist an E c h í n o i d e e n sehr reich.
Beschreibung von Laticlypus g'ganteus n .
sp. aus Ú j m a j o r u n d P á l i h á l á s .
r
1150. S Z Ö R É N Y I ' E R Z S É B E T :
Magyarország
a l s ó k r é t a k o r i e c h i n o i d e á i . Echinides du cré­
tacé inférieur de la Hongrie. Geol.
Hong.
Ser. l'a! eon I. fasc. 29-32.
p. 295-381.
2 l.
— Zirci, b o r z a v á r i feltárás a n y a g á n a k ismer­
t e t é s e . Beschreibung des Materials des Auf­
schlusses von I iorz.a\ ;i r bei Zi rc.
1151. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : M a g y a r o r s z á g i
(Mesozoische
mezozóos
Eehinodermaták.
Eehinode.men Ungarns.) Földi.
Int.
Evk.,
1961, 49. köt., p. 225-259.
- Nagyon gaz­
dag és é r d e k e s fa una társaságot, s z o l g á l t a t o t t
a Z i r c — b o r z a v á r i feltárás, a Crinoideák nagy
változatossága. A zirci—tündérmajori
apti
r é t e g e k é r d e k e s s é g e az Archiacia genus fel­
lépése. Der Aufschluss Zirc—Borzavar hat
eine reiche u n d interessante Fauna gelie­
fert, die sich m i t der grossen V e r ä n d e r l i c h ­
keit der Crinoideen auszeichnet. Die AptienSchichten v o n Z i r c — T ü n d é r m a j o r sind m i t
dem Auftreten
der Gattung Archiacia i n ­
teressant.
1152. S Z Ö R É N Y I
ERZSÉBET:
Notes
pour
servir a 1' é t u d e des Archiacia. (Echinides.)
Acta Geol
Hung., 1955, Tom. 3., p. 383—
392. — Z i r c — T ü n d é r m a j o r : Archiacia hunga­
rica
S z ö r é n y i ; Zirc—Kakashegy: Archiacia
magna S z ö r é n y i . Ezen fajok leírása. Be­
schreibung der A r t e n Archiacia hungarica
S z ö r é n y i aus Z i r c — T ü n d é r m a j o r u n d A r c h i ­
acia magna S z ö r é n y i aus Zirc—Kakashegy.
1153. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : Les Torynocrinus (Crinoides) d u Crétacé i n f é r i e u r de la
Hongries. Acta Geol. Acid. Sc. Hung.,
1959,
Tom.
6., p. 231—261,
— Igen gazdag és
v á l t o z a t o s anyagot s z o l g á l t a t o t t a Zirc—Bor­
z a v á r v i d é k i g y ű j t é s . így a Torynocrinus
hungaricus n . sp. a Torynocrinus bcllus n .
sp., a Torynocrinus compactus n. sp., a To­
rynocrinus floriformis n. sp. leírása. Analí­
zise a m á r ismert és az új fajoknak. Die
Aufsammlungen
in
Z i r c — B o r z a v á r haben
ein reiches und mannigfaltiges Material ge­
liefert. D a v o n werden Torynocrinus hungari­
cus n. sp., T. floriformis t i . sp., T. bellus
n . sp., T. compactus n . sp. beschrieben u n d
die schon f r ü h e r bekannten A r t e n analysiert.
1154. S Z Ö T S E N D R E : Az é s z a k i B a k o n y eo­
cén k é p z ő d m é n v e i . Die
Eocengebilde des
n ö r d l i c h e n B a k o n y . Földt.
Közl,
1948,
78.
köt., p. 39—59. — Bodajk, Zirc és a t ő l e
é s z a k r a elterülő d o m b v á d é k n e k f ö l d t a n i le­
írása. Geologische Beschreibung v o n Bodajk,
Zirc u n d der H ü g e l l a n d s c h a f t n ö r d l i c h da­
von.
1155. S Z Ö T S
ENDRE:
Az
északi
Bakony
Magyarpolány—Németbánya
közti
peremé­
nek eocén k é p z ő d m é n y e i . Les
formations
eocenes d u h o r d d u B a k o n y septentrional
entre M a g v a r p o l á n y et N é m e t b á n y a .
Földt.
Int. Evi Jel,
1953, p.
417-424.
1156. SZÖTS F N D B F : J e l e n t é s a n y u g a t i V é r ­
tes eocén k é p z ő d m é n y e i n e k r é t e g t a n i viszo­
n y a i r ó l . Compte rendu des conditions stratigraphiques des formations eocenes de la
montagne V é r t e s occidentale. Földt. Int.
Evi
Jel,
1948, p. 47-55.
Utalás a b a k o n v i
f ő n u m m u l i n á s m é s z k ő r e , m e l y egységes k i foilődésű. Hinweis auf den I l a u p t n u n i m u l i nenkalk, der i m Bakony-Gebirge einheitlich
ausgebildet ist.
1157. S Z Ö T S
FNDBE:
M a g y a r o r s z á g eocén
(palcogén) k é p z ő d m é n y e i . L ' eocene de la
Hongrie. Elude
strati graphique
et
paléogé­
ographique.
Geol, Flung.
Ser. Geol,
1939,
Tom, 9., p. 1—308., 22t. — Igen gazdag ba­
k o n v i adatokkal. M i t sehr reitdien Angaben
aus dem Bakony-Gebirge.
1158. S Z Ö T S E N D R E :
Magyarország
eocén
p u h a t e s t ű e i . I . G á n t k ö r n y é k i eocén puha­
t e s t ű e k . Mollusques eocenes de la Hongrie.
1. les mollusques eocenes des environs de
G á n t . Geol. Hung.
Ser. Paleont
fasc.
22.,
1953, p. 1-238,
10 t. - B a k o n y i előfordu­
lásokról is adatok. Angaben auch ü b e r die
V o r k o m m e n i m Bakony-Gebirge.
1159. SZÖTS E N D R E :
A
m ó r i Antal-hegy
fora m i n i f e r á s
agyagmárgájának
plankton
f a u n á j a és r é t e g t a n i helyzete. Les í o r a m i n i -
fores planctnniques el la position stratigrapbiques de la marne argileuse du mont „ A n ­
tal-hegy" a Mór. /'Vi/r//. Közi., 1969, 99. köt.,
p. 264—266.
— Az antal-hegyi plankton
Foraininifeia-fauna a luléeiai e m e l e t b ő l v a l ó ,
a b a k o n y i Balinkai
m e d e n c é b e n lévők is
ugyanilyen k o r ú a k . Die planklonischo Toraininiferenfauna des Antal-Berges stammt
aus dem Lutetien, die i m Bulinka-Bocken
des Bakony-Gebirges gefundenen
Vertreter
sind gleichall.
1160. S Z Ö T S E N D R E : P a l ä o n t o l o g i s o h e A n ­
gaben zur Kenntnis der „ C e r i t h i u m Bakonyicum-Schichten" u n d des U r k ú t e r Mergels.
( Ő s l é n y t a n i adatok a „ C e r i t h i u m Bakonyic u m - r é t e g e k " és az ú r k ú t i m á r g a ismereté­
hez.) Annal. Mus. Hung.
1943, 36. év/., p.
61—68. — Campanile ú r k ú t e n s i s , T y m p a n o tonus bakonyicus, Tympanotonus ajkaensis
n. sp. stb. — usw.
1161. S Z T R Ô K A Y
K A L M Ä N : Szulfidos érc­
z á r v á n y a gidácsi bazaltban. Uber sulfidi­
schen Einschluss in Basall. des Guláes-Berges i m Balaton-Gebiet. Math, es Terin.
tud.
Ert.,
1941. 69. luit., p. 479-437.
- A vizs­
g á l a t o k szerint az érc f ő a n y a g a t ö m ö t t pirrh o l i n . Nach den Untersuchungen ist P y r r h o t i n die Eiauplkomponento des Erzes.
1162. S Z T R Ö K A Y K A L M Ä N : Z a l a v ö l g y i pontusi h o m o k s z e d i m e n t p e t r o g r á f i a i v i z s g á l a t a .
Sedimentpetrographisehen
Studien am pon­
tischen Sand des Zala-Tales. Fühlt
Közl..
1935, 65. köt., p. 281-291.
Az'üledék­
sorozat d e l t a k é p z ő d m é n y és anyaga legna­
gyobb része az, A l p o k metamorf k ő z e t e i n e k
t e r ü l e t é r ő l s z á r m a z i k . A homok jellegzetes
e l e g y r é s z e a sztaurolit és disztén. A Balaton
körüli k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k r ó l is szól. Die
Sedimentfolge ist eine Deltaformation u n d
i h r Material stammt grösstenteils aus den
Metamorphiten der Alpen. Charakteristische
Komponenten des Sandes sind Staurolit u n d
Dislhen. Ks handelt sich auch u m petrographisohe
Enter suchungon
rings um
den
Balatonsee.
116.'}. S Z U M R Ä K P A K : Jegyzetek a Magyar­
honban élőforduló trass c e m e n t e k r ő l . (No­
tizen ü b e r
die
ungarländiscben
Trass-Zemente.)
Magyar
Mérnök
Egyesület
Kör./.,
1867. 1. köt.', p. 228-233.
Nagyvázsony
és Ú r k ú t v i d é k e . Eingebung v o n N a g y v á ­
zsony und Ú r k ú t .
1164. TA EG E R H E N R I K : Adatok a Bakony
fölépítéséhez és földtörténeti k é p é h e z . Daten
zum Bau und erdgesehichtlichen Bild des
eigentlichen B a k o n y . Földt.
Int. Evi
Jel.,
1910. p. 61—68. — Csesznek, Zirc, Bakony­
s z e n t k i r á l y , B o r z a v á r , B a k o n y b é l , Ugod köz­
ségekre
vonatkozó
felvételek. Aufnahmen
bezüglich der
Ortschaften
Csesznek, Zirc
Bakonyszentkirály,
Borzaván,
Bakonybél
und Ugod.
-
TÖRÖK
E N D R E , lásd 509. s z á m
alatt.
-
TÖRÖK ENDRE,
Bidló ( l á b o r r a l .
lásd
109.
szám
alatt,
-
TOI,OK E X D B E ,
Kleb Bélával.
lásd
611.
szám
alatt,
1165. TA E G E R H E N R I K : A d a t o k az é s z a k i
Bakony geológiájához. B e i t r ä g e zur Geolo­
gie des n ö r d l i c h e n Bakony. Fühlt. Int. Evi
Jel,,
1900, p. 55—62. — Umgebung v o n :
Mór, Bodajk, Balinka, Csernye. Sur, T é s ,
Csclény, Dudar stb. — usw. k ö r n y é k e .
1166. TA E G E B H E N R I K : A Bakony regioná­
lis geológiája.
1. Regionale Geologic des
Bakonv-Gebirges. I . Geol. Hung. 8er.
Geol,,
1036, Tom. 6.. p, 1-33,
mell. - Az EszakiBakony
rétegsorának
részletes á t t e k i n t é s e .
A B a k o n y morfológiai kifejlődése Hajijain­
k i g . A u s f ü h r l i c h e Ü b e r s i c h t der Schichten­
folge des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges. M o r ­
phologische A u s b i l d u n g des Bakony-Gebir­
ges.
1167. T A E G E R
HENRIK:
megfigyelések a déli Bakony
ről. (Vergleichsbeobachtungen
zän schichten
des
südlichen
ges.) Bal. Tud Tan Ered., 1.
szakasz, p.
225-229.
Összehasonlító
eocén rétegei­
an den Eo­
Bakony-Gebir­
küt., 1. r., 1.
1168. T A E G E R H E N R I K : T o v á b b i adatok a
Bakony földtani viszonyaihoz. Weitere Da­
ten zur Geologie des eigentlichen B a k o n v .
Fühlt. Int. Evi Jel., 1911. p.
61-66.
1169. TA EG E l i H E N R I K : A t u l a j d o n k é p p e n i
Bakony délkeleti r é s z é n e k szerkezeti alap­
v o n á s a i . Grund;iss zum I an 'schaftsbau i m
Südosten
des
eigentlichen Bakonv.
Fühlt.
- A Ba­
Int. Evi Jel„ 1912. p. 156-170.
konv délkeleti része a k ö v e t k e z ő elemekre
t a g o l h a t ó : a osór-esurgói triász, rögre, a tési
nagy p l a t ó r a , a S á r r é t és K é k e r ü tó m é l y e ­
désére, a péti hog\ v i d é k r e és a S á r r é t me­
d e n c é j é n e k túlsó, o l d a l á n fekvő fiatal haloinv i d é k é r e . Der Südostteil des Bakonv-Gebir­
ges lässt sich in folgende Elemente gliedern:
die Trias-sehollen
von
Csór—Csurgó,
das
Grossplateau
v o n Tés, das S á r r é t - B e e k e n ,
che
Depression
des
Kékerü-Teiches,
die
Berglandschaft von P é t u n d die junge l l ü gellandschaft jenseits des S á r r é t - R e c k e n s .
1170. T A E G E R H E N R I K : A t u l a j d o n k é p p e n i
Bakony k ö z é p s ő részére v o n a t k o z ó földtani
jegyzetek. Notizen aus dem Zentralteil des
eigentlichen Bakony. Földt,
Int
Evi
Jel.,
1913, p. 326-336
és 369-380.
Gyertyán­
kat, C s e h b á n y a , F a r k a s g y e p ű , J á k ó v i d é k e .
Die Umgebung von G y e r t y á n k u l ,
Csehbá­
nya, F a r k a s g y e p ű und J á k ó .
117.1. TA CG CB H E N R I K : Ujabb megfigyelé­
sek a t u l a j d o n k é p p e n i B a k o n y n y u g a t i v é ­
géről és k ö z é p s ő részéből. Der Westausgang
des eigentlichen B a k o n v und n e u e Skizzen
aus seinem Zentralteil. Földt.
Int. Evi
Jel.,
1914. p.
339-355.
1172. T A E G E R H E N R I K : A V é r t e s - h e g y s é g
földtani viszonyai. Die geologischen V e r h ä l t ­
nisse des V é r t e s - G e b i r g e s . Földi,
Int. Evk ,
1909, 17. köt., p. 1-256..
11 t. - Foglalko­
zik a Bakony eocén és k r é t a l e r a k ó d á s á v a l
és a v i d é k triász k é p z ő d m é n y e i v e l . Der Auf­
satz befasst sich m i t den E o z ä n - und K r e i ­
deablagerungen u n d Triasbildungen des Ba­
kony.
1173. JANA Y J E N Ő :
Vesznrémi
karsztvízfeltárások.
Karstwasserauf Schliessungen
bei
V e s z p r é m . Hidrol.
Közl.,
1958, 38. évf.,
p.
175—181.
— V í z k u t a t á s a Csatári f o n á s o k ­
nál, a S i n t é r - d o m b n á l , és a Eaoz.kó-forrás
k ö r z e t é b e n . Wassererkundung bei den Quel­
len von Csatár, am S i n t é r - l í ü g e l und i n der
Umgebung der L a c z k ó - Q u o l l e .
1174. T A B . ) A N G U S Z T Á V :
A
mangánércek
feldolgozása. (.Aufbereitung der
ungarischen
Manganerze.)
MTA
Műsz.
O. Közl.,
/90.2.
1. köt., p. 351—353. — Az ú r k ú t i m a n g á n ­
é r c t e r m e l é s é r ő l . Eber die M a n g a n e r z f ö r d e ­
r u n g in Cirklit,
1175. T A U S C H ,
LEOPOLD:
Bemerkungen
ü b e r einige Fossilien aus den nicht m a r i ­
nen Ablagerungen der oberen Kreide des
Csingerl hales bei A j k a . ( M e g j e g y z é s e k n é ­
h á n y fossiliáról, az ajkai Csirigor-völgy felső
krétájában
nem
tengeri üledékek.)
Verh.
d. k. k. Geol.
Reichsanstalt.,
Wien.
1891,
p. 207—208. — E g y ú j faj l e í r á s a : Pyrgulifera Fuchsi n. f. Beschreibung einer neuen
A r t : Pyrgulifera Fuchsi n. f.
1176. T A U S C H , L E O P O L D : Uber die Fauna
der nicht marinen Ablagerungen der oberen
Kreide des Csinger Thaies bei A j k a i m Ba­
k o n y und ü b e r einige Conchvlien d e r Gosaumergel v o n Aigen bei Salzburg. (A n e i n
tengeri ü l e d é k e k faunájáról az. ajkai Csing e r - v ö l g y felsőkrétájából
a B a k o n y b a n , és
n é h á n y Conchyliáról
a
Salzburg
melletti
Aigen s o s a u a g v a g j á b ó l . ) Aldi, d k k.
Geol.
Reichsanstalt.,
Wien, 1886, Bd. 12., p.
1-32,
3 t. — C s i n g e r v ö l g y i 64 csigafajtáról, ü b e r
die 64 Gastropodenarten v o n C s i n g e r v ö l g y .
1177. T A U S C H , L E O P O L D : ü b e r einige ConeyCen aus (ban Tanganyika-See und deren
fossile Verwandte, ( N é h á n y T a n g a u y i k a - t a v i
(ioncyliáról és azok á s a l a g rokonairól.) Sitzungsber.
der k
Akad.
d. Wiss.,
Wien,
1885, Bd. 90, Abt. 1., p. 56-70.
AjkaL s i n g o r v ö l g y b e n lelt fajok l e í r á s a i s : P y r ­
gulifera
riekeri
Tausch
1885, Pyrgulifera
stria la Tausch 1885, Pyrgulifera ajkaensis
lausch 1885 i n A j k a — C s i n g e r v ö l g y
gefun­
dene Arten werden auch beschrieben.
-
TÂRCZY-HORNOCH
szám alatt.
ANTAL,
lásd
1130.
1178. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : A d a t o k a
déli V é r t e s és az északi B a k o n y f ö l d t a n i
viszonyaihoz. Daten zur Geologie des s ü d ­
liehen V é r t e s und n ö r d l i c h e n
Bakonv-Ge­
birges. Fühlt. Int. Evi Jel., 1025/28, p. 115
— 126. — J e l e n t ő s liegv képződési folyamatok
mentek v é g b e az itteni k r é t a ü l e d é k s o r le­
r a k o d á s a u t á n , de az e o c é n tenger e l ő r e n y o ­
m u l á s á t m e g e l ő z ő e n . Nach der Ablagerun­
gen der hiesigen Kreideschichtenfolge, aber
noch vor dein V o r r ü c k e n des e o z ä n e n Mee­
res fanden bedeutende gebirgsbildene Pro­
zesse statt.
1179. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : A d a t o k az
északi B a k o n y b ó l a m a g y a r k ö z é p s ő t ö m e g
fiatal m e z o z ó o s f e j l ő d é s t ö r t é n e t é h e z ,
Daten
aus
(ban
n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirge zur
j ungniesozoischeii
Entwicklungsgeschichte
der ungarischen Zwischen-Masse. Math,
és
Tenu.
lud. Ert., 1935, 52. köt., p.
205252. — A J u r a - k r é t a k é p z ő d m é n y e k és a
harmadkori sorozatok
réteglani
összetétele.
Statigraphic der Jura-Kreide u n d T e r t i ä r Serien.
1180. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : Die Bau­
xitlager des
transdanubischen
Mittelgebir­
ges in Ungarn. (A magyar D u n á n t ú l i - k ö z é p ­
h e g y s é g bauxittelepei.) Földt, Szeme.,
1927,
1. köt., p. 33—45. — A h a l i m b a i b a u x i t r ó l
is. A u c h ü b e r die B a u x i t e von H a l i m b a .
1181. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : A D u n á n ­
túl bauxittelepei. Die Rauxitlager des Trans­
danubischen Mittelgebirges i n U n g a r n .
Földt.
Szende,
1922. p. 95-103.
- H a l i m b a , Ugod,
Bakonyszentlászló
környéki
t e l e p e k r ő l is.
Auch ü b e r die L a g e r s t ä t t e n v o n H a l i m b a ,
Ugod, B a k o n y s z e n t l á s z l ó .
1182. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : A d u n á n ­
túli bauxittelepek
e l t e r j e d é s e és k u t a t á s a .
(Die
Verbreitung und
Untersuchung
der
B a u x i t l a g e r s t ä t t e n i n Transdanubien.)
Béiuu.
Koh. h., 1927; 60. évf., p. 347-351.
A
k u t a t á s a Bakony ogés/. t e r ü l e t é r e k i t e r j e d .
Die Untersuchungen
umfassen
das ganze
Territorium
des
Bakony-Gebirges.
1183. T E L E G D l B O T H K A R O L Y : Esztergom
v i d é k é n e k földtani m ú l t j a . (Die geologische
Vergangenheit der Umgebung von Eszter­
gom.) Földt. Ert., 1938, U. F. 3. p.
42-51.
— Az a l s ó k r é l a k o r ú f ö l d k é r e g m o z g á s terem­
tette meg a K ö z é p h e g y s é g ősi képét. A leg­
é p e b b e n fennmaradt e l r e n d e z ő d é s a Bakonyh e g y s é g északi r é s z é b e n Zirc k ö r n y é k é n van.
Das alle A n t l i t z des Mittelgebirges w u r d e
durch
unlerkretazischen
Krustenbewegun­
gen ausgestaltet. Die am wenigsten unge­
s t ö r t e A n o r d n u n g der S t r u k t u r e n l ä s s t sich
i m Nordtci] des Bakony-Gebirges, i n der
Umgebung v o n Zirc beobachten.
1184. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : F ü h r e r i n
V á r p a l o t a (Bakony-Gebirge). ( V á r p a l o t a i ka­
lauz,.) Führer zu den Studienreisen
der Pa­
leont. Gesellsch.,
1928, p.43-48.
Részle­
tes felsorolása az itt talált fajoknak. Aus­
führliche A n f ü h r u n g der bier gefundenen
Arten.
1185: T E L E G D l
R O T H K Á R O L Y : Infraoligocén denudáeió nyomai a Dunántúli-közép­
h e g y s é g é s z a k n y u g a t i p e r e m é n . Spuren einer
:(nfraorigozänen
Denudation am
nordwest­
lichen Rande des Transdanubischen M i t t e l ­
gebirges. Fühlt, Közl., 1927, 57. köt., p. 32
41, — A D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g fő törési
időszakát, a fiatal harmadkorba kell helyezni,
Antal-hegy.
Die
Hauptbruchperiode
des
Transdanubischen
Mittelgebirges
ist
dem
J u n g t e r t i ä r zu zuschreiben. Antal-hegy.
gyalja t ö b b e k k ö z ö l t a D é l i - B a k o n y eocén­
képződményeit
is. Unter anderen werden
auch E o z ä n a b l a g e r u n g e n des s ü d l i c h e n Ba­
kony-Gebirges besprochen.
1190. T E L E G D l R O T H
KÁROLY: Paleogén
k é p z ő d m é n y e k elterjedése a D u n á n t ú l i - k ö ­
z é p h e g y s é g északi r é s z é b e n . Uber die Ver­
brühung paläogener
Bildungen i m
nörd­
lichen Teile des ungarischen Mittelgebirges.
Földt. Közl., 1923, 53 köt., p. 5-14.
- Ada­
tok a D é l i - B a k o n y b ó l . Angaben aus
dem
s ü d l i c h e n Bakony-Gebirge.
1191. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y ' : A v á r p a ­
lotai l i g n i t t e r ü l e t . Uber das
Lignitgebiet
von V á r p a l o t a . Földt. Közl.
1924. 54,
köt.,
p. 38—45. — Gyakrabban előforduló al denk-'
Potamides (Clava) bidentatus Defr. ; Potamides (Pirenella) pictus Bast.; Pyrula (Melongena) cornu ta Ag. slb., melyek a k é p z ő d ­
m é n y felső m e d i t e r r á n k o r á t igazolják. H ä u ­
figer
vorkommende
Formen:
Potamides
(Clava) bidentatus Defr.;
Potamides (Prenella) pictus Bast.; P y r u l a (Melongena) cornula Ag. usw., welche das obermediterrane
A l t e r der F o r m a t i o n bezeugen.
1192. T E L E K I
GËZA : Adatok a d u n á n t ú l i
paleozoikum t e k t o n i k á j á h o z . Daten zur pa­
läozoischen Tektonik des D u n á n t ú l .
Földt.
Köz'..
1941, 71. köt., p. 205-212.
- Velen­
cei-hegység,
Balaton-felvidék
pe, eme
stb.
Das
Velence-Gebirge, Rand ties Balatonhoohlandes usw .
r
1186. T E L E G D l
ROTH
KÁROLY: Jelenlés
az. 1930. és 1931. é v e k b e n a Bakony-hegy­
s é g b e n és a V i l l á n y i - h e g y s é g b e n v é g z e t t ba­
uxit k u t a t á s o k r ó l . Bericht ü b e r die i n den
Jahren 1930/31 i m B a k o n y u n d i m V i l l á n y e r
Gebirge d u r c h g e f ü h r t e n
Bauxitforschungen.
Földt.
Int.
Evi
Jei,
1929/1932,
p.
197211. — K u t a t á s t ö r t é n e t , tektonika és elem­
zések. Forschungsgeschich le, T e k t o n i k und
Analysen.
1187. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y ' : A magyar
bauxit és k ö z g a z d a s á g i
jelentősége.
(Der
ungarische Bauxit und dessen ö k o n o m i s c h e
Bedeutung.) Búvár,
1936, 2. évf., 6. sz.. p.
361—365., képek,
— A Bakony b a u x i t j á r ó l
is tartalmaz adatokat. M i t Angaben auch
ü b e r das Bauxit des Bakony.
1188. T E L E G D l R O T H
K Á R O L Y : Magvar­
o r s z á g b á n y á s z a t a a v i l á g h á b o r ú u t á n . (Der
Bergbau Ungarns nach dem
Weltkrieg.)
Tenu.
tud. Közl,
1940. 72. küt., 217.
pót­
fűz., j). 1—13. — A b a k o n y i b a u x i t b á n y á k ­
ról is. A u c h ü b e r die B a u x i l g r u b e n des Ba­
kony.
1189. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : O s á l l a t t a n .
(Paläozoologie.) Bp., 1953, p. 813. — T á r ­
1193. T E L E K I G É Z A : Átlátok F e l s ő ö r s kör­
nyékének
földtani
viszonyaihoz.
Beiträge
zur Stratigraphie und T e k t o n i k der Umge­
bung
von
Eelsöörs
im
Balaton-Gebirge.
Földt., Int, Evi Jel.
1036/38. 1 köt , p. 295
301. — A v i d é k m i k r o t e k t o n i k a i és reambulációs
felvétele.
Mikroteklonischc
und
Beambulationsaufnabme des Gebietes.
1194. T E L E K I G É Z A : Adatok Liter és kör­
n y é k é n e k s/tral "gráfiájához és
tektonikájá­
hoz. Beiträge zur Stratigraphie untl Tekto­
n i k der Umgegend von Liléi- i m BalatonGebirge. Fö dt
hu.
Evk,
.1036. 32.
köt.,
1 fűz., p.
1-9.
1195. T E L E K I G É Z A : P o l g á r d i és k ö r n y é k e
paleozoikus
képződményei.
Das
Paleozoi­
k u m der Umgegend von P o l g á r d i .
Földt.
Int. Evi Jel,
1936-38, 1. köt., p.
311-326.
— Somlyóhegy, Szárhegy, öreghegy, Kő­
hegy v i z s g á l a t a . Untersuchungen am
Somlyóhegy, Szárhegy, öregbegy. Kőhegy.
1196. T I L E S J Á N O S : A
szat
(Kohlenförderung
Koh. L . , 1934, 67. évf.,
szápári
szénbányá­
i n Szápár.)
Bain/.
p. 1-5,
25-33.
49
—58. — A s z é n m o d e i i c e geológiái felépítése
a fúrások e l e m z é s e . Geologischer B a u des
Kohlenbeckens, Analyse der Bohrungen.
1197. TTMKÖ I M R E : D u n á n t ú l keleti részé­
nek talajviszonyai. Die
Bodenverhältnisse
i m östlichen Teile Tran--da nubiens.
Földt.
Int. Evi Jel.. 1912. p. 259-263.
- A Ba­
k o n y k i a l a k u l á s a . Die Entstehung des Ba­
kony-Gebirges.
1198. TOB OB KEY G Ë Z A : A balatoni partr o g y á s o k sztatikái és hidrológiai viszonyai,
ü b e r die statischen und hydrologischen U r ­
sachen der Uferrulscbungen am Balatonsee.
Földt.
Int. Evi Jel.. 1917-19. p.
162-169.
— A balatonkenesei
pályabiztosító
kiren­
deltségnél v é g z e t t v i z s g á l a t o k . Untersuchun­
gen an
der Bahnversicherungs-Slelle v o n
Balatonkenese.
-
TOLNA Y VERA,
lásd
(isajágby G á b o r n á l .
175.
szám
-
T O L N A Y V E R A , lásd 284. szám
délyi J á n o s s a l is.
alatt,
120.1. T Ö T H G Y U L A : A m a g y a r o r s z á g i i v ó ­
vizek chemiai elemzése. Chemische Analyse
der T r i n k w ä s s e r Ungarns. Földt. Int.
alkalmi
kiadv.,
1911, p. 335. — V e s z p r é m megyei
adatokkal.
M i t Angaben
über
Komitat
Veszprém.
1204. T Ö T H L A J O S - Óriási dolomitbarllang
a K e s z t h e l y i - h e g y s é g b e n . (Riesengrosse Do­
lomit höhle, i m Keszthelv-Gebirge.)
Term,
tud. Közl,
1966, 10. évf.", p. 237, térkép.
A D o r n y a y - b a r l a n g r ó l , Csersziegtomajon. Die
H ö h l e v o n D o r n y a y i n Cserszegtomaj.
1205. T Ö T H M I K E : M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i .
K ü l ö n ö s tekintettel t e r m e l ő h e l y e i k m e g á l l a ­
p í t á s á r a . (Die M i n e r a l i e n v o n U n g a r n m i t
besonderer
Berücksichtigung
der Feststel­
lung deren E ö r d e r u n g s s t ä t t e n . )
Bp.,
1882,
p. 565. — Bőséges adatsorral a B a k o n y b ó l ,
M i t einer reichlichen Serie v o n Angaben
ü b e r das Bakony-Gebirge.
1206. T Ö T H ZS. J Ö Z S E F : A öcsi 2. sz. v í z ­
kutató
fúrás.
(Die
Wassererkundungsboh­
rung N r . 2. v o n ö c s . ) Hidrol.
Tájékoztató,
1003. Junius,
p. 33—34. — A k u t a t ó f ú r á s
adatai és e r e d m é n y e . Angaben u n d Ergeb­
nisse der Erkundungsbohrung.
z
-
TOLNA Y
VERA,
lásd
712. s z á m
alatt, Er­
alatt is.
1199. TO M O B T H I R R I N G J Á N O S : A B a k o n y
dudai'-oszlopi „ S ű r ű " h e g y c s o p o r t j á n a k föld­
tani és ő s l é n y t a n i viszonyai. (Geologische
u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e V e r h ä l t n i s s e der Berg­
gruppe . . S ű r ű " v o n Dudar-Oszlop i m Bakonv-Gebirge.)
Földt.
Szemle
Melléklete,
1934, p. 1-47, 2 t., 1 térk.,
1200. T O M O R T H I R R I N G J Á N O S : A csesz­
nek! vonulat t e k t o n i k a i viszonyai. Die tektonischen V e r h ä l t n i s s e des Gebirgszuges v o n
Csesznek. Földt.
Közl.
1936, 66 köt.,
p.
198-213.
- Az Eszaki-Bakonynak Bakony­
s z e n t k i r á l y és Bakonyoszlop közé eső t e r ü ­
lete. Das Gebiet zwischen B a k o n y s z e n t k i r á l y
u n d Bakonyoszlop i m n ö r d l i c h e n BakonyGebirge.
1201. T O M O R T H I R R I N G J Á N O S : Az Esza­
k i - B a k o n y eocén k é p z ő d m é n y e i n e k sztraligráfiája és t e k t o n i k á j a . Stratigraphie u n d
Tektonik des E o z ä n s i m n ö r d l i c h e n BakonvGebirge. Földt. Közl,
1935. 65. köt., p.
215. — A Dudar-oszlopi „ S ű r ű " hegycsoport
v i z s g á l a t a . Untersuchung
der
Berggruppc
„ S ű r ű " von Dudar-Oszlop.
1202. T O M O R T H I R R I N G
JÁNOS:
Őslény­
tani ú j d o n s á g o k a R a k o n y - b e g y s é g b ő l . Pa­
l ä o n t o l o g i s c h e Neuigkeiten aus dem BakonvGebirge. Földt. Közl,
1936, 66. köt., p. 51
—68. — Besehreibung v o n : Megalodus k u tassyi n . sp., Megalodus complanatus nov.
var.
dudarensis,
Megalodus
complanatus
nov. var. infata etc. leírása.
1207. T Ö R Ö K E N D R E : Periglaciális talaj fagy­
j e l e n s é g e k a M a r c a l - v ö l g y é b e n . (Periglazialc
Bodenfroslerscheinungen
im
Marcal-Tal.)
Földr. Ert., 1962, 11. évf., p. 406-409.
Egyházaskesző—'Magyargencs
környéki
ba­
z a l t t u f á k r ó l , ü b e r die Basaltluffc der Umge­
bung v o n E g y h á z a s k e s z ő — M a g y a r g e n c s .
E208. T B E I T Z P É T E R : A B a l a t o n - t ó fenék­
i s z a p j á n a k és a l t a l a j á n a k fizikai a l a k u l á s a
(Die p h y s i k a l i ­
és á s v á n y t a n i összetétele.
schen Beschaffenheiten u n d mineralogische
Zusammensetzung des Schlammes des Balatonsees und dessen Bodens.) Bal, Tud. Tan.
Er., 1911, 1. köt.. 1. r. Geol. függ., 6. cikk,
P.
1-18.
1209. T R Ü N K O L Á S Z L Ó : Geologie v o n U n ­
garn. ( M a g y a r o r s z á g földtana.) Beiträge
zur
regiona'en
Geologie
der Erde,
Bd. 8., p.
257. Berlin—Stuttgart,
1960. — T á r g y a l j a
t ö b b e k k ö z ö t t a B a k o n y m e s o z o i k u m á t és
h a r m a d k o r á t . A Balaton paleozoikus struk­
t ú r á j á r ó l és m a g m a t i z m u s á r ó l is szó esik.
I nier anderen werden das Mesozoikum u n d
P a l ä o z o i k u m des Bakony-Gebirges
bespro­
chen. Es handelt sich auch die p a l ä o z o i s c h e
S t r u k t u r und den Magmatismus des Bala­
tonsees,
1210. T U S N Ä D Y F E R E N C : A z északi B a k o n y
eddig ismeretlen s z é n l e l e p e i . Bisher unbe­
kannte K o h l e n f l ö z e i m N o r d e n v o n B a k o n y .
Bány.
L . , 1957, 90. évf., p. 11-15.
- Bo-
diijk és Bakonycsernye közölt 1952/511. évben fcltíírl új telepek. Neue
Lagerstätten,
die i n 1952/53 zwischen Bodajk und Bakonycsernye erschlossen w u r d e n .
-
T U S N Á D Y FERENC, lásd
Yigh Ferenccel is.
1289. s z á m
1218. VADÁSZ
ELEMÉR:
Bauxite et terra
rossa. Acta (leni,
Acad. Sc. Hung..
1957,
Tom, 4.. i>. 175—182. — A halimbai b a u x i t
e l e m z é s e is. A u c h der Bauxit v o n H a l i m b a
w i r d analysiert.
alatt,
1211. TLÏZSON J Á N O S : A balatoni fosszilis
fák
monográfiája.
(Monographie
fossiler
B ä u m e am Balatonsee.) Bal. Tint. Tun. Er.,
1911,
1. köt,
I. r. paleont.
függ., 4. köt.,
I. cikk, p. 1-56,
2 tabla. A Balaton
('•szaki p a r t v i d é k é r ő l . Uber die
Nordküste
des Balatonsees.
1212. V A D Á S Z E L E M É R : Adatok a latérites
m á l l á s k é r d é s é h e z . Contributions á la ques­
tions de l ' a l t é r a t i o n l a l é r i q u e des roches.
Földt. Közl.,
1951, 81. köt., p. 365-373.
A Kabhegy és a Tapoleai-medece többi ba­
zalthegyeinek k ö r z e t é b e n talált f e l s ő p a n n ó n i a i v ö r ö s agyagos ü l e d é k nem a l a t é r i t e s
m á l l á s t e r m é k e i . A laleritet nem lehet ta­
lajnak m i n ő s í t e n i . Die in der Umgebung
des Kab-Berges u n d der anderen Basalt­
berge des Tapolcaer Beckens
gefundenen
oberpannonisehen roten, tonigen Ablagerun­
gen sind keine lateritischen V e r w i l l e r u n g s produkte. Das Laterit k a n n n i c h t als Boden
angesehen werden.
1213. V A D Á S Z E L E M É R : A I - a l a k ú
limonitg u m ó k a h a l i m b a i eocén m é s z k ő b e n . ( A l förmige
I.inionitknollen
im Eozänkalkstein
v o n Halimba.) Földt.
Közl,
1943, 73. köt.,
p.
491-493.
1214. V A D Á S Z E L E M É R : A l u n i t a magyar­
országi bauxit e l ő f o r d u l á s o k b a n . ( A l u n i l in
den B a u x i l l a g e r s l ä t t e n v o n Ungarn.)
Földt.
Közl.
1943, 73. köt., p. 169-179,
- Az. isz­
k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t előfordulások
egyik
érdekes jelenségének
leírása.
Beschreibung
einer interessanten Beschaffenheit der Bau x i t l a g e r s i ä t t e von I s z k a s z e n l g y ö r g j .
1215. V A D Á S Z E L E M É R : A b a k o n y i m a n g á n ­
é r c k é p z ő d é s földtani d i a l e k t i k á j a . (Die geo­
logische
Dialektik
der
Manganerzbildung
i m Bakony-Gebirge.) Földt. Közl,
1953, 83.
köt,, p. 70—74. — E l s ő s o r b a n E k ú t t a l fog­
lalkozik, de érinti E p l é n y i is. Es handelt
sich v o r allem u m Ü r k ú t , aber E p l é n y w i r d
ebenfalls b e r ü h r t .
1216. V A D Á S Z E L E M É R : A b a k o n y i man­
gánképződés.
(Die
Manganer b ' l d u n g
im
Bakonv-Gebirge.) MTA Műsz. Tud. 0.
Közl,
1952, 5. keit., 3. fűz., p.
231-262.
1217. V A D Á S Z E L E M É R : Bakonyi Iriászforaminiferák.
(Die Triasforaniin'feren i m Ba­
konv-Gebirge.) Bal, Tud
Tan. Er.,
1912,
Paleont.
1. köt.. 1. cikk. )>. 1-44.
1219. V A D Á S Z E L E M É R : B a u x i t f ö l d t a n (Bauxitgeolog-e). Bp., 1951. p. 129. — A B a k o n y
egész területem előforduló l e l ő h e l y e k . Alle
L a g e r s t ä t t e n , die i m Baume des B a k o n y ( iebirges v o r k o m m e n .
1220. VADÁSZ E L E M É R : A D é l i - B a k o n y j u ­
r a r é t e g e i . (Die Juraseliiehten des s ü d l i c h e n
Bakony-Gebirges.)
Bal
Tud.
Tan.
Ered.,
1999. 1. köt.. 1. r. Pelont. függ.. 3. köt.. 9.
füz.,
p. 1—81. — K ü l ö n b ö z ő faiok l e í r á s a .
I {('Schreibungen verschiedener A rien.
1221. V A D Á S Z E L E M É R : A D u n á n t ú l hegy­
szerkezeti alapvonalai. (Grundriss der Tek­
tonik Transdanubiens.)
Pécs.
194~>. n. 15.
Dunántúli
Tud. Int. Kiadv., 3. — A D u n á n ­
túl
hegy szerkezeti
fejlődésmenetének
leg­
j e l e n t é k e n y e b b mozzanatait
a
harmadidő­
szakban t a l á l j u k . A Bakonyban töréses szer­
kezetet á l l a p í t o t t a k meg a k u t a t ó k . így i d .
L ó c z y . Taeger. Die bedeutendsten Episoden
der tektonischen E v o l u t i o n Transdanubiens
sind i m T e r t i ä r zu finden. Im B a k o n y haben
die Forscher, wie Lóczy sen. und Taeger
eine B r u c h s t r u k t u r nachgewiesen.
1222. V A D A S Z E L E M E B : A D u n á n t ú l karszt­
vizei. Die K a r s t w ä s s e r in
Transdanubien.
Hidrol.
Küzl.
1919. p. 120-135.
- Bodajk,
Fehérvárcsurgó,
(nota,
Oskü,
Hajmáskor,
Be,•einarlon. Keszthely, Tapolca, slb. — usw.
1223. VADÁSZ E L E M É R : A d u n á n t ú l i bauxit­
k é p z ő d é s , és m a n g á n k e l e t k e z é s földtani kora.
(Geologisches Alter der B a u x i t b i l d u n g u n d
M a n g a n a n h ä u f u n g in Transdanubien.)
Bány.
Koh. L., 1935, 68. é f.. p. 163-168. - A j k a ,
Padrag, Csinger-völgy,
Ú r k ú t -ról adatok.
Angaben ü b e r A j k a . Padrag. Csinger-völgy,
Ürkút.
1224. VADÁSZ
ELEMÉR:
Eocén
kérdések.
E o z ä n - F r a g e n . Földt.
Köz'.
1942, 72. köt.,
p. 151—170. Klny. is. — É s z a ' - - b a k o n y i ada­
tok is. Angaben ü b e r das n ö r d l i c h e BakonyGebirge.
1225. V A D Á S Z E L E M É R : Fejlődésbeli e l k ü l ö ­
n ü l é s e k a Phyllocerasok c s a l á d j á b a n . Ent­
wicklungsgeschichte, Differenzierung der Eanrlie
Pbylloeeralidae.
Földt.
Közl.
1907,
37. köt., p. 840-355.
- Jórakorból: Phyl­
loceras sulcatum Vadász. 1907. D r k ú t r ó l stb.
V o m J u r a : Phylloceras
sulcatum
Vadász
1907, aus Ú r k ú t "usw.
1226. V A D Á S Z
Les
formations
ELEMÉR—FÜLÖP
crétacées
de
la
JÓZSEF:
Hongrie,
Congreso Geo'ogico International
20. Session.
del Cretaeicn.
Mexico,
1969, p.
Symposium
221—251. — T á r g y a l j a a Bakony k r é t a k é p ­
z ő d m é n y e i t is. Auch die Kreideablagerun­
gen des Bakony-Gebirges werden besprochen.
1227. V A D Á S Z E L E M É R : La formation manganésifere de la montagne Bakonv. Acta
Geol., 1052. Tom. !.. p,
349-382.
1228. V A D A S Z E L E M É R : A fornai szén telep
k é r d é s e . (Die Frage der K o h l e n l a g e r s t ä t t e
v o n Forna.) Bány.
Koh. L . , 1039, 72, évf.,
p. 25—28.
— A Bakony é s z a k i pereme,
Csernye és Zirc közötti rész. Gebiet zwischen
Csernye und Zirc am Nordrand des BakonyGebirges.
1229. V A D Á S Z E L E M É R : F ö l d t ö r t é n e t és földfeilődés. (Geologische Geschichte u n d Evo­
lution.) Bp., 1957, p. 84H, 88 t. - B a k o n v i
adatokkal is. M i t Angaben auch ü b e r das
Bakony-Gebirge.
1290. V A D Á S Z
ELEMÉR:
Grosstektoniscbe
Grundlagen der Geologie Ungarns. (Magyar­
o r s z á g f ö l d t a n á n a k nagytektonikai alapjai.)
Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1955, Tom, 3.,
p. 207—244. — B a k o n v i adatokkal. M i t A n ­
gaben ü b e r das Bakony-Gebirge,
1231. V A D Á S Z E L E M É R : K o h l e n b i l d u n g , Gehirgsbildimg u n d B a u x i t b i l d u n g i n Ungarn.
( K ő s z é n k é p z ő d é s , h e g y s é g k é p z ő d é s és ba­
uxitképződés
Magvarországon.)
Neues
,1b.
für
Mineral,
u. Paleont.,
Stuttgart,
1931,
Beil. Bd. 65., Abt, B. p. 291-304.
Vár­
palota Derend, Ü r k ú t , A j k a stb. k ö r n y é k e .
Die Umgebung v o n V á r p a l o t a , Herend, Ú r ­
k ú t , A j k a usw.
1232. V A D Á S Z
ELEMÉR:
Kőszénföldtan.
(Kohlengeologie.) Bp., 1952, p. 180. - Az
egész B a k o n y v i d é k e , A j k a , Padrag, Cső­
kéit stb. Das ganze Bakonyer Gebiet, A j k a ,
Padrag, C s é k ú t usw.
1233. V A D Á S Z E L E M É R : K ő s z é n f ö l d t a n i ta­
nulmányok.
(Kohlengeologische
Studien.)
Bp.,
1940, p. 115. Földt.
Int.
gyakorlati,
alkalmi
és népszerű
kiadványai.
— A Ba­
k o n y v i d é k é r ő l is. Auch ü b e r das Bakonyer
Gebiet.
1234. V A D A S Z E L E M É R : A magyar bauxit­
előfordulások földtani alkata. Die geologische
E n t w i c k l u n g u n d das Alter der imgarischen
B a u x i t v o r k o m m e n . Föhh.
Int. Evk.,
1046,
37. köt., p. 173-233.
- A b a u x i t keletke­
z é s é n e k leírása. Besehreibung der
Entste­
h i m g des Bauxits. Umgebung v o n : G á n t ,
Sümeg,
lszkaszentgyörgy,
H a l i m b a , Nézsa
vidéke.
1235. V A D A S Z E L E M É R : A magyar b a u x i t
j e l e n t ő s é g e . (Die Bedeutung des ungarischen
Bauxits.) Báni). Koh. L . , 192/, 60. évf., p.
376—379. — A B a k o n y déli r é s z é n előfor­
d u l ó b a u x i t r ó l és annak jelentőségéről. Ü b e r
die i m S ü d t e i l des Bakony-Gebirges v o r k o m ­
menden B a u x i t e u n d deren Bedeutung,
1236. V A D Á S Z E L E M É R : A magyar hegyszer­
kezeti szemlélet fejlődése, ( E n t w i c k l u n g der
Anschauungen ü b e r die Tektonik in Ungarn.)
Földt.
En.,
1942, U. F. 7, p. 99-105.
A
Dunántúli-középhegység
hegyszerkezeté­
ről is. A u c h ü b e r die T e k t o n i k des Transd.
Mittelgebirges.
1237. V A D Á S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g föld­
tana. (Die Geologie Ungarns.) Bp., l953, p.
402. — Az egész B a k o n y - v i d é k f ö l d t a n a is.
Auch
die Geologie des ganzen B a k o n y Gebirges.
1238. V A D Á S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g föld­
tani
nagyszerkezeti
vázlata.
(Megatektonische Skizze v o n Ungarn.)
MTA
Műsz.
Tud.
0. Közl,
1954, 14. köt. 1-3.
szám,
p. 217—255. — T á r g y a l j a a Bakony-hegy­
séget is. A u c h das Bakony-Gebirge w i r d be­
sprochen.
1239. V A D Á S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g me­
diterrán
tüskésbőrűi.
(Die
mediterranen
Ecbinodermen Ungarns.) Geol. Hung.
Ser.
Geol., 1914/15, 1. köt., p. 67-227,
6 t.
A bakonvi l e l ő h e l y e k is. A u c h B a k o n y e r
Lokalitäten.
1240. V A D A S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g i k ö vesedett f a m a r a d v á n y o k földtani k é r d é s e i .
I n t e r p r é t a t i o n g é o l o g i q u e des r é s u l t a t s p a l é o pylologiques de 1' examen des arbres siliciés, récollés en Hongrie. Földt. Közl.,
1903,
93. köt., p . 505—544.
— Ürkúti eplényi
felsőliász m a n g á n ö s s z l e t b ő l k i k e r ü l t k o v á s o dott leletre v o n a t k o z ó
megfigyelések
is.
Auch Beobachtungen b e z ü g l i c h der i m oberliassischen Manganerzkomplex v o n E p l é n y
gefundenen \ erkieselten Fossilfunde.
1241. V A D Á S Z E L E M É R :
A magyarországi
mezozoikum a l a p v e t ő k é r d é s e i . Grundfragen
des ungarischen Mesozoikums. Fohlt,
Int.
Evk,, 1961, 49. köt., p. 27-32.
- A Bakony
júi a s z e l v é n y e i r ő l , m i n t Csernye, L ó k ú t stb.
LTber die Juraprofile des Bakony-Gebirges,
wie Csernye, L ó k ú t usw.
1242. V A D Á S Z E L E M É R : Neuer Beitrog zur
Fiage der Triasforaminiferen in B a k o n y .
(Üj adat a b a k o n y i Triasforaminifera kér­
déshez.) Centralbl, f Mineral.,
Geol. u. Pa­
leont,, Stuttgart,
1933, Abt. B. p.
173-178.
— A cikk S t ü r z e n b a u m t a n u l m á n y á t egé­
szíti k i . Die Arbeit v o n S t ü r z e n b a u m w i r d
ergänzt.
1243. VADÁSZ E L E M É R : S z é n k é p z ő d é s , hegy­
k é p z ő d é s és b n u x i t k e l e t k e z é s
Magyarorszá­
gon. (Kohlenbildung, Tektonik und Bauxit­
bildung in Ungarn.) Bánt).
Koh. L . , 1930,
63. évf., p. 213-220.
- B a k o n y i adatok is.
A u c h Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
1244. V A D Á S Z E L E M E B : Triassic E o r a m i n i fera From the Bakonv- Mountains, H u n g a r y .
(Triászkori
Foraminiferák
a Bakony-hegy­
ségből.) Micropaleoniologij
Bulletin
Michigan.
1083. Vol. !.. p. 48-52.'Eelsőö sről C y m balopora hungarica V a d á s z 1910. Csopakról
Frondiculaiis acuta Vadász. 1910. m i n d k e t t ő
t r i á s z k o r b ó l . Cymbalopora hungarica Y a d á s z
1910 aus Felsőörs u n d Frondicularis acuta
V a d á s z 1910 aus Csopak, die beiden aus
Triasgesteinen.
1245. V A D Á S Z
ELEMÉR :
Üledékképződési
viszonyok a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n a
j ó r a i d ő s z a k alatt.
(Sedimentationsverhält­
nisse i m ungarischen Mittelgebirge i n der
Juraperiode.) Math, és Term. tud. Ert., 1913.
31. köt., p. 102—120. — S z á m o s r é t e g l a n i
adat a B a k o n y b é l , és szempontokat ad a
v i z s g á l a t o k h o z , melyek folyamatban vannak.
Zahlreiche
stratigraphische
Angaben
aus
dem B a k o n y , sowie Richtlinien für die ge­
g e n w ä r t i g e n Untersuchungen.
1240. V A J K R A U L : Adatok a D u n á n t ú l tek­
t o n i k á j á h o z , a geofizikai m é esek a l a p j á n .
(Beitrag zur Tektonik T r a n s d â n u b i e n s an­
band geophysikalischer Messungen.)
Földt,
Közl., 1043,'73.
köt., p. 17-38. - A m á g ­
neses m é r é s e k a l a p j á n s z á m o s eddig nem
seitett felszín alatti v u l k á n i i n l r u z i ó t sike­
r ü l t k i m u l a t n i . T á r g y a l j a a Bakony és a
B a l a t o n k ö r n y é k töréses s z e r k e z e t é r ő l
szóló
e l m é l e t e t . A u f G r u n d geomagnetischer Mes­
sungen konnten zahlreiche, bisher nicht ein­
mal vermutete, subaquatische vulkanische
Intrus'onen nachgewiesen werden. Auch die
Theorie ü b e r d'e B r u c h s t r u k t u r des BakonyGebirges und der Balatongegend w i r d be­
sprochen.
1247. V Á M O S R E Z S Ő : M i k r o b i o l ó g i a i
folya­
matok szerepe a n ö v é n y i m a r a d v á n y o k kov á s o d á s á b a n . ü b e r die Bolle der mikrobio­
logischen V o r g ä n g e i n der Verkieselung von
Pflanzenresten. Földt. Közl., 1966. 96. köt.,
p. 213-210.
- Ú r k ú t i k o v á s o d o t t famaradv á n y o k . Verkieselte llolzresle aus Ü r k ú t .
1248.
VÁR A L L Y A Y
GYÖRGY—KERESZ­
TÉNY BELA: Eszakdunántúli
talaivizsgálali adatok kiértékelése. (Auswertung bodenmeehanischer
Untersuchungen
im
nördli­
chen Transdanubien.) Agrokémia
és
Talaj­
tan, 1043. Tom. 2.. p. 173-178. - B a k o n y i
adatok is. Auch Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge.
1249. V A R G H A G Y Ö R G Y : A Bakony és a
b a l a t o n m e l l é k i h e g y s é g víz- és h e g y m é r e t e .
( H y d r o - und Orographie des Bakony u n j
der Balatongegend.) Term tuti. lüz,
Temes­
vár,
1003. 27. évf.. p. 16-34.
Igen b ő
geológiai adatsorral. M i t einer reichen geo­
logischen Datenserie.
1250. V A R R O K K O R N É L I A : A nyugatbako­
nyi m e d i t e r r á n k a v i c s t a k a r ó anyaga, eredete
és kora. La composition, F origine et 1' age
de la couverture de gravier d u Bakonv occi­
dental. Földt.
Int. Evi Jel., 1952, p.
189194. — A b a k o n v i m e d i t e r r á n k a v i c s t a k a r ó
helvéti szárazföldi és tortonai tengeri ü l e d é k .
Die mediterrane Schotterdecke des BakonyGebirges besteht aus helveti eben kontinen­
talen und tortonisehen marinen Ablagerun­
gen.
1251. V A R R O K K O R N É L I A : A n y u g a t - d u n á n ­
túli ten aszhomokok és bazaltok k ő z e t t a n i
v i z s g á l a t a . L ' examen p é t r o l o g i q u e des sab­
les de terrasse et des basaltes du D u n á n t ú l .
(Hongrie occidental.) Földt.
Int. E v i Jel.,
1950, p. 285—293. — A g á r t e t ő , S á g h e g y , K i s somlyó.
-
V A R R O K K O R N E L I A , lásd 72. s z á m alatt
B e n d e r n é Kelemen O.-nál is.
1252. V A R R O K S A R O L T A : Az 1950-53. é v i
b a k o n y i barlangi á s a t á s o k ő s l é n y t a n i ered­
m é n y e i . Resultats p a l é o n t o l o g i q u e s des ex­
cavations dans les cavernes d u B a k o n y en
1950-53. Földt. Int. Evi Jel., 1953. 2. r. p.
491—502. — Ő s l é n y t a n i s z e m p o n t b á l legé t é kesebb anyag a barlang előrészének pleiszto­
cén r é t e g s o r felső vörös-barna rétegéből ke­
r ü l t elő. A barlang s z e l v é n y e 1 holocén és
4 pleisztocén réteget h a r á n t o l t . Das p a l ä onlologisch wertvollste Material w u r d e i n
der oberen rotbraunen Schicht der pleistoz ä n e n Serie i m V orderte'] der H ö h l e gesam­
moll. Das Profil der H ö h l e beinhaltet 1 bol o z ä n e und 4 p l e i s t o z ä n e Schichten.
1253. Vázlatok és t a n u l m á n y o k M a g y a r o r s z á g
vízföldtani a t l a s z á h o z . (Skizzen und Studien
zum
Hydrogeologischen
Allas
Ungarns.)
Bp.,
1062, p. 638. — Gazdag adatsor a Ba­
kony-hegységről.
Eine
reiche
Datenserie
ü b e r das Bakony-Gebirge.
1254. V E C S E R N Y É S G Y Ö R G Y : A fehérvárcsurgói felső pannon kvarchomok üsszlet k i ­
alakulása
és ősföldrajzi
jelentősége. (Die
Entstehung und p a l ä o g e o g r a p h i s e h e Bedeu­
tung des oberpannonischen Quarzsandkomp­
lexes von F e h é r v á r c s u r g ó . ) Földt Kut,, 1966,
9. évf., 3. sz., p.
1-9.
1255. Y ECS E Y G Y Ö R G Y : A b a k o n v i A j k . —
I r k ú t — H a l i m b a k ö r n y é k é n e k eocén k é p z ő d -
menyei. Die E o z ä n s c h i c h l e n
der
Gegend
A j k a - Ü r k u t - H a l i m b a . Bp., 1939, p. 46. A z e o r é n k é p z ő d m é n y e k k é t hidrográfiailag
e l k ü l ö n í t h e t ő t e r ü l e t r e esnek: Ajka—Bodé—
Ürkúl—Csékút
és
Padrag—Halimba—Szőc.
Die E o z ä n a b l a g e r u n g e n entfallen auf zwei,
auch hydrographisch absonderbare Gebiete:
Ajka—Bode—Ürkút und
Padrag—Halimba—
Szőc.
1256. VEGI1 S A N D O R :
A
Bakony-hegység
ben lonit
képződményeinek
ál tekintése.
(Ubersieht der B e n t o n i t é des Bakonv-Gebir­
ges.) Bány. L . , 1961, 94. évf., 3. sz..'. p. 155
— 157.
— ö d ö r ö g d p u s z t á n , Ajkán.
BándSzcnlgál
között
végzett k u t a t á s o k . Unter­
suchungen i n Odörögdpusz.la, Ajka, B á n d ,
Szentgál.
1257. V É G H S Á N D O R :
A
Bakony-hegység
kösszeni rétegei.
Die K ö s s e n e r Schiebten
des Bakonv-Gebirges m U n g a r n Földt.
Közl.,
1961, 91. köt., p. 273-281.
- A Bakonyh e g y s é g b e n Szőc, Szentgál, M á r k ó és L ó k ú t
v i d é k é n vannak biztosan k i m u t a t h a t ó köszszeni rétegek. I m Bakony-Gebirge i m R ä u m e
v o n Szőc, Szentgál, M á r k ó u n d L ó k ú t gibt
es fest nachweisbare
K ö s s e n e r Schichten.
1258. V É G I I S Á N D O B : A b a k o n y i fődolornit
r é t e g t a n i k é r d é s e i . Stratigraphische
kragen
des
Hauptdolomits
im
Bakonv-Gebirgo.
Földt. Közl., 1964, 94. köt., p. 327-339.
A g y ű j t ö t t m i n t á k vizsgálata és ebből össze­
állított értékelés. Die Untersuchungen
der
gesammelten Probe, u n d deren Auswertung.
1259. VÉG 11 S Á N D O R : A b a k o n y i h y d r o b i á s
m é s z k ő r é t e g t a n i helyzete.
Stratigraphische
Lage des Hvdrobienkalksteines i m BakonvGebirge., Földi. Közl.
1960, 90. köt., p. 373
—.375. — A Bakony E p l é n y — S z e n t g á l vonal­
tól nyugatra eső terület. Das Gebiet west­
lich
von der
Eplény—Szentgál-Linie
im
Bakony.
1260. V É G I I S Á N D O R : A déli B a k o n y raeti
képződményeinek
földtana.
Geologie
der
r h ä t i s o h e n B'ldungen des s ü d l i c h e n B a k o n y Gebirges i n Ungarn. Geol. Hung. Ser. Geol.,
1964, Tom, 14. p. 1—94, 8 t. — A v i z s g á l a t
r é t e g t a n i és fauniszlikai k é r d é s e k tisztázásá­
ra i r á n y u l t . D e l i i l e r s u c b u n g e n haben die
K l ä r u n g stratigraphischer u n d faunistischer
Fragen bezweckt.
;
1261. VÉGIT
S Á N D O R : Az
Eszaki-Bakony
m i o c é n k é p z ő d m é n y e i . M i o z ä n e Bildungen
des Bakony-Gebirges. Földt,
Int. Evi
Jel.,
1959, p. 21—36. — E g y s é g e s képet ad és
igen gazdag faunalistát közöl. E i n einheit­
liches B i l d w i r d gegeben u n d eine reiche
Faunonliste mitgeteilt.
1262. VÉG I I SAN IX H l : A SzeulgáJ 7. sz. k u ­
tatófúrás íe'sölriász r é t e g s o r a . Série Iriasique
s u p é r i e u r e d u forage de reche,che S z e n t g á l .
Nr. 7. Földt. Int. Évi Jel, 1961, p.
209-215.
1263. V É G H
S Á N D O R — B A C H M A CHER,"
F R I E D R I C H : f o s s i l e Scberenasseireste aus
triadischen Schichten von Ungarn. (Fosszilis
o l l ó s a t k a - m a r a d v á n y o k m a g y a r o r s z á g i triászrétegekben.) Anna'. Naturhist
Mus.,
Wien,
1965, Bd. 68, p. 241-242.
7 t. Szentgál
k ö r n y é k é n talált leletek leírása. Beschrei­
bung der Funde aus der Umgebung v o n
Szentgál.
1264. V É G H N É
NEUBRANDT
ERZSÉBET:
Die durch G i p s a u s l ö s u n g entstandene Poro­
sität i n den ungarischen Trias-Dolomiten.
(Gipszkiválás okozta p o r o z i t á s magyar t r i ­
á s z - d o l o m i t o k b a n . ) Annal Univ. Sc Bp. Sec­
tio Geol, 1062, Tom 6., p. 203-2Ő7.
- Uta­
lás a Bakony é s z a k k e l e t i részére. H i n w e i s
auf den Nordostteil des Bakony-Gebirges.
1265. Y EG 1 I N E N E U B R A N D T
ERZSÉBET:
Megalodus complanatus italicus n . sp. An­
nal, Univ. Sc. Bp. Sectio Geol,
1962, Tom.
6, p. 197—199. — D u d a r o n t a l á l t p é l d á n y
leírása. Beschreibung des i n D u d a r gefun­
denen Exemplares,
1266. V É G H N É
NEUBRANDT
ERZSÉBET:
Nóri-daohsteini
m é s z k ő az Eszaki-Bakonyban. Norischer Dachstein K a l k i n NorrtBakony. Földt. Közl,
1963, 93, köt., p 332
—340. — Az É s z a k i - B a k o n y t e r ü l e t é n is
k o r á b b a n m e g k e z d ő d ö t t a dachsteini m é s z k ő
összlet l e r a k ó d á s a . Die Ablagerung des Dach­
stein knikos hat auch i m R ä u m e des n ö r d ­
lichen Bakony-Gebirges f r ü h e r begonnen.
1267. V É G H N É
NEUBRANDT
ERZSÉBET:
A triász m e g a l o d o n t i d á k rétegtani j e l e n t ő ­
sége. Stratigraphische Bedeutung der triassischen Megalodontiden. Földi.
Közl,
1964,
94. köt., p. 195—205. — A M e g a l o d o n t i d á k
az A m m o n o i d e á k mellett a triász réleglanilag legfontosabb ő s m a r a d v á n y c s o p o r t j á t al­
kotják. A M e g a l o d o n t i d á k a l a p j á n h a j t h a t ó
v é g r e a felső triász k é p z ő d m é n y e k korbeso­
rolása. B a k o n y i adatok is. Neben den Me­
galodontiden bilden die Ammonoideen die
stratigraphisch wichtigste Fossilgruppe
der
Trias. A u f G r u n d der Megalodontiden k a n n
die Altersgliederung des Obertriasablagerun­
gen d u r c h g e f ü h r t
werden. Angaben auch
ü b e r das Bakony-Gebirge.
1268. V É G U N E
XEUBRANDT
ERZSÉBET:
ü l e d é k f ö l d t a n ! jellegzetességek triász, karbo­
nátos
kőzetekben.
Sedimentpcl rographisch
Eigenschaften karbonatischer Gesteine aus
dem ungarischen Trias. Földt.
Közl,
1957,
87. köt., p. 19—23. — A Bakony d é l n y u g a t i
részén lévő ü l e d é k e k t ö b b terrigén anyagot
tartalmaznak, mint a K ö z é p h e g y s é g kőzetei.
Az ú j r a t é r k é p e z é s s o r á n sok ü l e d é k f ö l d t a n i
adat g y ű l t össze, amelyek a fáciesviszonyokat, az ü l e d é k k é p z o d é s m e n e l é t k ö z e l e b b ­
ről m e g v i l á g í t j á k . Die i m S ü d w e s t t e i l des
Bakonys vorkommenden Ablagerungen füh­
ren mehr terrigenes Material, als die Gestei­
ne des Mittelgebirges. Bei der Reambulierungsaufnaliine haben sieb viele lithologische Angaben a n g e h ä u f t , die die Faziesver­
h ä l t n i s s e und den Ablauf der Sedimentation
erläutern.
-
VÉGI INÉ N E U B R A N D T
890. s z á m alatt, Oraveez
ERZSÉBET,
J á n o s s a l is.
lásd
1269. V E N D E L M I K L Ó S : Adatok az allitos
anyagú
ásványok
tömegviszonyának
meg­
á l l a p í t á s á h o z , kapcsolatban
az
iszkaszent­
györgyi
bauxit
ásványtani
vizsgálatával.
(Angaben zur Feststellung der Massen Ver­
h ä l t n i s s e der allitischen Tonmineralien i m
Zusammenhang
mit
der
mineralogischen
Untersuchung des Bauxits von
lszkaszent­
g y ö r g y . ) MTA Műsz.
Tud. 0. Közl..
1952.
5. köt., p. 263—280. — A m é r é s e k és k ü l ö n ­
b ö z ő v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse v o n
Messungen und v o n verschiedenen
Unter­
suchungen.
1270. V E N D E L M I K L Ó S : B e i t r ä g e zur Be­
s t i m m u n g der M e n g e n v e r h ä l t n i s s e allilischer
Tonmineralien i m Zusammenbange m i t der
mineralischen Untersuchungen des Bauxites
von Iszkaszentgyörgy.
(Adalékok
allitikus
agyagok m a n g á n viszonyainak
meghatározá­
s á h o z , összefügésben az
iszkaszentgyörgyi
b a u x i t á s v á n y t a n i vizsgálataival.) Ada
Geol.
Arad. Sc. Hung.,
1052. Tom.
!.. p.
383401. — K ü l ö n b ö z ő k é m i a i v i z s g á l a t o k , m é ­
rések adatai és e r e d m é n y e i . Ergebnisse ver­
schiedener chemischer Analysen, Messungen.
1271. V E N D E L M I K L Ó S : A magyar bauxit
teleptana. (Lagerkunde des ungarischen Ba­
uxites.) Alumínium
kézikönyv.
Hp.,
1949,
p. 1—27. — D a l i m b a , N y i r á d , S ü m e g , Ep­
lény, mint l e l ő h e l y e k . A b a u x i t b a n m i n d
a három
kristályos a l u m í n i u m
hidrát: a
h i d r a i g i l l i t , b ő h m i t és a diaszpor is megje­
lenik, l m Bauxit treten alle kristallinen
A l u m i n i m n h y d i ale :
I [ydrargilKt,
Boh mit
und Diaspor auf.
-
V E N D E L M I K L Ó S , l á s d 1130. sz. alatt is.
1272. V E N D E A L A D Á R : A balatonmenti vverfeni r é t e g e k vízbőségéről, La richesse d ' eau
des couches werfeniennes aux bords du lac
Balaton. Hidrol.
Közl,
1980. 10. köt.,
p.
101—100. — Ezeken a t e r ü l e t e k e n a werfen!
rétegek m a g a s a b b dolomit szintjei igen nagy
v í z b ő s é g ű e k és v i z ü k kifogástalan. Szerepel
i l l Felsőörs, Arács. Csopak stb. In dicsen
Gebiete sind die h ö h e en Dolomithorizonte
sehr
wasserreich
der Werfener Schichten
und ihr' Wasser ist einwandfrei. Felsőörs,
Arács, Csopak usw. werden e r w ä h n t .
1273. V E N D E A L A D Á R : Geológia. (Geologie.)
1-2. köt. Bp., 1053-1057,
p. 623-638.
A többi között tárgyalja a Bakony-hegysé­
get és szó v a n a Balaton v i d é k é r ő l is. Unter
anderen w i r d das Bakony-Gebirge und auch
das Balatonhochland besprochen.
1274. V E N D L A L A D A B : A S o m l y ó - és Szárbegy geológiája s egykori h é v f o r r á s a i , ü b e "
die geologischen V e r h ä l t n i s s e des S o m l y ó ­
und des S z á r h e g y - R e r g e s und ihre einstigen
Thermen. Hidrol
Közl.
1024-26.
4 8. köt.,
p. 87—14. — A források geológiai koráról
m e g á l l a p í t h a t ó , hogy ezek is a harmadkori
vulkánosság
utóhatásai
voltak.
Bezüglich
des geologischen Alters der Quellen iässt
sich feststellen, dass auch diese n a c h t r ä g ­
liche Effekte des \ ulkanismus waren.
-
V E N D L ALADÁR,
Schafarzik Ferenccel
lásd
is.
991.
szám
ahm,
1275. V E N D L A N N A : A d a t o k a Balaton kör­
n y é k i források i s m e r e t é h e z . D a l é n ü b e r die
i n der Umgebung des Balaton befindlichen
Quellen, Hidrol.
Közl,
1069, p.
551-355.
— A K ö v e s k á l o n és a Bakaion k ö r n y é k i ba­
zalthegyeken
végzett megfigyelések
adatai.
Daten der- i n Köveskál und an den Basalt­
bergen der Balatongegend
durchgeführten
Beobachtungen.
1276. V E N D L A N N A : V á r v ö l g y
vízellátásá­
nak lehetőségei.
(Wasserversorgungsmöglich­
keiten des Várvölgy.) Ilidről
Tájékoztató,
1967. niv.. p. 50—54. — V á r v ö l g y k ö r n y é k e ,
földtani viszonyai, forrásai. A V á r v ö l g y k ö r n v é k i dolomit a B a k o n v - h e g y s é g főlömegét
alkotja. Landschaft, geologise he V e r h ä l t n i s s e
und Quellen des V á r v ö l g y . Der D o l o m i t
des Várvölgy bildet die Hauptmasse des
Bakony-Gebirges.
1277. V E N D L M A R I A : Kalcitok
Szentgálról
és M á r k h á z á r ó l . (Kalzite aus Szenlgál u n d
Markhaza.) Földt.
Közl,
1928. 58. köt., p.
70—76. — A szentgáli h e g y v i d é k e t fődolornit
és dachsteini m é s z alkotja. A kalcit kris­
tályok a m é s z k ö v e n szorosan és s ű r ű n egy­
m á s b a n ő v e fordulnak elő. Die Gebirgsland­
schaft von Szentgál isi von H a u p t d o l o m i t
und Dachsteinkalk aufgebaut.
Die Kalzit­
kristalle kommen i m K a l k s l e i n dicht anei­
nander gepackt vor.
1278. V E N K A T A C H A L A , I i . S . - G Ö C Z Ä N FERENC: T h e sporo-pollen flora of the hungarian „ K ö s s ö n " faciès. (A magyar „Kossen" faciès spóra-pollen flórája.) Acta
Geol.
Acad
Sc, Hung., 1964, 8. köt., p.
204-228.
— A délzalai o l a j v i d é k és a Bakony-hegység t e r ü l e t é n m é l y f ú r á s o k k a l h a r á n t o l t raeti
emeletbe t a r t o z ó kösseni fáciesű a g y a g m á r g a
l é t e g e k jellemző sporomorpha e g y ü t t e s é n e k
értékelése és az. egyes fajok leírása. Aus­
weitung
der
chaiacleristischen
Sporomorphen-Gemeinschaft der
Tonmergelschichtcn
der r h ä t i s c h e n K ö s s e n e r Fazies, die durch
Tiefbohrungen i m S ü d z a l a e r Erdölfeld u n d
i m Bakony-Gebirge durchleuft w u r d e n ; so­
wie Beschreibung der einzelnen Arten.
1279. Y E N K O V T T S
ISTVÁN:
Ajka—Csingervölgy k ő s z é n b á n y á i n a k f e d ő v í z k é r d é s e .
Ee
p r o b l è m e de I" eau de toit dans les mines
de houille
de
Ajka—Csiugervölgv.
Földt.
Int. Evi Jel., 1952, p.
195-198.
1280. V E N K O V I T S I S T V Á N : H o z z á s z ó l á s a
..Cserszegtomaji k ú t b a r l a n g " c í m ű cikkhez.
(Beilrag zum Aufsatz. „Die B r u n o n h ö h l e v o n
Cserszegtomaj".) Hidrol.
Közl.,
1953, p. 471
—472. — Leél—Ussy cikkével szemben —
a magasabbra feltörő h é v v i z e k szintje he­
lyett — u t ó l a g o s felemelkedést állapít meg.
T o v á b b á nem ért egyet a pannon h o m o k k ő
k o v á s o d á s idejével. Végül a p i r i t k é p z ő d é s
elveivel is s z e m b e s z á l l . I m Gegensatz, z u m
A r t i k e l von Leél—Össy n i m m t der Verfasser
— statt des Niveaus der h ö h e r steigenden
T h e r m a l w ä s s e r — einen n a c h t r ä g l i c h e n Auf­
stieg an. Ausserdem ist er m i t der für die
Verkieselung pannonischer
Sandsteine an­
genommen Zeit nicht einverstanden, schliess­
lich setzt er sich den Prinzipien der P y r i liserung entgegen,
1281. V E N K O V I T S I S T V Á N : L e s z i v á r g ó csa­
p a d é k v i z e k vegyi ö s s z e t é t e l é n e k v á l t o z á s a i .
Les variations de la composition chimique
des eaux de p r é c i p i t a t i o n uni se filtrent a
t raves de d T f é r e n t s sols. Földt, Int. Evi
Jel.,
1949, p. 203—205. — Az eddig v é g z e t t v i z s '
gálatok eredményei
a
Bakony-hegységben
m é g nincsenek befejezve és így végleges
k ö v e t k e z t e t é s t nem lehel levonni. Das sind
die Ergebnisse des hisberingen Untersuchun­
gen
im
Bakony-Gebirge.
obwohl
diese
Unters uch i m Ten
noch
nicht
abgeschlos­
sen sind und daher noch keine e n d g ü l t i g e n
Schlussfolgerungen gezogen werden k ö n n e n .
1282. V E N K O V I T S
ISTVÁN:
Ujabb
megfigvelések a k a r s z t v í z kérdéssel kapcsolatban.
(Neue Beobachtungen
im
Zusammenhang
m i t der Karstwasserfrage.) MTA Műsz
Tud,
0. Közi,
1053. 8. köt.,
1. fűz., p.
25-28.
— A megfigyelés kiterjed a Bakonyra is.
D"e Beobachtungen verbreiten sich auch auf
das Bakony-Gebirge.
Í283. V E R M E S J Á N O S : Vízföldtani és hid­
rogeológiai
vizsgálatok
a
fehérvár-csurgói
üveghomok
el'fordulás
területén.
(Hydrogcolog'sche Untersuchungen i m R ä u m e der
Verbreitung der Glasssande v o n F e h é r v á r csurgó.) Földt. Kut., 1966, 9. évf., 3. sz., p.
10-12.
1284. V E R T E S
LÁSZLÓ:
Würmkori
festékb á n y a a Balaton mellett Lovason. ( W ü r m i ­
sche Grube v o n Farbnutlelrohstoffen i n Lovas am Balatonsee.) F ö l d t . Közl.,
1955, 85.
hol,
p. 390-391.
— T á r g y a l j a a Balaton­
felvidék
egyik
fődolornit
rétegét.
Eine
Schichte des B a l a t o n h o c h l ä n d e r H a u p l d o l o mites w i r d besprochen.
-
V E R T E S LÁSZLÓ, lásd 834.
száros G y ö r g g y e l is.
sz. a h m ,
Mé­
1285. Vezető a m . k i r . F ö l d t a n i I n t é z e t m ú ­
z e u m á b a n . F ü h r e r durch das M u s e u m der
k ö n . ungar. Geologischen Reichsanstalt. Földt.
Int. Népszerű
kiadv., 1. hol.. 1900. p. 316.
— A B a k o n y v i d é k é t is feldolgozták. A u c h
das Gebiet des Bakony-Gebirges w u r d e be­
arbeitet.
1286. ATD G Y U L A
GÁBOB:
Pannonhalma
vidékének
földrajzi
ismertetése.
(Geogra­
phische Beschreibung der Umgebung v o n
Pannonhalma.) Földt. Közl,,
1918, 48.
köt.,
p. 235—261.
— Sztratigráfiai, települési v i ­
szonyok, k ö v ü l e t e k leírása. Stratigraphische
und
Lagerungs-A e r h ä l t n i s s e ,
Beschreibung
v o n Fossilien.
1287. V I G H F E B E N C : Az esztergomi szén­
medence hidrológiai viszonyai és a v í z v e ­
szély elleni v é d e k e z é s m ó d o z a t a i . ( H y d r o l o ­
gische V e r h ä l t n i s s e des
Esztergomer Bec­
kens und verschiedene Methoden der Be­
k ä m p f u n g der Wassergefahr.) Bány
Koh,
L . , 1044, 77. évf., p. 215-222.
- Bakonvi
adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Ba­
kony-Gebirge.
1288. V I G H
FERENC-SZENTES
FERENC:
Az ajkai s z é n m e d e n c e hidrológiai viszonyai
és a v í z v e s z é l y elleni v é d e k e z é s m ó d s z e r e i .
Die, hydrologischen V e r h ä l t n i s s e des Ajkaer
Kohlenbeckens und die Verfahren zur Ver­
h ü t u n g des Wassergefahr. Bány.
L . , 1857,
308-821.
90. évf., p.
12S9. V I G H FER ENC—T [ ISN A D Y F E R E N C D A R Á N Y I F E R E N C : A dudari b a r n a k ő szénniodcnoe
hidrológiai
viszonyai és
a
v í z v e s z é l y elleni v é d e k e z é s i r á n y e l v e i . ( H y d ­
rologische V e r h ä l t n i s s e des Braunkohlenbec­
kens v o n Dudar u n d Richtlinien des K a m p ­
fes gegen die Wassergefahr.) Bány.
Kut.
Int. Közh, 1958, 3. évf., p. 78-94.
- Hegy-
ségszerekezeti,
hidrogeoloógini
viszonyok,
a v í z v e s z é l y elleni v é d e k e z é s m ó d o z a t a i és
i r á n y e l v e i . Tektonische
mid hydrcgeologisehe V e r h ä l t n i s s e , Methoden und Prinzipien
des Kampfes gegen die Wassergefälle.
1290. V I G H G U S Z T Á V :
A
Gerecse-hegység
é s z a k n y u g a t i r é s z é n e k földtani
és
őslény­
tani viszonyai. Die geologischen und paläontologisohen V e r h ä l t n i s s e
im
nordwestli­
chen Teil des Gerec e-Gebirgos.) Földt.
Közl,
1943, 73. hat., p. 301359.
- A megalod o n t á s pad fekvőjében a daehsteini m é s z k ő
közé települt a g y a g o s - p a l á s rétegek a Szent­
gál k ö r n y é k i r h ä t i k u m i m á r g á s eétegokkel
á l l í t h a t ó k p á r h u z a m b a . Die i m Dachsteinkalk
eingesi halteten
tonig-sohiefeigen
Schichten
i m Liegenden dee
megalodontenfübrenden
Bank lassen sieh m i t den mergeligen Schich­
ten
des
Bhäl kiuns der
Umgebung v o n
S z e n t g á l parallelisieren.
c
1291. V I G H G U S Z T Á V :
A Gerecse-hegység
N y - i felének földtani v á z l a t a . Ksquisse géologique de la pa-tie occidentale de la mon­
tagne Gerecse. Földt.
Int. Evk., 40.
köt.,
p. 445—402. — A Gerecse- és a B a k o n y h e g y s é g ö s s z e h a s o n l í t á s a r é v é n e m l í t kap­
csolatokat és eltéréseket. Beziehungen und
Unterschiede werden anband des
Verglei­
ches des Gerecse- u n d Bakony-Gebirges m i t ­
geteilt,
-
VIGH
GUSZTÁV,
F ü l ö p Józseffel is.
lásd
350.
szám
alatt,
1292. V I G H
G Y U L A : Adatok a D u n á n t ú l i ­
k ö z é p h e g y s é g felső triászkori
képződményei­
nek i s m e r e l é h e z . (Beitrag zur Kenntnis der
( )berl riasablagerungen des Transdanubischen
Mittelgebirges.) Báni/.
Koh, L . , 1033. 00.
évf., p. 2S0—295. — Ismerteti a B a k o n v
és Balaton-felvidék felső triászkori k é p z ő d ­
ményeit.
Die
Obertriasablagerungen
des
Bakony-Gebirges und des Balatonhochlandes
werden beschrieben.
1293. V I G H G Y U L A : A b a k o n y b é l i
földcsu­
s z a m l á s . Le gbssement de terrain á B n k o n v bél. Földt.
Int. Evi .Irl.
1955/50. p.
419121. — A f ö l d c s u s z a m l á s nem újkeletű és
okát. a terület földtani felépítése szabta meg.
Die Bntsohung ist gar nicht neu und lässt
sich auf die Besonderheiten des geologischen
Baus des Gebietes z u r ü c k f ü h r e n .
1294. V I G H
G Y U L A : Jura
tanulmányok a
magyar K ö z é p h e g v s é g északkeleti részéből.
(Jmastudien i m Nordoslteil des ungarischen
Mittelgebirges.) Mindszent.
1013, p. 20. —
Ö s s z e h a s o n l í t á s o k b a k o n v i adatokkal. Ver­
gleiche m i t den Bakonyer Angaben.
1295. V I G H G Y U L A : Neuere Triasfunde i m
ungarischen Mittelgebirge. (U'ahb triász-le­
letek a magyar k ö z é p h e g y s é g b e n . )
Acnes
.//) für Mineral.
Geol. u. Paleont.,
Stuttgart,
1034. Beil. Bd. 70. Abt. B, p. 33-45.
A B a k o n y - h e g y s é g r ő l és a Balaton-felvidék­
ről adatok. Angaben ü b e r das Bakony-Ge­
birge u n d das Balatonhochland.
1296. V I G H G Y U L A — N O S Z K Y J E N Ö . I F J . :
Előzetes j e l e n t é s az ú r k ú t i
mangánbánya
környékén végzett
földtani
vizsgálatokról.
Vorläufiger Bericht ü b e r die geologischen
Verhältnisse
der
Umgebung des Urkuter
Manganbergwerkes.
Földt.
Int. Evi
Jel.,
1036-38, 1. köt,, p. 225-234,
Megállapí­
tás szerint a k u t a t á s igen e r e d m é n y e s lenne
ezen a t e r ü l e t e n m a n g á n é r c s z e m p o n t j á b ó l .
Wie festgestellt, eventuelle Sucharbeiten auf
Manganerz w ä r e n auf diesem Gebiet sehr
erfolgreich.
-
V I G Y Á Z Ó J Á N O S , lásd
D a r n a y - D o r n y a y Bélával.
232.
szán.
alatt,
1297. VINASSA DE B F G N Y P Á L : B a k o n y i
t r i á s z k o r ú tabulata. bryozoa és hydrozoafélék. (Die Bakonyer Vertreter von Tabulata,
Biwozoa und Hvdrozoa.) Bal. Tu<l Tan, Er.,
1012, 1. köt., 1. r. Paleont. függ., p.
1-21.
1298. VINASSA D E REGNA' P Á L : B a k o n y i
triász-spongiák.
(Trias-Spongien
aus
(hau
Bakonv.) Bal. Tud. Tan. Er.. 1912, 1. köt.,
1. r. Paleont. függ., 1 köt,. 2. cikk, p. 1—22.
1299. V I N A S S A D E REG N Y P Á L : Üj sziva­
csok, t a b u l á t á k és h y d r o z o á k a B a k o n y b é l .
(Neue Spongien, Tabula ten und Hydrozoen
aus dem Bakonv- ) Bal. Tud. Tan. Er., 1912,
1. hol.. 1. r. Paleont. függ., 1 köt, 3. cikk,
p.
1-17.
-
V I R Â G H K A R O L Y , lásd
Kiss J á n o s s a l .
605.
szám
alatt.
1300. V I T Á L I S I S T V Á N : Adatok a Balatonfelvidék
hazai los
kőzeteinek
ismeretéhez.
(Beitrag zur Kenntnis (ha' Basaltgesteine i m
1904, 34.
Balatonhochland.! Föídt. K ö r ' . .
köt.,
p. 377—300.
— Kahhegy. A g á r t e t ő ,
Somhegy. O l á h - h e g y , B o n d o r ó . T á t i k a stb.
petiográfiai
tanulmányozása.
T í p u s o k : 1.
magnetites
ilmenites
nefclines
bazaiitoid,
2. ilmenites
magnetites
földpálos
bazalt,
3. limburgitoidok.
Petrographisches
Studi­
u m am Kahhegy, A g á r t e t ő , Somhegy, Oláh­
hegy, B o n d o r ó , T á t i k a usw. Typen: 1. Basanitoid m i t Magnetit. Ilmenit, Nefelin. 2.
Basalt m i t Ilmenit, Magnetit und Feldspat.
3. Limburgitoide.
1301. V I T A L I S I S T V Á N : Adatok a balatonfelvîdékij pliocén és p l e i s z t o c é n k o r ú k é p -
ződményeinek
sztratigráf iájához.
Beiträge
zur Stratigraphie der Fliozän- und Pleistozänbildungen
der
Balatongegend
Földt.
Közl.,
1911, 4L hol., p. 428-436.
- A Ti­
hanyi-félsziget feltárása föld- és ő s l é n y t a n i
tekintetben. Die E r k u n d u n g der Tihanyer
Halbinsel i n geologischer u n d p a l ä o n t o l o g i ­
scher Hinsicht.
1308. V I T A L I S I S T V Á N : A Congeria Dactylos
helyzete.
(Systematische
Brus rendszertani
Stellung von Congeria D a d , b i s Brus.) Math,
es Term. lud. Ert., 1915, 33. köt,, p.
331333.
— Adatok a Tihanyi-félszigetről, Bala­
tonkenese k ö r n y é k é r ő l , Angaben ü b e r die
T i h a n y e r Halbinsel u n d die Umgebung v o n
Balatonkenese .
1302. V I T A L I S I S T V Á N : A d a t o k a Kahhegy
bazaltláva
őmlésének
megismétlődéséhez.
Zur W i e d e r h o l u n g des Basahorgusses des
Kahhegy. Math, és Term, lud. Erl,
1934,
50. köt., p. 520—520. — À b a z a l t b á n y á k új
föltárásai segítségével a Balaton v i d é k é n e k
bazaltos
erupcióra
vonatkozó
ismeretek
ú j a b b adatokkal gyarapodtak. Infolge der
neuen A u f s c h l ü s s e der B a s a l t b r ü c h e w u r ­
den die Kenntnisse ü b e r die B a s a l l a u s b r ü c h e
der Balatongegend mit neuen xVngabcn er­
weitert.
'1309. V I T Á L I S I S T V Á N : É s z r e v é t e l e k L ő r e n they Imre dr. ú r n a k a „ T i h a n y i f e h é r p a r t
p a n n ó n i a i r é t e g e i r ő l " írt c i k k é r e . Bemerkun­
gen zur M i t t e i l u n g des H e r r n dr. I . L ő r e n ihey „ U b e r die pannonischen Schichten des
E o h é r p a r l bei T i h a n v " . Földt.
Közl.,
1909,
39. köt., p.
363-367.
1303. V I T Á L I S I S T V Á N : A b a l a t o n m e l l é k i ba­
zaltos kőzetek kora. (Das Alter der Basalt­
gesteine dos Balatonhochlandes.) Földi
Közl.,
1997. 37. köt., p. 156. - Talált egy új ba­
z a l t t í p u s t , a limburgitot. A felsőzsidi feltárás
szerint a basaniloideruplio a levante! kor­
s z a k n á l régibb. Verfasser fand einen neuen
Basalltypus, den L i m b u r g i t . Nach den Anga­
ben des Aufschlusses i n Felsőzsid sei das
Alter der Basaltoid-Eruption p r ä levantisch.
1304. V I T Á L I S I S T V Á N : A b a l a t o n v i d é k i ba­
zaltok. (Die Basalte des Balatonhochlandes.)
Bal. Tud. Tan. Ered,
Geol. függ. 2., p. I —
169.. 2 t. — Petrográfiai leírás, és a bazaltos
e r u p c i ó k k o r á n a k t á r g y a l á s a . Pctrographische
Beschreibung u n d Besprechung des Allers
der Basalteruptionen.
1305. V I T A L I S
ISTVÁN:
A
balalonvidéki
kecskekörmök
és lelőhelyeik. Die Ziegenklaunen der Balatongegend u n d ihre Fun­
dorte. Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt., L r.
Paleont. függ., 4. köt., 4. cikk, p. 56, 2 t,
— A pannóniai rétegek faunájára vonatkozó
adatokkal. M i t Angaben ü b e r die Fauna
der Pannonscbichten.
1306. V I T Á L I S I S T V Á N : A bauxit és a l u m í ­
n i u m (Bauxit und A l u m i n i u m . ) Term,
lud.
Közl,
1940, 72. köt., p. 129-135.
- Halim­
ba, Szőc, Csabrendek, E p l é n y stb. b a u x i t
b á n y á i r ó l is. A u c h ü b e r die B a u x i t g r u b e n
von
D a l i m b a , Szőc, Csabrendek,
Eplény
usw.
1307. V I T A L I S I S T V Á N : B i t u m e n bzw. leerreiche
Braunkohlen
im
Bakony-Gebirge.
(Bitumenben i l l . k á t r á n y b a n gazdag barna­
szén a Bakonyban.) Soproni Bányaés Er
dőmérnöki
Főisk.
Közl.,
1930, 2. köt.,
p.
101-132.
1310. V I T Á L I S
ISTVÁN:
A
halimbavidéki
b a u x i t o k és h a s z n o s í t á s u k . (Die Bauxite der
Umgebung v o n H a l i m b a und deren Ausbeu­
tung.) Bány. Koh, L . , 1932, 65. évf., p. 362
—368 és 386—392. — A B a k o n y - h e g y s é g v ö ­
rös földjéről, a bauxitok v e g v e l c m z é s é r ő l .
ü b e r die Roterden des Bakony-Gebirges u n d
die chemischen Analysen der Bauxite.
1311. V I T A L I S I S T V Á N : A hazai b a u x i t o k k a l
kapcsolatos a l u m í n i u m v a s é r c e k , ( A l u m i n i umeisenerze an ungarische Bauxite gebun­
den.) Bány.
Koh. L . , 1931, 64. évf., p. 48Ô
—490. — A b a k o n y i bauxittelep pizolitos
r é s z é b e n a s z í n v a s m e g k ö z e l í t i , sőt r é s z b e n
felül is m ú l j a a feldolgozható v a s é r c e k színvas t a r t a l m á t . l m pisolitischen Teil der Ba­
konyer B a u x i t l a g e r s l ä t t c , erreicht die Menge
des Beineisens, ja sogar übertrifft sie den
Reineisengeball, 'der auf bereitbaren
Eisen­
erze.
1312. V I T Á L I S I S T V Á N : A magyar b a u x i t o k
és é r t é k e s í t é s ü k , (Die ungarischen Bauxite
und deren Ausbeulung.) Földt, Ert.,
1939,
4. köt., 2. sz., p. 33—50. — H a l i m b a , Padrag,
E p l é n y , S ü m e g , Tapolca v i d é k e is, ez a ba­
konyi
bauxit szerkezete ellér a g á n t i t ó l ,
amennyiben ez b r e c c s á s . Auch die Umge­
bung v o n H a l i m b a , Padrag, E p l é n y u n d
S ü m e g - T a p o l c a w i r d besprochen. Die Struk­
tur dieses Bakonyer Bauxits weicht v o n
dem Ganter ab, da dieser breeeiös ist.
1313. V I T A L I S I S T V Á N : M a g y a r o r s z á g szén­
előfordulásai.
(Die K o h l e n l a g e r s t ä t t e n Un­
1039, p. 407. — A z ajkai
garns.) Sopron,
felső k r é t a k o r ú , Zirc és Ü r k ú t eocén, Ba­
k o n y n á n a felső oligocénkorú k é p z ő d m é n y e i és k ö v ü l e t e i r ő l is szól. ü b e r die Fossilien
und Ablagerungen der Obcikreide v o n A j k a ,
des E o z ä n s v o n Zirc u n d Ü r k ú t , sowie des
oberen Oligozäns v o n B a k o n y n á n a .
1314. V I T Á L I S I S T V Á N : M a g y a r o r s z á g
t e r m e l é s e . K o h l e n p r o d u k l i o n Ungarns.
és Term, tud. Erl,, 1939, 58. köt., p.
szén­
Math,
619-
637. — Az ajkai [elsőkréta széntől, a vár­
palotai k ö z é p m i o e é n lignitr.'íl. első feltárásokról stb. ü b e r die oberkretazisehe Kohle
v o n A j k a , den m i t t e l m i o z ä n e n Lignit von
V á r p a l o t a , sowie die ersten A u í s c h l u s s a r beiten usw.
1315. V I T A L I S I S T V Á N : M a g y a r o r s z á g szénvagvona. K o h l e n v o r r a t Ungarns. Math,
és
Term. tud. Ert., 1939. 58. köt., p.
130-152.
— Adatok V á r p a l o t a , A j k a . Zirc. Bodaj ív­
ről stb. Angaben ü b e r V á r p a l o t a , Ajka, Zirc,
Bodajk usw.
1316. V I T A L I S I S T V Á N : N é h á n y
félreismeri
fossz.il's
szénelőfordulásról.
(Uber
einige
misserkannte
fossile
Kohlenvorkommen.)
Bány.
Koh. L . , 1940. 73. évf., p.
101-172.
— Adatok a Gaja-patak, Bodajk, Zirc vidé­
kéről. Angaben ü b e r den Gaja-Bach und
die Umgehung v o n Zirc u n d Bodajk.
1317. V I T A L I S I S T V Á N : Oiygocerasok a sop­
r o n v i d é k i a l s ó p o n t u s i ü l e d é k e k b e n , s elter­
j e d é s ü k h a z á n k b a n és a k ö r n y e z ő országok­
ban. ( )rygoceras-A rten in den unterpontischen Ablagerungen der Gegend von Sopron,
ihre Verbreitung in Ungarn und den benach­
barten L ä n d e r n Math, és Term. lud.
Ert.,
1930, 54. köt., p. 020-043.
- A peremarloni O r v g o c e r a s r ó l is. Auch ü b e r die O r y goceraten v o n Peremarton.
1318. V I T Á L I S I S T V Á N : A peremartoni Som­
l ó d o m b p l i o c é n k o r ú r é t e g s o r a és
faunája.
(Die P l i o z ä n s c h i c h t e n f o l g e u n d Fauna des
S o m l ó - l l ü g e l s von Peremarion.) Földi.
Közl,.
1912, 42. köt,, p. 151-157.
Sztratigráfiai
és p a l e o n t o l ó g i á i s z e m p o n t b ó l v o l t é r d e k e s
a vizsgálat. Die Untersuchungen waren so­
w o h l i n stratigraphischer, als auch i n palä­
ontologischer Hinsicht interessant.
1319. V I T Á L I S I S T V Á N : A „ p o n l u s i " vagy a
„ p a n n ó n i a i " elnevezést használjuk-e?
(Ge­
brauchen w i r den Namen „ P o n t " oder ..Pan­
non"?) Beszámoló
a Földt.
Int.
vitaülései­
nek munkájáról,
1942. p. 33—39. — A pontusi elnevezés c o r g e r i á s rétegek jelzésére is
szál. Pl. Congeria balatonica T i h a n y b ú j . vagy
a Congeria emelet a B a k o n y b a n . Der Name
Pont gilt auch für die Bennung der Congorienschiehten. / . B. Congeria
balatonica
aus T i h a n y oder die „ C o n g e r i e n - S t u f e " i m
Bakony.
1320. V I T Á L I S
ISTVÁN:
Szén
és
szénolaj
p r o b l é m á i i k 'Unsere Kohlen- und KohlenolProhleme.) Bány.
Koh. I . . . 1020. 62.
évf.,
p. 299-305
és 323-332..
ill. 340-350.
Á l t a l á n o s á t t e k i n t é s , a vegyipari feldolgozás
lehetőségei. Adatok Szápár , Bakonycsernye,
D u d a r stb. v i d é k é r ő l . Allgemeine Übersicht,
M ö g l i c h k e i t e n der Verarbeitung durch die
1
chemische Industrie. Angaben ü b e r die U m ­
gehung v o n S z á p á r . Duda. Bakonycsernye
usw.
1321. VITALLS
ISTVÁN:
A
szénkutatásról.
(Uber Sucharbeiten auf Kohle.) Term.
lud.
Közl., 1944. 70. köt,, p. 97-110.
- Bodajk,
Zirc k ö z ü l i . B a k o n y n á n á n , D u d a r o n stb. létesílelt fúrásokról. Ü b e r die Bohrungen i n
der Umgebung von Bodajk, Zirc, Bakony­
n á n a , Duda usw.
1322. V I T A L I S ISTVÁN : A t i h a n y i F e h é r p a r t
p l i o c é n k o r ú rétegsora és f a u n á j a . Die plio­
z ä n e Schichtenreich c des F e h é r p a r t bei T i ­
hany und deren Fauna. Földt. Közl.,
1908,
38. köt., p. 665—678. — A v i z s g á l a t o k a
F e h é r p a r t o l Föld- és ő s l é n y t a n i tekintetben
új v i l á g í t á s b a n t ü n t e t i k fel. Die Untersu­
chungsergebnisse stellen den F e h é r p a r t ge­
ologisch und paläonlologisoh in neues L a b t .
1323. V I T A L I S I S T V Á N : Az ú r k ú t i m a n g á n ­
érc. Das Manganerz von Ü r k ú t . Bann.
Koh.
L . , 1935. 68. évf., p. 346-358.
Ürkút
mellett C s á r d a h e g y e n és az un. Üj a k n á n
végzett feltárások e r e d m é n y e . Krgebnissc der
bei Ürkút am C s á r d a - B é r g und im sog. I j ak na-Schacht d u r c h g e f ü h r t e n
A ufschlussarbeiten.
1324. V I T Á L I S I S T V Á N : Válasz n halimhavidéki bauxitokra v o n a t k o z ó
megjegyzések­
re. A n t w o r t auf die Bemerkungen b e z ü g l i c h
der Bauxite der L a g e r s t ä l l e von Halimba.
Bány.
Koh. L . , 1932, 65. évf., p. 401.
1325. V I T Á L I S I S T V Á N : A zircvidéki szén.
(Die Kohle der Umgebung von Zirc.) Term,
tu,I,
1947, 2. sz.. p. 112—119., térk.
Zirc, Dudar, Nagy eszterga r. Olaszfalu stb.
k ö r n y é k e . Umgebung von Zirc, Dudar, Nagye s z t e r g á r , Olaszfalu usw.
1326. V I T Á L I S S Á N D O R : Kőszén és tőzeg­
k é s z l e t ü n k felkutatása. (Die E r k u n d u n g der
Kohlen- und T o r f v o r r ä t e unseres Landes.)
MTA
M fisz. Tud. 0. Közl,
1952. 1. köt.,
p.104—100.
— Bakonv iá is v o n a t k o z ó ada­
tok. M i t Angaben auch ü b e r das BakonyGebirge.
1327. Y I TA L I SN E Z 1 L A I I Y
L Í D I A : Planorbulinidae, Acervulinidae és Cymboloporidae
család a m a g y a r o r s z á g i e o c é n b e n . Die Fami­
lien
Planorbulinidae,
Acervulinidae
und
Cymbaloporidae i n den E o z ä n s c h i c h i e n Un­
garns. Földt.
Int. Evi Jel.
1000. p. 153 178., 7 t. — A b a k o n y i e l ő f o r d u l á s o k r ó l is.
A u c h ü b e r die Bakonyer V o r k o m m e n .
1328. V I Z Y
BELA:
Állandósított
karszt vízszin-megfigyelő helyek a B a k o n y - h e g y s é g ­
ben.
(Stationäre
Karst wasserspiegel-Beo-
Kabhegy-area. Földi.
Közl,
1966, 00.
hot.,
p. 202—300. — F ö l d t a n i ú j r a t é r k é p e z é s so­
rán ú j a b b e r e d m é n y e k a bazaltperemi tör­
meléksáv -ok és a h e g y s é g f o r m á l ó m o z g á s i
szakaszokban. Neue Ergebnisse der geolo­
gischen Beambuliei'ungsaidnahmen i n
den
Schuttzonen am Rande des Basaltes. Gebirgsbildende Bewegungsphasen.
bachlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.)
Hid10-12.
rol. Tájéhoz'aló.
1962. 12. 'liïz..
p.
— A Bakonyban kiépítetl
megfigyelőhálózat. Beobachtungsnetz i m Bakony-Gebirge.
1329. V C G L V I K T O R : Jegyzetek a magyar­
országi e o c é n k o r ú t ü s k e b ő r í i e k
faunájához.
(Beme lumgen zur Echiniden-Fauna des ung a r l ä n d i s e h e n Eozäns.) Földt,
Közl,,
1020,
50i köt., p. 42—43. — Ajka k ö r n y é k é n g y ű j ­
tőit echinida leírása. Ez a p é l d á i n egy T r i p laeidia-faj. mely nem egyezik az eddig g y ű j ­
tött fajokkal, t e h á t új fajnak kell tekinteni.
Beschreibung der in der Umgebung von A j ­
ka gesammelten Echiniden. Diese Form ist
eine Triplacidia-Art, die nicht mit den bisher
gesammelten A r t e n ü b e r e i n s t i m m t und daher
als neue A r t anzusehen ist.
1
1330. V O C E V I K T O R : T a n u l m á n y o k az eo­
cén nautilusok köréből
Uber e o z ä n e Naut i i d e n . Főfdt. Közl.,
1908, 38, köt., p. 568
—582. Klny. is. — A t a n u l m á n y o z o t t nau­
tilusok a középső és felső eocénből s z á r m a z ­
nak.
Die
untersuchten Nautilcn stammen
aus dem mittleren und oberen E o z ä n .
1331. V Ö R Ö S I S T V Á N : Fc-Tioxide minerals
in
Iransdanubian
(Western-1 lungary)
ba­
salts. (Vas-Tioxid á s v á n y o k a d u n á n t ú l i ba­
zaltokban.) Annal. Univ. Sc. Bp. Sectio
Geol.,
1000. Tom.
10., p. 00-110..
2 t. - A Kabhegyi l á v a ö m l é s r ő l is. Auch ü b e r die Lava­
e r g ü s s e am Kab-Berg.
1332. V Ö R Ö S I S T V Á N : I d d i n g s i t e s e d é s a Kabhegyi bazaltban. Iddingsitization in the ba­
salts of the Kahhegy. Földt.
Közi.
1002.
92. hol., p. 174—184. — A kabhegyi bazalt­
ban porfiros b e á g y a z á s a ohvinen j e l l e m z ő
e l v á l t o z á s figyelhető meg. Az itteni bazalt­
nak vegyi összetétele, rönIgenelemzése, m á l lási e l m é l e t e k . I m Basalt des Kab-Berges
lässt sich eine V e r ä n d e r u n g an Olivin m i l
porphyrischer
1 mprägnation
beobacb len.
Chemische und R ö n l g e n a n a l y s e n des hiesi­
gen Basaltes, Verwitterungslheorien.
1333. V Ö R Ö S I S T V Á N : I s z k a s z e n t g y ö r g y i ba­
u x i t s z o l v é n y e k m i k r o m i n e r a l ó g i a i és n y o m ­
elem v i z s g á l a t a . Examen m i e r o m i n é r a l o g i q u e
et des é l é m e n t s sporadiques des coupes de
bauxite de I s z k a s z e n t g y ö r g y . Földi.
Közl..
WIS. SS. köt., p. 48-50.
- Az á s v á n y t a n i
vizsgálatok a magyar b a u x i t f a j t á k b ó l
egy
eddig m é g nem ismertetett szerves á s v á n y t
m u t á l t a k k i . Die mineralogischen Untersu­
chungen halién ein Iiislea' unbekanntes M i ­
neral aus ungarischen Bauxiten nachgewie­
sen.
1334. Y Ö R O S I S T V Á N : A Kab-hegyi t e r ü l e t
v u l k á n o l ó g i a i és h e g y s é g s z e r k e z e t i viszonyai.
Vulcanologica] and structural relations of the
-
VÖRÖS
ISTVÁN,
Kiss J á n o s s a l is.
lásd
606.
szám
alatt,
1335. W A G N E R J Á N O S : M a g v a r o r s z á g vallo­
niái. Die Vallonien Ungarns. Math,
Term,
tud, En.,
1035, 53. höt., p. 701-716.
- A
val Ion iák m á r a h a r m a d k o r b a n megjelentek.
Zirc. Keszthely m i n t Vallonia pulchella Müll,
lelőhelye, Balatoriederios, Keszthely a V a l ­
lonia pulchella enmensis Gredl l e l ő h e l y e .
Die Vallonien sind schon i m T e r t i ä r erschie­
nen. Zirc und Keszthely als Fundorte von
Vallonia pulchella Müll., Balatonederics u n d
Keszthely als Fundorte v o n Vallonia p u l ­
chella enniensis Gredl.
1336. W E I N G Y Ö R G Y : A magyar t ő z e g l á p o k
geológiai m e g k u t a t á s a . (Geologische E r k u n ­
dung der iingari: eben Torfmoore.)Bánij
Koh.
L . , 1949, 82. köt., p. 143-146.
Hazánk
legnagyobb lapcsoportja
a Balaton D . \ y - i
vége k ö r ü l helyezkedik el. A t ő z e g nagy
vonalakban azonos kifejlődést m u t a t . Die
grösste Moorgruppe Ungarns liegt rings u m
das SW-Ende des Balatonsees. I n grossen
Zügen weist der T o r f die gleiche A u s b i l d u n g
auf.
1337. W E I N G Y Ö R G Y : Zirc k ö r n y é k é n e k t i ton rétegei. Tithonsehiohton der Umgebung
von Zirc. Földt. Közl,
1934, 64. hol., p. 81
—99. — Ismerteti Zirc k ö r n y é k é n e k ti t o n
előfordulási helyeit, k é p e t ad f a u n á j á r ó l , fá­
cies v i s z o n y a i r ó l , sztratigráf iájáról. T i l h o n v o r k o m m e n . Fauna, F a z i e s v e r h ä l l n i s s e
und
Stratigraphie der Umgebung von Zirc wer­
den besprochen.
1338. W E I S S A R T H U R : A Balaton v i d é k é n e k
p l e i s z t o c é n k o r ú csiga- és k a g y l ó f a u n á j a . Die
p l e i s t o z ä n e Conchy lien-fauna der Umgebung
des Balatonsees. Bal. Tail
Tan. Er..
1911,
1. hol,. 1 r. Paleont. függ., 4. hol., 5. cikk,
p.
1-36.
1339. W E I S S E , J E A N G O D E F R O Y D E : Les
bauxites de I ' Europe centrale. Province
dinai'ique et Hongrie. M é m o i r e s de la So­
ciété Vaudoise des Sciences Naturelles. Lau­
sanne, 1948, Vol 9., No. 1., p. 162. Sü­
meg,
Bodajk,
Iszkaszentgyörgy,
Dalimba
stb. és az egész Balaton v i d é k e geológiai és
sztratigráfiai
szempontból.
Geologie
und
Stratig] aphie von S ü m e g , Bodajk,
Iszka­
s z e n t g y ö r g y . Dalimba usw. und der ganzen
Balatongegend.
1340. W E S Z E L S Z K Y
GYULA: A
balatonfüredi szénsavas forrásvizek
radioaktivitásá­
ról, ü b e r die R a d i o a k t i v i t ä l der S ä u e r l i n g e
Kör./.. 1933, 11.
v o n B a l a t o n f ü r e d . Hidrol.
évf., p. 17—20. — Az adatok szerint a bala.
t o n f ü r e d i f o r r á s o k v i z é b e n sokkal t ö b b r á d i u i n e n m n á c i ó van, mint a m e n n y i a szán­
savas f o r r á s o k v i z é b e n á l t a l á b a n
található.
.Nach den Angaben gebe es im Wasser der
Quellen von Ba a t b n f ü r e d viel g r ö s s e r e Men­
ge von Badioemanation, als sie i m Wasser
der k o h l e n s ä u r e h a l t i g e n Quellen g e w ö h n l i c h
zu f i n d e n ist.
1341. Z A K O N Y I K K R K N C : E l ő a d á s o k a Bala­
t o n r ó l és a B a k o n y r ó l . (Vorträge ü b e r den
Balalonsee und das Bakony-Gebirge.) Veszp­
rém,
1954, p. 38. Veszprém
Megyei
Tanács
Idegenforgalmi
Hivatalának
kiadványa
2.
-
Z Â K O N Y 1 FERENC, lásd 233. és 234.
alatt, D a r n a y - D o r n y a y B é l á v a l is.
sz.
1342. Z A L Á N Y I
BÉLA:
Adatok
az
északi
Bakony apti Ostracoda f a u n á j á n a k
ismere­
t é h e z . Contributions a la connaissance des
faunes a p t í e n n e s d ' Ostraeodes d u B a k o n y
septentrional. Földt.
Int. Evi .lel., 1950, p.
303—']08
— Herendi és e p l é n y i
kutatófú­
r á s . S c h ü r f b o h r u n g e n i n Herend u n d E p l é n y .
1343. Z Á K Á N Y I
B Ê L A : Eszak-bakonyi
apti
ostracoda
faunák.
Ostracoden-Faunen
aus
der Aptstufe des n ö r d l i c h e n Bakonv-Gebirges. Földt. Int. Evk., 1050. p. 350-513.
(i t.
— K u t a t á s o k szerint az Eszaki-Bakony igen
gazdag O s t r a c o d á k b a n , ezek részletes feldold o l g o z á s á t k a p j u k r é t e g t a n i és faunisz.likai
s z e m p o n t b ó l . Nach den Untersuchungen isi
das n ö r d l i c h e Bakony-Gebirge an Ostiacoden sehr reich, deren a u s f ü h r l i c h e stratigraphische u n d faunislischc Bearbeitung gegeben w i r d .
1344. Z A L Á N Y I
BÊLA—BARTHA
FERENC:
F i n o m r é t e g t a n i v i z s g á l a t o k a Balaton körn y é k i felső f i a i m o n k é p z ő d m é n y e k b e n . F ü g g . :
Tihanyi felső-pannon
Ostracodák.
Feinstratigraphische Untersuchungen
am
Oberpannon der Balatongegend. A n h a n g : Oberpannonische Osliacoden aus T i h a n v . Földi.
Int.
Evk.,
1050. 48. köt., p. 195-237.
- A ré­
gebbi k u t a t á s o k m ó d s z e r t a n i á t é r t é k e l é s e , az
ü l e d é k és f a u n a v á l t o z á s o k t ö r t é n e t i sorrend­
jének tisztázása.
Methodische U m w e r t u n g
f r ü h e r e r Forschungen. K l ä r u n g der histori­
schen Reihenfolge
der
V e r ä n d e r u n g e n in
Lithologie u n d des Faunenwechsels.
1345. Z A L Á N Y I B E L A : J e l e n l é s az 1910. év­
ben Balatonkenese
k ö r n y é k é n végzett
ge­
ológiai m u n k á l a t o k r ó l . Bericht ü b e r die i m
Jahre 1916 i n der Umgebung von Balaton­
kenese d u r c h g e f ü h r t e n
geologischen
Arbei­
ten. FöMi .Int. Evi Jel,
1916, p.
631-641.
— A p a r t - p u s z t u l á s b a n e g y s z e r ű o m l á s je­
lenségei n y i l v á n u l t a k meg. Az o m l á s n y o m á n
t á m a d t feltárásban a rétegsor megállapítása.
In der Z e r s t ö r u n g des Ufers haben sich die
Erscheinungen
einfacher
Butsclumgcn ge­
ä u s s e r t . Feststellung der Schichtenfolge i m
Aufschluss, der nach der Rutschung
ent­
standen ist.
1346. Z A L Á N Y I
BELA:
Kagylósrák
(Ostra­
coda) f a u n á k réteglani é r t é k e l é s e . Evaluation
slraligraphiques des faunes d' Ostraeodes.
Földt.
Int. Evi Jel,
1958, p. 503-52S.
A k u t a t á s a Bakony v i d é k é r e is kiterjed.
Vezetők
a Candona-fajok. egy-két alakjuk
csaknem
valamennyi
lelőhelyen
megvan.
Die Untersuchungen umfassen auch das ter­
ritórium
des Bakony-Gebirges, Leitfossilien
sind die Candona-Arten, deren ein-zwei \ ertreter i n fast allen L o k a l i t ä t e n
vorhanden
sind.
1347. Z A L Á N Y I B E L A : M a g y a r o r s z á g i kagy­
lósrák (Ostracoda) f a u n á k r é t e g l a n i é r t é k e ­
lése. Evaluation straligraphiquo des faunes
d ' Ostraeodes de la Hongrie,— Földt.
Int.
Evi Jel,
1055/58. p. 425-442.
A fajok
korok és l e l ő h e l y e i k szerinti c s o p o r t o s í t á s a ,
így a balatoni és b a k o n y i adatok is. Die
A r t e n sind nach Alter und Lokalität grup­
piert, mit Angaben auch ü b e r den Balaton­
see und das Bakony-Gebirge.
1348. Z A L Á N Y I B É L A : M a g v a r o r s z á g i m i o c é n
Ostracodák.
Miozäne
Ostrakoden aus U n ­
garn. Földt. Int. Evh.,1913,
p.73-152.,
9 t,
— A fajok rendszeres leírása, a k a g y l ó h é j
finomabb szerkezeti viszonyainak
megvilá­
gítása. Lelőhelyek t ö b b e k k ö z ö t t : Balaton­
füred. Systematische Besehteibung der A r ­
ten, E r l ä u t e r u n g e n ü b e r die feineren Struk­
turverhältnisse
der
Muschelschale.
Euter
anderen ist B a l a t o n f ü r e d cine Lokalität.
1349. Z A L Á N Y I BÉLA : T i h a n y i felső pannon
o s t r a c o d á k . Oborpannonische Osliacoden aus
T i h a n y . Földt. Int. Evk., 1959, 43. köt., p.
195—216.
— Faunaelemek
rendszertani és
rétegtani
értékelése.
Systematische
und
slratigraphische
Bewertung der EauiK.nelemente.
1350. Z A L Á N Y I B É L A : A Zirc, Olaszfalu. Ep­
l é n y és B a k o n y b é l közti t e r ü l e t e n
vég/olt
k u t a t ó m u n k á l a t o k . Les recherches au terri­
toire situé entre Zirc, Olaszfalu. E p l é n y et
B a k o n y b é l . Földt.
Int. Evi Jel,
1050. p.
301-302.
-
Z A M A R O C Z Y D E Z S Ő , lásd 559. szám
Kálmán Györggyel.
alatt,
1351. Z E B F R A ,
K A R E L : Beszámoló a
ma­
gyarországi
oegyedkori
képződményeken
végzett
tanulmányutam
tapasztalatairól.
Compte rendu à? un voyage d' etude sur
les formations quaternaires de la Hongrie.
Földt. Int. Evi Jel, 195&, p. 529-538.
- Ba­
laton k ö r n y é k i v i z s g á l a t o k e r e d e m é n y e i is.
Auch die Ergebnisse der i n der Balatonge­
gend d u r c h g e f ü h r t e n
Untersuchungen.
1352. Z E C H M E I S T E R
L A S Z L O : Adatok
az
ajkait, egy Itazai fosszilis gyanta i s m e r e t é ­
hez. Zur kenntnis des Ajkaits eines fossilen
Harzes aus Ungarn
Math,
és Term.
lud.
Erl.,
1926, 43. hat., p. 332-311.
Adalok
a c s i n g e r v ö l g y i b á n y a t e l e p r ő l . Angaben ü b e r
das Bergwerk Csingervölgy.
1353. Z E P H A R O V I C H , V I C T O R : Von die Halb­
insel Tihany i m P l a t t e n s e e und der n ä c h s t e
Umgebung von F ü r e d , (A Tihanyi-félsziget­
ről a Balatonban, és Füred k ö z v e t l e n k ö r n y é ­
kéről. Skzungsber.
d. k. Akad.
d.
Wiss.,
Wien.
1S56. Bd. 19., p. 339-373.,
2 t.
1354. Z I N C K E N , K A R L : Bernslein i n Oester­
reich—Ungarn
und
i n R u m ä n i e n . (Boros­
t y á n A u s z t r i á b a n , M a g v a r o r s z á g o n és Ro­
m á n i á b a n . ) Ost. Z. [ür Berg u.
Hüttenwesen,
A K É Z I R A T LEZÁRÁSA
1881, .Ig. 32, p. 171-172
és 191-192.
Ajka mint b o r o s t y á n l e l ő h e l y . Ajka, als Bern­
stein-Fundort.
1355. Z I T T E L , I L C A R L : Die obere N u m m u lilen-Format'on i n Ungarn. (A íe'.ső N u n u n u lites-foi máeió M a g y a r o r s z á g o n . )
Silzungsber.
d. k. Munt. d. Wiss.,
Wiien, 1862, Bd.
26,
p. 353—395..
3 t. — A B a k o n y délkeleti
részéről is. Mit Angaben auch ü b e r
den
S ü d o s t t e i l des Bakony-Gebirges.
.1356. Z Ó L Y O M I B Á L I N T : Die Entwicklungs­
geschichte der Vegetation Ungarns seit dem
letzten Interglazial. (A v e g e t á c i ó fejlődéstör­
t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n az utolsó j é g k o r s z a k
óla.) Acla Bnol. Áead.
Sei. Hung.,
1953,
Tom. 4., p. 367—430., 1 térk. — Balatoni
áriatok is. M i t Angaben auch ü b e r den Ba­
latonsee.
-
ZSILÁK
GYÖRGY,
lásd
599.
szám
alatt.
-
ZSILÁK GYÖRGY,
Kleb Bélával is.
lásd
611.
szám
alatt,
-
ZSUTTA I S T V Á N ,
Bratán Máriával.
148.
szám
alatt,
UTÁN ELŐKERÜLT
PÓTLÁS
lásd
DOLGOZATOK
- ERGÄNZUNG
1. BÁBDOSSA" G Y Ö R G Y :
Comparaison des
bauxites de Karst, Földt.
Int. Evk.,
1970,
54. keit., p. 51—65. — Conference on
Bauxite
Geology,
Budapest,
4—8. sept., 1909. — Az
ö s s z e h a s o n l í t á s b a n a m a g y a r o r s z á g i Közép­
h e g y s é g is szerepel. I n der Vergleichung ist
auch das ungarische Miltelgebi.ge m i t ein­
begriffen.
2. B A R N A B A S K Á L M Á N : Die vergleichende
Untersuchung der charakteristischen Bauxit­
l a g e r s t ä t t e n des Mittelgebirges von D u n á n túl. Földt. Int. Evk., 1970. 54. köt,, p.
6993. Conference
on bauxite
Geology,
Buda­
pest, 4—8. sept., 1969. — Az. ország legna­
gyobb b a u x i t b á n y á i : N y i r á d . Szőc, H a l i m ­
ba. l s z k a s z e n t g y ö r g y és G á n t . Die g r ö s s t e n
Bauxillage-ställon
von
Ungarn:
Nyirád,
Szőc, Halimba, I s z k a s z e n t g y ö r g y und G á n t
3. D U D I C H E N D R E I F J . - S I K L Ö S I L Á S Z L O N E : A comparative geochemical study of
some major and m i n o r elements i n four ba­
uxite deposits of Transdanubia, H u n g a r v .
Földt.
Int. Evk.,
1970, 54. köt., p.
319345. Conference
on Bauxite
Geology,
Buda­
pest, 4—8. sept,, 1069. — G á n t , F e n y ő f ő ,
I s z k a s z e n t g y ö r g y stb. telepekről. Uber die
Lagerstätten Gánt, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy
usw.
4. F I S C H E R , R E D O L E : A m m o n i t e n aus dem
Aalenium der nördlichen Kalkalpen. Neues
Jb. für Geol. u. Paläont.
Monatshefte,
Stutt­
gart, 1070, H. 10., p. 585-604.
- Az é s z a k i
m é s z k ő h e g y s é g b e n igen r i t k a a k ö z é p s ő jura
ammonites. T i z e n h á r o m fajt sorol fel EszakTirolból, melyek erős összefüggést m u l a t n a k
a T ű z k ő v e s á r o k b e l i fajokkal. Im N ö r d l i c h e n
Kalksteingebirge sind die niMloljurassischcn
A m m o n i t e n sehr s p ä r l i c h . Dreizehn A r i e n
weiden vom N o r d t i r o l a n g e f ü h r t , welche eine
a u s g e p r ä g t e Beziehung zu den v o m T ű z k ö v e s - G r a b e n bekannten aufweisen.
5. GECZY B A R N A B Á S : Pliensbaehi A m m o n i ­
tes
zónák a Bakony-hegységben.
(Pliensbachische Ammonitcnzonen i m Bakony-Ge­
birge.) Földt. Közi,
1070, 100. köt., p. 248
—258. — H a t z ó n á b ó l áll, m e l y b ő l öt bizto­
san, a h a l ó d i k feltételesen m u l a t h a t ó k i . A
pliensbachit
általában
ammonilico
rosso
m é s z k ő k é p v i s e l i . Die F o r m a t i o n besteht
aus sechs Zonen, v o n welchen fünf fest,
dió sechste bedingungsweise nachgewiesen
werden k ö n n e n . Das Pbensbach ist durch
den
Ammonitico-Rosso-Kalkstein
vertreten.
6. K A R O L Y
GYULA—ORAVECZ
JÁNOS­
KOPEK
GÁBOR—DUDICH ENDRE IFJ.:
Stratigraphie horizons of the fnotwall and
hanging-wall formations of bauxite deposits
in Hungary. Földt. Int. Evk., 1970. 54. köt.,
p. 95—107. Conference
on bauxite
Geology,
Budapest.
4—8. sept..
1969. — A bauxit­
t e l e p ü l é s e k k ö z ö t t Malimba. A j k a , N y i r á d
stb. is szerepel. Von den B a u x i l l a g e r s t ä t l o n
figurieren auch H a l i m b a , A j k a , N y i r á d usw.
7. K O M L Ö S S Y
GYÖRGY:
The
Iszkaszent­
g y ö r g y bauxite. iSF Bakony Mis. Hungary.)
Problems of genesis and mineral formation.
Földt.
Int. Evk.,
1070, 54. köt., p.
347358. Conference
on bauxite
Geology,
Buda­
pest, 4-8.
sept.,
1969.
8. S O L Y M Á R K A R O L Y : Alumogoethit in den
ungarischen Bauxiten. Földt. Int. Evk.,
1970,
54. kőt., p 359—373. Conférence
on
bauxite
Geology. Budapest.
4—8. sept., 1060. — Kü­
lönös tekintettel az i s z k a s z e n t g y ö r g y i telep­
re. Unter besonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g der
Bauxit lager v o n I s z a k s z e n t g y ö r g y .
9. S Z A N T N E R
FERENC—SZABÖ
ELEMÉR:
The structural-geological conditions and his­
t o r y of developement of H u n g a r i a n bauxite
deposits. Földi, Int. Evk., 1070. 54. köt., p.
109—120..
Conference
on bauxite
Geology,
Budapest.
4—8. sept., 1969. — S ü m e g . N y i ­
rád, Halimba stb. települések. L a g e r s t ä t t e n :
S ü m e g , N y i r á d , Halimba usw.
10. V I Z Y B É L A : Hydrogeology of Hungarian
bauxite occurrences and protection of ba­
uxite mines against water inrushes.
Földt.
Int. Evk.,
1970, 54. köt., p. 419-469.
Con­
ference on bauxite
Geology. Budapest,
4—8.
sept . 1969. — AY. előfordulások k ö z ö t t H a ­
limba, N y i r á d , I s z k a s z e n t g y ö r g y stb. is sze­
repel. V o n den L a g e r s t ä t t e n figurieren auch
H a l i m b a . N y i r á d , I s z k a s z e n t g y ö r g y usw.
Szakosírott tárgymutató
A számok a bibliográfiai tételszámra utalnak
Fachregister
Die Nummern weisen auf die bibliographische Ordanungszahl hin
Agyag, m á r g a :
Ton, Mergel :
557, 677, 992, 1015, 1212
Bauxit:
Ajkait:
465, 1352, 1354
Anthozoa :
358, 367, 6 4 3 - 6 4 5 , 6 4 7 - 6 5 0 , 919, 923, 1297
Artézi k ú t : — lásd vízellátás is
Artesischer B r u n n e n : — siehe auch
versorgung
295, 428
Arthropoda,
257, 646
Wasser­
Insecta :
Bazaltok:
Basalte:
123, 279. 280, 4 7 1 - 4 7 3 , 476. 511. 5 3 0 - 5 3 6 ,
537. 538, 539, 540. 8 1 3 - 8 1 5 , 823 822, 1047,
1052. 1161, 1251, 1300, 1303, 1304, 1332,
1333
B á n y a f e l t á r á s — lásd B á n y á s z a t
S c h ü r f a r b e i t e n — siehe Bergbau
Földtan: általános
Allgemeine Geologie:
124, 266. 520. 523
Á s v á n y - és kőzetfizikai v i z s g á l a t o k :
Mineralogische und petrophysikalisehe
suchungen:
308, 490. 511. 830. 1208. 1333
liiler-
Ásványvíz:
Mineralwasser:
88. 89 204. 316. 317. 433. 560, 7 5 0 - 7 5 3 ,
899. 900, 910. 914, 926. 940, 997, 1010,
1081. 1340
Balneológia (gyógyvíz) :
Balneologie (Heilwasser):
18. 88. 174 177. 193. 203. 2 0 2 - 2 0 5 . 207.
268. 433 496. 608. 750, 753. 8 4 7 - 8 5 0 , 910,
912, 914, 926. 1026, 1082
100-104,
482. 488
598, 651,
937, 955,
218,
489,
725,
956,
Bányászat, Bányafeltárás (Kohászat):
Bergbau, Aufschlussarbeiten
(Hüttenwesen) :
4, 16, 778, 791, 938, 947 953, 1024, 1029,
1178, 1188, 1271, 1312
Ben lonit :
1251
Ásványtan :
Mineralogie :
107. 100, 2S0-2S5. 381. 387, 464. 494. 030.
631, 632. 757. 814. 816, 8 1 8 - 8 2 0 , 821 822,
862. 917. 9 6 4 - 9 6 6 . 968, 1114, 1205, 1208.
1212, 1214, 1277, 1331, 1333, 1352
Barlangtan (Speleológia) :
19, 87, 105, 9 2 - 9 5 , 98,
250, 353, 425. 426. 481.
505, 508, 5 4 9 - 5 5 4 , 562,
748, 8 0 0 - 8 0 6 . 929, 935,
1124, 1204, 1280
4. 16 46, 32. 3 5 - 4 1 . 4 3 - 5 3 , 97, 112, 190,
192, 253, 264, 259, 308, 309. 313, 383, 385,
386, 389, 390, 422. 475, 492, 516, 517, 6 0 6 603, 652, 676, 677. 681, 829, 862, 933, 950,
957, 1029, 1046. 1096, 1132, 1133, 1180,
1182, 1186, 1188, 1219, 1223, 1231, 1234,
1235, 1243, 1269, 1271, 1306, 1310, 1312,
1324, 1333
249.
500
747,
976,
Bibliográfia :
429"
Brachiopoda :
114, 116, 117, 184, 319, 970
B r v o z o a : lásd
1297
ösállattan
is
Cephalopoda :
14, 141, 143, 251, 252, 318. 319, 364, 366,
368, 3 6 9 - 3 7 4 . 376, 380, 381, 444, 485, 686,
695. 698. 699, 843, 844, 858 892, 960, 961,
1000. 1080, 1225, 1330
Crustacea :
78, 781, 783, 788, 786, 824, 1128, 1263. 1342
-1344,
1346-1349
Dolomit: lásd M é s z k ő
D o l o m i t — siehe K a l k s t e i n :
Echinodermata : ( T ü s k e b ő r ű e k )
59, 66. 188, 626, 881, 1038,
1239, 2329
1039,
1146,
E l e m z é s : (vegyi)
Analvse:
17, 116, 272. 273, 656, 815, 931, 957, 997,
1047, 1121, 1145, 1203
Eocén :
90, 9 1 , 96, 150, 173, 263 258. 436. 454. 564,
566, 567, 584 , 607 , 645. 646, 657, 6 6 0 664, 665, 666, 670, 708. 713. 811, 836, 837,
857, 8 8 2 - 8 8 4 , 920, 962, 983, 1054, 1055,
1061, 1064. 1065, 1154-1157, 1159, 1167,
1201. 1224, 1255, 1327, 1329, 1330, 1355
Geofizika :
Geophysik:
55, 72, 161, 526, 996, 1089, 1129, 1246
Geokémia:
Geochemie:
4 5 - 3 7 , 176, 259, 511, 878, 879
Építőkő :
Bausteine:
392, 909, 993, 994
Erekőzettan:
Erzpetrographie:
604, 652, 852, 911, 917, 1161, 1162,
1213
Festékföld — lásd T ú ' z á l l ó a n y a g
Farberde — siehe Feuerfester T o n
Foraminifera, Protozoa i s :
E ö r a m i n i f e r e und Protozoa auch:
21, 22, 436, 438, 455, 4 4 8 - 4 5 0 , 477, 5 6 4 569, 618, 621, 666, 670, 719, 729, 784, 792,
7 9 4 - 7 9 7 , 799, 8 2 5 - 8 2 8 , 891, 980, 9 8 3 - 9 8 5 ,
1 0 3 1 - 1 0 3 6 , 1159, 1217, 1242, 1244, 1327,
1355
Források :
Quellen:
189, 220, 273, 560, 739, 751, 753, 808, 850,
913, 914, 1275
Foszforit :
605, 875,
Föld rajzi leírás :
Geographische Beschreibung :
15. 73. 149, 216. 217, 234.
227 228, 271. 286. 356. 404.
495, 499. 523, 627. 758, 765.
972, 1050, 1082, 1142, 1341,
- 2 1 0 , 235, 243, 247, 256, 321, 323, 350, 361,
365, 375, 382, 393 519, 594, 795, 797, 827.
883, 886, 1021, 1066. 1068, 1073, 1087, 1088,
1148, 1157, 1158, 1160, 1167, 1179, 1200,
1223 1224, 1229, 1239, 1241, 1 2 5 7 - 1 2 6 1 ,
1262, 1267, 1273, 1285, 1286, 1301, 1309,
1319, 1322, 1337, 1344, 1346, 1347, 1351
229, 221, 225,
431, 456, 491,
877. 880. 924,
1353
Földrengés :
Erdbeben :
000. 1042
Geomorphológia,
( reomorphologie,
2. 3. 110, 118.
276, 299. 304.
594, 600, 601,
861, 9 4 1 - 9 4 0 .
tájtörténei :
I jandschaftsgeschichte :
132. 151. 102-166. 168 172.
391. 402. 409. 420. 432, 512,
736 737, 761, 764, 807, 816,
1144. 1207. 1202,
Gerinces állatok — lásd Vertebrala
G y ó g y v í z — lásd Balneológia
Heilwasser — siehe Balneologie
Harmadkor:
Toi tiär :
7. 13. 10, 14. 16. 56, 6 0 - 6 5 , 68. 97, 418.
438, 440. 445 449, 450. 520. 577-58:1, 622,
626, 635, 693, 700, 710, 783, 784, 901, 971,
1190
Hévíz:
Thcrinalwasser:
27. 93, 203, 219, 223, 226, 292, 411, 505
592, 903, 935, 1002. 1007, 1010, 1011, 1118.
1274
1 lidrológia :
17, 18. 30. 71. 69,
194. 1 9 6 - 1 9 8 . 206,
491, 496, 514, 515,
738 746. 770. 779.
1001. 1006-1008,
1198 1203. 1206.
1287-1288
148,
224,
522.
789,
1023.
1249,
153, 155. 159, 175,
275, 288. 297, 403,
527, 5 9 9 - 6 0 L , 6 1 1 ,
899, 903. 931, 952,
I I 0 8 , 1140, 1145,
1253, 1281, 1283,
I lomok ü v e g , ö n t ö d e i stb.):
Hand (Glassand, H ü t t e n s a n d usw. ):
423, 424, 511. 542. 833, 896 1103,
1251, 1254
1
F ö l d t a n (vegyes) :
Geologie (Gemischt) :
329, 3 3 8 - 3 4 3 , 351
Földtani természetvédelem :
Nalurschulz im Bereiche der Geologie:
118, 301. 314, 315, 345, 555, 593, 506
Földtörténet:
Erdgeschichte:
7, 28. 29. 67, 83. 90. 9 1 . 96. 99, 119. 122,
126, 135, 138, 139, 144, 145, 151, 173, 208
1162,
Inseeta lásd A r l h r o p o d a
Jóra :
142, 350, 349, 357, 366, 3 6 8 - 3 7 5 , 379, 380,
444, 02!). V/:.). 654. 655. 6 8 5 - 6 9 2 6 9 4 - 6 9 9 ,
7 0 1 - 7 0 3 , 716, 872, 873, 892, 932. 958, 960,
999, 1045, 1044, 1097-1110, 1220, 1245,
1294
Kaolinit :
33, 42, 755, 756
Karszt.
101, 102, 113, 250, 513, 740. 748, 740. 1001,
1095
Karsztvíz :
Karstwasser:
5, 6, 137, 212, 294, 406, 481, 482, 492, 496,
518, 524, 558, 559, 561, 5 9 7 - 5 9 9 , 739, 812,
830. 832, 838, 893, 908, 987, 1007, 1008,
1012, 1014, 1020, 1105-1108, 1130, 1173,
1222, 1282, 1328
K o h á s z a t — lásd B á n y á s z a t
H ü t t e n w e s e n — siehe B e r g b a u
Kőzetfizika — lásd
AsványfizJka
Petrophysik — siehe M i n e r a l p h y s i k
Kréta :
Kreide :
9, 20, 22, 54, 57, 59, 7 4 - 8 3 , 85, 127. 188,
210, 2 3 7 - 2 3 9 , 2 3 7 - 2 3 8 , 242, 3 2 5 - 3 2 7 , 344,
3 9 4 - 3 9 6 , 398, 399, 460, 419, 621, 625, 648
- 6 5 0 , 854, 858, 865, 884, 963, 1 0 3 1 - 1 0 3 6 ,
1090, 1146, 1150, 1 1 7 5 - 1 1 7 7 , 1337, 1342,
1343
M a g m á s k ő z e t e k (Bazalt kivételével) :
M a g m a t i t é (mit Ausnahme von Basall):
498, 546, 902, 904
Mangán :
182, 213. 303. 412 413, 633, 634. 859, 868,
872, 911, 1040, 1078. 1098-1102, 1125, 1174,
1215, 1216, 1223, 1268, 1323
Márga — lásd Agyag
Mergel — siehe T o n
Negyedkor:
Quartär:
" 215, 231, 265, 302, 484, 485. 523. 543, 6 0 1 ,
6 7 8 - 6 8 0 , 683, 714. 734. 846, 945, 974, 975,
1058, 1087, 1088, 1207, 1301, 1338, 1351,
1356
.Népszerűsítő:
Vïissonschaftlic-popularisierend
949
(vulgär) :
Olaj:
Erdöl:
256, 596
Ö n t ö d e i homok — lásd H o m o k
Hüttensand — siehe Sand
Ösállattan :
Paläozoologie :
119, 120, 125, 147, 209, 323, 958, 1189, 1285
Őséghajlat:
Paläoklima :
65, 167, 703
( )sföldrajz :
Paläogeographie :
1254
Metamorf kőzetek:
Malonioi plie ( iesteine:
498. 545, 902, 904
Mezozokuin :
45, 138 139, 213, 336, 347, 419, 417, 596.
622, 711. 717, 722. 726. 727, 768, 773. 864,
867, 905, 1056, 1138, 1151, 1165, 1241
Mészkő, dolomit:
Kalkstein, dolomit:
263, 479; 506, 528, 993, 1097, 1264
M cropalconlológia — lásd
M kropaleontológia :
20, 398
Mollusca :
57. 6 0 - 6 4 . 7 4 - 7 7 . 7 9 - 8 2 . 85. 86, 115, 121,
185, 187, 231, 318, 319, 322, 354, 427, 430,
406, 467, 487, 507, 5 7 0 - 5 7 2 , 607, 609. 610,
640, 675 6 7 8 - 6 8 0 , 683. 701, 702, 714, 768,
785, 845, 882, 884, 925, 927, 928, 971, 1028,
1048, 1049, 1 0 6 0 - 1 0 6 5 . 1069, 1071, 1072,
1 0 7 4 - 1 0 7 5 , 1085. 1086, 1120. 1158, 1175,
1176, 1179, 1202. 1267, 1294, 1295, 1305,
1308, 1317, 1318, 1322, 1335, 1338
:
Kőzettan :
P é t r o g r a p h i e (Lithologie) :
17, 473, 475. 476. 821, 1047, 1097, 1119
107,
122. 187. 5 7 0 - 5 7 2 . 582. 636, 637. 641. 642,
646, 799. 856, 1019, 1021. 1022, 1060. 1062,
1008, 1000. 1071-1076
1086, 1110, 1113,
1120, 1191, 1239, 1250, 1259, 1270, 1348
Műszaki földtan,
Talajmechanika:
I ngenieurgeolog e, Gentechnik :
254. 731, 732, 733, 855
Köze l kén n'a :
PetrocKemie :
815
:
Miocén •
Mikropaleontológia
Őslénytan :
Paläontologie :
261. 345. 352, 429, 445. 451, 452. 460, 587,
720, 883
Ő s n ö v é n y tan :
Paläobotanik:
12. 13, 136, 150, 247, 323, 394, 4 1 8 - 4 1 9 ,
448, 583, 713, 8 3 9 - 8 4 1 , 986, 1143, 1058,
1211, 1240, 1247, 1285
Paleozoikum :
23, 306, 5 4 4 - 5 4 6 , 563
1195
887. 888, 985, 1079,
Palynológia :
2 3 6 - 2 3 8 , 2 3 9 - 2 4 0 . 242. 243, 245, 240. 395,
396, 399, 573, 5 8 8 - 5 9 1 , 584, 856, 860, 962,
1044, 1045, 1071, 1278, 1356
Pliocén:
231, 322, 427, 430, 625. 682. 706, 707, 780,
782. 787. 1049. 1066, 1069, 1075, 1084, 1085.
1088, 1301 1305, 1309, 1 3 1 7 - 1 3 1 9 , 1322,
1344, 1349
Tektonika :
24, 68, 70, 111, 211, 214 262. 277, 278, 298,
305, 307, 483, 612, 638, 639, 658. 690, 704,
705, 715, 723, 741, 7 6 9 - 7 7 4 , 777, 817, 894,
934. 036, 1 0 0 2 - 1 0 0 6 1008, 1009, 1013, 1059,
1112, 1117, 1122, 1129. 1131 1132, 1139,
1164, 1169, 1179, 1183, 1185, 1192, 1194,
1198, 1200, 1201, 1209, 1221, 1230, 1231,
1 2 3 6 - 1 2 3 8 , 1249, 1293, 1334
Természetvédelem — lásd Földtani természet­
védelem
Naturschutz — siehe Naturschulz i m Bereiche
der Geologie
Pori fera :
951, 1298, 1299
Protozoa, főleg bora mi nif era — kl. F o r a m i n i fera
Radioaktivitás:
Tallophyla
— lásd
Mikropaleonlológia
192, 1121
Rákok
— lásd
Tőzeg :
Torf:
730. 742. 745, 954. 1057,
Crustacea
Régészet:
Archäologie:
215, 508, 724, 834, 863, 972, 976, 1043, 1284
R é t e g l a n — lásd f ö l d t ö r t é n e t
Stratigraphie — siehe Erdgeschichte
R é z é r c — lásd V a s é r c
Kupfererz — siehe Eisenerz
R i I ka f é m :
Seltenes M e t a l l :
310-312
Speleológia — Szpeleológia — l á s d
Szpeleológia — lásd Barlangtan
Barlangtan
S z é n — l á s d S z é n k ő z e t t a n is:
Ko Ide — siehe auch Knhlonpetrogrnphie:
208, 269, 291, 296, 405, 443 446, 447, 463,
470. 561, 606. 656, 668, 664, 810, 811, 921,
922, 969, 981, 995, 1024 1041, 1090, 1104,
1109, 1196, 1210, 1228, 1 2 3 1 - 1 2 3 3 . 1307,
1 3 1 3 - 1 3 1 5 , 1320, 1321, 1325, 1326
S z é n k ő z e t t a n (Ajkait — lásd A alatl) :
Kohlenpetrographie (Ajkait — siehe unter A . ) :
269. 490. 556 897, 898, 1119, 1110, 1 2 3 1 1233, 1243, 1307, 1316
1320.
1336
Trasz:
1, 1163
Triász:
14, 66. 112, 114-117. 140, 147. 257. 252,
321, 393, 397, 478, 483, 493, 501, 605, 609,
610, 650, 7 1 8 - 7 2 0 , 792. 824. 843,-845, 885,
890. 891, 923. 970 985, 1080. 1128, 1202,
1217, 1242, 1244. 1257, 1258, 1260, 1 2 6 3 1265, 1 2 6 7 - 1 2 6 8 , 1278, 1292, 1 2 9 5 - 1 2 9 8
T u d o m á n y történet :
Wissen schaftgeschichte:
293, 295, 3 3 2 - 3 3 4 . 337, 346, 352
750. 902, 904, 927, 928
4 2 1 , 527,
T ű z á l l ó agyag, festékföld:
Feuerfester
Ton. Farberde:
31, 191, 755, 756, 809
Érán:
605, 829
l lazás— lásd földrajzi leírás
Reise — siehe geographische
Beschreibung
Talajmechanika — lásd M ű s z a k i földián
Bodenmechanik — siehe Ingenieurgeologie
Uledékkőzettan :
Sedimentäre Pétrographie :
109, 134, 190, 464 541, 557, 611, 654, 833,
1097, 1162, 1208. 1212, 1245, 1251, 1254,
1268
Talajtan:
Bodenkuode :
25, 26, 266, 267, 400, 401, 403, 1198, 1218
L led ék vizsga lat :
Sod in]eu tuntersiu luingen :
348
Talajvíz :
Grundwasser:
Eveghomok — lásd Homok
Glassand— siehe Sand
178,
973
T á j t ö r t é n e t — lásd
Landschaftsgeschichte
Geomorfológia
— siehe Geomorphologie
Vasérc, r é z é r c :
Eisenerz, K u p f e i e r z :
230, 289, 652, 916,
921, 1119, 1125,
1136
Vertebrate :
104 127, 183, 222, 270, 493, 501-504, 508,
543, 548, 563, 628, 682, 706-710, 763, 791,
918, 998, 1026, 1253
VízellátásWassorversorgu ng :
5, 8, 177, 288, 351, 492, 497, 515, 547, 608,
754. 789. 812, 866, 908, 939, 973, 995, 1012,
1024, 1141, 1203 1272, 1276, 1279, 1288,
1290, 1287
V í z g a z d á l k o d á s — lásd Vízellátás
Wasserwirtschaft — siehe Wasserversorgung
V u l k á n o k — lásd Y u l k a n o l ő g i a
Vulkane — siehe Vulkanologie
Vulkanológia:
\ ulkanologie:
468, 469, 5 2 9 - 5 3 3 . 539-544. 715, 901. 905,
967, 989, 1052, 1077, 1104, 1126, 1127, 1300,
1302-1304, 1334
Földrajzi mutató
A számok a bibliográfiai tételszámra utalnak
Geographischer Index
Die Nummern weisen auf die bibliographische Ordanungszahl hin
A Bakony általában:
Bakony im allgemeinen:
2 5, 6, 11, 20. 28, 29, 32. 45, 38, 42, 53,
6 5 - 6 8 . 7 4 - 7 7 . 80, 83, 89, 93, 94, 100. 101,
103, 110, 114, 115, 1 2 0 - 1 2 2 , 128. i30. 132,
133, 135, 137 140, 141, 143, 146, 156. 157,
162, 166, 167, 173, 183, 185, 205, 209. 211,
212, 214, 231, 216, 217, 225, 236, 237, 249,
250, 253. 256. 263, 258, 262, 265, 293, 300,
302, 303, 305 306, 308, 310, 311, 313. 315,
318, 320, 321, 3 2 5 - 3 2 7 , 3 3 1 - 3 3 4 , 3 3 6 338, 340, 3 4 3 - 3 4 6 , 3 4 8 - 3 5 4 , 365, 368, 369,
373, 374, 376, 379, 388, 392 394, 395, 398,
405, 406, 429, 433, 436, 438, 4 4 0 - 4 4 5 , 446,
447, 453, 4 5 8 - 4 6 0 . 4 6 2 - 4 6 3 , 466, 467, 470.
474, 4 8 3 - 4 8 6 , 488, 494, 495, 497, 498. 501.
503, 505, 506, 513, 514, 518 , 5 2 0 - 5 2 2 , 528,
533, 555, 556, 561, 565, 587, 581, 597. 606,
610, 611, 613, 617 , 636, 038 640, 643, 644,
651, 655, 6 6 3 - 6 6 5 , 684, 6 8 6 - 6 9 2 , 694, 702,
704, 706, 710, 711, 718, 720, 722, 726, 727.
731, 733, 736, 737, 740, 743, 748, 755, 756,
767, 771. 774. 776 777. 783, 784, 786, 792,
817, 818, 8 2 4 - 8 2 6 , 836, 837, 842, 846, 8 5 4 857, 861, 863, 865, 868, 870, 876, 877, 885,
886 8 8 8 - 8 9 2 , 902, 904 , 908, 909, 912, 914,
919, 922, 924, 930, 932, 934, 936, 9 4 2 - 9 4 6 ,
950, 953, 959, 972, 975, 976, 980. 988, 991,
995, 996. 999 1003, 1006-1009, 1012-1015,
1 0 1 9 - 1 0 2 2 . 1031, 1032, 1036, 1039, 1046,
1048, 1051, 1053-1056, 1 0 6 2 - 1 0 6 4 , 1068,
1080, 1083, 1085, 1087. 1089, 1092, 1 0 9 6 1098 1100. 1103. 1119, 1110, 1114, 1118.
1121. 1124. 1127-1130, 1137, 1138, 1144,
1146. 1150-1160, 1164, 1166, 1168, 1172.
1182, 1185-1189, 1197, 1202, 1205, 1209,
1 2 1 5 - 1 2 1 7 , 1219 1221, 1229, 1230, 1232,
1233, 1236-1239. 1241-1246, 1248, 1249.
1252. 1253. 1256-1259, 1267, 1273, 1276,
1278, 128 L, 1282, 1285, 1287 1201. 1292,
1294-1290. 1307, 1310, 1311,' 1317, 1319,
1326-1328, 1330, 1341, 1346, 1347
Eszaki-Bakony l d . Északkeléi i- és É s z a k n y u ­
gat i-Bakony is.
N ö r d l i c h e s Bakony-Gebirge. Siehe auch X O und N W - B a k o n y Gebirge.
19, 70. 96. 99, 111, 148, 3 3 9 - 3 4 1 , 347, 356,
382, 3 9 1 , 401, 403, 515, 524. 526 604, 620,
629, 655, 660. 661, 6 8 5 - 6 9 1 . 6 9 4 - 6 9 6 , 698,
700, 701, 703, 717, 735, 749, 811 812, 827,
865, 867. 871, 872, 875 889. 895, 990. 1027,
1105, 1148, 1154, 1155, 1165 1166, 1178,
1179. 1183, 1195, 1200, 1201, 1210, 1224,
1228, 1261, 1266, 1342, 1343
Eszakkeleti-Bakony. Id. Északi- és Eszaknyugali-Bakony is.
Xordost-Bakony-Gebirge. Sieht auch N ö r d l i ­
ches und NW-Bakony-Gebirge.
355, 436, 614, 669. 662. 699, 958, 1030, 1264
1
Eszaknyugati-Bakony. Id. É s z a k i - és Eszakke­
leti-Bakony is.
Nordwest-Bakony-Gebirge. Siebe auch N ö r d l i ­
ches und XO-Bakonv-Gebirge.
26, 287. 407, 530. 622. 623. 682, 707, 1059.
1195, 1251. 1274. 1318
Keleti-Bakon y.
( istliches Bakony-Gebirge.
450
K ö z é p s ő - B a k o n y.
Zentrales Bakony-Gebirge.
618, 1170, 1171
X y i i g a l i-Bakony.
Westliches Bakony-Gebirge.
512, 61.8, 624, 625, 627, 1171, 1250
D é l i - B a k o n y . l d . Délkeleti- és D é l n y u g a t i - B a ­
kon y is.
Südliches Bakony-Gebirge. Siehe auch SO- u n d
S\Y-Bakon Y-Gebirge.
14. 4 1 . 57.'70. 7 1 . 70. 82. 138, 139. 142, 11 \ ,
115. 251. 252, 319. 396 439. 451, 552, 471
- 4 7 3 . 523. 532, 567, 629. 717, 749, 803, 805,
816, 894, 929, 989, 1047, 1167, 1190, 1212,
1220, 1235, 1260 1300, 1302, 1331, 1332,
1334
D é l k e l e t i - B a k o n y . h l . Déli- és D é l n y u g a t í - B a kony is.
S ü d o s t - B a k o n y - G e b i r g e . Siebe auch Südliches­
und S YY-Bakon \-Gebirge.
639, 1030, 1169, 1355
D é l n y u g a t i - B a k o n y . h l . Déli- és Délkeleti-Ba­
kony is.
Südwest-Bakony-Gebirge.
Siebe
auch
Süd­
liches- und SW-Bakony-Gebirge.
16, 150, 662, 1268
Balaton
1, LO, 15, 17 IS. 2 3 - 2 6 , 56. 7 1 . 69, 102,
107, 108, 125, 126. 133, 141, 152, 153, 156,
158, 159, 163, 167, 168. 175, 177, 204 206,
224, 232, 233, 261, 268, 272, 275. 2 7 9 - 2 8 1 ,
283, 285, 286, 288, 293 297, 299, 321, 331
- 3 3 4 , 420. 421. 427. 428, 432. 456, 478,
491, 496, 499, 519, 520, 527, 548, 600 601,
675, 677, 679, 683, 705, 724, 7 3 0 - 7 3 2 , 738,
742, 754, 759, 766. 780 789, 800, 807, 814,
822, 833. 880. 907. 908. 927, 928, 931 941,
978, 989, 1002. 1018. 1048, 1052. 1 0 5 7 1059 1066, 1067, 1070, 1106, 1113, 1140,
1141. 1145, 1162, 1198, 1208, 1209, 1211,
1246, 1272, 1273, 1275, 1301, 1303-1305,
1336, 1338, 1341, 1344, 1347, 1351, 1356
Balalon-fehádék
Balatonhoohland
102 123, 124, 126, 128, 135, 152, 154, 158,
164, 234, 249, 258, 277, 278 ,282, 331, 346,
431, 459, 478, 479, 483, 510, 511, 515, 529,
531. 534 536. 538. 555. 604. 605. 630, 705,
715. 74(1. 749. 769, 772, 813, 815, 816, 8 1 9 821. 852, 885. 887, 896. 901, 905, 942, 967,
974, 996 1001. 1104, 1077, 1079, 1088, 1112,
1105, 1117, 1144, 1161, 1192-1194, 1249,
1251, 1275, 1284, 1292, 1295, 1300, 1302
Kcszthelyi-begység
Ko.szlholver Gebirge
147. 155, 223. 508, 673, 738, 749 948, 1108,
1133, 1134, 1136, 1204
Marcal-medence
Maical-Becken
109, 148, 401, 403,
Sárrét
639,
679,
1207
1169,
T;> polcai-medence
Tapolcaer Beeken
385, 402, 4 3 1 , 896. 948, 1113, 1212
Á bibliográfiában előforduló helynevek
Verzeichnis der in der Bibliographie vorkommenden
Orrsnamen
Ajka 70, 74, 74, 184, 192, 210, 236, 269. 396,
415, 418, 434, 435, 452, 455, 465, 487, 507,
558, 566, 567, 607 624, 631, 632, 648, 717,
729, 785, 797, 830, 832, 836, 869, 8 8 1 - 8 8 4 ,
897, 898, 951, 966, 969, 973. 979. 9 8 1 - 9 8 4 ,
1033 1048, 1090, 1104. 1107, 1132, 1 1 7 5 1177, 1223, 1231, 1232. 1255, 1256, 1279.
1288, 1313, 1314, 1316, 1329, 1352, 1354
B a k o n y p ö l ö s k e 287, 399
Bakonyszentkirály
617, 735, 1164
B a k o n y s z e n t l á s z l ó 19, 96, 755, 1181
Bala tonal iga 723
B a l a t o n a l m á d i 544, 723, 1016
Akiipuszta 246
Balatonederics
675,
742,
805,
1335
Alsóörs 544, 516
A n t a l telep
1119
A r á c s 609, 913, 1272
B a l a t o n f ü r e d 88. 95 193. 199. 202, 207. 218,
250. 316. 317, 425, 499, 500, 547, 549, 550,
552, 608, 753, 754, 769, 770. 849, 880, 900,
910. 913. 916, 931, 970, 1010, 1081, 1082,
1131, 1340, 1348, 1353
Aszófő 547, 770, 833, 845
Balatonfi'ízfő
Badacsonv 280, 284. 314, 472. 525, 543, 536
561, 765, 815, 931, 964, 965, 997, 998, 1050^
1145
63, 254
Balatongyörök
611
Balatonkenese
430,
Balatonmária
1028
Balatonrendes
204. 335. 563, 791
1198,
1345
Badacsony őrs 199
Badacsonytomaj
118. 149. 754, 757, 819, 1002
Badacsony t ö r d e m i c
742
Balatonszentgyörgy
Bakonybánk
Balatonszőlős
B a k o n v b é l 22. 47. 9 0 - 9 2 . 184, 324, 357. 393,
448,'449. 554. 568. 674. 684, 797, 851. 805
929, 976, 988, 992, 1122, 1164, 1293, 1350
Bakonvcsernve 3 2 8 - 3 3 0 , 350, 365, 366. 368
371, 372, 3 7 5 - 3 7 6 . 381, 437, 448. 449. 47«),
474, 477, 561. 613, 660. 716. 793. 795 796,
872, 951, 960. 961, 1000, 1027, 1165, 1210,
1228, 1241, 1320
B a k o n y g y i i ó t 1089
Bakonyjákó
62,
63
274
863
B a k o n y k o p p á n y 99. 512. 1017
B a k o n y n á n a 4 75, 129. 134, 188, 460, 470,
674. 796, 839, 1313, 1321
Bakonyoszlop 96, 129, 1189, 1200
151, 845
Balinka 176 342. 587. 619. 645. 669. 741, 810,
878, 879, 893, 962, 1165
B á n d 860, 1256
Bodajk 199. 608. 910, 1086. 1154, 1165. 1210,
1222, 1315, 1316, 1321
B o r z a v á r 96, 303, 1 150. 1151, 1164
Büdöskút
700
Csabrendek 1096. 1306
Csatka
128,
1089
Csobbanva 342, 962, 1170
Cserszeglomaj 3 1 , 33, 191, 219. 289. 603. 747,
917, 1093, 1094, 1204, 1280
Csesznek 19. 97, 129, 30J. 466, 758. 976
1200
Csetény
1164,
H a l i m b a K i 4 1 . 4 7 - 4 9 . 112. 113. 236. 237,
243, 247, 263, 290, 304, 385, 422, 452, 492,
567, 587, 588, 577, 579, 584, 632, 652, 674,
676 681, 778, 781, 797, 836. 838, 852, 862,
1095, 1122, 1126, 1180, 1181, 1213, 1234,
1255, 1271, 1306, 1310, 1312, 1324
1272
Hárskút
1165
Csékút 647, 1232, 1352
Csopak
175, 2 0 0 - 2 0 2 ,
609, 1010, 1244,
Csór 294, 295, 1075, 1169
357, 416, 486, 802, 851
Herend 208, 291. 582 589, 640, 790, 798, 835,
873, 1067, 1116, 1135, 1251, 1342
Csót 99
Csurgó 1169
H é v í z 27. 5 1 . 136, 171. 174. 194-198, 201,
202, 268, 292, 411, 592 595. 608. 750, 765,
8 4 7 - 8 4 9 , 903, 910, 926, 938, 997, 1111,
1026
D é v e r s e r 139, 694. 1068
Hidegkút
Diszel 822
Homokbödöge
Csú'puszta
8
Döbrönte
287
Inota
D u d a r 47. 97. 98, 110. 240. 246, 449, 490,
562, 576. 577, 587, 612. 650 657. 669, 708,
713. 735. 796. 841, 1061. 1065 1148, 1165,
1199, 1201, 1289, 1320. 1321, 1325
Egyházaskesző
177
294, 910,
I s z k a s z e n t g y ö r g v 30. 48, 70 190, 200, 201,
263, 298, 309, 328, 386. 387, 390, 408, 418,
449, 492, 569, 575, 5 7 7 - 5 7 8 , 588, 594, 652,
669, 676, 852, 862, 952, 987, 1214, 1234,
1269, 1270, 1333
Isztimér
613,
Fehérvárcsurgó
1170
408
J á k ó 1170
.lásd
470, 656
Kapoles
937,
Kardosrét
408. 1222, 1254,
Felsőörs 116. 143. 477. 547,
1080, 1193, 1244, 1272
Fenékpuszta
1222
1207
E p l é n y 9, 34. 180, 235, 237. 242. 303. 304,
307, 385 389, 412, 419, 466. 516, 589. 633,
634, 657, 762. 778. 797, 852. 868, 872, 911,
947, 1037, 1040. 1098, 1099, 1102, 1135,
1215, 1240, 1259 1271, 1306, 1312, 1342,
1350
Farkasgyepű
287, 399, 509
1283
844,
977
988
698
Kenése 126, 1309
985,
Keszthely 15, 22, 88, 226. 266, 330, 599 753,
765, 833, 917, 931, 938, 954, 997, ' l 0 0 2 ,
1041, 1057, 1075, 1125, 1222, 1335
997
K é k k ú t 200, 202, 204, 273, 899, 910, 1010
Fonvőfő
1027
Fűzfő
Canna
19. 96. 97. 129, 492, 662, 957, 1017,
Királyszentistván
734
Kisbér
583
717
274
K i s ö r s 177, 424,,
1103
C y e n e s d i á s 220, 221
K ő r i s g y ő r 90, 91
Gyenespuszta
K ő v á g ó ő r s 105, 423, 424, 594, 906, 1103
357, 554
Gyepes 139
Gyepükaján
Gyertyánkat
Hajmáskor
Köveskál
608
1170
1222
1275
Lázi 60, 1089
Lesenec
177
Liter 717, 1194
L ó k a t 2 1 . 240. 242. 260. 397. 655. 687, 688,
6 9 0 - 6 9 2 . 697. 702, 703, 775, 866, 1034,
1241, 1257
Pétfürdő
Lovas
Porva
199, 426, 544, 854,
Magyargencs
1281
1207
Magyarpolány
Márkó
1013,
195, 200, 202, 608, 910, 1029
P o l á n y 625, 963
19, 796
Pula 801
613
1115
P u s z t a v á m 400, 810
139. 466, 640, 873,
1257
P.ezi 917
Moneshely 680
Sukoró
Moha 199, 200, 202, 560, 608, 751, 752
Sur
M ó r 2, 3, 349, 406, 619, 645, 1159, 1165
S ü m e g 2 1 , 22. 44. 54,
195, 237, 267, 301,
396, 399, 416, 480,
684, 717, 720, 787,
874, 930. 968, 973,
1234, 1271, 1312
Nagyiginánd
274
Nagyvázsony
116, 517, 838, 844,
1163
410
1105
78. 8 1 , 82. 85, 127, 184,
347, 350, 358, 367, 383,
564 618, 621, 6 4 7 - 6 4 9 ,
822, 836. 838. 858, 869,
987, 1011, 1033 1067,
N e m e s g u l á c s 199, 204
S z á p á r 270, 440, 470, 796, 797, 1196, 1320
N e m e s v á m o s 517
Némelbánya
Nézsa
309,
512,
S z e n t g á l 10, 184. 187. 208, 257. 489 513. 517,
617, 725. 798, 801, 835, 869. 873. 955, 956,
1116, 1122, 1256, 1257, 1259, 1263 1262,
1277, 1290
1155
1234
Noszlop
426,
Nvárad
1070
969
Szigliget 149,
820, 1023
N y i r á d 4, 4 1 . 4 7 - 5 0 , 52, 70, 112. 113. 190,
259, 384, 385, 387, 390, 492, 652, 693, 700,
838, 987, 1095, 1271
Odörögpuszta 397,
Olaszfalu 75,
1325, 1350
Oroszlány
Oes
öskü
330,
1256
645,
711, 762,
406. 741
1206
913. 1222
Padrag 567. 626 628. 781. 788,
1252, 1255, 1312
1126.
Pannonhalma
1286
1223.
P á p a 227, 322. 521, 522, 838, 854. 855. 1070,
1075
Tapolca 87, 148, 271,
541, 551, 553, 554
744. 753, 765, 838.
1011, 1012. 1057.
744,
819,
385, 481. 482. 531, 5 3 6 598, 675, 717, 739, 712,
901. 931. 963. 973, 987.
1070, 1119. 1124, 1312
T i h a n y 25 5 1 . 55. 72. 73, 126. 161, 108-172,
178, 215, 3 0 1 , 322, 400, 468. 469. 593, 595,
714, 744. 779, 782, 787, 815, 833. 901, 915,
925, 927 935. 971, 1025, 1084, 1301, 1308,
1309, 1322, 1344, 1349, 1353
Tótvázsony
Tüskevár
Ugod
Ukk
662
P é n z e s k ú t 75, 90, 9 1 , 184
795, 864
738.
1165
717
1070
189, 295, 509, 624. 1164. 1181
Üjdörögpuszta
025
Pécsely 151. 177
Pénzcsgyőr
476,
851. 868,
6 1 , 63. 566, 567, 717, 1070. 1132.
Pápateszér
475.
Szőc 39. 4 1 , 46. 47. 50, 335 569. 652. 717,
720, 1095, 1255, 1257, 1306
Tés 240,
104. 409, 410, 707,
418.
449, 554, 647, 775,
397
939
Ürkút
304,
396,
558,
9. 134. 142. 1 8 0 - 1 8 2 .
330, 335 345, 3 6 8 - 3 7 0 ,
412, 413, 416. 417, 455.
559, 568, 569, 573, 590,
213.
374,
452,
628,
236.
379.
487,
633,
303,
380,
517,
634,
674, 709, 7J3, 716, 786, 803, 805, 830, 831,
835, 836, 838 852, 859, 862, 868, 869, 872,
911, 951, 983 1035, 1037. 1040, 1044. 1045.
1078, 1093. 1098. 1100-1102. 1107. 1115,
1123, I 100, I K 15, 1174 1215, 122; I, 1225,
1231, 1240. 1247, 1255, 1296, 1313, 1323
723, 7 2 6 - 7 2 8 . 745. 768. 801. 806. 838. 843
913, 918, 023. 954, 990, 994, 1139, 1173,
1203
York á l 177
Vilonya
277
Uzsapuszta 108, 123, 820, 823
V ö r ö s b e r é n y 546, 547, 843
Városlőd
1132
7. 48. 142. 557, 790. 809. 83,5, 873,
\ öröstó 724
V á r p a l o t a 8. 9. 10. 51, 03,. 04. 181. 206. 301,
345, 418, 443, 464 5 7 0 - 5 7 2 , 579. 580, 596,
608, 635. 639. 041. 642. 646, 778. 799, 850,
856, 906, 910, 913, 986, 1025, 1042, 1060
1069, 1071-1076, 1091, 1120, 1142, 1184,
1191, 1231, 1314, 1315
Várvölgy
Vászoly
1276
547
V e s z p r é m 15. 66, 104 116, 117. 119, 139. 228.
276, 277, 493, 502, 504, 517, 609, 718, 719^
Zalahaláp
Zalaszánló
Zánka
523,
230, 529, 540, 814
204, 547, 808,
1119
Zirc 21, 22, 59, 83, 188, 229, 2 4 0 - 2 6 0 , 242,
303, 312, 328, 335, 342, 448. 449, 454 466,
467, 607, 656, 657, 684, 698, 758, 775, 793
- 7 9 5 , 828, 839, 840, 851 858, 864, 940, 949,
983, 992, 1034. 1087, 1115, 1150, 1152, 1154,
1164, 1183, 1222 1228, 1313, 1315, 1316,
1321 1325, 1335, 1337, 1350
y
TA HTA L O M J EG Y Z E K -
I N I I A L T S Y E R Z E JCIINIS
Bevezetés
,
Einleitung
,
A
folyóiratok
címrövidítésének
jegyzéke
—
5
,
,
,
7
Verkürzungs-Verzeichnis
der
Zeit-
schriften-Titel
A
B a k o n y f ö l d t a n i - ő s l é n y t a n i i r o d a l m á n a k felsorolása a l é n y e g e s adatok ismerte­
tésével — A u f z ä h l u n g der g e o l o g i s c h - p a l ä o n t o l o g i s c h e n Fachliteratur des BakonyGebirges, m i t Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
Szakosított
Földrajzi
A
11
tárgymutató
mutató
bibliográfiában
Bibliographie
— Fachregister
— Geographischer
előforduló
120
Index
helységnevek
vorkommenden
Ortsnamen
13
,
jegyzéke
— Verzeichnis
der
in
.
.
125
der
127
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK
sorozat megjelent f ü z e t e i :
I . Dr.
U . Papp
I I I . Dr.
Fekete
Gábor:
József:
Tapfer
A
A
Bakony
Bakony
Dezső:
A
növénytakarója.
növénytani
V i . Dr. Keve
András:
V I I . Dr. Keve
András
világa, 1970
V I I I . Papp
József:
A
Károly
Ft
12,—
Ft
madárvilága,
1966
6,-
Ft
14,—
Ft
8,-
Ft
18,—
Ft
geokinetikai viszonyainak
kutatás
és
térképezés
,
földkéreg­
Balatonfüred
kör­
A Koszthely i-hegvség és a K i s b a k o n y m a d á r v i l á g a , 1970.
— Sági
7,—
1965
Keleti-Bakony
Geomorfológiai
1964.
bibliográfiája,
I V . Dr. Bendefy
László: A B a k o n y - h e g y s é g
szerkezeti v o n a t k o z á s a i . 1967
V. M. Buezkó
Emmi:
n y é k é n , 1968
EREDMÉNYEI
Jenő:
Keszthely
és k ö r n y é k é n e k
madár­
11,— F t
Bakony
A fenti
állattani
kiadványok
(Keszthely, . N a g y v á z s o n y , P á p a ,
bibliográfiája,
a Veszprém
Sümeg,
1971
megyei
Tihany,
25,-
múzeumokban
Veszprém
és Zirc)
vásárolhatók
Ft
I n der Serie
RESULTATIONES
I . Dr.
I I . J.
INVESTIG ATIONUM
G. Fekete:
Papp:
Die Pflanzendecke
Botanische
I D . Dr. D. Tapfer:
RERUM NATTIRALIUM
erschienen :
des
Bakony-Gebirges,
1964.
Bibliographie des
Bakony-Gebirges,
1965.
MONTI UM
BAKONY
Die Yogehvelt aus dem Ost-Bakony Gebirge, 1966.
I V . Dr. L . Bendeft):
Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung der
Erdkrustenslruktur
i m Bakony-Gebirge, 1967.
V. M. E. Bttezkó:
Geomorphologisohe Erforschung' und K a r t i e r u n g i n der Umgebung v o n
B a l a t o n f ü r e d , 1968.
V I . Dr. A. Keve:
V I T Dr. A. Keve
V I I I . J. Papp:
Das Vogelleben der Keszthelyer Gebirges u n d des K l e i n e n Bakony, 1970.
— K. J. Sági:
Die Vogelvvelt von Keszthely u n d ihre LTmgebung, 1970.
Zoologische Bibliographie des
Bakony-Gebirges, 1971.
A
Bitbics
BAKONY
István:
A
Balaton-felvidék
Dr. Keve
András—dr.
Dr. Tótli
Sándor:
Bankovies
Dr. Kol
Papp
Szi:ta
Az
A
Jenő:
Tamás:
Dr. Tóth
Kii
Az
Erzsébet:
Dr. Papp
Sándor:
Tapfer
metamorf k é p z ő d m é n y e i n e k
Dezső:
A Balaton felvidék
A Bakony-hegység
Attila:
József:
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK
sorozat kószáló' füzetei:
Eszaki-Bakony
Bakony
alapvetése
(Insecta,
Odonala).
alga-vegetációja
természet-földrajzi
Bakony-hegység
felépítése
madárvilága
A Bakony-hegység mébalkatú
A
földtani-kőzettani
madárvilága
szitakötő f a u n á j á n a k
Eszaki-Bakony
EREDMÉNYEI
bibliográfiája
f a u n á j á n a k a l a p v e t é s e (Hymenoptera, Apoidea).
halfaunájának
alapvetése
A B a k o n y - h e g y s é g zengőlégy f a u n á j á n a k
alapvetése
(Diptera,
Syrphidae).
I n der Serie
RESULTATIONES
INVESTIGATIONUM
RERUM
NATURAU1UM
MONITUM
BAKONY
vorbereitet:
Í, Bubics:
Geologie und P é t r o g r a p h i e der metamorphen
D r . A.
Keve—dr.
Dr. S.
Tollt:
A.
./.
Dr. J.
T.
Kol:
I'app:
Dr. S.
Die Vogelwelt aus
Die Vogelwelt des
Die
Grundlegung
Grundlegung der
Tóth:
Grundlegung
der
Balaton-Hochlandes
Balaton-Hochlandes
Bakony-Gebirges
(luseela.
Odonatn).
Nord-Bakonv-Gebirges
des
Nord-Bakony-Gebirges
Bibliographie des
Bakony-Gebirges
Bienen-Fauna von Bakony-Gebirges (Hymenoptera, Apoidea).
Fisch-Fauna
der
dein
Libellen-Fauna des
Algen-Vegetation
Pbysico-gcographische
Papp:
Szitta:
Tapfer:
Grundlegung der
Bankovics:
Dr. E.
D.
Schiefer-Zone dos
des
Bakony-Gebirges
Sehwebfliegen-Fauna
des
Bakony-Gebirges
A
kéziral
Tásknszám:
Veszprém
nyomdába
1/75.
érkezett:
1974 o k t ó b e r , megjelent
Engedélyszám:
megyei M ú z e u m i
1976
január
96207/72.
Igazgatóság
Házinyomdája,
Keszthely, Balatoni
Felelős v e z e t ő : Ziegler K á r o l y
F e s z ü l t 500 p é l d á n y b a n
11,9 (A/5 ív) terjedelemben
B/5
formátumban
Múzeum
•
t